Hi Tudosok!

    Nemeth Zoltannal (Tud #884) szemben nekem tetszett Dr Nadasi Zoltan
(Tud. #883) hozzaszolasa a vonat fekezesrol/gyorsitasrol. Az eredeti
kerdesre ugy vonatkoztathato, hogy egy varosban autok ezrei fekeznek,
mikozben masik ezrek gyorsitanak tehat nincs is szukseg feltetlenul az
energia tarolasara, "csak" a megfelelo helyre kellene juttatni.

    SZVSZ az is az energia tarolasa, ha a masik jarmu mozgasi energiajat
noveljuk, ha kesobb (egy reszet) visszakapjuk, mikor az fekez.

Udv.
Papp Balazs

Hali!

 wrote:
> ...
>       -Eloszoris megkell szuletnie (ezalatt azt ertem, hogy
>        szuletettnek es nem kialakulonak kell lennie).

Ez mit jelent?
A madarak szerinted nem elolenyek?
Hat az egysejtuek?

> ...
>       -Tudniakell onaloan szaporodni,eletkepes utodot letrehozni
>       (itt fajokrol es nem egyedekrol beszelek,nehogy valaki
>        azzal jojjon hogy az o cicaja otthon inpotens.En egy faj
>        egyedeinek a tulajdonsagarol,beszelek.)

Akkor a belfereg nem eloleny?
Es a kakukk?

>        -Vegul elkell pusztulnia.
>        Egyszoval (jol korulhatarolt) elet ciklussal kell rendelkezzen.

Akkor az a bokorfajta, amelynek a lehetseges maximalis eletkora felulrol
nem korlatos, az nem eloleny?

--
Don't blame my oppinion on my company

Kedves Listarsak!

Zoli irta:

> Miert keresik izgatottan a tomegert felelos reszecsket,
> amikor elegge arra utal minden, hogy a reszecskek energetikai
> allapota, ill. ezzel osszefuggesben maga a ter
> produkalja a tomeget ?

Valoszinuleg a gravitonra gondolsz. De a graviton nem a tomegert
felelos, o csak kozvetiti a gravitacios kolcsonhatast aszerint az
elmelet szerint mely megprobalja a gravitaciot is leirni a tobbi
fizikai kolcsonhatas eseteben jol bevalt kvantum terelmelet
segitsegevel (egyelore ez meg nem sikerult!).  A graviton lenne a
gravitacios kolcsonhatas kvantuma, ugyanugy mint ahogy a foton az
elektromagneses kolcsonhatas kvantuma. Ahogyan az elektromagneses ter
forrasa a toltes ugyanugy a gravitacios ter forrasa a tomeg es mikent
ket toltott reszecske elektromagneses kolcsonhataskor "kicserel" egy
fotont (a kvantum elektrodimanika -QED- szerinti leirasban) ugyanugy
ket tomeggel rendelkezo reszecske kozott a graviton kicsereles
testesitene meg a gravitacios kolcsonhatast. Raadasul mivel a
kolcsonhatas hatotavolsaga forditottan aranyos a kolcsonhatast
kozvetito reszecske tomegevel ezert a gravitacios kolcsonhatas vegtelen
hatotavolsaga azt sugalja, hogy a graviton tomege _nulla_ lenne a
kvantum gravitacio elmelet szerint, hasonlokeppen mint ahogyan a foton,
mint a vegtelen hatotavolsagu elektromagneses kolcsonhatas hordozojanak
tomege is nulla a QED-ben.  Szoval a gravitont es ezzel osszefuggesben
a gravitacios hullamokat azert keresik olyan izgatottan, mert a
letezesuk remenyt adna arra, hogy a gravitacios kolcsonhatas is
kvantalhato hasonloan a masik harom fizikai kolcsonhatashoz es igy
megnyilna az ut a Nagy Egyesitett Elmelet fele.


Istvan irta:

> A fenykardnak ugye a kovetkezok a tulajdonsagai:
> 1, Atvag minden anyagot, elolenyek eseten "forrasztva" vag, nincs verzes.
> 2, Csak masik hasonlo kard allitja meg (egyenlore + vmi eroter is volt
>    az uj filmben).
> 3, Vibralo fenyt ad
>
> Legyen a kiindulopontunk a fem elvagasa. Mi tortenik ekkor? A fem
> atomok kozti elektronok koteseit elvagjuk. Ezt a legegyszerubben ugy
> tehetjuk meg, hogy az elektron szuntetjuk meg, amire egy anti-elektron,
> azaz egy pozitron tokeletesen megfelel. Mivel ez foton
> (=feny=energia=ho) keletkezese kisereteben tortenik, maris magyarazatot
> kapunk a vibralo fenyre (3-as pont), es a verzesmentes vagasra is,
> hiszen a keletkezo ho leforrasztja az ereket...

Az biztos, hogy a "vibralassal" nem lenne gond: keletkezne energia,
feny, ho, meg minden egyebb reszecske dogivel az annihilacio soran (mar
akkor is amikor csatara keszulve eloveszik es a "penge" a levego
atomjaival erinkezik). Csak szegeny Jedi-lovagok is elparolognanak a
csata "heveben", ha nem gondoskodnanak maguknak megfelelo
vedo-oltozetrol es erre a celra az a konnyu kis tunika nem valami
idealis.

Masreszt nem vetted figyelembe, hogy egy ilyen kardcsapas soran nem
csak a kard utjaban levo anyag elektronjai "szunnenek" meg, hanem a
kard pozitronjai is.  Eppen annyival fogyna a kard (anti-)anyaga, mint
amennyi anyagot "kivag" az utjaban levo akadalyokbol. Ez eleg gyors
amortizaciohoz vezetne, egy ket suhintas, ami celtteveszt es az
ellenfel kardja helyett valami berendezesi targyat talal es nem maradna
semmi a kardbol. Szoval szukseg van a pozitronok folyamatos
utanpotlasara.  Erre a celra be kell epiteni a nyelbe egy reszecske
gyorsitot es/vagy egy tarolo gyurut. Sajnos ezek meg nem elerhetok
ebben a meretben, de persze egy tavoli galaxisban el sem tudjuk
kepzelni mi minden lehet...

Udv:
Istvan

Kedves Zsolt!
> Ugy tunik, ugyanabban a dilemmaban vagy, ami a mai korra rendkivul
> jellemzo. Ez pedig a tudas es a hit, a tudomany es a vallas keveredese.
> A tudomany es a vallas ket kulonbozo modja a vilag megismeresenek.
> Egyesek a tudomanyt fogadjak el utkent a valo vilag megismeresehez,
> mig masok valamelyik vallasban latjak a lehetoseget erre.

Igen!
Dilemmaban vagyok. -Szerintem ugyanis nincs ket ut.
De van egy harmadik ami mindenket tabore lehetne. Kozos ut.

A tudomany az alapja a megismeresnek. Ez vitathatatlan teny.
De leveled is ravilagit arra, hogy ha valaki a tudomanyban meg el nem
fogadott nezoponttal jon elo, azt megitelik.
Jo pelda erre, hogy bizony megkaptam maganlevelben azt is, hogy egy
tudomanyellenes hulye vagyok.
Jelen esetben viszont kvazi vallasos lettem. :)
Pedig ez nem így van, de belefertem egy kategoriaba, amit adott
szempontok miatt nem kell komolyan venni, es dolog igy szinte meg is
oldodott.
Ez egy olyan meglevo ordogi kor, ami miatt pld a fent definialt ket oldal
is elbeszel egymas mellett.
(Ez persze nem panasz csak tenymegallapitas:)

Mivel ez az ujsag a tudomany, igy ezt most nem is vesezem tovabb, de
visszakanyarodnak a vallasossag kerdesehez abbol az apropobol, hogy a
cikkem alapveto celja volt, hogy a lelekrol szolo megkezdett disputa ne
fulladjon bele a kolcsonos mellebeszelesbe.

S bar vallastalan vagyok, a hit altal hasznalt mentalis modszert (mint
eszkozt) viszont vedem.
Megvedem, mert szerintem az emberi evolucioban az eddigi biologiai
platformot a mentalis rendszer maris megbabralja.
Mentalisan ugyanis a tudat kepes a rendszer (azaz onmaga)
megvaltoztatasara.
(Igaz ma meg csak kis hatarok kozott)
Markans pelda: -Latvanyos ongyogyulasi folyamatok.
Egy vallasos ember ugyanis (szemben a vallastalannal) sokkal tobbet
foglakozik a EN-jevel, a lekevel.
Bennuk ki is alakul e mentalis szferaval kapcsolatosan egy olyan belso
kep (onmaga tukre) amely menten (persze nem feltetlenul tudatosan)
megjelenik a lelek finomrajzolata.
Számára tehat vizulaisan is megfoghato az egesz. (elemenkent is)
Tehat neki nem a hite miatt nem kell bebizonyitani, hogy van a testben
egy "fuggetlen" entitas, hanem azert, mert megtapasztalt belole
valamicsket.
Ez is belso latas, bar ok nem ugy hivjak.
A gondom ezzel csupan az, hogy a vallasos kulturaban vagyvezerelt, fix
iranyok menten jon letre, es igy nem tudasminoseg indikalja a fejlodest,
hanem egy fix cel huzza azt a megismeres fele.
Itt azonban az ego, a lelek on és vilagmegismeresi definiatuma "hamis"
ideakra van orientalva.
Azert hamis, mert az egyed fejlodese viszont egy olyan vilagban zajlik
le, ahol az adott idea hianya tapasztalhato.
A hasznalt modszer viszont szinte tokeletes.
Persze fenti eszmefuttatasnak mindossze az a celja, hogy rairanyitsam a
figyelmet arra, hogy az evolucio egy komplexebb dolog, mint ma azt egy
atlagpolgar gondolja.
Talan eszreveheto egy fejlodeskuszob is, amivel viszont az ember atkerul
egy olyan kategoriaba, (az evolucios letran) ahol az eddigi bilologiai
elsodlegesseg hatterbe szorul es eloterbe kerul a mentalis funkcio
elsobbrendusege.
Ez egy optimalizalo szerviz funkcio, a tudatos akaras neven jon be a
kepbe.
A hangsuly mar a tudatossagon van.
Ami lehet hogy csak egy az evolucios folyamatokat gyorsito belso
hibajavito szerviz.
De lehet annak levaltasanak, lecserelesenek eloszele is. Egy uj horizont.

Hogy mit is keres ez a tudomanyba?
Hat kinek szamithatnak a jotekony segitsegere a kerdeseimben, ha nem
toletek kerdezek?
Kinek probaljam meg elmondani, hogy:
Holgyeim és Uraim!
Nem kene felretenni azt a tortenelmi hozadekot ami temat korullengi?
Ez nem teista ateista ellentét kerdese, hanem teny, hogy a bizonyos fokon
szervezett anyag felett valami "egyszercsak" atveszi az uralmat?
Ez uralom raadasul a rendszerkomplexitas mentén egyre korlatlanabb.
Egy szinten raadasul a tudat fejlodesevel parhuzamosan, logaritmikus
leptekben novekszik, s egyre felismerhetobb célja egyfele totalis uralom
az anyag felett.
Az ember celja, totalis uralom a kornyezet felett.
Az emberiseg celja, totalis uralom a vilag felett. stb...
(Talan nem is veletlen a parhuzam az "onzo gen" -nel.)

>> Apropo! - Tudjuk egyaltalan a lelek definiciojat?
> Szo sincs titokrol. (Csak ki kell nyitni a Magyar Ertelmezo Szotarat).
:-)
Szerintem meg epp itt az ideje, hogy tul is lepjunk rajta. :)

Udv:
Sz. Attila
http://anomalia.spedia.net/

 [Hungary]
> Ha megmondod, hogy mi az a lélek, akkor megmondom, hogy
> filozófiai/vallási szempontból elfogadhatónak tartom-e a létezését.
> Ha megmondod, hogy hogyan lehet kimérni a lelkeket, akkor megmondom,
> hogy elfogadom-e a létezését.

A szemelyes EGO.
Gyakorlatilag semmi tobb mint egy olyan elemzo algoritmus, informacios
monitor, amely folyamatosan tapasztal.
A kiindulopont, vagy kalyha, ami még nem szemelyiseg, és nem kultura.
Az az informatikailag ertelmezheto algoritmus, ami egy szaporodasi
effektus utan felepiti az egyedet.
A tobbi ami eletrehivja a biologiai letezot, majd a cselekvot, a tudatot,
az mind az algoritmus hatasara jon letre. Ezek mar olyan felepitmenyek,
amelyek egyedi jellemzokbol vannak felepitve. (DNS alaprol)
Az emberi faj eseteben tobb mint otmilliard tipussal.
Tehat mikozben az algoritmus egyforma, az algoritmus definiatuma eppen
annyi, ahany példanyban letrejon.
A lelek tehat nem lehet tobb, mint ami mindnyajunkban kozos.
Az algoritmus.
Szerintem raadasul ez az algoritmus ugyanaz az egesz elovilagban.
Sot valoszinunek tartom, hogy ez az input megvan a biologiailag
"rendezetlen" anyagban is.
(nem feltetlen input, lehet szerkezet kerdese)

> Ameddig nem tudom, hogy mi az a belso látás, (esetleg a biológiai
> alapjaival együtt) addig ez az érv elfogadhatatlan.
> Ja, és az állításokat bizonyítani szokás.  Nem elég annyi, hogy én
> hiszek benne ;-) )

Nagyon roviden:
Egy kifejlesztheto olyan kepessege az agynak, a gondolkodasnak,
amelyen keresztul megszerezheto a belso latas kepessege.
Aki kepesse teszi magat arra, hogy egy mentalis elmelkedesen
belul elkulonitse az EN -jet, ego-jat, minden mastol, testtol,
erzelmektol,
erzesektol, az megszerzi a kepesseget.
Ez nem hit kerdese, hanem egy komoly virtualis tapasztalat.
Enelkul keptelen barki is megtapasztalni azt ami egyebkent
mindannyiunkban pontosan ugyanolyan.
Jol roszul leirva a technika megtalalhato a keleti filozofiai
rendszerekben, de leginkabb a yoga konyvekben talahatja meg az akit ez
erdekel. (a hasznalati erteke, az amit tesz vele a kepesseg ura)
A yogi pld ezt a technikat hasznalja kulonfele altala fontosnak velt
gyakorlatokhoz is.
pld percenkent 6-ra csokkenteni a szivvereset, vagy kiiktatja valamely
idegkozpontot, pld fajdalomerzetet.
Szakirodalom: Dr Vigh Bela "Joga es idegrendszer" Gondolat 1985

> > Ha most azt allitom, hogy kepes vagyok egy komplett, elo embert
> > abszolut pontosan, atomrol atomra lemasolni, csak akkorat lodítottam,
> > ami meg belefer a tudomanyossagba, hiszen jól latható, hogy
> > mindossze nehany ev technikai haladas kerdese az egesz.
>
> Ok.  Ha így gondolod, akkor milyen eszközök használatával vinnéd véghez
> ezt a muveletet?  IMHO több probléma is van.

Tobb? - Ma meg rengeteg!
De holnap?
Lasd: http://www.zyvex.com/
itt meg egyik cikkem egeszen mas aspektusbol elkovetve:
http://www.yourwebhome.com/business/olv001.htm
Ha hianyerzeted lenne a valaszommal kapcsolatban, valoszinuleg kitertem
ra Zsoltnak irt valaszomban

Udv:
Sz. Attila
http://anomalia.spedia.net/

Sziasztok !

Nem tudok rajonni, hogy egy kettosfalu 
gomb - mint kondenzator kisutesekor mikent alakul a
magneses ter.

Ha iranytuket helyeznenk a gomb kozelebe,
milyen iranyba allnanak be a kisutes idejen ?

A kisutest ugy kepzelem, hogy a gomb centrumabol
tekintve egyideju lenne a teljes feluleten.

Egyedi vezetekek, ill. tekercsek magneses teret
a jobbcsavar-szaballyal konnyeden meghatarozhatjuk,
de a fenti kondenzator esetere nekem nem megy.

Egy-egy gombszeletre vagy gombcikkre meg alkalmazhatonak 
tunik a j.cs. szabaly, de egy teljes gomb eseten
osszeakadnak a csavargatasok, es eredoul mintha nem
jonne letre magneses ter. 
Ez pedig nyilvan nem lehet igy.

Lehet, hogy ezzel megiscsak sikerult krealnom egy paradoxont ?

Udv: zoli

Sziasztok !

Levy felvetese:
>... a mesterseges intelligencia meddig fejlodhet.
>Utolerheti-e valaha minden tekintetben az emberi intelligenciat, 
>intuiciot, gondolkodasmodot? 
>(a lelekrol most inkabb nem beszelek...

Meghatralva es visszalepve kerdezem :
Egyaltalan felismertuk-e mar a termeszetben eddig kialakult
termeszetes intelligenciakat ?

Laikus tajekozatlansagom folytan idonkent
elmerengek azon, hogy vajon tenyleg az emberi agy 
a legcsodalnivalobb es legosszetettebb mechanizmus
amirol a termeszetben tudhatunk, vagy kozvetlen kozelunkben 
 - pontosabban bennunk es altalaban az elolenyekben - mukodhet-e 
 rejtve ennel hatekonyabb mechanizmus is, melynek intelligenciaja 
 es haszna - messze felulmulja agyunket ?

A _hardvereket_ tudattol fuggetlenul is uzemelteto es fenntarto 
komplex szabalyozo mechanizmusokra celoztam, beleertve a 
kemiai szintezishez elkepeszto modon erto immunrendszereket is.

A belso latas kapcsan - melyet Szebeni Attila emlitett, nekem 
a _bamulhatom a hatartalan Univerzumot, de magamba alig nezhetek_ 
gondolat szokott eszembejutni.
Nem artana eggyel tobb terdimenziot uralni.

Miutan nem latunk befele, es bentrol is csak neha es kesve
kapunk hatarozott figyelmeztetest ha baj van, 
igy tanacstalan vagyok. A kesesek es a szukszavusag moge mit
gondoljak ?
Jol mukodo, vegsokig kitartoan probalkozo es bravuros 
problemamegoldo kepessegekkel rendelkezo bio- es vegyvedelmi 
rendszert, mely nem er ra fecsegni, es _onfejusege_ 
miatt nem is fogadna meg tanacsot,
vagy szukszavusaga athidalhatatlan kommunikacios  
nehezsegekbol adodik ?  
Esetleg csak a kozos szokincs hianya, vagy fejletlensege 
miatt gyenge a hirkozles?

Udv: zoli

Sziasztok!

Nagyon otletszegenyek vagytok etikai problemak felhozasaban,
igy segitek.
A klonozas jellegebol adodoan rengeteg "mellektermekkel",
sikertelen egyed letrehozasaval jar, amiket a folyamat alatt
elpusztitanak. Ember klonozasa eseten ez rengeteg meggyilkolt
embert jelent, amig sikerul egy nekunk megfelelot letrehozni.
(Persze a legtobb meghal magatol, de van olyan is, aki
eletkepes lenne, csak eppen nekunk nem felel meg, mert pl.
torzo lenne, vagy csak betegesebb)
Mas.
Az igy letrehozott emberek sokak szerint (talan meg alkotoik
szerint sem) nem lennenek emberek, ami ujfajta rasszizmust,
rabszolgasagot, esetleg szervtenyesztes celjabol letrehozott
embereket jelentene.

Persze az itt felhozott etikai problemak mar a mai vilagban
is leteznek, pl. mesterseges megtermekenyites,
(ahol szinten keletkezik sok nemkivanatos "mellektermek")
abortusz peldaul abbol a celbol, hogy a magzat agyalapi mirigyet
megszerezzuk, stb, tehat nem valosagtol elrugaszkodott
otletek. (SAJNOS)

Tisztelettel: Akos


ui. A naci koncentracios taborokban is folytak olyan
kiserletek "emberhez kelloen hasonlo" lenyekkel,
amiken ma mar megdobbenunk, pedig tudomanyos
ertelemben teljesen megalapozottak es logikusak
voltak, raadasul celjaik is nemesek voltak, es nem
is artottak senkinek, ha az akkori kozgondolkozast
vesszuk alapul, azaz a zsidok, ciganyok, nyomorekok,
ertelmi fogyatekosok, (esetleg kesobb szlavok, magyarok)
nem szamitanak embereknek. Ezeknek a kiserleteknek
a celja az emberek (arjak) gyogyitasa, tokeletesitese
volt. Folyt meg fajtanemesitesi kiserlet is, igaz hagyomanyos
modszerekkel, de teljesen tudomanyos alapon.
Talan nem kellene ezt a vilagot visszahozni.

Szia Istvan,

Az a helyzet, hogy a fenykard sehogy sem mukodik. A kultuszfilmek
veszelye, hogy a nezok valosagot kepzelnek moge. Pedig nincsen.
Lucas (sajat bevallasa szerint) is alapos scifi iro/rendezo. Amikor
kitalalta a sztorit, gondosan megtervezte a szereploket, a vilagot,
az eszkozoket, a vallast (ero sotet/vilagos oldala), osszekeverve
a vilagon uralkodo nepszeru vallasi iranyzatokat, az emberek vagyait
stb. A lezer?kard ennek egy eleme. Van benne egy adag Zorro, egy adag
Robin Hood, egy adag Hofeherke, egy adag Hamupipoke stb. Egy dolog
nincs: valosagalapja. Semmi. A film szep, nagyon ugyesen megcsinaltak,
a szineszek (tobbnyire) jol jatszanak, a technika olajozott (egy apro
megigyeles: a tatuinra leszallo urhajo arnyekot vet a felszinre, de a
maga alatt felkavart homokra nem). Aki szorakozasra vagyik -- megkapja
a vilag legprofibb szorakoztatoiparatol. Szellemi hamburger.

Udv///Laci

 irta:

> Kovetkezo eszreveteleimet mint laikus fuznem "Elet, elet..." c. cikkedhez:

> A tudosoknak sikerult egy olyan a gyakorlatban is mukodo eljarast
> kidolgozniuk, ami a DNS megkettozodeset eredmenyezi. Termeszetesen ebbol
> egyaltalan nem kovetkezik az, hogy ez a bonyolult metodus volna a DNS
> megkettozesenek egyetlen modja. Gondolom, Te sem tagadod, hogy ilyen DNS
> kettozodes nap mint nap ezerszam megy vegbe az elo szervezetekben a
> sejtosztodasok soran. Mindazonaltal ehhez nincs szukseg a cikkben emlitett
> extrem homerseklet ingadozasra, centrifugazasra es egyebekre. Kell hogy
> legyen tehat a DNS kettozesnek mas modja is. Az, amit a termeszet is
> alkalmaz. Igy ezen a modon akar az oslevesben is lejatszodhatott a
> folyamat.

Lenyeges kulonbseg van a termeszetben lezajlodo DNS megkettozodes illetve a
kiserletben vegrehajtott masolas kozott. A DNS a mindennapok soran mint *egy
elo szervezet resze* masolodik le, sok-sok enzim es egyeb korulmenyek
jelenleteben, amelyek az elo szervezetben adottak.
A Nature cikkeben leirt kiserlet viszont (reszben) arra iranyult, hogy
megprobaljak magmagyarazni, hogyan szaporodott az elso DNS vagy RNS
molekula, amikor *meg nem voltak ennel osszetettebb szervezetek* (vagyis a
mai szaporodasi mod szoba sem johetett).
Ahogy en erzekelem, a problemat az jelenti, hogy egy sejt tulsagosan
bonyolult ahhoz, hogy egycsapasra letrejohessen. Ezert probalnak meg
megoldast talalni a lepcsozetes kialakulasara. A feltetelezett folyamat
soran egy szinten mindenkeppen letre kellett volna jonnie a DNS-nek, hogy a
dolog reprodukciora legyen kepes. Azonban a DNS *önmagaban* nem kettozodik
meg. Ebben a kiserletben sem csinaltak mast, mint osszeszereltek egy DNS
molekulat. Ez nem bizonyit semmit. Oriasi, a kerdes lenyeget erinto
kulonbseg van akozott, hogy a molekula lemasolja *magat*, vagy valaki
lemasolja a molekulat (raadasul teljesen valoszinutlen korulmenyek kozott).

Igy a kiserlet tovabbra is a tudomany tehetetlenseget es sikertelenseget
mutatja az elet keletkezeserol szolo elmeletek kiserleti alatamasztasaban.

Udvozlettel: Isvara

Kedves Attlia!

irtad:
"Mert ahhoz, hogy valaki eszrevegye, elkulonitve megtapasztalhassa
pld a sajat lelket, ahhoz nem eleg csak akarni, s a tankonyvek."
itt bizonyara arra gondolsz, hogy ha sajat lelkunket akarjuk megismerni,
akkor tankonyvek helyett jobb az onvizsgalat, hiszen itt annyi
reszmegfigyelesrol, elmenyrol, partikularis tapasztalasrol van szo, amellyel
egyetlen tankonyv sem foglalkozhat. a tudomany nyilvan a kozos, a szabalyos
dolgokkal foglalkozik, az egyedi sajatsagaidat magad kell, hogy felleljed.
A szabalyosat viszont a tudomany ragadhatja meg, es a belso vizsgalodasunk
vakeger ahhoz, hogy az altalanosat megragadja.
"Sokan (valoszinuleg egyszeru lustasagbol) tagadjak a lelek letezeset.
Hogy miert irom, hogy lustasagbol?"
Ilyet kapasbol kijelenteni, amikor kesobb irod, hogy:
"Apropo!
Tudjuk egyaltalan a lelek definiciójat?"
Es ezutan kezd erthetove valni, hog ymirol beszelsz.:)

Egyebkent erdekes, es ertekes gondolatok voltak, kar, hogy a szokasos
unformalis megfogalmazasban.

math

Kedves Norbert!

Ami erkolcsi aggajokat felhoztal, azok jogosak. De a hatalom mindig
fordithato rosszra, ettol a hatalomra nem torekedni balgasag volna, inkabb
azt kell megnezni, hogy ebbol atommagreaktor es ne atombomba legyen.

math

Biro Zsolt:

"A tudomany es a vallas ket kulonbozo modja a vilag megismeresenek. Egyesek
a tudomanyt fogadjak el utkent a valo vilag megismeresehez, mig masok
valamelyik vallasban latjak a lehetoseget erre.
Egyik sem elitelendo, hiszen az egyen szempontjabol valamilyen megoldast
nyujt (probal nyujani) az ot foglalkoztato problemakra."
Szerintem te is fogalmi zavarban vagy. Eloszor megismeresrol, aztan
problemak megoldasarol beszelsz. Nagy kulonbseg. Problemat ugy is meg lehet
oldani, ha nem a valosagot ismered meg.
Ilyen szempontbol a vallasok, mint objektiv megismeresek elitelendoek. A
vallasok nem objektiv megismeresi modok, hanem tenyleg csupan
problemamegoldasok.

"Az emlekezes, kepzelet, ertelem stb. folyamatainak osszefuggo egesze, az
ember belso valosaga."
Ez a tudat.

math

Kedves Levy!

Szerintem az AI teruleten elvileg minden lehet, es elkepzelheto. Azonban
valojaban a gazdasagnak, technikanak, kutatasnak egyaltalan nem erdeke egy
olyan AI letrehozasa, ami emberi.
Ahogy a gepek sem emberi masolatok, hanem annal az eroben, pontossagban
tobbek, finomsagban muvesziessegben kevesebbek, ugyanugy nem az erzelgos,
hivo, megbizhatatlan, intuitiv, hanem a gyors, megbizhato, esszeru
intelligenciat szeretnenk letrehozni.
legjobb pelda a windows. Hat annak mar lelke van, annyira megbizhatatlan.
Kell ez nekunk? Nem. Szerintem a biztonsagra valo 100%-os torekves megoli az
intuicio lenyeget. Az emberi intuicio lenyege a tevedhetoseg.
Emiatt szerintem soha nem fogunk letrehozni emberi mestereseges
intelligenciat, hanem valami mast.

math

 wrote:

> f(x)=c1*x ha x =q*PI, ahol q eleme Q
> f(x)=c2*x minden mas helyen

Ez mar majdnem jo. Legyen x=pi-1, y=pi+1, ezek nem q*pi alakuak,
viszont x+y=2*pi, tehat ekkor f(x+y)=2*c1*pi <> 2*c2*pi=f(x)+f(y).
Egyebkent pontosan azt kell csinalni amit
csinalsz, de nem csak pi-re, hanem az osszes olyan valos szamra, amik
meg kozben Q felett fuggetlenek egymastol. Magyarul: veszunk egy
bazist a valos szamok Q feletti vektortereben, es ha f egy V->V
lin.lekepezes, akkor ez mar meg is felel. Amikor feladtam, meg nem
tudtam, hogy ez ilyen lin. algebras feladat. Mindenesetre az eredmeny
erdekes.

> namost, ha f folytonos, akkor innen hataratmenetkepzessel minden x-re
> f(x)=cx
> 
> ha tehat nem a cx fuggvenyrol van szo, akkor az legalabbis erosen nem
> folytonos.

Azt is be lehet bizonyitani, hogy ha f akar csak egy pontban
folytonos, vagy letezik intervallum, amiben korlatos, akkor f csak c*x
alaku lehet. 

Udv.: SB

Helló!

Legjobb tudomásom szerint a budapesti metró fékezéskor visszatáplálja a
keletkező villanyáramot, merthogy a motorját generátorként üzemeltetve
fékez.
Ezzel szemben a hosszú sárga villamosainkon szépen megfigyelhető a tetején a
fűtőszál, amivel diszipálja a keletkező villanyáramot, mert valamiért ott
nem volt szempont az energiatakarékosság. Ugyanígy a trolik az utasterüket
fűtik vele, valamint a felújított 2-es villamosok is.

(Külön bejáratú ötletem: talán az alagutat nem akarták szétfűteni, azért nem
oldották meg úgy, mint a villamosnál. Merthogy a hetvenes évek legelején,
amikor ezeket tervezték, egész biztos nem az energiatakarékosság volt a
szempont.)

--
Üdvözlettel:

Dávid András

ICQ: 36800900

Haho!

 wrote:
>   writes:
>...
> > ...
> > Nem kotozkodni akarok, csak ravilagitani, hogy csak bizonyos "hasznalati
> > szinteken" van ertelme az elo/eloleny fogalmanak. Nincsenek
> 
> Mik ezek a használati szintek?
Olyasmire gondolok, hogy ha peldaul azt mondjuk "Pistabacsit tiz percel
ezelott elototte a villamos es meghalt", abbol mindenkinek
nyilvanvalo,hogy pistabacsi a maga egeszeben tobbe mar nem el. Sarkitva
azt lehet mondani, Pistabacsi mar nem eloleny. Ugyanakkor Pistabacsi
veseit meg lehet, hogy at lehetne ultetni egy alkalmas szemelybe, es ott
tovabb elnenek, illetve pistabacsi egyes sejtjei meg napokig (hetekig?)
elok maradhatnanak. Nem tudom, Isavara szerint minden egyes sejtunknek
kulon kis lelke van, amit egyesevel lehelnek ki?

Vagy itt van a sajat anyagcserere hivatkozas problematikaja is. A
virusokat, - amiket mar tenyleg szet lehet szedni, vagy darabokbol
osszerakni es abbol mukodokepes virus lesz -, sokan azert nem akarjak
elonek tekinteni, mert "nincs sajat anyagcserejuk", azaz egy "igazi"
elolenyt, a gazdasejtet hasznaljak fel sajat sokszorositasukhoz.
Ha ezt elfogadom ervkent, akkor viszont egy "gondolkodo noveny" teljes
joggal mondhatna az allatvilagrol es igy az emberrol is, hogy nem
elolenyek, hiszen nem kepesek onallo anyagcserere, azaz nem kepesek
kozvetlenul felhasznalni a napfenyt, hanem vegso soron mas elolenyeket,
pontosabban mas novenyeket hasznalnak fel sajat
felepitesukhoz/sokszorositasukhoz. Pedig mind az allatok mind a virusok
eseteben csak arrol van szo, hogy a kornyezetet hasznalja fel a sajat
anyagcserejehez. A virusok eseteben legfeljebb a szamunkra furcsa a
sejtrol, mint sajat kornyezetrol beszelni, de ez azert van mert az
agyunk a "kobaltas mamutvadaszatra", lett kitalalva (arra szelektalodott
ki), es nem a viruskutatasra. Nem veletlen hogy Pistabacsirol viszont
egyertelmuen el tudjuk donteni, el-e vagy sem.
Es csak egy lepessel kell csak tovabbmenni, a plazmidokhoz, amiknek a
termeszetes kornyezetet a bakteriumok jelentik, es maris eljutottunk a
termeszetben _ma_ letezo legegyszerubb elolenyhez a cirkularis
DNS-hez.(A szamitogepvirusokat és az "elmenk virusait" most hanyagoltam,
de ôk végül is nem a termeszethez tartoznak mar) Hogy a bacik mennyire
elolenynek, parazita elolenynek "tekintik", - fuggetlenul attol, hogy a
rezisztenciagenekkel hasznot is hajthatnak nekik -, mi sem bizonyitja
jobban, hogy kulon kis immunrendszert, a restrikcios endonukleazokat
"fejlesztettek" ki ellenuk.

> > ...
> > Amugy probalj meg egyetlen olyan szot, fogalmat mondani aminek pontos
> > ertelme van!
> 
> egy
Azt hiszem ez telitalalat!
Amugy volt valaki filozofus (modernkori?) aki mar joval korabban leirta,
hogy nem hasznalhatunk bizonyos fogalmakat ha tudomanyt akarunk
csinalni, mert nincs "konkret ertelmuk", de nem emlekszem ki volt.
Hallott valaki rola?

Gogy

Zoli
>Ha feltoltunk egy kondenzatort, akkor a toltott kondenzator
>tomege nagyobb lesz, mint toltetlen koraban.
>A reszecskek szama ugyan nem valtozik, csak az allapotuk.
>
>Ha a toltott kondenzator lemezeit eltavolitjuk egymastol, akkor
>sem valtoztatunk a reszecskek szaman, hanem csak munkat vegzunk,
>es e munka megintcsak noveli a tomeget.
>
>Amikor kisutunk egy kondenzatort, akkor gravitacios
>hullam is fel kell lepjen.
Ugy, bizony.

>Namost azt nem ertem, hogy ha oly elfogadhato,
>hogy az elektromos ter valtozasa magneses teret
>gerjeszt - es forditva, akkor miert nem fogadhato el
>eppoly egyszeru beletorodessel, hogy a tomeg ezen
>hatasok velejaroja ?
Miert ne lenne elfogadhato ?


>Miert keresik izgatottan a tomegert felelos reszecsket,
>amikor elegge arra utal minden, hogy a reszecskek energetikai
>allapota, ill. ezzel osszefuggesben maga a ter
>produkalja a tomeget ?
Valamint visszafele is igaz: a tomeg a teret.


Es ilyenkor mindig el szoktam sutni az ezereves viccemet, hogy mi az
osszefugges a ter, az ido, es a tomeg kozott.
Ti. ha jo az ido, akkor a tomeg lemegy a terre...
(Bocs :-)

>Magneses monopolust sem sikerult talalni, igy ez a
>reszecskek iranti va'gy szamomra igen titokzatos.
Ez szerintem e szimmetria utani igennyel magyarazhato.
Ugye van elektron, ez korbeveheto egy felulettel, es akkor a feluleten
integralva a tererot, megvan a bezart toltes. Ugyanez van a tomegre.
Hat hianyoljak a magneses terre is.

Janos

Szia,

de mi lenne a magyarazat arra, hogy az egyik kard megallitja a masikat? 
Es miert er veget a vegen? Fokuszalva volt?

Amugy szerintem a pozitron sugarzas mar a levegoben elnyelodik
gamma fotonok kibocsajtasa kozben. Rajottem, Dark-Vodor kopenye
olombol volt a sugarzas miatt, azert mozgott olyan nehezkesen, a hangja
meg az erolkodestol volt olyan furcsa:-)

Te ket feltetelt nem tartottal be, a megallitast, es a veget erest. Akkor
en csak egyet nem tartok be: ne vagja a vasat. Igy a megoldas a fenycso.
Ez vagja a hust is, igaz verzest okoz:-)

Zoli