1. |
Re: Magnes, csillagok (mind) |
12 sor |
(cikkei) |
2. |
A majak kihalasa (mind) |
25 sor |
(cikkei) |
3. |
Re: *** TUDOMANY *** #6 (mind) |
57 sor |
(cikkei) |
4. |
sapiens sapiens (mind) |
8 sor |
(cikkei) |
5. |
Gensebeszet, rulez (mind) |
14 sor |
(cikkei) |
6. |
A fe'nyhez ... (mind) |
56 sor |
(cikkei) |
7. |
Moderalni, vagy nem Moderalni? (mind) |
43 sor |
(cikkei) |
8. |
WOW!!! bemine.jpg (mind) |
2 sor |
(cikkei) |
9. |
Biologija (mind) |
36 sor |
(cikkei) |
10. |
feny (mind) |
10 sor |
(cikkei) |
11. |
Bekoszontes... (mind) |
48 sor |
(cikkei) |
12. |
magnes, haj (mind) |
30 sor |
(cikkei) |
13. |
szocijobijologija (mind) |
53 sor |
(cikkei) |
14. |
Re: Urhajok (mind) |
52 sor |
(cikkei) |
15. |
Urhajozas (mind) |
17 sor |
(cikkei) |
16. |
keresem az 1&2 szamokat (mind) |
10 sor |
(cikkei) |
17. |
jatekelmelet? (mind) |
14 sor |
(cikkei) |
18. |
energiamegmaradas (mind) |
39 sor |
(cikkei) |
19. |
Fekete Rozsa (mind) |
14 sor |
(cikkei) |
20. |
Termodinamika II (mind) |
76 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Re: Magnes, csillagok (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hello!
On 12 Feb 97 at 6:52, wrote:
> Masik kerdesem: honnan lehetne minel tobb csillag koordinatait
megszerezni?
Javaslom az ftp.bajaobs.hu cimet, ahol van nehany ilyen adatbazis.
Udv:
Yoco
|
+ - | A majak kihalasa (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
irja:
> is tortent. Allitolag a majak kihalasanak fo oka a termekenyseg
> visszaesese volt, a megnovekedett naptevekenyseg folytan amit
> a napfoltciklus alapjan elore megjosoltak. Ez az ido Kr. u 627
> korul lehetett eppen amikor a Majak eltuntek. Ezen kivul aszalyok
> is sujtottak a teruletet.
Nos, a majak hatalma es gazdagsaga valoban lealdozott a VII szazad
tajan, de ki nem haltak. Leszarmazottaik ma is elnek Mexiko es
Guatemala teruleten, elsosorban Chiapas es Yucatan allamokban. A
majaknak nem volt birodalmuk, az okori gorogokhoz hasonloan
varosallamokban eltek. A VII szazadban bekovetkezett hanyatlas utan a
maja kultura sulypontja attevodott az oserdei teruletekrol (Palenque,
Bonampak, Yaxchilan, Tikal...) a Yucatan-felszigetre (Uxmal, Chicen
Itza, Mayapan...). Itt aztan a mexikoi-volgybol eluzott toltek
uralkodo (Quetzalcoatl vagy Kukulkan, a Tollaskigyo) hoditotta meg
oket, es letrejott a toltek es a maja kultura egy sajatos kevereke,
ami meg evszazadokig viragzott. A spanyol hoditas idejere mar ez a
kultura is lehanyatlott, a majak addigra a mexiko-volgyi aztekok
adofizetoive valtak. Azt hiszem, a napfolttevekenysegnek
a tortenelemhez nem sok koze van.
Udv:
Pali
|
+ - | Re: *** TUDOMANY *** #6 (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Koszonom Hacker Laszlo hasznos es erdekes eszme-
futtatasat a hajfestekekkel kapcsolatban, beleszove az ame-
rikai iranyitott kozvelemenyben regebben mar napvilagot la-
tott intelmeket a "NutraSweet" nevu cukorpotloval kapcso-
latban. Igen, a "NutraSweetre" is rafogtak mar egyszer, hogy
agydaganatot okozhat, kesobb ezt modositottak a szelidebb
"mentalis disorder" kovetkezmenyekre. A Szacharin tartos
fogyasztasarol viszont azt allitottak, hogy prosztata rakot okoz.
Most egy masik cukorpotlo, az "Aspertam:" van a soron,
a feltunesre es ne'mi mellekes jovedelemre vadaszo orvosok
egy sereg figyelmezteto raketat lonek ki nap mint nap a
youghurtok, tortak, sutemenyek stb. ellen amelyek ezzel az
edesito szerrel kefrulnek piacra.
En diabetikus vagyok es mondhatom,hogy a mesterse-
gesen edesitett ennivalok kozott e'letunk egy rettenet, de
nem sokkal biztatobb a protein tartalmu e'tkek, husok, stb
kozotti valogatas sem es mar mar ott tartok, hogy igazat
adok felejthetetlen gimnaziumi igazgatonknak, aki otven
egynehany evvel ezelott azt hirdette Balassagyarmaton, hogy
"Akkor lesz ujra jo' vilag ha az emberek ujra nyers to:ko:t
esznek majd, so'val!"
Ha valaki sorrel oblitene le ebedjeit vagy vacsorait,
az - ugyi - ugyeljen arra, hogy a sort uvegbol s ne kannabol
igya, a kanna ugyanis aluminium ami a gyogyithatatlan
szenilitast jelento Alzheimer diseasehez szolo utlevel,
a szervezetunkben torteno lerakodasainak kovetkezteben.
Celszeru emiatt az aluminium fozoedenyeket is kidobalni.
Nem is olyan regen - par evvel ezelott - meg a Zink-et gya-
nusitottak (nem tul tartosan...) ugyanezzel, majd a "tudo-
manyos" irodalom hangnemet valtoztatott es sulykolni kezd-
te a Zink fontossagat acut megbetegedesek lekuzdeseben
s az immunologiai rendszer tamogatasaban.
En nem hiszek abban, hogy valaki a HIX hasabjain csak
akkor nyerhet elismerest, ha "durch und durch" belekot abba
amit johiszemu tarsai irnak, aki agal, es mindenkit lehulyezik.
Epen ezert ujra es hangsulyozottan halas vagyok Hacker
Lacinak az altala irottakert. Van itt azonban valami amit helyre
KELL igazitani, s ez az amerikai kozvelemeny allitolagos vigi-
litasa a rakkelto anyagokkal kapcsolatos veszelyekkel szem-
ben. Es persze mas medikalis buktatoknal is...
Ez a reakcio ugyanis nem egeszseges spontaneitas, ha-
nem mestersegesen felfujt ballonok sorozata, amik sziszte-
matikus ijesztgetes es tomegfobia reven probalnak penzt
hozni a konyhara - megpedig sikerrel. Itt van elottem egy di-
vatos, ugynevezett "alternativ medicint" kepviselo orvos napi
vitamin es mineral "chartja" ami nelkul "nem lesz elet tibenne-
tek..."!! Ha valaki ezt a "nelkulozhetetlen" mennyiseget beszed-
ne,megvasarolva az orvos altal ajanlott forrastol, akkor
1.) O maga koldusbotra jutna
2.) A doki altal ajanlott firmanak viszont mindenegyes tagja
Ferrarikon vagy Bentleyeken jarna.
Ez a tema annyira erdekes lehet, hogy - ha megengedik ol-
vaso tarsaim - meg nehany alkalommal visszaterek ra egyes
produktumokkal kapcsolatos tomegpszichologiai trendek
a tudomanyos igazsagokra karos hatasat analizalva.
- pagony -
|
+ - | sapiens sapiens (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Ket kerdesem lenne, emberrevalas temakorben:
1. Milyen idos a jelenleg ismert legkorabbi lelet, amit a tudomany
vita nelkul Homo sapiens sapiens leletkent tart nyilvan?
2. A kulonbozo elmeletek mikorra teszik a sapiens sapiens, tehat a ma
elo ember megjeleneset? Foleg a "vegletek" erdekelnenek? Jol tevedek,
hogy a legkorabbi "sacc" 40 000 evet mond, mig a legkesobbi 10 000-et?
Koszonom a valaszt, ha lesz.
Janos
|
+ - | Gensebeszet, rulez (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok,
olvasom hogy van/lesz egy gensebesz szakember a vonalban, egy dolog
erdekelne kulonosebben.
AZt mar hallottam, hogy bizonyos veleszuletett genetikai elvaltozasok
gyogyithatok gensebeszettel, de vajon hol tartunk attol hogy normalis
emberek valamilyen pszihikai tulajdonsagat (Ertelem es Erzelem) ilyen
modon megvaltoztatni/elorejelezni tudjuk? Belathato ennek az elerese
mondjuk, az elkovetkezendo 50 evben?
csak jot,
szin.
|
+ - | A fe'nyhez ... (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Az, hogy az elektromagneses hullam min, es hogyan tudja "atverekedni"
magat,
attol fugg, hogy:
1. Mibol van az a valami, tehat milyen anyagi jellemzokkel
rendelkezik (permitivitas, permeabilitas, vezetokepesseg).
Ilyen szempontbol a vacuum akadalytalanul atengedi a kulonbozo
hullamhosszu sugarzasokat. Ha ezek sikhullam formajaban
terjednenek (ez idealizacio), akkor intenzitasvesztes nelkul
jutnanak a ter egyik pontjabol a masikba.
2. Homogen, izotrop kozegben a sikhullam is csillapodik, ha a terje-
dese soran veszit az energiajabol (pl. vezeto kozegben hove
alakul - ez a csillapodas exponencialis jellegu, tehat bizonyos
tavolsagon belul a ("detektor", "antenna")=szem erzekenysegi hata-
ra ala csokken az intenzitasa. Ha a kozeg vastagsaga nagyobb,
mint a leirt csillapodashoz szukseges uthossz, atlatszatlanna
valik a kozeg).
3. Tokeletes szigeteloben a sikhullam szinten veszteseg nelkul ter-
jed - ugy, mint a vacuumban, csak mas fazissebesseggel, amely
viszont a szigetelo milyensegetol fugg.
4. Az uveg atlatszosaga is attol fugg, milyen szennyezodeseket tar-
talmaz (reszben a 2. pontra hivatkoznek, reszben a kovetkezo
pontra).
5. ... Majdnem elfelejtettem ;-). Az atlatszosag meg (sot nagyreszt)
a feny (elektromagneses sugarzas) frekvenciajanak is a
fuggvenye. Ha a rontgen"feny" tartomanyra lenne szemunk
erzekeny, sok erdekes dolgot latnank magunk korul (egymasba is
latnank). A kozonseges ablakuveg nem engedi at az ultraibolya
fenyt, de a kvarcuveg igen (itt az anyag milyensegere
utalnek).
6. ... Es meg egy (!)... Az atlatszosag fogalma nem csak a
fenyatereszto kozeggel kapcsolatos, hanem azzal is, hogy mivel
erzekelunk. A mi szemunk az altalunk "lathato fenynek" nevezett
hullamhosszu elektromagneses sugarzast erzekeli. A kigyok,
es a foleg ejszeka vadaszo elolenyek az infravoros tartomanyban
latnak. Stb. ...
Termeszetesen, sok ugyes huzas letezik arra, hogy az
atlatszatlanabb anyag atlatszobba tegyen egy tole atlatszobbat.
Ezek pl. az fenykepezo objektivek antireflex bevonatai (kek, lila
bevonat), melyek vastagsaga olyan, hogy az adott hullamhosszu fenyt
atbocsassak visszaverodes nelkul az objektiven. Ez foleg osszetett
lencserendszerek fenyveszteseget hivatott csokkenteni. Az itt
emlitett reteg foleg femekbol, femoxidokbol, szigetelo anyagokbol
keszul vakuumban, az adott (atlatszatlanabb) anyag elparologtatasaval
es a "huvosebb" feluleten valo lecsapatasaval (kondenzaciojaval).
Mas: Az aranyfust nehany atomnyi vastagsagu aranyfolia - szinten
atlatszo. Mas: A feligatereszto tukrok is ugy keszulnek, mint az
antireflex reteg az objektiveken - aluminium, ezust, ... stb.
felhasznalasaval.
Kapa's Pe'ter
|
+ - | Moderalni, vagy nem Moderalni? (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
irja Feszt Timea ugyben:
>Nem tudom, hogy mi bajod van Timivel. O az aki racafol arra buta
>elmeletre hogy a noknel a szepseg es az ertelmi kepesseg szorzata
>allando.
Hogy jon ez ide?
>Onala csinosabb lanyt meg nem lattam a Neten, raadasul sajat
>homepage-e van, tehat feltehetoen eleg jol ert a dolgokhoz.
A moderalashoz? A tudomanyhoz? A homepage-hez? Melyik kovetkezik
logikusan?
(Bocs Di!)
>Ne keverjuk mar ossze a "moderalt" szot a "cenzurazott" szoval.
>Elnezest kerek a moderatortol, hogy eltertem a Tudomany tematol,
>de mivel az emlitett level megjelent, remelem, hogy e valasz is
>megjelenhet.
Megjelent. Egyebkent poenbol irtam. En jobban szeretem a moderalatlan
listakat,
de ha a TUDOMANY-t moderalni akarja HIX Jozsi, akkor moderalja! Timea
ellen
nincs semmi kifogasom. Helyes, ugyes, lyolnevelt, eszes. Ha smidsoft
lenne a
moderator, akkor is azt kerdeznem, hogy miert van ra szukseg.
Tudniillik ha egy
forum moderalatlan, akkor biztosan tudom, hogy irasom egy nap
kesessel meg fog
jelenni. Na erre nezd meg, mi van a VITAn! Vagy a RANDIn! Volt olyan
anyag,
ami csak ugy szo nelkul eltunt, pedig a szervertol megkaptam a
visszajelzest.
(Tehat meg az sem lehetseges, hogy nem talalta a feladot, es emiatt
torolte a
cikket.) Ezzel persze nem a moderatorokat akarom bantani,csak
felteszem a
kerdest: Biztos, hogy kellenek?
Szijjasztok! dzsoki
|
+ - | WOW!!! bemine.jpg (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
http://www.geocities.com/SunsetStrip/5060 I believe that this has what
you are looking for!!!
|
+ - | Biologija (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
>RAKI kerdezte:
>>ki tudna nekem megmondani, hogy hogyan lelegeznek telen, levelek
>>nelkul a fak ? egyaltalan lelegeznek ?
>
>Telen a fak eletfolyamatai eroteljesen lelassulnak, belertve a
"legzest"
>is. Ilyenkor minimalis a respiracio es nem hianyoznak a hatalmas
>levelfeluletek. A leveleknek egyebk=E9nt egeszen mas, fontos
funkcioja is= van
>a "legzesen" kivul.Ha erdekel, akkor errol erdemes reszletesebben
irni.
>
> Barnabas
En inkabb ugy fogalmaznek, hogy a faknak sem telen, sem nyaron nincs
szukseguk a levelekre ahhoz, hogy lelegezzenek, mar amennyiben
legzesen azt a folyamatot ertjuk, amit az embernel is: energia
"folszabaditasat" szerves vegyuletekbol oxidacio utjan.
Ez a folyamat minden elo sejtnek sajatja es csak a sejt halalaval
szunik
meg. Novenyeknel nincs (ill. ritkan van, es inkabb csak a gyokerben)
olyan szovetrendszer, ami a gazok (oxigen es szen-dioxid) szallitasat
biztositana, igy a legzeshez szukseges oxigen diffuzio utjan jut el
az agak, a torzs es a gyokerek sejtjeihez. A levelek (amikor vannak)
szinten autonom uton vegzik gazcserejuket, amit legzonyilasok is
segitenek, mert ott a legzeshez es fotoszintezishez szukseges
gazcseren kivul nagyon nagymennyisegu vizpara is mozog, amit
szabalyozni kell a hervadast elkerulendo.
A fa tehat nemcsak a levelevel, hanem minden szervevel es folyamatosan
lelegzik. A level es az agak kozott gaz nem cserelodik (csak oldott
formaban egy keves), hanem viz, tapanyagok es a fotozitezis
produktumai (meg hormonok es egyebek).
Zoli (Egy masik Raki)
|
+ - | feny (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Udv!
Valoszinuleg sokak rosszallasat valtom ki, de a feny dualis
termeszete helyett en csak az e r z e k e l e s dualis
termeszeterol merneek beszelni. A feny artatlan abban, hogy
mi mikent 'fogjuk fel'. Miota kiderult, hogy MINDEN hullam(-ter-
meszetu), ugy sejtem, hogy sajatmagam is 'csak' egy meglehetosen
osszetett interferenciajelenseg vagyok (mint minden egyeb, amirol
tudomasom van). Masrol meggyozni jelenleg csak a hullamon :-) ke-
resztul lehet. (Bocs, hogy a filozofiat a tudomanyok koze kevertem!)
'Kimoderalasomig' udvozlettel :HFeri
|
+ - | Bekoszontes... (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Udvozlet mindenkinek !
Ha mar igy elszabadultak itt a tudomanyos es nem tudomanyos
gondolatok, es sikerult leszerelni a fecsegesi kenyszerben szenvedo
dallasiakat, en is hozzaszolnek a magnes temahoz. Azon kene
elgondolkodni egyszer, hogy is vannak ezek az eroterek, aztan mar nem
lenne olyan nagyon bonyolult a magneses dolog sem.
Vegyuk a toltott (1)reszecsket ennek van egy elektromos tere, ha a
kozelebe jut egy masik (2)reszecske, akkor annak az elektromos
terevel kerul kolcsonhatasba a 2-es tere. amin keresztul maga
a forrasreszecske is. Tehat valojaban a terek kozott van a
kolcsonhatas.
(Hogy ezek a terek hogy alakulnak ki, az egy kulon tema, ahogy az is,
hogyan hat a sajat tere a reszecskere.)
Hogyha ket test kozeledik egymashoz, akkor is (torzulo) atomjaik tere
akadalyozza meg oket abban, hogy egymasba menjenek (emiatt lesz
szilard az anyag).
Eppen ezert van olyan megkozelites, miszerint a feny inkabb
elektromagneses hullam, ami, ha anyaggal talakozik, akkor az
atomjaira hat, ahogy az elejen irtam, hogy az atom toltott reszecskei
a sajat teren keresztul.
De visszaterve a magneshez. Annak idejen azon gondolkodtam, hogyha az
ember hallgat egy magnoszalagot, honnan veszi az energiat a magnofej,
mert nem "merul le" a szalag. Nos, gonodolom ezutan mar vilagos a
valasz,az energia a motortol szarmazik, ami elhuzza a szalagot a fej
elott, abban feszultseget indukalva. Hogy egy nagyon durva
hasonlattal eljek, olyan az egesz, mintha egy fogaslecet huznank el
egy fogaskerek alatt. Akkor az forogni kezd, es az energiat en viszem
be azzal, hogy mozgatom a fogaslece De visszaterve a magneshez. Annak
idejen azon gondolkodtam, hogyha az ember hallgat egy magnoszalagot,
honnan veszi az energiat a magnofej,mert nem "merul le" a szalag.
Nos, gonodolom ezutan mar vilagos a valasz, az energia a motortol
szarmazik, ami elhuzza a szalagot a fej elott, abban feszultseget
indukalva. Hogy egy nagyon durva hasonlattal eljek, olyan az
egesz, mintha egy fogaslecet huznank el egy fogaskerek alatt. Akkor
az forogni kezd, es az energiat en viszem be azzal, hogy mozgatom a
fogaslecet. Itt a fogak jatszak a magnese ter szerepet, ottvannak,
letezesukhoz nem kell kulon energia. Megegyszer bocs a nagyon durva
hasonlatert.Viszont volna egy kerdesem, amit annak idejen a TIPP-ben
is megkerdeztem, de nem nagyon kaptam ra valaszt.
Ha az ember eso utan setalgat es nezi az esocsatornakbol kicsepego
vizet, neha azt lathatja, hogy egyes vizcseppek akar 20-30 centit is
gurulnak a mar addigra kifolyt esovizen, melott beleolvadnanak.
Az lenne a kerdes, hogy lehet ilyen sajat folyadekan gurulo cseppet
"szandekosan" csinalni, vagyis hogy mukodik a dolog ?
Van ra egy sejtesem, ha lesz valasz elmondom.
Ez volt a bekoszones, kossz a figyelmet !
Sanyi
|
+ - | magnes, haj (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
>Hogy nem hasznal energiat? Akkor nem lehetne memoriaja sem.
En ugy tudom, hogy a ferritgyurus taroloknak csak az informacio
beirasahoz van szuksege energiara, tehat memoria/emlekezet
lehetseges energiafelhasznalas nelkul
>vas jobban vonzza a magnest, mint magnesezes elott. A kiteresek
>magassagkulonbsege az az energia, ami a vasban a domenek
>atforditasahoz kellett.
>Figyelem ! A magnes nem lett gyengebb !
De! a magnes gyengebb lett! Csak nem igazan eszlelheto.
Ha egy kondenzator kisutunk fold fele, akkor ugye annak toltese
nagobb lett. Pedig nincs ember aki ezt kimutatna'.
Akkor hiszem el, hogy nem szukseges energia, ha egy
felmagnesezett gombostuvel valaki ugyaolyan erosen felmagnesez
egy masik gombostut.
>Az erosebbek kedveert: egy dakoval akarhany biliardgolyot meg lehet
>lokni.
>Nem serti ez az energiamegmaradas torvenyet ?
A biliardgolyokkal meg meghajtunk egy kereket, ami egy
aramfejlesztohoz kapcsolodik, arra pedig a vilagitasod. Estenkent
csak gyozd lokdosni a billiardgolyokat! Kulonben sotetben
jatszol!
>nemi hormonok okozzak, legalabbis jelentosen reszt vesznek benne,
>akkor mivel magyarazhato az, hogy altalaban minden delikvens a feje
>tetejen illetve a halantekanal kezdi elvesziteni a hajat.
A halanteknal es a fejteton nemugyanolyan bor talalhato. Az egyikre
hatassal van a hormon, a masikra nincs. Erdekes lenne, ha ahajad
csak akkor none ki mikor a fan-szorzeted. Latom magam elott a
kopasz serdulok vilagat.
|
+ - | szocijobijologija (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Udv.!
A "Talaljuk ki Magyarorszagot" cimu musorban felvetodott egy erdekes
kerdes, melyre a jelenlevo Csanyi V. es Szathmary E. urak szerintem
rossz valaszt adtak. Mivel kulonosnek tartanam, hogy nekem van
igazam, kozzeteszem, biraljatok el Ti.
Hankiss: "Ha igaz a darwini evolucio, miert nem szep mindenki?"
Csanyi: "A szepseg csak a parvalasztasnal fontos. Egyebkent is,
mindenkinek masa szep."
Eleg szentimentalis szoveg egy biologustol (plane etologustol). Nem
is nagyon cafolom. (folosleges)
Szathmary: "Az oroklodes nem tokeletes. Mindig jelen van a mutacio."
Ezt ugyan nem tudom cafolni, de hihetetlennek tartom. A mutaciok eleg
ritkak. Epp egy ilyen fontos szociobiologiai tenyezo ne tudna
rendesen oroklodni?
Most az en velemenyem:
Azoknal a fajoknal, ahol az apanak nem kell reszt vennie az
utodgondozasban, ez az effektus megtalalhato, de (szerintem) szinte
kizarolag a himekre hat. A him erdeke minnel tobbet szaporodni, mig a
nosteny konstans sok utodot hoz vilagra.
Tehat a nostenyek valogatnak a himek kozott. Erre gyonyoru pelda a
harem strukturaju fajok, vagy azok, ahol promiszkuitas van mint pl.
paradicsommadarak, pavak (hatalmas farktollu himek), rozmarok,
elefantok (hatalmas testmeretu himek) .
Ahol a himnek is reszt kell vennie az utodgondozasban, ott kialakul
a monogamia .
Itt mar a him is valogat a nostenyek kozott, megnezi ki mellett
kotelezi el magat. Tehat a nostenyeknel is kialakulhatnak dominancia
jegyek. De mivel itt a him is nagyjabol konstans sok utod apja, a
nosteny is, ezert a dominans egyedek nem fognak tobbet szaporodni,
hanem egyszeruen csak dominansabb part talalnak maguknak. Ezzel
kialakulhat egy evoluciosan stabil aranya a kulonbozo domi-
nanciaju egyedeknek. Tkp. minden attol fugg, hogy
milyen osszefugges all fenn a dominancia es az utodszam kozott. Hogy
ez a fgv.
az ember oseinel milyen volt, nem tudhatom. Valoszinuleg kozel allt
az utodszam=konstans helyzethez. De egy kicsi elteres eredmenyezheti
a "paradicsommadar effektust". A mai viszonyok sokkal bonyolultabbak,
hiszen ha globalisan nezzuk, az egyes szamu argumentum a
kultura(latlansag), es a gazdasag. Nem kell emlitenem a szegenyseg L
szelekcios vonzatait, vagy a gazdagsag ezzel ellentetes hatasat. Bar a
valosag produkal erdekes dolgokat.
Pl. az iskolai vegzettseg es az utodszam kozott eleg markans
osszefugges van,bar nem egyertelmu, hogy milyen iranyban. Ha jol
tudom ez az arany Amerikaban egyenes, Magyarorszagon forditott. A
debilek szama pedig exponencialisan novekszik. Eleg gusztustalan
dolog ez a szociobiologia! :-)
Udv.: S. Balazs
|
+ - | Re: Urhajok (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Helloka!
irta:
>A kerdes, amit fel szeretnek dobni, hogy vajon van-e elvi korlatja az
>elerheto kiaramlasi sebessegnek? Ha ugyanis van, akkor az igen erosen
>behatarolja a jovobeni lehetosegeinket az urutazasok teren.
>
>Szerintem van, ugyanis a nagy kiaramlasi sebesseg nagy homersekletet
jelent,
>ami egyszeruen megolvasztja az urhajot. Ezek szerint meg csak
eselyunk >sincs, hogy valaha elhagyjuk a Naprendszer hatarait?
Sajnalattal ertesitelek, hogy jelen pillanatban nincs.
A pillanatnyilag (tudomasom szerint) a leghatekonyabb (raketa)hajtomu
a kovetkezo:
egy "jo" minosegu (ellipszoid) tukor fokuszpontjaban paranyi
hidrogenbombakat robbantanak fel, ez hajtja elore az urhajot. A
megepitesehez meg kell oldani a fokuszpontban torteno robbantast, es
elo kellene allitani a "jo" minosegu tukrot. :)
Amennyiben minden elkeszulne es mukodne, mar csak az uzemanyag a
kerdes.
Es itt van a problema:
Ha hidrogen az uzemanyag, valaki kiszamolta, hogy a legkozelebbi
csillagig (Alfa Centauri,
4.35 fenyev, de ez a ~A-ra es ~B-re vonatkozik. Az Alfa Centauri C
(Proxima Centauri) csak 4.22 fenyevre van) es vissza (kulonben minek
megyunk oda, ha nem jovunk vissza?
) nem eleg a Naprendszer tomege (ennek a 98%-a a Nap).
Meg kell varnunk mig valaki ki-talal/dolgoz egy jobb hatasfoku
hajtomuvet, vagy akar a hiperterugrast. :(
[Dr.Ferencz Csaba: Urkutatas, spec. koll]
Meg kell azonban emliteni, hogy a Pioneer-11 es a Voyager-1 mar
elhagyta a Napr endszert, es mar csak 80000 (nyolcvanezer) evig kell
utaznia (Pioneer-11) a kivalasztott csillagig. Na jo lehet hogy csak
79997 evet. De ez akkor sem buli.
A fakrol jut eszembe:
Miert zoldek a levelek?
tudom, tudom klorofil, meg elnyeles stb, de miert pont zold?
Bye:
Rizo
UI.: Az emlekezetem mellet, meg az AltaVista-t is hasznalom.
|
+ - | Urhajozas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hello!
Ha mar a Clipper kapcsan felmerult az egyeb raketahajtasok kerdese,
nem tudom olvastatok e az 'Urhajozas holnaputan' cimu konyvet? Jo
regi lehet, nekem sok ev ota megvan. Eleg fantasztikusnak tuno
dolgokrol esik szo benne, es ezek csillagaszok, kutatocsoportok
eredmenyei nem pedig a garazsban keszultek Kiskunnyenyere mellett.
Szo esik benne atommeghajtasu hajtomuvekrol, amiket maris hasznalnak
(vagyis hasznaltak mar akkor) szovjet Mars-szondak korrekcios
hajtomuveikent es elekrtomos uton felgyorsitott higany a
hajtoanyaguk. Az iro (egy magyar csillagasz) elegge szabadjara engedi
a fantaziajat, de tudomanyos alapokon gondolkodik. Eleg erdekes mu.
Ha valakit erdekel meg irkalhatok belole de szerintem erdemes
megvenni.
Viszlat!
Barna Janos
|
+ - | keresem az 1&2 szamokat (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Tudostarsak!
Lemaradtam 1 kicsit a megalakulasrol, ha valaki el tudna kuldeni
az #1 es #2 szamokat, annak nagyon megkoszonom.
Good-byte
Rambo
Friendship ruleZ
|
+ - | jatekelmelet? (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Tisztelt TUDOMANY! Kedves Lajos!
En inkabb csak olvasoja vagyok a tudomanynak, ezert
nem is zavarnek sokat.
Kedves Lajos!
A VITAn egyszer megkerdezted, erdekel-e valakit
a jatekelmelet. Szivesen hallanek rola valamit,
kezdo vagyok e teren.
Ha van kedved, dobd fol a temat a TUDOMANYban!
Elore is kosz!
Unti
|
+ - | energiamegmaradas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Ugy latszik nehez olyan magyarazatot talalni egyszeru jelensegekre
(magnesezes), ami a vajtfulueknek es a laikusoknak is megfelel.
>A "szoggyorsitashoz" is es a
>"szoglassitashoz" is energiat kell befektetni. Mindeketto
>mozgasallapot-valtoztatas.
En ugy tudom, hogy amikor egy rugo lelassit egy golyot, mikozben
ossznyomodik, akkor energiat nyer, amikor pedig visszarugja a golyot,
akkor energiat veszit. Gimiben legalabbis igy tanitjak. A peldamat is
hasonlo ertelemben hasznaltam, csak forgo mozgasra.
Ha nem jo, sajnalom.
FeCO
=======================================================
Felado : [Hungary]
Temakor: feny,osrobbanas ( 17 sor )
Idopont: Mon Feb 17 11:14:15 EST 1997 TUDOMANY #8
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Udvozlom a Tudomany Olvasoit!
Kerdeseim:
-Ugye relativitaselmelet,stb. miatt a feny minden
koordinatarendszerben vakumban c=300.000 km/sec sebesseggel terjed.
Mi van mas anyagban? Jo, en is tudom, hogy lassabban, meg fenytores,
meg egyebek, de relativitaselmeleti szempontbol erdekelne, hogy hogy
van ez.
-Az osrobbanaselmelettel kapcsolatban olvastam, hogy a
robbanas kezdete utan ennyi es ennyi mp. mulva ilyen es ilyen
tavolsagra kerultek az anyagok. De mint tudjuk, tavolsag, ido,stb.
koordinatarendszertol fuggenek. Ezeket az adatokat milyen
koordinatarendszerbol nezzuk? (Ha jol emlekszem, siman
mechanikusan hasznalva az adott ido es tavolsagokat c-nel nagyobb
sebesseg jonne ki, de ez ugye lehetetlen.)
Lehet, hogy hulye kerdesek, de engem tenyleg erdekel, es elsoeves
leven ezeket nem tudom.
|
+ - | Fekete Rozsa (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziokak!
Dr. Bathori Gyuri irt a gensebeszetrol.
ENgem erdekelne...
Allitolag nincs fekete rozsa. Lehetseges e eloallitani gensebeszetileg
fekete rozsat?
Jozsi
> -----------------------------------------------
"Stimpy, if I don't make it, save the brain!"
Ren Hoek (The Ren and Stimpy Show)
|
+ - | Termodinamika II (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kivancsi vagyok, hogyan is mukodik pontosan ez a moderator. Ha
altudomanyos szo kerul a mailbe, az egeszet kiuti, illetve csak a
tudomanyossagot serto reszt? Biztos van olyan hely a neten, ahol
ennek utananezhetnek, de lusta vagyok, igy inkabb elvegzek egy
kiserletet. Feltalaltam a perpetuum mobilet, no nem az elso, hanem a
masodfajut. Meg nem alkottam meg, de valoszinuleg ez a feladat az
emberiseg szamara pillanatokban merheto ido kerdese. Sokat
elmelkedtem, es arra jutottam, hogy a termodinamika egy tiszta
gondolatsor, egeszen addig, amig az ember melyen nem kezd el
belegondolni a masodik fotetel jelentesenek melyebb osszefuggeseibe.
Ha valaki elkezdi ezt a elmelkedest, hamar valaszuthoz er:
vagy undorodva felredobja, vagy dogmatikussa valik gondolkodasa. Es
ami ezt az ambivalenciat okozza, az az, hogy rajovunk, hogy mas mas
szintu rendszerben elteroen kell magyarazni a masodik fotetelt.
Roviden, a masodik, egy nagyon unesztetikus fotetel. Egyszeru fizkem
peldakon belattuk, hogy a masodik fotetel azt jelenti, hogy az anyagi
rendszerek arra "torekedenek", hogy a rendezettseguk minimalis,
vagyis enotropiajuk maximalis legyen. A spontan kristalyosodassal ez
az elv serul, de nagy izzadva megmagyarazzuk, csak eggyel magasabb
szintrol kell szemlelodesunket folytatnunk. Ugye, ha magara hagyunk
egy nem egyensulyi makroszkopikus rendszert, nagyon szepen
latjuk, hogy dolgozik a masodik fotetel. A faradtsagos hangyamunkaval
emelt epuletek leomlananak, a hidak eltunnenek, helyzeti energiajuk
minimumot venne fel, es mellesleg a rendszer rendezetlensege szepen
novekedne, ahogy azt a masodik f. diktalja. Csakhogy "altalaban" nem
omlanak azok az epuletek, mert jon az IKV, azaz az elet tenye
ellentmond a masodik fotetelnek. De megsem, mert ha egy kicsivel
magasabb szintre emeljuk szemlelodesunk arbockosarat, ezt is
bekenyszerithetjuk a masodik fotetel keretei koze. Nezzuk ugy a
dolgokat, hogy sargolyonkon olyan korulmenyek alakultak ki, hogy
elkezdett fortyogni a felszine az eletnek nevezett
folyamat reven, ami nam jelent mast, mint hogy a felszinere sugarzott
energia bizonyos hanyada bizonyos keslekedessel reflektalodik a
vilagurbe, es az igy akkumulalodott energia furcsa kreaturak
kialakulasat idezi elo (mikozben a masodik neha nem teljesul, de
globalisan kit erdekel). Es akkor meg szo sem volt a vilagegyetem
mechanizmusairol. Tehat e gondolatsor utan en ugy talaltam ,hogy egy
ilyen fotetel minimum megerdemli az unesztetikus jelzot. Megerdemli,
hogy megdoljon, mivel a termeszet nem szereti a csunya teteleket.
Egely-primitiven meg lehet fogalmazni egy elmeleti masodfaju
perpetuum mobilet, es meg szemleletes kepet is lehetne rajzolni rola,
csakhogy az a baj, hogy nem mukodik. Nem lehet egyeniranyitani a
Schottsky-zajt(bocs ha elirtam, nincs nalam fizikakonyv), nem lehet a
Brown mozgas energiajat makroszkopikus szintre hozni, mert nem lehet
atomi egyeniranyitot, illetve atomi kilincsmuvet krealni, ahogy
atfogo fizikai konyvekbol mindenki maga ele idezheti az ismert
abrakat. Aki nem ismerne: Tengely, egyik oldalan primitiv lapatkerek,
masik oldalan primitiv kilincsmu, es ra van mondva, hogy atomi
merettartomanyban van, azaz a turbinat a szaguldozo atomok Brown
mozgatjak, csak az a bibi, hogy a kilincsmu is Brown mozog, ezert nem
tud kilincs-mukodni. Ezzel az abraval az a baj, hogy aki rajzolta az
nem problemat akart megoldani, hanem azt a rut kis masodik fotetelt
igazolni. Fizikusok generacioit rettenti el a gondolkodastol egy
ilyen ugyes abra. Ha valaki kedvet kapott tovabb gondolni
ezt a gondolatsort, javaslom, ne ugy alljon hozza, hogy a
makroszkopikusan mukodo szerkezeteket lekicsinyiti "atomi
merettartomanyura". Valahol mashol a megoldas. Elarulok egy elvileg
mukodo masodfaju perpetuum mobile megoldast. Egyszeru elkepzelni,
csak elotte erdemes tisztazni, hogy milyen szinten serti a masodik
fotetelt, azaz milyen szinten perpetuum mobile.
Kepzeljuk el a vilagurt, mint vegtelen kapacitasu "hutokozeget" a
foldet, pedig mint kozel allando homersekletu "kazant". Ha a Foldet
tekintjuk vizsgalt rendszernek, amibe egy bizonyos "specialis
technologia"-val becsempesszuk a vilagur vegtelen hokapacitasat, es
hoerumuvet hozunk letre, meg is valositottuk a perpetuum mobilet.
Ennel a megoldasnal a "specialis technologia" korul csaponghat a
fantazia egy kicsit, a legkezenfekvobb es legbotorabb a szivattyu, de
lehetseges kifinomultabb megoldas is. Talan. Egy kis batorsaggal
kijelenthetjuk, hogy egy mukodo naparomuvel megvalositottuk
a pm-t, csak azt kell belatnunk, hogy a napelemre eso feny
energiaternmelesre forditott hanyada is a Foldet futene, vagyis
rendszerunk a kornyezetenek homersekletet csokkentve mechanikai
munkat eredmenyezett, a masodfaju perpetuum mobile definicioja
szerint. Sziasztok,
Madve
http://www.richem.hu/~madve/
|
|