Tisztelt lista!

Gyermekkoromban sokszor elofordult, hogy azt mondta valamelyik; ki tud
hamarabb, ahoz a keriteshez futni? Rajta, kesz, es megtortent a gyorsfutas,
anelkul, hogy tavolsagot vagy idot mert volna valaki. Ennek ellenere
kiderult, ki a leggyorsabb. A futok figyeltek a celpontot es a futotarsaik
helyzetet. Ezekhez viszonyitottak (hasonlitottak) sajat helyzetuket, ez
osztonozte.
Ezt meg lehet valositani tobb csoportban, mindig lesz egy gyoztes, de ki a
leggyorsabb a gyoztesek kozul? A megoldas; versenytfutnak a gyoztesek,
egyutt. Mit tudok elmondani az eredmenyekrol, egy olyan szemelynek, aki nem
volt jelen? Azt tudom mondani; ki volt a leggyorsabb, a masodik, stb, de o
azt kerdezi; milyen gyors volt az elso, masodik...? Ez a amaskor, mashol
megrendezett versenyek miatt szukseges, a kiertekeles vegett.
Mi tortenik, ha a kulonbozo helyrol a gyozteseket nem lehet osszegyujteni
vagy nehezsegbe utkozik. Hogy lehet eldonteni, ki a leggyorsabb? Elvileg ugy
is megoldhato, hogy mindig a legjobbat is futtatjuk a versenyen, de az
emberiteljesitmeny valtozhat.
Valasztunk egy olyan mozgo szerkezetet, amely stabil, nem valtozik, es
mindenut a vilagon alkalmazhato, elfogadjak, mint etalont. Ez az ora!
Valasztunk egy olyan tavolsag etalont, amit mindenki elfogad es hasznalhato
barhol a vilagon. Ez a meter. Mit lehet tenni?
Kimernek egy, egysegesen elfogadott tavolsagot es hasznaljak az orat.
1. Mindenki, ott ahol van, versenyt szervez es kozli egy kozpontnak az
eredmenyt
Ez elvileg jo, mert a meter, az ora megbizhato, de nem megbizhato az ember.
Csal a tavolsagban, csal az oraval es doppingol is.
2. A versenyt megszervezik egy, meghatarozott helyen, mindenki reszere.
Ellenorizheto, a csalasok nagyreszt kikuszobolhetok.
Megvan a meghatarozott palyahosszusag, startpont, celpont. A versenyzok
(egyszere tobben) indulnak es figyelik a celpontot, valamint a versenytarsak
helyzetet. Nem szamolnak metert, masodpercet. Ugyan ugy futnak, mind a
fentebb emlitett amator futok. A tavolsag adott, az oramozgasat a kivulallok
figyelik. A fersenyzok tudjak enelkul, hogy mikeppen szerepeltek, csak
utolag ertesulnek a meg tett "idorol". Erre kinek van szuksege? Elsosorban
lehet vilagga hirdetni, hogy "x" 10 mp, "y" 12 mp, idot ert el. Ezeket az
adatokat rogzitik kulonbozo modszerekkel es a kovetkezo verseny alkalmaval
ujra lehet osszehasonlitani az uj eredmenyekkel. Van aki megorzi
emlekezeteben.
Ha mar merunk, akkor a versenyt meglehet rendezni ugy is, hogy egyszerre
csak egy versenyzo fut. Mernek, osszesitnek, statisztikat csinalnak es
vegeredmenykent lehet tudni ki milyen helyen vegzett, milyen idovel. Ezt
miert nem alkalmazzak? A valasz egyszeru! A futok nem az uthosszusagat es az
orajarasat figyelik. Erre nekuk nincs szukseg es eleg nehezkes is volna. Az
ember minden cselekvese soran akarja tudni pillanatnyi sikeret, helyzetet,
eredmenyet. Ezert azt figyeli, milyen viszonylatban van a tarsakkal szemben
es a celponthoz. Ugy versenyeznek, mind aki semmit nem mer, a meres
szabalyai szerint.
Mindig csak viszonyit a versenyzo, akarcsak az idomero. Mi az ido? Hol az
ido? Megtortent esemenyek a tudatunkban, emlekeinkben, adatrogzitokben!
A hasonlitas relativ eredmenyt ad, de hogy lehet ez megegyszer relativ;-)?
A hagyomanyos fizika ugy alakult ki, hogy megfigyeltek a jelensegeket,
ezekkel kiserleteket folytattak es vegeredmenykent szamtani kepletbe
foglaltak, azert hegy legyen meg a tudatunkben, emlekeinkben,
adatrogzitokben, s igy barmikor barkihozzaerto, azokat megismetelheti,
ellenorizheti, osszehasonlithatja. Az ilyen tudas egymasra epul, gyarapodik,
es csak az alja meg a helyet, amely az elobbire tamaszkodik, de nem lehet
azt mondani, hogy a mai ember tobbet tud, hanem az emberiseg ismerete
gazdagabb.
A fizikanak van egy masik utja is, modern fizika, elmeleti fizika, amikor a
kepletekkel kiserleteznek es a jelensegekre kovetkoztetnek, ami lehet igaz
is, de lehet, hogy soha nem lehet gyakorlatilag ellenorizni. Log a
levegoben, de jo gondolkodas fejleszto barangolas.
Van egy harmadik modszer is. Bizonyos jelensegek nem totalis ismerete
alapjan, a matematika igazolja a jelenseg egyes fazisait, de nem az egeszet.
Ilyen az egimechanika paradoxon, arapaly, miert nem megy a muhold forditott
iranyba. A muholdat gyorsitjuk, azert, hogy az, a magasabb palyara jutva
lelassuljon. Nem keresik a paradoxon okat, mert igy is mukodik, a jelenlegi
igenyeknek megfeleloen. Mindegy, hogy mikent mukodik, ha egyszer tudom
alkalmazni, hasznalni. Valoban energia pazarlas lenne

udv. Szocs.

Zoli, 
> Bocs, de a 0-va valt fajho az miert jo ?
Bocs. Semmiert. A vegtelen fajho lenne jo. 
J.

Talaltam egy frappans leirast arrol, amivel benaztam:
>>>Although classically the light from an infalling person would appear
to an outside observer to redshift without limit at the horizon, quantum
mechanically the light redshifts only until the wavelength becomes
comparable to the size of the black hole. Thereafter the person becomes
indiscernible from the thermal Hawking radiation. Thus although
classically a person would appear to an outside observer to take an
infinite time to fall in, quantum mechanically the person disappears in
a finite time.<<<

+Egyebkent ez egy ujabb szempont a relativitas- es a kvantumelmeletek
osszeferhetetlensegere?

Tehat nem kell a vilaggal osszemerheto hullamhossza redshiftelni, eleg a
lyuk mereteig. Es mi van, ha a megfigyelheto vilagegyetemet akarja
elhagyni, akkor viszont (ha huzhato egyaltalan parhuzam) mikor a vilag
mereteit eri el a hullamhossz, akkor hagyta el kvantummechanikailag?
Viszont azt nem eri el sosem, mert fenysebbel tagul maga a megfigy.VE
is.

Mas tema, amivel leszedtem ezt a f.ly animacios oldalt, az a website
extractor 8.30, de vajon miert nem szed le mindent, akarhogy
allitgatom??
Pedig regisztralt ;-)
udv, Sanyi

http://philohome.free.fr/skyshooter/skyshooter.htm

A halszemoptikas fenykepezogepet programozhato LEGO-val vedi a naptol.

> Ha az idezetet megfigyeltuk, kiderul, hogy a kozponti feketelyuk tomege
> altalaban megegyezik az egesz galaxis tomegevel.

  Nem megegyezik, csak korellal (messze nem tokeletesen). Ilyen, galaxis
kozepen csucsulo lyukakra millio-milliard naptomeg a tipikus ertek.
Galaxisok tomege ennel tobb nagysagrenddel nagyobb.

> Akkor pedig nem ertem
> miert ertelmetlen anyagsurusegrol beszelnunk feketelyukak eseteben?

  Mert tomegrol lehet beszelni, surusegrol nehez, mert nullaval kell
osztani az eppen aktualis elmelet szerint. Azaz alt. rel. szerint egy
klasszikus, nem forgo fekete lyuk eseten minden tomeg egy pontban
van, kozepen.

Gyula

Starters:
>Pontosabban: mozgasiranyban az Univerzum egy rendkivul vekony lappa
>"megy ossze", amin termeszetesen egy pillanat alatt at lehet menni - de
>"oldaliranyban" nem, ott minden marad a regi. 

A feny csak a terjedese iranyaban 'lat'. Pl. 2 parhuzamos
lezersugar barmily kozel is vannak, nem tudhatnak egymasrol, 
tehat 'oldaliranyban' nem letezik a feny szamara vilag.  
(es az egymast keresztezok kozott sincs EM kolcsonhatas.)

>A feny (es mas test) nem erzi ugy, hogy "sajat sebessege" lenne.
Szo szerint persze nem erzi, csak meghokken :), hogy
0 ido alatt belathatatlan tavot tett meg, ami szamara vegulis
ekvivalens a vegtelen sebessegu helyvaltoztatassal.

>>Fred Hoyle es kovetoi jutottak arra Hawkinggal probalva 
>>rivalizalni, hogy ha feltesszuk - mindenhol mindig folyamatosan 
>>'keletkezik' igen csekelyke anyag az Univerzumban, azzal 

>Ez kimutathato lenne es sertene az energiamegmaradas torvenyet.
Ennek ellenere Fred Hoyle teoriajat a nem is olyan vaskalapos
termeszettudomany figyelemre meltonak talalta mindaddig, amig 
a 60-as evekben sikerult kimutatni a konkurrens elmelet joslatat, 
a mikrohullamu hattersugarzas letezeset, ami rogton
bizalomgerjesztobbe tette az osrobbanas elmeletet.

>>s ha ugy van, hogy ez a perspektiva tovabb szukul a vegletekig,
>>es minden iranyba tekintve ilyen, akkor a kulvilag fenyei talan 
>>nem is zudulnak a behullott anyagra, hanem szorodnak mindenhonnan, 
>>minden iranyba es egyenletesen oszlanak el, eleinte, 
>>benti nezopont szerint.
>Ezt honnan veszed?
Spekulacioimbol: A helyzet olyasfele, mint a  melyvizi
buvar szamara a kilatas. O egyetlen kor alaku ablakot lat maga folott, 
melyen at a kinti feny lejut, s ez az ablak mindig ott van,
ahol o eppen nezelodik.
A fekete lyukban hasonlo a helyzet, de annyiban mas, 
hogy amint a 'buvar' atesett az esemenyhorizonton, akkor 0
atmeroju pontta zsugorodik az elotte mar szukuloben levo 'vilagablak',
amin atjut ugyan a kinti vilag fenye, de hogyan ?
Szerintem a minden letezo hullamhossznal kisebb atmeroju, 
pontszeru lyukon mindenfele' szorodva jut at a feny, a hatarozatlansagi 
relacio miatt.

>az egyetlen maradek pont, ahonnan a kulvilag fenyei jonnek...
Barki barhol esik be es nez 'kifele' hatra, mindenki
mogott van ilyen bezarulas. Az esemenyhorizont emiatt egyenletesen 
vilagito pontokbol allo felulet belulrol. Amde hogy sik e, 
vagy homoru, vagy barmi mas, az ellenorizhetetlen odabent, 
hiszen - se ki nem tapogathato, se semmilyen modszerrel nem 
allapithato meg vannak-e geometriai jellemzoi.
Csak sugarzo elerhetetlen vegtelen egboltnak tunik, melyben 
a kinti vilag fenyei latszanak osszekeveredve, minden iranybol erkezetten. 
Poen lenne ha levezetheto volna, hogy ami a horizontot nagy 
energiaju fenykent lepi at, azt bent a vegleg bezarult -
de egyuttal hatartalanna is nott vilagban mar nem fenykent, 
hanem mikrohullamkent eszlelni... :)

Ha tehat vegtelen ilyen pont van a feny bejutasara, 
akkor az felulet, viszont ha elerhetetlen felulet, akkor az ter.
Csak egy pillanatig vilagitanak ezek.
Az idodilatacio miatt kene igy lennie. A lyukban a kulvilag villanni
latszik egy nagyot, s barmi ami bele hullott, az mind ugyanakkor 
erkezett, ottani nezopont szerint. 
A kulvilagnak ezzel szinte vege is van, de minthogy annak sajat 
ideje vegtelen, mikozben holtta hul, igy a lyukban meg erezheto 
valami utozonge a nagy villanas utan, hiszen a kinti
vilag sose hul absz 0-ra. ???

Udv: zoli

Sziasztok !

Jo regen kerdezte itt valaki, de valaszt nem lattam, hogy
mibol ered a neutroncsillagok kegyetlen eros magneses
tere. Most jovok megkesve meresz otlettel megtippelve:
Abbol indulok ki, hogy olvastam - szupravezeto reteg
is feltetelezheto benne, es hogy folt is van rajta.
(Az elobbi elmeleti kovetkeztetes, ellenorizni nincs mod,
a masikat nem tudom honnan veszem, remelem nem csak almodtam)
Namarmost a ket feltetelezett dolog nekem kapora jon !
Ugyanis arra tippelek, hogy a csillag retegzett anyaga 
hoelemkent mukodik, a belso meleg, es a kinti hideg hatasara, 
s a hoelem produkalta aram kelti a magneses teret. 
A hoelem kivezetes nelkul nem adna aramot, de ha feltesszuk, 
hogy a csillagon levo folt kraterszeru kepzodmeny, melyet rossz 
vezeto anyag tolt ki, s azon esetleg kitorhetett 
(vagy behatolhatott kintrol) olyan vezeto anyag, mely osszekotven 
a hoelemet alkoto belso es kulso anyagreteget -  rovidzarlatot 
tartva fenn, magneses teret eredmenyez, meg is van a pofonegyszeru 
magyarazat.  (amig nincs jobb, remelem ez is megteszi)

Egyeb: Ugy remlik a foldmagnesseg eredetere nincs megnyugtato 
magyarazat. Netan nem rovidzaras 'termeszetes' hoelemek 
aramabol fakad ?

Udv: zoli

Kedves Szocs !

>Az idot csak tudatosan, ha megtanultam, erzekelem, de
>inkabb csak hasonlitom. Nincs fizikai hatasa, nem objektiv.
De objektiv, hiszen mint fogalomnak es fuggvenyvaltozonak 
a bevezetesevel maradandoan helytallo osszefuggesek sokasagat 
sikerult feltarni. Ha az ido szubjektiv lenne, a fizika helyett 
inkabb a pszichologia foglalkozna vele. Illetve a fizikaban az 
idot esetleg igy jelolnek: t*S_C , es a kepletek melle odairnak: 
ahol S_C kinek kinek a hangulata, kenye-kedve vagy izlese szerint 
valtozo, szemelyre szabott szubjektiv koefficiense. :)
Kesobb a kiserleti pszichologia megallapitana, mi mindentol is
fugg S_C erteke. Hogyan fugg a lelkiallapottol, es persze -
a fizikai kiserletekkel eltoltott idotol ! Igy aztan 
ilyesfele alakban jelenne meg a komolyabb konyvekben
az ido: t*S_C(t,z,r,...stb)  Ez eleg remes lenne... :)

Masreszt ha azt mondjuk az idonek nincs fizikai
hatasa, ugy a vakuumnak arra a tartomanyara is ugyanezt 
kene mondani, melybe meg nem futott be a tavolbol kibocsajtott
feny. Elore tudjuk, hogy gyakorlatilag sertetlenul terjed majd
benne, megsem mondjuk, hogy hatasa hijan a vakuum szubjektiv 
valami. Ugyanugy modell elem, mint az ido, vagy a magassag,
mely utobbinak ugyancsak nincs onmagaban hatasa. Adott 
konkret dolog magassaganak viszont van hatasa, lasd pl. vizallas.

>Ha ket egymast koveto esemeny jon szamitasba, akkor szukseg van az
>emlekezetre, vagy az adatrogzites valamilyen formajara. 
>Emberi tudat nelkul nem megy(szubjektiv ).
Nyomok alapjan az ember mindossze megallapitja mennyi ido
telt el ket esemeny kozott, es ha korrekt modszerrel teszi,
a tobbiek elfogadjak objektiv valosagnak. Hogy mi objektiv
es mi szubjektiv arra vonatkozoan altalaban kozmegegyezessel 
elore elfogadott szabalyok vannak. E bevalt szabalyokat soprik
felre pl. az altudomanyban settenkedok, azt propagalva,
hogy ok az igazi ismeroi a tudosok altal feltaratlan valosagnak.

>Az osszeadas, szorzas, a szamokon kivul lehetetlen, 

Ket rud magassagat fizikailag is osszeadhatjuk.
A matematikat eredetileg valszeg arra talaltak ki, hogy ne kelljen 
agaskodni, ha tudni akarjuk az eredo hosszt. 
A tudomany kenyelmi igenyeket is szolgal. 
Sok evtizednyi szorgalmas tanulas utan szinte minden 
teruleten eljuthatunk oda, hogy egesz jol kamatozik: gyakorlati 
tenykedeseink soran neha ertekes perceket nyerhetunk altala. :)

Udv: zoli

Sziasztok!

Kicsit regebbi a tema, csak elfelejtettem megirni: a fe'lme'teres olomgomb
felszini es kozepponti homerseklete elmeletileg mindig kulonbozik
egymastol, de ennek semmi koze a gravitacios mezohoz. Az ontodebol
hazaviszed a gombot, utkozben jo hideg van. Beviszed a laborba, ahol a
gomb szamara a homerseklet ugrasszeruen megemelkedik. A gomb
termikus viselkedese modellezheto RC-tagokkal. Ezekrol kozismert, hogy
egysegugrasra t=vegtelenben allnak be, tehat elmeletileg mindig
kimutathato a felszin es a kozeppont kozott homersekletkulonbseg.

Udv,
marky

>
> > Az ember agyának kb 5-9%-át használja ki átlagosan.
>
> Ezt mar igen sokszor hallottam hangoztatni (a szazalekok kisse eltertek
> ugyan), de soha nem tudtam meg, hogy
>
> 1. pontosan mit is jelent ez?
> 2. mire lehet alapozni egy ilyen allitast?
> 3. ki es hogyan allapitotta meg?
>
> Ha valaki rendelkezik ezekrol konkret informaciokkal, ossza meg velunk
> is, legyen szives.
>
> Koszi:
> Jano

Ez igazából azt jelenti, hogy az emberi elme annak ellenére, hogy élete
során mi mindent tanul meg, nem szenved "károsodást" más téren. Ez alatt azt
értem, hogy ha valaki mondjuk megtanul írni, olvasni stb. alapvető
ismereteket, azután nyelveket sajátít el, tudományos kutatásokba kezd, zenét
tanul, és mindezek nem zárják ki egymást. Ha az agyunk fix
befogadóképességgel rendelkezik, amit a materialista gondolkodás feltételez,
hiszen végtelen befogadóképessége nem lehet véges anyagnak, akkor egy idő
után be kellene telnie, és ebben az esetben az új információk csak a régiek
helyére írhatóak be, mint itt valaki a számítógépes analógiát használta. De
ez nincs így!

"Döbbenetes, hogy a nemzetközi kutatóközpontokban, például a CERN-ben vannak
olyan fizikusok, akik csak egy nyelvet beszélnek (például az amerikaiak),
míg mások agyában négy nyelvnek is jut hely (ezek a svájciak), de
mindannyian ugyanolyan jó fizikusok"

Az idézet a következő weboldalról való, ahol találtok más megközelítéseket
is:
http://www.kfki.hu/(hu,plain)/~cheminfo/hun/teazo/miert/m99/agy.html

Mint fentebb  említettem én erre a megközelítésre gondoltam, amikor még
régebben megemlítettem a dolgot. Valaki az agy evolúciós fejlődéséről
beszélt, ami nem állja meg a helyét, hiszen többezer éve is éltek olyan
koponyák, mint Plátón, Arisztotelész, Seneca, stb. Ezek az emberek még a mai
napig példaképeink, idézgetjük mondataikat. És agyuk fejlettlenebb lett
volna? Nem, csak mi több tudást halmoztunk fel az évek során, bár sajnos
csak bizonyos területeken. A természetről eleink sokkal többet tudtak,
harmónikusabban éltek vele nálunk. Visszatérve az agyra még a legtöbbet tudó
emberek is csak tört részét használják ki a memóriájuknak, hiszen egyébként
elfelejthetnék például azt, hogy hol laknak, ha megtanulnának egy új verset.

Kicsit más: Az ember életében többmillió agysejtet veszít. Mégsem felejti el
például olyant mint a címéből az egyik számjegy. Ha feltételezzük, hogy az
agy hasonló pl a merevlemezzel, akkor az az adat, hogy ő a Kossuth u. 17-ben
lakik megsérülhet akkor, ha a 17-ből az egyik számjegyet tartalmazó agysejt
elpusztul. Ebben az esetben az 1-ben vagy a 7-ben keresné a lakását. Ezt
Balog Béla könyvében olvastam a napokban. Mindenesetre ilyen nem fordul elő,
amire lehet magyarázat az, hogy tükrözi az agy az információkat, és máshol
képez "backup" másolatot. Mindenesetre Ő teljesen más megoldásra jut a
végén, de az más tészta.

Remélem a weboldalon talál mindenki neki tetsző választ, ha nem olvassátok
el a Balog Béla könyvet.

Üdv

Sloan

>>Bocs, de ez egy kicsit sántít. Legalább ezer olyna tulajdonság van, amit
>>egyes emberek ezer éve is birtokoltak, de ennek ellenére mára sem terjedt
el
>>minden ember körében. Például mindannyian felvehetnénk a versenyt
Plátónnal
>Mert az emberi szelekcio NEM ez alapjan mukodik!
Ha nem ez alapján működik, akkor miért terjedt volna el az ESP jobban, mint
bármi más?

>Es tobb utodjuk lett, mint a tobbieknek? Nem. Itt pedig csak ez szamit.
Attól, hogy elhagyod a tested, még nem lesz több utódod, nem? :-)

>> ha viszont a kepesseg egyedi, nem genetikus tudas,
>>NEM egyedi és NEM genetikus tudás. Minden ember jellemzője, amit
szellemnek,
>>egyes esetekben léleknek neveznek. (pl:Biblia) Klinikai halál állapotában
>Errol mar tobbszor volt szo: nem artana valami bizonyitek is errol.
Olvasd el Balog Béla könyvét: Végső valóság a címe asszem. Az anyagi világ
és az ember kapcsolatáról szól, az anyag-hullám egységesítésére alapozva.

>>elhagyja a testet, ... visszatér bele.  Ha ez nem következik be belátható
időn belül >>(kb öt perc
>Mastol mar hallottam 45 percet is, mint max. "tavolleti" idot -
>gyakorlatlan "leleknek". Ha "gyakorlott", kapcsolatot tart a testtel is
>es eletben tartja.
>Mas kerdes, hogy ugyanez az ember mondta, hogy a "lelek" mindent tud,
>amit idaig az osszes eleteben megtapasztalt, tehat csak "gyakorlott"
>lelek letezhetne - az o szavaibol pedig ugy vettem ki, hogy nem a
>leleknek, hanem Neked (marmint a Te szemelyisegednek, ami itt nem a
>lelek) kell tudnia a megfelelo modszert.

Pontosan igazad van, vagyis annak, akitől hallottad. (ezért nem tudja
mindenki: meg kell tanulni, és gyakorolni) Az öt perc pedig nem a távolléti
időre, hanem az agy oxigénellátásának kiesési idejére vonatkozik. Ha (kb.)
ennél több ideig nem kap oxigént, akkor elkezd bomlani. Ez egy idő után
olyan károkat okoz a szerkezetében, hogy már nem képes komplex egészként
működni. Ilyenkor is visszatérhet a szellem, de nem ér semmit, kómában lesz
az ürge, mert az agya nem tud működni. A vége úgyis az, hogy feladja és
meghal. Mesterségesen tartható csak életben.

>>tehát meghal. És ez ismétlődik életek sokaságán
>>keresztül -lásd:reinkarnáció- Ebben nem kötelező hinni, majd meglátod, ha
>>itt az idő :-)
>Vagy nem, ha megsincs igy. Nem baj, ha nem latom meg, akkor majd jovok
>Hozzad reklamalni :-(
Ha nem látod meg, vagyis Neked van igazad, és nincsen élet a halál után,
akkor hogy is fogsz nálam reklamálni? ;-)

>>belezuhant az anyagi világba. A fizikai problémáink elzárjánk előlünk a
>>valóságot, olyan egy kicsit, mint a Mátrixban, csak kádak nélkül. Itt
élsz,
>>ebben a világban, de körülötted sokkal több van, csak rá kellene nyitnod a
>>szemedet!
>Errol tudsz valami konkretat is mondani vagy mutatni? Milyen "valosagot"
>zarnak el a fizikai (?) problemak?

Nos, ezt nevezik Indiában ma is Maya fálylának. A fizikai problémák alatt a
fizikai tested által okozott dolgokat értem. Ha feltételezzük, hogy Te és
minden más ember több mint amit látsz, és el tudod hagyni a tested, akkor
érthető lesz, hogy a tested lekorlátoz Téged. Ma már tudják fényképezni az
aurát. Ez egy olyan energiamező, ami a tested körül van, és mindenkinél
olyan egyedi képet mutathat, mint egy ujjlenyomat. Az érzelmi, mentális
világ is elképzelhető un. síkokként vagy dimenziókként, ami párhuzamosan van
jelen a 3D-s világgal. + mindegyikhez tartozik idődimenzió is, de ebbe most
ne menjünk bele. A lényeg az, hogy a mesterek tanítása szerint az ember
számára érzékelhető valóság problémáitól képtelen meglátni azt, ami mögötte
van. Mindenki képes lenne pl. látni az aurát, mások gondolatait, a múltat és
a jövőt, mint energiát, ami körülvesz minket. Ettől a tudástól zár el a sok
gond, baj, mert nem enged másra koncentrálni. Érdemes a témában tőlem
avatottabbak műveit elolvasni, majd utána nézek, és ajánlok valami jót :-)

Üdv

Sloan

"En csak annyit tudok; folyamatosan valtozik a vilag , amit nem tud senki es
semmi megakadalyozni, csak korlatozottan, idei-oraig. A vilag torvenye!"

Hozzatennem, erdekes a magyar nyelv. Szohasznalatunk lehetove teszi, hogy a
sajat magunk altal eloidezett - es mellesleg pusztulasunkat elosegito -
valtozasokat rakenjuk a vilagra. Valtozik a vilag? Nos, NEM! Az _ember_
valtoztatja a vilagot. MI szennyezzuk, MI zsakmanyoljuk ki, stb. Csupan a
pontositas vegett...

Arpi

"Ha az idezetet megfigyeltuk, kiderul, hogy a kozponti feketelyuk tomege
altalaban megegyezik az egesz galaxis tomegevel. Akkor pedig nem ertem
miert ertelmetlen anyagsurusegrol beszelnunk feketelyukak eseteben?"

Eloszor is a cikk szerint a kozponti feketelyuk tomege _ARANYOS_ a galaxis
tomegevel, nem pedig azzal megegyezo. A tomege nem merheto, csak a
gravitacios hatasbol lehet ra kovetkeztetni. Masodszor, az anyagsuruseg
szamitasahoz terfogat is kell. A lyuk anyaga az esemenyhorizont mogott
helyezkedik el, hogy mered meg a terfogatat?

Arpi

"Cso-gyuruben meg me'g akar lakni is lehetne a lyuk korul egy ideig, 
s mert villany is volna, akar meg TV-t is lehetne nezni. :)"

Raadasul lassabban oregednenk, igy tobb filmet nezhetnenk meg. :)

Arpi

>Ha az idezetet megfigyeltuk, kiderul, hogy a kozponti feketelyuk tomege
>altalaban megegyezik az egesz galaxis tomegevel. Akkor pedig nem ertem
>miert ertelmetlen anyagsurusegrol beszelnunk feketelyukak eseteben?
Mert a kiterjedese ismeretlen, ill. pontszerunek gondoljuk. "Egy
pontban" koncentralt, ismert tomegu anyag suruseget hogyan szamolod ki?
Atlagos suruseget lehet szamolni (pl. az esemenyhorizontig), de ennek
meg kisebb a jelentosege, mint a Naprendszer (az egesz, nem csak a benne
levo egitestek) atlagos surusegenek.

>Kedves Sloan!
>Azt szeretnem tudni, hogy az "informacioidnak" mi az eredete.
>Konkretan kik voltak az elsok, akik ezeket a "nagyszeru" "tenyeket"
>kozkinccse tettek?
En azt mondom, ne legyunk ennyire kritikusak. Sloan azt mondta, hogy ez
a kepesseg minden emberben megvan. Ezt konnyeden be is bizonyithatja,
csak az a kerdes, hogy kit akar meggyozni. Ha engem, vagy valaki mast,
akkor nincs nehez dolga: pl. kuldhet az illetonek egy _papiros_ levelet,
miutan ESP-vel megtudta a cimet - es ebben leirhatja az illeto
valamilyen _konkret_ tulajdonsagat, multbeli vagy _kozeljovo_-ben
esedekes es vele kapcsolatos konkret, egyedi esemenyt, amelyet nem
lehetett kideriteni az itteni levelezesbol. Ha mindenkit szeretne
meggyozni, akkor meg konnyebb dolga van: pl. irhat ide egy het mulva
esedekes (pontosan) 3-as talalatot az 5-os lotton, megmondhatja (tizedes
pontossaggal), hogyan fog valtozni mondjuk a BUX index pontosan 2 nap
mulva, vagy megirhatja, hogy 1 het mulva pontosan mikor fogjak
kozvetiteni egy adott torveny megszavazasat a Parlamentbol es mik
lesznek a szavazatszamok - vagy akar azt, hogy pontosan mikor es
mennyivel fog valtozni masodszorra (tehat nem a legkozelebbi, hanem a
kovetkezore) a benzin ara. Ha esetleg o meg nem tudna megfeleloen
hasznalni ezt a kepesseget, segitseget kerhet attol, akitol ezt
hallotta. Barmit megtehet - a lenyeg az, hogy egyertelmuen latsszon,
hogy nem "hagyomanyos" modszerrel szerezte az informaciokat es persze
ellenorizheto legyen. Addig, amig valami hasonlot nem tesz, turelmesen
varunk.

>Nekem nem fer a fejembe, hogy miert ne novekedhetne tovabb ?
>Ugyanis ma asszem elfogadott magyarazat, hogy a szulocsatorna
>nem tette lehetove a nagyobb fejuek problemamentes megszuleteset,
Miert ne novekedhetne? A jelenlegi meret sem 2, 20 vagy 2000 ev alatt
lett ekkora...

>Ezzel 2 gondom van. Egyreszt gyerekkorban kisebb a fejunk, 
>tehat kesobb meg novekszik. Miert is ne nohetne nagyobbra utolag,
>mas pogramozottsag szerint, ha az szelekcios elonyt nyujt ?
Ennek ki is kellene alakulnia: megfelelo mutaciok kellenek hozza - es el
is kell terjednie: tehat tobb utod szukseges.
Az emberiseg nem igazan dijazza a massagot: pl. hallottam olyanrol,
akinek uszohartya no az ujjai kozott. Mit gondolsz mit csinal vele?
Idonkent kivagatja... en megertem: Te mit szolnal, ha egy ilyen "ember"
(azert idezojellel, mert a legtobb ember szerint "az EMBER olyan, mint
EN") jonne Veled szembe? Vagy: en is lattam a kepet a Nepszabadsagban a
kisfiurol, akinek olyan farka nott, mint a magyar vizslanak. Szuletese
utan meg se kerdeztek, ugy vagtak le... van meg mas pelda is, nezd a
Spectrumot.

>(Mondjuk ha maskent nem, hat szuletes utan bebabozodnank, s 
>aztan irdatlan nagy fejjel bukkannank elo, mindenki remuletere. :)
Ehhez nagyon jelentos mutacio kellene - gyakorlatilag elkepzelhetetlen.
Persze, ha elkezdunk mesterseges lenyeket gyartani, akkor sokmindent meg
lehet majd oldani, pl. csak egy gondolat: muszaj annak a szerencsetlen
gyereknek a mostani szulocsatornan vegigmenni? Talan nem kene tul nagy
valtoztatas, hogy az masfele kanyarogjon...

>Masreszt kulonfele fejmeretu embereket lathatunk, de
>a szellemi kepessegekhez aligha van koze a fejmeretnek.
Az agysejtek es a kozottuk levo kapcsolatok szama valamint az
agy/testtomeg arany szamit. A sejtek merete valamelyest elterhet, emiatt
mas az agy nagysaga is.

>Tovabba a szulocsatorna is bovulhetett volna, legfeljebb
>terjedelmesebbek lennenek altalaban a nok.
Bizonyos nagysag folott mar hatranyos: nehezebben mozog, gyengebbek es
rosszabbul illeszkednek a csontok stb. A nok ezert hajlamosabbak sokkal
a csipoficamra es altalaban a csipoizuleti betegsegekre, mint a ferfiak.

>Vannak is az atlagnal terjedelmesebbek, tehat ha a nagy 
>fejmeretnek lenne elonye, akkor az alkatilag terjedelmesebb
>nok kene legyenek tobbsegben, de nem hiszem, hogy igy lenne.
Miert, mit gondolsz, hogy van? Nezzel ra barmilyen majomra: ez volt az
"atlagos" (agy, medence, stb.) meret.

>Mas: Evtizedek ota folyik a szornyulkodes a taplalekok szintetikus 
>szerekkel kezelesen, es altalaban a kemikaliak kartekony hatasairol, 
>mikozben az ifjusag meg akkorara no a szmogban, hogy hamarosan uj 
>szabvanyokat kell bevezetni, mert hajolniuk kell, hogy ne verjek 
Mostanaban is szo volt rola, eszerint _ez_ az ember "normal" merete,
amit nem er el, ha valami problema van a szuletes elott,
kisgyerekkorban, stb. Regen ez altalanos volt - ma pedig igyekeznek
mindenre odafigyelni.

>Es az mibol ered (megpedig igazoltan), hogy nagyobb haboruk utan 
>tobb fiu szuletik ?
Ezen mar sokan toprengtek, nem sok eredmennyel: Nobel-dij gyanus
felfedezes lenne valami ujat kideriteni. Szerintem ket lehetoseg van:
vagy az ember agya hat a szaporito szervekre (spermium ill. peteeresi
arany megvaltoztatasa), vagy pedig olyasfele feromon, amelyik az egymas
kozeleben levo nok ciklusat szinkronizalja - csak ez aszerint mukodik,
hogy mennyi ferfi van az adott no korul.

>Magyarazatat nem tudom, de roppantul hajlok arra, hogy az emberiseg 
>biologiai fejlodeseben a fizikai es lelektani hadviseles kiemelten 
>lenyeges tenyezo volt mindig is.
Pontosan.

>> Ha olyan hasznos a klinikai halal akkor miert nem hal meg az ember egy
>> kicsit gyakrabban? Mondjuk orankent egy-ket percre es akkor a masok
>>Meghalás nélkül is képes az ember testenkívüli élményre, de amint már
>egyszer írtam valahol, ez is olyan, mint minden más ismeret: gyakorolni
>kell, hogy tudd csinálni. Senki sem születik úgy, hogy tud járni, pedig nagy
Abban igazad van, hogy a halalkozeli elmeny es a jaras megtanulasanak a
kepessege is oroklott reflex. Mindketto a tulelest szolgalja - az elobbi
ugy, hogy mozgositja, majd vedi az agyat, kulonben 4 percig sem birna.

>> Amugy mi az a klinikai halalban amire a lelek kiugrik (illetve visszater)?
>Mire gondolsz pontosan? A hatásra, ami miatt elhagyja a testet, vagy térbeli
>koordinátára? A hatás a fizikai test életfunkcióinak megszűnése. Ez a
A lelek, ha lenne, valoszinuleg tetszes szerint tudna ki-be jarni a
testben. Mi gatolna meg ebben?

>Ez az állapot azonban nem különbözik sokban attól, amikor álmodsz, és a
>szellem szintén elhagyja a tested. A bibi ott van, hogy ha túl nagy a
De, oriasi a kulonbseg. Alomban altalaban nincs oxigenhianyos allapot,
es az agy egyes reszi pihennek, masok "ujragondoljak" a meg
feldolgozatlan adatokat. Ez szinten a tulelest szolgalja - kulonben
ugyanolyan szellemi szinthez sokkal nagyobb es bonyolultabb agy kellene.
Masreszt: ha a szellem elhagyja a testet, majd visszater, akkor ugye
minden alomnak igy kellene kezdodnie es vegzodnie, kozben folyamatos
atmenettel (es nem olyan bakugrasokkal, amilyenek az almok szoktak
lenni). Azoknak a vilagoknak pedig, ahol az alom lejatszodik, _mindnek_
leteznie kellene, sot, egymassal kapcsolatban kellene lenni, mert a
szellem kozottuk sem ugralhatna (latni kene az atmenetet is egyik
vilagbol a masikba). Milyen erdekes az is, hogy a "szellem" minden
vilagban valosagos (eszlelheto, hatni lehet ra, stb.) kiveve azt az
egyet, ahol ebren van...
Harmadreszt: az ebren levo es az alvo vagy a halott ember kozott nem
merheto semmifele tomeg vagy egyeb kulonbseg, ami a lelket jelentene...
es az eber vagy az alvo agymukodesben is ugyanazok a szabalyok
ervenyesek. Mibol van tehat a lelek es mit csinal az aggyal? Ha teljesen
sulytalan es tomeg nelkuli, hogyan hat ennyire jelentosen az emberre?
Hogyan kapcsolodik hozza egyaltalan?
Vegul: mennyire bonyolult leny az, aminek mar lelek kell? Foemlosnek mar
van? Hullonek? Novenynek? Bakteriumnak? Emberi sejtnek van kulon lelke?
Es ha kiszakad es eltavolodik az embertol? Virusnak? Kemotonnak? Egy uj
elolenynek mikortol van sajat, kulon lelke?

>életképtelenné válik, ti. elkezd bomlani, mint minden szerves anyag, ami nem
Ha ezt mind a lelek iranyitja, akkor mire valo az agy? Miert ilyen
bonyolult es miert fogyaszt ennyit? Miert van sok kulon rendszer, ami
igyekszik mindent allando erteken tartani benne, fuggetlenul a test
tobbi reszetol? Ha barmelyik resze serul, miert tunik el az ottani dolog
orokre, ha a memoria es a kepessegek tulajdonkeppen nem ott vannak,
hanem a lelekben?

>visszaállítják az életfunkciókat, akkor a szellemnek ott van a lehetőség a
>visszatérésre. Ha nézed a vészhelyzetet, amikor kiütik a defibrilátorral, és
>visszajön a szinuszritmus, akkor tért vissza.
Ez egy kivalo pelda, ugyanis a sziv kivaloan tud mukodni barmilyen kulso
iranyitas nelkul is, pl. kivagva, tapoldatban, folyamatos friss
oxigennel - es eleg egyszeru ahhoz, hogy kivaloan le lehessen irni a
mukodeset "lelek" nelkul is. Ugyanakkor az illeto elhet a szive nelkul,
muszivvel. Hol van ott a lelek? Mindkettoben? Egyikben? Melyikben?
Amelyikben nincs, az hogyan mukodik "lelek" nelkul?
Ugyanigy a belrendszer iranyitasa sem mind az agyban van: van sajat
kozpontja is.

>Kimenni még a baleset helyén szokott általában (ha balesetet szenvedett
>egyáltalán) egy fizikai sokkhatás (pl: erős ütés) alkalmas arra, hogy a
>szellemet "kiüsse" a testből, de ha az nem sérült meg maradandóan, akkor jó
Nyilvan nem azert szerepelhet a halalkozeli elmenyben, mert par
masodperce meg ezt latta es az agy tele van a kepeivel...

>Megvan a maga irodalma a halálközeli élményeknek is, ha érdekel, ajánlhatok
>pár könyvet.
Internet cim?