Kedves Mindenki!

Eloszor Riesz Feri olvadassal kapcsolatos kerdesere probalok valaszolni.
Valaszaim joresze csakis az 'egyszeru rendszerekre' lesz igaz altalaban.
(klasszikusan jol leirhato {(h/m*k*T)^1/2 < 1.} a harmaspont kozeleben,
es a reszecskek kozotti parpotencial bizonyos szimmetriak mellett meg veges,
sot nem tul hosszu hatotavolsaggal rendelkezik.)
Mint mar irtam, az elsorendu fazisatalakulasok rendkivul anyagspecifikusak
igy sokszor lehet talalni egzotikusan viselkedo rendszereket. Pont ez az egyik
fo oka egy altalanos elmelet hianyanak. (nincs univerzalitas (legalabbis
keves),
emellett egy szorosan csatolt sokreszecskerendszer kollektiv jelensegeirol van
szo...)

> Az olvadas azert MEHET vegbe az olvadasponton, mert
> az olvadekfazis energiaja (entalpiaja????????)
> az olvadaspont felett kisebb, mint a szilardfazise
> (azaz stabilabb).

Az olvadast szemleletesebben lehet jellemezni a szabadentalpiaval:
G=U-TS+pV. Ennek elso parcialis derivaltja a reszecskeszam szerint a kemiai
potencial. (p=all.)

Egyensuly eseten a ket fazis kemiai potencialja egyenlo. Magasabb homersekleten
az olvadeke, alacsonyabbon a kristalye alacsonyabb.

Az olvadek belsoenergiaja az un. 'energia altal dominalt' atalakulasokban
nagyobb mint a kristalye, hiszen itt a reszecskek mozgasi energiaja + az adott
anyagra stabil kristaly kotesi energiaja >0 es az entropiavaltozas nem
jelentos.
(ezert az energia dominans) Ahol az entropiavaltozas jelentos (pl. merev
gombok),
ott pont forditva; az olvadek energiaja alcsonyabb, viszont az entropiavaltozas
olyan nagy, hogy a rendszer sokkal 'tobbet nyer' ha megolvad.

Az entalpia: H=U+pV mennyisege sem jellemzo altalaban a fazisatalakulasra,
hiszen U a belsoenergia, ha allando a nyomas (marpedig a 'gyakorlatban'
altalaban allando), csak az adott anyag terfogatvaltozasarol tudosit.
Nehany anyag olvadekanak kisebb (vas, viz), nehanynak pedig nagyobb a
fajterfogata (argon,neon, + az anyagok tobbsege) mint stabil
kristalymodosulataike.

Az olvadasert elsosorban a felulet felelos, nem a kristalyhibak.

> Kerdesem: az olvadaspont tekintheto-e valamifele alapveto
> fizikai parameternek, vagy csak "veletlenul" adodik ki

Ha univerzalis tulajdonsagra gondolsz, akkor a valasz: NEM TEKINTHETO.
Ha nem, akkor nem ertem a kerdest.

MODERALAS:

Az utobbi idoben ket olyan 'iras' is megjelent Otvos Edit-tol, melyek
elsodleges celja nyilvanvaloan nem a tudomanyrol valo diszkusszio,
'szinvonala' pedig megdobbentoen alacsony.
(itt nem csak a gyakori helyesirasi hibakra es serto szandeku szavakra
gondolok)

Ugy latszik, hogy a moderatorok elsiklottak cikkei felett, vagy nem akarvan
kitenni magukat a konfliktusnak illetve a 'tulzott cenzura biralatanak'
egyszeruen szemet hunytak.

Velemenyem szerint nem erdemes valaszolni O.E. provokacioira, talan akkor
orokre eltunik errol a forumrol.

Nemeth Zsolt


-- 
****************************************************************************
Dr Zsolt T. Nemeth                    tel.:(+49) 2461 615196
Forschungszentrum Julich GmbH         fax.:(+49) 2461 612850    
INSTITUT FUR FESTKORPERFORSCHUNG         
52 428 GERMANY                      E-mail: 
****************************************************************************

"  . . . ne valaszoljatok neki . . .  "

Kedves Jozsi,

    Tulajdonkeppen igazatok van mindkettotoknek. Csak kicsit
figyelmesebben kellene a masikat olvasni. Neha csak a megfogalmazasban van
a kulonbseg.
    Bar ha valasztani lehetne, akkor en se a rossz vagy hamis jelzoket
hasznalnam a valaha mukodott modellekre. Kedvenc peldam az emelo torveny.
    A mai napig is jo modell. Es mar tobb mint 2000 eves. Csak meg
kell mondani meddig terjed az ervenyessege.
    A Newton fele gravitacios torveny is egy igen jo modell. De ennek
is vannak korlatai. Ettol meg nem lesz rossz modell. Ugyanis az
ervenyessegi koern belu HELYES. Es ez a lenyeg.

                            Horvath Pista

TT es Kedves Zoltan!

Orultem a 31-es szamban megjelent cikkeidnek

> Nem biztos. Egyfelol, mi a bizonyitek, hogy az
idegsejtek mukodese
> *teljesen* determinisztikus ? Ugy tudom, vannak
meg homalyos pontok > ezen
> a teruleten is, kulonosen az idegsejtek
kolcsonhatasa teren, azaz hogy
> pontosan mi es hogy tortenik a szinaptikus
resben. Bar lehet, hogy csak
> regen olvastam idegelettani konyveket.

Persze vannak homalyok, ezt en is tudom, az
idegsejt felett, es a reszletkerdesekben is. De
sok-sok merest vegeztek a nurobiologusok, es nem
halottam olyanrol, hogy veletlenszeru lett volna
a neuron mukodese. Az idegsejtek kapcsolataban a
kulonbozo atviteli mechanizmusok, a szinaptikus
gatlo, es erosito hatasok reszleteiben van
nyitott fejezet. De ez nem erinti maganak a
neuronnak, vagy a szinapszisnak a
determinisztikussagat.

> Ettol fuggetlenul, lehet determinisztikus, vagy
legalabb is
> determinisztikusnak elfogadott eszkozokkel
teljesen indeterminisztikus
> vagy csak statisztikailag determinalt
szerkezeteket epiteni. Egy
> nemlinearis visszacsatolt rendszer
kvantumszintu nem-determinisztikus
> jelensegeket felerosithet makroszintre, pedig a
rendszer minden
> komponenset 10^-sokadikon teljesen
determinisztikusnak tekintjuk,
> mivel amennyiben nem egy ilyen, direkt kaotikus
rendszert epitunk beloluk,
> a meresi tartomanyunkon belul
determinisztikusan viselkednek.

Ez elegge jogosnak, es meggondolandonak tunik.
Csakhogy a neuron a kimeneten bitbe (minden vagy
semmi elv az akcios potencialban) kodol, ami
erosen veletlent redukalo hatas. Ha a neuron es a
szinapszisok mukodese determinisztikus, akkor a
bitekben a kvantumhatas teljesen ki van zarva,
igy nem lehet kesobb a halozatban ennek
felerosodeserol beszelni. Egy nemlinearis
visszacsatolt rendszer nem erositheti fel a
kvantumveletlen jelensegeket, ha azok lepten
nyomon kikuszobolodnek a bitbe konvertalasnal.

> Lehet, hogy minden homokszem determinisztikusan
> viselkedik, megsem tudjuk megjosolni, hogy a
kavargalas utan x,y,z
> mikronra a bodon aljatol milyen homokszem lesz.
> Egyszeruen a josolasi (szamolasi) kepessegeink
hataran kivul van.

Ettol meg elmeletben determinisztikus. Mas kerdes
a gyakorlat. A szamolasi kepessegeink meg
robbanasszeruen fejlodnek, ezert ez nem olyan
fontos.
 

> egesz vegeredmeny hasznalhatatlan lesz. Itt
pedig a gombok felszinen
> fellepo kvantumjelensegek mar belekophetnek a
levesunkbe.

A neuronoknal nem figyeltek meg ilyen kritikus
hatarmukodest.


> lete. Ezek utan, bar a doboz belul
determinisztikus, es minden egyes
> alkatresze determinisztikus a doboz mint olyan
teljesen
> indeterminisztikus modon viselkedik, azaz
barmely gyakorlati > szempontbol 
indeterminisztikus is.

Igy van. Ezt elfogadom, es hangsulyozom is. Az
agy elmeleti determinisztikussaga nem jelenti
azt, hogy gyakorlatban ezt feltetlenul eszre is
vesszuk. Nem kell attol felni, hogy kiismertte,
unalmassa lesz az emberi elme.
Tehat fontosnak tartanam, hogy agyakorlati es
elmeleti determinisztikussagot szetvalasszuk. Az
elmeletihez tovabbra is ragszkodok, a gyakorlati
indeterminisztikus latszatot pedig elismerem, es
fontosnak is tartom.

> matyas.brendel irta tegnap:
> > De orulok neki, mert valamit a gyakorlatban
elomozdit. Ha
> > mar az uzleti szfera penze megvan, sokat dob
a dolgon.
> 
>         Kutyafule! Szemelyesen ismerem azt a
vallalkozot, aki felallt egy
> Egely eloadason, amikor Gyuri baratunk a
penztelensegrol panaszkodott.
> " Egely Ur! Nekem van egy forgalmazo halozatom,
melyen kulonfele
> termekeket forgalmazunk. Amennyiben On mutat
egy mukodo herkenytyut,
> mondjuk a genaratort, akkor en azt hajlando
vagyok forgalmazni, es a
> gyartast finanszirozni"
>         Hogy mi tortent utanna? Azt hiszem
kitalaljatok!
> 
> Horvath Pista

Ezt a reszletet a letezo gondolatokkal valahogy
iranyithato (nem bioenergiaval, es nem
gondolatatvitellel) egerre ertettem. Az ugyanis
egy tudomanyosan jogos fejlesztes:
Gondolatatvitel nelkul, fizikai eszkozokkel
hogyan lehet a szamitogepek gondolat utjan
torteno kozvetlenebb iranyitasat megvalositani?
Ugy gondolom, hogy ha elkezdtek, es van penz,
akkor az a fejlesztes hozni fog eredmenyeket. Az
Egelyvel kapcsolatban, ahogy irtad, ez pont
ellenerv.

pagony:
 
>       Szoval most mar az utilitarizmusnal
tartunk. Ez is csak filozofia
> es a tudomanyhoz semmi koze! Egy jelenseg vagy
felfedezes igaz
> volta nem azon all vagy bukik, hogy vajjon
milyen modon es mer-
> tekben sikerul a "gyakorlatban" alkalmazni.

Ez igaz is. A gyakorlati felhasznalast nem, mint
az igazsagot negativan abszolute eldonteni kepes
jelenseget gondoltam(tuk). De pozitiv iranyban
tud donteni. Egyszeruen csodalkoztunk azon, hogy
az Egely kereknek miert nincs gyakorlati
felhasznalasa. Egyebkent, ha lenne, itt volna az
ideje. Mint emlitettem, volna ra vevo. Igy azt
kell gondoljuk, hogy inkabb nem mukodik.

Edit:  
> Brendel M.
> > tobbezer meressel egy nagyon jo
premagyarazatot kihozhattak volna
> Megvan. Es?? Ki kivancsi ra? Talan egyedul az
US hivatal. Azt lehetett
> meallapitani es kizarni, hogy nem olyan
jelenseg /ho, elektromossag.../,
> amit eddig ismerunk.

OK. Ha van valamifele premagyarazat, van
osszefogott, jol leirt, reprodukalhato jelenseg,
van egy erdeklodo, akkor hol vannak az
alkalmazasok?

Az elektromos energiat ebben a stadiumban mar
elkezdtek hasznalni, nem? A szikrataviro idejeben
senki nem ketelkedett benne, megha igazabol nem
is tudtak, mi van legbelul.

> erdekem, egy felvilagosito harci rendezveny!
Ugy gondoltad, hogy leulok
> a gep ele hajnalok hajnalan, potyogom be a
nehanyszaz adatomat -amit
> magam vegeztem gimnazistakkal-, es kikerem az
olyan alakok velemenyet,
> akik soha nem lattak kereket, es meg a
feltalalo nevet sem tudjak
> rendesed leirni,ennek ellenere nem atalljak a
pocskondiakat ontani..

Eddigi tevekenyseged helyett mar reg leirhattad
volna az osszes adatot.

Hello,

Elgondolkoztam ezen a para vitan, leginakbb hinni-nem hinni szinten mozog.
Valaki irja 

> Lattal mar a sajat szemeddel kanalhajlitst minden trukk nelkul

Hat en attol meg nem hinnem el ha latnam. Es itt otlott fel bennem : 
nem igazan tudok elkepzelni egyetlen olyan parajelenseget sem amelyet ha
latnek hat elhinnem hogy igaz. Mindig valami masra gyanakodnek.

Hiszem ha latom: ez nagyon kevesse tudomanyos megkozelites, es eppen ezt
kellene elkerulni.

csak jot,

i.a

ps. eszembe jutott valami, ami igazi hivove tenne egycsapasra. Ha egy
jovobelato elore megmondana a jovo heti nyero lottoszamokat es en
megtennem oket...hmmmm

> Felado :  [Hungary]
>Minek a valosagat? Nem annak, hogy esetleg nincs mit bizonyitani? Egyet
>arulj el, de oszinten: Lattal te mar valakit a sajat szemeddel, kozelrol,
>minden trukkot kizarva, amint eppen kanalat hajlit?

Rossz hir a "vaskalaposoknak": en mar lattam ilyet. Az eset ugy 
tortent, hogy az egyik baratom hozta a hirt, miszerint a huga tud
kanalat hajlitani. Gyorsan megbeszeltem egy idopontot amikor a
hugica majd bemutatja nekem is a tudomanyat. A talalkozora vittem
magammal az otthoni evoeszkozok kozul egy kanalat es egy villat.
A kanalhajlitas elott leultem a leany melle, kb 20 cm-re tole es a kezebe
adtam a kanalat. A bal kezevel fogta a kanal veget, a jobb keze huvelyk
es mutato ujjaval pedig dorzsolgetni kezdte a kanal nyakat. Egy percen
belul a kanal anyaga kezdett annyira "kilagyulni" (nem tudom igazan mi
tortent vele, de ugy viselkedett), hogy a huvelyk es mutato ujja kozott
tartva a kanal nyakat jol lathatoan el tudta azt gorbiteni. A kanal elhajlitasa
minden erolkodestol mentes volt, az ujjak nem feheredtek el. A huvelyk es
mutato ujjbegy egymassal szemben helyezkedett el, koztuk csak a
kanal kb 1 mm vastag anyaga volt. A hajlitas kb 10-15 mp-ig tartott,
utana azt mondta a leany, hogy nem tudja tovabb gorbiteni. Kesobb
megprobaltam ugyanazt ill. egy masik kanalat pusztan fizikai erovel
elhajlitani, de olyan ujjtartassal mint a leany csinalta, nem ment. Ha 
kb 3 cm re tavolitottam egymastol az ujjbegyeimet akkor sikerult  kicsit
meghajlitanom a kanalat, de az ujjaim jol lathatoan elfeheredtek. A 
villat ugyanugy meghajlitotta a hugica, csak most mar eleg volt neki
30 mp es a villa szara es nyaka kozotti szog elerte a 135 fokot
(megmertem). A villa a mai napig ott van a konyvespolcomon,
emlekeztetoul, hogy nem kell begyepesedni meg akkor sem ha
leskizofrenhulyezik az embert :-).

Udv

Kesjar Attila

Eloszor is, itt az USAban minden Science. Csak nehany pelda 
computer science, statistical science, animal science, political sci.

A masik cikkedre:
    Nemeuklideszi terre meres a fenyelhajlas. Minden elemi alt.rel.
konyvben benne van (pl. Novobaczky). De ugyan csak jo a Merkur perihelium
vandorlasa.
    Nemeuklideszi ter-idore jo az idolassulas a gravitacios potencial
fuggvenyeben. Ezt csillagok felszinen, de a Fold felszinen is kimutattak
mar.
    irod:
> Van-e kiserleti/megyfigyelesi/elmeleti cafolata annak az
> elkepzelesnek, amely szerint a ~2.7K-es hattersugarzast
> hosszukas vastu"k (nem vastyuk!) hozzak letre

    Ez az altalad idezett cikkek melyikeben van?

    Az altalad idezett folyoiratok a csillagaszat meno es referalt
periodikai. Lenyegeben 3 nagyon fontos van amit mindenki olvas (ezeket Te
felsoroltad), es van meg 10-12 amik fontosak es jok. A tobbi mar nem
igazan szamit, ami nem jelenti azt, hogy csak marhasagok vannak benne.

    Attila, ha kell masolat en kuldhetek. De a netrol is le lehet oket
szivni. Ajanlom mindenki figyelmebe a ket alabbi preprint archivot;
Europaban:  http://www.babbage.sissa/
USA-ban:   http://xxx.lanl.gov/
    Keresni is lehet bennuk.
                            Horvath Pista

Nemeth Zoli kerdezi:

>A relativ ido mindig lassabban mulik nagy tomeg kozeleben vagy nagy
>sebesseggel mozgo testekben. Kerdesem az, hogy az ellentete letezik-e,
>azaz letezik-e egy leggyorsabban mulo ido (abszolut allo, minden tomegtol
>mentes pont ideje)? Es ha ez az ido letezik, akkor a mi idonk mennyivel
>gyorsabban telik?

Nem letezik, mint ahogyan leglassabban mulo ido sem letezik. Meg a hozzank
kepest leglassabban mulo ideju (fenysebesseggel halado urhajo) rendszerhez
kepset is letezik olyan masik rendszer, amiben az ido meg annal is lassabban
mulik (peldaul a fold, ami hozza kepest fenysebesseggel halad.)

A kerdesed inkabb matematikai (logikai) jellegu, ezert megprobalok a
matematika fogalmaival valaszolni.

Egy halmazban csak akkor van ertelme legnagyobb vagy legkisebb elemrol
beszelni, ha a halmaz elemei kozt letezik egy ugynevezett rendezesi relacio.
A rendezesi relacionak harom feltetelt kell (minimum) teljesiteni:
1.      reflexiv:       (ha a>=a)
2.      antiszimmetrikus (ha a>=b es b>=a akkor a=b)
3.      tranzitiv (ha a> =b es b>=c akkor a>=c)

A kerdeses halmaz (az "idok" halmaza) eseteben a harmadik tulajdonsag nem
teljesul (peldaul a fentebb emlitett pelda miatt). Nincs tehat rendezesi
relacionk, azaz nincsnek "kisebb" vagy "nagyobb" elemeink (nincsenek
abszolut lassabban vagy gyorsabban mulo idok)

De hat epp ez a lenyege a relativitasnak.

Andrasnak:

>Hat, en nem hinnem, hogy kenyelmetlen lenne, sot szerintem ha sikerulne,
>ez lenne a tokeletes ember-gep interface. A hozzaszokas sem jelent >problemat,

A helyesbitest elfogadom. Nem gondoltam at reszletesen a dolgot. Ha
sikerulne profi modon megoldani, az tenyleg kenyelmes lenne.

>>hulyitette (ti. Egely) a sok millio embert hetrol hetre cenzurazatlanul es
moderalatlanul

>Nananana!!! Azert nehogy mar egy rogeszmes altudos miatt cenzurat vezessunk be
!

Itt is helyes a pontositasod. Tudat alatt valoszinuleg a musorszerkesztok
belso, lelkiismereti, racionalis "cenzurajara" ,"moderalasara" gondoltam.

>Az uj technologia az ilyen milliardos cegeknek mindig kockazatot jelent,
>amitol pedig rettenetesen irtoznak, szoval azert ez nem ilyen egyszeru.

Itt azert kicsit vitatkoznek. Ha a vizauto, antigravi motor, stb. valoban
realis "fenyegetes" lenne a szamukra, lehet, hogy irtoznanak tole, de
kenytelenek volnanak versenybe szallni ertuk, kulonben mas szerzi meg.
Ugyanigy, ha likvidaljak a feltalalot, magat a talalmanyt akkor sem lehet
megsemmisiteni, epp manapsag, amikor az informacional mar nincs
elpusztithatatlanabb dolog a vilagon. (Talan csak a DNS, de hat az is
informacio :-) )

Tenyelg: Probalta mar valaki megbecsulni, mennyi informacio van a
vilagegyetemben? Az informacio mennyisege no vagy csokken? Netan allando?
Egyaltalan, mit ertunk informacion? Vagy az informacio is csak olyan relativ
emberi kategoria, mint a "jo", a "rossz" es a "csuf"? Ezek szerint nincs
semmifele fizikai tartalma? Kell lennie, hiszen amikor "elvesz",
torvenyszeruen ho keletkezik. Egy konyv szerint az allatoknak azert kell
melegebbnek lenniuk a kornyezetuknel, mert informaciot dolgoznak fel, azaz
"pusztitanak el." (Nehogy valaki a hullokkel jojjon! :-) )


Udv:    Peter

> 1. miert nem esik le az ember az agyrol alvas kozben? Van valami
> vezerlomu, ami ebren van, es szamolja, hogy mar ketszer fordultal
> balra, most jobbra lehet csak?

Az ember alvas kozben egeszen sokfele dolgot csinal, ami meglepo.
Amikor megfordul, akkor peldaul gyakran kinyitja a szemet, es megnezi
hova lehet mozdulni, hova nem. Gyakran elrendezi magan a takarot, vagy
eppen ledobja. Szamos kutatas igazolja, hogy az ember kepes megjegyezni
amit almaban hall (alvatanitas). Szoval ugy fest, hogy az alvas nem
jelenti a tudat teljes kikapcsolodasat, vagy a kulvilag teljes kizara-
sat, hanem -- ugymond -- "on-line" maradunk.

> 2. Amikor a szappan mar majdnem elfogyott, es egesz kicsi, miert nem
> habzik? A kemiai osszetevoi maradnak, nemde?

De. Szerintem a dolog nyitja az, hogy a kis szappan hasznalata soran
ugyanannyi "szappanozas" alatt kevesebb mennyiseg oldodik le, es jut
a kezedre, ezert nem habzik annyira. Kiserlet: vagj le a szappanbol
ket pici darabkat, egyet a felszinerol, egyet a kozepebol, es azokat
dorzsold szet a kezedben. Nem szabad kulonbsegnek lenni.

> 3. es egy info jellegu kerdes. Olvastam, hogy Eszak Amerikaban mar
> sehol nem lehet forras, patak, csermely, stb. vizet inni, mert 
> annyira  az allatkak, es tele van valami izevel: giardia?
> (nem vagyok biztos a helyesirasaban.) Mi a helyzet a Karpat > medenceben, leh
et ott a forrasokbol inni?

Nos, az amerikai forrasokrol nem tudok, de Europaban sok forras vize
ihato. (Persze tavolrol sem mind.) A rossz vizert sokszor az ember
teheto felelosse.

Kedves Attila!

Orulok a maganleveledbol erezheto jozansagnak es 
joindulatnak, igerem, nem fogom sokszor probara tenni 
a moderalasi hatarodat. 

Ami pedig a telepatia letenek bizonyitasat illeti, kb. abba
a kategoriaba esik, ami muszerekkel nem merheto, nem
fordul elo sokszor, nem kepes ra mindenki, tehat konnyu
azt mondani, hogy nincs is.

Orszagos csucsot sem tud mindenki barmikor uszni,
ezert mas forras hianyaban bizalommal fogadjuk a
versenyek jegyzokonyveit, mint meresi adatokat.
Persze, itt is ott is atverhetok vagyunk.

Ezert megertem, ha sokan az abszolut bizalmatlansag
allaspontjarol tamadjak pl. a telepatiat, es az esetleges
kiserleti eredmenyeket az utolso leheletukig megprobaljak
maskent magyarazni, vegso esetben a kiserletet vegzok
kompetenciajat ketsegbe vonni.

Es azt is megertem, ha a pl. telepatia megtapasztaloi
egy ido utan azt mondjak, hogy ok TUDJAK, hogy van,
nekik nincs szukseguk bizonyitasra, es hagyjak az
egeszet. Esetleg neha azt mondjak "de van".

Mit tehet ilyenkor egy elfogulatlan szemlelo, aki egyik
taborba sem tartozik? Van ilyen?

Udv
Attila

 wrote:
> 
> Feloszthatnank a TUDOMANYT 4 reszre:
> 1. Dilettans
> 2. Atlagember
> 3. Tudos
> 4. Profi tudos
> 
Tetszik a felosztas, amennyiben a villanymernok az atlagember
kategoriajaban van (olyan emberke, aki tud parcialisan derivalni, meg
tudja mi az a differencialegyenlet, es pl. tud a spec.rel.elm-rol meg a
kvantummechnika alapjait)

Bende

Kedves Gyula!
Nem tudom, hogy van-e autod, nekem van. Tapasztalatom az, hogy a motor 
hatasfoka nem javul, ha a kulso homerseklet csokken. Sot! Ha az uzemi 
homerseklet is csokken emiatt, akkor kifejezetten gyengul a motor. Az teny,

hogy a nagy nyari melegben mar kicsit tulhevul, de a benzin vizezese 
szerintem ezen nem segit. Hallottam mar olyan magyarazatot, hogy a benzinbe

kevert viz porlasztaskor paranyi cseppekre esik szet, es ezek feluletere 
tapadnak a benzinmolekulak, igy a vizcsepp feluleten hatekonyabban el lehet

egetni oket, mint a hagyomanyos esetben keletkezo tomor benzincseppeket. Ez

sem biztos igazsag, csak egy masik lehetoseg. En meg nem probaltam ki. 
Magneses polarizatorom viszont van az autom benzincsoven. Hogy az okozza-e,

nem tudom, de a fogyasztasa meg tartosan 110-120km/h-val haladva is 5,7-5,9l

koruli, ami egy Skoda 120-astol is szep eredmeny, foleg, hogy telen, hoban,

lakott teruleten sem fogyasztott tobbet egy 8-asnal. Aki kiprobalna, annak 
tudom ajanlani, csak 4000 Ft, es ha nem hasznal, vissza lehet adni.
Udv!
    Daro

Udv!

Egy-ket hete mar feltettem ezt a kerdest, de akkor nem volt ra semmi 
reakcio. Hatha majd most...

Ha egy kis tomegu testet (mondjuk 1 kilo) igen nagy gyorsulasnak teszunk 
ki, akkor ez gravitacios teret kelt maga korul? Ugy ertem, nagyobb lesz-e 
a test koruli grav. ter erossege, mint amikor nem gyorsul?

---

Egyebkent a tudomany-altudomany vita, es az ezzel kapcsolatos egymas 
baszogatasa kezd unalmassa valni.

Miklos.

>Ami biztos:
>1. A benzinbe kerult viznek el kell parolognia, ami hot von el, viszont nem
>   eg. Akkor meg minek???

Amennyire tudom, a robbanomotorban nem a hotermeles a lenyeg, hanem a
benzin robbanasakor keletkezo gazok altal vegzett munka. A gaz a munkat
a robbanaskor fellepo nyomasnovekedes reven vegzi, a nyomasnovekedes
viszont reszben a molekulak szamanak a kemiai reakcio soran torteno
novekedese miatt, reszben a robbanaskor termelodo ho" miatt lep fel.
(Valoszinuleg tenyleg az utobbi hatas a nagyobb.) Ha a porlaszott benzin
mellett porlasztott viz is van az egesterben, akkor a benzin robbanasa
mellett az apro vizcseppek elparolgasa is novelheti a nyomast, s igy a
hulladek ho" egy reszet is hasznositja a motor. (Ha jol tudom, igy
magyarazzak a feltalalok.) Termeszetesen az veszteseg, hogy kevesebb
benzin eg el, sot elso ranezesre nagyobb vesztesegnek tunik, mint amit a
viz gozhatasa eredmenyezhet. A kiserletek 18% viztartalomig megis ennek
a tippnek az ellenkezojet bizonyitottak - legalabbis a feltalalok
szerint.
(100% viztartalom es uj mukodesi elv csak Egely talalmanyaban van.
Lehet, hogy ujra feltalalta a vizimalmot? Nem, nem... az mukodik. :-)) 
Engem egyebkent nem az erdekel, hogy olcsobb lesz-e autozni. En
biciklizek, es orulnek ha az autok mondjuk 18%-kal kevesebb CO2-t
nyomnanak az orrom ala, arrol nem is beszelve, hogy a CO es egyeb
karosanyag kibocsatas allitolag sokkal tobb mint 18%-kal csokken. Ez
egyebkent jelzi, hogy az eges is tokeletesebb. Ez szerintem logikus,
mert a 18% benzin egy resze biztos tokeletlenul eg el. Igy talan hianya
sem olyan nagy veszteseg az energiamerlegben. Azt azert nem allitom,
hogy nem orulnek, ha az allam es a MOL ezuttal is a fogyasztok fele
haritana at az eloallitasi koltseg valtozasat. De ez Magyarorszagon
szerintem is elkepzelhetetlen. Az adalekanyag egyebkent allitolag nem
dragabb a benzinnel (marmint a benzin eloallitasi koltsegenel), tehat ez
nem novelne az arat.

>vizzel kevert (nedvesitett) szenporral futenek egyes
> eromuvek kazanjaiban - jobb hatasfokkal, mintha csak a szaraz szenport
egetnek
> el. Sejtem, de javitson ki aki tobbet tud errol, hogy magas homersekleten a
vi
>z alkotoreszeire bomlok, O-re es H-re, mikozben a szenatomokkal meg
ujraegyesul
>essel ho szabadul fel 
A viz szerintem a szen egesi homersekleten nem hullik atomjaira, de itt
- a benzinmotorral ellentetben - valoszinuleg nem az egester nyomasanak
novelesere hasznaljak. Egyebkent en is laikus vagyok, erdekelne egy
szakember velemenye.

FeCO

> Felado : Kapa's Pe'ter, E-mail :  [Slovak Republic]
> egy hasonlo kerdest, miert vizzel kevert (nedvesitett) szenporral
> futenek egyes eromuvek kazanjaiban - jobb hatasfokkal, mintha csak a
> szaraz szenport egetnek el. Sejtem, de javitson ki aki tobbet tud errol,

A szenpor vizzel valo keveresenek ket fo oka van:

1. A vizzel kevert szenpor folyadekkent viselkedik es igy konnyu kezelni.
   A viz felforralasahoz elhasznalt ho pedig hocserelon visszanyerheto.

2. A szenpor levegovel keverve hajlamos robbanni!

Udv,
Hlavy

Sziokak!

Igaz az hogy egysegnyi tomegre vetitve (pl. kg) (es nem mol) minden anyag
kozul a viznek a legnagyobb a fajhoje ? (4.186 kJ/(kg*K) ?

Masik: definialt e a pont, ha ugy definialom, hogy a pont az a nulla
dimenzios szimplex?

Jozsi


> -----------------------------------------------
"Stimpy, if I don't make it, save the brain!"
Ren Hoek (The Ren and Stimpy Show)

PLEASE!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

A TUDOMANY 70 %-a mostmar atment abba hogy vitaznak legyen e paratudomany
vagy sem. 

Eddig turtoztettem magam, de mostmar be kell valljam a moderatorok sz...t
sem ernek. Igy ahogy mondom.

Kurva merges vagyok. Valamit csinaljatok vagy szuntessuk be az egesz
TUDOMANYt. Nem hittem volna hogy ide jut. Ha en lennek a moderator mar reg
kivagtam volna a francba az egesz uj ujsag vitakat.

Ez kikivankozott.

Jozsi


> -----------------------------------------------
"Stimpy, if I don't make it, save the brain!"
Ren Hoek (The Ren and Stimpy Show)

Horvath Pista figyelmeztetesere visszaneztem a TUDOMANY 31. szamat.
Megdobbentem, amikor a nyolcadik cikket olvastam.
(Felado: )

Az elomoderalasi valtozat cikksorrendje elterhet a 
vegleges moderatori valtozat cikksorrendjetol. Ezt nem tudtam.

A szemelyeskedestol locsogo iras a joerzes hatarat tullepi.
Elnezest kerek, hogy a cikk megjelent.

Kerlek, hogy e miatt  ne mondjatok le a TUDOMANYT es ne engedjetek
provokacioknak. 

Barati udvozlettel
Telegdy Attila

ui. Feszt Timea moderatorkollegamnak semmi koze nincs az esethez.
    A tegnapi szamot egyedul moderaltam.

Lippai Istvan:
> Kerem ezt megfizetni nem lehet.  A nevetestol ugy potyognak a konnyeim,
> hogy mar a kepes konyveket se tudom olvasni.

Hat, akkor mindenki jol szorakozik: te Eva levelein, mi meg a tieiden.

Sarlos:
> A MIEP egy demokratikus orzsag torvenyeinek megfeleloen bejegyzett es
> engedelyezett part.

Megturt part. Ha szigoruan vesszuk mar reg be kellett volna tiltani.
Azert nem teszik, mert csak a reklamot csinalna'k nekik, es masnap,
mas neven ujra letrejonne. Nem is baj: legalabb magahoz vonzza a tobbi
fajgyulolot, es igy egyhelyen van az egesz bagazs. (Na jo kethelyen: ott
van meg a Cso"rmester is.)

Urban Gabor:
> A jelenlegi magyar kormanynak tekintelyes tobbsege van az
> Oraszaghazban, mintegy 70% kb. Tekintettel arra, hogy a '94-es
> valasztasok reszveteli aranya 70-80 szazalak volt, ez nagyjabol azt
> jelenti, hogy 3-4 millioan az MSZP, vagy az SZDSZ jeloltjeit
> tamogattak.

Sorjaban: reszvetel emlekeim szerint hatvanvalahany szazalek,
valasztopolgarok szama hetmillio, MSzP szavazok harmincegynehany
szazalek, SzDSz szavazok huszonegynehany szazalek. Osszesen a kormany-
partokra szavazott saccra ket es felmillio. Ugyanakkor ennek a
szamitasnak
semmi jelentossege nincs.

> A magyar valasztok a ket szabad valasztason minden esetben az
> ellenzekre adtak voksaikat

Ez mar kozhely. Persze nem meglepo ismerve az eddigi kormanyok 
tevekenyseget.

> A valasztok tomegei csalodtak a baloldali partokban, es ezert
> szivesen letagadnak, hogy rajuk szavazvtak.

Sajnos meg nem elegen. Az MSzP meg mindig nagyon nepszeru. Bar szerintem
csak egy baloldali part van: az SzDSz-t nem tekintem annak.

> hogy semmi sem igaz azokbol az illuziokbol, amit a
> mediumok is segitettek terjeszteni.

Kozhely. Erosen osszefugg az 1. ponttal.

> Ovatosan kerdezem csak meg, milyen
> informaciot tudtok a valos viszonyokrol szerezni. A media ugyanis a
> kulkapcsolatok miatt eroteljes filterken viselkedik.

Olvasunk a sorok kozott. Ez nalunk mar "be van gyakorolva". :) vagy :(

> Valaszokat a szemelyes E-MAIL-re kernek, hiszen nem olvasom
> rendszeresen a HIX-et.

Most utoljara! Tessek olvasni! :)

                                           Pinter Krisztian

> Meg tudja nekem mondani valaki, hogy mitol maradnak a felhok olyan
>szep parnaformajuak, amikor pedig az ember azt varna, hogy szetdiffundal a
>levegoben, ahogy azt mas tisztesseges dolgok teszik ?

Szerintem az van, hogy a felhoben es a felho korul kb. ugyanakkora az
abszolut paratartalom, csak a felhoben alacsonyabb a homerseklet, igy a
levego kevesebb vizgazt tud tarolni. A felesleg kicsapodott formaban (goz)
van jelen, ezt latjuk felhonek. Persze az a vizgoz atdiffundalhat a felhon
kivuli reszbe, de akkor felmelegszik, es ismet lathatatlanna valik. A felho
alakja es nagysaga tehat rovid idot figyelembe veve viszonylag stabil marad.  
> ----------------------------------------------------------------------
Edit-ugyben:

Nekem van egy olyan sanda gyanum, hogy ez az Edit nem is okos.

>Vmi vagy van, vagy nincs. Szamomra ezen mulik, hogy vmi meggyozo vagy
>sem. 

Editke! Szerinted az idezett mondatodnak van valami ertelme? Honnan tudod,
hogy valami van vagy nincs, ha nem gyozodsz meg rola? Ja persze,
elfelejtettem: te parafenomen vagy...
> -----------------------------------------------------------------------
Konkol Attila irja:
>Bocs, ezt nem birom kihagyni:
>Peter ) irja:
>>El nem birom kepzelni, hogyan lehet elektronikus eszkozok szamara
>>egyertelmuve es erthetove tenni emberi gondolatokat...

>Probald ki ezt egy PC-n: format c: .
>Szerintem nem erti felre ;-))).

Jo a vicc, de ha megfigyelted, kicsit masrol volt szo. Nevezetesen arrol,
hogy GONDOLATOKKAL vezerelni egy gepet, nem a billentyuzettel es az ujjaiddal.

>Telepatia pedig letezik, legalabb annyira, mint a Higgs bozonok.

Imadom az ilyen hathatos es melyen szanto erveket!

>En nem ismeteltem meg a kiserletet, csak azt irtam le amit olvastam. De
>szerintem a a fustnek inkabb a korongtol tavolodva kellene mozogni, mivel a
>forgo korong felfoghato egy centrifugalis ventillatornak.

Amennyiben a fust konnyebb a levegonel, akkor forgo legaramban a
forgastengelyhez kell kozelednie. Ugyanazert, amiert folfele szall, nem lefele.
> ------------------------------------------------------------------------
Also-Antal Csaba:
>Peter irta:
>>...A lotenyesztoknek ugyanis nem allt volna erdekeben a gozgep
>>feltalalasa, ezert Wattot szepen eltettek volna lab alol...

>Ezek nem jo peldak:
>1. A gozgepet nem Watt talata fel, csak tokeletesitette a kondenzator
>feltalalasaval, ami csak a hatasfokot novelte....

Tudom, hogy a gozgepet nem Watt talalta fel, hanem Heron, es hogy eloszor
banyakban hasznaltak. Egyebkent Watt helyett irhattam volna Stephensont is,
a mondanivalom szempontjabol tok mindegy. 
> ------------------------------------------------------------------
Attila:
>  A magyar nyelv tobb olyan dolgot is jelol tudomany elnevezessel,
>amirol itt, a TUDOMANY-ban nem esik szo.
>  Gondolok a tarsadalom-, jog-, es egyeb, nem termeszet-
>tudomanyokra. Meg a pszichologiara.
>  Mit gondoltok, TUDOMANY-olvasok es -irok, ezek a teruletek
>tudomanyok-e?

Azok! Miert nem irsz roluk?

Peter