kovary peter irta

>Nekem a Tesla-NAD is folenyesen megveri, ha jo pikap van benne. A TD 160
>mar meno osztaly!!! Nem a lemezjatszo a "szuk keresztmetszet", hanem a
>cucc tobbi resze. Ha az jol szol, akkor imho minden lemezjatszo megveri
>a CDt.

bocs, de az nem igaz, bar lehet hogy az en lemezjatszom nem nevezheto lemezjats
zonak.
a tuningolt pioneer 901-es cd-m messze jobban szol mint a jelenleg levo akai 10
3c tipusu 
lemezjatszom. valoszinu, hogy a lemezjatszo a hibas a dolgokban.
probalgattam es a lemezjatszo kb olyan hangot bir kiadni magabol mind a cd walk
manem, ami
siralmas. a gondom az, hogy van kb 50 lemezem. az biztos hogy nem fogok sokkal 
tobb
lemezt venni, inkabb csak azokat veszem meg amit nem adtak ki cd-n. foleg magya
r rock
lemezeket a 70-90-es evekbol.

tenyleg esetleg tudna valaki tanacsot adni, hogy 50-100e ft kozott milyen lemez
 jatszot
lenne erdemes beszerezni, hogy nalam is a lemezjatszo megverje a cd-t?

elore is koszi a tippeket.

zoli

 jelentkezett ujbol pikup ugyben
egy jo kis arlistaval. En a neten neztem utana alaposan,
hogy milyen hangszedok vannak es foleg, hogy milyen aron.
Lehet, hogy erdemesebb direktbe rendelni kulfoldrol a kereskedok
megkerulesevel.
  En ugy tudom, es ussetek meg virtualisan, ha nem jot mondok, hogy
az MC fejek inkabb erzekenyebb cuccokba ajanlottak (alt. alacsony
kimeno feszkoval rendelkeznek). MM fejek jobbak az olyan lejatszokba,
mint peldanak okadek TESLA-NAD. 3. alternaiva lehet meg az MI
(moving iron) pl. a Gradotol (Grado Platinum), amely viszont szinten
nagyon draga.

   Nekem ugy tunt, hogy hasonlo vagy akar jobb technikai parameterekkel
az Audio Technika fejek verik a pikup mezony nagy reszet, foleg ha
az ar/teljesitmeny iszonyt nezem.
Kis hazankban nekem nagyon ugy tunik, hogy az Ortofon a sztar, amit nem
tamaszt ala a tapasztalat. Vannak hasonlo arban akar jobb fejek is.
Az arlistadbol en leginkabb a Goldring Eroica-ra lennek kivancsi, ui.
pompas fizikai parameterkkel rendelkezik (10-50 kHz fr-atvitel stb.).


szoval amit talaltam: 

   www.audioadvisor.com

   Audio Technika AT-ML150 (MM) 300$ (frekiatvitel: 10-30 kHz, 4.0 mV 
                                       kijovofeszko, gold-plated Be cantiliver)
 
                  AT440ML (MM)  135$ (5-32 kHz allitolag!!??, 5 mV)

   Shure  V15VxMR (MM) (97-es fejlesztes) 250$ (10-25 kHz, 3 mV, Be cantiliver)

   www.tut-audio.com
   
   Ortofon OMP3E 45$
           OMP10 80$
           OM10  80$

   Goldring G1042 MM 250$ (6.5 mV)

   Terrrmeszetesen vannak olcsobb holmik, de ezek foleg DJ celra jok, nem
audofil elvezetre, szoval szerintem megeri venni egy kicsit dragabb
fejet. Meg valami: alt. az MM magasabb kimeno feszkoval rendelkezik (4-6 mV)
mint a high-output MC-k (3-4 mV), szoval jobb MM-t venni, kulonosen ha nincs
eloerositod. Az igazan erzekeny MC ketyerek persze meg kisebb kimenofeszkoval
szolgalnak (0.4 mV).
   Erdemes az alta-vista keresopogromot elinditani pl. Cartridge, pickup, 
  stylus, phono kulcsszavakkal. Eleg sok talalatot lehet begyujteni.

  Udv. az emigraciobol, Durbincs

 [Belgium] irta:

>Kovary kollegatol kerdeznem, hogy mi a baja a Shure V15III HE
>picuppal.

Nekem semmi, mert halisten nincs ilyenem. 8-)

>Tudomasom szerint meglehetosen jo parameterkkel rendelkezo
>hangfej (20-22 kHz atvitel stb.),

Na hat eppen hangszedoknel mond talan a legkevesebbet a specifikacio a
minosegrol. Komolyra fordulva: Nem is ismerem a V15III HE-t. [utoljara
V15/II-t hallottam]. Elvileg lehetne jo. De imho csak elvileg. Mert
tyuktojasbol ritkan szokott griffmadar kikelni. Es sok hifis meglepodott
mar, amikor az agyonreklamozott Shureok utan meghallgatott pl. egy
Ortofont. Vagy egy jo AKGt. Shure ismereteim evtizedesek, ezert nem
biztosan idotalloak. Nem kell kidobni esz nelkul a pikapodat, de azert
negyon ajanlatos kiprobalnod valami jobbhirut is. Es mikroszkoppal
ellenorizni a tu kopasat. [Hasznalt vetel.]

>Nemi ketsegem van azzal a kijelentessel is, hogy mar a kommerzebb
>LP-jatszok is verik a CD-t. Erosen fugg a lemezjatszo teljesitmenye
>pl. a hangkar minosegetol. Elismerem, hogy egy Tesla-NAD lehet mar jo,
>de peldanak okadek, egy kommerz Technics lejatszo mar eleg pocsek tud
>lenni. Az osszehasonlitas is erosen fugg a CD-lejatszo minosegetol,
>kulonosen ha modifikaltrol van szo.

Hat a NAD a kis nyaklemezbol keszitett lapos karjaval is veri a CDt. De
valahol igazad van. Nem voltam megfeleloen preciz. Ki kellett volna
hangsulyoznom, hogy szijhajtasu gepre gondolok. De hat en a
direktdrajvokat mar regen elfelejtettem. Ugy latszik, hogy tul jol.

>Egyebkent ha valakit erdekel, van ket Thorens lemezjatszom is elado,
> (TD 160 es TD 165-os).

Mi az? Meg van mar a TD 125-os? 8-)

 [Hungary] irta:

>En nemigen hallgatok technot es tarsait, megis ugy erzem nem
>szabad elitelni aki ilyet hallgat. nem ertek egyet azzal, hogy zenei
>fejlodesre hivatkozva utasitjak el sokan a konnyebb mufajokat.

Ugy laccik felreertetted. Soha senki nem itelte el a
techno_hallgatokat._

>Valahogy a "megvalogatas" engem a fajgyuloletre emlekeztet :)

Jaj ne!. Miert rasszizmus az, ha nem szeretem a sargarepafozeleket?

Udv, Peter.

Sziasztok!
Ezzel a témával kapcsolatban csak annyit szeretnék hozzáfuzni az egyre
szélesebb vitához, hogy úgy veszem észre, a mufaj kritizálói számára megint
nem a zenei mondanivaló a lényeg, hanem az, hogy a drága Hi-End cucc
valósághu hangszínei nem tudnak igazán érvényesülni.
Ha megengeditek egy példával rukkolnék ki:
Vegyük pl. a festészetet. Itt a vásznon elhelyezkedo minták, alakzatok,
színek együttese nyújt vizuális-szellemi élményt. Hogy miért tetszik a kép
nem tudod mindig megfogalmazni. Csakúgy mint a zene esetében, ez is csak a
magas intellektuális képességekkel rendelkezo ember számára jelent valamit.
Az állatok nem tudják értelmezni.
De ha egy ilyen képet nézel, gondolom nem azzal foglalkozol, hogy mennyire
valósághu a fu zöld színe, vagy milyen a vászon anyaga. Azzal sem
foglalkozol, hogy az ábrázolt alakok, mennyire közelítik a valóságot. Ha ez
lenne a lényeg, fényképeket állítanának ki a múzeumokban.
Valami ilyesmi van a zenében is. Ha a szintetizátorral dolgozó muvész olyan
ritmust tud eloállítani, olyan hangokat rak egymás után, amik nekem élményt
nyújtanak, nem foglalkoztat az, hogy a hangok milyen úton jöttek létre. Mi
van akkor, ha olyan hangszert hallasz, amit még sosem hallottál éloben?? Ha
azt hiszed, hogy szintetizátor, akkor nem tetszik, ha pedig tudod, hogy nem
az, akkor tetszik?!
A lényeg tehát az, hogy maga a zene - ami az egésznek a lényege - szellemi,
intellektuális élményt nyújtson. Ha nem zavaró a gépi hangzás, - márpedig
vannak olyan zenei darabok, amiknek kifejezetten "jól áll" -, akkor igen is
van létjogosultsága a szintetizátoros mufajnak. Példaként említhetném a Yes
billentyusének, Wakemann-nak az önálló munkáit. Lebilincselo, zenei
fordulatokban, dallamvilágban, fantáziában igen gazdag munkái vannak.
SZINTETIZÁTORON!!
Még csak annyit, hogy természetesen nem jó ötlet SB16-tal próbálkozni
nagyzenekari muvet eloállítani. De nem is azért van. Viszont abból is lehet
olyan dallamot kihozni, ami megfogja az embert.
Végezetül tehát csak annyit, hogy ne feltétlenul az eloadás mikéntjét
vizsgáljátok elsosorban, hanem azt, hogy maga a ZENE milyen lélektani
hatással van rátok. Tud-e az érzékszerveiteken kívül, az értelmetekre, a
lelketekre is hatni.

Üdv:  Pali

Hallo hallo !
A szintihangok kapcsan felmerult az a vad, hogy "pontszeruek".
Ezt a dolgot nem ertem egeszen. Kicsit megmagyarazhatnatok.
Azt ertem, hogy egy akusztikai kozegben minden hangszernek
kiterjedese es feluleti nagysaga van, tehat nem pontszeru.
Azt is fel tudom fogni, hogy a szintihang felvezetokben jon
letre es egy droton a keverobe jutva nyer valamilyen teret
a hangkepben. Ezert mondjatok pontszerunek a kiterjedeset ?
Ha igen, akkor a logikaban hibat sejtek, mert a valosagosan
akusztikus kozegbe allitott mikrofon is ugyanugy elektromos
jeleket juttat a keverobe. Ha akarom, ezt is lehet pontszerunek
aposztrofalni.
Kapcsolodnek itt a ketszer nagyonsok csatornas rendszerhez.
Az latatlanban valoban jol kell szoljon. Lehet, hogy eljon az ido,
amikor valami esszeru csatornaszam kialakul es lehet majd
olyan mikrofonrendszereket es hangsugarzorendszereket is
kifizetheto aron kapni. Ne feledjuk, hogy a memoria ara rohamosan
csokken. Valahol hallottam, hogy nehany ev mulva a terrabajtnyi
raadasul mechanikat sem tartalmazo memoria fog annyiba kerulni
mint most egy ket gigas vincsi. Aztan a sok mikit vagy a sok
hangsugarzot sem egyenkent kell majd megvenni. Az erositok lelki
vilagarol keveset tudok, de talan olcsobban lehet mondjuk jo
minosegu 5W-os erositot kihozni, mint 100W-osakat. Talan
nem kell oket annyira kihegyezni, nem kell bele annyi fokozat, stb.

Vissza a szintihangok ostorozasahoz:
Szoval a 70-es evekben volt ez valodi ujdonsag. Sosem felejtem el,
hogy egy hangszerboltban lattam egy monofonikus talan MINIMOOG
szintit akkor 110000 forintert. Nem tudom hany fogyott belole, de
Emerson lemezeken rajongva csodaltuk pontosan a HANGjat.
Ujdonsag volt. Ma ezeket visszahallgatva nevetsegesnek tunnek,
tovabba a magam reszerol szegyenkezem es irulok pirulok befele,
hogy mennyire igenytelen zene is volt az egesz E.L.P. Az akkori
zenei ismereteim szintjen nagyon is megfelelt. Nagy orulet volt
am az annakidejen. Ismertem olyan fejet, aki a hona alatt ures ELP
lemezboritokkal setalt meg villamosozott a mihoz tartas vegett.
Aztan a mult evben itt voltak a veteranok a kisstadionban. A regi
hangulatot felidezve erkeztem oda, de mondhatom nagy csalodas
volt. Kevesen voltunk, a zene pontatlan volt, a vegen a hangszer-
boritgatas egeszen primitiv dolog volt. Hazafele arra gondoltam,
hogy talan jobb lett volna 14 evesen rendesen eljarni az operaberlet
eloadasaira. Hazaerve megis felraktam lemezen az Egy kiallitas
kepeit. Mar vagy hat eve nem forgott. Ez is csalodas volt. Nem szolt
szepen, bar pontosabb volt sokkal a mostani koncertnel. Szoval
lehullott rola a lepel. Megmerettetett es konnyunek talaltatott.
Pedig az meg valosideju muzsikalas volt. Aztan evekkel kesobb
jott a KRAFTWERK elmeny. Ott nagyon tetszett a pontossag es az
uj hangszinek, de hamarabb rauntam mint annakidejen az E.L.P.-re.
Megegyszer mondom. Semmi sincs ingyen. A szintikrol nagyon sok
kezeloszerv hianyzik. Meg ki nem talalt dolgokra gondolok. Ha majd
azokat osszessegukben ugyanannyi munka lesz megtanulni kezelni,
mint mondjuk JOL a vonot,  akkor jo lesz a szinti zene is. Addig
csak vasari bovli marad es "erdekesseg".

Peldaul ott van a keveropultokon a panorama gomb. Szerintem
ez egy kokorszaki kezeloszerv egy hangszer valosagos terbeli
elhelyezesere. Aztan hiaba halkitjuk le ha hatrebb akarjuk tenni.
Nagyon komplikalt hangszin es viszhangkorrekciok szuksegesek.
E helyett a kezeloszerv helyett minimum egy dzsojszik kellene,
amivel az irany jobban beloheto lenne, tovabba a nyele kihuzasa-
val es benyomasaval lehetne meghatarozni a hangszer valodi
tavolsagat. No es akkor a mogotte levo elektronikarol egy szot
sem ejtettunk. Ugyancsak kokorszaki dolog az effekt poti es
meg sok mas dolog is. No ha a keveropulton kapasbol ennyiminden
modositanivalo akad, a szintin nyilvan sokkal tobb, hisz o 
teremti meg a HANGot.                                                  
Udv, Agoston

> Felado :  [Hungary]
> 
> Kedves hangmesterek!
> Kaptam egy  CD hangversenyfelvetelt, amelynek csomagolasan egy aranyszinu
> korong van a kovetkezo felirattal "Audiophile Recording - 20 Bit - 128 x
> Oversampling". Egyebkent ez alcazta a a borito ADD feliratat. A felvetelrol
> meg a kovetkezo olvashato a boriton (kerettel kiemelve): Transferred using a
> customized state of the art Ampex tube tape recorder and an extraordinary
> analog to digital converter with 20 bit linearity and 128 times
> oversampling/digital filter, in an effort to achieve the finest quality
> sound. Komoly, nemcsak kereskedelmi fogas? Ez most mit jelent?
> Ha igaz, mezei CD jatszom tudja ezt a mintavetelezest olvasni?
> Felvilagositast elore is kosz, Vazul

A 20 bit - 128x a hanganyag elkeszitesenek korulmenyeire vonatkozik. A
vegeredmeny szabvanyos CD formatum lesz, tehat barmelyik CD lejatszo
lejatssza, csak (az alkotok szerint legalabbis) tobb zenei informacio
van benne, tehat szebben szol.
A studiotechnikaban ma mar altalanos a 20, vagy akar 24 bites felbontas
hasznalata, amit aztan mindenfele trukkos modszerekkel kepeznek le 16
bitre. A technikai reszletekhez sajnos nem konyitok, talan valaki ezt is
el tudja mondani.

> Felado :  [Romania]
> 
> >A nagy kulonbseg az, hogy a saman tanca,
> >revulete, az elfogyasztott gombak stb. reven a szellemekkel, >istenekkel,
> >a vilag mas eroivel lep kapcsolatba, mig a partykra jaro tizenevesek
> >egyszeruen kikapcsolodnak.
> 
> Szerintem nem okolhato az epiteszet ha valamelyik figyelmetlen komuves
> miatt osszedol az uj haz.

Ezt legyszi egy kicsiket bovebben fejtsd ki :-)

Peter

> >...Ugyanez a helyzet Vangelis-sel es a tobbiekkel: izles szerint lehet
> >rajtuk vitatkozni, de a tehetseguk, zenei tudasuk ketsegbevonhatatlan
> >(Richard  Wagner is igencsak vitara kesztette kortarsait...)
> 
> Na itt tul jol sikerult neked egyenlosegjelet tenni Jarre es Wagner koze
> tehetseg es zenei tudas vonatkozasaban.

Szo sem volt  egyenlosegjelrol, - a kiflit a zsemlevel egyebkent sem 
lehet hasonlitani - mindossze arrol, hogy  _a maguk mufajaban_  meg a 
legnagyobbak is vitat valthatnak ki. Wagner esete egy  _jelenseget_
peldazott, ami a konnyuzene nagyjaival is elofordulhat.

> Jarret imho harminc ev
> alatt teljesen elfelejtik, Wagner meg ezer ev mulva is megbecsult szerzo
> marad.

Azt hiszem, ez mar egy kicsit veszelyes terep, es tul a fent emlitett
"kifli-zsomle effektus"-on, engem egy kicsit a diszkriminaciora 
emlekeztet. Elismerem a komolyzene nagysagat es kiemelkedo
helyet, de nem hinnem, hogy a zenei tudas, a tehetseg mertekegysege 
az lenne, hogy kire meddig emlekeznek.( Egyebkent csak ugy mellesleg: 
kivancsi lennek egy reprezentativ felmeresre: hanyan ismerik -es 
hanyan kedvelik! - a peldakent emlitett ket szerzot?...)

Visszaterve az ismertsegre: mar csak azert is keptelenseg igy
kategorizalni, mert pl. Wagner koraban - es meg korabban - csak 
egy-ket mufaj letezett,  azt kevesen muveltek, es oket _mindenki_ 
ismerte. Manapsag ezer es egy mufaj van es azt tobb szazezren  
muvelik. Ebbol a tomegbol nehezebb kiemelkedni es ismertte valni, de 
azert az egyes mufajok legnagyobbjaira sokaig fognak emlekezni. 
Lehet, hogy nem  olyan sokaig, mint Wagnerre, Vivaldira - de 
az biztos, hogy legalabb  annyian....

A techno-szinti viszont-velemenyeket  koszonom, es hadd toldjam
meg egy magan email-ben kapott  nagyon erdekes hozzaszolassal, amit 
egy orgonakeszitessel foglalkozo kollegatol kaptam.
Nos, o ugy tapasztalta, hogy a zeneszek (orgonistak)  ki nem 
allhatjak a technikai mutyuroket, gombokat, kapcsolokat, ezert minden 
elektronikus ketyeret ugy el kell rejteniuk az orgonan, amennyire 
csak lehet. Ezert neki az a velemenye, hogy Bach bizonyara kiprobalna 
a szintit, es zsenialitasabol izelitot is adna vele, de amugy irtozna 
az egesztol....


Udvozlet mindenkinek: Zozo

Sziasztok!

Idezet ".:LUnat|(:."-tol:
> ...techno alfajok,es a _komoly_ eberek ezeket is leszoljak anelkul,
> hogy hallottak volna felole.

Holgyeim es Uraim!
Egyetertek.
Nem kellene felretenni a "hitvitakat"? En sem rajongok a techno-ert,
de elfogadom, hogy masok szeretik. Sot, nehany szam hatarozottan
tetszik is.
Folosleges a szocseples, nem kell "megteriteni" masokat.
Helyette inkabb ertelmes szakmai vitakat kellene folytatni, nem?

Udv: Karoly

Amennyire tudom, (informacioelmelet) lehet ilyet csinalni, de nem
erdemes. Semmi jelentosege nincs. Egy adott, az informacio vissza-
alakitasahoz szukseges minimum sampler rata folott mintavetelezve
semmi uj info-t nem kapsz vissza.
(Ha erdekel, utana tudsz nezni "barmelyik" informacioelmeleti
(tan)konyvben.)

Karoly

Idezet Kovary Petertol:

> A szintetizator orgonanak a legjobb. Annak egeszen
> elfogadhato. Csak ne akarjanak hegedulni rajta.

ORGONALNI SE!!! Hasznaljuk masra, ne a hagyomanyos hangszerek
potlasara/utanzasara!

Karoly

 [Hungary] irta:

> De terme'szetesen a leheto" leghu"bben adja vissza pl. egy norma'l hegedu"
> hangja't, ha jo'l parame'tereztu:k fel a fu:ggve'nyt.

Maganjellegu hirdetes:

Gyujtemenyembe keresek eredeti Stradivarius fuggvenyeket. Cserealapkent
Guarneri del Gesu gyujtemenyembol tudok felkinalni. ;-))))

Istenem ! Mikor tanuljuk meg mar vegre, hogy a vilagot nem szetszedni,
mericskelni, es fuggvenyekkel kell leirni, meg szimulalni,
HANEM MEGELNI ???!!!

> vajon J.S. Bach, ha most feltamadna, vajon leulne-e egy szinti ele?

IGEN !

De ha mar megint (meglepetes !) filozofikusabb hangulatban vagyok, miert
is ne tennem fel a kovetkezo magatol ertetodo kerdest:

A szintetizatorok, illetve a klasszikusnak tartott zeneeszkozok (akusztikus
szolohangszerek, zenekarok, meg orgona, meg enekhang, stb.) mai
lehetosegeinek ismerete mellett vajon mire komponalna ? Szintetizatorra ???

Biztos vagyok benne, hogy nem, valoszinuleg a szintetizatorok altal nyujtott
lehetosegeket otvozne, beleillesztene a klasszikus hangzasvilagba. (Ahogy
egyebkent oly sokan teszik is).

A szintetizatorok szerepe nem az, hogy a valosagot szintetizaljak, hanem
szinesitsek, segitsegevel eddig elerhetetlen utakra is ralephessunk. Meglehet,
az elozo hozzaszolasom utan sokan nem hiszik, de nem vagyok a
szintetizatorok eskudt ellensege. Viszont eskudt ellensege vagyok mindannak,
amive a zeneben TETTUK. Bizony, a  MIALTALUNK rajta letrehozott
zenen keresztul tukrot tart elenk, es amit ebben latok az melysegesen
elszomorit.

Mi itt hetek ota vitatkozunk a kulonbozo tipusu zenekrol pusztan a hallgato
szemszogebol, de mi a helyzet az eloadokkal ?
Hol kepes egy tobbhonapos probalgatassal osszeallitott, elektronikusan
rogzitett, es akarhanyszor visszajatszhato zenedarab arra a varazslatos
momentumra, amit akar egy borrel bevont dob pufolese, akar egy
jo kocsmai notazas, vagy akar egy eleten at folytatott gyakorlas utan
a koncertzongoran leutott akkord jelethet.

A szintetizatorral az a baj, hogy megerosit bennunket abban, hogy igazi
felkeszules nelkul is lehet alkotni, eloadni maradandot. En ezzel
nem ertek egyet. Nagy hive vagyok a keleti filozofiaknak, kulonosen
a Zen-buddhizmusnak. A mi szamunkra mar-mar elkepzelhetetlen, hogy
valaki egy eleten at gyakoroljon valamit, hogy majd egyszer-egyszer
ennek tokeletes vegrehajtasan keresztul harmoniaba keruljon
a Vilagegyetemmel (legyen az tea-szertartas, kardcsapas, vagy
olyan "egyszeru" dolog, mint papirfigurak hajtogatasa). Ide sorolom
az igazan dedikalt zeneszeket is. Hosszu-hosszu evek gyakorlasa
soran juthat el valaki arra a szintre, hogy a nyilvesszo lovese
"mint erett gyumolcs hullik le" az ijrol, vagy a hangok "maguktol
ertetodoen" hompolyognek elo egy zongorabol.

 [Hungary] irta:

> Ezert merem allitani,hogy az ezen a listan csucsulo "komoly" emberek
> eletukben nem hallottak meg drum&bass,jungle vagy eppen ambient
> zenet.Merthogy ezek is techno alfajok,es a _komoly_ eberek ezeket
> is leszoljak anelkul,hogy hallottak volna felole.

Tenyleg nem akarlak megserteni senkit, de valoszinuleg tobb "techno"
zenet hallgattam, es hallgatok is, mint amennyi komolyzenei koncertre
beultel, vagy otthon meghallgattal. 31 eves vagyok, es "fiatalkoromat"
vegigkiserte a Kraftwerk (talan minden techno ose), meg Jarre, Vangelis,
Tangerine Dream, Mike Oldfield stb. Most is igyekszem nyitott maradni, es
odafigyelek a technora is. Nehany darab meg a lemezgyujtemenyembe
is megtalalta az utat, peldaul a legujabb Madonna lemezen
felbatorodva megvettem a producer William Orbit mindharom
"Strange Cargo" lemezet (ot ugye meg az ambient os-gurujanak tartjak).
De ezen tulmenoen is odafigyelek az ilyen zenekre, meg Sven Vath-ot is
meghallgattam - sajnos mersekelt sikerrel.

Szoval, ugy erzem, ertekiteletem kialakitasaban nem igazan erhet az
"elvakultsag" vadja.

Ugyhogy mindenkinek a kedvere valo zenet kivanom, a leheto
legjobb minosegben.

Udv,

Gyula

Hali mindenkinek!

Szeretnem elorebocsajtani, hogy amirol irtam es irni fogok, az nem az a
techno zene, ami elso hallasra lejon a Danubius radiobol vagy a Viva
chanel-rol. Nyilvan nem lehet ilyen elesen megkulonboztetni ket dolgot,
de van olyan zene, ami fogyasztasra szant termek, vetelarral, es
"alkotasa" mogott egy olyan szandek huzodhat meg (talan), hogy a
producer mar szukosnek erzi a hajlekot, amiben eppen lakik (vagy hasonlo
motivaciok), es van olyan zene, ami (mit is mondjak, ez itt a
legnehezebb) ZENE. A termek altalaban tenyleg csak annyibol all, hogy
dob: du-cc-du-cc-du-cc-du-ccdudu stb. (ez loop-olva:))
basszus: szun-du-szun-du-szun-du-szun-du (ez is loop-olva:))
es vmi kis dallam: C-CISZ-F-G (ezek mind 16-odok, az utem elejen szolal
meg, majd szunet, de persze a digital delay be van kapcsolva...)
es egy (altalaban csinos) no (jobb esetben van hangja, bar ez ritka) azt
enekli, hogy mondjuk Running away (egyebkent ezekben a viva-house-okban,
vagy hogy is nevezzem, mennyire jellemzo ez a menekules motivum, nem?),
vagy vmi hasonlot
Ezt tenyleg nagyon gyorsan ossze lehet dobni egy szinti segitsegevel, ot
perc alatt kesz a lemez. Ezeknel a termekeknel ugysem ez a fazis szamit,
hanem hogy mennyi penzt tudnak a producerek beleolni a reklamba, meg a
gyartasba is persze, hogy piacra keruljon, es sokan megvegyek.
(Egyebkent en NAGYON-NAGYON szivesen gazdagodnek meg ilyen tipusu
tevekenysegbol, csak nincs to"ke'm!) Ha megfigyeljuk minden egyes
hangszin, ritmus, dallam tok egyforma az osszesben. Nyilvan a lenyeg,
hogy alacsony eloallitasi koltseggel, nagy nyeresegre tegyenek szert,
mert hosszutavon nem annyira eri mar meg.
Szoval lenyeg a lenyeg, en nem ezekre a zenekre gondoltam, amikor irtam.
Es nyilvan ebbol adodik a legtobb es legfontosabb felreertes:
nyilvanvalo ugyanis, hogy azok, akik valaszoltak levelemre, erre a
zenere gondoltak, es egnek allt a hajuk, amikor ezt egy szimfonikus
zenekarral hasonlitottam ossze (egyebkent mennyire izgalmas lenne,
mondjuk Blumchen - nem tom jol irtam-e - egyik slageret szimfonikus
zenekarral eljatszatni - en biztos, hogy betegre rohognem magam, annyira
groteszk lenne maga a jelenseg, ami szuletne:)). Sajnos ugy beszelunk
kulonbozo zenekrol, hogy nem nagyon ismerjuk oket, mindenki csak a sajat
"befuto mufajat". En nem ismerem (tulzottan) Stravinsky-t - nem tom jol
irtam-e -, es te nem ismered az Underworld-ot vagy akar Sven Vath-t, meg
egyaltalan, nem ismered a jungle-t, a drum'n'bass-t, az ambient-et (vagy
a goa-trance-t, hogy a kedvencem is ide keruljon:)) Igy nem nagyon
tudunk egymassal beszelgetni. Szerintem zarjuk le a vitat ideiglenesen,
es mindenki kezdjen el olyan zeneket hallgatni, amit egyebkent nem
hallgatna meg. Sot! Jojjunk ossze, es hozza el mindenki azt, amirol azt
gondolja, hogy a masik feleslegesen huzna le 70-80 evet a Fold nevu
bolygon, ha ezt nem hallgatja meg. Komolyan! Hallgassuk meg egyutt (de
kulon is jo) egymas kedvenceit (termeszetesen egy jo cuccon, megiscsak a
HANG-on vagyunk - ezt csak azert irom, mert en altalaban walkmanben
hallgatok zenet <- mar hallom is a kalasnyikovok csorgeset). Es ezutan
folytatjuk a beszelgetest. Nekem a legnagyobb problemam, hogy nem tud
raallni a fulem a komolyzenere: mindig, ha komolyzenet hallgatok, ugy
erzem kozhelyes dallamokkal allok szemben. Ugy erzem, hogy leragott
csontok bukkanak elo a hangfalakbol (fulhallgatobol:)), hianyzik az,
hogy borsodzon a hatam. Soha nem ereztem meg azt, amit egy techno partyn
szoktam erezni (egyebkent en nem nagyon szoktam tancolni, tenyleg csak
zenet hallgatni jarok party-ra). Nem tudom, hogy altalaban miert jarnak
emberek techno partykra (van persze tippem), lehet, hogy van vmi a
dance-to-trance otletben. A legerzekenyebb (legnyitottabb, legbefogadom)
akkor vagyok, amikor vmi potszerhez is juttatom magam (fu, vagy neha
LSD), de meg ilyenkor sem tud eljutni hozzam a komolyzene, es el nem
tudom kepzelni, hogy ki tudja valtani emberekbol azt a frenetikus hatast
barmilyen korulmenyek kozt is, mint amikor mondjuk egy partyn megjelenik
egy uj hang a zeneben, vagy mondjuk csak feljebb megy a szam egy
szekunddal (altalaban sikitas, kiabalas, szoval sik extazis az
eredmeny). Az egyetlen dolog, ami eddig zene teren megkozelitette ezt a
hatast, amikor beszivva nepzenet hallgattam a kossuth radioban. A
nepzene az nagyon rokon ezzel (bar annyira nem ismerem, de annyira
szeretnem ismerni!), es ez nem veletlen. A techno is nepzene.
A techno tokeletesen es teljesen magaban hordoz mindent amit el kell
mondani a Fold nevu bolygorol (ez a fordulat mar volt egyszer:))
1998-ban. Amikor technot hallgatok, erzem, hogy Homo Sapiens vagyok a
Naprendszer harmadik bolygojan es epp keszulok atlepni a harmadik
evezredbe. Erzem a 4 es fel milliard evet a hatam mogott, vulkanostul
mindenestul, erzem, hogy honna jovok (amoba) es az idaig vezeto utat
(evolucio), de ez meg mind semmi. Erzem, ahogy hidrogen atomok
fuzionalnak heliumma a Nap nevu csillag beljeseben, es vhol epp
felrobban egy szupernova. Erzem, hogy az emberi tarsadalom egy 
nagy lejton csuszik lefele, egyre durvabb (bar mindig is ilyen durva
volt, ha belegondolunk), amiben elunk, es EN MEGIS NAGYON-NAGYON JOL
ERZEM MAGAM (nem ennek okan, hanem ennek ellenere). Na mindegy, igazabol
nem is tudom leirni.
En mindenesetre a techno-t egy oriasi forradalomnak tartom, ehhez kepest
nekem Wagner es a Pink Floyd egyre megy (erdekes viszont, mint ahogy mar
irtam is, hogy mondjuk egy balkani nepdal meg nem az utobiakkal, hanem
inkabb az elobbiekkel megy egyre). Talán a kutya ott lehet elasva, hogy
mindig is volt egy nepzene es egy muzene (vagy hogy nevezzem), hiszen
200 eve is az emberek 95%-a nem Mozart-ot hallgatott, hanem a Csillagok
csillagok-at enekelte!!!! (A techno-t sokkal jobb csinalni mint
hallgatni, es konnyebb is csinalni, mint mas zeneket, mert csak fantazia
kell hozza.) Es a techno a nepzenet forradalmasitotta (holott nem is
akarta:)). A lenyeg, hogy a techno es a nepzene NEM MUVESZET!!! Chopin
es a Led Zeppelin muveszek voltak. A techno inkabb olyan mint a kaja.
Nem csak intellektualis elvezet. Sokkal alapvetobb!!!! Sokkal primerebb.

Udv,

Mikolaj

ui: egyebkent szeretem a muveszeket is (ld. David Bowie-ert elek halok,
miota megjelent az Earthling:))))))))

Hali 2.!

Az elobb az eredmenyrol probaltam elmelkedni (zene), most azonban
haddirjak a keszites modjarol.
Termeszetesen amikor felhoztam az SB16-ot, akkor tuloztam. (En is
falraszoktam maszni, hogy mennyire borzaszto az ami kijon ebbol a
joszagbol.) Igazabol en pusztan az elvrol, az elmeletrol akartam irni.
Tehat arrol,hogy a hangszintezis eljarasaban pont az a nagyszeru, es
fuggetlenul attol, hogy most technikailag a lehetseges 5 vagy akarhany
mod kozul melyiket alkalmazzuk (sampling, FM, modelling stb.), hogy
_elvileg_ vegtelen szamu lehetosegunk van a hangszinek eloallitasanak
teren. Nem beszelve a digitalis hangszintezisrol, ahol mar nagyon-nagyon
nem a vonorol van szo, hanem bitekrol meg hasonlokrol.
Azert nehez a kerdes, mert nyilvanvaloan az eszkozok valtozasa
("fejlodese") megvaltoztatja a zenet is, es teret ad olyan tipusu
felreerteseknek, hogy szimfonikus zene szamitogeppel. De nehogy
felreertsetek, nem azt irom, hogy masra kell hasznalni a szamitogepet,
es masra a szimfonikus zenekart, csak arrol, hogy most tetelezzunk fel
egy "idealis kompjutert". Korulbelul olyan lehet az, amirol
beszelgetunk, mintha osszeeresztenenk egy busman-t meg a jehudi menuhint
(bocs a kisbetuert), hogy vitassak meg kinek jobb a hangszere (izgalmas
szitu, nem? - itt hangszeren a jehudi zenekarat ertem). Mivel
mindkettejuknek mas elkepzelesei vannak a zene lenyegenek mibenleterol,
ezert nehezen vergodnenek zoldagra egymassal.
Szerintem a digitalis hangszintezis letezese tokeletesen illeszkedik a
mai trendhez, megpedig ahhoz, hogy a vilagon minden virtualizalodik. A
zene egy elvont fogalom (vmi hullamok, Hz-ek, dB-ek, meg miegymas),
fuggetlen a csemballotol meg a hegedutol. Ha meghallok egy hangot, nem a
fuvolara asszocialok,  hanem egy szinusz-fuggveny kepere (szerintem ez
kiraly). Ugyanugy a fenykepezes kutyajat is exhumaltak mar (uuu de rossz
volt:)). A kep egy elvont dolog, kompozicio, szinek stb. Nem szamit,
hogy a laborban mi mindent ontok ossze, mennyi ideig hagyom a fixirben
stb. Szerintem tragikus, hogy a kep 50%-a a kemian mulott. Most
bescannelem a kepet, be vele a Photoshop-ba, es maris ezerszer
lekoroztem Dali-t, hogyha megvan bennem a szukseges kreativitas (es ezt
most halal komolyan irom). Nem szamit a kezugyessegem, hogy le tudok e
rajzolni szabadkezzel egy tehenet vagy sem. (Bocs, hogy ilyen durva
csusztatasokkal osszemosom a fenykepezest a festeszettel.) Egy ido utan
majd az eves is virtualizalodni fog, mert a jollakottsag erzete ugyis
fontosabb mint a tapanyagok biztositasa, mert az utobbi megoldhato egy
ket tablettaval naponta (sci-fi:)). Egy-ket elektroda az agyba, es aztan
a iP200-asommal olyan kajakat keverek magamnak, mint a huzat (mar latom
is magam elott: Microsoft Gastronomy).
Most biztos haragszotok, hogy mig a konzervativ modszereknek felrovom,
hogy tul sok mulott az eszkozon (kemia, hangszer, kezugyesseg stb.),
addig a progressziv modszereknel meg feltetelezek egy "idealis
kompjuter"-t. Ez egy kicsit tenyleg gonosz dolog, de igazabol en magarol
a tendenciarol beszelek. Es bizonyosan van a dologban valami, mert mig
egy egyszerul halando egy hegedubol 1 ora alatt csak nagyon durva
dolgokat tud kihozni, addig egy szintibol egesz elviselhetoket. Akkor
kepzeljetek el, hogy egy kreativitassal, zenei fantaziaval megaldott
ember mire kepes mondjuk egy ev alatt ugyanezen eszközökkel! Olyan
eszközök kerülnek a kezünkbe (lassacskan), amik vegtelen tavlatokat
nyitnak meg, a zene olyan hatasokat eredmenyez, amikrol eddig nem is
almodtunk (pl. el tudom kepzelni, hogy 20 ev es tenyleg orgazmust tudnak
majd eloidezni az igazan jo alkotok:)).

>A masik nagy hibara Gyula baratunk is ratapintott: arra, hogy.
>a szintetizator elonye egyben a hatranya is. Mindenfele zenei
>kepzettseg, sot akar zenei izles nelkul  _is_  (hangsuly az is-en!!)
>lehet rajta kotyvasztani, es amig pl. egy hegeduvel a probalgatast
>egy ido utan csak sulyos testi fenyites  terhe mellett lehet
>megtenni, a szintinel sokszor  mar akkor is tapsol a haver meg a
>csalad, ha ot percig pereg egy 3/4-es utem, automata basszussal meg
>cintanyerral kiserve.

Na de nem ragozom tovabb. A kerdes tovabbra is nyitott: mi a lenyeg?
Nekem az a lenyeg, hogy borsodzon a hatam, amikor hallgatok egy zenet
(egyfajta katarzis:)), es ezt nem biztos, hogy csak akkor fogom erezni,
ha az eloado/szerzo az eletet szentelte annak, hogy megtanulja huzigalni
a vonot.

>csak klasszikus zene hallgatasa kozben erzem a tokeletessegnek azt a
>magikus hatasat, ami miatt sokan egyes zeneszerzoket isten
>kozvetitojenek tekintenek es ami miatt minden penzem a hanglemezboltba
>viszem. Ha Ghiaurov elcsuklo hangu Fulop kiralyat hallgatom, bizony
>gyakran nekem is kicsordul a konnyem, es sokszor nem birok magammal,
>muszaj "vezenyelnem" zenehallgatas kozben. Gyakran gondoltam, hogy
>valami ugyes automataval zenehallgatas kozben merni
>kellene a pulzusomat es a vernyomasomat. Tuti, hogy minden orvos
>elcsodalkozna az eredmenyen. Nagyon fontos oromforras szamomra a
>klasszikus zene. Nem tudnek nelkule meglenni, nem is tudnak elvenni
>tolem, mivel eleg sok muvet tudok fejbol,

Lehet, hogy ha masfajta zenet is hallgatnal (de ugy istenigazabol, nem
csak immel-ammal), akkor nem csak a klasszikus zene okozna ilyet nalad.
Nem tudom miert kell ezt ennyire osszekotni...

Mikolaj
(aki ismeri az oszhangzattant es tudja, hogy a techno a legkevesbe a
monotoniara epit, ja es nem mernok:))

ui: Tudom, hogy nagyon-nagyon idegesito ez a dolog, amit csinalok (hogy
teleirom a HANG-ot), mert vegeredmenyben ez az ujsag nem errol szol,
hanem pontosan arrol, ami ott kezdodik, ahol az en mondokam veget er.
Mert ugye a Hi-Fi lenyege, hogy eljuttassa a zenet, nem pedig, hogy
megcsinalja. Ezert most egy felevre minimum befogom a szamat. De azert
neha erdemes elmelkedni azon is, hogy mit is hallgatunk a hifinken...:)