En ugyan fikarcnyit sem ketelkedem az energiamegmaradasban, de ez a kerdes
erdekes, es nem igazan vagyok tisztaban vele.

Vaskalap:
Az ingas kiserlet ok. De milyen energia csokken, amikor mozdulatlan
magnessel magnesezunk?

 kerdeset csak egy logikai lepessel tudnam elorebb vinni,
mivel nem vagyok orvos. Amennyiben a korai kopaszodas (egy fajtajat) ferfi
hormonok okozzak, akkor a hormonok es a hajhagymak, esetleg fejbor vmely
tulajdonsaga egyutt eredmenyezik a hullast. Tehat vmi van a hajhagymakban v
fejborben, ami meg belejatszik a dologba.

Toth Andras:
"Visszaternek az eredeti kerdeshez (1db foton). Nekem ugy tunik, hogy a
hullamszeru viselkedeshez (interferencia, polarizacio) tobb fotonra is
szukseg
van. Jol gondolom, hogy a hullamszeru jelensegek csak nagyobb mereteknel
jelentkeznek?"
Olyan hude biztos en sem vagyok benne, de az egy foton per definicio
reszecske nem? Ha mar egy fotont veszel mindjart a fenyt reszecske
tulajdonsagba billentetted nem?
Ezzel mintha ellentmondana az a halvany emlekem egy kiserletrol, amelyben
kulon fotonokkal bombaztak egy ket ressel rendelkezo lapot, es a reszecskek
teljes bizonytalansagot mutattak a tekintetben, hogy melyik resen mentek
at. Mi errol az igazsag?
Ez persze csak egy halvany emlek, mellyel a szakertot (ha van a listan)
akrtam felhivni, beszeljen errol a temarol is. Regen olvastam mar ebben a
temaban, es jo volna felfrissiteni ismereteimet.

Jozsi

"Ami a lenyeg: vettem egy konyvet a Majakrol. Eddig Magyarorszagon csak egy
ilyenfajta konyv jelent meg, az is 1968-ban. Szoval ideje volt mar."

Nekem egy olyan konyvem van, melynek cime "A maja papok titkai" ez az?

"Ebben a konyvben szo van egy szamrol: 1 366 540. Ennyi napig tart a Nap
egyik hosszabb napfoltciklusa. Ez a szam a majaknak is pontosan kijott!
Veletlen lenne?"
Ha jol tevedek a majak naptaraban ezek a hosszu ciklusok a csillagaszati ev
helyes kalibralasahoz kapcsolodnak. Ok jobban kidolgoztak a szokonapos
rendszert, es igy jobban kozelitettek naptarukkal a csillagaszati evet. Ez
a kerdes is elegge rejtelyes. Napfoltokrol en nem tudok.

Hello Tudosok !

Igencsak orvendek annak, hogy vegul is osszejott a "tudomany", egeszen
erdekes temakkal indult. A forgalom fellenditese erdekeben feldobok en
is egy kerdest, ami engem erdekel, es reg nem hallottam rola:

Erdekel az urkutatas (kit nem?), am nem vagyok guru benne. Regebb 
hallottam egy felperces szoveget a hiradoban a Clipper nevu uj NASA
raketa egyik felsikeres reptesztjerol. Na es itt kovetkezett a ledobbenes,
tudniillik az a sunyi urjarmu TELJES EGESZEBEN UJRAFELHASZNALHATO,
es raketameghajtassal, kilovoallasrol indul; Ha jol ertettem, ugy is ter vissza
???
Mikor azokra az eszetlen meretu hordozoraketakra gondolok, amelyek az
Apollo, Mercury, stb. sot meg az ursiklo palyaraallitasat is vegeztek, akkor
sehogyan sem fer a fejembe, hol tarthatja a Clipper az uzemanyagat.
Amugy is eleg kicsinek tunt, es meg le se valaszt fokozatokat. 
    Azota semmit sem hallottam a dologrol, de nem tudok napirendre
terni folotte. Tud valaki errol reszletesebbet, pl. elv, motor, uzemanyag ....?

                    viszlat
                        Attila

Jozsi. /HIX/:

>Moderator: Feszt Timea
>
>A TUDOMANY - szinvonalanak megorzese erdekeben - moderalt ujsag lesz.
>Koszonom Timeanak, hogy elvallalta!

kesz! ennyi! unsubscribe!

dzsoki

Hallott valaki egy olyan jatekrol, hogy eleg kalapaccsal megutogetni egy
vasszoget, mikozben a vasszog E-D iranyba van allitva?  Na, mi lesz belole?
 ...
Es honnan is szereztuk az energiat a felmagnesezeshez ? Talan mar Sztrokay
Kalman haboru elotti "Kis fizikus" konyvet megelozoen tudtak ra a valaszt...
(Idezzem a klasszikusokat? ... a regi gorogok sejtettek, ..., Faraday kiser-
letezo kedvu volt ... , Maxwell teljesen tudatosan elmelkedett, ... lehet
hogy valakiket kifelejtettem ... Bocs.)
                            Peter

Sziasztok,

  Magnes ugyben: eloszor is amikor a magnest csinalod, akkor a vegtermek
energiaja *csokken*. A felesleg hove alakul (csakugy mint az az energia,
amit a felmagnsezo magnes elcibalasaba fektettel). Energia megmarad. Csakugy
mint az osszes spin, csak eppen atrendezted oket. Ja, es valoszinuleg az
emberi faj ossz inteligenciaja is megmarad, csak novekszik az egyedek
szama :-) Egy evfolyamtarsam egyutt dolgozott Egeli-vel, amikor meg
a KFKI-ban gombvillamokat kutatott. Inteligens embernek irta le. Mostanaban
kicsit sok sarlatansagot muvel, ami miatt sok fizikus mar nem veszi
komolyan. Anyagilag biztos megerte neki...
  Reszecske/hullam: Rossz hir: egy foton is interferal. Volt ra kiserlet
(nagyon kis fenyintenzitassal -- gyakorltilag egyesevel jovo fotonokkal).
Hogy meg tekerjem a dolgot, kiserlet (Michelson interferometer -- ezzel
mertek ki, hogy a feny sebessege abszolut, nincs 'eter'):
                       tukor
                       _________
                          ||
                          |^ felig atereszto tukor
                          || /                 |t
                          ||/                  |u
---->--------->-----------+/--------------->---|k
                          /------------<-------|o
                         /||                   |r
                          ||
                          ||
                          ||

  
  Azaz a bejovo fenysugarat ketteosztjuk, megtesz kulonbozo utat, es ujra
osszekeverjuk. Alul a felfogo ernyon koncentrikus sotet-vilagos gyuruket
latunk (interferencia). Akkor is, ha a fenyintenzitas nagyon kicsi (egy-foton
is interferal). Namost a tukroket (vagy az egyiket) lecsereljuk egy foton
detektorra. Interferencia azonnal megszunik, es mindig csak az egyik detektor
szolal meg (gyakorlatban lesz nehany koincidencia, mert a fotonok Poisson
eloszlas szerint jonnek, a detektor meg nem nulla reakcioideju, tehat
neha veletlenul jon ket foton eleg kozel, hogy ne tudjuk megkulonbozteteni).
A kiserlet mutatja, hogy a foton kepunk (ahogy szemleltetjuk) teljesen
rossz: ha lokalizalt lenne a foton (azaz akar reszecske, akar hullam, valami
veges terfogatban lenne), akkor elore tudnia kene, hogy tukor vagy detektor
lesz par fenyevnyire a felig atereszto tukortol (elmeletileg akar mekkora
lehet a berendezes). Az se megy, hogy a foton ketteoszlik, majd az egyik
fel magahoz rantja a masik felet, ha talalkozik egy detektorral (vagy
fel kell adni a fenysebesseget, mint hatarsebesseget). Nincs szemleltetes.
Van matematika, amibol ki lehet szamolni mi fog tortenni, de semmi
tobb. Tudomany nem megerti a vilagot, hanem (tobbe-kevesbe) modelezi.
  Passziv szamitogep: mar van ilyen. Valaki csinal(t?) egy Fourier
transzformalo chip-et: lezer->LCD->lencse->CCD detektor. Tisztan fizikai
optikai alapokon mukodik. Egy idoben szinten fejlesztettek optikai
szamitogepeket. Alapotlet az, hogy ha nem linearis optikai kozegbe
(gyakorlatilag minden kozeg az, csak eleg nagy energiasuruseg kell hozza)
belosz ket kulonbozo frekvenciaju fenyt, akkor nem csak a ket frekvencia,
hanem azok osszege/kulonbsege is kijon belole -- megvan az optikai
tranzisztor. Innen mar csak mernoki munka :-)Oroszok egy idoben nagyon
nyomultak (adott celra tervezett) analog szamitogepekkel, amik
eleg passzivak voltak (viszont kegyetlen gyorsak). Katonai cuccokban voltak
ilyenek peldaul.

Udv,
  Gyula

A fenye dualizmusanak megfogalmazasa szerintem azert nehez, mert a jo
  tankonyvek altalaban tavoltartjak magukat a megfogalmazasban attol,
  hogy egeszen konkret definiciokat/magyarazatokat adjanak,
  amit aztan felre lehet(ne) ertelmezni.
  Ezert is ovezi ezt a dolgot erosebb homaly azok koreben akik kivul allnak
  a kavantum fizikan. Csak harom megjegyzest szeretnek ismertetni kommentalas
  nelkul (kozismert mindegyik) :

  1.: A dualizmus peldajara jo a konzervdoboz (henger peldaja) 3 dim.-ben,
      aminek 2 dim vetulete kor, vagy teglalap. 2 dim.-ben nem lehet
      megerteni melyik, teglalap vagy kor, mert egyszer ez, egyszer az.
      3 dim.-ben azonban ott a dinamikus egyseg, egyszerrre, felfoghatoan
      mindketto. A Science-ben kb. 15 evvel ezelott volt egy kep ami 
      frappansabb volt, egy kocka ugy volt kifaragva, hogy egyik oldalrol a
      vetulete A betu volt, masikrol B. (Lehet hogy mas betuk voltak, de ez
      tok mindegy).

  2.: Mikrofizikaban neha egy kerdesnek nincs ertelme bar a makrofizikaban
      az termeszetesnek nez ki. Egyszeru pelda erre az a kerdes, hogy
      a 
         4+6=10-ben hany % a 4 szerepe a vegeredmenyben. Valasz : 40%
      De annak hogy a
         4 x 6 = 24-ben hany % a 4 szerepe a vegeredmenyben annak
      nincs ertelme.

   3.: Atkins : Molecular Quantum Mech. (Lehet hogy nem pontosan idezem a
      cimet) irja erdekessegkeppen, hogy Compton Nobel dijat kapott mert 
      felfedezte hogy az electron reszecske, a fia azert kapott Nobel dijat
      mert felfedezte hogy az elektron hullam. (Nem ellenoriztem a Nobeldijasok
      listajat, de ez all az egyik labjegyzetben - remelem pontosan ideztem.)

                         Dr.Dr.K.S. 1997.II.14, USA

Meg az is erdekes hogy kopasz ferfiaknak neha igen eros a szakalluk
  (latni is ha nem vagjak le). Egy altudomanyos magyarazat lenne a gravitacio
  hatasa, de igen valoszinu hogy biokemia oka van...

                         Dr.Dr.K.S. 1997.II.14, USA

> Az erosebbek kedveert: egy dakoval akarhany biliardgolyot meg lehet lokni.
> Nem serti ez az energiamegmaradas torvenyet ?

Ez az analogia nem helyes.

A dako csak kozvetit, megpedig az ember es a golyo kozott ! Nyilvanvalo
hogy egy ember nem tud akarhany golyot meglokni. A dako nem forrasa az
energianak, mig a magnes igenis forrasa a magneses ternek igy egy
energianak.

A valaszod helyes volt csak talan nem elegge ertheto. Most en probalkozom.

Adott egy magnesunk meg egy vasdarabunk, az adott pontban persze van egy
magneses terunk (igy magneses energiank) de a magneses teret, igy a
magnest egyatalan nem "erdekli", hogy az adott pontban van-e valami (vas)
vagy nincs!  Ha van valami ami "erzekeny" a magnese terre akkor az reagal
ra, ha nincs akkor viszlat.

Ha reagal ra akkor ez azt jelenti hogy a magneses energia rovasara a
magneses domenfalak elmozdulnak. Mennyire? Amennyire a ter birja cernaval.

Elviszed a vasat? Energiat kell befektetned. Mennyit? Hat tobbet mint
amennyit "felvett" mert a domenfalak mozgasa elemesztett egy bizonyos
mennyisegut. A pontban ugyanolyan a magneses ter, johet a kovetkezo, neked
pedig mivel tobb munkat vegeztel mint amennyit illett volna van egy
megmagnesezett vasdarabod.

Az osszenergia mint lathato nem valtozott meg egy cseppet sem.

(egy kisse szokatlan a nyelvezet de azert remelhetoleg nem lonek erte
fobe,)

> Visszaternek az eredeti kerdeshez (1db foton). Nekem ugy tunik, hogy a
> hullamszeru viselkedeshez (interferencia, polarizacio) tobb fotonra is szukse
g
> van. Jol gondolom, hogy a hullamszeru jelensegek csak nagyobb mereteknel
> jelentkeznek?

Rosszul! Ha valamit csak fotonnak tekintunk akkor az nem interferalhat mas
fotonokkal akarhany is van belole! Azt, hogy foton, elektron stb. azt
*soha* sem ugy kell elkepzelni hogy "kicsi kerek golyok nagy mellennyel",
ezeket *nem szukseges* elkepzelni mint valos testek. 

A foton, az pusztan azt jelenti, hogy a  energiaadag, vagyis, hogy a
fenyt (atomi szinten) adagokban kell adni es venni. Semmi mast nem
jelent! Es ez az ami nem osszegyeztetheto egy hullammal.

Egyetlen elektront, egy ket reses interferometeren atengedve termeszetesen
egy becsapodast fogunk latni. OK. De ez a becsapodas legnagyobb
valoszinuseggel a neki megfelelo hullam interferencia maximumaban lesz,
kisebb valoszinuseggel mashol, es nulla az interferenciaminimumban,
az elektron csak egy resen haladt at de a hullamfuggvenye mind a ketton! 

> Tudomanyosnak az az elmelet tekintheto amellyel josolni lehet

Josolni? Hmmm. Mi az hogy joslas? Gondolom ugy erted hogy elorejelezni.
Mert nem mindegy.

Szerintem tudomanyosnak az az elmelet tekintheto amelyet egyresz elegendo
erv tamaszt ala es *reprodukalhato* kiserletekkel nem cafolhato.  

csak jot,

szin.

ps. Tortenik Mindez Persze a Fazisterben, A Remek Uralma Alatt

Az amerikai - es gondolom a tobbi kontinensen is 
megjeleno lapok, es elektromos hirszolgaltatasok besza-
moltak arrol, hogy a Magyarorszagon is jolismert Elizabeth
Taylor filmszinesznot agymutetnek vetik ala, melynek soran
egy agydaganat eltavolitasa a cel.
       A 65 eves muveszno akit talan a Richard Burtonnel ke-
szult "Cleopatra" filmje tett vilaghiruve evtizedekkel ezelott,
a pesti Gellert szalloban tartotta egyik szuletesnapjat akkor
amikor a masik nagy angol szinmuvesz, Burton, meg elt.
       Most a halalra rettent Taylor  kulonbozo riportereknek
adott interiewjaban gyanakvasanak adott kifejezest, hogy agy-
daganatanak oka az evtizedek ota hasznalt hajfestesben
keresendo. Itt meg kell jegyezni, hogy ettol fuggetlenul evek
ota jelennek meg - egyelore szorvanyosan - olyan utalasok
a medikalis szakirodalomban, amelyek ugyancsak arra
kovetkeztetnek, hogy  haj tartos festesere hasznalt kemiai
anyagok nemelyike rakkelto lehet. 
        Ma mar az orvostudomany tisztaban van azzal, hogy 
valamilyen szerv, vagy borfelulet tartos, konok irritalasa
eveken vagy evtizedeken keresztul, a megtamadott sejtyek
kontrollalhatatlan elburjanzasat - azaz rakot - idezhet  elo
Ez a konokul ismetlodo katranytartalmu fustartalom
okozhatja  elobb-utobb a tudorakot es plausibilis a kovet-
keztetes, hogy a hajfestes tobb evtizedes gyakorlata soran
a fejborrel kontaktusba kerulo kemiai anyagok hasonlo
hatasmehanizmushoz vezethetnek.
       Van itt azonban egy bokkeno, amire talan a nalamnal
sokkal felkeszultebb, tisztelt Tudosgarda tudna felvilago-
sitast adni. NEM Elizabeth Taylor az egyetlen, aki a sajnos
szaporodo agydaganatok okai kozott a hajfesto szereknek
adnak prioritast! Kerdesem ez lenne: ha a teoria figyelmet
erdemel es a hajfesto szereknek TENYLEG carcinogen
hatasuk van vagy lehet,  hogyan jutnak ezek a komputere-
zesben oly jol ismert kifejezessel, azaz "short cut" utjan 
az agyhoz a koponyan keresztul, amely ilyenfajta beszivar-
gasok elleneben zart es jol vedett pancelzatnak latszik..?
       A tema - szerintem - altalanos erdeku lehet, hiszen 
egyre tobben valtoztatjak meg eredeti hajszinuket es hasz-
nalnak 20-30 sot tobb even at kemiai anyagokat hajuk 
szinesitesere. 

       -pagony-

 irja:
>Pusztan kivancsisagbol erdekelne, hogy amennyiben a korai kopaszodast
>a ferfi nemi hormonok okozzak,

Nem okozzak, hanem fokozzak. A kopaszodas genetikai dolog, a hajhagyma
tudja, mikor kell kipurcannia. Ha a kiritkult teruletre atultetnek mas
fejbolteruletrol hajhagymakat, akkor azok elni es virulni fognak ott.
Ez azt jelenti, hogy a haj halalanak ideje nem a borben van tarolva.

Brendel Matyas irja:
>Errol a Penrose elmeletrol irhatna vki reszletesebben is, mert erde-
>kel. Mindenesetre nem tartom valoszinunek, mert nem ad lenyegit hozza
>az agy mukodesehez. Az agy mukodese a kvantummechanikatol fuggetlenul
>neuronszinten mar biztosan determinisztikus.

En is ott voltam Xuxxal azokon az eloadasokon (de a harmadikra nem
mentem mar el). Az elso eloadas (ketezren voltunk rajta) Elet es Tudo-
many szinvonalu volt, Pennrose minel tavolabb kerult a kvantumfizikatol
(es nem volt szegyenlos), annal nagyobb marhasagokat mondott. Ez a cso-
ves szerkezetu gravitaciorangatta kvantumos ize mar csak hab a tortan.
A kovetkezo eloadason pedig mar nem beszelt masrol, csak amihez ert.

Tamas

Udvozlet nektek!

Olyan orvosok segitseget kerem, akik jaratosak a cukorbetegseg
kialakulasanak okaiban, illetve barmilyen (akar alternativ) gyogymodokat
ismernek. Egyik kozeli hozzatartozom ugyanis eppen most kapta meg ezt a
szornyu bajt. 14 eves lesz, es minden valoszinuseg szerint 1-es tipusu
cukorbaja van. 
Nehany kerdesem lenne ezzel kapcsolatban a szakavatott orvosokhoz:

Meg tudna-e irni valaki magan emailben, hogy hogyan alakulhat ki, illetve
mi a pontos mechanizmusa a betegsegnek. Ertem ezalatt: hogyan fejti ki az
inzulin a sejtekre a cukorbefogado-hatast. Mi okozhatja a hasnyalmirigy
beta-sejtjeinek pusztulasat, es normalis esetben hogyan termelodik. Vagyis
mindent tudni akarok a hasnyalmirigy mukodesevel kapcsolatban. (Vegyesz
vagyok, tehet johet szakszoveg is.)

Tovabba:
Az orvostudomany jelenlegi allasa szerint (illetve a rohamos fejlodese
mellett) elkepzelheto-e olyan beavatkozas, mellyel a hasnyalmirigy
beta-sejt termeleset ujbol meg lehetne inditani, vagy esetleg
hasnyalmirigy-atultetes utjan nem orvosolhato-e a betegseg. Illetve az
inzulin-bevitel szuksegszeruen csak injekcio-utjan tortenhet?

Es ha valaki tud ilyen jellegu levelezesi listat (magyar vagy angol
nyelvut), kerem jelezze.
 
Segitsegeteket elore is koszonom.

Uhy

Kedves Tudomanyosok!

Latom, sokan direkt a Vitabol jottek at, nemely cikkeket
itt is ott is megjelentetve.

Engem is a tudomany hatarai erdekelnek, mint Mizsei Janost,
es rogton fel is tennek egy kerdest, hogy az alabbi [hm..]
teruletek tudomanyba sorolandok-e, es indoklast
is szeretnek olvasni az igen/nem valaszok mellett (utan):
1) asztrologia (legtagabb ertelemben veve)
2) alkimia (van, aki tudja egyaltalan, mi ez?)
3) homeopatia.

Udv
Attila

Udv Mindenkinek!

>5. Lehet-e "passziv" szamitogepet epiteni? Ez a gep optikai kabelekbol, tukrok
-
>bol, polarszuro-csavaro dolgokbol allna. A bemeneten bevilagitanank (mondjuk a
>polarizltsagban, bemeno szogben stb.-ben lenne kodolva az informacio.) a kime-
>neten pedig megkapnank az eredmenyt ado eloszlast, vagy polarizaltsagot stb.-t
 .

a. Igen, van ilyen.  Tablazatnak hivjak :)

b. A Sci.Am.-ban volt errol egy cikk jo par evvel ezelott.  Ott ket
   megoldast ismertettek.  Az egyik surlodasmentes mechanikaval keszult
   (ajaj) a masikban pedig valami lottyos szerkezet volt es nem volt
   surlodas, csak kozegellenallas (viszkozitas, mittudomen,) amelyik
   ugyebar a mukodesi sebessegtol fugg, minel lassabb a gep, annal kevesebbet
   fogyaszt, tehat akar az input altal hordozott energia is meghajthatja.
   Az ellentabor azzal ervelt, hogy a gepnek az informacio
   megsemmisitesehez(*) mindenkeppen energiara van szuksege.  Volt ott egy
   csuf keplet is ennek az energianak a minimumara, Bolzmann-allandoval,
   miegyebbel (magyarazat nelkul :)
*  Ha valaki meglepodott volna: a szamitogep nem termeli, hanem fogyasztja
   az informaciot.  Az ot felepito nand kapuknak ugyanis ket bemenetuk van,
   de csak egy kimenetuk - a kimenetbol tehat nem lehet visszaallitani a
   bemenetet.  Ennek megkerulesere olyan kapukat talaltak ki amelyeknek ket
   kimenetuk van - az egyik a hagyomanyos fuggvenyertek, amit a tobbi
   kapu felhasznal, a masik pedig egy kiegeszito bit, amelyet az eredeti
   kimenettel kombinalva a bemenetek visszaallithatok.  Ez utobbi kimenetet
   a gep "informacios hutobordajara" vezetnek ki.
   [ A cikk eredetileg arrol szolt, hogy lehet-e fogyasztas nelkuli
     szamitogepet epiteni.  A fogyasztas ugyanis (tul)melegiti a gepet.
     A fenti trukkel a hot "digitalizalva" lehet elvezetni a kenyes
     alkatreszekbol. ]

Meg tudna mondani valaki, hogy a fe'ny miert
megy at az uvegen de pl. fe'men nem ?

Kelemen Lajos

Tudomanyosan erdekelne, hogy hogyan, milyen tanulasi folyamattal lehet azokban 
a  Nokben, akiknek 
csak clitoris-os (csiklo ingerlesevel elert) orgazmusuk van vaginalis orgazmust
 elerni.
Komoly, szexualpszichologiai megoldasok erdekelnek... Tenyleg fontos...
 
Szantai Janos 

ki tudna nekem megmondani, hogy hogyan lelegeznek telen, levelek
nelkul a fak ? egyaltalan lelegeznek ?

raki

Holgyek, Urak,
a korabban folvetett problema
>5) Passziv szamitogep. Elmeletben biztos, gyakorlatban nem hinnem.
igen fontos elmeleti es gyakorlati kerdes. No nem azert, mert a vilag 
energiafogyasztasaban a szamitastechnika jelentos tenyezo lenne. 
Inkabb az integralas egy korlatja, hogy a keletkezett hot el kell vezetni,
es ez a nagyon bonyolult aramkorok eseten nehez lehet. 

A problema megoldasa a szamitasi folyamat reverzibilisse tetele. 
A szamitasi folyamat informaciovesztese (ket szam osszeszorzasa utan mar 
elveszett az az informacio, hogy mit szoroztunk ossze) 
energiszorodassal(bitenkent legalabb W=kTln2) jar egyutt. A reverzibilis 
kompoter ezt az energiat visszanyeri. 

A dolog persze nem egyszeru, de a helyzet folyton javul, s amint orokmozgonk 
sem lesz soha, csak annak egy igen jo kozelitese, olykeppen szamitogepeink 
etvagya is egyre merseklodik. 

Janos

Eloszor Barna Janos 3. szamban feltett kerdesere valaszolok.
A magnesesseg (elso kozelitesben) az atomok impulzusmomentumabol
szarmazik, az impulzusmomentum pedig a forgasbol. Peldaul ha forog egy
labda, annak van egy, a forgastengelyenek (megegyezes szerinti
valamelyik) iranyaba mutato impulzusmomentum-vektora. Tegyuk fol, hogy a
labda  vilagurben magaban forog, en odamegyek, es atforditom 180 fokkal
egy, a forgastengelyere meroleges tengelye korul. Ezt ugy csinalom,
hogy az elejen adok neki egy kis szoggyorsulast (energiat fektetek be),
a vegen pedig a befektetett energiat egy az egyben visszaveszem a labda
"szoglassulasabol". A vegen a labda ugyanazon a helyen fog forogni, csak
epp ellenkezo forgasirannyal, azaz ellenkezo iranyu impulzusmomentummal.
Tehat osszessegeben semmi energiat nem fektettem be, de megvaltozattam a
labda impulzusmomentumanak iranyat. Ugyanez a helyzet a magneses terbe
kerulo atomokkal, vagyis inkabb vasdarabokkal. Nulla kulso
energiabefektetessel megvaltoztatjuk az atomok impulzusmomentumanak
iranyat ugy, hogy mind egy iranyba mutassanak, es ez azt eredmenyezi,
hogy a vasdarab magneses lesz. (A forgas es a magnesesseg kapcsolata: Az
atom impulzusmomentumat szarmaztathatjuk abbol, hogy az elektronok
keringenek az atommag korul. Mivel az elektronok toltott reszecskek,
keringesuk kozben magneses teret is keltenek, ugyanugy, mint egy
aramkorben korbe-korbe folyo aram.)
Hozzateszem, hogy meg az impulzusmomentum megmaradasanak torvenye sem
serul, mert bar magnesezes elott az atomok impulzusmomentumai
ossze-vissza alltak, utana meg mind egy iranyban, az ellenkezo iranyu
impulzusmomentumot megkapja a vasdarab, ami egyebkent oly paranyi, hogy
az asztalra helyezve vagy kezunkbe veve eszre sem lehet venni. Ennek a
kimutatasara szolgal az Einstein-deHaas kiserlet.
A kerdes masik fele, hogy ha mar egyszer sikerult az eredeti magnes
erejenek csokkentese nelkul felmagnesezni egy vasdarabot, honnan
szarmazik az uj magnes magneses terenek energiaja. Egely erre azt
valaszolja, hogy termeszetesen a semmibol. En inkabb - a helyzetet
leegyszerusitve - azt mondanam, hogy az eredetileg rendezetlenul
ficankolo vasatomok azaltal, hogy egy kulso ter rancba szedte oket,
energiat vesztettek (ugyanugy mint a rendezetlenul ficankolo
vizmolekulakat rendbe rakja a fagy, es ilyenkor energiat adnak le), es
ezt az energiat forditottak a ter letrehozasara.

A masik felmerult kerdes (Toth Andras, 4. szam) a feny
hullamtermeszetere vonatkozik. Az a helyzet, hogy egy szem foton is
"hullamjelensegeket" mutat. Ertem ez alatt azt, hogy ha egyesevel kuldom
be a fotonokat egy kiserleti elrendezesbe, es a vegen egy fotolemezzel
detektalom oket, akkor szep hullamokat fogok latni a fotolemezen. 
Pelda: van egy darab karton, furok ra ket pici lyukat. Az egeszet
beteszem egy tok fekete dobozba, ugy hogy a karton keresztbe a teljes
kereszmetszetet lefedje. A doboz egyik oldalara egy pici lyukat furok,
itt vilagitok be a fennyel, a kartonlapon levo ket lyuk fele. A doboz
tulso felere, belulre, korabban tettem egy fotolemezt. A fennyel
bevilagitok, kiveszem a filmet, es szep hullamokat latok rajta, ami az
interferencia kovetkezmenye. A klasszikus magyarazat szerint a kartonlap
ket lyuka ket fenyforraskent viselkedik, amelyekbol kijovo feny
interferal (azaz, mint a vizhullamoknal: osszeadodnak a hullamhegyek es
hullamvolgyek) es hullamkepet (azaz fekete-feher csikokat) kapok a
filmen. (Ami azert erdekes, mert egy forras eseten egy egyenletes, a
szele fele halvanyulo foltot kapok.) Most a bevilagitas intenzitasat ugy
lecsokkentem, hogy egyszerre csak egy foton lehet benn. Magyarul ugy
elhalvanyitom a lampat, hogy egyesevel, "felorankent" csopognek be a
fotonok. (Ez nem lehetetlen, az emberi szem pl. mar tiz foton is
eszrevesz.) Meglepetesre ilyenkor is szep csikok keletkeznek a filmen!
(Persze jo sok ido elteltevel.) Ez azt jelenti, hogy a fotonok hol erre,
hol arra mennek, "onmagukkal interferalnak" anelkul is, hogy ehhez sok
fotonra, es "hullamokra" lenne szukseg. Valahogy igy derult ki, hogy a
foton valami egeszen mas, mint egy biliardgolyo, teljesen mas torvenyek
szerint "mozog", es ez egy teljesen uj fizika, a mikrovilagot leiro
kvantumfizika kezdetet is jelentette egyben.
Egyebkent a dolog dobbenetesen egyszeruen leirhato, csak ket tok
egyszeru, de kulonos szabalyt kell felallitani, amint ezt Feynman a
"QED, A Strange Theory Of Light And Matter" c. konyveben gyonyoruen
leirja. Ebben a konyvben Feynman (tenyleg kozertheto!) elemi
modszerekkel tisztaz minden orjitonek tuno, "most akkor hullam vagy
reszecske" kerdest. A konyv szerintem messze veri Hawking, Penrose es
egyeb menok mindenfele ismeretterjeszto muveit, mindenkinek ajanlom.

FeCO

Udv mindenkinek! 

> Felado : Toth Andras
> Visszaternek az eredeti kerdeshez (1db foton). Nekem ugy tunik, hogy a
> hullamszeru viselkedeshez (interferencia, polarizacio) tobb fotonra is szukse
g
> van. Jol gondolom, hogy a hullamszeru jelensegek csak nagyobb mereteknel
> jelentkeznek?

Amennyire en tudom, nem. A hires-nevezetes 'ket-res kiserlet'
(reszletesebben lasd pl. Feynman, Mai Fizika 3. es 8. kotet, ha jol 
emlekszem) bizonysaga szerint 1 db reszecske (kvantum) is hullamkent 
viselkedik, legalabbis bizonyos ertelemben (interferal), amellett, hogy 
megorzi kvantumos mivoltat. Igaz, ezt, ha jol tudom, tenylegesen 
neutronokkal vegeztek el, de az anyag-hullam dualizmus rajuk is fennall.

>Felado : Kiss Gabor
>Javaslom a kovetkezo pongyola definiciot:
>Tudomanyosnak tekintheto az az elmelet, amivel josolni lehet.
>(Adott feltetelek meglete eseten mi fog tortenni, fuggetlenul attol,
>hogy ki a megfigyelo.)

Alapjaban veve egyetertek, hogy ez egy nagyon fontos kriterium. 
De a tudomanyos vizsgalodas targyaul szolgalo jelensegcsoportokat
is meg kene hatarozni, tehat, hogy egyaltalan mire vonatkozolag 
akarsz 'tudomanyosan' josolni. Jozan paraszti esszel es valamekkora 
elettapasztalattal barki meg tud josolni eleg nagy biztonsaggal egy csomo 
'hetkoznapi' esemenyt, anelkul, hogy tudomanyos modszert alkalmazna. Ez 
nyilvanvalo, ami miatt megis erdekes szerintem, az az, hogy hol a hatar a 
'tudomanyos' es a 'nem tudomanyos' joslas, es az azok targyaul szolgalo 
jelensegek kozott. Es akkor vissza is erkeztunk a hatarok kerdesehez. :].  

Sorry a farasztasert,
gereble.

Kiss Gabornak:
Passziv gepen azt ertem, hogy ne legyenek a gepen belul jeldetektalo elemek,
mert ezek lassitjak a mukodest. Nyilvanvalo, hogy egy ilyen gep lete meg ma-
tematikailag is megkerdojelezheto, nem hogy kivitelezheto. Kicsire nem adunk.


Matyasnak:
Kosz a valaszokat. Amit a TG-rol, Church hipotezisrol (hipotezis!) irtal,
azokkal en is tisztaban vagyok, engem eppen az erdekelne, hogyan szerezhet-
nenk bizonysagot ez ugyben. Ezt nem tartom teljesen remenytelen dolognak.
Ami a QM-et illeti. Nem torvenyszeru, hogy a QM-es effektusok nem juthatnak
fontos szerephez az agyban. Te eleve feltetelezed, hogy a QM-es folyamatok
kaotikusak, es nem rendezettek, es hogy nagyobb dimenzioban "kiatlagolodnak".


Tovabbra is erdekelne, ki tud valamit mondani a Church fele lambdakalkulusrol,
vagy a TG-vel kapcsolatos dolgokrol! 

Udv.:
    S. Balazs

Hello!
 
 Koszonom mindenkinek a 'magneses' es a 'csillagos' kerdesemre adott 
valaszokat. Ha nagy leszek meghalalom.
 Viszlat!
 
 
        Barna Janos

Brendel Matyas irja (#4):
>1) Church hipotezis: tudtommal ez azt mondja, hogy az 
>algoritmikussag fogalmat a turing gep, rekurziv fuggvenyek, 
>formalis nyelvek ekvivalens harmasakenz ertelmezzuk. 
>Tudtommal az osszes valaha is felvetett
>algoritmus-rendszer ekvivalenciaja ezekkel bizonyitott. 
>Ellenpelda nincs. A tezis nyilvan nem bizonyithato, hiszen 
>az algoritmus fogalma nem definialt,inkabb foghato fel az 
>algoritmus definiciojakent, amihez egy kis tobblet
>magyarazat is tartozik.
>
>3) Az agy nemalgoritmikussaganak kerdese szerintem 
>is koltoi, a valasz velemenyem szerint is nem: 
>az agy algoritmikusan leirhato.

Ez egy jo kis kelepce: a nem definialt "algoritmus" fogal-
manak segitsegevel irnad le az agy mukodeset ;-)))
Nem Te ostoroztad a Vita resztvevoit, hogy elobb
definialjak a lelket, utana lehet rola beszelni?

Egyaltalan: mi az a fogalomkeszlet, amit lehet
hasznalni? Mennyire kell atdefinialni a nyelvet?

Udv
Attila