---------------------
Forwarded message:
From:    (Eckstein Gabriel)
To: 
Date: 97-02-13 10:04:33 EST


Mr. Liptak,

Not long ago I published an article in the Suffolk Transnational Law Review
(Winter 1995,  vol.16, p. 67) which I thought might be of interest to you.
It is entitled "Application of International Water Law to Transboundary
Groundwater Resources, and the Slovak-Hungarian Dispute Over
Gabikovo-Nagymaros."  The article is also available on the WWW at:
                http://www.wcl.american.edu/pub/staff/eckstein/

The article provides some background information about the dispute,
environmental data on the diversion of the Danube River and its effect on
the region's groundwater resources, and a legal analysis of the diversion in
relation to the use and ownership of such resources.  The research was
originally conducted for Prof. Alexandre Kiss, who you may know is advising
the Government of Hungary in this dispute.

If you are unable to access the article via the web (our server is
tempermental, so in the event that you cannot access the article on the
first time, try again a few hours later), I would be happy to send you a
copy of the article via regular post.  I am also interested in your comments
and views regarding my article and the case.

Best wishes,

gabriel . . . . .


>
Gabriel E. Eckstein
Director, Office of Special Program and Advanced Legal Studies


Washington College of Law
American University
4801 Massachusetts Avenue, NW   Suite 309
Washington, D.C.  20016-8181
(202) 274-4003
(202) 274-4005 fax
                   ,,,
                 (o o)
~~~~oOOo~(_)~oOOo~~~~~~~

---------------------
Forwarded message:
From:    (Jerrod Davis)
To: 
Date: 97-02-12 13:02:34 EST

Hello !

Hello Mr. Bela Liptak,

I have enjoyed reading the correspondance in regards to the Gabcikovo dam
issue.  I have been impressed with your dedication of time to this issue and
the results that you have achieved so far.

I am a United States Peace Corps volunteer working for the environmental NGO,
People & Water (P&W), in Kosice, Slovakia since June 1995.  You may already
know about my colleague, Ing. Michal Kravcik, CSc., and about our campaign
against the government proposed, Vodohospodarska vystavba (VV), drinking
water
dam in Tichy Potok.  P&W have worked with local governments and citizens in
the
Upper Torysa River (all of the potentially affected villages are populated by
Ruthinians) in opposition to this dam for the last 3 years.   Well, we can
honesty say that we won this campaign.  The Ministry of Environment and
Minister, Jozef Zlocha, has decided to NOT support the construction of the
dam.
VV have spend more than 20 million Sk ($700,000, tax payer money) on their
media cmpaign alone.  We have spent approximately 3 million Sk ($100,000) for
all of our activities during the last 3 years.  This is a huge success for
NGOs
and citizens who expressed their strong opposition to the dam.  We are in the
process of requesting funds to prepare a case study for this successful
campaign.  Now that the dam will most likely not be built, we will continue
our
activities of focusing on public participation in decision-making through
training, information dessemination, and providing sustainable development
pilot projects for these rural areas.  During the summers of 1995 and 1996,
we
started to build pilot projects in our project area to demonstrate
sustainable
watershed management and a new philosophy in water management for the future
(including econonmic and ecological harmony). Over 400 newspaper articles
have
been published about this issue.

We have many documents about our campaign in Slovak and in English (i.e.,
Truth
About Tichy Potok, Water for the Third Millennium, project Villages for the
Third Millennium in Carpathian Euroregion, Magazine "Blue Alternative",
etc.).
If you are interested in receiving these materials, please contact us.

In the mean time, good luck with your work with the Gabcikovo project.  It is
obvious that this is not only a technical issue but an ethnicity issue as
well.
GOOD LUCK TO YOU!!!

Jerrod L. Davis, Engineer
US Peace Corps volunteer
Advisor to NGO People & Water

Ing. Michal Kravcik, CSc.
President, People & Water
Prazska 4
040 11  Kosice,  Slovakia
Tel. (42-95) 423 475
Fax. (42-95) 428 184
E-mail:  
--- GoldED 2.50 UNREG
--
|Internet: 
|

Molnar Gabor:

>A segitsegeteket szeretnem kerni az alabbi gondolatmenet kijavitasaban
>illetve kiegesziteseben (remenyeim szerint korvonalaiban pontos
>adatokkal es kifejezesekkel).

A pontos szamokat nem tudom, de az adataid nagysagrendileg rendben
vannak: hus formajaban tobbszor annyi novenyt fogyasztunk, mint
amire szuksegunk lenne, ha csak novenyt ennenk. Mivel itt zommel
megujulo energiarol van szo, en nem energia pocsekolast ertenek
ezalatt (persze az is folyik tobblet gep, mutragya, vegyszer stb.
formajaban), hanem a termoterulet pocsekolasat mindazzal, amivel
az egyutt jar (erozio, talajviz szennyezese, oserdo kiirtasa stb.)

Zoli

> Temakor: Csabanak!!!
Kedves Lujza!

Ugy erzem fuggetlenul attol, hogy Csaba milyen modon fogalmazta
meg valaszat az emberiseg kihalasarol, valahol melyen nagyon igaza 
van. Ezt valoszinuleg te is erzed, legalabbis erzelmileg tultelitett 
reakciodbol itelve.
A foldtortenetet es a paleontologiat tanulmanyozva elegge kicsi a 
valoszinusege annak, hogy az ember lesz az elso faj ami tuleli onmagat.
Eddig minden faj kihalt pedig nem is "pusztitotta esztelenul" a sajat
kornyezetet.
Az embernek mint egyednek is eleg nagy eselye van a halalra fuggetlenul
a faj fejlodesetol, ugyhogy feltetelezni, hogy egyeni kornyezetvedelmi
akcioid fogjak megmenteni a gyermekeid eletet naivitasnak tunik.

Es ugye azt sem gondolod komolyan, hogy akarmilyen kornyezetvedelem kepes
megforditani a novekvo szamu emberiseg - aminek a noveleset a nyugati vallas
meg kotelessegedde is tette - energia, termoterulet es nyersanyag igenyet.
A termeszet es az emberi faj egyensulyanak a helyreallitasara feltehetoen
egyetlen modszer van - ha megkeressuk, hogy milyen lelekszamnal volt meg
utoljara ez az egyensuly es megprobaljuk az betartani. Azonban ez az ami 
valoban radikalisan csokkentene gyermekeink eletbenmaradasi eselyeit.
Egyebkent nekem is van ketto - mielott megkerdezed.

Persze mindez nem azt jelenti, hogy ne tegyel semmit. Tedd meg mindazt ami
a kornyezetedet szamodra elviselhetove teszi, hiszen az emberiseg mindig is
tette.
Setalo erdove alakitani az osrengetegeket - rengeteg novenyt el kellett
pusztitani ehhez! - ellenben lehet benne kirandulni, vagy nem?

                                                           Zalai Peter

Tisztelt Kornyeszek!

A ket szammal ezelotti Kornyeszben kerdeztem, hogy mi a helyzet Mo.n a
KHVvel. Egy epes megjegyzesen kivul csak egy nyugtato jellegu erkezett, de
nem irt senki a kerdesre valaszt. Ez azt jelentene, hogy a KHV egy leragott
csont, amivel nem erdemes foglalkozni, vagy annyira bizonytalan talaj, hogy
feltek ralepni? Vagy vmi 3. lehetoseg?

Nemeth Zsolt irta:
" kornyezetvedelmi felugyelosegnek szinte SEMMIHEZ sincs joga. De ha lenne,
akkor sem valoszinu, hogy elne vele..."
Ez mindig igy volt? Igy all a helyzet az Allamokban, vagy Ny-Europaban is?
Nem is lesz mashogy? Egyaltalan kene a felugyelosegnek barmifele
vegrehajtasi joggal rendelkeznie? Ha lenne joga, miert nem elne vele?


        Tisztelettel:
                    deak gabor

Molnar Gabor irja:

"... (energetikusok ne figyeljenek fel, ..."

Sajnos nem fogadhatok szot. Egyebkent a gondolatmenet nagyon 
tetszik, erdemes volna egy csomo vonatkozasat tovabbgondolni. 
Persze a kovetkeztetesekkel ovatosnak kell lenni. Egy rossz 
energetikai hatasfok nem mindig jelent nagy bajt (Nem akarom 
reszletezni, de hasonlitsuk ossze egy gozkorfolyamat, egy vizeromu 
es egy transzformator hatasfokat. Lehet az osszehasonlitasbol 
kovetkeztetest levonni?)
Egy dolgot azonban meg kell emlitenem. MG irja:

"elso eset: Egy ember napi atlagos kaloriaszukseglete 2400 kcal/nap. 
2.2 kcal/g szen egeshovel szamolva ez napi 1090 gC, ami ha 50% 
szentartalmat... "

Ehhez ket megjegyzes: 
1. Magyarorszagon egy 1976-os torveny szerint 1980-ig volt 
hasznalhato a mertekegyseg a cal, kcal stb. Gondolom Japanban is 
az SI rendszer a hivatalos.
2. A szen egeshoje 33 MJ/kg (ha jol emlekszem 8100 kcal/kg). A leirt 
ertek (kb. 10 MJ/kg) az energetikai barnaszenek futoerteke (az 
valamivel kevesebb, mint az egesho), az energetikai barnaszen 
karbontartalma viszont csak 30% koruli (Magyarorszagon).

Udvozlettel   Gacs Ivan

UI: Azt meg el tudom kepzelni, hogy kaloriaszukseglet helyett 
energiaigenyt mondjunk (akar zsul-szuksegletet is), de a kalorikus 
berendezesek helyett a zsulikus berendezesek vagy a zsulikus 
mernok kifejezes nem igazan tetszik. Van valakinek otlete?

Idezet Yoghurt idezetebol:

" Olyan ez, mintha a speciacio egy vizcsap lenne, amely a
 mosogatoba uj fajokat enged, a kihalas pedig lefolyocsokent mas 
fajokat eltuntetne. A Fold tortenetenek legnagyobb reszeben a 
vizcsap atlagosan egy kicsit gyorsabban engedte a fajokat, mint 
ahogy a lefolyon keresztul azok eltuntek."

Egy mosogatashoz nem nagyon erto, konyhat felmosni nem szereto 
mernok-fele kerdese:

Mit kell tenni, ha mosogato a tulcsordulashoz kozeledik?

Vagy ez a hasonlat megsem olyan jo?

Gacs Ivan

>"Egy jo szerves gazdalkodo hozama
>ugyanakkora, mint a vegyszeres-belterjes gazdalkodoe, az utobbiak
>termesenek  30%-a is elvesz a rovarok es betegsegek kovetkezteben, a
>vegyszereik ellenere."
>Ja persze: a sok vegyszeres gazdalkodo a hulye, hogy hiaba veszi a vegyszereke
t
> . Aztan meg nem magyaraztad meg, hogy akkor miert isdragabb a szerves
gazdalkod
>asu termeny a vegyszeresnel. Miert birja a vegyszeres olcsobban adni, ha meg f
e
>lesleges vegyszereket is belefektetett a gazdalkodasba?
>Sok hulyeseget csinalnak kornyezetvedelmi szempontbol az emberek, de ekkorat b
i
>ztosan nem.

A biogazdalkodas csak egy tobb eves atallasi idoszak utan kepes hasonlo
eredmenyt produkalni, mint a vegyszeres. Az atallasi termek egyresz meg nem
teljes erteku biotermek, a talajban lehetnek vegyszermaradvanyok, masreszt a
vegyszerezes leallitasa jelentos visszaesest okoz a termesmennyisegben. Az
atallasi idoszakban a gazda nem tudja dragabban adni a termeket, plusz
kevesebb terem neki. Ezt mindenkeppen tamogatassal kell kompenzalni, de meg
igy is eleg nagy batorsag kell hozza, hogy a megszokott modszerek helyett
valaki belevagjon.
A biogazdalkodas elsosorban nem vegyszermentesseget jelent, hanem a
termeszetes talajelet helyreallitasat, ezen keresztul a noveny jo
kondicioban tartasat, amihez hozzajarul, hogy megfelelo termohelyen
megfelelo novenyt termesztunk, a tolerans fajtakat elonyben reszesitjuk, a
kartevok termeszetes ellensegeinek megfelelo eletlehetosegeket biztositunk.
Igy joval enyhebb a kartetel. Nehany ev alatt ezen folyamatoknak
koszonhetoen a mennyiseg is novekszik, a minoseg pedig egyertelmuen javul -
sajnalatos tevhit, hogy biotermek = kis kukacos alma.
Azert kell (es nyugaton lehet is) a biotermeket dragabban adni, mert
egyreszt ertekesebb (nem csak a tisztasaga, hanem a magasabb taperteke miatt
is), masreszt sokkal tobb elo es gepi munka befektetest igenyel a
biogazdalkodas, hiszen pl. a gyomok ellen csak mechanikai modszerekkel
vedekezhet a gazda. Es meg egy dolog: a biotermek nem attol bio, hogy a
gazda azt allitja rola, hanem egy ellenorzo szervezet vedjegye szukseges
hozza, amellyel igazolja, hogy a termek ellenorzott biotermesztesbol
szarmazik - termeszetesen az ellenorzes es a vedjegyhasznalat is koltseget
jelent a termelonek.
Hozza kell tenni, hogy Magyarorszagon egyelore a fogyasztok nagy resze nem
tudja, es nem is akarja megfizetni a biotermekeket. A Biokultura Egyesulet
altal 1996-ban ellenorzott kb. 10000 ha teruletrol a minositett termekek
tulnyomo resze nyugati exportra ment.
Termeszetesen nem kotelezo bioelelmiszert fogyasztani, es nem is lehet celja
a biogazdalkodasnak a nepelelmezes. A biotermekek specialis igenyeket
elegitenek ki, magasabb aron.

Gabris Attila

List of Environment Related Events
              in Central and Eastern Europe
       Compiled by the Regional Environmental Center
                for Central and Eastern Europe

If you would like your event listed here, send details to: Events
Database, IET, Regional Environmental Center, Ady Endre ut 9-11, 2000
Szentendre, Hungary,  e-mail: 


 3/6/97 - 3/6/97
Warszawa, Poland
THE PAN-EUROPEAN DIMENSION OF RAIL TRANSPORT-CHALLENGES, OPPORTUNITIES
AND RESPONSIBILITIES Main topics: visions, towards an integrated
infrastructure, answers to passenger market needs, rail freight
sector, process in rail technology, cost reduction, new partnerships,
impacts on society, economy and the environment Language: German,
English, French, Polish Contact: Rita Moosen, CER Conference
Organiser, tel: (32-2) 525-9079, fax: (32-2) 512-5231. Conference fee:
8,000 BEF.


 4/9/97 - 4/13/97
Otocec, Slovenia
INTERNATIONAL WORKSHOP ON HERITAGE TRAILS
The Heritage Trails project has developed proposals for two regions in
CEE -Dolenjska/Bela krajina in Slovenia and Dobroudja in Bulgaria -
which offer a new approach to rural regenaration through sustainable
tourism. The International Workshop is designed to explain the ideas
behind, and the process used to create, the Heritage Trails in
Slovenia and Bulgaria; and to enable delegates from throughout CEE to
consider whether these ideas might be applied in their own countries.
Language: English, German, Slovenian Contact: Dolenjska Turisticna
Zveza, Turisticno Informacijski Center, Novi trg 6, 8 000 Novo Mesto,
Slovenia, Fax: [386-68] 322-512

 5/15/97 - 5/18/97
Sofia, Bulgaria
WREMINSECO' 97
Main topics: criteria, assesments models and practical programs for
waste reduction and minimization, polluted areas, management and
economics of industrial and consumer wastes minimization, local and
international significance of waste reduction, role of NGOs. Language:
English,Bulgarian Contact: International Conference Wreminseco '97,
Marin. R. Mehandjiev, Sci. and Org. Secretary, PO. Box 11, 1231 Sofia,
Bulgaria, tel.: 00359/02/37-23-50, fax: 00359/02/54-46-86


 5/26/97 - 5/31/97
Sofia, Bulgaria
THE 8TH ANNUAL SYMPOSIUM ON ENVIRONMENTAL HEALTH DURING SOCIETAL
TRANSITION IN CEE Focus: action strategies; existing case studies from
different countries; workplace-based initiatives; remediation of
environmental hazards at the community level; developing
pollution/hazard prevention and clean production technologies;
changing public policy, laws, regulations to improve workplace and
environment. Language: English Contact: Craig Slatin or Joel Tickner,
University Massachusetts Lowell, (508) 934-3250; fax: (508) 452-5711;
e-mail:  or ; Gretchen
Latowsky JSI Center for Env. Health Studies, tel: (617) 482-9485, fax:
(617) 482-0617


 6/11/97 - 6/13/97
Varna, Bulgaria
ENERGY FORUM' 97
Main subjects: problems in the energy sector, development of the power
industry strategy and environment, problems of thermal and nuclear
energy and of the household heat and gas supply services, problems of
electric power network, energy efficiency problems, renewable energy
sources problems. Language: Bulgarian, English, German, Russian
Contact: Scientific and Technical Union of the Power Engineers, 1000
Sofia, 108 Rakowski Street, For the energy Forum ' 97, tel: [359-2]
870-927, fax: [359-2] 987-9360


 9/22/97 - 9/23/97
Pdrnu, Estonia
INTERNATIONAL CONFERENCE IN CONTEXT OF CEE-ECOTOURISM-BALANCING
SUSTAINABILITY AND PROFITABILITY Aim: to bring together stakeholders
across the sectors for an exchange of practical ideas on key issues as
promotion of Action for an Ecotourism Development Approach; featuring
information exchange facility; generation of discussion among
different interest groups (NGOs, governments, businesses) Language:
English Contact: Conference Committee, Estonian Ecotourism
Association, PO Box 84, EE-3600 Pdrnu, Estonia, Contact person: Aivar
Ruukel, e-mail: 

 11/19/97 - 11/21/97
Copenhagen, Denmark
RIGHT LIGHT 4- 4TH EUROPEAN CONFERENCE ON ENERGY-EFFICIENT LIGHTING
The main topics will be: communication between lighting designers,
architects, building engineers, contractors, end users, and other
groups; focus on the situation in CEE and the lesser developed
countries, standards, guidelines, labelling, edus\cation and
information Language: English Contact: Right Light 4, Rosenorns Alle
9, DK-1970 Fredriksberg C, Att: Gen. Manager Gert Nielsen, T: (45) 31
39 01 11, Fax: (45) 31 39 59 58,
http://eff.nutek.se/IAEEL/IAEEL/newsl/Meetings_events/RL4CFP.html

"> szel. A Termeszet szerintem szabalyozza ezeket a dolgokat, folosleges
> tullihegni az egesz zoldeskedest. Ha az ember esetleg tonkretenne a sajat
> letfelteteleit (s vele mas fajoket is) hat legfeljebb kipusztul. Lesz majd
> mas, sikeresebb faj (mint a dinok utan az emlosok) amig a kulso feltetelek
> lehetove teszik. Mi is a problema akkor? N.Csaba
   Van gyereked???????
       Ha lenne (nehezen hinnem, hogy van) akkor nem hiszem hogy
konnyuszerrel megbocsajtanal azoknak a felelotlen ,ostoba embereknek, akik
miatt az az imadni valo, semmirol nem teheto , artatlan csoda
       "kipusztul".
    Tudod bar ott tartana a nepseg, hogy tullihegi, csak sajna ez
legfeljebb egyes emberekre igaz, es inkabb hozzajuk csatlakoznek, mert ok
legalabb ereznek valami feleloseget, igy talan tesznek is valamit.
    Amig nem voltak gyerekeim en is konnyen vettem az eletet,
         de csak igen elkeseredett pillanatomban tudtam volna ilyen
cinikus lenni.
                                Hello
                                        Lujza"
> --------------------------------------------------------------------------

Hat nagyon onzonek tartanam magam, ha csak a sajat gyerekeim miatt aggodnek.
De az agodalom lehet ertelmes, es lehet folosleges. Az egesz
kornyezetszennyezes egyetlen dologra vezetheto vissza: tulnepesedes. Ha
sokkal kevesebben lennenk, sokkal tobbet szennyezhetnenk (s ezaltal
elvezhetnenk azokat az elonyoket amelyek miatt a szennyezes tortenik). S a
keves ember sok szennyet a termeszet meg lazan feldolgozna. Viszont ha sok
az ember, akkor meg ipar sem kell, hogy a szenny elarasszon bennunket.
(India nagyvarosaiban es kornyeken a kommunalis hulladek a legfobb
kornyezetkarosito.) Tehat, ha az emberiseg jovojeert aggodsz, akkor torekedj
minel kevesbe novelni a letszamat!
        Nos, ez utobbi felszolitast meg te a kornyezetert es jovoert aggodo
joerzesu ember sem tartottad be. Legyen onfelaldozo mas, en tovabb akarom
adni a genjeimet! Persze ez az oszton parancsa. Ez termeszetes, a tobbseg
igy van ezzel. (Mas ne jarjon autoval, mas ne hasznaljon vegyszereket,
aramot stb. de en es az utodaim azert elek veluk.) Es erre mondom, hogy a
termeszet szabalyozza a dolgot. Ha az egyen nem korlatozza a reprodukciot,
majd megteszi helyette a termeszet. Ez regtol fogva igy mukodik. A fajokba a
szaporodas osztone van "beultetve", a az okorenszerekbe pedig az ehalal
altali szabalyozas. 

                                                Udv. Csaba

Koszi az idezeteket, bar bevallom nem mindenben ertek egyet veluk. Peldaul
nem osztom azt, hogy regebben a keletkezo fajok egyenlo v. nagyobb
mennyisegben voltak mint most. Ez pl. nem igaz a jelenleg legvaloszinubbnek
tartott dinokihalasra. Az akkori feltetelezett meteorbecspodas "eredmenye"
sokszorosan felulmulta a jelenlegi osszes bombank (nuklearis es hagyomanyos)
egyideju felrobbantasat. Szokoar, foldrengesek, par evig nem volt napsutes
stb. Ez azert egy jokora sokk volt, de a bioszfera kiheverte, s uj iranyba
indult. Ezert elmelkedhetunk rola most mi. Az emberi tevekenyseg is uj
iranyt ad. A kevesbe emberturo fajok kihalnak, s olyan ujak jonnek letere
melyek versenykepesebbek az egyuttelessel. (Vegyszer-reziszrens rovarok
stb.) Ezen lehet szentimentalisan sirankozni (erzelmileg engem is negativan
erint) de tudomasul kell venni, hogy ez termeszetes folyamat. Az egyik faj
sikeres (most a homo sapiens), kell neki az eletter.(Az utodaitol nem
tagadja meg a taplalekot csak azert, hogy egy masik fajt vedjen ezzel.)
Kovetkezo fazis: tulszaporodas, majd kihalas vagy legalabbis eros
letszamcsokkenes. A tobbit errol lasd Lujzanak irt valaszomban. Udv. Csaba

 [Hungary]: 
> Ha a balna veszelyeztetett faj, akkor mert lehet a japan ettermekben
> balnahust enni?
> Hallottam mar olyasmirol, hogy nemely orszagnak van joga balnat vadaszni
> egy bizonyos limitig (havi x balnat ejthetnek el). Igaz ez?
> Nem furcsa, hogy a balnak kihalofelben vannak, es megis vadaszhatjak oket?
> Na jo, ennyi voltam...

Paul & Anne Ehrlich: Extinction/"A fajok kihalasa" alapjan:
Kozvetlenul a II. vh utan megalapitottak a Nemzetkozi Balnavadasz Bizottsagot
(IWC), melynek szerepe az volt, hogy "gondoskodjon a balnak vedelmerol, vada-
szatarol es optimalis hasznositasarol". A bizottsag balnavadaszatot folytato es
avval nem foglalkozo orszagok kuldotteibol allt. Az IWC tanacsadojakent tudo-
manyos bizottsag mukodott, amely a vadaszhato balnafajokra eves kvotakat hata-
rozott meg.
Az ido mulasaval a vadaszat technikaja fejlodott es a balnavadaszok egyre tobb
balnat oltek meg, annak ellenere, hogy az IWC tudosai ismetelten figyelmeztet-
tek oket, hogy tulvadasszak az allomanyokat.
 ...
1980-ban mar csak cca. egy tucat orszag foglalkozott balnavadaszattal es leg-
tobbjuk az IWC tagja volt (akik nem tagok, azokat termeszetesen nevlegesen sem
kotottek a kvotak).
 ...
Ha napjainkban a balnakat csak a torvenyes balnavadaszok fenyegetnek, akik ala-
vetik magukat sajat orszaguk es az IWC rendszabalyainak, akkor joggal remeny-
kedhetnenk, hogy a balnak vegul is megmenekulhetnenek. A rendszabalyokat folya-
matosan szigoritjak, a balnavadaszok az utobbi evekben egyre nagyobb gondot
forditanak arra, hogy a szamukra meghatarozott ertekeken belul maradjanak.
Sajnos, mikozben a torvenyes balnavadaszok viszonylag torvenytisztelokke val-
tak, az illegalias tevekenyseg megnovekedett.
 ...
A 70-es evekben egy Sierra nevu illegalis balnavadaszhajo evi mintegy 400 bal-
nat ejtett el, majd a 70-es evek vege fele szovetkezve a Cape Fisher nevu japan
halaszhajoval ezt a teljesitmenyt evi 4000 balnara noveltek. Az nem volt titok,
hogy a termeket hol adtak el: Japanban. A maradekot, a megolt allat 80%-at ki-
dobtak. 1978-ban Japan tobb, mint 9 millio dollar erteku olyan balnatermeket
importalt, amely a Sierre tevekenysegebol szarmazott.
A kalozok azokban az orszagokban, amelyek nem tagjai az IWC-nek, a part menti
balnavadaszatra is kiterjesztettek tevekenyseguket. Japan pedig tovabbra is
importal feketen szerzett balnahust, amit Del-Korean, az IWC tagallaman keresz-
tul szallitanak be az orszagba.
Felteve, hogy a kaloz balnavadaszat is megszuntetheto - aminek kulcsat a Japan
es a vele egyuttmukodo nem IWC-tagorszagok elleni nemzetkozi szankciok jelent-
hetik - a kovetkezo kerdesek maradnak megvalaszolatlanul:

   Mennyi ideig fog ez meg tartani?
   Miert kell ehhez ilyen hosszu ido?
   Kepesek lesznek-e a balnapopulaciok a talpraallasra?

- yoghurt -

> MEGHIVO
> 
> Kedves Munkatarsak, Szakemberek, Zoldmozgalmi resztvevok!
> 
> Ezuton szeretnenk felhivni figyelmuket az 1997-es evre tervezett
> kornyezetvedelmi Internet muhelyeink elso rendezvenyere.  Ezeket a
> muhelyeket kozpontunk a kornyezettudomanyi korok, a zoldmozgalom, illetve a
> "zoldipar" kozotti szakmai es emberi kapcsolatok fejlesztese celjabol, a
> szamitastechnika - ezenbelul pedig kulonoskeppen az Internet -
> igenybevetelevel, a resztvevok szamara dijmentesen rendezi.
> 
> Helyszin:     C3: Kulturalis es Kommunikacios Kozpont
>       Budapest, I ker., Orszaghaz utca 9.
> 
> Idopont:      1997 marcius 3.,   9:00 - 15:00
> 
> Temakor:      Alapfoku Kornyezetvedelmi Halozat kiepitese az Interneten 
> 
> Program:   9:00 - 12:00       Kozos muhely - oktatas
>       12:00 - 15:00       Szabad "szorfoles" az Interneten,
>                   konzultansok segitsegevel
> 
> Elso ilyen kezdemenyezes leven, ehhez a tanfolyamhoz elegendoek csupan
> alapfoku szamitogepes ismeretek is.  Angoltudas ugyszinten nem szukseges,
> bar hasznos, es nehany kulcsszo megjegyzese pedig valoszinuleg elengedhetetle
n. 
> Ebedszunetet a resztvevok a szabad szorfoles alatt, tetszes szerint tartanak.
>
> Egyuttal szeretnenk ismertetni az ev elso hat honapjara szolo programunkat
> is.  Ezzel kapcsolatban szivesen fogadunk hozzaszolast, javaslatot,
> esetleg segitseget is.  Az alapkoncepcio, hogy havonta kulonbozo,
> kornyezettel kapcsolatos temakban muhelyeket szervezunk, pontosabban: 
> februar 10-en, marcius 3-an, marcius 24-en, aprilis 22-en (a Fold Napja),
> majus 26-an es junius 23-an. 
> 
>  
> februar 10.:  Kornyezetvedelmi Muhely tanarok, kozepiskolas diakok reszere az
>       energiatakarekossagrol
> marcius 3.:   Kornyezetvedelmi Muhely szakemberek, NGO-k, es egyetemi kutatok
>       reszere Internethalozatok kiepiteserol
> marcius 24.:  Kornyezetvedelmi Muhely tanarok, kozepiskolas diakok reszere a
>       Fold Napja elokeszitesi munkalatairol
> aprilis 22.:  Kornyezetvedelmi Muhely szakemberek, NGO-k es egyetemi kutatok
>       reszere:  a Fold Napjaval kapcsolatos megemlekezes, kihivasok
> majus 26.:    Kornyezetvedelmi Muhely tanarok, kozepiskolas diakok reszere az
>       oktatasban kiepitendo halozatokrol
> junius 23.:   Kornyezetvedelmi Muhely szakemberek, NGO-k es egyetemi kutatok
>       reszere a GIS (Geographic Information Systems) felhasznalasarol
>       az Interneten.
> 
> 
> Kerjuk, hogy a mellekelt kerdoivet kitoltve a fenti fax szamra, vagy pedig
> e-mailen >), mielobb (lehetoleg: februar 26-ig) kuldjek vissza
 .
> 
> 
> Udvozlettel:
> 
> Adele Eisenstein              Bihari Gabor 
> C3 programfelelos                 C3  kornyezetvedelmi koordinator
> 
>           Nyvelt Erik
>           Fuggetlen Okologiai Kozpont
> 
> 
> C3
> Center for Culture  &  Communication
> Kulturalis es Kommunikacios Kozpont
> h t t p : // w w w . c 3 . h u
> Soros Foundation Hungary / Soros Alapitvany
> Orszaghaz utca 9, Budapest 1014
> Pf. 419  Budapest H-1537
> Tel.  36.1/ 214-6856
> Fax  36.1/ 214-6872
> , 
> 
> 
> 
>--------------------------------------------------------------------- 
> 
> KERDOIV
> 
> 
> Nev:_________________________________
> 
> Vallalat / szervezet / egyetem neve:_________________________________
> 
> _____________________________________________________________
> 
> 
> Cim:_________________________________
> 
> _____________________________________
> 
> 
> A marcius 3-i muhelyen    ott leszek.
>               nem leszek ott.
> 
> Eddigi Internet tapasztalatom:    
> 
> 
> Egyeb hozzafuzes:
> 
>

  (Rakonczay Zoltan) wrote:

>Mar engem is kezdett zavarni, hogy lassan ez tunik a legnagyobb
>problemanak. Ha csak a nyomtatasnal maradunk, az szerintem sokkal
>nagyobb baj, hogy a szukseges mennyisegnek sokszorosat nyomtatjuk ill.
>masoljuk. Az ember azt hitte volna, hogy a WYSIWYG technologiaval
>az emberek mar csak tisztazatot fognak nyomtatni, de ennek nyomat
>sem latom. Legalabbis itt az USA-ban nem. Ha pedig a szukseges
>papirnak a tizszereset (szerintem nem tulzas) hasznaljuk el, akkor
>az igencsak masodlagos kerdes, hogy hanyoldalasan nyomtatunk.

Pontosan ez az. Hiaba van nyomtatasi kep, vagy nyomtatobeallitasnal
takarekos, alacsonyfelbontasu vazlatos nyomtatasi lehetoseg
gyakorlatilag semmit sem er, ha nem hasznaljak oket.

Kollegaim megmosolyognak, mikor osszegyujtom a selejt lapokat,
mondvan, hogy annak masik oldalara meg lehet probanyomtatasokat
csinalni vagy jegyzetelni, piszkozatokat irni stb...

Az is kiakaszt, mikor a 40 Ft radioujsagot, meg kidudja miket
lefenymasoljak, ja termeszetesen egyoldalasan. Mondjuk persze
latszolag ingyen van a cegnel a fenymasolas, de meg ha onkoltseget
nezzuk, akkor is tobbe jon ki az egesz. Nem beszelve energia papir
festek kornyezeti karairol. Noi kollegaimnak tobbnyire kb 3-4
probalkozas utan sikerul egy jo masolatot kesziteni...

Egyebkent a papirtermeles nem feltetlenul erdoirtassal es
kornyezetrombolassal jar. Ugyanis nagyon sok erdot direkt erre a celra
telepitenek, tehat, ha nem lenne ekkora igeny a papirra (ill. egyeb
termekre) akkor nagyteruletu erdotelepitesek maradnanak el. Asszem egy
finnorszagi vonatkozasu cikkben olvastam, hogy a papirgyartasuk milyen
hatassal van a telepitesukre es ezzel parhuzamosan a
kornyezetvedelemre. Bar lehet, hogy csak papiripari lobby volt...

Udv
Nyman

kedves kornyeszek!

masodszorra futok neki, mert nem letezik, hogy senki sem akar 
tisztesseges gazsiert 2-3 eloadast tartani a CEU-n 
hulladek-minimalizalas temakoreben.......  

persze gondolom, hogy az angol nyelv kenese-vagasa az, ami
tobbeteket elriasztott, de biztos, hogy ennek ellenere tudtok nekunk
egy jo szemet-szagertot javasolni.

koszonettel,

dr. vorsatz diana
kornyezettudomanyi tanszek
ceu

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@
Dr. Vorsatz Diana
Professor of Energy Policy
Dept. of Environmental Sciences and Policy
CENTRAL EUROPEAN UNIVERSITY
H-1051 Budapest
Nador u. 9
Ph:  (36-1) 327-3095
     or     327-3021
Fax: (36-1) 327-3031

>Date: Fri, 21 Feb 1997 18:42:49
>To: 
>From: 
>Subject: jatekprogit irunk, programozot keresunk
>Cc: 
>
>nos, kene meg programozo strategiai (real time-os) jatekprogram
>irasahoz. (hasonlo a C&C-hez, warcraft-hoz)
>
>ismerd:
>PC, WATCOM C++, (DOS4GW)
>
>jo ha:
>jol tudsz algoritmozalni utkeresest, csapatmozgatast... tehat 
>AI (mesterseges inteligencia),
>
>van sok gyakorlatod,
>lelkesen csinalnad,
>kreativ vagy, 
>szeretnel team-ben dolgozni,
>...stb.
>
>a fejlesztes pesten folyik, a grafika, zene nagyresze kesz.
>
>a tobbit telefonon v. mail-en
>
>vamosi zsolt
>06 20 347-982 (probald hivni tobbszor, mert sokat alszom)

>