Sziasztok!

 >>a barna- vagy a zoldszemuek meghalnak, a kekszemuek nem.
 >Errol tudnal konkretumot irni? Szvsz ilyen virusrol beszelni nonszesz,
 >es ilyesmirol eddig csak rossz pletykakat hallottam.
Szerintem nem tul nehez egy ilyen virust csinalni.
Csakhogy ha elszabadulna, akkor mutalodna is,
es igy meghalnanak a kekszemuek is, a feherek is,
csak kicsit kesobb. Mert az egyik mutacio eppen ezt
a szelektivitast kapcsolna ki, ami semmi hatranyt nem
jelentene egy ilyen virusnak.

Udv,  Kalman

Szia Endre!

A fizikusok tomegnek azt nevezik, amit a normalis
emberek nyugalmi tomegnek hivnak. Egyebkent
energiarol beszelnek. Hogy a fenynek nincs tomege,
az azt jelenti, hogy nincs nyugalmi allapota, hiszen
c-vel megy. Energiaja es impulzusa van neki, sot
forgatonyomateka is, ha  cirkularisan polarizalt.
De tevedes a feny energiajara az E=m*c^2 kepletet
alkalmazni, hiszen fenyre m=0, mig E nem nulla.
A helyes keplet: E^2 = m^2*c^4 + p^2*c^2 .
Ez minden objektumra jo, nem csak fenyre.
m=0 miatt fenyre az E = p*c adodik (p az impulzus).
Persze ha van energia, akkor lehet hozza
definialni vele ekvivalens tomeget, de az mar
egy masik tomegfogalom lesz. Akkor lesz
"nyugalmi" es "mozgasi" tomeg.

Igen, a radioado tomeget (pontosabban energiat)
sugaroz ki. Adok mukodtetesehez kell is energia,
ami potolja a sugarzasi veszteseget. (Ez
mas aramkoroknel is igy van: kell energiaforras.)
Ha tomeg alatt nyugalmi tomeget ertunk, akkor
a radioado nem sugaroz ki tomeget - hacsak
nem szublimal :-)

Ami a vakuumos kerekes kiserletet illeti:
biztos, hogy az a fenynyomastol van?
Ugy tudom, hogy vakuum nincs a keszulekben.
A megvilagitott kerek azert jon mozgasba, mert a lapat
sotet oldala felmelegszik, lokalisan megno a gaznyomas,
mig a tukrozo oldalon a nyomas valtozatlan, ez hozza
forgasba a lapatos reszt.
Ha letezik az altalad emlitett szerkezet is, akkor
konnyu megkulonboztetni oket: a fenynyomasos a
kek feny hatasara porog gyorsabban, a gaznyomasos
a vorosere, infravorosere.

Udv,   Kalman

Gondolom mindenki latott mar monociklit.
Lehetne ezt meg tovabbfejleszteni, hogy a jovo nemzedeke
ne becsulje le korunkat, mert leragadtunk a kokorszaki
valtozatnal, s nem tettunk hozza semmit. 
Esetleg 'kezihajtany' jellegu monociklit is lehetne krealni. 
Valtos megoldasok is szobajohetnek, nem csak lanckerekkel. 
Pl. olyan attetelezest is elkepzelhetonek tartok, hogy alul van 
2 egymashoz kozeli kere'k kozos tengelyen, felette pedig
egy nagyobb fogaskerek, melyen a pedal van, es e fenti
fogaskerek logna be az also 2 kere'k koze, ahol tobb fogaskerekbol 
allo valtomu lenne. Igaz, ez mar multi-cikli lenne, de
sebaj. Aki pedig ugy velne, hogy ciki egy ilyen furcsa jargannyal
kozlekedni, az alcazasul korulvenheti karosszeriaval, mely
4 kerekkel ki van tamasztva, hogy ne billegjen.

Udv: zoli

Sziasztok!

Tamas, irod (vegre valaki megirta a keresztneved ;-) ):
: Bocs! Nagyon buta vagyok! Nyilvanvalo... Bocs...

Ugyan mar, nekem is voltak mar igen gyenge pillanataim a TUDOMANY-on. ;-)

[a dBm-rol]
: Aha! Ilyet meg nem lattam...

Adatlapban csak ez van.

[a GPS-szeru pszeudorandom kodolasrol]
: Ha csokkentem a sebesseget es a tevolsagot, akkor nem egyszerusitheto
: le a szerkezet??? Nem is erdemes vele foglalkozni?

Alapvetoen javulni fog a helyzet termeszetesen. Egyreszt Neked nem celod
az antenna termikus zaja alatti jeleket feldolgozni, tehat lehet lazitani
a peremfelteteleken. Masreszt viszont a sziknronizacios problemak
megmaradnak (addig kell korrelalni, amig vegre jelet latunk). A
gyakorlatban valoszinleg 10 dB-t tudsz javitani a jel-zaj viszonyon, ha
egyszeru szinkronizaciot akarsz, de az egesz korrelacios hobelebanc
helyett Neked sokkal egyszerubb megoldasod is van:  szimplan megnoveled az
ado teljesitmenyet 10 dB-lel [868 MHz-en tipikusan 25 mW-ig lehet
sugarozni (14 dBm), egy alsa'vban akar 500 mW-tal is (27 dBm)  -- persze
ez EU szabalyozas, de gondolom a magyar szabaly harmonizalt].

Ha ugy gondolod, a temat attehetjuk maganlevelbe, mert itt a listan a
radioadovevo problemat mar esetleg unjak a tobbiek. ;-)

Udv,
marky

Sziasztok!

Buvar irta:
: Bizonyara bennem van a hiba, tul cinikus vagyok, elkepzelem, hogy a
: 6V-os dinamokat gyarto ceg jelentos osszeggel tamogatta a
: torvenyjavaslatot

Minden lehetseges. Sajnos nem sikerult kideritenem, hogy az eredeti
torveny mikori, de ha esetleg tenyleg harc volt a 6V-os dinamogyar meg a
12V-os kozott, akkor ez valoszinuleg meg valamikor az o:zo:nvi'z elott
lehetett [mondjuk az 1920-as, '30-as evekben], mert kulonben ilyenrol
tudna az ember. A weben keresgelve mindenfelet lehet talalni regi
dinamokrol (1930-ban mar ugyanugy neztek ki, mint a maiak), csak eppen
villamos adatokat nem.

: Itt az USA-ban nyilvanos, hogy kik (maganemberek,
: vagy cegek) milyen osszeggel tamogatjak a kulonbozo partok es az egyes
: jeloltek kampanyat. Erdekes osszefuggesek figyelhetoek meg. Hogy van ez
: az EU-ban?

Elvileg ugyanez, de orszagonkent valtozo. [Remelem, most nem moderalnak ki
off topic-ert. Meg is igerem, hogy a temaban tobbet nem irok.] A
germanoknal a 20000 DM folotti adomanyokat a partok eves elszamolasaban az
adomanyozo neve'vel+lakcimevel kell foltuntetni, a 20000 DM alattiak kvazi
anonim adomanyok ("egyeb bevetel" rubrikaban csak a ve'gosszeg). Ha nem
partnak adomanyozol, hanem kepviselonek direkt, akkor nem tudom, hogy mi
van, mivel ok elvileg nem fogadhatnak el adomanyt [mu"ta'rgyat pl. ki
kell(ene) fizetniuk -- valami hatar biztos van, mert a "Juliska neni
csokoladetortaja" kategoriaju dolgokat atveszik] Szerintem az adomanyt
tovabbitjak a partnak. De ez az egesz ugyis modosulni fog a kulonbozo
tobbe-kevesbe aktualis partadomanyi botranyok miatt, hogy hogyan, azt nem
tudni.

Udv,
marky

Thus spake HIX TUDOMANY:

> Termeszetesen, ez volt a furcsa, mert amikor a biztositek
> kiolvad, meg a transzformator maradhat epen. Foleg ha egy

Amikor ez a biztositek kiolvad, a trafo mar nem valoszinu hogy ep.
(Lehet hogy mukodik, de a gyarto mar nem vallalja a felelosseget erte)

> Nem tudom, miert is lenne hiba, ha En is tippelek, meg
> akkor is, ha tevedek. Egyszeruen ki kell javitani, anelkul,
> hogy tragediat csinaljon valaki belole.

Ez nalatok nem szokott mukodni, hiaba javitjuk a hibaitokat.

> dobok. Az is biztos, hogy amikor ujra tekercseltem egy
> beepitett biztositekkel rendelkezo transzformatort, a
> hagyomanyos (az addig hasznalt keplet szerint), nagyobb
> menetszamot kaptam, mint amivel eredtileg rendelkezett.
> Ezert gondoltam arra, hogy a biztositeknak mas szerepe is
> lehet, de amint irtam adodhatik a vasmagminosegbol is (Ez
> borzasztoan serti "vt"-t). Ezert kavarodtam ossze.

Miert nem fogtad rogton a Mars es Venusz allasara? Valoszinuleg mashol
alltak a trafo tervezesekor es az ujratekercseleskor. Ugyanugy semmi
koze hozza, mint a biztositekhoz. Nagyon jo hogy probalsz osszefuggeseket
keresni, de azokat ellenorizni is kene stb... Nem sert senkit sem a
talalgatasod, de ez akkor is csak talalgatas, nem keverendo ossze egy
megalapozott elmelettel. Ugyanebben a stilusban nyomod az egyeb munkaidat
is, sajnos...

> Udv, Szocs.

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"Utolag okosnak lenni olyan mint elore hulyenek"

Thus spake HIX TUDOMANY:

> >Annyian mondtak mar ilyesmit ...
> Igen a kisfiu es a farkas esete. Mar azt a kialtast sem hisszuk, amikor
> valoban itt a farkas.

Ezt is annyian mondtak mar... :)

> De mit tesznek a mi tudosaink? Iletve azok a szakemberek, akiknek
> ertekelniuk kelene egy hasonlo munkat? Hat nem hiszik el!

Nem kell ertekelniuk. Semmi kozuk hozza. A talalmanyodat a Nobel dij
elott nem kell jovahagyatni senkivel, csak publikald, es vard a stockholmi
telefonhivast... Vagy csinalj belole penzt. A szabadalmaztatashoz nem
feltetel hogy a keszulek mukodjon is, gazdasagos legyen :)

> Es Jonnek a Kanadaiak, az Amerikaiak, es dollarmilliokat, (ha nem milliard)
> potyogtatnak Szabo ur kezebe. Biztos nem a ket szep szemeert.

:)) Az operencias tengeren tul, ahol a kurtafarku malac tur, elt egyszer
egy oreg fizikus a harom fiaval. A fiuk elindultak kutatni, vegul a
szerencsetlen sorsu, alulkepzett legkisebb fizikus legyozte a tudomanyos
kozvelemeny hetfeju sarkanyat, es megszerezte a gravitacio ingajat.
Elnyerte az USA penzet es fele tudomanyat, azota is boldogan forog az
inga, ha meg nem allt. Magyar nepmeset hallottunk Csaba eloadasaban...

> Fizikai magasfoku iskolam nincs, ezert tobbszor le is kell 'nyeljem a
> tesztat', de ennek vannak elonyei es hatranyai is.

Elonyei? Pl nem zavarjak a fantaziad szabad szarnyalasat azok az idetlen
szabalyok, amirol nem tudsz...

> A szakmai, gyakorlati, logikai kepessegeim azomban arra utalnak, hogy

Inkabb ne menjunk bele hogy mire utalnak...

>    Udv. Csaba.

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
Egyetlen atombomba tonkreteheti az egesz napodat!

Thus spake HIX TUDOMANY:

> Osszefoglalva egy lezersugar utjaba difrakciot kelto wolframszalat rak,
> majd a lezersugar kore gondosan egyenkent kulonbozo anyagu tarcsakat
> helyez, ez megvaltoztatja a difrakcio karakterisztikajat ugy, hogy a
> valtozas alapjan azonosithato, hogy mi a tarcsa anyaga. Ezek kulonfele
> femek, muanyag, mugyanta volt. Szenzacios.
> 
> Nem olyan nehezkes osszeallitani a szerkezetet (nem milliokba kerul) es
> megismetelni a merest, ha valaki olyan intezmenyben dolgozik, erdemes
> lenne.

Ez a kiserleti osszeallitas megtalalhato az ELTE kiserleti fizika
tanszeken, hallgatok mernek vele, annak idejen en is. Az intenzitast
szamitogepre kotott erzekelo meri, program illeszti a szamitott
eloszlast, stb... A cel a drot vastagsaganak merese volt.
Valoszinuleg mar sokan elvegeztek a merest (pl unalmukban), az is
lehet hogy ugyanaz jott ki. A kiertekeles a lenyeg!

> Udv: Endre

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"Windows98, mert csak ezt erdemlem :)"

Thus spake HIX TUDOMANY:

> De mukodik. A magnetosztrikcios egyenlet formailag tokugyanolyan mint a
> piezoegyenlet, ok-okozat ugyanugy megfordithato. A problema valoszinuleg
> az, hogy piezoelvvel sokkal nagyobb feszultseget tudsz eloallitani, mint
> magnetosztrikcioval. Az utobbi nem tud valami gyakorlatilag megvalosithato
> szikrakozt atutni, tehat gyujtani sem lehet vele. Raadasul kell hozza egy
> tekercs.

Erzekelni meg lehetne vele, de arrol sem hallottam soha.
Az elmeletehez nem ertek, de nem is tudom elkepzelni, hogy egy nem
magneses, anyagaban homogen ferritrudat hosszaban osszenyomva, abban
hogyan alakulhat ki a ruddal parhuzamos iranyu, valtozo nagysagu
magneses mezo. Serul a szimmetria...

> Udv,
> marky

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"Utolag okosnak lenni olyan mint elore hulyenek"

Thus spake HIX TUDOMANY:

> Előre is elnézést a hülye kérdésért! Ez olyan, mint egy normál relé
> (mondjuk Reed relé), csak mozgó alkatrész nélkül? Mi a különbség
> (mondjuk a mechanikai problémák kiküszöbölésén túl) közöttük? Mikor
> szokták ezeket használni?

Gyakorlatilag ugyanazt a feladatot valositjak meg, de a tulajdonsagai
kicsit elteroek. A felepitese termeszetesen teljesen mas mint a
mechanikus releknek, ezek teljesen felvezetos szerkezetek, mozgo
alkatresz nincs bennuk. A bemeneten egy optocsatolo szokott lenni, a
tuloldalon pedig egy kapcsoloeszkoz (tipikusan tirisztor/triak), es
persze a hozza tartozo meghajtoaramkor.
 Mostanaban egyre gyakrabban hasznaljak, mert egyre olcsobbak lesznek,
a hagyomanyos rele lassan megy ki a divatbol.
 Elonyei koze tartozik a megbizhatosag (nincsenek kopo/szennyezodo
erintkezok), a kis meret, a gyors es zajtalan mukodes. Egyes tipusoknal
lehetoseg van fazishasitasos vezerlesre is, masok a zavarok csokkentese
erdekeben nullaatmenetnel kapcsolnak. Hatranya, hogy nagyobb az atmeneti
ellenallasa mint a hagyomanyos releknek, ezert a nagyobb teljesitmenyu
tipusokat huteni is kell, erzekenyebbek a tulfeszultsegre es a
szelsoseges homersekletre.

> Vannak ilyenben 400V-ot eltűrő eszközök is???

Kapcsoloeszkoz van sokkal nagyobb feszultsegu is, de 400V-ra meg SSR
is van. Pl a modern villanymozdonyok motorjat is elektronikusan
vezerlik.

> EIK && üdv From:, a feszültségkeltő

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
*** This advertising space is for sale ***

Thus spake HIX TUDOMANY:

> Sajat gondolatom az, hogyha lenne tomege, akkor a radioado tomeget
> "sugarozna" ki, de honnan vonja el a tomeget, hol csokken es minek a
> tomege?
> 
> Viszont ha nincs tomege, akkor honnan van a fenynyomas? Ami vakuumban
> gyonyoruen megporgeti a szelkereket. Rendbe tudja ezt valaki tenni?

A foton a klasszikus hateresetet kepviselo, fenysebessegnel sokkal
lassabb targyakkal szemben a relativisztikus hateresetet kepviseli.
Nyugalmi tomege nincs, csak mozgasi.
A tomeg, impulzus a tapegysegbol szarmazik, a droton keresztul kerul
a radioadoba, majd onnan az antennara.

> Endre

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
*** This advertising space is for sale ***

> Felado :  [Finland]

> "Mivel a foton tomege zerus, az elektromagneses kolcsonhatas vegtelen
> hatotavolsagu; potencialja a toltesek tavolsagaval forditottan aranyos."

Itt tomeg alatt a nyugalmi tomeget ertettek, ami 0.

> Sajat gondolatom az, hogyha lenne tomege, akkor a radioado tomeget
> "sugarozna" ki, de honnan vonja el a tomeget, hol csokken es minek a
> tomege?

A radioadot taplalo energiaforras adja az energiat, es annak tomege csokken.

> Viszont ha nincs tomege, akkor honnan van a fenynyomas?

A foton energiaja:  h_vonas * omega, csak a frekvenciatol fugg,
ebbol szamolt impulzusa pedig h_vonas * omega / c.
Mivel a foton energia- es impulzusoperatora egymassal aranyos, a foton
negyes impulzusanak abszolut erteke 0:
h_vonas^2 * k^2 - h_vonas^2 * omega^2 / c^2 = 0
ami azt jelenti, hogy a foton nyugalmi tomege zerus.

> Ami vakuumban
> gyonyoruen megporgeti a szelkereket.

Szepseghibaja a kirakatokban neha feltuno fenymalmoknak, hogy "forditva"
forognak. Azt varna az ember, hogy a fekete oldal fele forog a kerek: a
fenyes lapon nagyobb a fennyomas, mert  onnan visszaverodik a feny, tehat
nagyobb az impulzusvaltozasa, mint a fekete oldalon, ahol elnyelodik.  De
nem ugy forog, hanem pont ellenkezoleg. :-)))

Ennek az az oka, hogy nem a fennyomas mozgatja, hanem a nem tokeletes
vakuumban jelen levo gazatomok, amelyek a fenytol kisse jobban felmelegedo
fekete oldalon nagyobb impulzust kapnak, es ez az impulzus forgatja a
kereket.
Nyilvan lehetne csinalni igazi fenymalmot is, ami mar jo iranyba forogna,
csak ahhoz sokkal jobb vakuum es sokkal jobb csapagy kellene, mivel a
fennyomas nagyon kicsi...

> Rendbe tudja ezt valaki tenni?
Megprobaltam...   :-)

Udv, Jozsef

Sziasztok!

Kedves Messire,

Leveleden enyhen megrokonyodtem, megneztem a honaljamat es szaraz volt.

Annyit mondok, en az _informaciot_ nezem, nem a csomagolast. (Es
legkevesbe azt veszem figyelembe egy ember elo-megitelesekor, hogy a
media mit mond rola, hogyan vagjak szet pl. a szoveget a Monika-showban,
kilogott a lolab.) Nem erdekel tehat, hogy milyen egyhaz milyen atya. Az
erdekel, hogy amit mond, amit csinal, amit mutat, megallja-e a helyet,
lehetoleg szemelyesen de legalabb is kozvetlenul. Sajnalattal kozlom,
hogy eddig megallja. A Te leveled pl. viszont nem, meg igy sem, hogy
smiley-kkal tompitottad.

> Az 1850 es szamban ideztel egy "zsenialis" embert, aki az altalad megadott
> URL-en fricskat ad a gravitacios hullamokat elkepeszto penzekert eleddig
> hiaba kereso idiota tudosoknak;-)

En ilyet nem irtam. Ugyanakkor nem mulhat SEM az en, SEM a Te szuveren
megiteleseden az, hogy esetleg sokaknak sok penzert nem sikerul valami,
ami keveseknek keves penzert igen. A penz es a letszam nem minden, ezt
tudom mondani es ezzel nem celoztam semmire, a teny az teny.

> Amugy Kisfaludy idofizikus ur altalad ajanlott "szenzacios" , "nobeles"
> irasat termeszetesen nem olvastam, mert minek?;-))

Ne haragudj, de ez peldatlan hozzaallas, ennel kicsit tobbre is
tarhatnad magad. Ennyi erovel barmelyikunk mondhatna, hogy de nem hiszem
el hogy Hirosimaban atombomba robbant. "De hat itt vannak a hiteles
dokumentumok, jegyzokonyvek, filmek, mutans tulelok!!!" - valaszolhatnad
orjongve a megrokonyodestol, mire o csak felretolna: "Nem olvasom el,
nem nezem meg, mert minek?!;-))" Az a hanyezer kis ferdeszemu meg
forogna a sirjaban. Mar amelyikbol maradt annyi, hogy sirja lehessen.

Annyira megrokonyodtem a leveleden, hogy itt most nyilvanosan megkerlek
arra, hogy meg veletlenul se nezd meg, SOT ne is ismeteld meg a
kiserletet. Te: lemaradsz. Nem baj, vagyunk elegen.

> Megkerdeznem tovabb azt is, hogy az altalad ajanlott oldalon szereplo
> linkekrol mi a velemenyed?

Milyen velemenyem?! Mirol beszelsz? Szerinted _velemeny_ az, ami
nehanytiz oldal elolvasasa utan lehetseges? Anelkul, hogy gondosan
megvizsgalnek barmit is? Nem alkotok velemeny olyasmirol, amit nem
vizsgaltam meg gondos korultekintessel. Tolem meg azt is allithatnad,
hogy bizonyos esetekben az alma felfele esik es nem Newton fejere, arra
is azt mondanam, hogy jo, mutasd meg azt a bizonyos esetet, nem kezdenek
el mindjart anyazni.

> Mi a velemenyed pl, a http://www.nexus.hu/eaglehawk/ cimrol, melyet az
> altalad szenzaciosnak mondott honlap "Josua atya honlapjakent" reklamoz, s
> amely Josuat van szerencsetlensegem ismerni is:-)) Kisfaludy idofizikus ur
> egyik kollegajakent idegesitett mar nehanyszor a neten:-)

Meg nem neztem meg, jelenleg a Kisfaludy idofizikajat bujom. (En
ELOLVASOM, es nem rantom meg a vallamat, hogy "minek?!".) Egyebkent
mivel idegesitett?

> Persze egy esetben nem is kell valaszolnod. Ha Te vagy az a Varga Endre aki
> szintugy az ajanlott honlapra van tarsoldalkent linkelve, "Varga Endre
> tetelei" neven, ami a http://donarac.freeweb.hu/ cimen erheto el....nos,
> akkor no comment.

Igy van. Magam is meglepodtem, mikor felfedeztem a linket az oldalan,
egyszeruen csak kirakta. Nem kivanok meg szolni az ott irtakrol; az az
iras logikai kenyszerusegbol szuletett, megprobaltam jocserkesz modjara
megcafolni az ezoterikus dolgokat (merthogy meg nincsen semmilyen
cafolatunk ra!, ezert ugy gondoltam, csinalok), de meglepetesemre
bebizonyitani sikerult. De amig nem keszul el a bizonyito (vagy cafolo!)
kiserlet (mar csak a megfelelo paciens hianyzik), addig nem is latom
ertelmet erdemben beszelni rola.

Plane ha egy Messire _meg_el_sem_olvasna_mert_minek_...

Gondolom Ti is helyesnek tartjatok azt, hogy addig nem beszeljen senki
egy elmeletrol (barmennyire is tamadhatatlan), amig nincsen alatamasztva
hiteles kiserlettel. (De az azert nem semmi, hogy megha ala is van
tamasztva hiteles kiserlettel, meg a Meresugyi Hivatal is megismetelte,
AKKOR IS jon egy Messire es azt mondja, hogy "nem olvassa el mert
minek?!;-))" Es meg kacsintgat is hozza. Azert ez egy kicsit durva,
Messy.

Ja! Ha mar itt tartunk, ha valakinek van az ismeretsegi koreben
pestkornyeki _csukloamputalt_ vagy _konyekamputalt_ ember, kerem vegye
fel velem a kapcsolatot. Elozetesen annyit, hogy a kiserlet 24 oraig
tart setalassal, ulessel, fekvessel (alvassal) felugyelet mellett
_nem_korhazi_ kornyezetben, egy vervetelt leszamitva pedig _pontosan_
olyan veszelyes, mint a konyhaban allva kezbevenni egy ures poharat.
Koszonom. A lehetosegek szenzaciosak (sajnos tulzottan is, de hat ez
van), de csak akkor ha sikeres a kiserlet, ahhoz viszont alany kell.

Udv: Endre

ui: Kedves Messire, akar azt is megkerdezhetnem, hogy: Csak ennyit tudsz
felmutatni? Hogy "nem olvasom el, mert minek"? Hat ez nem sok. Mutass
jobbat. Legy hasonloan talalekony, vallald Te is az ertelmetlen
megalaztatast, kuzdj Te is az emberekert ugy, mint ez a Kisfaludy
idofizikus ur.

Csinalj jobbat, csinalj tobbet.

Kedves Zoli,

> > Felado :  [Finland]
> > Temakor: The Gravity Waves in Optics ( 32 sor )
> >  Arrol van szo, hogy ugye probaljuk hatalmas foldalatti
> > komplexumokban merni a gravitacios hullamokat, egy magyar feltalalo -
> > eppen a Kisfaludy Gyorgy, akirol szo esett valamelyik elozo
> > levelemben, csak a keresztneveben nem voltam biztos - pedig lezerrel
> > merte. Hat ez hanyszoros Nobel-dij is?
> > http://members.xoom.it/terembura/all-labor2.html
> > Osszefoglalva egy lezersugar utjaba difrakciot kelto wolframszalat
> > rak, majd a lezersugar kore gondosan egyenkent kulonbozo anyagu
> > tarcsakat helyez, ez megvaltoztatja a difrakcio karakterisztikajat
> > ugy, hogy a valtozas alapjan azonosithato, hogy mi a tarcsa anyaga.
> > Ezek kulonfele femek, muanyag, mugyanta volt. Szenzacios.
> > Udv: Endre
> De itt szo sincs a gravitacios hullamok mereserol, hanem
> egy anyagvizsgalati modszerrol irtak es Te is arrol irtal.
> Egyebkent - mint anyagvizsgalati modszer - lehet, akar
> szenzacios is.

Ezzel nem ertek egyet. Marmint azzal, hogy nem egyben a gravitacios hullam
detektalasa tortent meg. (Anyagvizsgalati szempontbol ugyanakkor ratapintottal 
a lenyegre.) Eleinte magam is igy velekedtem, egy lenyeges dolgot azonban
figyelmen kivul hagysz, megpedig, hogy az atvezetett lezersugarra _nem_
tomegvonzas hat, mivel torusz belsejeben a tomegvonzas (a torusze) zerus.
Az anyagminoseg megis megjelent a diffrakcio karakterisztikajanak
modosulasaban, ami mar kozvetlenul azt jelenti, hogy csakis gravitacios
hullamok kozvetithettek a kulonbozo anyagosszetetelek informaciojat a
fenykvantumokra.

Ismetlem: Ha a tomegvonzas zerus, akkor nem szabadna valtoznia a diffrakcionak.
Azonban megis valtozott, meghozza az _anyagosszetetel_, tehat a gyuru
_mikroszerkezetenek_ fuggvenyeben, ami CSAKIS ugy magyarazhato, ha az
atomoknak, a szubatomi reszecskeknek sajat gravitacios mezejuk nagy
tavolsagban is elkulonul, es csak vektorialis eredojet tapasztaljuk meg ugy
mint tomegvonzast. Tehat: a reszecskek a vegtelenben is elkulonulo
_gravitacios_ hullamokat_ bocsatanak ki.

Megegyszer elismetlem: Ha csak fiktiv tomegvonzasrol beszelunk, NEM szabadna
valtoznia a diffrakcionak, egyebkent meg akkor sem ha a torusz belsejeben
zerus. De zerus gravitacional is valtozik, ami gravitacios komponens-jellegu
hullamokra,  azaz gravitacios hullamokra utal.

(Elnezest, csak Messire levele utan ugy veltem, talan szukseges ennyiszer
elismetelni felkeszulven arra, hogy hatha akad meg valaki, aki "nem hajlando
elolvasni" ha csak egyszer irom le. :)) )

Ez nem lehet reszecske (a legendas graviton), amennyiben egy tomeg mas
tomegekre gyakorolt tomegvonzasa fuggetlen a vonzott tomegek szamatol.
Marpedig fuggetlen, tehat nem oszlik meg, ezt mutatjak a kepleteink is.

Egyebkent az ujfajta anyagvizsgalat lehetosege szempontjabol is csak ugy
mukodhet a dolog, ha gravitacios hullamokrol beszelunk. Miert? Mert enelkul
a kulonbozo osszetetelu testek gravitacioja csak a tomegvonzas skalaris
mertekeben kulonbozne (vagy egyezne meg!), _hullamosszeteteleben_nem_,
ami nem tehetne lehetove, hogy a diffrakcio karakterisztikaja az
_anyagosszetelel_fuggvenyeben_ valtozhasson.

Udv: Endre

> Felado :  [Hungary]
Irja:
>De akkor miert nincs eredmeny?
Sehogysem tudom elkepzelni, hogy a nagy titoktartas az eredmenytelenseget 
takarna-

>Ezt ugy ertem, hogy ha magara hagyunk egy testet - mondjuk a
>vilagurben -, akkor az forgasba jon. Mert van ez a hatas. Jol ertem?
>Es merre mutat a forgastengely?
Ha en is jol ertem: "Mert van ez a hatas.", egy tomeg nyugalmi allapota (a 
Fold tomegehez kepest, vagy a Naprendszer-hez kepest) a mozgas akkor a ter 
mihez viszonyitana a nyugalmi allapotot?
Vagy teljesen ertelmetlen hasonlokrol beszelni? Inkab illo mozgasban levo 
reszecskekkel szerepeltetni a teret, melyek egyenlotlen impulzus atadasai 
mozgast produkalhatnak? De hogy valami van az biztos, es nem "becsapas" 
ahogy Janos emliti.
Esetunkben (de ezt is irtam) "ket" tomeg nyugalmi allapotainak az 
osszehasonlitasarol van szo, mentesitve a 'g' hatastol.
 >De mi a baj?
Termeszetes nem rolad van szo.
Azt mar iram, en nem vagyok fizikus. Az inga mar 98-ban szerepelt a listan 
AKI neven, (aszimetrikus kettos inga) (le is szerepelt:-( )
Anelkul, hogy barki komolyan tudta volna venni, mar akkor is a foldig 
tapostak.
En magam tudok csodalkozni, ha csak ennyit tud a tudomany.
Nalunk is vannak tanarok. Olyan kozel, hogy ha a toronybol egy kovet 
eldobnek el is ernem, de meg arra sem meltoztat, hogy megnezze,: "nem, neki 
olyat ne mondjak, olyan nem letezik" stb.
Voltak a helybeli egyetemrol is, eldontottek, hogy az inga azert mozog, mert 
mozog a torony. Az ELTE, BME, legalab annyit irhatna,: "Nagyur a tema nem 
erdekel"
Fel kelett kossem a ".." hogy valoban tisztaba tegyem a dolgot.
Az eredmeny pedig nem valtozott!!! iletve ahogy eddig is, az inga o magat 
igazolja.
Velemenyem pedig, mivel 'egy epuletben minden tegla fontos', az eset tovabi 
felfedese, szakmai magyarazata, hasznalati lehetosege stb. valamelyik erre 
szakosodott kompetens egyetem, tarsulat, stb. dolga lenne.
  Udv. Csaba.

Szervusz!

> Felado : abli....
> Temakor: Re: energiakonverter kovetkezmenyei
> Idopont: Mon Jun 10 12:03:32 CEST 2002 TUDOMANY #1852
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> 
>> atomhaboru sem kell, az amcsik _rasszerzekeny_ fegyvert 
fejlesztettek
>> ki... Tehat mondjuk a feketek meghalnak, a feherek nem. 
Aztan jon az,
>> hogy a barna- vagy a zoldszemuek meghalnak, a kekszemuek 
nem.
> Errol tudnal konkretumot irni? Szvsz ilyen virusrol 
beszelni nonszesz,
> es ilyesmirol eddig csak rossz pletykakat hallottam.

Konkretum?

Meg a nagyrasszok kozott sincs akkora kulonbseg, hogy ilyet
meg lehessen tenni.
Vannak eltero tulajdonsagok, de nem latom, hogyan tudna egy
virus azok alapjan szelektiven fertozni.

Kollegam nemreg meselte (Gerald ....(?): Haboruk, jarvanyok,
technikak c. konyv): Hasznaltak annak idejen ilyen 
"fegyvert", de ehhez nem volt szukseg "fejlesztesre":
Eszak amerikaban nagyon sok europaban "hetkoznapinak 
szamito"
jarvany ismeretlen volt, amig europaban az emberek mar
evezredek ota egyutt eltek vele, a korokozo es az ember
tobbe-kevesbbe egymashoz alkalmazkodott.
Az alkalmazkodast azert emeltem ki, mert a hiedelemmel
ellentetben a virusnak sem "erdeke", hogy nagy 
hatekonysaggal elpusztitsa sajat gazdajat.
Az amerikai oslakossag koreben (akik az adott virussal vagy
bakteriummal sosem talalkoztak eddigi tortenelmukben),
viszont hatalmas pusztitasra volt kepes.
Az uj telepesek fertozottektol szarmazo eszkozoket, 
ruhanemut juttattak el az ellenseges indian telepulesekre.

udv,

Gogy

Uraim, Endre, 

> Viszont ha nincs tomege, akkor honnan van a fenynyomas? Ami vakuumban
> gyonyoruen megporgeti a szelkereket. Rendbe tudja ezt valaki tenni?
Tudomasom szerint a vakuumban forgo szelkerek attol forog, hogy a lapatkak 
a fekete 
oldalukon jobban melegszenek, es a gazmolekulak erosebben lokdosik azt az 
oldalt, mint a fenyeset. Tehat a mikroszkopikus szel forgatja.
Ha semmi gaz nincs a kornyezo terben, akkor nem forog a szelkerek, mert bar
van fennyomas, az olyan kicsi, hogy a forgatashoz nem elegendo.
A fennyomas a a foton (ha letezik egyaltalan ilyen reszecske:-) elnyelodesekor 
bekovetkezo impulzusvaltozas eredmenye kell legyen.
Irjon rola egy szakember tobbet...

ToZo

> > ...Mo.-n
> > evente 100 alatt halnak meg AIDS-ben. Viszont autobalesetben evente
> > tobb szazan. Az ellen sokkal kisebb erellyel lepunk fel.
> 
> Az autoval kozlekedes es ennek veszelyei alig kulonboznek a
> loval, lovaskocsival kozlekedes veszelyeitol, tehat ehhez mar
> alkalmazkodhatott az ember. Raadasul a kozlekedes veszeilyeinek
> nagyreszet (ugy hisszuk) kikerulhetjuk sajat akaratunkbol. Ezek
> egyike sem mondhato el az AIDS-rol.
Ez korrekt magyarazat, de azert az az ellentmondas letezhet,hogy egyelore 
egysegnyi befektetes a kozlekedesbiztonsag javitasaba tobb ember*ev 
megtakaritast eredmenyez, mint ha az AIDSre koltenenk. Ami nem jelenti azt,
hogy arra nem kell kolteni, mert lehet, hogy kesobb a helyzet rosszabb
lesz. 

Zoli, 

>> hogyan is gyorsul fel fenysebessegre, pl. amikor felkapcsolom a
>> lampat. El lehet ezt egyszeruen magyarazni?
> 
> Igazi magyarazat nincs, de foton eseteben terjedesi
> sebessegrol van szo, amit nem gyorsulas aran er el,
Ez az igazi magyarazat. A foton egyedul fenysebesseggel mozogva letezhet, 
ilymodon sem gyorsulni, sem lassulni nem kepes. 
Hiaba, ilyen a vilag. Vannak kerdesek, amik nem tehetok fel. 


Kalman,
> Es merre mutat a forgastengely?
Kituno kerdes. A hosszu leveledbol ez az egyetlen eleg ahhoz, hogy belassuk a 
"nagy forgato" letezesenek keptelenseget. 

Janos

Kedves Lista,

ToZo irta:

> Az autoval kozlekedes es ennek veszelyei alig kulonboznek a
> loval, lovaskocsival kozlekedes veszelyeitol, tehat ehhez mar
> alkalmazkodhatott az ember. Raadasul a kozlekedes veszeilyeinek
> nagyreszet (ugy hisszuk) kikerulhetjuk sajat akaratunkbol. Ezek
> egyike sem mondhato el az AIDS-rol.

Miert nem? Az AIDS is (ugy hisszuk) elkerulheto a sajat akaratunkbol. Nem
kell fuvel-faval ugyebar... :)

>> A fosszilis tuzeloanyagokat kieregeto eromuvek ellen nem keltunk
>> tomeghiszteriat, pedig sokkal tobb sugarzo anyagot bocsatanak ki (a
>> tobbi szennyezorol nem is beszelve). Megsem lattam, hogy ilyen
>> eromuvek ellen tuntettek volna.

> A fosszilis tuzeloanyagokat kiegeto eromuvek lenyeguket tekintve
> azonosak azzal a tuzrakassal, ami kore mar korai oseink is
> odaultek melegedni. Elkepzelheto, atelheto, ismeros folyamat -
> ellentetben az atomreaktorban lezajlo, csak a fizikusok altal jol
> ismert fura, kiszabadulva alattomos, lathatatlan modon kort
> terjeszto folyamatokkal, anyagokkal.

Igen, ez (es a kovetkezo is) az ismeretterjesztes hianyabol adodo
tulmisztikfikalasbol adodik (szvsz). Persze a media is ratesz egy lapattal.

>> Ilyen az ember. Sokan azt mondjak, hogy inkabb busszal utaznak, mint
>> repulovel. Pedig buszbalesetben sokkal tobben halnak meg a vilagon,
>> mint repulobalesetben. Bizonyos veszelyeket tulertekelunk,
>> bizonyosakat meg alul.

> A busz vegig az ember szamara legbiztonsagosabbnak erzett
> foldon van, mig a repulo egy idegen, legalabbis onerejebol nem
> elheto kozegeben kozlekedik. Egy lerobbant autobusznak van
> eselye az orszagut szelen vesztegelni, mig megjavitjak, ugyanez
> egy repulogeppel elkepzelhetetlen. Magyaran egy ropcsinel egy kis
> hiba is szinte garantaltan tragediat okoz, es ezen nem segit a
> statisztikai elonye sem.

Ezzel sem ertek egyet: a repulon a "kis hiba" biztos, hogy nem vegzetes,
mert a legtobb rendszer tobbszorozott. Eppen azert, mert a repcsi nem tud
leallni az ut szelere. Ha valami elromlik, akkor van helyette egy (ketto)
masik. Ez a hajtomuvekre is igaz. Ha legalabb egy db mukodik, akkor nincs
nagy vesz. En pl. sokkal nagyobb biztonsagban erzem magam egy repulogepen,
mint pl. az orszaguton.

Uff, en beszeltem.
--
Tibcsi(R) - 

> Felado : buvar_at_hungary.org irta:

>>A mai elektromos/elektronikus gepekben nem feltetlenul a mernoki szemleletet
>>kell keresni, hanem a hivatale't. Nemetorszagban pl. elo van irva, hogy a
>>kerekpar vilagitasa kizarolag dinamorol mehet, es ez kizarolag 6 V-os lehet.

>Bizonyara bennem van a hiba, tul cinikus vagyok, elkepzelem, hogy a 6V-os
>dinamokat gyarto ceg jelentos osszeggel tamogatta a torvenyjavaslatot
>beterjeszto politikus kampanyat, partjat...

Ne mar! Nagyonis jo ez a "hivatalos" szemlelet. Mint a biztonsagi
ov, 
gyermekules, stb. A dinamobol nem fogy ki a szufla, mig az elem 
lemerul, es a balfek polgar nem torodik vele, hogy csak pislakol,
vagy meg azt sem. Kulonben is draga az elem, annyiert mar so:rt is
adnak.

A zseblampa nem egy megbizhato eszkoz. Pl. barlangturahoz is 
tiltva van. Tul sokan tortek ki a nyakukat mert sotetben maradtak.
Igaz az izzo is kieghet a dinamosnal, de az sokkal, de sokkal tovabb
tart mint az elemek. Nota bene a Peli [Browning] zseblampakhoz dupla
izzoszalas izzokat adnak. Ha kieg az egyik szal, a haromallasu
kapcsolo 
attolasaval maris az uj izzoszal vilagit. Igy a kommandosok nem 
maradnak egy masodpercnel tovabb vilagitas nelkul.

Udv, Peter.