Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX FORUM 1751
Copyright (C) HIX
1995-09-18
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 IMF confliktus II. (mind)  86 sor     (cikkei)
2 Oktatasi rendszerek (mind)  33 sor     (cikkei)
3 Itt a valasz Pyronak (mind)  38 sor     (cikkei)
4 Egyetemekrol (mind)  61 sor     (cikkei)
5 roman-magyar kapcsolat (mind)  35 sor     (cikkei)
6 Liptak Bela felhivasahoz (mind)  18 sor     (cikkei)
7 Balogh Eva statisztikaja VS. World Bank's (mind)  33 sor     (cikkei)
8 Balogh Eva gazdasagi eszmefuttatasahoz (mind)  41 sor     (cikkei)
9 magyar vs canadai iskola (mind)  27 sor     (cikkei)
10 Kaiser Andras figyelmebe (mind)  21 sor     (cikkei)
11 Eletszinvonal... (mind)  96 sor     (cikkei)
12 Re: modernizaacioos program (mind)  31 sor     (cikkei)

+ - IMF confliktus II. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztelt Forum!

	Azt hiszem tobben hiba kerestek a laptarban az igert
dokumentumokat az IMF-rol. Sajnos itt atszerveztek a szervert es egy ideig
ez megbenitott. Azota sikerult potolnom a hianyt. A dokumentumokat az
eredeti szandekomtol eleteroen kisse mas neven raktam le. Ezeket most
megadom. Az elso gyujtes neve: antiIMF. Megszerezheto ha valaki kuld egy
e-mail uzenetet a  cimre es subjectnek beirja /new/antiIMF.
Ebben harom iras van. Az elso egy csomo cimet tartalmaz ahol az IMF
atalakitasert kuzdo civil szervezetek elerhetok es egy adag szakirodalom
is talalhato. A masodik iras egy cikk a "The Christian Science
Monitorbol". A madridi vilagertekezletrol szamolt be annak idejen. Nehany
fontosabb megaalapitasat kiemelem. A vilagon mintegy 250 civil szervezet
(NGO) kuzd az IMF megreformalasaert (125 amerikai es 125 egyeb). Ezeknek a
szervezeteknek sikerult kapcsolatot kialakitani az IMF-fel es a
konstruktiv kritikat sokszor elfogadtatni. Ezt az is elosegiti, hogy a
szerveztek befolyasolni tudjak a szenatust is az IMF-nek adott tamogatasok
ugyeben. Az IMF es az antiIMF mozgalmak kapcsolatanak valtozasat jelzi,
hogy kezdetben egyszeruen kihajitottak a protestalokat az IMF-tol. Kesobb
letrehoztak egy ugyosztalyt, amelyik a kritikakat dolgozta fel, vegul az
az ugyosztalyon letesittek egy telefonvonalat (forro drotot), ahol az
NGO-k barmikor elerhetik az IMF-t. Termeszetesen semmi ertelme annak, hogy
ide egyenileg betelefonljunk, hogy segittseg tonkreteszik az oktatasunk,
kutatasunk, hajlektalanok leszunk, kihalunk stb. Ez kb olyan hatekony,
mint kiabalni, hogy "Hulye IMF, hulye mamut".  (Hogy mit lehet tenni,
errol majd kesobb). A harmadik iras, az elso dokumentumon belul, egy pelda
arrol, hogy az NGO-k hogyan foglaljak ossze az IMF-fel kapcsolatos
kritikajuk es milyen reformokat javasolnak. Hosszu es nagyon komoly iras.
Nagy figyelemmel kell olvasni. A masodik dokumentum, amit a laptarban
elhelyeztem proIMF nevet kapta. Lekertheto analog modon a fentivel, csak 
a subjectbe ki kell cserelni a doksi cimet. Ez nem all sajnos hasonlo 
szinten mint az elozo, de ez az en hibam. Az IMF sajat magarol alkotott 
kepet igyekeztem feltarni es eddig igazan jo dokumentumot az interneten 
ehhez nem talaltam. Sajto ertekezletek anyaga es unnepi mgenyitok 
ceremonialis beszedei talahatok ebben a doksiban. Valami azert igy is 
kihamozhato. Talan leginkabb az utolso irasbol, amely a Benjingi 
vilagertekezeleten az IMF kuldott hozzaszolasat adja kozre. A harmadik 
doksi neoclassic neven szerepel. Ez cikk absztraktokat tartalmaz 
kozgazdasagi szaklapokbol. Biztos hogy igy csak feluletes benyomasra van 
mod, de azt hiszem eddig a tisztelt olvasok ilyennel se nagyon 
rendelkeztek. Az elso cikk bemutatja a keletazsiai fejlodesi modelt, 
amelyik hatarozottan elter a neoklasszikustol. A tovabbiak pedig azt 
demonstraljak, hogy a modern kozgazdasagtan egy erossen matematizalodott 
diszciplina.
	Most pedig szeretnek visszaterni arra, hogy mit lehet tenni (ez 
reszben a multheti irasom egyik tetelenek bovebb kifejtese lesz). 
Termeszetesen sok kulonfele dolgot, most azonban csak az NGO-kal 
kapcsolatos lehetosegek kifejtesere szoritkozom. Vilagossan meg kell 
fogalmaznunk, hogy melyek a destruktiv hatasai a rankkenyszeritett IMF 
programnak. Ezt a kritikat pedig be kell illeszteni a mar letezo IMF 
kritikak logikajaba. Ehhez kaphatunk segitseget - remenyeim szerint - az 
IMF megreformalasert kuzdo szervezetektol. Ugyancsak ok nyujthatnak 
utmutatast ahhoz, hogy hogyan kaphatja meg a mi kritikank a megfelelo 
publicitast. A 250 szervezet kozott nagyon sok a kornyezetvedo es meg 
lennek lepve, ha Liptak Belanak nem lenne kapcsolata nemelyikukhoz. A 
sajat erdekeink elfogadtatasahoz a pozicioinkat meglehetossen jonak 
sejtem. Az IMF program destruktiv hatasa a jo hagyomanyokkal rendelkezo 
es nemzetkozileg is elismert oktatasi is kutatasi rendszerunkre egy jo 
erv. A hajlektalanok robbanas szeru novekedese az IMF programokkal 
szemben tamasztott kritikak klasszikus eleme. Ugyanide tartozik a negativ 
nepesedes politikai hatas, ami a mi esetunkben, mivel nalunk eddig sem 
fenyegetett nepesseg robbanas, meg hatekonyabb. A korrupcio novekedeset 
szinten idesorolnam. A lista termesztesen nem teljes es orulnek, ha kozos 
gondolkodas eredmenyekent szuletne meg. Az ervrendszerben en kulon 
kiemelnem, hogy az IMF eddigi balfogasai a harmadik vilag orszagaiban 
tortentek. Elismerhetjuk, hogy az valoban nehez terep es lehet, hogy 
akkor is bajba kerultek volna, ha az IMF nem segit. A mi esetunk azonban 
mas. Mi egy europai hagyomanyokkal rendelkezo kultur nep vagyunk nem 
pedig egy fekete afrikai orszag. Eddig sem ultunk olbetett kezel. Mar 89 
elott is igyekeztunk, a lehetosegekhez kepest esszeru, gazdasagi reformot 
bevezetni. Ennek voltak is eredmenyei. Ha most az IMF velunk kudarcot 
vall, nehez lesz megmagyaraznia es nem csak a regioban lesz negativ hatasa.
	Kulon ki szeretnek terni az adossag elengedes problemajara. Ez egy 
Magyarorszag eseten is tulmutato problema. Valoban helytelen lenne ha 
besorolnanak a harmadik vilag orszagai koze. A jelenlegi mozgas arra 
utal, hogy a hitelkezelesnek valamilyen alapveto strukturalis problemaja 
van. Az adossag elengedes egy tuzolto megoldas veszhelyzetre. Mirank az 
IMF mast tervez. A regio szamara megnagyobb kolcsonfelveteli alapokat 
akar letrehozni. Eleg balszerencses lesz ha a hitelkezeles problemainak 
elmeleti feldolgozasa addigra tortenik meg mire a mi adossagunkat is csak 
veszmegoldasokkal lehet kezelni. Mar pedig minden pillanatnyilag arra 
mutat, hogy ebbe konnyen besodrodhatunk.

Bathori Gyorgy

Padova, 1995 szeptember 17
+ - Oktatasi rendszerek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szerintem az amerikas okatatas lenyege: a koltsegeket minimalizalni.
Magyaran csak annyi elmeletet oktatni a hallgatonak ami arra eleg, hogy megerts
e
a gyakorlati alkalmazast es telezsulfolni a fejet mindenfele recepttel
ami azonnal hasznalhato. A magyar (lehet, hogy eredendoen nemet) oktatas
pedig pont forditva indul, elmeletet oktatnak rogyasig es mikor mar mindenhez
ertesz akkor mondjak meg, hogy ezt meg valamire (ami penzt hoz) hasznalni
is lehet. Az amerikai oktatast be lehet fejezni a BS megszerzese utan es
az illetot elkuldeni dolgozni a magyar oktatasbol nem lehetne kiszallni
harom ev utan mert amit addig megtanult az illeto az semmilyen munka
elvegzesere nem hasznalhato.
Most ezek utan amerikaban a grad. schoolban "kezdik el az alapozast" vagyis
ott tanulja meg az illeto, hogy miert is mukodik az a sok recept amit addig
tanitottak neki.
Azt nem tudom, hogy a kettonek van-e szerencses egyesitese de nagyon
szerencsetlen biztosan van. Itt egy britt mintara berendezett de erosen
elamerikaiasodott undergrad. kepzes van aminek az eredmenye, hogy a 
hallgato sokmindenrol tud ezt-azt de keves mindent ert. Ezek utan viszont
egy europaias Ph.D. kepzes van (peldaul nincsen is eloirt orara jaras,
teljesen a fonokod kenye-kedvetol fugg, hogy azt irja elo, hogy fejben kell
nyolcjegyu szamokbol kobgyokot vonni idore vagy 180 cm-t magasat ugrani).
A legtobb fonoknek meg az az erdeke, hogy a hallgato dolgozzon neki es ne
felesleges tanulgatassal toltse az idejet ==> az eredmeny katasztrofalis.
Rengeteg eredmenyt termelnek de sokan nem jutnak el odaig, hogyha latnak
egy meresi eredmenyt ami egy darab szam mertekegyseg nelkul az zavarja oket.

Azt, hogy melyik rendszer a "jobb" nem lehet egyertelmuen eldonteni mert
a celtol fugg. Ha jolkepzett embereket akarunk akkor az europai utat kell
jarni, ha olcson akarunk termelni valamilyen feladat ellatasara alkalmas
munkaerot az amerikai megoldas ketsegtelenul olcsobb (kevesebbet kell az
iskolaban toltenie a hallgatonak).

Zsoter Andras
+ - Itt a valasz Pyronak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Valahogy ugy erzem, hogy Pyro rolam beszel (;))

>Hiaba
>szerezte valaki a diplomajat mondjuk a Yale-en, attol meg
>hamisithat statisztikakat, fogalma sem lehet arrol, hogy mas
>orszagokban mi a helyzet, meg akkor is, ha nemi penzet ott
>tarolja, rosszul itelheti meg magasabb nivoju embertarsainak
>szellemi nivojat, telefonalgathat embertarsai hata mogott, felulhet
>a sajto mindennapos pletykainak, es sorolhatnam tovabb....

Miert nem sorolod tovabb! Erdekes lenne. Ezek kozul kulonosen az keltette fel
a kivancsisagomat: "telefonalgathat embertarsai hata mogott." Orakba kerult
mire kisutottem, hogy mirol is beszel a mi Pyronk, akirol meg a mai napig sem
tudjuk, hogy valojaban kicsoda, hogy valojaban mi a foglalkozasa, pedig
Fischer Gyuri tobbszor is probalta ravenni, hogy arulja el kiletet. Es miert
bujik a Pyro alnev mogott? Mert valoszinuleg egesz eleteben felt,
mint ahogy most is fel. Magyarorszagon sajnos igy ment az elet jo par evig.
Eloszor valoban mindenki remegett, utana mar nem annyira, de azert jobb volt
a szajukra vigyazni. Es mindez beleivodott a lelkuletukbe. Es bizonyos
emberek meg ma is mindent gyanuval szemlelnek meg egy artatlan
telefonbeszelgetest is. Mar pedig, ha eppen Pyro tudni akarja, en meg Fischer
Gyurival is beszeltem telefonon Svedorszagbol. O hivott fel: attol felt, hogy
korhazba kerultem, mert par napig el voltam vagva az Internettol es elotte
megemlitettem neki, hogy megfaztam! Bizony telefonalt, mert aggodott ertem.
Nekem is megvan az o szama es ha o nem irna jo sokaig en is felvennem a
telefonkagylot. Megkedveltuk egymast! Ja, es igen, beszeltem telefonon egy
magyar diakkal is a Yalerol, hiszen egy varosban lakunk. Es amikor nekem
tevedesbol ket szamot kuldtek a HVG-bol megkerdeztem tole, hogy kell-e neki
egy ujonnan megerkezett HVG. Es elkuldem neki postan, nem is egyszer, hanem
ugy emlekszem, hogy haromszor. Erre o kedvesen felhivott telefonon es
megkoszonte! Hat ez az amit ugy hivunk, hogy emberek hata mogotti
telefonbeszelgetes! Sajnallak Pyro, leginkabb azert, mivel ugy tele vagy
gyulolettel, olyan lekicsinyloen beszelsz mindenkirol, es annyira intolerans
vagy mindenkivel szemben, aki nem osztja nezeteidet. Es nem csak, hogy
intolerans vagy, hanem szemelyeskedoen intolerans, ez pedig a politikai
kulturalatlansag jele. Sajnalom, hogy ezt kell mondanom, de sajnos igy van.

Balogh Eva
+ - Egyetemekrol (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Mar megint erzekenykedunk; mar megint olyan dolgokat olvasunk masok irasaba,
ami vagy nincs ott, vagy ha ott van, felreertett. A szedett-vedett ebben a
kontextusban mindossze azt jelentette: akarmilyen. Ugyanis egeszen biztos
vagyok benne, hogy Kaiser Andras otthon funek-fanak emlegeti, hogy o mar
pedig a Yalera jar, hiszen meg azok is, akik keveset tudnak amerikai
egyetemekrol hallottak Harvardrol es Yalerol. Ez nem azt jelenti, hogy mas,
kevesbe ismert egyetemek nem eppen olyan jok. Sot, bizonyos targyakban
peldaul sokkal jobbak. Ha en peldaul termeszettudomanyok irant erdeklodnek
nem mennek a Yale-ra. Yale sokkal-sokkal erosebb human targyakban. Par nappal
ezelott jelentek meg az uj statisztikak a nagyobb amerikai egyetemekrol. Yale
meg mindig vezet tortenelemben, angolban es franciaban es egy csomo mas human
targyban. Ugyancsak kitunoek az orvosi, a jogi, a szinhazi, a zenei
tagozatok. A business school ellenben vacak.
En is az ELTE-en vegeztem volna, ha nem jott volna az 1956-os forradalom.
Voltak jo es voltak rossz professzoraim. Tul nagy volt az oraszam es keves
ido olvasasra es irasra. Bizonyos tantargyakat olyan modon tanitottak, ami
nem felel meg az itteni elkepzeleseknek. Peldaul egyetemes irodalomtortenetet
magyar forditasban tanultuk a gorogoktol Schillerig. Itt ilyen targy
alapjabanveve nincs. Csak akkor fogsz Goethet olvasni, ha nemet szakos vagy
es ezert tudsz valamennyire nemetul. Altalaban nem adnak le orakat, amiket
otthon ugy hivnank, hogy irodalomtortenet. Elkezdtuk otthon az elso evben a
Halotti
Beszeddel es befejeztuk negyed- vagy otodevben az 1945 utani irokkal. Itt
ilyen nincs. Mondjuk felvehetsz egy tantargyat, ahol mindossze Shakesperrol
lesz szo. Vagy egy masikat, aminek a cime: "Angol regeny Viktoria uralkodasa
alatt." Ezert latszik neha ugy, hogy az itteniek nem olyan jol felkeszultek
mint a magyarok. Egy magyarszakos egyetemet vegzett diak otthon valamennyire
ismeri a nemet, olasz, francia, angol, amerikai irodalmat. Egy kicsit
feluletesen, hiszen a vilagirodalom oriasi, de azert ismeri a neveket, es
ismeri valamennyire tevekenyseguket. De ugyanakkor nagyon is lehetseges, hogy
egy sort sem olvasott Rousseautol, sem eredetiben, sem forditasban.

De ha kilepunk a magyar szakrol, amit en legjobban ismertem otthon, azt
hiszem az igazi nagy kulonbseg a ket felsooktatas kozott a kovetkezo: az
amerikai egyetemek diplomaja, a Bachelor of Arts vagy Bachelor of Science nem
ugyanazt jelenti, mint peldaul egy magyar egyetemi vegzettseg. Ugyanis
Europaban altalaban a kozepiskola elvegzese utan azonnal szakositasz.
Alapjabanveve nem az egyetemre jelentkezel, hanem a tanszekre. Es az elso
perctol kezdve mindossze a fotargyaddal kapcsolatos orakat veszel fel. Itt
ellenben a B.A. vagy a B.S. mogott egy egeszen mas pedagogiai felfogas all,
amit ugy hivnak, hogy "liberal education." (Ahogy a Yale katalogus mondja,
"the liberal education is neither too narrowly focused nor too difuse." Tehat
nem tulsagosan specializalt, de ugyanakkor nem egy osszevisszasag.) A
specializalodas mindossze
"graduate school" fokon kezdodik. (Es ez a helyzet jogasz es orvos oktatas
teren is.) Persze a fotargyadbol (major) tobb targyat veszel fel mint
mas tantargyakbol, de peldaul egy tortenelemszakos B.A. mogott mindossze
10-12 szemeszteres tortenelmi ora van csak. Ezert erzi Zsolt azt, hogy o
nagyon jol van felkeszulve a sajat targyaban a tobbiekhez kepest.
Valoszinuleg igy is van. Ugyanakkor mondhatnank azt is, hogy egy mernoknek
sem artana egy-ket egyetemi foku magyar ora, vagy politologia, vagy,
kozgazdasagtan. Nem beszelve arrol, hogy 18 eves korban az ember gyakran nem
tudja igazan, hogy mit is akar kezdeni az eletevel. Az itteni egyetemen van
meg egy es fel eved ennek eldontesere meg pedig egyetemi fokon, mivel
mindossze a masodik ev masodik
szemesztereben kell foszakot valasztanod.

Ami pedig a puskazast illeti ott es itt, velemenyem fenntartom.
Magyarorszagon ebbol sportot uznek, itt pedig meglehetosen ritka.

Balogh Eva
+ - roman-magyar kapcsolat (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Erdelyrol s a magyar-roman kapcsolatrol irta Bathori Gyorgy:

>	A helyzet egyaltalan nem konnyu. Ha nehany tank igy panikba
>ejheti a roman vasvillasokat, akkor komoly felelmet lehetet kelteni
>bennuk es sotet erok konnyen probalkozhatnak Erdely boszniasitasaval.
>Aggodom, hogy a vasvillasok nem egyhamar fognak internetet olvasni.
>Megis meg kell probalnunk mindent megtenni, hogy a romanok olyannak
>ismerjenek meg minket, amilyenek valojaban vagyunk.
>	Bathori Gyorgy

Sajnos, ugy latom, hogy a magyarok s a romanok kozti szakadek
ATHIDALHATATLAN. Bizony szegeny Doinea Cornea asszony sem olyan magyarbarat
igazandibol mint ahogy azt mi szeretnenk, azaz , meg bizony neki is vannak
magyarellenes kijelentesei - csak az ovei kevesbe "vasvillasak" mint a tobbi
honfitarsae. A szakadek osszetevoi: 1.) Erdely hovatartozasanak kerdese --nem
szuksegszeruen "mienk vagy tietek", hanem egy sokkalta civilizalt magyar vagy
balkanibb roman tartomany legyen-e? --   2.) A romanok nem nyugodtak s nem is
fognak megnyugodni mig Romania Mare, Debrecen iranyaban, meg nem alapitodik s
ugyanakkor mi magyarok --akar magyarorszagiak akar erdelyiek-- nem fogunk
tudni megnyugodni mig Erdely roman kezen lesz (latsd, a szekelyfoldi autonom
torekvesek, vagy az un. erdelyi kulturalis autonomia kerdese)  3.) az
emberanyag kulonbsege.  4.) az onmagunkrol kialakitott kep: mig a romanok
buszken kihuzzak magukat, hogy ok biza'  romanok, addig mi magyarok
meghunyaszkodunk s hianyzik belolunk az az egeszseges onismeret s onbcsules
amit annyiszor lattam a franciakban, amerikaikba, kanadaiakban... csak mink
szegyeljuk, hogy olyan... magyarok vagyunk... Csak nalunk lehet guny es
nevetseg targya nemzetisegunk.

Kiut? Elsosorban bennunnk kell, hogy egy szellemi megujhodas menjen vegbe,
aztan pedig le kell tudjunk ulni a romanokkal s egyszer, oszinten
attargyalni, hogy hogyan is kepzelhetnenk el Erdely sorsat, jovojet. Ez
utobbira meglehet, hogy elobb-utobb ugyis sor kerul... Csak a kerdes az, hogy
ki fogunk-e tudni s akarni allani a jogainkert s a sajat erdekeinkert.

Tapolyai Mihaly
+ - Liptak Bela felhivasahoz (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Mihaly (Tapolyai)

A Liptak Bela felhivasanak,mi itt a kanadai oldalon eleget tettunk.A felhi-
vas a torontoi Magyar Haz tagsaganak a tudomasara lett hozva.A torontoi ma-
gyarnyelvu hetilapban szinten megjelent egy felhivas,es egy " tipikus" angol
nyelvu level,aminek az elkuldesere hivtak fel a torontoiak figyelmet.Az en
barati korom,es a torontoi Forumozok ugyszinten eleget tettek a felhivasnak.
Igazad van,mikor lenyegeben azt mondod,hogy van ido mikor szovegelni kell,
es van ido mikor cselekedni.Most cselekedni kell!Koszonom,hogy emlekeztetted
a Tisztelt Forumozokat a cselekvesre.
Itt emlitem meg,hogy Tokes Laszlo Torontoban lesz november 12-tol,14-ig. A
torontoi Magyar Hazban egy tiltakozo nagygyules lesz,a Roman kormany okta-
tasugyi torvenye ellen.Ezen a gyulesen fog beszelni Tokes Laszlo.Azoknak a
Tisztelt Forumozoknak akik az Ontario provincal szomszedos allamokban 
laknak,a pontos idot 3-4 nappal a gyules elott kozolni fogom. Biro Zsigaval
ugyan nem beszeltem,de biztos vagok benne,hogy nyugat Kanadaban is eleget
tettek a Liptak Bela felhivasnak.
Toth Laci
+ - Balogh Eva statisztikaja VS. World Bank's (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Az elmult honapokban Balogh Eva sok ertekes statisztikai adatokat kozolt
ugy a MO.-i eletszinvonal fejlodeserol/sulyedeserol,mint a vilag 192 orsza-
ganak joleti osztalyzasarol.Sok tamadast es kritikat kapott ezekert a 
statisztikai adatokert.Szerintem pont ez a jo benne,mert konnyen meglehet
erteni,lehet vele vitazni es kritizalni.
A vilag 192 orszaganak joleti osztalyzasanal a GDP/capita,osznemzetiterme-
les/fejenkent - elvet hasznalta.Egyszeru es konyu megerteni.Szerintem koze-
lebb vagyunk az igazsaghoz,ha az atlagjovedelem/fejenkent-elvet hasznaljuk.
Ugyanis a mai gepesitett vilagunkban az osznemzetitermeles nem ad igaz kepet
a dolgozok es a polgarok joleterol.
A Vilagbank ezt maskeppen ertekeli.Az orszag joleti szinvonalanak a megalla-
pitasat nemlehet egy-dimenzios jovedelmi alapra alapozni.Balogh Eva statisz-
tikaja szerint MO.az 55-ik helyen all,mig Kanada a 16-ikon.Mozambik pedig
a 192-iken.
A World Bank (Vilagbank) az orszag joleti szinvonalat a kovetkezokre alapoz-
za: (1)Termeszetes alaptoke: a gazdasagi erteke a foldnek,viznek (folyonak)
erdonek (fakitermeles),es a termeszetes asvanykincseinek.(2)A lakossag isko-
lazottsaga:a lakossag temelekenysegenek a hatasfoka. (3) Szocialis alaptoke:
orvosi ellatas,segely,intezmenyek hatekonysaga,kozossegi egyuttmukodes es a
csaladi elet.
A VB.szerint ez jobban visszatukrozi az orszag es benne az egyen joleti 
szinvonalat.(termeszetesen nem varom el Evatol,hogy ezt atvegye,mert ez 
nagyon komplikalt).E szerint az osztalyzas szerint a nemzetiertek/fejenkent
igy alakul:
1.Ausztralia $835.000,2. Canada $704.000, 3.Luxembourg $658.000, 4. Switzer-
land $647.000, 5. Japan $565.000, 6. Sweden $ 496.000, 7. Iceland $486.000,
8. Qatar $473.000, 9. United Arab Emirates $471.000,10. Denmark $463.000.

Az USA a 12-ik,Anglia a 22-ik helyen,es a legutolso helyen Etiopia all.
Mindezt azert csinaljak igy,mert az elmult 5-evben tomenytelen mennyisegu
szemely valt munkanelkulive,es munkanelkulinek lenni ausztraliaban nem azt
jelenti,mint a Szaharaban!
Toth Laci
+ - Balogh Eva gazdasagi eszmefuttatasahoz (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Balogh Eva!

A kovetkezot irja Toth Lacinak a Forum szombati szamaban:

> Remelem, hogy nem azt gondolod, hogy Magyarorszag a vilag 40 legszegenyebb,
> csodbejutott orszagahoz tartozik! Magyarorszag a vilag 192 orszaga kozul az
> 55-ik helyen all! A vilag legszegenyebb orszaga Mozambik es a negyvenedik
> helyen a Szudan es Mongolia all (151-152-ik helyen)! Mozambikban a gdp/for US
> dollarban 80 dollar! Magyarorszagon pedig 3,300!
> 
> Amirol Te olvastal a Financial Timesban az nem vonatkozik olyan orszagokra
> mint Magyarorszag. Kulonben is, miert akarod Magyarorszagot mindenkeppen ezek
> koze az orszagok koze sorolni:

Mondja, tudatosan, vagy tudatlansagbol keveri itt ossze az alacsony
eletszinvonalat (pontosabban, a gazdasag alacsony jovedelemtermelo
kepesseget) a csodhelyzettel? Azt akarja ezzel netan mondani, hogy
ha pl. egy elegans amerikai elovarosban lako, korabban igen jol meno
vallalkozo cege csodbe megy, akkor nem indithato meg ellene (es vedelmeben!)
a csodeljaras, amig az illeto ki nem koltozik a hid ala?? Ugye, ezt maga
sem gondolja komolyan?!

Itt arrol van szo, hogy amit Toth Laci a Financial Times-bol ollozott ki,
az nem vonatkozik ugyan Magyarorszagra, de attol meg csodeljarast
kerhetunk, sot minel elobb kerjuk (illetve, jelentjuk be a fizetes-
keptelenseget, ami praktikusan mar most is fennall, csak eppen a
Bokros-Peto kabinet igyekszik magat is es az egesz orszagot a'ltatni,
becsapni), annal kisebb az ebbol eredo osszes karunk.

Tudom, ezt nehez elfogadni az olyanoknak, akik mindenfele kritika es
utanagondolas nelkul szajkozzak a Chicago-i es Dimitrov-teri fiuk kozgazdasagi
nezeteit (amik sokszorosan megbuktak az IMF es a Vilagbank "jotanacsait"
kovetett orszagokban), es nem mernek onalloan gondolkozni.


> Es hadd tegyem hozza, hogy Magyarorszag, Szlovenia kivetelevel, a
> kelet-europai terseg leggazdagabb orszaga!

Hala istennek, hogy Csehorszagnal jobban allunk! ;-)

    Udvozlettel: Simanyi Nandor
+ - magyar vs canadai iskola (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Erre valo megjegyzesem 1963-ra vezet vissza. 
Budapesti Bezeredi utca fiuiskola 8. osztaly utan kerultem a Canadai
iskola rendszer 9. osztalyaba. Egy evet veszitettem a transfer-nal.
Nem vagyok s nem is voltam egy zseni de a magyar (akkori) oktatasi 
rendszert meg csak nem is lehet egy napon vitatni a Canadian (vagy 
U.S. ) oktatasi szinvonallal.  Teljes angol tudas nelkul, 6 honapon 
belul az osztaly elso tanuloja voltam history(tortenelem)-97%, 
geography (foldrajz)-98%, math(120%) -(ez ugy volt lehetseges hogy 
meg a bonus problemakat is villamgyorsan megtudtam oldani a viszgan, 
amit csak bamultak az itteni tanulok).  Angolbol azert engedtek at az 
elso evben mert lattak a rate of development(valtozas).  A jo 
alapzatomnak koszonhetem hogy kacagva vegeztem el a kozepiskolat 
(tanulva french & german for 4 years) es az egyetemmel sem volt 
nagyobb problemam.
                Szerintem a magyar math oktatas 4-5 osztalyos anyaga 
van fedezve itt 8-9 osztalyban.  A science szinten legalabb 4-5 ev 
differencia.  Hangsulyozom hogy 1963 rol beszelek.  Emlekszem kemia 
oktatasra 7. osztalyban Pesten , itt csak 11 vagy 12. osztalyban 
kezdodott.  Az osztaly discipline-rol nem is beszelek.  Ha nem volt 
siri csond a pesti osztalyunk orosz oralyan olyan fraszt kaptunk a 
tanartol hogy a fejunk megperdult a nyakunkon.  Itt semmi respectet 
nem kapnak a tanarok a tanuloktol.  Az en experiencemrol konyvet 
tudnek irni, de majd maskor. 
Leslie Sugar

Whatever you can do and learn today, 
    DON'T leave for tomorrow, 'cause it may never come!
+ - Kaiser Andras figyelmebe (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szia Andras!
           Mielott elhagyod e szentek foldjet es utasitashoz hiven haza mesz,
 ahol sokak szerint a diaksag tobbsege csal, ime egy ket adat: Donald McCabe
(Rutgers Graduate School of Management) felmerte Amerika 31 akademiailag elit
egyetemenek diaksagat (Yale, Harvard, Columbia, Princeton, stb) a csalassal
kapcsolatban, s az eredmenyt az "Education Digest" 94, marciusi szama idezte
egy csalassal kapcsolatos cikkben. Ezek szerint a felmert diakok 67% csalt
legalabb egyszer, 41% csalt a vizsgakon (during exams), mig 19% negyszer vagy
tobbszor csalt teszteken.  Egy-ket eve a haditengereszeti akademia 88 hadfia
bukott le mert csalt az elektro mernoki vizsgan, bar eskujuk egy resze ugy
szol, hogy "..nem csalok es nem turom hogy mas csaljon, Isten engem ugy
segeljen." Eleinte a profok es az akademia feje csak azt a 6 fickot rugta ki,
akik beismertek bunuket, de miutan a kirugottak egy nehanya perrel fenyegete
az akademiat, a hadugyminiszterium kozbenlepesere tovabb nyomoztak es 88
talaltak, bar a ficko, aki eredetileg csinalta a "puskat" azt mondta, hogy o
160 kadetnak adta a "puskat." Azon kivul koztudott, hogy professzorok,
dekanyok es egyebek ugy kezelik az egyetemi futbalistakat es kosarasokat mint
hajdanaban az otthoni egyetemeken a profok kezeltek a piros rongyot razo jo
kadereket. Keztyus kezzel, mivel a sok hulye maskent kiesett volna az elso
vizsgan. Eklatans pelda a Nebraskai egyetem nem regen letartoztatott
focistai.....udv.. madarasz
+ - Eletszinvonal... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Elnezest kerek, hogy penteki hozzaszolasom masodik resze csak most 
erkezik meg, de a hetvegen nem voltam gepkozelben, igy csak most vettem 
eszre, hogy a sorlimit miatt kimaradt a szerkesztes soran...

"Hozzaszolasom masodik resze erre a temara vonatkozik... Ej,ej, ej, mar 
megint azok a franya statisztikai adatok! Hat mar sohasem lesz vege 
ennek? En azt tanultam, ezzel lehet a legjobban hazudni... Igen, hazudni, 
mert a statisztikat nem erdeklik a korulmenyek,"o" csak egy szam, semmi 
mas. Nezzuk csak a konkret peldat a magyar haztartasi eszkozallomany 
fejlodeserol! Balogh Eva szerint (aki statisztikai adatokkal 
"tamasztotta" ala erveleset) itten fejlodesnek kell lennie. Na persze. 
Itt jon az hogy HAZUDIK a statisztika, pontosabban nem o maga, hanem az 
illeto aki kovetkezteteseket von le az adatokbol, az csusztat... Azt 
irtam "csusztat", mivel olvasva Lajcsi levelet, nem kivantam ujabb lovat 
adni egyesek ala. 
Miert csusztatas ez? igen egyszeru. Egyreszt azert, mert a haztartasi 
cikkek ara a vilagon mindenhol lefele megy (mint ezt mar mas elottem 
megjegyezte), masreszt pedig, mert azzal a kutya sem torodik, hogy mennyi 
idobe kerult annak az osszegnek az osszegyujtese, amibe az illeto arucikk 
kerult. Pedig ez erdekes vetuletet adna a dolognak.
Csak egy pelda, talan senkit nem sert, ha a csaladombol veszem: a szuleim 
egyetemi oktatok es rajtam kivul hugomat es idos szuloket is eltartanak. 
Ilyen feltetelek mellett 15 evbe kerult, mig eljutottak odaig, hogy 
megvehettek egy hasznalt Peugeout 405-ost. Nem furcsa ez? Latszolag mi 
most gazdagok vagyunk Balogh Eva szamara. Hat hogy is van ez? Talan neki 
kell 30 evet sporolnia hogy legyen egy HASZNALT, de megis europai (oh, 
bocsanat, amerikai) szinvonalu autoja? Jo, jo, persze tudom mi a valasz, 
miert nem probalkoznak draga szuleid a maganszektorban? Azert, kedves 
Eva, mert ez esetben nem lenne olyan istenverte oktato az egyetemeken, 
aki a "szedett-vedett" doktoranduszokat oktatna...
A megoldas persze adott, mint ahogy te is vazoltad: az oktatonak (bocs, 
kozalkalmazottaknak) irany a maganszektor, a "szedett-vedett" 
doktorandusz tarsadalmat pedig epp ideje eltuntetni a Fold szinerol. Jo 
iranyban haladunk efele, hala a Fodor fele oktatasi programnak. Csak nem 
szerepelsz esetleg tanacsadokent?
Nekem lenne egy alternativ javaslatom.. Elkerulendo jovendo 
doktoranduszaink "szedett-vedett"-seget, letesithetnel egy alapitvanyt a 
kulfoldi tanulmanyok celjara. Nem kell sok penz hozza, ui. egyre 
kevesebb, aki fejet tovabbi tanulasra adja. Ez a cel, nem?
Zsolt"

Eddig a penteki szamba be nem kerult uzenet. Engedjetek meg nehany tovabbi 
eszrevetelt a szombati szammal kapcsolatban!
Mintegy megerezve a masnapi "adatfolyamot" mely elarasztotta a FORUM-ot 
irtam ezt a cikket, ami igy most talan aktualisabb mint eredetileg volt.
MIERT IS? Balogh Eva jovoltabol megtudtam, hogy Hazam 55. helyen all az 
orszagok gazdasagi helyzetet osszehasonlito listan. Sot, lehetosegem volt 
aprolekosan attanulmanyozni a mogottunk allo legszegenyebbek jovedelmi 
viszonyait. Koszonet erte, maris sokkal jobban erzem magamat, gondolom 
ezzel nem vagyok egyedul! Vegre bekerultunk az elit felso 1/3-ba a 
3300$-os GDP-vel. Bravo! Ezzel vegleg sikerult alatamasztani a mar a 
jegszekrenyekkel, mikrohullamu sutokkel es egyeb haztartasi eszkozokkel 
gondosan megalapozott bizonyitast Hazam gazdasagi fejlodeserol. Ja es 
persze a kelet-europai terseg leggazdagabb orszaga vagyunk, Szloveniat 
leszamitva, ezt sem szabad elfelejteni.
Kedves Eva, koszonet a SENDDOC-ba elhelyezett teljes listaert es a 
jovendo beturendes mutatoert, de ha nem haragszol, en nem fogom megnezni, 
egesz egyszeruen azert mert NEM ERDEKEL! Es tudod miert nem? Azert, mert 
az en kozerzetemet nem egy "lista" fogja meghatarozni, hanem az amit a 
sajat boromon tapasztalok, illetve a csaladomen... Ez pedig FUGGETLEN 
akarmilyen altalad citalt statisztikai adattol.
Tudod, erdekes dolgokra jon ra az ember cikkeidet olvasva (ezt teszem ui. 
mar 3 honapja): meg mindig nem adtad fel, hogy statisztikaval gyozd meg 
"ellenfeleidet", akik szama exponencialis utemben novekszik, noha meg 
nemak, akarcsak en, egeszen mult pentekig. Statisztika, statisztika... 
Ezzel valoban lehet manipulalni a tomegeket (biztatasul mondom Szamodra) 
mint ahogyan az bebizonyosodott a tavalyi valasztasok elott is, csak 
egyet ne felejts el, nagyon szepen kerlek: akik a FORUM-ba irnak, 
tobbsegeben felsofoku vegzettseguek, vagy ha nem, akkor ennek a 
muveltsegnek megszerzesen faradoznak. Naluk sajnos ez a modszer mar nem 
megy, tul vannak ezen a szellemi szinvonalon.
En csak egy szedett-vedett egyetemista vagyok a magyar muszaki oktatas 
fellegvarabol, de ezzel engem mar gimnaziumban sem lehetett megetetni, 
talan azert mert szuleim eleve igyekeztek felvertezni ellene. Szerencsere 
eddig sikerrel es ahogy latom, naprol-napra csak jobban mosolygok a 
probalkozasokon, ill. csak mosolyogNEK, ha nem tudnam, micsoda vegzetes 
felretajekoztatas folyik minden szinten, sajnos meg itt a HIX-en is. Nem, 
nem, nem az adataidra gondolok, biztosan hitelesek, csak hat konyorgom, 
hol vannak a szamok mogott a korulmenyek? Hol van az, hogy erkolcsileg 
halott az a Nemzet, mely oly sok nagyszeru dolgot adott ennek a vilagnak? 
Hol van az a rengeteg csalas es lopas, amit 100 millios hazak es 
luxusautok femjeleznek? Miert, konyorgom, miert kell mindig csusztatni? 
Miert teszed ezt? Miert mulasztod el megemliteni, hogy adataid semmire 
sem jok alapos hatterfelmeres nelkul, ertve ezalatt hogy az ATLAG, azaz 
egy fore juto GDP 3300$ es ezen osszeg korul nalunk oriasi szoras van?
Latod, talan erre nezve nincs ADATod! Ezert mondom, latogass haza 1 evre, 
tapasztald meg, mivel kellene a szamokat kiegesziteni, s latni fogod 
milyen hamis kepet festenek! Addig pedig aggodva kerlek, ne irj olyan 
cikkeket, melyekbol mindig az sugarzik szamomra, hogy tulajdonkeppen jol elek 
es mit beszelunk Mi, Magyarok annyit a rossz gazdasagi helyzetrol!
Hidd el nekem, teljesen hamis elkepzeleseim voltak az USA-rol, mert csak 
a sajtobol tajekozodhattam kiutazasom elott. Szerintem Veled is ez a baj!
Ha anyagi okai vannak hazautazasi nehezsegeidnek, ezuton kerem a FORUM 
olvasoit, hogy tamogassak hazautazasodat, igy legalabb megtapasztalod mi 
az OTTHON magyarnak lenni meg a Szamodra ismeretlen nehezsegek kozott is.
Udvozlettel, Zsolt
+ - Re: modernizaacioos program (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Sebestyen!

 A "Modernizaacioos Program" kapcsan a jelzoid egy reszet szeretnem
visszautasitani. Irod, hogy a "progressziv-liberaalis ees baloldali
eertelmiseeg kreemjeenek 137 keepvise-loejeet soroljaak fel neev szerint,
azokat, akik (jobbaara joo peenzeert) a program elkeesziteeseeben
koezremuekoedtek."
Irigyellek, hogy ilyen biztos kezzel osztogatsz jelzoket. A tobbi 136 neveben
nincs jogom nyilatkozni, igy csak annyit kerek, hogy esetemben a progressziv
ertelmiseg kategorianal maradjunk meg. Sokkal jobb lenne, ha erdemi kerdesekkel
foglalkoznank es nem a jelzok alapjan probalnank vitatkozni. Az altalam
kepviselt tema az informacios tarsadalom temakorere korlatozodik csak, igy
ebben szivesen vennek hozzaszolast es lehetoleg csak ERDEMI kerdesekkel
foglalkozzunk. Jo lenne mar, ha az un. magyar betegsegbol sikerulne kinoniuk,
hogy csak orokos elutasitasig tudnak eljutni. Lassan mar csinalni kellene a
dolgokat es nem csak beszelni rola. 
Meg egy fontos megjegyzes. Az altalam kuldott szakmai anyagokert sem nem
kaptam, sem nem vartam anyagi ellenszolgaltatast. A vilag fejlodesi tendenciai
egy kis orszag kormanyanak politikai szinezetetol teljes tavol eso dolog es az
adott orszag szakembereinek nem szabad osszeteveszteniuk a szakmat a
politikaval. Miert van az, hogy ezt igazan csak a muszaki ertelmisegtol varja
el mindenki termeszetes modon?

Udvozlettel

		Bodi Antal

Head of Computer Centre
Bessenyei Gyorgy Teachers Training College, Nyiregyhaza, Hungary
http://www.bgytf.hu


AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS