Elnezest a sok idezetert, de megprobalom osszefoglalni a dolgokat.

>> Burgonya kerdezi:
>> Amikor 4 gépi szelvényt kérek,  időnként sok egyezo számot
>> látok. 2 teljesen azonos fogadás még nem volt ezek között,
>> de gondolom előfordulhat. Általában rontja-e a főnyeremény
>> elnyerésének esélyét, hogy a gép nem törekszik maximális
>> változatosságra? Általában növeli-e a szolgáltató cég
>> nyereségét a jelenlegi kontrollálatlan számadási módszer?
>
> Starters valasza:
> De, törekszik. Ezért kapod meg ezeket a sorozatokat is, ahol
> egyező számok is vannak. Ha kihagyná, az lenne a szűkítés.
> Ez a módszer az esélyeket csak egyetlen esetben rontaná: ha
> két teljesen egyező tippet adna. Ezt pedig - gondolom -
> kiszűrik.

Az egyezo szamok mindenkeppen rontjak a nyeremeny varhato erteket.

Vegyunk ket szelvenyt. Ha nincsenek rajtuk egyezo szamok, akkor (majdnem)
teljesen fuggetlenul lehet veluk nyerni, azaz a varhato ertek (majdnem)
pontosan 2*x (ahol x az egy szelvenyes jatek varhato erteke, ami nagyjabol a
szelveny aranak fele - a pontos ertek jatektol fugg, pl. a magyar 5-os, es
6-os lottonal a szelvenyar 45%-a minusz az ado). Nem pontosan 2*x, ld.
alabb.

Ha van egyezo szam, es azokat huzzak ki, akkor ugyan abba a
nyeremenykategoriaba fog esni a ket lotto, tehat a ket szelvenyemre
2*x*(N/N+1) osszeget fogok kapni, ahol N az abba a kategoriaba eso nyertesek
szama a masodik szelvenyem nelkul. Tehat ha mondjuk 2 egyforma szelvenyem
van, es otosom van, akkor ha nincs mas nyertes, akkor 2*x*(1/2) = x osszeget
kapok, azaz ugyanannyit, mint ha egy szelvenyem lett volna. Az alacsonyabb
kategoriakban nem annyira szamit, de azert nem elhanyagolhato, ha mondjuk
van 10 negyes (plusz az en masodik szelvenyem), akkor a ket egyforma
szelvenyem 2*x*(10/11)-et fizet, azaz majdnem 10%-kal kevesebbet, mint az
osszeg duplaja.

Visszaterve az elso bekezdesemre, a ket teljesen kulonbozo szamokat
tartalmazo szelvenyre: valojaban ott sem pontosan 2 a szorzo, mert lehet
mindketton 2-es fuggetlenul, es akkor megint egymas elol kicsit vesznek el a
2-es talalathoz tartozo osszegbol, de mivel 2-esbol altalaban sok van, ezert
az N/N+1 az lenyegeben 1. Tobbtalalatos osszeeses viszont nem lehet.

Tehat ha a gep ad azonos szamokat, akkor rosszabb eselyt jelent, mintha
kezzel csupa kulonbozo szamot valasztana az ember a kulonbozo szelvenyeire.

Raadasul az sem mindegy, hogy milyen szamokat ad a gep, akar egyetlen
szelveny eseten sem! Ugyanis nem csak az a fontos, hogy a sajat
szelvenyeinkkel ne utkozzunk (ne legyen azonos szamu talalatunk), hanem hogy
masokkal sem. Marpedig az emberek a szerencseszamokat sokkal inkabb
fogadjak, mint mas szamokat. Ha tehat azt teszem, hogy
3 7 21 33 77
akkor ugyan ugyanakkora eselyem csan barmilyen talalatra, mint ha mondjuk a
15 16 54 73 85
szamokat tennem, de ha nyerek, akkor sokkal tobb nyertessel kell
osztozkodnom (nem csak az otoson, hanem barmilyen talalatnal). Tehat
kifizetodobb nem-szerencseszamokra tenni. Ez a masik ok, amirt a gepi
valasztas rosszabb.

Persze, ez csak akkor igaz, ha a kihuzott szamok egyenletesen oszlanak el,
azaz a szerencseszamok nem jonnek ki gyakrabban.

Es itt jon a PSZI!

Ez egy olyan ismeretlen hatas lenne, amivel elore lehet latni vagy
befolyasolni lehet "veletlen" esemenyek bekovetkeztet.

Akarmennyire lehetetlennek is latszik elsore, a feltetelezes nem vetheto el
automatikusan, mert nehany tudomanyos modszerrel vizsgalodo ember is
allitja, hogy valami merheto (pl. Vassy Laszlo
http://mek.oszk.hu/00600/00654/ es http://mek.oszk.hu/00100/00153/ ). Mivel
azonban a PSZI kutatok 99.99%-a vagy buta vagy kokler, es a maradek %0.01
tisztesseges kutato a koklerek altal osszeallitott kiserletekre is alapoz, a
tisztessegesek jo szandeka ellenere nem lehet megbizni a kiserletekbol
levont kovetkeztetesekben.

Az allitolagos hatas nagyon kicsi, es millionyi kiserletet kellene vegezni
ahhoz, hogy kimutathato legyen (egyes kutatok szerint kulonfele osszegzett
statisztikak alapjan mar kimutathato, viszont ezek nem egyseges kiserletek
voltak).

Erre jott a nagy otletem tavaly, hogy ezt a lotton lehetne bebizonyitani (en
persze azt szeretnem bizonyitani, hogy nem letezik PSZI, de a modszer
szempontjabol ez lenyegtelen). Mert ha van PSZI, akkor a manualisan
kitoltott szelvenyek, ahol az ember megprobalja kitalalni a szamokat, es a
megteteluk utan kivanja, hogy bejojjenek mindenkeppen hatekonyabb kell, hogy
legyen, mint a gep altal valasztott veletlen szamok eselye. Meg is kertem az
itteni lotto-hatosagtol, hogy kuldjek el nekem az osszes eddigi jatekhoz
tartozo kezi es gepi szelvenyek szamat, valamint hogy melyik kategoriaban
hany kezi es hany gepi nyert (azaz mondjuk hany gepi 3-as es hany kezi 3-as
volt). A dolognak egyelore nincs vege, ugyanis elso korben nem kuldtek el.
Lehet fellebbezni, es szerintem alapvetoen nincs indokuk, hogy miert ne
adnak ki, viszont elegge elfoglalt lettem azota, es erre eddig meg nem volt
idom. De ami kesik, nem mulik. ;-)

A legjobb adat persze nem a fenti lenne, hanem az osszes megjatszott
szelveny adata az osszes jatekban, plusz hogy kezi vagy gepi, plusz a
nyeroszamok (nem ezt kertem, mert ez tul sok adat, es van egy masolasi dij,
amire a gatyam is ramenne - es hat a tudomany oltaran hozott aldozatnak is
van hatara ;-) ). A gepi szamok egyenletesek (feltetelezem, jok a
veletlengeneratoraik), a kezi szamok meg nem (az emberek szerencseszamokat
jobban jatszanak), meg lehetne nezni, hogy a kezzel tulsulyosan megtett
szamok a kihuzott szamokban is tulsulyosak-e.

Szegeny ember vizzel foz alapon (a megfogadott szamok tenyleges ismerete
nelkul) nulladik kozelitesben meg lehet tippelni a szerencseszamokat, es
megnezni, es onnan elindulni. A magyar kulturaban szerintem a 3, 7 es ezek
kombinacioi (szorzat, duplaszamjegy) ilyenek. Tehat kerdes, hogy mondjuk a
3, 7, 77 szignifikansan gyakrabban gyakrabban jott-e ki, mint a
nem-szerencse szamok. A szerencsejatek.hu lapjan megadjak az eddigi 5-os
lotto szamait az eddigi 2472 huzasra, mindegyiken 5 szam, tehat osszesen
12360 szam, vagyis egy szamnak atlagosan 137-szer kellett kijonnie.

Nezzuk a szerencseszamokat:

77 - 165-szor (1. leggyakoribb szam, 20%-kal gyakoribb az atlagnal)
3 - 161-szer (4. leggyakoribb szam, 18%-kal gyakoribb)
13 - 157-szer (7. leggyakoribb szam, 15%-kal gyakoribb)
7 - 146-szor (21. leggyakorbb szam, 7%-kal gyakoribb)
21 - 137-szer (45. leggyakoribb szam, ez pont a felezovonalon van)
33 - 135-szor (51. leggyakoribb szam, 1%-kal kevesbe gyakori)

Atlagosan ezek a szamok 10%-kal gyakoribbak, mint az atlag! 
Hoppa - mondjuk nem ezt vartuk, igaz? ;-)

Azt hiszem, ha orszagos hirnevre szeretnek szert tenni, eleg lenne ezt
az eredmenyem kiszivarogtatni egy orszagos napilapnak. ;-)

Mivel ez a cikk kezd hosszura nyulni, az Olvasora bizom annak 
a velemenyezeset, hogy ez mennyire szignifikans eredmeny.

Gyula valasza:
>> Altalaban noveli-e a szolgaltato ceg nyereseget a jelenlegi
>> kontrollalatlan szamadasi modszer?
>
>  Tulajdonkeppen NEM. Lotto eseten egyszeru a dolog, fogadok
> befizetnek X forintot. Nagyjabol X/2 a nyeremenyalap, amit
> elosztanak (ha jol emlekszem egyenloen) a nyeremeny kategoriak
> kozott. Amelyik nyeremeny kategoriaban nincs nyertes, ott az a penz
> atmegy a kovetkezo hetre. A masik X/2 amibol az uzletet fentartjak
> es ebben van a profit is. Azaz a ceg szempontjabol tok mindegy,
> hogy ki mennyit nyer, neki megvan a fixje. Amiben erdekelt, az a
> minel tobb fogado becsalogatasa. Ebben segithet a gep, ami
> veletlenszeru szamokat general. Meg talan egyszerusiti a feldolgozast.
>  A lenyeg: a cegnek tok mindegy, hogy nyersz-e. Az a lenyeg, hogy
> fogadjal...

Ket okbol nem mindegy a cegnek, hogy nyersz-e.

Az egyik, hogy nem minden lotto parimutuel, ahol tehat a beerkezett osszeg
egy reszt osztjak vissza. Az Amerikaban epp most legnagyobb bevetelu
multi-state lotto, a Big Game Mega Millions http://www.biggamelottery.com/
pl. fix kifizetesekkel mukodik a fodijon kivul. Tehat elore megmondjak, hogy
mondjuk a 3 talalat az $7-t nyer. Egyedul az 5+1 talalat nyeremenye fugg a
bevetelektol, igy nagyon is nem mindegy, hogy hanyan nyernek.

A masik, hogy meg ott is, ahol minden parimutuel (pl. a magyar lottok), az
emberek joval tobb szelvenyt vesznek azokon a heteken, amikor a fonyeremeny
nagy. Tehat a lottocegnek erdeke, hogy ne nyerjek meg egy darabig
fonyeremenyt, azaz halmozodjon a nyeremeny, mert joval tobb penzt keresnek a
tobb eladott lotto miatt.

Tehat erdekukben all, hogy kicsivel kevesebb ember nyerjen, bar nem hiszem,
hogy tenylegesen tudnak is ezt az erdekuket ervenyesiteni. ;-)

Udv,
Jozsi, aki egyebkent egyaltalan nem lottozik

>Manapsag egyetlen munkafazisert erdemes kamionra rakni az arut
>es elvinni 3 orszaggal arrebb, 
Az elvitelnek sok oka van, legritkabban az egy munkafazis maga. Okok:
1.) az uj orszag altal fizetett tamogatas. Az ilyen uj beruhazasok rengeteg vis
sza nem teritendo, vagy nagyon kedvezo kamatozasu tamogatast kapnak
2.) az uj orszag adozasa. Az ilyen beruhazasok tobb-kevesebb adokedvezmenyt kap
nak, raadasul ha az adott orszagban jobb a tarsasagi adokulcs, akkor a cegcsopo
rt osszes nyeresege adozhat ott kedvezo adokulccsal.
3.) az uj orszag munkajoga. Mo-on 4 alkalmazott kell ahhoz, hogy egy munkahelye
t 7x24 oraban be tudj tolteni. Nemetorszagban 5, Kinaban maximum 2. Ha heti 35 
helyett heti 168 oraban jarhat a gepsorod, akkor a befektetesed megterulesi ide
je egyotodere csokken. Ha ugy tetszik az egy darab termekre juto beruhazasi kol
tsege azonos budzse eseten is csak 20%-a a nemetorszaginak. 
4.) az uj orszag uzemelesi koltsegei: energia ara, szolgaltatasok ara. Ha nalun
k olcsobb csarnokot epiteni, akkor kisebb beruhazasbol kell a 20%ot szamitani, 
tovabb csokken a termek koltsege. Ha hasznalt (kint mar nullara irt) gepeket ho
zol be, itt ujra ertelmet nyertek, a beruhazasod virtualissa valik...
5.) az uj orszag ber-viszonyai. A magyar minimalber 200 euro, a nemet 2000euro 
(?), a kinai meg 5 euro. 
6.) kornyezetvedelem. Kadmium, nehezfemes, cianidos, mergezo technologiak alkal
mazai lehetosegei. Nemetoban tilos, Romaniaban szabad? Vigyuk! :-( stb, stb, st
b.

>egyetlen targyalas miatt kontinenseken
>at roptetnek embereket -mert hajon/vasuton menni "nincs ido". 
Ez mar most is inkabb kivagyisag, mutogatas, mint valos szukseglet, a videokonf
erenciakon mindent meg lehet(ne) beszelni ugyanolyan hatekonysaggal, mint szeme
lyesen, elutazva. 

>De ki fog derulni hogy ezek nem valos szuksegletek, mihelyt $100
>korul lesz hordonkent az olaj - es az egesz tulporgott kozlekedes,
>kereskedelem leepul egy racionalisabb szintre. 
Nem, csak akkor egy masfajta felallas lesz gazdasagilag racionalis. Nem lesz ra
cionalisabb a mostaninal, csak annak a peremfeltetel-rendszernek a kevesebb moz
gas-utazas fog megfelelni, mig most a szallitmanyozas magas(abb) koltsegei is m
egterulnek a fent reszletezett elonyok reven.

>Rogton kiderul, hogy nem is kell feltetlenul annyi 
>arut/embert mozgatni es olyan gyorsan.
Azert azt ne felejtsuk el, hogy egymillio euronyi keszlet egy napos raktarozasa
 nagyjabol 200 euroba kerul. Egymillio euronyi keszlet az mondjuk 20db autot je
lent. A VW konszern evente gyart negymillio autot. Ha jol szamolok, a teljes gy
artasi (=keszleten tartasi) ido EGY NAPPAL VALO csokkentese 40millio (negyvenmi
llio) euro megtakaritast jelent nekik. Ennyit jelent per pillanat, ha az alkatr
eszek 24 oraval kevesebbet toltenek uton, vagy valamelyik raktarban heverve...
Most EZ a racionalitas.

Az egy masik kerdes, hogy a jelenlegi (olaj-alapu) vilagrendet sokkal tovabb le
hetne fenntartani, ha mindenki tanusitana nemi onmersekletet. Per pillanat visz
ont a Fold lakossaganak 5%-at kitevo amerikaiak fogyasztjak el a vilag olajterm
elesenek 25%-at! Jelenleg evi 7200millio hordonyit, mig Kina 1935millio hordony
it, Nemetorszag pedig 949 millio hordonyit hasznal. Az USA ahelyett, hogy atren
dezne sajat eroviszonyait (a benzin adotartalma ott 11c korul van, nalunk 85c k
orul), haborukat indit, hogy feneketlen olajehseget csillapitsa. Normalis? Nem,
 de mivel o van hatalmon, az olajkeszletek beszukulese eloszor majd a fejlodo o
rszagokat donti vissza a nyomorba, aztan az europai orszagokban alakul at a vil
ag, es majd csak legvegul, mikor az utolso csepp is elfogyott, majd akkor fog a
z usa is senyvedni az olaj hianyatol, vagy dragasagatol... Addig csak szajtepes
 ... :-(((
Fogash

>A gépkocsik miatt van az egész, 
A multkor olvastam valahol egy kimutatast, hogy a kozuti forgalom a CO2 kibocsa
tasnak csak egeszen kis hanyadaert felelos. Sokkal jelentosebb a fosszilis tuze
loanyagokra epulo eromuvi, finomitoi, ipari kibocsatas, vagyis ha egy auto se k
ozlekedne, akkor se tunne el a CO2 termeles a vilagbol. 

>de ennek vége lesz, hiszen miért
> is kellene utazgatni, meg ingázgatni?  A jövoben szégyen lesz 
>utazni, mert azt mondják majd a szomszédok: ezt a szerencsétlent 
>ugráltatják? Melyik cég ilyen primitív ? 
Hol olvasol te ilyeneket? Az IPM-ben?

>A jövöben egyre kevésbé 
>kell mozogni. Nem kell bejárni munkahelyekre, ha a távmunka 
>elterjed. (Úgy tudom végeztek már mütétet is távmunkával.) 
Igen, az osszes kereskedelmi, marketing, adminisztracios es egyeb NEM ERTEKTERE
MTO munkafolyamatokat akar holnaptol is lehetne tavmunkaval vegezni, ehhez semm
i mas nem kell, csak egy kelloen nagy sebessegu internetkapcsolat es egy tavolr
ol hozzaferheto adatbazis. 

>Miért is kellene egy targoncásnak gépre ülnie, ha van targonca-
>szimulátor? (kicsikét lebutítanak egy repülogépszimulátort 
>és kész, nem ?) Miért kell egy sofornek személyesen jelen 
>lennie ? Kockázatos, leüthetik. Eddig a kamerák és a 
>computerek drágák voltak, s ez gátolta a 
>fejlodést, csak mert az ellopásuk kockázata fennállt. 
A kamerak mar vagy 20 eve nem dragak, a szamitogepes kapcsolati sebesseg korabb
an elkepzelhetetlen sebessegekre tor. A vilagszinvonalon is etalonnak szamito D
el-Koreaban a default home-user internet kapcsolati sebessege 8Mbps (8192kbps, 
Mo-on a 384 van elterjedoben...), de felar elleneben akar 20Mbps-t is kaphatsz.
 A szamitogepek fillerekbe kerulnek, az 500USD-be (sem) kerulo asztali gepem ma
 nagyobb teljesitmenyu, mint 5-8 eve egy komoly szerver volt. Szoval ez nem val
odi akadaly szerintem.

Az mar sokkal erdekesebb, hogy az ertekteremto (=termelo) folyamatokhoz igenis 
kell emberi jelenlet. Konstrualj robotot, ami tud hazat epiteni, foldet muvelni
, ruhat varrni, lakodalmi tortát sütni, szobrot faragni, festményt festeni... K
onstrualj robotot, ami ezeket a robotokat karban tudja tartani!!! Konstrualj ro
botot, ami ilyeneket tud konstrualni, hogy a fejlodes is onfenntarto legyen. (T
erminator?) Ha mindezzel keszen vagy, maris van 6-6,5milliard ember, akinek nap
onta minimum 3-4 oraval tobb szabad ideje keletkezett (meg ha otthonrol tavdolg
ozik, tavbevasarol, stb.), a jovedelme velhetoen nott, vagyis kolteni akar. Szo
rakozni akar, kirandulni akar, "shoppingolni" (nem feltetlenul dolgokat venni) 
akar, talalkozni akar a barataival. Ezek ugyanugy kozlekedni akarnak, mint most
 (sot meg inkabb!!!), de ehhez megint csak kozlekedesi eszkoz kell nekik. Es ha
 megvan a csodalatos individualis robotvilag, ahol mindenre kepes robotok szolg
aljak a szebb jovot, akkor jogos elvaras, hogy a kirandulni vagyo embernek ne k
elljen tomegekkel egyutt kozlekednie, hanem egyedul mehessen, ahova akar. 
A csodas robotvilaggal valo fantazialas mellett erdemes egyebkent kicsit lejjeb
b fokuszalni a szemunket, es latni azokat a milliardokat, akik a vezetekes viz 
vagy a 24 oras aramszolgaltatas csodajaban sem reszesulnek. Szerintem eloszor e
zeket kellene felhozni, aztan tortetni tovabb a "szep uj vilag" fele....

>2,96m2 keresztmetszetunek kell lennie, ami 0,3m
>vastagsagnal 10m szeles toltest jelentene, tehat
> valami nadjon djanusch...
Mondjuk a szamitasi modszer. A talpfa hossza mennyi, 2m? minimum ekkora a tolte
s koronaja, az oldalai 45 fokban (vagy laposabban lejtenek). 1m magas toltesnel
 2m a korona, 4m az alap, 3m2 pedig a keresztmetszete, ami szerintem teljessegg
el elkepzelheto, ahogy a vaganyok a lelki szemeim elott lebegnek.

>Amelyik nyeremeny kategoriaban nincs nyertes, ott az a 
> penz atmegy a kovetkezo hetre. 
Ha a "nyeremeny kategoria" alatt a jatektipust (5/90, 6/45, skandinav, luxor, t
oto, tippmix, stb) erted, akkor igen. Ha nem, akkor csak az ottalalatos megy to
vabb. Bar elvileg igaz lehet a negyesre is, de szerintem olyan a lotozas torten
eteben se volt, hogy 3 talalat legyen a legjobb eredmeny.

>A masik X/2 amibol az uzletet fentartjak es ebben van 
>a profit is. Azaz a ceg szempontjabol tok mindegy, hogy ki 
> mennyit nyer, neki megvan a fixje. Amiben erdekelt, az 
>a minel tobb fogado becsalogatasa.  
Szerintem sokkal tobbet segitene, ha mindig valami istentelen magas osszegrol i
ndulna a nyeremeny. Most egy evig kell gongyoliteni, hogy 1mrd legyen az otos l
otto fonyeremenye. Amikor legutobb ebben az elkepesztoen magas regioban jart, a
kkor hetente (!) tobb, mint 1,5mrd ertekben fogadtak az emberek. Tehat ha magas
rol inditod a nyeremenyt, azzal magasan tartod a fogadasi lazat, tobb fogadast 
general, tobb a beveteled meg akkor is, ha a nagyobb fogadasszam miatt gyakrabb
an van ottalalatos a lotton. Na es? A nyeremeny a nyeremenyado levonasa utan er
tendo, vagyis az 1mrd Ft lotto otosbol allam bacsi kaszal az APEH-en keresztul 
es kaszal, mert a Szerencsejatek Rt egyetlen tulajdonosakent a ceg profitja (a 
fentiek szerint a fogadasi osszeg fele) mindenkepp az ove... 1mrd Ft rengeteg p
enz, sok ember fantaziajat piszkalna, biztos, hogy tobben jatszananak lottot, m
int most, szazmillioert. 

>Legjobb tudomasom szerint ezek a panelos termosztatok nem
>arra lettek kitalalva hogy 1 lakas sporolhasson vele a hokozpontbol
>ellatott 30-100 lakas kozul, hanem arra, hogy a lepcsohaz mint
>egesz szabalyozza magat. 
Ne szabalyozzon az egesz lepcsohaz!!! Amirol en beszelek, az a termosztatos RAD
IATORSZELEP, amivel helyisegenkent tudod szabalyozni a homersekletet. Ha neked 
ugy tetszik, letekered, ekkor a beallitott alacsony homersekletnel  lezarja a r
adiatort, nincs tobb hobevitel. Ha a szomszedtol a falon at jon ho, akkor elobb
 lezar, de ha mindketten hasonlora vagyunk allitva, akkor nagyjabol azonos home
nnyisegek fognak jonni. Es igen, a legfelso-legszelso lakasokhoz tobb energia k
ell. Ez egy ertekbefolyasolo tenyezo, ettol majd az alsobb szinti lakasok feler
tekelodnek, a legfelsok meg le. Ez ugyanolyan termeszetes folyamat, mint a fout
hoz-bolthoz-buszmegallohoz kozel, vagy tavol levo telkek ertekenek kulonbozoseg
e. Hol a problema?

>altalaban a a hokozpont fogyasztasat legkobmeter 
>aranyaban fizettetik meg a lakasokkal
Ez a bajom! Ha en csak 19 fokot tartok kenyelmesnek, de a szomszed 26-ot, akkor
 egyreszt miert fizessek ugyanannyit, mint o, masreszt hova tegyem a szamomra f
elesleges hot? Kenyeret veszel tobbet csak azert, hogy egy reszet egybol a kuka
ba dobhasd? Akkor hot miert KELL venned???

>De a tombhazak egy lakasra kiatlagolt hovesztesege 
>meg mindig kisebb mint az atlagos csaladi hazake. 
Ezzel kategorikusan nem ertek egyet! A csaladi hazunk 44cm-es Porohterm teglabo
l epult, a nyilaszarok tokeletesen zarodo fa ablakok, K=1,1 hovezetesu, gaztolt
esu, femgozolt uvegezessel. A mennyezetben gipszkarton felett hotukros folia, 2
5cm levego, 2cm OSB-lemez, 20 cm kozetgyapot hoszigetel, erre jon a padlaster l
evegoje, mint ujabb hoszig. reteg, majd a tetofolia es a cserepfedes. Es ezt me
g lehetne fokozni a tetoszerkezet hoszigetelesevel, tobb reteg hotukor beepites
evel, hoszigetelo vakolattal... Ja, es en csak akkor fizetek, ha futok. Nyaron 
nincs rendelkezesre allasi dij, meg anyamtyukja!
Ezzel szemben all az atlagosan megepitett "korszeru" tombhaz (es akkor mar nem 
is a panelrol beszelek) 30as falakbol epul, szigeteletlen padlasterrel. Mellesl
eg ezekben is egyedi futes van, mindenki annyit fut es fizet maganak, amennyit 
akar. A panel viszont az igazi katasztrofa, szamitott hoveszteseg ide vagy oda,
 egy rendesen megepitett hazat igeny szerint kifuteni kevesebb es befolyasolhat
o KOLTSEG, mint a betonkaptarban nezni, ahogy a nagytestver kuldi a neki tetszo
 szamlat.

>A legkomolyabb es elvileg is megoldhatatlan problema a homerseklet.
Tudom, irtam is, hogy "eltekintve a gyakorlati megvalosithatosag problemaitol".
 ezzel egyutt is jo volt olvasni a szamszerusitett hatasokat. Viszont a per pil
lanatban megvalosithatatlan szamomra nem jelent megoldhatatlant. Ezt gondoltak 
a pontos idomeresrol, a 100kmh sebessegrol, a hangsebessegrol, az atombombarol,
 a mikrochiprol, a nanotechnikarol is, aztan tessek, mind mukodik. 
Fogash

> "Közel harminc év után Stephen Hawking bejelentette, hogy tévedett, amikor az
t 
> állította, hogy a fekete lyukak minden beléjük hulló anyagot és információt e
lp
> usztítanak. Úgy tűnik ugyanis, hogy a fekete lyukakból mégis képes informá
> ció kiszökni. Hawking jövő héten beszél új elméletéről egy írországi 
> 
> en azt hittem, hogy ertem Hawking elmeletet. most megzavarodtam. tovabba ugy 
tu
> dom, hogy az, hogy a fekete lyukbea esetttargy "Megsemmisul" joval regebbi do
lo
> g. ez vegulis a fekete lyuk "lenyege". Hawking elmelete szerint meg eppenhogy
 n
> em semmisulmeg vegleg.
Mar irtam rola, itt.
Nagyon valoszinu, hogy a fekete lyuk nem pontszeru test. Ha az egitest, 
amibol keletkezett, forgott (van egyaltalan olyan egitest a vilagurben, 
amelyik nem forog???), akkor az osszeomlas soran a keruleti sebesseg 
gyakorlatilag a fenysebesseg lesz, meg a lyuk kialakulasa elott. Ebben 
az esetben a fekete lyuk alakja gyuru - az atmero a tomegtol, kezdeti 
forgastol, stb. fugg - es az esemenyhorizont toroid. Ezen filozofalnak 
mostanaban, hogy ez hasznalhato-e dimenzioutazasra (ahhoz, hogy valami 
atmenjen ezen a gyurun, nem kell atmennie az esemenyhorizonton. Utana 
viszont, a vilagvonalak szerint nem a mi vilagegyetemunkbe jut vissza).
Egy ilyen gyuruben biztos tobb informacio elfer, mint egy pontban - mar 
csak azert is, mert valaminek tarolni kell a gyuru adatait is...
Az anyag, ami beleesik az is visz perduletet - viszont olvastam, hogy a 
forgo fekete lyuk valoszinuleg gravitacios hullamokat sugaroz (a 
gravitacio "ki tud jonni" belole), ami energiat es informaciot visz 
*ki* belole.
Ezen kivul az esemenyhorizonton belul is lehet informacio. Ma ugy 
gondoljuk, hogy ez elobb-utobb beleesik a lyukba - de addig is, ott van.

>>De közben sulytalansagot erzel! En pedig arrol irtam, hogy gyorsitasz 
>>ill. lassitasz, igy fel oranal rövidebb ido alatt megerkezel.
> Ha nem a kozepponton athalado palyan vagy, akkor nem sulytalansagot erzel, hi
sz
> en csak egy tetszoleges szogu lejton zugsz lefele, nem fuggoleges kutba esel.
 A
>  G feletti gyorsulas/lassulas meg a polgari kozlekedesben - hogy is mondjam c
sa
> k - nem divik, mert feltetelezheto, hogy terhes kismamak, hajlott koru es hat
u 
> aggastyanok es kapaszkodni nem tudo gyerekek is igenybe veszik majdan.
Barmilyen palyan is mesz, az erzekelt gravitacio kisebb, mint egy G. 
Nyugodtan lehet gyorsitani - annal jobban, minel inkabb megkozeliti a 
palya a Fold kozeppontjat. A busz is gyorsit neha ugy, hogy plusz 1/4 
G-t erzel.

>>Ugyanigy a megujulo energiaforrasok is *jelenleg* meg sokkal dragabbak, 
>>mint a hagyomanyos modszerek - ezert kellene az allami tamogatas, hogy 
>>ne legyen annyira drasztikus az atallas, meg kozben fejlodjon is - 
>>amikor majd *mindenkeppen* meg kell tenni, mert esetleg nem lesz mas, 
>>elfogadhato.
> Ha egyaltalan nem erdekelne, arajanlatot se kertem volna. A mai magyar piacon
 v
> iszont szo szerint meg kell kuzdeni egy olyan ajanlatert is, amit utana a roh
og
> estol konnyezve dobsz el, annyira nem realis a koltsegvonzata, hiaba reklamoz
za
> k megtakaritasnak. Nekem az nem megtakaritas, hogy husz-harminc ev alatt eset
le
> g megterulhet a kezdeti beruhazasom, ha kozben mas feltetel nem valtozik...
Nem is Neked kellene megtenni az elso lepest, hanem pl. az allamnak - 
mondjuk egy *nagyon* alacsony kamatu kolcsonnel. Akkor o viselne a 
kockazat jo reszet es neki is hasznos lenne, hogy kesobb nem 
szennyezned a kornyezetet - valamint ennyivel kevesebb uj eromuvet 
kellene epiteni, stb.

>>de nem valószínu, hogy 
>>*valódi* véletlenszámgenerátor van benne
Ha egy db. ekezetet idezel, nyugodtan irhatsz Te is, amennyit csak 
jolesik. Itt nem tobbsegi szavazassal megy a dolog :-) ...de mar nem 
javitom at, amit idaig irtam.

> Errol mar tobbszor olvastam: mitol VALODI egy veletlenszam-generator?
Attol, hogy valodi (kvantummechanikai) veletlen folyamat van benne (pl. 
egy jo zajos ellenallas termikus zajat hasznaljak fel), szemben az 
alveletlen generator szamolgatasaval, amelyik elore meg van hatarozva. 
Egy 64k alapu alveletlen generator a nulla kivetelevel szepen sorban 
kiszamolja mind a 64k szamot, csak nem abban a sorrendben, hogy 
1,2,3,4...65535, hanem mondjuk igy: 1,12934,5452,23,4,...523. Utana 
ujraindul *ugyanez* a sorozat, tehat 1,12934... Programozasban nagyon 
elonyos, mert ha beallitod a kezdeti erteket, garantaltan ugyanugy fut 
a programod.
Problema az, hogy a valodi veletlen folyamat altalaban nem egyenletes 
eloszlasu: ezt figyelembe kell venni, vagy kulon korrigalni kell a 
kapott ertekeket. Nagyon keves helyen hasznalnak ilyet - azert is, mert 
az alveletlen "ingyen van" (tuti, hogy a Te gepeden is van n*20 - 
annyi, amennyi programod veletlen szamokat hasznal), ez pedig nehany 
centbe, vagy egy jobb akar dollarba kerulne gepenkent...

Vezeto korong mágnespólus felé zuhan. A korongot mély vályat szeli 
át (szuk kanyon), ezért kettéreped. A szentlélek tartotta egyben, s 
örvényárama nyomta szét. A két félben ugyancsak lesz örvényáram, 
ha jól sejtem, csak tukanyarokat kell vennie. A két félkorong taszítja 
egymást.
A hasadás mentén folyó két ellentétes áram kialakulásához kell-e
idő, vagy a köráram megszunte pillanatában megjelenik ? 

A kérdésem talán meglepő, de úgy gondolom, hogy a rés menti
két áramnak együtt gyakorlatilag nincs mágneses tere, tehát 
kialakulásukhoz nem kell energia (inkább: alig kell). S ha valamihez alig 
kell energia, akkor annak kevésbé van köze tehetetlenséghez, meg 
időhöz.
Jól gondolom ?

Burgonya

http://vasarlas.origo.hu/index.php?action=show&id=312842

*...  2.1 csatornás sztereo erősítő, mágnesesség elleni védelemnek 
köszönhetően a hangszóró akár monitor mellé is helyezhető nem kelt 
semmiféle zavart, .... 480W PMPO, ....* 

Burgonya

Sziasztok!

> Nekem 35-38at mondtak padlora, es 55-60at radiatorra.
> Mivel a ketto kombinalodik, van egy jo bonyolult keveroszelep,
> ami szetvalogatja a mindenfele homersekletu vizeket.

Az, hogy bonyolult lenne, szerintem tulzas. A háromjáratu szelep
(ket agon lephet be, a harmadikon lep ki a kevert viz) egyik bemenete
a kivantnal magasabb rendelkezesre allo homersekletu viz (radiatorokhoz
szukseges), a masik pedig a padlofutes vegen visszatero, lehult viz.
A keveresi aranyt modositja az erzekelo altal szolgaltatott jel alapjan.
Segedenergia nelkul mukodik, altalaban a termosztatikus szelephez
hasonloan.

Udv:
Joco

Sziasztok!

> Legjobb tudomasom szerint ezek a panelos termosztatok nem
> arra lettek kitalalva hogy 1 lakas sporolhasson vele 

Normalis esetben az ilyen jellegu felujitasok parosulnak a fogyasztassal
aranyos koltsegmegosztassal is.
Az egyik megoldas, ha a rendszer lehetove teszi (altalaban nem), mert
egy-egy lakasba egyetlen ponton jon be a melegviz, hogy homennyisegmerot
szerelnek ide. 
A masik megoldas, hogy keoltsegosztokat szerelnek a holeadokra. 
Ezek olyan kis, hagyomanyos homerore hasonlito es nagysagu szerkezetek, 
amik elparologtatjak a merofolyadekjukat, ami aranyos a radiator altal 
leadott homennyiseggel. 

> Mivel a tomblakasok igen jelentos %-ban egymast futik (intenzivebb 
> a hocsere az also-felso-oldalso szomszed lakasokkal mint a 
> kulvilaggal) valahol racionalis a hokozpont alapu elszamolas. 
> Lakasonkent merve egy legfelso emeleti saroklakasban elo 
> akar 3x annyit is fizethetne mint egy majd' minden oldalrol korulvett 
> lakas gazdaja - mikozben a homennyiseg fele a szomszedokat futi.

Altalaban nem kozvetlenul a leolvasas alapjan tortenik a fizetes, 
hanem az egyes helyisegek tulajdonsagai alapjan, kiserleti epuleteknel 
vegzett meresekbol szarmazo kompenzaciokkal javitjak a pontossagot.

Udv:
Joco

Sziasztok!

> Az ilyen mutatvany elszamolasa viszont erdekes kerdes. 
> Pl hogyan tudjak, mennyi villanyt evett meg a nemet mozdony 
> a magyar felsovezetekbol? Merugye a kamion os tankol, 
> ha kell neki kakao, az tiszta ugy...

Mit szolnal egy villanyorahoz (szakszerubben fogyasztasmerohoz)
a mozdonyba szerelve?

Udv:
Joco

Sziasztok!


Fogash irta:
: Errol mar tobbszor olvastam: mitol VALODI egy veletlenszam-generator?

Attol, hogy nem a'lve'letlen. :-) Veletlenszeru eloszlasnak nevezzuk azt,
amikor a "0" es az "1" bitek egyforma valoszinuseggel fordulnak elo, es az
egyforma sorozatok (0000... ill. 1111...) elofordulasi valoszinusege
forditottan aranyos a sorozat hosszaval (pontosabban 2^(-N) -nel aranyos).
Emellett a veletlen sorozat tetszolegesen hosszu szakaszat ismerve nem
tudod megbecsulni a kovetkezo bit erteket, csak 50%-os valoszinuseggel
(egyforma valoszinuseggel vagy 0 vagy 1).

Ilyet a gyakorlatban nehez osszehozni, mert ehhez vagy radioaktiv bomlas
kell, vagy valami "feher zaj"-nak titulalt dolog (ami meg elmeletileg sem
letezik, amennyiben a termikus zajra alapulo herkentyuvel kiserletezunk).
Tovabba a feldolgozo elektronikanak vegtelen savszelessegunek kell
lennie...

A gyakorlatban sokkal egyszerubb digitalis elektronikaval szorakozni, kell
hozza N regiszter es egy par XOR-kapu. Ezeket megfeleloen osszekapcsolva
egy a'lveletlen-generatort kapunk. Elteresek az igazi veletlentol:
1) a "0" bit elofordulasi valoszinusege nem 0,5, hanem 0,5 - 2^(-N+1)
2) a kimenete determinisztikus, mert max. 2^N - 1 bit utan elolrol
   kezdodik a sorozat
3) egyforma sorozatokbol a 0000... max. N-1 hosszusagu, az 1111... pedig
   max. N hosszusagu

A gyakorlatban az alveletlen-generator korlatozasai N novelesevel a
legtobb esetben kikerulhetok. Tavkozlesben meglepoen sok helyen van
alveletlen (GPS, WLAN, BlueTooth, NASA-Voyager kommunikacio). Itt azt
hasznaljak ki, hogy determinisztikus a jel, es a szekvenciat ismerve
korrelacioval kiszurheto a kivant jel a nem determinisztikus hatterzajbol
(mas szekvenciaval sugarzott jelek szinten nem determinisztikus zajkent
jelentkeznek).

###

Math irta:
: most meg uj elmelete van, de a tortenetrol mindent forditva allitanak,
: mint ahogy en azt gondoltam volna.

: szakertok?

En mint laikus olyat olvastam egy konyvben (Brian Greene: Az elegans
univerzum), hogy Hawking mar vagy 20 eve kiszamolta, hogy a fekete luknak
van entropiaja es homerseklet-sugarzasa. Tehat valami kijon belole.


Udv,
marky

Sziasztok,

> mihelyt $100 korul lesz hordonkent az olaj

  Ezt mar tobb helyrol hallottam. Miert pont $100? Amikor $20 korul volt,
akkor kb. $0.10 volt a benzin literjenek nem ado resze (koolaj, kitermeles,
szallitas, stb.). Ezt onnan tudom, hogy Baltimore-ban a kutra ra volt
irva, hogy adotartalom kb. $0.5/gallon, mig kerul kb. $0.9-be. Ha
felteszem, hogy ez a $0.1/l *csakis* a koolaj ara (ami nem igaz), 
akkor a megotszorozodese az arnak ($20->$100) felviszi $0.5/l-re,
ami valahol $2.5/gallon koruli arat eredmenyezne. Ami azert nem
annyira horrorisztikus, hogy megallitsa az embereket. Foleg, hogy ez
egy nagyon durva becsles felulrol. Elvegre a $0.1/l-nek toredeke a
koolaj ara. Tovabba sok a jarulekos koltseg. Gyors fejszamolas:
Autozunk kb. 10 000 km evente, ami talan 700-800 l benzin. Ez kevesebb,
mint a biztositas ara egy evre penzben. Ha fiatal autonk lenne, akkor
az evi ertekcsokkenes is hasonlo lenne. Szervizre is elmegy ennyi.
Szoval a kolaj ara nagyon nagyon kis tetel az egeszben. Teherautonal
gondolom hasonlo a szamolas. Fogyasztas nagyobb, de ott koltseg a jarmu
(nyilvan nem 2 millio forint egy kamion), a sofor fizetese, stb.
  Nyilvan van hatasa a mindennapi eletre a koolaj aranak, de azert
tulzasokba nem kell esni. Masreszt ha beszorzod az evi kitermelest
az arral, akkor egy iszonyu nagy szam jon ki. Azaz valoszinuleg megeri
befektetni olyan akciokba (politikai, katonai, stb.), amik leviszik
a koolaj arat. Masreszt stabilizalo hatasa is van. Elvegre sok
olajtermelo orszagban mas nem nagyon van, amibol meg lehet ellni.
Innentol kezdve nem igazan erdekuk nekiugrani a 'gazdinak', aki
fizet (fejlett ipari orszagok), mert koolaj piac nelkul a sivatagban
ehenhalni lehet a jelenlegi nepesseg szamokkal.

Fogashnak: nehogy felreerts, nem 'kisebbiteni' akarom a CO2 problemat,
csak megerteni. Eloszor azt, hogy mi szabja meg a CO2 koncentraciot
a levegoben. Mert meg mindig nem ertem. Az a kep kezd kialakulni 
belolem, hogy elso kozelitesben a CO2 kibocsatas tempoja dominal
(nem az emberiseg tortenete alatt kibocsatott osszes CO2). Hogy utana
mi tortenik e miatt, azt meg kevesbe ertem. En olyat is hallottam, hogy
peldaul leallhat a Golf Aramlas, amitol Europa nagyjabol olyan lesz,
mint Kanada. Viszont (tudtommal) a meteorologia *igazan* semmit
nem tud mondani, mert egy kaotikus rendszerrel kellene boldogulnia
(ahogy ezt a fizika definialja, ne koznapi kaoszra tessek gondolni).

> Vasutazni lehet gazolaj helyett villannyal de repulni,
> kamionozni nem lehet. 

  Dehogynem. Hidrogennel lehet, ahhoz meg 'csak' villany kell. Mire
szukseg lesz ra, addigra mukodni fognak a technologiak.

> 15perc kovetesi minimum remlik

  Na ez az, amin fejleszteni kene, nem a sebessegen. Legiiranyitas elvegre
megoldotta a problemat. Kb. 20 eve Puspokladanyban az illetekes azt mondta,
hogy tudnak ugy iranyitani, mint a vonatosok, ha minden elromlik, de
akkor toredekere esik a kapacitas. Es ez 20 eve volt Magyarorszagon.
Azota csak bonyolodott a helyzet.

Gyula

>>de nem valószínu, hogy 
>>*valódi* véletlenszámgenerátor van benne
>Errol mar tobbszor olvastam: mitol VALODI egy veletlenszam-generator? 

Attol, hogy a veletlenszamok forrasa nem valamely algoritmus, ami
pszeudo-veletlenszamokat general. (pl. pi szamjegyei is felfoghatok
veletlenszamoknak, viszont megis van bennuk rendszer hiszen pi
szamjegyei: elore kiszamithatok ha rajovunk az algoritmusra)
A szamitogepek nem valodi veletlenszamokat generalnak. Kell nekik
egy kezdoertek, pl. rendszerora allasa, es ebbol algoritmussal
allitja elo az egymas utani alveletlen szamokat. Ugyanaz a kezdoertek
mindig ugyanazt a szamsort generalja.

A valodi veletlenszam mindig _fizikai_ folyamaton alapul, lehetoleg
olyanon, amiben az elmeleti fizika mai allasa szerint nem letezhet
semmilyen torvenyszeruseg, meg rejtett torvenyszeruseg sem. 
Ilyen pl. a radioaktiv bomlas, vagy a kaotikus folyamatok.
Lehetseges megvalositasi mod: egy sugarforras melle tett detektor
jelet venni, es minden beuteskor a rendszerido alapjan ujraallitani a
veletlenszam-generator kezdoerteket.

VAti