Nekem egyszer egy hozzaerto elmeselte, hogy a tranzisztort mar a harmincas
evek vegen feltalalta egy nemet, csak akkoriban senkit nem erdekelt es
tovabbi tiz evre feledesbe merult. Tehat az urge valoszinuleg
sertodottsegbol eladta az otletet a foldonkivulieknek, akik aztan
villamgyorsan epitettek egy UFOt es landoltak Roswellnel.

Mas. Idonkent szerepel e hasabokon a kerdes: mi a tudomany? Ez a kerdes
engem egy idoben sokat foglalkoztatott, es az idevonatkozo szakirodalmat is
alaposan tanulmanyoztam. A vegkovetkeztetes, mint minden ilyen kerdesre az,
hogy nincs valasz.

Nagy vonalakban egy analogiat lehet huzni pl. az etika es a
tudomanyfilozofia kozott. Az etikaban az a kerdes: van-e abszolut
definicioja a jonak es a rossznak. 
A tortenelem osszes etikai iranyzata ket csoportra oszthato: az egyik ugy
veli, talalt egy abszolut kriteriumot a jora-rosszra, a masik (a
relativista) azt mondja, nincs kriterium, ennek eldontese a korulmenyktol
fugg.

Hasonlo a helyzet a tudomany eseteben. Az egyik iranyzat azt mondja, tudok
egy abszolut definiciot adni annak eldontesere, hogy egy emberi tevekenyseg
tudomanyos-e vagy sem. A masik azt mondja, nincs ilyen definicio. Ez utobbi
iranyzat legmarkansabb kepviseloje, Feyerabend mondta: "Anything goes".

A mai ertelemben vett tudomany kb. 400 eve letezik. Mar van nemi tortenelmi
attekintesunk a dologrol. Biztosan mondhatjuk, hogy a tudomany melyen bele
van agyazva a kor szellemebe, korantsem fuggetlen attol, az
elefantcsonttorony mese.
Ebben hasonlit a vallasra, a jogra, a kozerkolcsre stb. 

Mindazok, akik azt allitjak, hogy a kor szellemetol fuggetlenul, az
abszolut
tudomanyossag neveben tudnak egy munkat tudomanyossagat vagy
tudomanytalansagat megitelni, vakok, es nincsenek sajat eloiteleteikkel
tisztaban. Abszolut kriterium nincs, mert mint azt masok mar irtak, amin
tegnap rohogtek, mara tanszeket es folyoiratokat alapitanak belole, es
forditva, amit ma meg halal komolyan vesznek, a holnap tudosa szemeben
babonanak tunhet. (Kivansagra peldak tomkeleget tudom szallitani). En
konnyen el tudom kepzelni, hogy szaz ev mulva homoeopatia es
parapszichologia mainstream tantargyak lesznek az egyetemen.

De. Megiscsak vannak igen szigoru kriteriumai a tudomanyossagnak, csak ezt
a
legtobb tudos szegyelli kimondani: es ez a kimondhatatlan hatodik erzek.
Ez azert kinos, mert a kriterium abszolut nem objektiv, megis a legtobb
esetben kitunoen mukodik. Mindenki, aki egy ideig intenziv tudomanyos
munkat
vegez, nagy biztonsaggal meg tudja allapitani egy munkarol, hogy
szelhamossag-e vagy van benne valami. Egyszeruen gyomorbol. Es utana
megprobalja racionalizalni.
Hogy a tudomanyos modszer, bla, bla, bla. Nincs olyan, hogy tudomanyos
modszer. Szokasok vannak, amit nehany pedans alak rendszerezni probalt, de
minden kreativ tudos valahogyan ki fog logni a semakbol.

Hat ennyit mara
Udvozlettel
Paal Gyoergy

Sziasztok!

Közgázon kellene leadnom a diplomamunkámat marketingből, amihez egy
felmérést kell elvégeznem. Az a baj, hogy bár már sokaknak szóltam, még
csak nagyon kevesen vettek részt benne, pedig a beadási határidő
vészesen közeleg és még meg is kéne írnom a kiértékelését is.

Szóval, aki tudná néhány percét egy műszaki cikkek megítélésével
kapcsolatos kérdőíves felmérésre rászánni, nagyon sokat segítene nekem:

http://www.evt.bme.hu/~gergo/dipl.htm

Természetesen semmilyen további kötelezettséggel nem jár, és neve sem
jelenik meg sehol. Cserébe azt tudom kínálni, hogy az eredményeket
ugyanerre a címre felteszem, úgyhogy akit érdekel, 1-2 hét múlva
megnézheti.

Előre is köszönöm mindannyiótok segítségét!

Viczián Gergő

Az erdekelne, hogy autovezetesnel a sarga feny valoban jobb-e kodben, mint
a
sarga? Megeri-e atcserelni a feher fenyu fenyszoro izzojat sargara?
Erdekelne a  fizikai hatter is, ill., ha van valakinek tapasztalata e
teren.

Csabi.
Csaba Harasztosi, 
Department of Physiology, University Medical School of Debrecen
H-4012 Debrecen, POB:22, Hungary
Phone: 36-52-411-600/ 5378 or 5298    Fax:  36-52-432-289

0. A filmeknek csak annyi kozuk van a valosaghoz, hogy valosagos penzt
   lehet veluk keresni. Ennyi, ezen kivul semmi. A penzkeresesben minden
   megkotes (ragaszkodni a valosaghoz) csak akadalyozna a filmkeszitoket.
   Ezzel szemben a transzcendencia iranti vagy es nepszeru osszeeskuves-
   elmeletek (a Kormany mindent tud, de titkol stb) meglovagolasa sokat
   dob egy filmen, a ketto egyutt garantalt siker, lasd x-atkak.

1. harom egymasba illo karika: miert valna ez fekete lyukka?
   egyebkent egy fekete lyuk hatosugara a tomegetol fugg. Letezhetnek
   pici fekete lyukak is, de ezek a "parolgas" miatt rovid eletuek.
   (a kvantummechanikai alagut-effektus miatt a fekete lyukat is el
   tudjak hagyni a reszecskek, minel kisebb a lyuk, annal gyorsabban
   "parolog".)

2. A tervezerlesu tranzisztort (pontosabban a MOSFET-szeru valtozatot),
   ami a mostani IC-k legfontosabb eleme, mar a 20-as vagy 30-as evekben
   feltalaltak.
   
3. A Bell Labs-ban az elso tranzisztort emlekeim szerint germaniumbol
   csinaltak, es jo sokaig (20-30 ev) meg nem hasznaltak szilicium
   tranzisztort. En meg a 70-es evek vegen is AC128-bol csinaltam
   erositot, ez akkor 49 forintba, kb 10 liter tej araba kerult.

4. A tranzisztorhoz a harom feltalalo (Barden, Brattain, Shockley)
   megszultek a mukodes elmeleti magyarazatat is.

5. TFH Roswell-nel valodi ufo zuhant le, es nem egy kiserleti repulo
   (amit a legiero es a NASA egyarant szivesen tekintett UFO-nak).
   TFH a roswelli ufoban volt tranzisztor. Ebben az esetben is biztos
   hogy nem volt benne tranzisztor-gyarto gepsor, vagyis az a techno-
   logia, amit a Bell Labs ellophatott volna. Eg es fold a kulonbseg
   az elso tranzisztor es akarcsak a tiz ev mulva hasznalt tipusok
   kozott, hogy a mostani (urkorszak elso lepesei) technologiat ne is
   emlitsuk. Egy CMOS VLSI chip tavolrol sem rokona az germanium "tus"
   tranzisztornak, sem anyagaban, sem mukodoeseben, sem eloallitasi 
   technologiajaban.

Udv///Laci

Eloszor valamelyik Apollo urutazas soran vegeztek konvekcios kiserteleket,
eredmenyrol nem olvastam beszamolot. A kozelmultban tobb Shuttle expedicio
is foglalkozott gyertyaegetessel, a weben meg fenykepeket is talalsz, hogy
nezett ki a gyertyalang (icuri-picuri vilagoskek felgomb). Feltek attol,
hogy felgyujtjak az egesz urhajot, ezert egy zart ladaban, elektromos
gyujtoval ellatott kiserleti dobozt fabrikaltak hozza. Muris, hogy mennyi
vacak kellett egyetlen paraffingyertyahoz.

Udv///Laci

>Elozoleg nem hasznaltak transistort,hanem a termeszetben megtalalhato
bauxit
>es egyeb banyakbol szarmazo germanium es szelen alapanyagu
>diodakat.A vizsgalatok utan hirtelen megindult egy specialis laboratoriumi
>korulmenyek kozott eloallitot szilicium alapu alkatresz, a tranzisztor
>gyartasa. Egy masik +jegyzes ezutan; Az eszkozok es technologiak, amelyek
a
>tranzisztor funkciot azonositottak es amivel csinalhattak volna is egyet,
>47-ben meg nem alltak rendelkezesre.A termeszetben kutatva nagyon nehezen
>elkezelheto, hogy csak ugy maguktol talaltak ra a megfelelo konduktivitasu
>sziliciumra.)

Az elso tranzisztor germaniumbol volt. Irodalom talalhato ennel korabbi
tranzisztor-szeru elrendezesrol galenit felhasznalasaval, ami a korai
detektoros radiokban hasznaltatott, mint dioda. Egy masik tu
hozzaadasaval ha az embernek szerencseje volt, szabalyozni tudta a
dioda mukodeset. A galenitkristaly eseten ez azonban nem annyira
egyszeru, nem reprodukalhato, ezert nem vert fel a dolog nagy port.

A germanium, mivel aranylag konnyen kezelheto es egykristalyosithato,
idealis anyag volt a kiserletezeshez.

'47-ben mind az eszkozok, mind a technologiak rendelkezesre alltak,
hisz a korai tranzisztorok technologiailag nem koveteltek tobbet, mint 
az elektroncso gyartas plusz kristalynovesztes, amik pedig akkor mar 
eleg kiforrott allapotban voltak.

A szilicium tortenetesen a foldkereg igen nagy reszet alkotja, leven a 
kavics es a homok szilicium dioxid. Ezzel szemben a kezelese sokkal
nehezebb a germaniumenal (kozelebb van a szenhez, azaz a gyemanthoz)
es felhasznalasahoz technologiai fejlodesre volt szukseg. 
Viszont mivel a dolog fizikajat ismertek, nem kellett olyan sokat 
kutatni, minthogy ranezve a Mengyelejev tablazatra, a Ge es a Si
egymas felett ulnek, korulveve pedig a Sn, As, Ga, Al, In, B,
P, Sb elemekkel amik a felvezetogyartasban szinten zenesz helyet
foglalnak el.

Meg egy megjegyzes: a sziliciumtranzisztortol a VLSI chipekig eleg
hamar eljutottunk, az ember elvarna egy intersztellaris hajtomutol,
hogy ne fonnyadt tranzisztorok uljenek benne, hanem valami turbosabb
1/2 vezeto. 

Zoltan

Enter your message below. Press CTRL/Z when complete, or CTRL/C to quit:
Hofi viccel velunk (meg persze) a 
http://www.american-computer.com/roswell.htm
l
 
 
is, alaposan felreinformalva a tajekozatlan olvasot. 
En ugyan nem vettem reszt az elso tranzisztor kifejleszteseben, viszont
meglehe
t
 
 
osen sokat tonkretettem mar eletemben (az elsot 1963-ban:-( ,
valamint szakmambol kifolyoan elegge ismerem a tema szakirodalmat.
Elozmenyek: a fenti honlap (meg egy kicsit Hofi is) azt sugallja, hogy a
tranzi
s
 
 
ztor kifejlesztesehez a roswelli esemenyek (UFO lezuhanas) vezettek. 
Ezzel szemben a tema szakirodalmabol megallapithato, hogy a fejleszteshez
szuks
e
 
 
ges tudas mar megvolt, sot publikacokban barki elolvashatta (Sze: Pionering
pap
 
 
ers ...c. cikkgyujtemenyben osszeszedve is megvannak ezek a cikkek).
Az otlet annyira a levegoben logott, amennyire a vakuumdioda kifeljesztese
utan
 
 
nehany evvel eszebe jutott valakinek egy harmadik elektrodat belenyomni a
burab
a
 
 . 
Alaassa a  http://www.american-computer.com/roswell.html hitelet az is,
hogy sz
a
mos tevedest tartalmaz. 
(Pld. Brattainek eloszor tus tranzisztort csinaltak, ha az urhajoban
retgtranzi
s
ztor volt, akkor minek erolkodtek volna a tukkel ?  A germanium
retegtranziszto
)r meg kesobbi, 1952-es fejlesztes, csak utana jottek a szilicium
eszkozok).

Szoval, ugy latom, megint elo kell venni vaskalapom, ami az utobbi idoben
mar-m
ar rozsdasodasnak indult...

Udv: Janos

Mernoki szemmel szemleve a dolgokat, mindig gyanus, ha valahol tul kicsi,
vagy tul nagy szamok vannak. Ilyen esetekben az ember mindig
kihasznalatlan lehetosegekre gondol.-----irja Attila, miutan kiszamitotta,
hogy
 mennyi a valoszinusege egy bitnyi fatalis tevedesnek.

Valoban, meg mindig all, hogy "odalenn rengeteg hely van"(Feynmann),
de folyik a meneteles, es "a fiuk a banyaban dolgoznak", tehat Attila
gondolata
i allandoan figyelembe vannak veve a fejlesztesnel !

Egyebkent a nem nagyon megbizhato, megis sikeres computer katagoriaban az
agyun
k vezet (mar akie :-)

Janos