>>Egyszeru magyarazat a kristalyos testek adott homersekleten valo olvadasara:
>>melegedes=no a racsrezgesek amplitudoja, es az egy atomra eso energia, ha
>>ez tulmegy a kotesi energian, a racs osszeomlik. A kotesi energia jol
>>definialt ertek.
>En is majdnem bekuldtem kb. ugyanezt, de kozben rajottem, hogy ez nem
>magyarazza meg az olvadas alatt 0 homersekletvaltozas mellett kozolt
>olvadasho szuksegesseget, tehat csak az egyik fele a valasznak. A masik
>felre en is nagyon kivancsi vagyok.
Hat egy kicsit azert magyarazza. Emlitettem az uveget, ami fokozatosan
lagyul. Nincs kristalyszerkezet, nincs annak adott homersekleten
bekovetkezo osszeomlasa, nincs olvadasho sem, olyan ertelemben, mint a
kristalyos szilardtestek eseteben. 
Az olvadasho ugy ertheto meg, hogy a folyamatot idoben szemleljuk. veszunk
tehat egy olvadasponti homersekletu kristalyt. A kristalypontbol a kotesi
energiat legyozve kiszakitunk egynehany atomot. Ezt melegitessel ugy tudjuk
megtenni, hogy annyi + hot kozlunk, amennyi a kotesi energia. Az igy
kiszakitott atomok atlagos termikus energiaja (homerseklete) ugyanannyi, mint 
a kristalyban kototteke, csak ezek mar "folynak".    

Kepzeljunk el egy sik asztallapot kis godrokkel, minden godorben egy golyoval.
A golyok atlagos sebessegnegyzetet nevezzuk homersekletnek. Oldaliranyban
razogatva az asztalt a sebessegnegyzet novelheto. Amikor minden golyo eppen
ki tud gurulni  a godorbol (nevezzuk ezt olvadt allapotnak, hisz elvesztik
a golyok a fix helyuket), akkor a sebessegnegyzet zero, mert a golyok a
mozgasi energiajukat helyzeti energiava konvertaltak, tehat allnak a godor
szelen.
Ahhoz, hogy a godrokon kivul mozgo golyok sebessegnegyzete ugyanannyi
legyen, mint a godrokbol valo kilepes elott, epp annyi tovabbi energiat
kell befektetni, mint "mgh" .

Rendben ?

Vaskalap.

Tisztelt Publikum!

Amit tegnap az olvadasrol irtam (utolag elolvasva) csak egy kicsi resze
az igazsagnak, ugyanis csak az anyagok egy reszere igaz nagyjabol.
Az elsorendu atalkulasnal entropiaugras es surusegugras is van, de
minden valtozas igen szeles hatarok kozott, sot ellenkezo elojellel.
(lasd pl. a jeg (barmelyik allotrop modosulata)->viz atmenetet)
(A viz szinte minden mas esetben kerulendo mint pelda, mivel rendkivul
bonyolult mikroszerkezetet egyetlen elmelet sem kepes leirni mindmaig.)

Megegy pontositast kell tennem, a terfogati munka onmagaban termeszetesen
nem magyarazza az atalakulasi ho"t, (a tegnapibol esetleg igy lehetett erteni)
ezt csupan egy intuitiv ervnek szantam annak illusztralasara, hogy
egy kristalyracs megolvadasanal mas effektusokra is kell gondolni
mint pusztan a 'kotesek felbomlasara'.

Az elsorendu atalakulasok elmeleti leirasat pont az anyagi minosegtol valo
fugges zavarbaejto sokfelesege teszi a mai klasszikus statisztikus fizika egyik
nehez alapproblemajava.

Erdeklodoknek egyebek mellett tudom ajanlani pl. Ubbelohde: The Molten State of
Matter-cimu konyvet.

Nemeth Zsolt

Az uj, jobb sorsra erdemes organum - Tudomany - egyes
"szakiroi" a listat a Szabad Forum kepmasara kezdik "klonozni"!
Az egyes temak kidolgozasa helyett " Marsbol jottel?..."-ekkel es
hasonlokkal  probalnak "argumentum ad hominem" modjara
dorongolni s meg arra is vetemednek, hogy szegeny Timeat
noszogatjak egyes nekik nem tetszo tema'k eltanacsolasara...
     Attol eltekintve, hogy a temak nagyresze a kozepiskolai fizika
fokan bonyolodik, mint egy egykapura jatszo mezitlabas foci
meccsen, ha valaki szokatlan vagy meg nem teljesen leragott
csontokra tapadt temakkal huzakodik elo, mindig van valaki
aki folenyesen leggyint es melegebb eghajlatra kuldi el a 
temat s esetleg annak szerzojet is.
      Mark Twain mondotta: "Hinni annyit tesz mint nem tudni!"
Vannak dolgok kedves fiatalosch es magyarosch vitaszere-
tettel megaldott olvasotarsaim, amikben
      a.) Nem hiszunk, mert ismerjuk mehanizmisukat
      b.) Nem hiszunk mert ME'G nem tudjuk beilleszteni oket
      c.) Hiszunk mert magyarazatukra nincsen empirikus recept
      d.) Hiszunk is meg nem is mert magyarazatuk feleuton tart
az igazsag belso mehanizmusanak feltarasat illetoen, (mint
peldaul epen a "klonozast" tekintve amire egyes orszagok 
totum faktumai a legkuilonbozobb elojellel reagalnak, azaz a
klonozas ugy jelentkezik, mint azt Villon mondana,:
      "megaldva, s lekopve, mindenutt!"
      Szoval mielott barkit vagy barmit elkuldenetek a bu's
VITA'-ba, probaljatok radobbenni arra, hogy ezt a listat nem
Nobel dijjas tudosok hordjak teritekre, s az sem a'rt ha olykor
olvasmanyos is,.
      Tovabba: legalabb itt, a tudomanyoskodas sora'n le-
gyen gyerekszobatok egymas irant a  szellemi "biopsy" 
kozepette, ha mar mashol ugysincs!

      -pagony-

 irta:

> #Na ez akkor megint valami elmeleti modell? Az elektromos es a
> #magneses mezo, meg a gravitacios legalabb valamennyire valosagos,
> #mert letezik.

 Hogy-hogy "letezik"??? Az elektromagneses mezo egy nagyon jo leirasat
adja az altalunk eszlelt elektromagneses kolcsonhatasoknak. De nem
mindnek. Mar 1900-ban Planck arra kenyszerult, hogy az elektromagneses
terre Maxwell egyenletein kivul mas felteteleket is rakenyszeritsen
ahhoz, hogy a fekete test egyensulyi hosugarzasat megmagyarazhassa.
Ekkortol szamoljak a kvantumelmelet megszuleteset. Az elektromagneses
mezot azota fotonok osszessegenek kepzeljuk el. Azaz elegendo leirni a
fotonok viselkedeset, megkapjuk az elektromagneses mezo tulajdonsagait
is. Ezert foglalkozik az kvantumelektrodinamika a foton mezejevel.
   
>                A reszecskeket leiro mezo... hat ez megint valami
> #homalyos dolog. 

Akar a matematikaban, itt sincs kiralyi ut a homaly feloldasara. A
reszecskeket leiro mezo igazan nem homalyosabb fogalom, mint a
hullamfuggveny.

>              Szerintem erre nem lehet egy Higgs nevu reszecske
> #letezeset alapozni. Ez megint valami kitalacio.

Nem is erre alapozzak a Higgs letezeset. _Minden_ reszecsket a sajat
mezeje irja le. Es termeszetesen indez kitalacio. De melyik elmelet nem
az? Ami teny, ez a kitalacio egeszen pontosan megadja az elektron
anomalis magneses momentumanak az erteket (hogy csupan a
kvantumelektrodinamika egyik legpontosabb elorejelzesere utaljak).

>                                                 A reszecskehez
> #hozzarendelt mezo? Ki rendelte hozza es milyen alapon? Es mert
> #pont azt?

 A reszecskek mezejet, amint mar irtam mindha, a specialis
relativitaselmelet, a kvantummechanika es az eszlelt szimmetriak
hatarozzak meg, nagyjabol egyertelmuen.

> >(az "anyag" fermionokbol all, a kolcsonhatasi reszecskek vektorialisak).
> 
> #szoval a foton is vektor? azt hittem a vektor nem egy valos letezo,
> #csak -akar a haromszog-, egy elvonatkoztatas.

 A foton nem vektor, hanem vektorialis reszecske, ahogy irtam. Ami
egyszeruen azt jelenti, hogy a foton mezejenek negy komponense ugy
transzformalodik egy Lorentz-transzformacio soran, mint egy szokasos
negyes vektor (4-vektor).

> #Es ez a "hatter" mezo ami kitolti az egesz univerzumot tagul?
> #ritkulnak a Higgs bozonok? Es mikor keletkeztek? A vilagegyetemmel
> #egyidoben? Kezdetben vala a Higgs bozon? :)

 A kozmologiai kovetkezmenyek nem annyira magahoz a Higgshez mint inkabb
a vakuum strukturajahoz kotodnek. Megismetlem: A jelenlegi
reszecskefizika nem kepes az altalanos relativitaselmeletet, azaz a
gravitaciot, es igy igazan a kozmologiat sem magaba foglalni. Erre meg
varni kell.

> # na es a Higgs mind a tehetetlen mind a sulyos tomeget meg tudja
> #indokolni? Netan ebbol az elmeletbol kovetkezik a ketto egyenlosege?

Lasd mint fent. A reszecskek gravitacios kolcsonhatasat egyenlore nem
vagyunk kepesek kielegitoen leirni (marmint elmeletileg kielegitoen.
Mert gyakorlatilag...).

Zoli

Sziasztok,

> birom tovabb es beleszolok. A tudomany neves kepviseloit
> kerdezem, mi a tudomany (tudosok) feladata? Szerintem a
> tudas atadasa, gyarapitasa. A gyarapitas pedig csak ugy
> lehet, hogy megvizsgalunk olyan dolgokat/esemenyeket
> amelyek leteznek, de nem teljesen tisztak. Ilyennek latom a

  Fizikanak, mint tudomanynak (itt eleg altalanosan ertelmezem a fizikat)
vannak dogmai. Na nem a vilagrol, hanem a 'kutatas' definiciojarol.
Az igazi frontvonal itt huzodik. Egely ujabban ezt nem fogadja el
(gomvillamoknal meg elfogadta). Ez a baj, es nem a bioenergia.

> A jelenseget vizsgald meg, es ha
> nem tudod megmagyarazni, vizsgald ujra. Es merd beismerni,
> hogy nem vagy kepes megmagyarazni, de dolgozz rajta. Persze

  Igen, csak az Egely produkal valami jelenseget, O nem hajlando 
tisztessegesen megvizsgalni, ahogy a fizika normativai szerint
kellene. Gyart egy elmeletet, ami akar meg is magyarazhatja.
Ezzel az a baj, hogy fizikaban kobe van vesve, hogy uj elmeletet
akkor csinalunk, ha a nagyon kemenyen megprobaltuk megmagyarazni
az uj jelenseget a meglevokkel, es az istennek nem megy. A fizikusok
(marmint a vaskalaposak, beleertve engem is) ezt elvarjak a
*felfedezotol*. Nem hajlandok mas szemetet eltakaritani a vegtelensegig.
Egely kereket megneztek parszor (ismerem az embereket akik csinaltak),
parszor visszadobtak, mondvan, hogy ha odaraknak egy meleg targyat,
attol is forog, tehat komoly eselye van, hogy hagyomanyos fizika
eleg a magyarazathoz. Nehany kor utan meguntak, hogy mas ugraltassa
oket.
  Ettol fuggetlenul igaz lehet a bioenergia. A fizikai kutatasi normainak
megfelelo indoklas viszont eddig nem szuletett, hipoteziseket meg
nem igazan irnak a konyvekbe.
  Egy neves fizikus ezt ugy foglalta ossze, hogy amit csinalnak, az
tudomany, es nem paratudomany (nem amit, hanem ahogy).
---------------
> Ok. Ezzel az uggyel kapcsolatosan mar csak egy kerdesem maradt.
> Pontosan mit jelent az, hogy a foldrol nezve? Jo-e igy fogalmazni:
> A foldi ora gyorsabban jar, mint az urhajo oraja. Ez azt jelenti, hogy amig a
> foldon egy kristaly rezeg mondjuk 1000-et, az alatt a foldi ido alatt ugyanez
 a
> kristaly mondjuk 500-at rezeg az urhajon.

  Igazabol ennek igy nincs ertelme, ha nagyon aprolekos vagyok. Ket orat
(kulonbozo rendszerben levok) akkor es csak akkor lehet osszehasonlitani,
ha a tavolsag kozottuk nulla. Ha nem az, akkor mindeny onkenyes. Ami
tortent: definialtak egy idot, ami szigoru ertelemben veve nem fizikailag
letezo ido. Eljaras (egy allando sebesseggel meno rendszerre):
1. Tuzzel ki egy terbeli korodinatarendszert. Ezt meg tudod tenni
   tisztan geometria alapon (haromszogeles). 
2. Rakj egy orat a kozeppontba. A ter minden pontjaba szinten helyezz el egy
   orat.
3. Ezen orakat szinkronizaljad a kozepen levovel: kuldj egy fenyimpulzust,
   minden ora vonja le a megerkezes pillanatabol a terjedesi idot (a
   tavolsagot tudjak, tehat ez OK), es ahhoz szinkronizaljon.

  Azaz van egy koordinata rendszered, es minden pontjaban van egy jol 
definialt hely es ido koordinata. Ugyanezt megismetelhetedegy masik rendszerben
is. Ha most veszel egy fuggetlen testet, annak mindket rendszerbeli
helye es ideje jol definialt, hiszen mindket rendszerbol van egy ora
pont mellette, amit le tud olvasni. Az spec rel egyenletei az igy definialt
idorol szolnak. 
  A trukk az, hogy amikor mozog egy test, es hozzarendelsz egy idot, akkor
mindig mas orat olvasol le, tehat nagyon pedantikusan nezve nem fizikailag
definialt dolgot mersz, hanem valami szarmaztatottat.
-------------------------   
> #Ezek szerint a barna torpe es a bolygo ugyanazt jelenti?

  Attol fugg mit nevezel bolygonak. Ha azt mondod, hogy bolygo az, ami
nem csillag de egitest, akkor igen. Az a baj, hogy a bolygokozi gaz
egy atomja es a legnagyobb csillag kozott folytonos a testek tomegeloszlasa
(nem egyenletes!). Amennyire en tudom. Barmi hatar onkenyes, kiveve azokat,
ahol valami minosegi valtozas tortenik. Ilyen ertelemben lehet csillagrol
beszelni, mert az megyulladt. Minden mas mesterseges, onkenyes, stb.
Anyag osszetetel lehet meg elvalaszto vonal. Ez megint folytonos valoszinuleg.
Az a szerencsenk, hogy a kornyezetunkben (naprendszer) keves test van,
es nem bolondulunk bele, mert jol elkulonulnek.

Udv,
  Gyula

Tegnap akadtam ra erre a listara. Pedig mar sikerult
honapokra a HIX nevu szer hatasa alol megszabadulnom :) .
    Egyelore csak nehany megjegyzesem ill. kerdesem 
lenne. Ugyanis meg nem olvastam vegig az elmult 25 nap ter-
meset. (azert az elvezeteket nem kell halmozni)
    
    A fotonra feltetlenul irni fogok. E temat mar nagyon
sokszor korul jartuk itt a HIX-en. Majd megprobalom leva-
daszni a regi vitakat. Addig is a HIX web-en erdemes rakeresni.

    MAJA. Itt csak kerdeseim vannak.
1. Honnan veszik (nem a majak, hanem a tudosok) a Nap 3700
                eves ciklusat?
2. Hol van az leirva, hogy a nok ciklusa leall a barlangban?

3. Ki publikalta es hol, hogy a Golf aramot elzarta egy
                fold darab regebben?

    Valaki irta:
"Az agy mukodese a kvantummechanikatol fuggetlenul
neuronszinten mar biztosan determinisztikus."
    Miert? Ket neuron kozott atmegy egy jel,
vagy eppen nem. Ennek eldontese miert nem tortenhet
kvantumos effektussal?

    Hetvegen megproballak utolerni benneteket.
Aztan Hajra!

> --------------------------------------------------------------------
Istvan HORVATH              Dept. of Astronomy and Astrophysics
Email:         The Pennsylvania State University
Voice: 814-863-6091         525 Davey Laboratory
Fax: 814-863-3399           University Park, PA 16802-6305

>"ero hatalma, penz hatalma, erzesek hatalma, tekintely hatalma,
>"tudas hatalma, kedvesseg ereje, lelek hatalma, eszmek hatalma,
>"torvenyesseg mindenek felett, ontorvenyuseg, isteni szeretet hatalma
>
>A vizsgalat targya az, hogy egy jegy szulotteire vajon nagyobb
>esellyel jellemzo-e a megfelelo tulajdonsag.

 1.: Szukszavuan. Ha sikeres allapotban vagy: "ero hatalma"
     tituliust erzed radillonek. Ha szomorkas: a "lelek hatalma", etc.

 2.: En is ugy gondolom, hogy dominans tulajdonsagok lehetnek,
     de a szoras akkora, hogy attol hogy valaki Nyilas vagy kecske pl.,
     a dominanssag
     ellenere egyaltalan nem biztos hogy az arra az egyedre is jellemzo,
     de a penzcsinalok ugyesen ezt elhitetik vele.  Ez a baj, ezert ertektelen.
     Olyan mint a Lotto, persze hogy van eselyed nyerni fotalalatot, de
     ha valaki azt probalja bemeselni, hogy most emiatt meg
     amiatt iszonyu nagy az eselyed az hazudik.
     Amiert en ellene vagyok a dolognak az az, hogy sokkal jellemzobbnek
     probaljak beallitani a dolgot mint amire kepes. Hogy vannak dominanciak,
     arra magam is mondtam peldat. A joslas csak atlagerteket tud mondani,
     holott individuumokra probaljak nagy bizonyossaggal allitani.
     Bla, bla es lehetne folytatni. 

                          Dr.Dr.K.S. 1997.III.7, USA

Sziasztok.

Szeretnem nehany gondolatomat kifejteni a temaval kapcsolatban. Mint regi
oreg csillaghajos:) a kovetkezoket ajanlanam figyelmetekbe: 
Tegyuk fel, hogy a fenysebessegre gyorsitashoz nem kell energia, tehat
egybol elerjuk (asszem ti is igy vettetek). Na mar most. Ha otthagyjuk az
ikertestverunket az indulasi helyunkon, es mi elszaguldozunk akar merre az
Univerzumban, akarmilyen sebesseggel, mikor visszaerkezunk pontosan
ugyanannyi idosek leszunk mindketten biologiailag, fizikailag, stb.
Ugyanis ha pl. fenysebesseggel tavolodunk a Foldtol, akkor onnan igen
alacsony frekvenciaju (asszem kb.0) feny, elektromagneses hullam stb.
erkezik az urhajonkhoz, vagyis a legjobb esetben is csak egy allokepet
latunk (de inkabb semmit) a Foldrol. Mondjuk megallunk a Pluton, iszunk
egy Bambit, majd visszanezunk, es most a Fold kb. 6 oraval azelotti
allapotat LATJUK, erzekeljuk stb. De ettol fuggetlenul mindkettonk oraja
ugyanazt az idot mutatja, ugyanis mindket ora egy hozza kepest allo
koordinatarendszerben utazott (Fold es urhajo). Persze errol nem tudjuk
egymast ertesiteni, illetve tudjuk, csak 6 ora idoeltolodassal (legalabbis
jelenlegi technikank szerint). Ezek utan, hogy nehogy lekessuk a vacsorat,
hazaindulunk, szinten fenysebesseggel. Ekkor a Foldrol erkezo
elektromagneses hullamok betyarmagas frekvencian dolnek rank, majd mikor
megerkezunk az oraink szinten ugyanazt az idot mutatjak, mint barmelyik
idopillanatban utazasunk folyaman. Megpedig azert, mert amennyi
fenykvantumot stb.-t leeloztunk (jobbanmondva egyutt haladtunk vele)
odafele, ugyanannyival tobb fog rajtunk athaladni visszafele. Vagyis
urhajostul mindenestul ugyanannyi mikroreakcioban vettunk reszt, mint a
Foldon hagyott bratyo. (Persze ha tuleljuk:)

Na, remelem nem irtam tul sok hulyeseget.
  
Boba

Mizsei "Vaskalap" Janos:

>A talalmanyi hivatal az HIVATAL. Nem a dolog tudomanyos hatteret
>vizslatja, hanem az eredetiseget, es az esetleges mukodest.

Nem tudom, hogy az USA-ban hogy megy ez, de nalunk a dolog arnyaltabb.
Szabadalmi oltalom csak olyan dolgra kerheto, ami:
- teljesen uj (abszolut ujdonsag)
- a fejlodest eloreviszi (valamilyen hianyt megszuntet, stb)

A masodik pont miatt mukodeskeptelen, vagy haszontalan dolog nem
jegyezheto be szabadalomkent. (Peldaul ez okbol Magyarorszagon minden 
orokmozgo bejegyzesere iranyulo kerelem tovabbi vizsgalatok nelkul a
szemetesben vegzi.) Az Egely-kerek, ha tenyleg csak lazmero,
akkor nem felel meg a kriteriumnak. Harom lehetoseg van:

1. A kerek az USA szab. hiv. szerint mukodik. (Nem hiszem.)
2. Az USA szabadalmi torvenyei liberalisabbak, mint a magyar torvenyek.
   (Ezt sem hiszem.)
3. Nincs szabadalom, csak valamilyen mas, alacsonyabb foku
   termekoltalom. Az tenyleg nem mond semmit a mukodokepessegrol.

                                               Krisztian

Sokaknak okoz valamifele kellemetlen erzest, ha az agyat, mint 
determinisztikus rendszert fogjuk fel. Ez persze ertheto, hiszen
ez elso pillantasra cafolni latszik a szabad akarat letezeset, es
az emberi elmet egy sakkautomata szintjere redukalja.
  Pedig ezt nem mondta senki!
  Mar eleg regen tudjuk, hogy a determinisztikussag, es a josolhatosag/
modellezhetoseg nem azonos. A kaotikus rendszerek (agy) determiniszti-
kusak, de nem lehet a mukodesuket elore kiszamitani.
  Sokan kvantummechanikai magyarazatot rangatnak elo a nemdeterminisz-
tikussagot igazolando. Ez miert jobb? Ha elfogadjuk egyes folyamatok
nemdeterminisztikussagat, es feltetelezzuk, hogy ezek befolyasoljak
az agy mukodeset, avval azt a kijelentest igazoljuk, hogy az agy nem
determinisztikus hanem _veletlenszeru_ mukodest mutat. Ezen leiras
szinte'n elveti a szabad akarat letezeset, csak most nem sakkautomata,
hanem dobokocka leszunk.
  Az agy, mint egy transzcendens en iranyitopultja es muszerfala
erdekes otlet, bar a tudomany hatarain kivul van. Ellenervek pedig
sorakoznak, lasd T#23, Brendel Matyas irasa, kulonos tekintettel
a masodik kerdest (a tobbi se rossz). (Hmm, mire ez a level megjelenik
lehet, hogy tiz valasz is jott BM kerdeseire. Na, mindegy.)

                                         Pinter "Lassu" Krisztian

Tudom, tudom. Lassan mar flood-olasba megyek at, ugyhogy csak roviden:

Nem tud valaki ajanlani egy hasznalhato konyvet a neuralis halokrol?
Olyan konyv kene, ami kezdoknek is jo, de eleg reszletes es konkret.
A weben csak altalanossagokat leltem, semmi algoritmus.

Koszi,
                                             Krisztian

Ugy tunik, a rovatot at kellene keresztelni paratudomanyra. (Tisztelet a
kivetelnek.)
Nekem most egy-ket "hetkoznapi tudomanyos" kerdesem lenne. Talan ezek is
vannak annyira tudomanyosak, mint az asztrologia.

Novenytermesztesi szakertoknek:
1. Igaz-e, hogy a banan termeszetes korulmenyek kozott 6-szor akkorara
no, mint amit mi itthon ragcsalunk, csak zolden szedik le, hogy
szallitas kozben erjen meg, pont mire ideer?
2. A narancsot is zolden szedik le, es bekenik valami anyaggal, hogy
megerjen mire ideer?
Ezeket csak ugy hallottam, biztos nagyon primitiv kerdesek, de
hirtelenjeben nincs szakkonyvem.
3. A 100%-os narancslet hogy csinaljak? Hejastul, vagy anelkul? Csak
mert nem olyan az ize, mint mikor otthon kifacsarom. Az almalevet lattam
Szabolcsban, presgeppel az egeszet osszelapitjak, es kifolyik a leve.
(Aztan persze koncentratumot csinalnak belole, elszallitjak, es ujra
felhigitjak vizzel.)

Hogy ne csak kerdezzek: 1 g viz 1C fokkal valo felmelegitesehez 1 cal
energia kell. A Tic-tac egy bogyoja a reklam szerint 2 cal-t tartalmaz.
Ezek utan a kovetkezo "kiserletet" vegeztem el: Vettem egy Tic-tac-ot,
megszamoltam, hogy 33 szem van benne, es leolvastam, hogy osszesen 16 g
a sulya. Egy bogyo tehat durvan 1/2 gramm. Vettem egy kilo cukrot, es
leolvastam, hogy 100 grammja 395 kilokaloria energiat tartalmaz. Fel
grammja tehat meglehetosen pontosan 2 kilokaloriat tartalmaz. A Tic-tac
osszetevoi kozott az elso helyen a cukor szerepel, tehat, gondolom
joreszt ebbol all. Az ize is olyan edes. 
A fentiek szerint viszont vagy csak 1/2 milligramm cukrot tartalmaz,
vagy pedig nem 2 kaloriat, hanem 2 kilokaloriat tartalmaz. En az
utobbira szavazok. Valo igaz, hogy a koznyelv a kilokaloriat csupan
kaloriakent emlegeti, ebbol a szempontbol tehat vegulis nem hazudtak tul
nagyot. Meg mindig nem ertem viszont, hogy akkor mit reklamoznak szegeny
szerencsetlen TV-nezoknek. Mar latom magam elott az xxx Cukorgyar uj
reklamjat: Vegyen kristalycukrot! Fel grammja csak ket kaloriat
tartalmaz! Itt a regi-uj Boci csoki! Fel grammja csak 3 kaloriat
tartalmaz! Vegye, egye, s lemegy a feneke!

FeCO

A Felkinalom c. TV-musorban volt (tobbek kozott) szo egy magyar
talalmanyrol, amelyben a benzint 3 (egyszeru es olcso) adalekanyag
segitsegevel vizzel tudtak keverni, es egy szet nem valo homogen anyagot
kaptak. Ha jol emlekszem 15-38% viztartalommal dolgoztak, es 18%
viztartalom eseten a motor nagyobb teljesitmenyt adott le, mint a tiszta
benzin, de mas keveresi aranynal sem volt visszaeses. Egy amerikai
magyar nagyvallalkozo be is telefonalt a musorba rendkivul lelkesen, es
mindent felajanlott, amire csak a feltalaloknak szukseguk lehet a
gyartashoz, mert epp egy olajipari cegnek volt valamilyen vezetoje.
Elmeselte azt is, hogy Egelyvel is egyutt dolgozik a tisztan vizhajtasu
motoron, eddig sikertelenul, es nagyon orul, hogy mas mar elorebb tart
az ugyben. 
Egelynek tehat - ugy tunik - minden lehetosege megvan talalmanyainak
kifejlesztesehez, igazanak bizonyitasahoz, zsenialitasanak
kibontakoztatasahoz. Lehet, hogy csak en vagyok tajekozatlan, de megsem
hallottam meg sehol, hogy talalmanyai vilagszenzaciot keltettek volna.
Remelem egyszer meg szabadalmaztatott Egely kerekkel fogunk telen
futeni, vagy valami hasonlo jo tortenik velunk hazank fianak
koszonhetoen, addig azonban, a sok szocseples es keves eredmeny lattan
maradjunk annyiban, hogy Egely nagy mesemondo csupan, akit sokan
szivesen hallgatnak szajtatva. Ez is tobb, mint amit az atlagember eler
eleteben, bar talan mas boldogabb, ha nem hazudozik reggeltol estig.
Egely egyebkent valahol hallhatott a kvantumterelmeletrol vagy a
Higgs-bozonokrol is, mert ez alapjan szulethetett legjobb talalmanya, az
energia kinyerese a vakuumbol. Valoszinuleg szamara ez a legkedvesebb
gyermek talalmanyainak soraban, s valoban nagy jelentosegu lesz az
emberiseg szempontjabol, mikor beindul az elso Egely-fele
vakuumenergiaszivattyu. Addig azonban talan jobb, ha ilyen komolysaggal
allunk a tobbi talalmanyahoz is.

FeCO

>  wrote:
> >Egyszeru magyarazat a kristalyos testek adott homersekleten valo olvadasara:
> >melegedes=no a racsrezgesek amplitudoja, es az egy atomra eso energia, ha
> >ez tulmegy a kotesi energian, a racs osszeomlik. A kotesi energia jol
> >definialt ertek.
> En is majdnem bekuldtem kb. ugyanezt, de kozben rajottem, hogy ez nem
> magyarazza meg az olvadas alatt 0 homersekletvaltozas mellett kozolt
> olvadasho szuksegesseget, tehat csak az egyik fele a valasznak. A masik
> felre en is nagyon kivancsi vagyok.
>      Th(A)n

   Sziasztok!

Az elmelet tujaldonkeppen jo, csak nem azert mozognak a molekulak, mert
meleg, hanem azert meleg, mert mozognak. :)
Ez azt jelenti, hogy hot kozlunk (energia) valamivel, akkor az altalaban
melegszik, mert a kozolt energia ossze-vissza oszlik el benne. 
 Ez igy kicsit ertelmetlen. Tehat:

 energiat kozlunk valamivel csak ugy, semmi rendszeresseggel (ez a ho)
 az energia eloszlik az anyagban, de mivel eredetileg nem volt formaja,
igy most sem lesz.
 a reszecskek ossze vissza ugralnak, ezt erezzuk melegnek.

 energiatol gyorsul a mozgas, ha tul gyors lesz, akkor osszeomlik a racs,
ami viszont energiafelvetellel jar, ezert nem melegszik az anyag.

 persze valojaban az sem igaz, hogy nem melegszik, de ez mar az en
leirasomon is tul mutat, mert tulhulestol a tulmelegedesig sok minden
kozbejatszik.

 egyebkent az hogy valami meleg, vagy hideg annak nincs igazan ertelme,
ugyanis csak a hocsre a lenyeg, aramlik-e a ho vagy sem

mas:

   nem tudom ti hogy vagytok vele, de nekem az "E-kerek ugy" kisse
boszorkanyuldozesnek tunik. Valahogy senkinek sem tudok hinni. Valaki
mondjon mar egy folyoiratot, egy datumot es egy oldalszamot, ahol pontosan
la van irva, hogy hogyan mukodik (legjobb lenne a keszitotol magatol),
hogy lehessen TUDOMANYOSAN birali a dolgot. A jelenlegi allapot inkabb a
VITA-hoz hasonlit.

                nagydee

Racz Zoltannak:
>A tudomany neves kepviseloit
>kerdezem, mi a tudomany (tudosok) feladata? Szerintem a

A neves kepviselok neveben nem, csak a sajat nevemben beszelhetek. :)

>tudas atadasa, gyarapitasa. A gyarapitas pedig csak ugy
>lehet, hogy megvizsgalunk olyan dolgokat/esemenyeket
>amelyek leteznek, de nem teljesen tisztak. Ilyennek latom a

Pontosan. Letezo jelensegeket, amelyek eseten nem vilagos, beilleszthetoek-e
a meglevo elmeletek keretei koze. Ha nem, termeszetesen modositani kell az
elmeletet. Ilyen jelenseget kifejezett tudomanyos dicsoseg talalni, ez a
belepojegy a Nobel-dijasok tarsasagaba...

>parajelensegeket (beleertve az Egely kereket, es tarsait
>is). Ha mereven elutasitjuk a letezeset a kivalto okoknak,

Ezek sajnos nem ilyenek. Magyarazhatoak meglevo, jol ismert jelensegekkel,
melyeket a paratudos figyelmen kivul hagy, naiv van szandekos meresi hibak
elkovetesevel kizar, vagy rosszabb esetben eredmenyeket hamisit.
 
>akkor van ra eselyunk, hogy valaha is tisztazhatjuk a
>jelenseg mibenletet? Attol, hogy tagadunk valamit attol meg
>letezhet, csak MVP-nek (masvalaki problemaja - Galaxis
>Utikalauz) nyilvanitjuk. A jelenseget vizsgald meg, es ha

Ahogy mondod. Senki sem tiltja meg sem Egelynek, sem masoknak, hogy ezzel
vagy barmi hasonloval foglalkozzanak, tanaikat hirdessek, tudasukat
tovabbadjak. Minden lehetoseguk megvan arra, hogy uj eredmenyeikkel
sikereket erjenek el, tudomanyos vagy uzleti ertelemben egyarant. Pl.
Egelynek tobb konyve jelent meg, es azt tobb ember vette meg, mint szinte
barmely magyar tudomanyos muvet...
Ha sikerul neki vagy kovetoinek igazolni tanaikat, akkor allaspontot
valtanak a tudosok, vagy kiszorulnak a tudomanybol, mint elavult nezetek
kepviseloi.

>nem tudod megmagyarazni, vizsgald ujra. Es merd beismerni,
>hogy nem vagy kepes megmagyarazni, de dolgozz rajta. Persze

Ha viszont meg tudod magyarazni, a magyarazat egyszeru, ismert es a kiserlet
jol reprodukalhato, akkor mi van? Ha az ellentetes nezet kepviseloi tovabbra
is sajat nem megalapozott, nem ellenorizheto nezeteiket hirdetik?
Ilyenkor bun az, ha altudosnak minositik az altudost?

>sokan hasznaljak ki az emberi butasagot, naivsagot. De a
>tudomanynak tudomanyos eszkozokkel kell ezek ellen is harcolni, nem dogmakkal.

Pontosan. Sajnos az igazsag nem olyan erdekes, mint a paratudomany. Egelynek
tobben hisznek, mint egy kozonseges vaskalapos akademikusnak, mondjuk Becknek.

James Randi nagy osszeget ajanlott annak, aki elotte valamilyen
parajelenseget tud ellenorzott korulmenyek kozott bemutatni. A dijat tobben
megemeltek, ma mar 1.097.000 $, http://www.randi.org/jr/chall.html Eddig
senki sem vitte el. Megvetendo osszeg lenne? Figyelem, jogilag jol
megalapozott nyilvanos ajanlat, tehat Randi perelheto, ha a sikeres bemutato
utan nem fizet!!! Egy Egely-kerekes kiserlet nyilvan megfelel a palyazatnak,
lehet jelentkezni.

Sajnos nekem nincs ennyi penzem, de... Egy kisebb fogadast ajanlok,
vizforgatassal, mivel ez ugyben van szemelyes tapasztalatom. 
Tehat, lapos talka, benne viz, tetejere por szorva indikatornak, letakarva
egy uveglappal. Az uveglapig osszhang van Egely ajanlasaval, o az uveget nem
engedte meg, mivel arnyekolja a biopara... egyszoval art. Ha valaki ugy
veli, az o vagy barki mas energiajanak nem szamit ez az aprosag, all a fogadas:
Ha meg tudja forgatni a nyugalomba kerult vizet mondjuk 1 fordulat/perc vagy
ennel nagyobb sebesseggel mondjuk fel oran belul biosugarzasaval, annak
veszek egy Egely-kereket. Ha nem, O vesz nekem hasonlo ertekben egy jo
eredeti francia konyakot. (Az ajanlat az en elso vesztesegemig ervenyes...)
Tovabbi ajanlatom, hogy a konyakot az esetleges vesztessel egyutt Egely
egeszsegere koccintva tuntetjuk el. Az elnyert kerekkel tovabbi erdekes
kiserletek vegezhetoek!   :-)

 [Switzerland]-nek:

>tolem gondoljanak, amit akarnak, nem  rultem meg, hogy az idomet az
>iszapbirkozassal toltsem, amikor epp a fenyes jovom epitesen faradozom.

Esetleg a fenti kis fogadas, hmmm? Ha hazalatogatsz, nyelbe lehetne utni?

>Ezt a kiserletet Egely maga vegezte!!! Maga mutogatott diakat errol az

Nos, nem csak o. Pl a Galaktika (SciFi) lapban hosszas cikket irt egy
kiserletezo, reszletesen leirta az osszeallitast, teljesen ellentetes
eredmenyekkel, mint Egely.

>> Ugyanigy a kez formaju felmelegitett vaslemez.
>Ha vmit kritizalsz, jo lenne tudnod, mirol beszelsz! Egely hasznalt
>centi vastagsagu  vas felhengert (nem felmelegitettet!) es ezt tette a
>eszulek es a kez koze. Kulonbozo femekkel vegezte el a kiserletet, hogy
>miert, azt el nem arulom neked.

Nem baj, maradjon titok, ha meltatlannak tartasz ra...        :-))
Amugy Egely sok egyebet is bemutatott, pl. az ABCD nevu CDrom 96/2-es
szamaban vannak rovidfilmek csodas talalmanyokrol. Egy korabbi TV musor
kivonatai. Az antigrav kutyurol is szivesen beszelgetnek, ha nincs oly
nagyon ellenedre az iszapbirkozas. Sajnos ugy latom, igen erosen sert
vaskalapos ertetlensegem, es elegge ingerulten irsz, pedig en igazan nem
akarok veszekedni, kifejezetten elvezem a vitakat...

Szerettem volna a specrel kerdesekrol is irni, sajnos a para tul sok lett... 

Udvozlettel, Mzx

En is vartam vele, hogy az olvadas temaban reagaljak, fokent azert, hogy
tisztazodjon a pontos kerdes. Ha jol ertem, a kerdes ugy szol, hogy miert
kell hot kozolni az olvadashoz, ha mar a rendszer elerte az olvadaspontot,
vagyis ha a reszecskek rezgeseben mar megvan a kilepeshez szukseges energia,
vagy maskeppen: miert nem no tovabb a homerseklet olvadas kozben.

Nem vagyok a dolog szakertoje, de ugy kepzelem, hogy amikor az atomok elerik
a racsbol valo kilepeshez szukseges energiat, es kilepnek a racsbol, akkor a
mozgasi energiajuk hirtelen lecsokken, vagyis lecsokken a homersekletuk.
Tehat mar benne vannak a folyadek fazisban, de sokkal hidegebbek, mint a
kristaly. Persze a kristaly tobbi resze gyorsan felmelegiti oket, igy nem
lepnek vissza a szilard fazisba. Ok viszont hutik a racsot, tehat a szilard
fazis nem tud addig tovabb melegedni, amig az egesz fel nem olvadt.

Hogy miert csokken le a reszecskek idoatlagolt sebessege kilepeskor, azt egy
egyszeru mechanikai peldan lehet belatni. Vegyunk egy rugora akasztott rezgo
testet. Ha a rendszerrel energiat kozlunk, a rezges amplitudoja egyre no. A
rugo egyszer csak elszakad. Nyilvan nem akkor, amikor a test az egyensulyi
helyzet kozeleben tartozkodik, hanem akkor, amikor attol messze van, tehat
amikor a legjobban fesziti a rugot. Ekkor viszont nagyon kicsi a sebessege.
Tehat amikor a rugo elszakad, akkor a test tovabb repul, de csak az eredeti,
alacsony sebesseggel. 

Peter