Kedves KULTtarsak!
Kihagytam egy nehany KULTURAt, ugy hogy elnezest, ha el vagyok maradva egy
brossuraval. 
Egy hete kezdtem pedzegetni, hogy egy csupasz cimlistaval nem sokat mondunk
egymasnak. Aki latta a filmet, jo esetben azt mondja, hogy aha, aki meg nem,
az nem fog a kolcsonzobe rohanni az emlitett videoert. Pedig erre volna jo ez
a filmes vita. Egy dicsero velemenybol vagy azt vegye ki az olvaso, hogy az
emlitett film megnezesre melto, vagy azt, hogy a felsorolt ertekekert nem
esik hasra es megallapitja, az izleseink elteroek. 
Tegnap sokadszor megneztem egy kedvencemet, A Little Big Man-t Dustin
Hofmannal. Megprobalom elmondani, miert tartom jo filmnek, hatha azok, akik
nem lattak, fellelkesednek.
1. Nekem egy film legyen optimista. Mielott hevesen nyomkodni kezded a Page
Down-t, hagy magyarazzam el, mire gondolok. Tudom, hogy az optimistat csak
egy hajszal valasztja el a minden alap nelkul hulyen bizakodotol. Optimistan
nem a szocreal tipust ertem, aki csillogo szemmel indokolatlanul tekint a
szurke jovobe. A derulatashoz nem kell fenyes jelen vagy igeretes jovo. Itt
van peldaul Zorba a gorog. A film vegen a ta'kolmany osszedol, a hosok
nyilvanvaloan totalisan csodbe kerultek anyagilag, megis kepesek egy jot
rohogni es ujra tancolni. Ezt az optimizmust szeretem. Vagy vegyuk a
Talalkoztam boldog ciganyokkal is c. jugoszlav (?) remekmuvet. Nem egy
vigjatek, tele van eroszakkal, igazsagtalansaggal, keseruseggel. Az
alapkicsengest megis optimistanak ve'lem.
2. Ara'nyosan (nem az akcio rovasara) legyenek jo parbeszedek, erdekes
gondolatok, esetleg egy-ket hatalmas mondas. Lehet mely filozofikus vagy csak
egy nagy benyoges, csak epuljon be a szoveg a sztoriba. Azt nehezen viselem,
amikor egy Schwarzenegger vagy egy Sylvester Stallone karakter mond egy
bolcset. Egy Rambo ne filozofaljon nekem. Kopjon hegyeset, usson kemenyen,
allja a pofonokat, de ne jatsszon Ghandit. Felreertes ne essek, nem csak
egyetemi tanarok szajabol akarok okosakat hallani. Egy Oreg halasz
Hemingway-tol ugyanugy mondhat bolcset, hogy pl. az embert legyozhetik, de az
emberiseget nem (vagy valami hasonlo, mar nem emlekszem pontosan). A nagy
meglatasok jol hangozhatnak a felkegyelmu Forrest Gump szajabol is ( Az elet
olyan mint egy doboz csokolade ...) .
Ha't a Little Big Man az elso ket kriteriumot boven teljesiti, elsosorban az
oreg indian jovoltabol.
3. En me'g azt is elvarom, hogy a filmben legyen egy kis abszurd. Nem konnyu
minden temaba abszurdot nyomni, de  a L. B. Man-ben ez is mesterien sikerult.
Casper tabornok ellentmondo alakja, aki kovetendo eszmenykepbol atmegy orult
nepirtoba anelkul, hogy a jelleme valtozna. Az ekhos szekeres uldozeses
jelenetben feherek es indianok hullanak, mikozben a fohosnek es egy indian
harcosnak az a legnagyobb gondja, hogy a masikenal elobbi lovat uljon meg a
hatosfogatban. A homokos indian. A torzsfonok altal emlitett "black white
man".
4. A happy end-et utalom. Ebbol a szempontbol is mesteri a Kis nagy ember.
Nem csak hogy happy end nincs, de semmilyen. A film nem befejezodik, hanem
abbamarad, mielott onmagat kezdene' ismetelni. A rendezo  rajon, hogy a kep
teljes, nincs tobb hozzatennivalo. Az oreg foszereplo kirugja az ot
interjuvolo riportert. Snitt. Konyec filma. Oriasi.
Udv LN

Szasztok!

Tegnap megindultam, tobb mint 200 oldalt bekrampacsoltam, ma meg latom,
hogy nem jelent meg. Kidobni nem akarom, ugyhogy most elkuldom ujra
darabonkent. Bocs a tultengesert! (Egyebkent 100 a sorlimit?)

Azert hadd reagaljak roviden a tegnapiakra. Gabor minden sora aranyat er,
raadasul meg fogadatlan prokatoromma is szegodik. Kosz!

Felmerult tegnap az 52. Galaktika is. Pupak, azert jo par P. K. Dick regen
megjelent magyarul! Ott van A halal utvesztoje, meg volt valami Ubik cimu
is. Kosz az infot a Halhatatlansag halalarol! 

Aniko, nekem is tetszenek a Besson filmek, de nekem az Elethalalharc a
kedvencem, amit kifelejtettel. Lattad? A Koyanisquatzi meg a Baraka is
tetszett, a Baraka zeneje CD-n is megvan. Igazabol a keppel egyutt
hatasos.

Andras, kosz a kimerito infot Erdosrol!

Na, kikapcsolom magam.

Udv

Dezso

Sziasztok!

 Huha, a legutobbi szamban eccerkeccer jol felre lettem ertve. Talan
 normalisabban kene fogalmaznom, mert biztos bennem van a hiba.
 Nu nezzuk.

$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$

Kedves Marta!

Irod:
_______________________________________________________________________
" Na a tema lezarasakent:
szerintem a Schindlert nem muveszeti, hanem politikai tenyezokent kell
kezelni." - irja  Boda Dezso.  (Mellesleg, te vagy a foszerkeszto, hogy
egy temat lezarhatsz barmikor?)

Miert?  A Schindler lengyel operatore, aki itt bemutatta magas 
szinvonalon fekete-feherben az europai muveszetet nalad az csak p
olitikai tenyezo?  Amit Menczel es Formann alkotott annak idejen 
Csehszlovakiaban azt is inkabb politikai tenyezokent kezeled?  Vagy 
amit Jancso csinalt?  Vagy a '80as Oscar dijas Journey of Hope is csak 
politikiai tenyezo?
Tetszik, nem tetszik az igazan jo filmek politikiai mondanivalot is 
hordoznak. Ugy nem lehet szelektalni, hogy: ez a film politikai tenyezo 
az meg nem es kesz.
_______________________________________________________________________

1. Ugy ertettem, hogy az adott levelemen belul, az adott tema
lezarasakent. Dehogy akarok en a KULTURA-ban barmilyen temat is lezarni.
Istenmencs!

2. Ami a politikai tenyezo-dolgot illeti, talan kifelejtettem, hogy
"elsosorban". Leirtam, megindokoltam, hogy szerintem a Schindler miert
nem olyan juj de jo film. Arrol, meg hogy mennyire politikai tenyezo,
lehet vitazni. Olvasd el talan a tegnapi illetve a szombati szamban 
Fischer Istvan cikket, o nalam tapasztaltabb ember, raadasul ugy tunik
nemikepp egyet is ert velem. 

3. Amiket Menzelrol meg Formanrol irsz, azzal egyetertek. Nem gondoltam
             ^               ^
en olyasmire, mint amiket nekem tulajdonitasz, meg ha esetleg a
mondatombol kiolvashato is volt. Igen, egy csomo igazan jo film
politikai mondanivalot is hordoz. Eppen Menzellel szemben vagyunk talan
meltanytalanok, ha a Schindlerrel egy lapon emlegetjuk.

_______________________________________________________________________
Megint Boda Dezsonek:  az ertelmezo szotar szerint szepirodalom = 
muveszi celu irodalom.  Most okosabb vagy?
_______________________________________________________________________

Nem.
_______________________________________________________________________
Rovid ido alatt sokszor olvasom, hogy  "struktruralt agy".  Mit ertetek
ez alatt?   Vannak muvelt agyak (barmilyen teruleten) es muveletlen 
agyak. Tehat ha erre hivatkoztok, mar a kiindulasi pont is rossz.
_______________________________________________________________________

No, itt egy icipicit hadd vitatkozzam. A "strukturalt agy" nem az en
talalmanyom volt, de kapisgalom, hogy mit akar jelenteni. Szerintem
bizonyos bolcsesseget, elettapasztalatot, erkolcsi tartast stb., ami
ahhoz kell, hogy valamilyen muveszeti alkotast be tudjunk fogadni. Ez
pedig nem ekvivalens a "muvelt aggyal". Lehet valaki kevesbe muvelten
is bolcs. Legalabis ugy hiszem. Sok ilyen emberrel talalkoztam. Kesobb
te is kikelsz a "bevezeto irodalom" terminus ellen. Ez azt sugallja,
hogy ugy erzed, hogy nem feltetlenul kell valamifele elomuveltseg ahhoz,
hogy az ember aterezzen egy adott muvet. Na most hogy is van? Pontositsd
kerlek a mondandodat, tenyleg kivancsi vagyok, hogy mit gondolsz ezekrol
a dolgokrol.

A leveled tobbi reszevel egyetertek:

- a 10-es lista szigoruan nezve tenyleg marhasag, de hat nezd, ez az
alapotlet egy csomo embert idehozott a KULTURA-ra (tobbek kozt engem is)
szoval ne legyunk ilyen szigoruak.

- Jo alakitas gyenge filmben. Ja a Jack Lemmon tenyleg jo volt, a "Senki
sem tokeletes" beszolason padlot fogtam, emlekszem fetrengtunk a
rohogestol.

- A Tuz van babam az egyik kedvencem, le is feledtem a listamrol (nem a
tizesrol). 

Meg valamit. Nem vagy egy icipicit igazsagtalan Rejtohoz? Mibol
gondolod, hogy CSAK megelni akart "szegeny"?

$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$

Gabor!

Jobban ertem, hogy mire gondolsz a "bevezeto irodalmon". De meg nem
teljesen. Talan ha par peldaval megvilagitanad, hogy mit ertesz
"belterjesen". OK, vettem az adast, nem a klasszikust. Mit? 

Irod:
______________________________________________________________________
Adott befogado szamara adott mu elvezhetoseget egyszerre hatarozza meg 
a mu szinvonala, az "agystrukturaltsag" es a befogott "kulturspektrum". 
______________________________________________________________________

Tetszik a gondolatmenet, a kulturspektrum szerintem jobb szo, mint a
bevezeto irodalom. Mindentol fuggetlenul en nemi idegenkedessel figyelem
ezt az okfejtest a kulturspektrumrol. Valahogy olyan ize van a
dolognak, hogy az olvasas, zenehallgatas stb. altalaban a kulturalodas
valamifele oncelu dolog. Az embernek el kell olvasni egy csomo "bevezeto
irodalmat" hogy aztan majd kesobb, ha megvan a megfelelo meretu
"kulturspektrum", elvezni tudja a "belterjes" irodalmat. Mintha ez
utobbi lenne a cel. Holott en mindezeket csupan eszkoznek tekintem, hogy
az ember bolcsebb (strukturaltabb agyu) legyen. Szoval inkabb ez a
fontosabb, es nem az, hogy kulturaltabb legyek. Bolcseszek foleg
hajlamosak osszekeverni a kettot. Nekem valahogy jobban izlik az
"ideodatantorgas"-elmelet. Na mindez nem jelenti azt, hogy nincs abban
valami amit mondasz. Ha mar a bolcseszek szoba kerultek, en annak
ellenere, hogy sok kokler van koztuk (A termeszettudosok kozott
nincsenek? Ugyankerem dehogyisnincsenek.), nagyon tudom oket becsulni,
mivel SOKKAL nehezebb feladatra vallalkoztak, mint mi, amikor az
elettelen termeszet helyett az elo ember megerteset tuztek ki celul.
Megerne-e egy miset, hogy egyaltalan lehetseges-s ilyesmi. Bizonyos
fokig bizonyara. De milyen fokig?

Ami meg azt illeti, hogy mi az hogy klasszikus? Jo kerdes. En
megkerdeztem multkor, hogy  mi az hogy szepirodalom. Kaptam is erte.
Lehet, hogy mindezeket illene tudnunk. Hat en nem vagyok olyan biztos
abban, hogy azokon a fogalmakon amelyekkel itt osszevissza dobalozunk,
mindannyian ugyanazt ertjuk. Ez engem nagyon zavar...

A "mar meghalt es megis olvassak" meghatarozas nekem tetszik.
Fene tudja az "elo klasszikus" kifejezest meg egy kicsit fabol
vaskarikanak erzem. Nincs biztositva, hogy Vonnegut nem fog eltunni a
sullyesztoben 200 ev mulva (barmilyen kicsi is az eselye).

$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$

Bobe, (akkor most himtars vagy?) a Kakukfeszek nagyon halas darab. En 
meg regebben Szegeden lattam, a Gati Oszkar volt McMurphey mint vendeg.
Nagyon nagy siker volt. Konnyu abbol a darabbol sikeres, hatasos
eloadast csinalni. Adja magat. A film is nagyon jo lett. 

Az emlitett Galaktikat tobbszor is elolvastam annak idejen. Nagy
varazslo Philip K. Dick. Viszont konkretan nem emlekszem, melyik ez a
Dadus. Csapnivalo memoriam van. Reszletezned kicsit? Nekem egyebkent az
tetszett benne legjobban, amikor az atomhaboru tuleloi lenn rohadnak a
fold alatt azt gondolvan, hogy a robotjaik odafonn meg mindig vivjak a
haborut. Pedig...

$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$

Polgardi Peter: Ha a Vegjatek forditasa rossz, milyen lehet az eredeti?

Boda (!) Dezso: en azt irtam, hogy a cim lett felreforditva. A forditas
nem volt olyan rossz. A Galaktika sorozatban meg adtak a szinvonalra. A
Valhalla-paholy forditoinak viszont innen uzenem, hogy lofasz a 
seggukbe. 

Nem tudom, milyen az eredeti, de majd elolvasom, es megirom. 

$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$

Kedves Balazs es mindenki mas!  En is azok koze tartozom, akik a
NAGYITAS-t nagy filmnek tartjak, csak meg azt nem tudtam kideriteni, mi a
koze az eredeti novellahoz. Ahhoz, hogy elcsevegjek rola, megint meg kell
neznem, de semmit baj, megvan video-n. Az kar, hogy az eredeti cime
fordithatatlan: mint tudjatok, "robbanas"-t is jelent. Tortem a fejemet
megfeleo magyar szojatekon, de nem talaltam.
	A Prospero-val kapcsolatban az eredeti velemenyezovel egyetertek:
megnezhetetlen. Csak azt nem ertem, egy Gielgud hogyan prostitualhatta
magat a foszerep jatszasara es a szoveg elmondasara.  Udv,   Robert

Azert nem lehetett annyit hallani Erdosrol, mint pl. Szent-Gyorgyirol,
mert nem praktikus temaval foglalkozott. A torzsszamokkal. En azert
fizettem elo az Atlantic Monthly-ra, mert annak idejen (ecekkel ezelott)
valaki megmutatott nekem egy rola irt hihetetlenul jo cikket, humorarol,
bohemsagarol, amphetamin-fogyasztasarol es, nerm utolsosorban,
munkassagarol. Meg egy csekket sem tudott kiallitani, egy szinten igen
fontos amerikai matematikus kollegaja foglalkozott gyakorlati ugyeivel. O
hamisitotta oda E. alairasat a csekkekre, ami egy ido utan az egyeduli
hiteles alairas lett: E.-et talan el sem fogadtak volna. Sajnos nem tudom
mikor jelent meg ez a cikk.		Udv,			R

> Kerdesedre, miert nem volt kozismert, nehez is meg konnyu is valaszolni.
> Nevezz meg me'g egy magyar matematikust! 8-(

  Aki legalabb a kis Bolyait nem ismeri, az szorjon hamut fejere...
Ha mar ez eszebe jutott, akkor ott az apuci is. Riesz F. es Fejer L.
sem biztos, hogy annyira elvont. Wiegner-t vszg. sokan ismerik, csak
eppen fizikusnak soroljak inkabb be, mint matematikusnak, pedig azert
sok matekot csinalt.

Gyula

"Constructor TBrainStructure.Init(var ChiefEditor:TCultureMember);}"
(Igen, a C++ egy eszkoz arra, hogy strukturaltan programozz, de mar joval a
kitalalsa elott is voltak informaciot renszerezni kepes emberek.)

Temakorkent probalja K. Gabor megmagyarazni nekem az erthetetlenkedonek, mi is
az a strukturalt agy.  Annak azert orulok, hogy mar ketten ertitek ezt Boda
Dezsovel.  De lehet, hogy bizonyos magyar szavakon nem ugyanazt ertjuk.  A
muvelten eddig azt lehetett erteni, hogy egy olyan ember, akinek (valamilyen
korben) izlese fejlett, gazdag ismerei vannak...  Az okos pedig az atlagnal job
b
ertelmi kepessegu.  Na de a legtobb jelentese az okosnak pejorativ nyelvunkben.
Szoval, strukturalt agy.  Hogy forditanad le egy masik nyelvre, mondjuk angolra
?
En ugy erzem, hogy egy tudas inkabb lehet strukturalt, es igy mar meg tudlak
erteni benneteket.

Szokoly Gyula mondja:
" Elnezest, de ez kicsit sztereotip amerikarol. Baltimore-ban vannak nagyon
jo mozik:"
Jo nektek.  Egy 700,000 lakosu varosra jut 9, de ha nem szamolom az egyetemeket
ez akkor het.  Szabadjon megjegyeznem Baltimore a kertvarosaival egyutt sokkal
nagyobb, nyugodtan veheted a duplajat, de ha az ovezetet tekintjuk, bizony van
az 2 millio is.  Talan te jobban tudod  Debrecenben hany mozi van, de ketlem,
hogy a polgarnak annyit kell utaznia, mint neked NY-ba ami van vagy 250 merfold
toletetek.  En egy atlagemberrol beszelek, aki dolgozik 8-10 orat, utana
hazamegy, aztan vagy elveri a gyerekeket vagy nem, de leszaladna megnezni egy
filmet, ami nem Rambo, vagy mas hasonlo.  Amig Europaban hozzad jon a kultura,
addig itt ki kell banyaszni, meg kell talalni vagy ott dolgozni az egyetemen.
Allitom Ms.Z nincs a Johns Hopkins levelezesi listajan, fogalma sincs kinek,
mikor mit jatszanak.  Egyebkent a rossz kopiak vetitese az egyetemek egyik
kedvenc szokasa.

Erdos Attila okfejtese igen ertheto, nagyobb befogado kozonseg hamarabb teriti
meg a koltsegeket.  Ha ehhez hozzaadjuk az amerikai filmek invaziojat a vilagon
mindenhol, ertheto, miert tudnak milliokat fizetni egy-egy sztarnak.  Ugy tudom
Franciaorszag mar reg egy kvotat allitott, azon felul nem mutathatnak be
kulfoldi filmeket.  Az amerikai filmipar egyszeruen lehetetlenne teszi az
europai filmgyartast es jo volna valami megoldast talalni mielott felno egy
nemzedek ugy, hogy kivulrol fujja az amerikai szineszecskek neveit, amig az
otthoni tehetsegekrol fogalmuk sincs.

Legfeljebb az illeto tehetseg elmegy kulfodre dolgozni - ha tud es sikeres lesz
,
mint pl. a magyar operatorok.  Tehat nem all mindig az amit Sulyok Tamas mond,
hogy ami sikeres, az nem jo.  Bar a siker erdekeben sokszor meg kell alkudni es
aki nem teszi, az a sikert is eldobja magatol hosszu idore, vagy orokre.  Nagyo
n
szomoru latni tizedrangu amerikai filmekben epizodokat  jatszani olyan
szineszeket, akik egy szinhazat is meg tudnak tolteni pusztan a nevukkel
otthon.

"Irodalom es film azert van, hogy az olvaso/nezo beleelje magat, azonosuljon,
kathartaljon - es nem is kell ehhez remekmu. Lasd ifjusagi regenyek, Cilike,
romancok,  Courts-Mahler,May Karoly,  stb. " - mondja Sulyok Tamas.
Meg gondolom a strukturalt agy.  Az is kell hozza.  Erre gondoltatok Dezso,
Gabor?

Udv.  Marta

Na, most aztan tenyleg jol fel vagyunk dobva !!  :)))

Balazska kerdesere megindult a slagerlistak aradata...A kerdesre:
"Melyik a tiz kedvenc filmed/konyved/zened ha lehet, rangsorolva ?"
persze eleg nehez a valasz. Foleg az a filmnel es a konyveknel.
Mert a kedvenc zeneket tobbszor is meghallgatom (rendszeresen), de a
kedvenc konyvet vagy filmet, jo, lehet, hogy tobbszor elolvasom/megnezem,
de megse oly gyakran. Igy elofordulhat, hogy egy tobb eve megnezett
film ujranezese csalodassal jar. Talan pontosabb es konnyebben
megvalaszolhato kerdes lenne a kovetkezo: "Egy lakatlan szigetre
mely filmeket/konyvet/zenet vinned magaddal ?"

Nehany film, amelyek nagyon tetszett es fontosnak tartok az eletemben:
Kubrick: Clockwork Orange (konyvben is !), Kizokkent vilag, Bergman:
Trilogia es A hetedik pecset, Truffaut: szinte barmi, Werner Herzog:
Kaspar Hauser es Wozzeck, Godard: Weekend; Vaskor (ez egy finn TV-sorozat,
a Kalevala feldolgozasa), Antonioni: Zabriskie Point, Nagyitas, Az ejszaka
(EJE, lattatok az uj filmjet ? Tul a felhokon vagy valami hasonlo a cime.
En nem.), Picasso kalandjai...
Kisse meglepett, hogy pl. Bergmant vagy a francia ujhullam rendezoit
szinte senki emlitette (Toth Andrasra emlekszem csupan). Emlekszem,
egyetemista koromban mennyire meghatarozo elmeny volt e filmekkel
talalkozni.

Magyarok: sok minden, de foleg: Psyche, Szindbad (az egyik legcsodalatosabb
film a vilagon, csodalom, hogy senki nem emlitette...), Csok, Anyu,
A Tanu (A megint tanu vagy a Titania... viszont nem)...

Nehany konyv: Jozsef Attila, Nagy Laszlo, Pilinszky (erdekes, verseket senki
nem emlitett), Biblia, Orkeny: Novellak (nemcsak egypercesek !!!) es
kisregenyek,
Hamvas: Karneval (nagyon varom mar az uj kiadast) es meg annyi mas...

Zenek - itt mar biztosabb talajon mozgok. Szoval, arra a bizonyos
lakatlan szigetre a kovetkezo CD-ket (lemezeket) vinnem el (a sorrendet
ne nezzetek, igy jutottak eszembe): 

King Crimson: In the Court of the Crimson King
Robert Fripp and the Leauge of the Crafty Guitarists: Live ! (1986)
Soft Machine: Third
Spyrogyra: Bells, Boots and Shambles
Pink Floyd: The Wall (en ezt a XX.sz. egyik legmegrenditobb, legfontosabb
  zenei alkotasanak tartom)
Beatles
Moody Blues: Days of Future Passed
Mozart: Requiem
Bach: Musikalische Opfer (Musiqua Antiqua), Goldberg-valtozatok,
   A fuga muveszete (Kocsis Z.)
Handel: Vizizene
Monteverdi: Vespro della Beata Virgine
Purcell: Dido es Aeneas
Machaut: Messse de Nostre Dame (Hilliard)
Sebo: Tanchazi muzsika (1978)
After Crying: De Profundis v. Megalazottak es megszomoritottak
Riley: Cadenze on the night plane... (Kronos Q)
Bartok: Zene huros..., Divertimento, A kekszakallu...meg talan mas is

*** TOTH ANDRASnak: Az utolso asszony c. filmet, amelyben Ornella
Muti szerepel, Marco Ferreri rendezte, mig Az utolso tango Parizsban-t
Bertolucci. ---- Perlaki Tamas neve szamomra is ismeros, az o
filmklubjaiban talakoztam eloszor Werner Herzog, Bergman, Bunuel es
mas nagy rendezok muveivel. (Orulok, hogy irtal Erdos Palrol.
Megtakaritottal nekem egy csomo munkat.)

*** Annak a kedves KULTURA-olvasonak, aki a zenet hianyolta: nezz
utana az arhivumban. A korabbi szamokban (Balazska elott) szinte csak
zenerol volt szo.

Most egy darabig vissza kell vonuljak, de ne feljetek: nemsokara
valami izgalmas ZENEELMELETI kerdessel jovok ujra elo...a kvartot
sem feledtem, talan arrol is irok meg...

Feri

Udvozlet mindenkinek!

Csak nehany filmrol erdekelne a velemenyetek, amennyiben lattatok oket.

Erosen nemzetkozi mezonybol valogatok, ugyhogy:

"Rosencrantz es Guildenstein halott" (a spelling majdnem biztos, hogy rossz,
bocs) angol Hamlet feldolgozas, fergeteges tragikomedia.

"Keseru mez" francia tragedia, erosen hatborzongato vegkifejlettel es
a pornografia hatarat surolo kepekkel.

"Ordog vigye" magyar, jatekfilmdijas. Kellemes elmenyem volt. A veszpremi
Sed mozi kamaratermeben eppen csak sikerult levetittetnunk, bar ugy kellett
osszetrombitalni a minimalis tiz fot a mozihoz. A kamaraterem elotereben
eppen balasruha vasar volt, mikor kezdtunk gyulekezni, a valallkozo kinezetu
elarusito hihetetlenkedve kerdezte: "Magyar filmet akartok nezni?"
Amugy a filmben elhangzo harmadik mondat utan padlot fogtam es a film vegeig
el sem engedtem.

Szoval ki latta ezeket a filmeket?

Hi!
						Vonyi

------- Forwarded Message Follows -------
From:          Self <PEGASUS/KOZMU>
To:            
Subject:       Kozgaz Filmklub
Date:          Mon, 30 Sep 1996 11:19:13 GMT+0100

Ha valaki tud a kovetkezo filmekrol nemi informacioval szolgalni, azt
megkoszonnenk. A Kozgaz Filmklubhoz kene.

Eric Blomberg: A feher renszarvas
Jerzy Hoffman es Edward Skorzewski: Gengszterek es filantropok
Benito Alazrak: Gyokerek
Juan Antonio Bardem: Komediasok
Emilio Fernandez: A kuldetes Maclovia
Dorde Kadijevic: Unnep

Koszonettel: A Filmklub szervezoi

: > Ketto a nezhetetlenek kozul:
: > Prospero konyvei
: > A nagyitas

: Erdekes, minden mennyire relativ. A Nagyitas eletem egyik legnagyobb 
----
: Ha valaki van a vonalban meg akinek tetszett a Nagyitas, szivesen elcsevegnek
: rola.

: Balazs

Mi az hogy tetszett? Bar Antonioni moge nem irtam be listara, csak
a Z.P. szerepelt (erdekes kesobb katonakoromban egy kimenon 
Szilveszter napjan neztem meg ujra ezt is), a Nagyitas is kedvenc.
Abban a szerencseben reszesultem, hogy mar korabban is lattam
A. filmeket, no meg akkoriban sok film szinte azonnyomban bejohetett
Mo-ra, igy a Nagyitas nemcsak _egy_ film szamomra.

Balazs, magaban a filmben ott a valasz: visszadobod a teniszlabdat
vagy sem!?

Ha megfogott A. filmje, talalkozol vele, ugyanaz jatszodik le benned,
mint amit o a fohossel jatsszat, s jon a megvilagosulas pillanata.
Rajossz, hogy a mimesek jateka valosagosabb a valosagnal, hallod
a labda pattogasat, a sok kitaszitas utan megallapodhatsz egy pillanatra.

Bar a megszokott kliseket rakja ossze A., nem gyozok betelni, milyen
virtuoz modon kezeli azokat, tartalmaban milyen koran es mennyire melyen
felfigyel a jelensegekre. Csak feluletesen:

- a yuppie fenykepesz szamara a megvaltast a hippy fiatalok hozzak el
  (akik itt ugyan meg szeplotlenek, de A. tudja roluk, mennyire vagynak
  ok is a yuppie szerepre)
- ajatek-a-jatekban megvalositas, a nagy szinpadi szerzok stilusaban
- fontos - nem fontos kerdese, melyben egymasra rimelnek a targyakhoz es
  emberekhez valo viszonyok: a hires gitarnyak jelenet, melyre rimel
  a legcsavar, melyert rajong, majd epphogy beenged a garazsaba;
  a feleseg, aki mar mase, de leginkabb megis az enyem;
  (felreerthetetlen utalas Monica Vittire)
  a modell csaknem szeretkezesbe atcsapo fenykepezese, majd a szinte durva
  elvalas tole (mihelyst ellenkezese hajlandosagba fordul)
- a hit - nem hit kerdese: mialatt bizonytalankodik, meg ott a bizonyossag,
  fenykepen is es a parkbeli tetemben is, de ketelkedik. Mire o maga
  meggyozodik, mar csak hiheti, hogy igy tortent, semmi bizonyiteka sem
  marad;
- a beat zenekarral amit eloadat a ropke szam alatt, kulon drama.
  Gorcsosen igyekszenek befutni, s ez nem josagukkal erheto el, hanem
  a tomeg arra kap ra, attol lesznek nagyok, amikor vegso elkeseredesukben
  ossze akarjak zuzni, amit elertek (figyelem! ez meg nem a koltsegvetesbe,
  musorba betervezett latvanyossag!)

Egyebkent a Yardbirds szerepel itt, utoljara, egy igen erdekes pillanatban
es felallasban, ket szologitarossal, Jeff Beckkel, akit nemsokara Miles
Davis hiv meg, es itt van Jimmy Page is, akit Eric Clapton elsokent
javasolt, mikor kiszallt a Y.-bol, s neki nem akarodzott beszallni, csak
most megis, s aki itt, ezzel az egyuttessel allitja ossze es probalja
ki azt a zenei anyagot, melyet aztan a Y.-t elarulvan a Led Zeppelin I.
albumon hallhatunk (mely egyuttes ezert megsem a semmibol ugrott elo).

Visszaterve, a szexualis felszabadulas evtizedeben jarunk, nem sokkal
elotte tabu volt mindez, most a legvaltozatosabb kapcsolatokat latjuk,
a parkban a titkolt szerelmi viszony (latszata), a kompromittalo kepekert
valo felajanlkozas, a tinikkel toltott delutan, na persze a mindig
mellbevago jelenet, amikor a kishazban muveszbarat a feleseget szereti,
mikozben hosunk belep, majd felesege konyorgo tekintetere visszavonul.

A meztelen testek latvanya: vonzoan eletteli fiatalok teste magaban a
tortenetben, es otthontalan ferfitestek a menhelyen, majd a fenykepeken,
szinte csak targykent.

---

Visszakoszon egy Szilveszter ej, a Csillag moziban az ugyeletes francia
vigjatekra vettunk jegyet, varatlan tel kerekedett, rank szakadt a
hoeses, elakadt a motoros futar is (akkoriban tekercsenkent vittek egyik
mozibol a masikba a kaposabb kopiakat, hogy egy este tobb helyen
vetithessek), az egesz mozi kivonult hogolyozni, majd elokerult az epp
musoron levo "Blow up" kopiaja, reszeket kiragadva, keresztul-kasul az
erdekes jeleneteken, persze a Yardbirds szam vezetett, meg az a resz,
amikor a tini lanyok reszben egymasrol huzkodjak a bugyi nelkul viselt
harisnyanadragot (olyat se lattunk azidaig, lanyainknak sokaig kellett
meg varniuk, amig a vastag mackonadragszeru pamutjaikat ilyen legiesen
konnyed, szines holmikra cserelhettek), meg a szemeremszorzetet is
megvillanto leanyolt, ahogy elfordulo testevel a kamera agyekaba pillantott.
(ez is ujdonsag volt, s nemcsak a filmvasznon 8-(
Akkorra mar tobbszor lattam a filmet, ismertem tovirol-hegyire, s ez
a szokatlan talalas, a vetitomester kenye kedve szerinti vagas egyaltalan
nem zavart, furcsa mod meginkabb kiemelte a film hangulatat.


Udv, ta

Kedves mindenki !

Orulok, hogy ezzel a "kedvenc filmek"-otlettel vegre sikerult kisse 
felpezsditeni a KULTURA-t (koszonet Balazsnak !). En eddig csak 
passziv olvasoja voltam a listanak (a zeneelmeleti kerdesek, amik 
kezdetben jellemeztek a listat, eleg tavol allnak tolem...), de most 
en is osszeszedtem a kedvenceimet, mar ami epp eszembe jutott. Tehat:

Kulfoldi 12 (sorrend nelkul, azaz idorendben):
Chaplin : Aranylaz
Truffaut : Negyszaz csapas
Fellini : Orszaguton
Bergman : Suttogasok, sikolyok
Antonioni : Zabriskie Point
Tarkovszkij : Andrej Rubljov
D.Hopper : Szelid motorosok
R.Scott : Szarnyas fejvadasz
Wenders : Parizs, Texas
? : Picasso kalandjai
Gilliam : A halaszkiraly legendaja
Lynch : Veszett a vilag

Magyar 12 (szinten):
Jancso : Oldas es kotes
Jancso : Csillagosok, katonak
Sandor Pal : Regi idok focija
? : Csok, anyu
Sandor Pal : Ripacsok
Jeles A.: A kis Valentino
Xantus J.: Eszkimo asszony fazik
Gothar : Megall az ido
Gothar : Ido van
Beremenyi : Eldorado
? : Meteo
Kamondy Z.: Halalutak es angyalok

Hat mondjuk ezek (eleg sok kimaradt). Mas: tobben emlitettek a 
Szuletett gyilkosokat, ki kedvenckent, ki nem-kedvenckent. Ezzel 
kapcsolatban erdemes megemliteni egy masik filmet, amit ket fiatal 
fuggetlen belga (!) filmes csinalt, (a nevuket sajnos elfelejtettem), 
a cime: Veled is megtortenhet...

Ez egy keves penzbol, fekete-feherben, ket kezikameraval keszult 
"pszeudo-dokumentumfilm", ugy kezdodik, mint egy szimpla portrefilm 
egy atlagemberrol (kornyezetrajz, interjuk, stb.), akinek a 
"foglalkozasa" tortenetesen - bergyilkos. A ficko teljesen 
szenvtelenul, ugyanakkor reszletesen es lathatoan szeretettel beszel 
"munkajarol", latszik rajta, hogy jo szakember. Bar tudod, hogy 
fikcio, amit latsz, es szineszek jatszanak, de annyira realis az 
egesz, hogy mar itt hatborzongato a dolog; am az orulet akkor kezd 
igazan elszabadulni, amikor a stab "a nagyobb hitelesseg kedveert"
munka kozben mutatja be a fazont, magyaran "egy az egyben" 
lefilmeznek egy gyilkossagot. Es ez meg semmi: egyszer csak a stab 
tagjai, a rendezo, a vilagosito, az operator (amelyik eppen nem 
kamerazik) lassan belekerulnek a filmbe; elobb csak passzivan, kesobb 
tevekenyen resztvesznek a gyilkossagokban. (Es mondom, pont a 
dokumentumszerusege, (latszolagos) spontaneitasa miatt olyan 
valoszeru a dolog, hogy a nezo egyre szarabbul erzi magat, hogy ezt 
vegignezi.) Kesobb a bergyilkost elkapjak, es a stab segit neki a 
bortonbol megszokni. A film vege (ez mar teljesen abszurd !), hogy a 
foszereplot egy masik bergyilkos lovi le, akit egy masik filmes 
csapat kiser, es a nagy leszamolasban halomra gyilkoljak egymast a 
ket stab tagjai is - az utolso kepsorokat az operator kezebol kieso 
kamera veszi fel.

Amiert ezt leirtam : egy interjubol kiderul, hogy Oliver Stone 
(v. Tarantino, nem emlekszem) latta valahol ezt a filmet, es a 
Sz.Gy. alapotlete (marmint hogy a nagy sztori erdekeben a
sorozatgyilkosnak maguk a filmesek segitenek megszokni) bevallottan 
ebbol a filmbol szarmazik. Namarmost, ha a ket filmet 
osszahasonlitom, hat bizony eg es fold a kulonbseg. A belga filmben 
igazi feszultseg, jellemek (de milyenek !), helyzetek, emberi arcok 
vannak, meg (hat jobb szot nem tudok erre) "gondolat" is, 
szoval marha jo, ha valahol tudjatok, nezzetek meg ! (ez volt a 
reklam) Stone viszont csak ezt az egy kis szimpla otletet veszi at, 
hozzaadja a maga profizmusat (hatasos szinek, profi beallitasok, jo 
zenek, stb.), es nem jon ra, hogy ezzel pont az ertelme veszik el az 
egesznek. Aztan hozzateszi a joparszor latott Bonnie es 
Clyde-tortenetet (az igaz szerelmesek a romlott vilag, az alszent 
erkolcsok es az ostoba torvenyek ellen), amit szinten lattunk mar jobb 
valtozatban is (az eredeti, ugyebar, vagy a David Lynch-film, 
ld. a 12-es listat), valamint azt bolcsesseget, hogy ha sokat nezed a 
tevet, hulye leszel. (Persze valoszinuleg igy van, de en ugy 
gondolom, hogy ez is egy O.S.-ra jellemzo leegyszerusites.)
Egyszoval, en egyaltalan nem tartom nagyra ezt a filmet, hogy a 
bemutatasakor akkora port vert fel, az tenyleg csak az am.film 
helyzeti elonyenek (szoval a sok penznek) koszonheto. Ugyanakkor egy 
IGAZI film semmifele feltunest nem kelt, ugyanis nincs 
lehetoseged megnezni sehol, ilyen egyszeru ez.

(Szerintem egyebkent Oliver Stone-nak csak a Vietnamrol szolo 
filmjei ertekelhetok, mashoz egyszeruen nincs mit hozzaszolnia.
Pontosabban eppen valami gorcsot erzek rajta mindig, hogy mindenaron 
"hozza akar szolni" dolgokhoz, es ez a baj.)

Sziasztok        
                                  Zoli

...amelyikben egy vicces kis bajuszos manusz rajzfilmfigura'va' va'lik:

Volere volare, rendezo es foszereplo: Maurizio Nichetti.

Szerintem is igen jo film.  Nichetti mas filmjei, amelyeket lattam:

Ratataplan (alig emlekszem, van benne egy-ket jo jelenet, de nem valami
nagy dobas)

Ho fatto Splash! (magyar cime: Pukk!) Ha jol tevedek, ez az, amelyikben
me'g kisgyerekkent elalszik a tv elott, aztan evtizedek mulva ebred fel.

Mindenkepp a Volere volare volt az altalam latottak kozul a legjobb.

 Ed                              ____________________________________
 _______________________________|                                    |
|                               |  vagy   |
| Vigyazat, Email-virusveszely! | http://goliat.eik.bme.hu/~kedvard/ |
| Minden level utan moss kezet! |____________________________________|
|________________________________)

Az Osszeomlast es a Sommersbyt lefelejtettem a multkori listamrol, pedig
ott a helyuk. 

Es hat itt vannak azok a filmek, amelyek szinten teccettek, csak
tulsagosan regen vagy ellenkezoleg, frissen lattam oket, hogy biztosan
elhelyezzem az elozo listara.

Blade Runner (Tudja valaki, mi a kulonbseg a normal es a 'director's cut'
valtozat kozott, illetve, hogy melyik ment a magyar tv-n?)

Parbaj
Amadeus
My left foot
Gorillas in the Mist (Dian Fossey biologus eleterol, a gyonyoru Sigourney
Weaverrel, oszka'rra is jelolte'k ezert az alakitasaert)

The Sugarland Express (Spielberg)
Torn Apart (izraeli katona es palesztin lany szerelme; ha hepiend lenne,
nem szerepelne itt)

Sztracsatella (Kern Andras elso rendezese; egyszerre jellegzetesen magyar
es woodys)

A Perfect World
1984
Keresztapa-sorozat

Persze Woody Allen es Hitch filmjei is klasszikusok.


Legkozelebb azokrol irok, amelyek nem teccettek (pedig talan kellett
volna?)

 Ed                              ____________________________________