Ugy latszik elfelejtettem beirni amikor hirtelen aktualis volt:
Azt nem tudom, hogy a svedek mit gondolnak magukrol de peldaul finn srac
kocsmaban iszogatas kozben ragyogo arccal mondta, hogy 'Finnorszag az
kommunista orszag' en meg nem is tudtam, hogy probaljak meg ekkora sotetseg
lattan (az lehet, hogy a teny igaz, de miert kell erre olyan buszkenek lenni?)
tovabbra is legalabb felcivilizaltan viselkedni. :-(
Zsoter Andras

Tapolyai Mihalynak : sokkal tanulsagosabb szerintem azt kideriteni,
hogy az egyes partok szavazotabora merre aramlott a ket valasztas
kozott. Nekem ennek egy szeleterol van szemelyes tapasztalatom.
Nagyon sok embert ismerek, hazaspart, ahol nagyon erdekes korrela-
ciot fedeztem fel. A Dunakeszin kornyekemen lakoknal tipikus volt
4 eve a feleseg : MDF, ferj : SZDSZ szavazat. Most ez atfordult
naluk feleseg : SZDSZ, ferj : MSZP szavazatta, es ez tapasztalatom
szerint nem ideologiai, hanem gazdasagi szavazat volt. Ideologiai
annyi volt, hogy azt mondtak, talan igy tobb szava lesz a kisembe-
reknek. Majd meglatjuk. Gazdasagilag meg magasabb eletszinvonalat
varnak, pedig elobb a gazdasagnak kell fellendulnie. Vegul is az
emberek ugy lattak (meg en is ugy latom), hogy a 3 volt ellenzeki
part jobbrol balra a FIDESZ-SZDSZ-MSZP sorrendben helyezkedik el,
s a szavazok most annyira balra akartak szavazni, hogy az MSZP-re
esett a legtobb szavazat. Nyilvan minden partnak van egy torzssza-
vazoi tabora, ami nehezen valtozik es vannak a keresgelo (mobil)
szavazok. En ezt a stabil tabort minden partnal valamivel 10 %
ala becsulom, a tobbi az valtozik. Vannak olyanok, akik csak az
MDF-KDNP-FKGP haromszog kozott mozognak, es vannak akik nagyobba-
kat lepnek. Az MDF-tol a KDNP,SZDSZ es az MSZP nyert most szavaza-
tokat.

Szucs Istvannak : nem tudom, te mennyire voltal elegedett az elmult
rendszerben, meg kell mondanom, amig az ember mast nem latott, addig
elviselhetobbnek tunt a dolog. Ket dolgot azonban nem art figyelembe
venni. Az egyik gazdasagi, kiderult, mennyire nem hatekony az a rend-
szer, aminek az az oka, hogy az ember olyan, hogy csak a sajat tu-
lajdonat tudja hatekonyan mukodtetni. A tulajdont nyeresegreszesedes-
sel, a piacot szabalyozokkal probaltak szimulalni, ami egy darabig
ment a kozvetlen tervutasitas altal, de vegul ra kellett jonni, hogy
a sorizu szorpnel jobb a sor es a szocializmus a kapitalizmusbol a
kapitalizmusba valo leghosszabb atmenetnek bizonyult. Gazdasagi beke-
ritesrol ugyan szoktak beszelni, de az egesz Foldet nem lehet beke-
riteni. Kubat most mar lehet, de a szovjet-kinai tombot nehezebb volt.
A sajat ellenteteikert viszont csak magukat okolhatjak. A masik ok
politikai. Sehol nem kerult szabad valasztas utjan hatalomra az a
rendszer, es hatalomra kerulese utan majd hulye lett volna olyat
tartani (en pl. elso valasztokent 1980-ban ket 40 eves mozdonyvezeto
kozott "valaszthattam", akik mind a Nepfront programjat lobogtattak
ohne egyeni velemeny). A legnagyobb gyakorlati problema ezzel a rend-
szerrel, hogy egy politikus egy ido utan elfasul, rugalmatlanna valik,
s akkor le kell cserelni. De ezt az a rendszer nem tudta megoldani.
A fobb vezetok mindhalalig, az alsobbak huseguk kitartasaig voltak
pozicioban. "Egyebkent vannak nehezsegek elvtarsak, de mi szocialista
megoldast keresunk". Oszt nem talaltunk. Es ez, amit leirtam, az azt
koveto "25-31" evre volt teljesen, altalanosan jellemzo, amibol uldoz-
tetes nelkul is ki lehetett boven abrandulni. Ami tobb reszletet az
ember a 30-50-es evekrol kesobb megtudott, az csak meg jobban duhi-
tette az embert, de arra a tudasra mar nem volt szukseg a valasztas-
hoz. Egy rendszer keletkezesenek modja viszont nagyon hosszu idore
meghatarozza a melyben a milyenseget. A szocializmus szinte egyetlen
erdeme, hogy a kapitalizmust a szocialis rendszer gyors kiepitesere
osztonozte. Tudok egyebkent nehany "objektiv" okot felhozni, miert
jobb a letezett szocializmusnal (ugye te is tudod, mi a kulonbseg
a mukodo es a letezo szocializmus kozott ?) a letezo kapitalizmus.
Altalaban jobbnak tartom, ha tobb dologbol lehet valogatni, azutan
majd eldol, hol, mikor, melyik a hatekonyabb. A szocializmus dogma-
tikusan tiltja a magantulajdont, a kapitalizmusban viszont van allami
tuljadon. Ez utobbi szuksegkeppen nem lehet kicsi, tehat ami kicsiben
hatekony, arrol a szocializmus lemond. Nem csoda, ha kevesbe hatekony.
Egyebkent Nyugat-Europaban is atmenetileg az allamositas eszkozehez
folyamodtak a haboru utan, s ezeket a dolgokat a 80-as evek elejere
privatizaltak vissza. Csak a ket allamositas kozott nagy kulonbseg
volt, mert ok azonnal kartalanitottak. Mit gondolsz, miert kellett
meg 1985-ben is embereket kivezenyelni olyan valasztasi korzetbe jelo-
logyulesre, ahol ok nem laktak, hogy megakadalyozzak egy fuggetlen
indulo jeloltte valasat ? Azaz miert volt szukseg valasztasi csalas-
ra ? Az a rendszer teljesen merev volt, es a sajat torvenyeit sem
tartotta be. Ma ilyenbol az ugyeletes ellenzek vilagra szolo botranyt
csap. Hogy ne beszeljek a levegobe, 1985-ben a mezogazdasagi es elel-
mezesugyi miniszter utasitasara a miniszteriumi dolgozok megjelentek
az V. keruleti jelologyulesen, hogy Tamas Gaspar Miklos jeloltseget
megakadalyozzak. Hallottam erre olyan cinikus megjegyzest, hogy min-
den rendszernek meg kell vedenie tudni magat. Igaz, nekunk meg el kell
tudni takaritani a haszontalan, megkovesedett es rugalmatlan rendsze-
reket, eloszor is a nosztalgiat irantuk.

Hidas Pal

Ugy tunik, az emlekezetem megtrefalt az EXPO-bizottsag ugyeben...
Ezert bocsanatot kerek, es koszonom mindenkinek, aki figyelmeztetett a
tevedesemre.
Pe'ter

P.S.: Ferdinandy Peter irja kb: "mindenki erzi, hogy az EXPO 
hosszutavon jot tenne az orszagnak". Azert csinjan az ilyen ervekkel, 
kedves Peter...

Kedves Rona-Tas Akos, koszonom az AVU adatokat. 

>Roviden  a  lenyeg az,  hogy az allami tulajdon fele ma is  az,  ami  volt: 
>allami tulajdon. 

Jol ertem, ma a nemzeti vagyon fele magantulajdon? Mennyi lehetett 89-ben?

Megismetelnem a kerdeseimet,  de nem erdemes. Azt szerettem volna a valaszok 
tukreben  lattatni,  ami ugyis koztudott;  a krptltak  vs. "tobbiek"  merleg 
jocskan pozitiv az elobbiek javara, anyagi es erkolcsi teren egyarant. 


> --------------------------------------------------------------------------


Bartfai Imrenek: Mindenkinek viselnie kellene az altala elkovetett dolgokert 
a felelosseget (ezt ohajtottad az elmult evekben is?), nemcsak dr. B. P.-nek.
Ebben  megegyezik a velemenyunk,  szerintem is mindenki feleljen  tetteiert, 
hovatartozasatol  fuggetlenul.    Kedves ez a joindulatu "nemzet  hobagolya" 
becezgetes.   Az alapitvany ugyhoz nem tudok hozzaszolni, de ha megalapozott 
a  mondataidban implikalt vad,  bizonyara birosag ele tereltek  tobben is  a 
kormanyvaltas utan. Fel kell teteleznem, hogy igy is tortent, sot, itelet is 
szuletett,   mert  egyebkent azt kellene feltennem,  hogy ragalmakat  szorsz 
valakire, akit fokent egeszen mas okok miatt nem kedvelsz.  

>Nem szeretem, amikor BARKIT olyanert itelunk el, amit el sem kovetett.
Ha nem ugrana be, kitol az idezet a FORUM #1312-bol, Prof az alairasa. 
  
Meg mindig  zavaro ez az erdo dolog.  Kb. ket honapja irtak errol a HVG-ben: 
az  erdo  a  nemzeti  vagyon kozpontilag  kezelt  resze,  a  tulajdonosoknak 
(krptlstol  fuggetlenul)  enyhen  szolva korlatozott jogaik vannak  a  sajat 
teruletukon levo fakkal kapcsolatosan. Ezt bizonyara nem tudod, de ez nem is 
igazan fontos.  Ha mondataidat helyesen dekodolom,  valamilyen valodi,  vagy 
feltetelezett delikt,  meginkabb csak  a szemely es a krptlsi torveny iranti 
antipatiad okan szivesen elvennel nehany vagyontargyat.  Ehhez  nincs  ujabb 
mondanivalom.

De ugye nem vagy sem biro, sem orvos?

Mediaertelmiseg (2/2 resz)

Kedves FORUM-Olvasok!

A mediaertelmiseg filozofiaja a nemet pszichoanalista
Jung munkassagaig megy vissza. Jung tetszetos es hate-
kony elmeletet dolgozott ki a tomegek tomegkommunika-
cios megdolgozasara. Tevekenysegenek ideje egybeesett
a radio terhoditasaval, igy elmeletet rogton a gyakor-
latban is ki lehetett probalni. A sikerek azt jeleztek,
hogy a politika alakitasaban annak a retegnek, amelyik
a tomegkommunikacios eszkozok kontrolljat a kezukben
tartjak, merhetetlen szerepuk es hatalmuk lesz. (A nyom-
tatott sajto szerepe ezt csak kiegesziti.)

Jung elmeletet a 30-as evek kozepen Nemetorszegban ha-
talomra jutott nemzetiszocialista erok igen nagy si-
kerrel alkalmaztak. Dr. Goebbels, a nacik propaganda-
fonoke Hitler utan a 2. hatalomnak szamitott es eler-
te, hogy a nemet nep folsorakozzon a "Fuhrer" patologi-
kus haborus tervei mogott.

Az 50-es evekben Magyarorszagon is egyre jobban elter-
jedt a radiozas. Rakosi es tarsai a tomegkommunikacios
tapasztalatokat folhasznalva ontottak a kommunista pro-
pagandat. A nemetektol atvett tomegkommunikacios tech-
nikak ezuttal az orosztol atvett terror-kommunista ide-
ologia es modszerek kiszolgaloi lettek. Az itthon szer-
vezodo mediaertelmiseg pragmatikusan allt hozza a poli-
tikai feladathoz: a jung-i elmelet goebbels-i gyakor-
latba ultetesen csupan elojeleben valtoztattak: nacibol
bolsevikba forditottak, de a modszer maga maradt. (U-
jabb erv amellett, hogy a terror-kommunizmust balolda-
li fasizmusnak nevezzuk.)

A mediaertelmiseg kikepzese a katonai kikepzesnel szi-
gorubban zajlott. A katonanak csak loni kell tudni, de
a jo kommunista ujsagironak, media-dolgozonak ugy kel-
lett gepfegyver-sorozattal kaszalnia, hogy az aldoza-
tok kozben piros kendot lengetve dalos mosolyra fakad-
janak. Es ezt megcsinalni nem volt egyszeru mutatvany. 
(De, sajnos, sikerult.)
 
Ez a mediaertelmiseg tovabbkepezte magat, amikor a te-
leviziozas megindult Magyarorszagon. Szociologiai teny,
hogy eros belso fegyelemmel osszetartott kozossegek
konnyen szocializaljak az ujonnan bekeruloket. Igy o-
roklodott az eredeti jung-i, goebbels-i, rakosista
"mosolyfakasztok" ideologiaja-technologiaja a magyar 
mediaertelmiseg ujabb es ujabb generacioira.

Ez a mediaertelmiseg a bef-ert egyik legerosebb csapa-
ta. Terrorizalja eppugy a bef-ert "elhajloit" (nemzeti
iranyba tevedoit), mint a hatalombol kirekesztett, nem
a posztkommunista iranybol erkezo, netalantan nem bal-
oldali, sot, jobboldali vagy konzervativ ertelmisegi 
gondolkodokat. Ez a terror-ertelmiseg kepes ra, hogy
olyan szinure fesse a nep, az egyszeru allampolgar e-
lott a politikai elet szereploit, amilyenre kedve tart-
ja. Meg azt is elhitettek a tarsadalom onallo gondolko-
zasra keptelen reszevel, hogy a rendszervaltoztatast
vegrehajto nemzeti kormany - a taxisblokadnak nevezett
politikai heccmutatvany idejen -  puskaval lovetne bele 
abba a magyar tomegbe, amely 1990-ben megvalasztotta ot. 
Ami teljesen nonszensz.

A bef-ert megujulasanak kulcstenyezoje a monolitikus 
media-blokk szetverese, a mediaertelmiseg pluralizalasa.
Ennek csoppet sem kedvez az uj kormany eroszakos, ag-
ressziv es expanziv tenykedese a media frontjan.

1998-ra 4 evet jutunk elore idoben. Csak remelheto,
hogy nem jutunk 40 evet vissza a mediak helyzeteben.

(Vege)

Udvozlettel:                              Szekely Zoli

Terminologia

Kedves FORUM-Olvasok!

   A "demokratikus szocializmus" fogalomnak (legalabb) ket, elesen szembenallo 
ertelmezese van. Kelet-(Kozep-)Europaban a regi jo oreg letezo szocializmus 
demokraciaval valo "megspekeleset" ertik alatta. Vagyis semmi tobbet, mint a
megbukott, csodbe jutott rendszer demokratikusnak hazudott atmenteset. Kivalo 
pelda erre az, ami Magyarorszagtol keletre tortenik (sajnos, Magyarorszagot is 
beleertve): egy atkeresztelt nevu (poszt)kommunista part teljes hatalmi hely-
zetben kormanyoz es ugyanolyan monopolisztikus-hegemon hatalmat tart fonn, 
mint fenykoraban. (Lasd a magyar sajto-tv-radio posztbolsevista lerohanasat, 
a hatalmi agak monopolista megszallasat.)
   Europa nyugati felen a fogalom mast jelent. Mivel a munkasmozgalom tortene-
tebol a szocializmus szot a Nyugat is megorokolte, azt el igyekezett kulonite-
ni az antidemokratikus keleti letezo szocializmustol. Ezert - elkuloniteskep-
pen!! - neveztek demokratikus szocializmusnak. 
   Tehat, mig az egyik ertelmezes a bolsevista rendszerrel valo folytonossag-
ra utal, addig a masik eppen az attol valo kulonbozosegre. Termeszetesen, ahol
valaha ez a regi "jo oreg" rendszer letezett, ott csupan az elso ertelmezes 
johet szamitasba.              Udvozlettel:                    Szekely Zoli

dr. Bartfai Imre irja:
> [..] Kivancsian varom tehat a tovabbiakban is a megfelelo
> osszehasonlithato statisztikai adatokat.

Erdekes lenne tudni, hogy a litvanok mi okbol eloztek le minket, talan
megmagyarazna nehany dolgot velunk kapcsolatban. Gabor (Gunyho), tudsz
valamit arrol, hogy a litvanok milyen magyarazatot adnak a jelensegre ?
/*---*/

>Egyebkent szerintem az idosek a legveszelyeztettebbek, nem a kozepkoruak.

Reszben igazad van. Ime Horvath Pista adatai ujbol:

>Az elso abran a korosztaly szerinti
> megoszlas lathato. 7-14 evesek 3 (szazezrelek). 15-39 evesek 30. 40-59
>evesek 58. 60 ev folottieknel 70 feletti ertek.

Ha osszevetjuk a magyar ferfiak varhato eletkoraval, szerintem az jon ki,
hogy a legtobb onygyilkossagot elkoveto ferfi 40-55 eves, hiszen ez a ko-
rosztalyt meg nem ritkitotta meg a termeszetes halal.
/*---*/

>Miutan pedig a ferfiak ongyilkossaga
>magasabb aranyszamu, jo lenne ezt a szekularizacios ervvel osszevetni.Egyeb-
>kent: nem elkepzelheto esetleg, hogy amikor a szekularizaciot jelolitek meg
>az ongyilkossag fookakent, akkor (esetleg nem is tudatosan) a Durkheim fele
>anomias ongyilkossagtipusra gondoltok?

En csak a szekularizacio es a neurozis kapcsolatara szerettem volna felhivni
a figyelmet, mivel az meg nem kerult szoba.

Korabban irtad:
>Kocsis Tamasnak: erdekes, es helyesnek is tunik megkozelitesed, amellyel
>a "szellemi es lelki valsagot" a neurozis alapjan probalod meg megkozeliteni.
[..]

Nem probaltam eddig (most megprobalom kicsit lejjebb :-) ), a szekularizacio
es neurozis kapcsolatan tul nem irtam semmit.

>Az elmondottak fenyeben ugy velem, hogy a "szellemi es lelki valsag" an sich
>koncepcioja meg kimunkalasra szorul, de a szekularizacioval egyenlove tenni...
>hm.

A "szellemi es lelki valsag" fogalom, ha jol ertem nalad tarsadalmi kategoria.
En helyette en szivesebben hasznalnek helyette valami mast, mondjuk: neurozis-
hoz vezeto tarsadalmi problemak. Ebbe mar beleferne a szekularizacio...
/*---*/

En harom szempontot tartok a nagyaranyu magyar ongyilokban lenyegesnek:
-neurozis ( lenyeges kerdes, hogy miert neurozisosabb a magyar)
-szokas (korabban irtam bizonyos Bekes megyei falvakrol)
-magyar ember halalhoz valo viszonya (szerintem termeszetesebben jelen van a
halal mindennapi eletunkben, mint mas nepeknel; mas is a hozzaallas)

Irnek most fiatalkori onygilkossagokrol par szot, mivel errol van nemi szeme-
lyes tapasztalatom. Gimnaziumi eveim alatt ugyanis negy osztalytarsnom kise-
relt meg ongyilkossagot -szerencsere sikertelenul-, minden evben egy-egy.
A negy eset kozott komoly hasonlosagok voltak. Mind a negy lany rossz tanu-
lo volt, gyenge kepessegeik miatt remenytelenul lemaradva az osztaly mogott,
amit lanyokrol reven szo, szivukre is vettek, legtobbjuk gorcsosen probalta
behozni a lemaradast, es mindegyikuket igencsak nyomasztotta ez.
Mindegyik lany elhanyagolt gyerek volt a csaladja reszerol. Mindegyik lany
eseteben a vegso onygilkossagot kivalto ok apro, banalis, tipikusan 'utolso
csepp a poharban' volt.  Az onygilkossagot ket esetben volt (halal)komoly, a
masik ketto inkabb segelykialtas jellegu volt(az egyik lany fulcseppet ivott,
igaz tobb uveggel).Mindegyik lany elete az ongyilkossag utan lenyeges fordu-
latot vett, a gimnaziumot mindegyik abbahagyta.
Tehat neurozisos lany (mindegyik lanyt nyugati szulok biztos, hogy pszicho-
logushoz, vagy pszichoanalitikushoz vittek volna) kilatastalan elethelyzet,
amelyet keptelen maga megoldani (nem tud, nem mer) es nem is tud alkalmazkod-
ni hozza, kontaktus- es kapcsolathiany, ES sikeres minta (ongyilkossagi ki-
serlet) ilyen elethelyzet megoldasara.

Katonasag alatt az utegunkben az elso ket honapban harom ongyilkosunk volt;
egyikuk haromszor probalta, le is szereltek, egy zarkozott instabil muvesz-
lelek volt. Egy masik vallasos-vegtarianus elkerte vele, hogy a konyhara he-
lyeztek, tudta tartani a szekta eloirasait. A harmadik egy sotet bunko volt,
aki verszemet kapott ettol, es le akarta szereltetni magat. Egy este az
egesz szoba szeme lattara beszedett egy marek gyogyszert, aztan vigyorogva
varta, hogy vigyek kimosni (es leszerelni). Nos, az oregkatonak bezartak az
ajtot, es az egesz szoba feszulten varta, hogy mikor fordul fel a ficko.
A pasi teljesen beroncsolt, ot perc mulva mar konyekig turkalt a sajat tor-
kaba, meg a reggelit is kihanyta, na EKKOR atvittek kimosatni a gyomrat,
hadd szivjon meg. Masnap a utegparancsnoktol kapott ket rettenetes fraszt,
amitol vegleg el is mult a neurozisa.
Itt a ket elso esetet en hasonlonak latom, mint a lanyok eseteit.

Tamas

Hidas Palnak re: 'Expo, szocializmus...' #1368

Lehet hogy egy kicsit felreertheto stilusban osztottam ki  E.G.-t amikor
stilusat es generaciojat mint a 'Magyar Narancs'-ra jellemzot minositet-
tem. Ebben semmi harag, vagy e stilushoz valo jog elvitatasa, vagy az
egesz generacio altalanos elitelese nem volt, csak ne'mi definialasa 
valaminek amivel ugyerzem gyakran talalkozom.
Orulok, hogy ugy erzed, hogy sok mindennel egyetertesz amirol irtam
es hogy empatiaval tudod megerteni egy mas generacio gondolkodas-
modjat arrol a rendszerrol amiben te is felnottel. Ha megbantottalak
volna akar teged, akar mast a korosztalyodban akkor elnezest kerek, 
ez nem szandekosan tortent.

Timar Peter
>------------------------------------------------------------------------------
--------------------

Szucs Istvannak re: 'Timar Peternek' #1368

Kedves Szucs Istvan!

Irod hogy
>Ertsd meg hogy a szocializmus ugyanannyira az amit te lattal, mint az
>amit mi (ifjabbak) eltunk at. Nem lehet egy eszmet (tarsadalmi
>rendszert) egy korszaka alapjan meghatarozni. Amirol te beszelsz az
>az elso 12-17 ev volt. Amire azt mondod hogy nem jellemzo az az ezt
>koveto 25-31.

En ezt nem egeszen igy gondolom. Bar ketsegtelen, hogy az altalam
atelt Rakosi korszak az ami bennem elsorenduen kialakitotta a
szocializmusrol valo velemenyemet,  azert abban, hogy ez a velemeny
ma ilyen negativ, nagy szerepet jatszott a szocializmusrol azota kapott
egyeb (es nem csak magyarorszagi) informaciok, kezdve a 'Nagy
Oktoberi Forradalomtol' napjainkig. Termeszetesen sok olyan velemeny
van, hogy az igazi szocialista eszmenek semmi koze nem volt mondjuk
a Gulaghoz vagy Pol Pot-hoz vagy akar Kadarhoz,  de en ugy erzem,
hogy mindezeket annyira a szocializmus neveben es annak hangoz-
tatasaval kovettek el, hogy ez a fogalom most mar orokre kompromi-
talva lett. Termeszetesen hozzateszem, hogy ez az en szemelyes nezo-
pontom ( de persze egyaltalan nem alllok vele egyedul ). Ugyanakkor
teljesen meg tudom azt erteni, hogy az aki egesz eletet a szocializmus
egy viszonylag nagyon enyhe valtoazataban (a legvidamabb barakban)
toltotte el, az nem feltetlenul osztja az en nagyon negativ
velemenyemet.

Timar Peter
>-----------------------------------------------------------------------------

Zsoter Andrasnak re: 'Gyors valaszok' #1365

Azt irod, hogy:
>Valahogy a 'nemzeti identitas megorzese' es az iskolai vegzettseg forditottan
>aranyos. Egyetemi diplomaval (esetleg doktorival is) rendelkezok tobbnyire
>konyebben asszimilalodnak es ezzel parhuzamosan hajlamosak 'elfelejteni
>magyarul'. (Persze ez nem kizarolagos a magyarokra.)

>Lehet-e ebben valami igazsag vagy csak nem jol figyeltem meg valamit?

Nem jol figyelted meg. 
Vagyunk egy joparan rendszerint tobb diplomaval akik regen elunk kint, 
eleg asszimilalodottnak szamitunk es ezzel parhuamosan nem vagyunk 
hajlamosak 'elfelejteni magyarul'.

Timar Peter

Kedves Gabor (Elek)!

Az alabbi idezetell kezdodo megjegyzeseid es utalasaid nagyon tetszettek.

> Motto : " Ce qu'il y a de certain c'est que moi je ne suis pas, Marxiste."
>          Karl Marx

 Ezen felul, mint hosszu haju, fuvezo, ujbalos, stb.[ :-)] szeretnem
felhivni a FORUM olvasoi figyelmet, hogy a Socializmust nem Karcsi bacsi
talalta ki  (vagyis nekem remlik valami St. Simon meg Comte), es hogy az
eroszakos megnyilvanulasai annyi sikerrel jartak a kulombozo orszagokban,
amennyi eroszakot az oket megelozo rendszerek tortenelmileg megkoveteltek
es megerdemeltek  (nota benne: itt nem az artatlan tomeg aldozatok
erdemeire gondolok - az eso a jokra meg a gonoszokra egyarant esik).   Igy
a Bolsevizmus folenye a socialista mozgalmon belul, es a kesobbi hatalomra
jutasa, nem kismertekben a  Romanov dinasztia erkolcstelensege es
rugalmatlansaga hivta elo, nameg, a titkos szolgalataik hatekonysaga.  Ok
vontak meg az ellenzeket bekesebb elemeitol es tettek valosagga Lenin
vanguard -ista  elmeleteit.  Ezt Kropotkin oneletrajzabol is vilagosan
lehet latni.  Azon is el lehet gondolkozni, hogy hogyan kerultek a
szervezett bunozok (Hoffa et al.) es a "business unions"  az Egyesult
Allamok beli szakszervezetek elere, mondjuk, peldaul az IWW -val szemben?

Tisztelettel,

Laborfalvi Benke Tibor

Kedves Gabor (Ko"ro"si)!

Azt hiszem, hogy teljesen igazad van abban, hogy:

>Magyara'zatke'nt ele'gtelennek tartom a gazdasa'gi, stb. e'rveket.

Viszont az, hogy:

>Nyilva'nvalo', hogy itt egy hiba's konfliktus-megolda'si minta o~ro~klo"dik.
>Na'lunk mie'rt inka'bb, mint ma'shol?

nem biztos.  Lehet, hogy eleve a Magyar kultura nagyobb konfliktusokat idez
elo.  Ezt az is tamogatja, hogy az ongyilkossag gyakorisaga peldaul az
amerikai indianok kozott talan meg a mijenkenel is nagyobb  (nem tudok
pontos adatokat, de itt Kanadaban megtortent ojan is, hogy egyes kozsegek
fiataljainak fele [50%] ongyilkos lett.)

Hasolitsuk ossze a "megalkuvas" es a "compromise" szemantikai erteket.

Udv.

LBT

Kedves Gabor,

	kerdezted mit olvas egy konzervativ. Mar eppen valaszolni akartam
ra, de hetvegi irasaid miatt juszt se mondom meg. Hadd legyen mar valami
olyan amit Te nem tudsz es en igen.
	Mond miert nem tudsz mindig (na jo, mondjuk 90%-ban) ugy irni,
mint tegnap.

	Masoknak is szol az a keres; az idegen nyelvu idezeteket tessek
leforditani. Az angolokat meg csak-csak elolvassuk (bar ha 5 sornal tobb
akkor mar en nem olvasom en), de a franciat, nemetet , latint(!) ...
mar nem biztos. Ez egy magyar nyelvu lap. felhivnam arra is figyelmeteket,
hogy megrendelese mar szeles korben lehetseges (es nem csak tudosok kozott).
Ebben az orszagban pedig a lakossag 60% semmeilyen idegen nyelvet nem beszel.


						Horvath Pista

EG-vel tobb okbol sem szeretnek vitaba keveredni. Most fokepp, mert megfelelo
partnerre talalt. Kivancsian varom a folytatast, mely nemcsak tartalmaban lesz
tanulsagos, de a stilusvaltozast illetoen is.

Kedves Imre,

	kezdjuk ott, hogy en hogyan tajekozodom. Eloszor is megprobalok
oda figyelni. Az utobbi idoben talan tul sok idot is forditok erre. En
nem vagyok politikus (sem politologus), igy kenytelen leszek a jovoben
massal is foglalkozni. Napi 1-1,5 orat hallgatom a radiot. Nehany honapja
TV-m is van, ugyhogy neha hiradot is nezek (mit mondjak a regi nekem
jobb volt, az uj is van olyan elfogult). Ehhez jon 2,5 ora napilap olvasas
a buszon, metron. Heti 2-3 alkalommal pedig a konyvtarakban belenezek a
napilapok nekem nemtetszo felebe (ide sorolom a Nemzeti Sportot is).

	Az egyik szempontom az, hogy megfigyelem ugyanarrol a temarol
mit mond az egyik es mit a masik fel. Bar sokszor elbeszelnek egymas
mellett, de minel fontosabb a tema annal valoszinubb, hogy amit lehet azt
megkontraznak. Ezek utan lehet merlegelni, kinek a velemenyet fogadjam el.
Persze sokszor informacio hianyaban ez eldonthetetlen. Viszont egy "targy-
szeru" vitaban, ha egy ervet nem cafolnak akkor az feltehetoen igaz. Mert
meg az ellenfel sem cafolja. 

	Nos igy vagyok Csurka 0,8 milliojaval. En igy tudom (nem a magyar
forumbol, mert azt nem olvasom):
1. 28 milliot a filmek elkeszitesere kapott Csurka.
2. a film hataridore nem keszult el, ezert gyorsan szerzodest bontottak vele.
3. Csurka ezt nem fogadta el.
4. A birosag elott Csurka vesztett.
5. Csurka azt nyilatkozta, hogy a kolsegek levonasa utan maradt penzt vissz-
adja.
6. Ebbol 0,8 millio a szerzoi dij ami ot illeti.
7. Hogy ezek utan mi tortent nem tudom. Ha Te tudod mennyit fizetett vissza
akkor ird meg. 28 milliot persze zsebre vaghatott, de akkor azt a birosag
kiveri belole.
	A vita szempontjabol szamomra a konkluzio; Csurka 0,8 milliot tett
zsebre, de az az O munkabere volt.
	A fenti pontokban egy ellentetes allitast sem hallottam, olvastam.
Ha Te igen akkor nevezd meg a forrast legyszives. Foleg a 4. 5. 6. 7. erdekes.

DABAS-SARI
	Ez ugyben valaszolni csak 3-400 sorban lehetne. kb 4 radio riportot 
halgattam meg, es legalabb egy tucat cikket olvastam rola. Most csak 2
dologra hivnam fel a figyelmedet:

	1. En nem allitottam, hogy az iskolat visszakaptak (olvasd el amit
akkor irtam). Mellesleg a Katolikus egyhaz tokeletesen kiegyezett volna
azzal, ha "csak" azokat az iskolakat kapjak vissz amiket tole elvettek.
De mivel eltelt tobb mint 40 ev, ezert logikus, hogy nem kap vissza mindent.
De igen furcsa lenne, ha a masik oldalrol viszont egy olyat se kapna ami
nem az ove volt. A fennallo torvenyek szerint az onkormanyzat dont arrol
mit ad (oda) az egyhazaknak. (az egyszeruseg kedveert most maradjunk az
altalanos iskolaknal) Megjegyzem van egy igen antidemokratikus eleme a
torvenynek; minden telepulesen amelyen van egy szulo aki allami iskolaba
akarja a gyereket, ott kell ilyen iskolat mukodtetni. Ertsd az olyan kis 
falvakban ahol csak egy iskola van elegendo egy szulo (mondjuk a parttitkar)
ahhoz, hogy egyhazi iskolat ne lehessen mukodtetni. A caucescu-i Romaniaban
ha egy faluban csak 2 roman gyerek volt egy osztalyban akkor ott mar
mindent lehetett magyarul tanitani. A 2 szegeny roman meg vagy magyarul
tanult, vagy a szomszed faluba jart. Igen buszke lehet az Antall kormany
egy ilyen torvenyre!

	2. A torveny betuje szerint az egyhazi-onkormanyzati oldal "helyesen"
jart el. Ezt a tenyek ismereteben allithatom, de ezt az is igazolja, hogy
a masik fel nem torvenyes ezkozoket vett igenybe (pl. birosagi kereset), 
hanem mas format.

						Horvath Pista

Kedves Mihaly!

Teljesen felreolvasod, amit irtam. Idezem az idevago passzust: 

> Osszefoglalva: a hazafisag, a nemzeti elkotelezettseg hangsulyozasa nem 
> nepszeru ma Magyaroszagon. (Lasd a Fidesz peldajat is.) Ezt nem tartom 
> jonak. Az elozo kormanyzat es a hozza kozelallok nem talaltak meg a 
> megfelelo hangot a hazafias erzesek korszeru kifejezesere. (A jelenlegi 
> nem is akarja :-).) Mi kovetkezik mindebbol? Majd a Fidesz! :-))))) (Vesd 
> ossze: e sorokat egy Fidesz-tag irta.)
> 
> Orosz Ferenc>

Folhivom a figyelmed a "hazafias erzesek korszeru kifejezesere" 
kitetelre. Ebbol is, de egesz irasombol is kiderul, hogy nem tartom 
elavultnak a nemzeti gondolkodast, sot! Eppen ezert tartom kulonosen is 
karosnak, hogy a volt kormanypartok es "ideologusaik" korszerutlen 
formaban beszeltek errol a fontos kerdesrol. Annak, akinek ez nem fontos, 
annak ez a megavasodott stilus nem faj, aki pedig ellentetesen gondolkodik 
errol, talan meg orul is, hogy politikai ellenfelei sajat sirjukat assak 
- felteve, hogy politikus az illeto. (Hadd jegyezzem meg, hogy a 
pejorativ "nemzetieskedo" szot en nem hasznaltam. Pedig talan helyenvalo 
lett volna az elmult negy ev jellemzesere.)
   
A korszerutlensegnek ket osszetevojerol is irtam. Most egy kicsit 
bovebben is irok ezekrol. A volt kormany nem vett tudomast arrol, hogy az 
oket megelozo negyven ev soran az uj generaciokat jelentos mertekben 
nemzetietlen szellemben neveltek. Egesz egyszeruen bizonyos fogalmakat, 
tenyeket nem ismernek. (Vesd ossze: milyen nyelven beszelnek a 
szekelyek?) Megtevesztette oket a valasztasi siker, es ugy veltek, hogy a 
nemzeti retorika hozta a szavazatokat, holott javareszt a "nyugodt ero" 
szlogenje, a legkisebb megrazkodtatasssal jaro atmenet igerete allitotta 
az embereket az MDF melle. Generacios okokbol sem erzekelte a volt 
kormanypartok vezetese a fentieket, hiszen ok meg az "anti-vilagban" 
nottek fel. Igy nem erzekeltek, hogy bizonyos dolgokat az alapoknal 
kellene ujrakezdeni, masokat pedig uj alapokra helyezni. Azok az alapok - 
a kozjogias politikai filozofia illetve a harommilio koldus orszaganak 
nyomorusagabol kinovo nepi mozgalom - kulonbozo okokbol ma egyarant nem 
voltak alkalmasok a jobbkozep politikai uzenet megfogalmazasara. (S 
megegyszer hadd huzzam ala: ha alkalmasok is lettek volna, akkor is csak 
a tarsadalom idosebb resze ertette volna meg. Egyertelmuen mutatta ezt a 
94-es szavazok kormegoszlasa: otven-hatvan ev alatt sokkal alacsonyabb 
volt a konzervativ szavazok aranya, mint e kor folott.)

Ami azt a kerdest illeti, hogy a Fidesz nepszerusegenek csokkeneseben 
szerepet jatszott-e az ugymond nemzeti iranyu valtas, hosszan lehetne 
vitatkozni.(Arrol is, hogy volt-e valtas egyaltalan.) Az biztos, hogy a 
kozgondolkodast jelentosen befolyasolo sajto a part jobbra tolodasanak 
talan legfontosabb jelekent hivatkozott a "nemzeti elkotelezettsegu 
liberalis part" ondefiniciora. Ez pedig a sajto nagyobb reszeben - abban, 
amelyiknek nagy szerepe volt a Fidesz " tulzott" nepszeruve valasaban -, 
biralatot jelentett, es a tamogatas megvonasat. (Fodor Gabor is szolt olyat, 
meg Fideszes koraban, hogy neki nem hianyzott ez a meghatarozas.) (Nem leven 
politologus, szivesen hallanek szakerto velemenyt arrol, hogy miert 
jobboldali "per definitionem" az a part, amely nemzeti elkotelezettsegukent
definialja magat.)   
Termeszetesen sok mas oka is volt a Fidesz vartnal gyengebb 
szereplesenek, de ez egyreszt nem tatrozik ide, masreszt hely sincs ra.

Magyar Narancs. Az erre valo hivatkozasod nem adekvat. Timar Peter nem 
szol a Fideszrol, amikor EG stilusat nemi joggal a MaNcs-ehoz hasonlitja. 
Igaza van, ugyanis a Magyar Narancs nagyon regen - mar amennyire egy 
felevtizedes lap eseteben errol szolni lehet - nem Fidesz-lap. Ha 
politikai iranyat minden aron parthoz akarom kotni, akkor az az SzDSz.
(Lasd olyan prominens szerzoit mint Eorsi Istvan es TGM.) Sot egyik hirhedte 
valt irasa Orban Viktort Hitlerhez hasonlitotta. Ezt gondolom az SzDSz 
meg ma sem osztja -:), a megjelenes idejen pedig meg mindket part 
ellenzekben volt. Ami igazsagod van, hogy a Narancs elso ket eveben 
Fidesz-lap volt.

A KDNP-s peldad szinten santit. Nemcsak azert, mert - micsoda kulonbseg! 
- a Fidesz egy (azaz 1) mandatumos vesztesegevel szemben ok egy (azaz 1) 
mandatumot nyertek, hanem azert, mert a meglevo minimalis novekedes nem a 
nepszeruseguk minimalis emelkedesebol, hanem a valasztasi szabalyokbol 
kovetkezett. Ugyanis mig 94-ben valamennyi megyeben lehetett a KDNP-re 
szavazni, 90-ben csak 15 megyeben. Ennek oka, hogy viszonylag keson 
szervezodtek meg, es a jelentos protestans lakossagu alfoldi megyekben 
szervezetek hijan kepviselojeloltjeik sem voltak, igy listat sem 
allithattak. Akkor a 15 listara aranyosan szamitva egy kicsivel tobb 
szavazatot kaptak, mint most.

Orosz Ferenc