> Errol juta eszembe... lattam egy dokumentumfilmet amiben egy pasit
> teleaggattak drotokkal es a "pihenteto" alvas alatt magasabb agyi
> aktivitast mertek mint ebren.

Szia,  :)

Olvastam ezekrol az elmeletekrol - erdekelnek.
Szoval, hogy nagyjabol rendszerezzem az egeszet, leirom
az elo ember lehetseges allapotait.
Gondolom, hallottal mar az "alfa" allapotrol.
Elso hallasra, mindenki arra gondol, hogy ezt megint egy "nagyon
okos" szakerto talalta ki, hogy keressen vele egy csomo penzt...
Nem !
Ez valoban letezik.
Amerikai kutatasok alatt, megfigyeltek, hogy az agy, bizonyos 
allapotokban, bizonyos sugarakat bocsajt ki magabol.
Kulonbozo meresi eredmenyekre jutottak egy ember megfigyelese
alatt:
ebrenlet ( tehat teszed a minddennapi dolgodat ) ==> BETA allapot.
alvas ill. mely gondolkodas ==> ALFA allapot.
egyre melyebb alvas ==> GAMMA, DELTA ill. THETA allapot.

Egy amerikai ember - JOSE' SILVA - foglalkozott ezzel a temaval.
20 evig azon dolgozott, hogy hogyan tudna nagyobb mertekben
kihasznalni az agyat.
Sok mindent sikerult neki elerni. ( AGYKONTROLL c. konyv )
Sok mindent be is bizonyitott, 99% -ban !
Tortenet:

Silva gyerekei, mar iskolasok voltak.
Sajnos nem ment nekik olyan jol a tanulas.
Silva megtanitotta oket, hogy hogyan lehet lemenni alfaba.
( ezt nehany het gyakorlas utan te is megtudod csinalni )
Ezek utan - most nem irom le, hogy milyen modszerrel -, de
a gyerekek tanulasa, jelentosen pozitivabb lett.
Az alfaba menesnek az a lenyege, hogy az agyadnak egyes
"periferiait" kikapcsolod.
Olyan ez, mint ha aludnal, csak meg is magadnal vagy.
Tudsz az agyadon uralkodni. Tudsz csak egy dologra koncentralni.
Pl. ha egy szamodra kellemes dolgot, vagy kepet kepzelsz el,
akkor - ha mar jol begyakoroltad - jo, kellemes erzesed lehet,
es ezalatt az agyad tobbi "kihasznalatlan" resze, pedig PIHEN.
Ez nem misztikum es nem a tulvilag.
Egyszeruen, csak megtanulod te iranyitani az agyadat.
Ha elvesztetted az autokulcsodat, es nem tudod hogy hol lehet,
akkor le kell menned alfaba.
Ekkor eszedbejuttatod, hogy akkor mi tortent, es mesz elore az idoben.
Egyszer csak eljutsz oda ( ha sikerul... ) , amikor emlekezni fogsz ra,
hogy peldaul a hutoszekrenyre tetted a kulcsot.

Ha valakit erdekel a tema, akkor irjon.
En sem vagyok tisztaban meg ezzel, ugyhogy nekem is irjatok,
ha tudtok ezen kivul valamit ! :)))

Udv. ~Laci~

*****************************************************
name & login :  // Laszlo Vegh as "CLOUD"
telephone :      // 06-54-451-531
E-Mail :            // 
*****************************************************
The C-64 was better than these PCs !!!

:-|  ....but seriously

> Felado :  [Korea (South)]

> > En most arrol vitazok, hogy 
> > a fekete lyukak es az osrobbanas nem esik-e tul tavol a jelenleg
> > kiserletesen vizsgalhato vilagtol ahhoz, hogy a szamitasok meg
> > elfogadhato hibaval legyenek elvegezhetoek. Egesz pontosan arra vagyok
> > kivancsi, hogy a bemeno adatok hany szamjegyre pontosak es a modell
> > mennyire erzekeny az utolso szamjegy bizonytalansagara.
> 
>         Tessek szives lenni pontosabban kerdezni! Legalabb 125 ezer
> valaszt tudnek erre adni.
>         Konkret, pontos kerdest kerek.

10 napja volt egy musor a BBC-n "Hawking Univerzuma" cimmel. Ebben
hangzott el a kovetkezo: "Ha az osrobbanas utani 1. masodpercben a tagulas
sebessegere a 15. jegyben egy szamjeggyel nagyobb erteket veszunk, az
anyag ugy repul szet, hogy meg H-atomok sem keletkeznek. Viszont eggyel
kissebb ertekre ( 15. jegyben) az vilag egy nagyon rovid tagulasi szakasz
utan visszazuhan ismet egy pontba." Mi a fizikai realitasa ekkora
pontossagnak? Hany jegyre lehet ma merni a tagulas sebesseget?

Necc Elek (az ezermester)

Pistanak:
>        Na jo! De mint irtam csak egy oran keresztul fenylik. Utanna mar
>nem. Ha jol ertem amit mondasz, akkor mindig kellene vilagitania.
>                                                               Igy van?
Majdnem. 
Ha fokozatosan halvanyodik, exp-t szerint, akkor utanvilagitas. Lehet, hogy
ott olyan fenyporral keszulnek a csovek, ami hosszabban vilagit.
De olyan is lehet, hogy a vilagitas attol fugg, mi egyeb van meg a
halozatba bekapcsolva, ( akar a szomszedban is ). Ilyenkor hirtelen
valtozik(hat) a fenyero, ahogy a szort kapacok valtoznak.  

>        Remelem a fizikusokon kivul nyelveszek is vannak vonalban.
>Erdekelne az Ural-Altaji nyelvcsalad.
>        Remlik valami, hogy mi az Altaji csalad (koreai, japan, stb ?)
>Az Urali lenne a Finn-Ugor?
>        Mi a viszony a ketto kozott?
Az Urali a Finn-Ugor. Azt mondjak, van kozuk egymashoz. En japanul meg nem
tanultam, ha lesz idom, majd elkezdem. Kb. a tizedik lecke utan mar lehet
erezni a kozos gyokereket, ha vannak. 

Janos

Kedves Titusz!
Most leptel meg igazan eloszor, ugyanis bizonyitottad, hogy valoban alapveto 
problemaid vannak az erintett targykorrel kapcsolatos alapfogalmakat 
illetoen. A "butacska peldacska" megoldasa termeszetesen az, hogy nem ad le 
teljesitmenyt a tamaszkodo ur, belso erokrol leven szo.
A te ertelmezesed szerint, ha egy megfeszitett rugot* utaztatunk, akkor 
energiat nyerunk, ami szerintem megkerdojelezheto allitas. A teljesitmeny 
alapertelmezes szerint a munkavegzes sebessege, vagy kiterjesztve az energia 
kulso hatasra torteno megvaltozasanak sebessege.
A teljesitmeny megallapitasahoz azt kell megneznunk, hogy mely testek között 
hat az ero. Legellenallas nelkuli esetben auto gyorsulasa eseten az auto es 
a Fold kozott hat a gyorsitoero, nezhetjuk azt akar vonatbol akart a holdrol. 
Az altalad vazolt peldacskara azert nem valaszoltam, mivel nem ertettem, mi 
a problema. Most mar sejtem, hogy milyen felreertes vezetett a "feladvany" 
megfogalmazasahoz:
>Mennyi benzin fogyott a vonaton ulo megfigyelo szerint (mennyi
>kipufogogazt latott)?
>Mi van az energiamegmaradassal?
(#208 2/2)
Gyanitom, hogy a Te megkozelitesed szerint mas benzin mennyiseg fogy a 
vonaton ulo szemlelo szerint.
Ez SU'LYOS!
Miutan "belelendultel" irod:
>Vagy szerinted, ha a nagymama lepcson viszi fel a kenyeret az
>emeletre, akkor tobb munkat kozol vele, mintha liften vinne?
>(Hogyan lehet megkulonboztetni a lepcson es liftben felvitt kenyeret?)
Szerintem a munkahoz a magyar nyelvben a "vegez" ige kapcsolodik, kozolni 
energiat lehet. Nos a nagymama a liftben egyaltalan nem vegez munkat a 
kenyeren, megteszi ezt nagyobb kenyelmere a lift motorja. A ket kenyeret 
bizonyosan meg lehet kulonboztetni, a liftben szallitott valoszinuleg 
frissebb  ;-)

*A dolog tovabbgondolhato, ugyanis eleg, ha anyagot utaztatunk, mivel abban 
is hatnak kohezios erok. Sot rettenetes energiak halmozodhatnak fel, ha 
megmozditunk barmit ami atomokbol all, ugyanis hatalmas magerok hatnak az 
atommagon belul  :) 
o-----------------------------------o
|     Tibor Venyige PhD student     |
|Dept. Bioeng. Res. Inst. Chem. Eng.|
|   Hungarian Academy of Sciences   |
|    http://www.richem.hu/~madve/   | 
o-----------------------------------o

Lengyel illetve forditott lengyel jeloles:

Nem szamok, hanem kifejezesek abrazolasara talalta ki Lukasiewicz
lengyel matematikus 1952 tajekan. A lenyeg: hogyan lehet zarojelek
nelkul egyertelmuen matematikai kifejezeseket abrazolni. Az ember
szamara olvashato forma eleg csunyan nez ki, amikor egy sorba van
belezsufolva. Peldaul papiron ceruzaval ezt irjuk:

     K*B + C
A = ---------
    L*(M - N)

De ha leprogramozzuk, akkor egy altalanos nyelvben igy nez ki:

A = (K*B+C)/L/(M-N) vagy A = (K*B+C)/(L*(M-N))
             ^                       
A gond ugye akkor jon, amikor a megjelolt helyre *-ot teszunk, mert
az eredeti kifejezesben is szorzas allt ott. Extra zarojelekkel min-
dig egyertelmuve lehet tenni egy kifejezest, de ugyanakkor bonyolodik
is a helyzet. Ennek kikoszobolesere jott a lengyel jeloles - Polish
Notation (PN):

A = / + * K B C * L - M N

illetve kesobb a forditott lengyel jeloles - Reversed Polish
Notation (RPN):

A = K B * C + L M N - * /

Ha az operatorok argumentumainak szama rogzitett, akkor ez a ket 
modszer mindig egyertelmu eredmenyt ad zarojelek hasznalata nel-
kul! Ezeket a tipusu kifejezeseket veremtarolo segitsegevel kony-
nyen es gyorsan lehet kiertekelni. A ket forma kozotti konverzio
egyszeru es hatekony, ugyanakkor az emberi formabol/ba alakitas
nem trivialis. Ez utobbi problemat Donald Knuth oldotta meg vala-
mikor a hatvanas evekben. A Lisp nyelvben a lengyel forma hasz-
nalatos zarojelekkel, mert az operatorok argumentumainak szama tet-
szoleges. Pl: (* (+ 1 2 3 4 5) (- 9 7) 3) eredmenye 90 lesz. A ma-
sik legegzotikusabb nyelv - a Forth - a forditott lengyel jelolest
hasznalja, de itt az operatorok argumentumainak szama szigoruan
rogzitett, ezert valoban nincs zarojelre szukseg. Az elozo kife-
jezes Forth-ban a kovetkezokeppen nezne ki: 
1 2 + 3 + 4 + 5 + 9 7 - * 3 *. 
A programozasi nyelvek nagy tobbsege az emberi format hasznalja,
nem kis fejtorest okozva ezzel a compiler es interpreter iroknak.
(Es persze gyakran a felhasznaloknak is.)

Urhajo az alagutban:

Abban a specialis esetben, amikor az alagut athalad a Fold kozep-
pontjan, tehat ket atellenes pont kozott furtak, a periodusido,
azaz egy oda-vissza ut ideje eppen egyenlo a Fold koruli palya
periodusidejevel ezen a magassagon. Tehat nem lehet idot sporol-
ni. Azt, hogy egy altalanos hur - de nem atmero - menten furt 
alagut eseten mennyi a szukseges ido nem tudom, csak gyanitom,
hogy a vonat lassabb lenne mint egy foldfelszinen keringo ur-
hajo. Ettol viszont meg mindig lehet piszok gyors a hagyomanyos
kozlekedesi modokhoz kepest. Csak hat ki furna meg azt az ala-
gutat?

Pupak

Sziasztok!

Itt 5 napig nem volt halozat, es csak most dolgoztam fel a 
Tudomany-hatralekom.

T214, HFerinek:
A 460V-ot azert irtam, mert ha megfogom a 230V-ot, akkor sem 320V-os
aramutesrol beszelunk... Nem allitottam, hogy vki bekapcsolas utan
akarja a kondenzatort fogdosni, de aki villanyt szerel, mar 
megtapasztalta a feszultseget (masik biztositekot huzta le, stb.),
ezert irtam az eletveszelyt. A 2) eleje igenis ide tartozik, mert
Te is 640V-rol irsz, es nem 320-rol, errol pedig igen konnyen 
elfeledkezik az ember, lasd a kovetkezo cikkirot...

T214, Kapas Peternek:
: ulhet a hatasatol. Ugy gondolom, hogy Attilanak abban reszben igaza van,
: hogy a kondenzator valamiben segit. Ugyanis a bekapcsolasnal a kondi mint 
: fokozatosan megszuno rovidzar fog mukodni, majd mint meddo fogyaszto 
: bizonyos ellenallast fog tanusitani a rajta keresztulfolyo arammal 
: szemben. Termeszetesen a pillanat

Helyes. A tavvezetek transzformatoranak szempontjabol, de nem az izzoebol.
Mint mondottam, a halozat merev. (Kepzeld el, hogy fogsz egy izzot, 
bekotod, vilagit, majd parhuzamosan kotsz egy masikat, es megsem vilagit
fele fenyerovel.) A dolog akkor mukodik, ha a kondit parhuzamosan
kapcsolod az izzoval, es az egeszet sorba egy ellenallassal. Ekkor
viszont egy parhuzamos rezgokort epitettel fel, a velejaro osszes
problemaval egyutt...

Az impedanciat hiaba irod fel, ugyanis minket pont nem az allandosult 
allapot erdekel, sot meg csak az osszimpedancia sem...

: Ami az ELETVESZELYT illeti, jol meretezett kondenzator kibirja, csak a 
: cimkejere irt feszultsegerteknek nagyobbnak kell lenni, mint a halozati 
: feszultseg csucserteke:  U(csucs)=U(effektiv)*sqrt(2).

Szorozva kettovel! Pont ezert irtam az egesz cikket...

: asa miatt). A magneses elven mukodo nagyteljesitmenyu gepek hatasat 
: kondenzator telepek alkalmazasaval kompenzaljak. Logikusan kovetkezik 
: ebbol, hogy a kapacitiv terhelest induktivan kellene kompenzalni ... 
: gondolom. De izzok eseteben a 

A kondenzatortelep megint nem befolyasolja a villanymotorok altal felvett
aramot! Egyebkent megoldhato meg szinkronmotorral is a fazistolas (mindket
iranyban). 

Az egyetlen egyszeru es mukodo megoldas a villanykorte bekapcsolasi
aramanak korlatozasara a sorba kapcsolt NTC-elem vagy potmeter. Ezeknek
csak 320V-ot kell kibirniuk, viszont a hoteljesitmenynel esznel kell
lenni. (Tovabbi megoldasok aszinkronmotorok bekapcsolo kapcsolasainal
talalhatoak.)

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

Ez egy kozismert fizikapelda Balazs, remelem nem a hazi feladatodat akarod
velunk megoldatni :)
A hurvasut menetideje megegyezik a fold kozepen atmeno vasut menetidejevel.
A megoldas ket lepesbol all.
1. A Foldet homogennak tetelezzuk fel es belatjuk, hogy a vonzoero egy
atlos lyukban aranyos a kozepponttol mert tavolsaggal es igy harmonikus
rezgomozgas keletkezik ha a vonatot bedobjuk.
2. Belatjuk hogy a hurvasutra hato ero ugyan olyan alaku mint az
atlovasutra igy a menetido fuggetlen az amplitudotol (azaz a vasut
hosszatol) eppen a harmonikus rezges fel periodusideje.

1: Gombszimetrikus tomeg belsejeben csak az a tomeg hat rank vonzerovel ami
nalunk kozelebb van a kozepponthoz, a rajtunk kivul eso retegek kiejtik
egymast. A belul levo tomeg pedig ugy hat mintha a kozeppontban lenne
egyesitve. (Ez egy segedtetel ami kulon belatando)
Ha a Fold homogen az R sugaru reszben foglalt tomeg R^3-bel aranyos, a
vonzoero meg 1/R^2-tel, marad egy R-es aranyossag, azaz a gravitacio a
lyukban olyan mint egy rugo. Ez a rugo a felszinen pont mg -vel huz, ezt
tudjuk tapasztalatbol (m a vonat tomege). 
A fel periodusido(s=kiteres,F=ero):

T/2=gyok(ms/F)=gyok(mR/mg)=gyok(R/g) ahol R a fold sugara.
Behelyettesitve: 798 s = ~13 perc

2: A hurvasutra hato erot az elobbibol rajzolgatassal lehet nyerni, es a
vetuletek vegul oly ugyesen ejtik ki egymast, hogy az alagut iranyu
komponens nagysaga az elozovel megegyezo lesz, azaz a T/2-re is ugyanennyi
jon ki.

Ird majd meg mit kaptal a HF-re :)
--
Szaszvari Peter
http://iap.ethz.ch/users/szp/szp.htm

Kedves Valaki,

        aki megigerted a specrel. beszamolot. Kerlek mihamarabb
kozoljetek, ugyanis a Kozmologia eloadasaim elejen tartok egy spec.
rel. osszefoglalot ezen a heten. Vagyis most meg eleg erosen
elnek bennem a dolgok, es hajlando is vagyok rola a Tudomanyba
irni. De megvarnam a Ti irasotokat, mivel
        
1. Nem szeretek konkuralni masokkal.
2. Konnyebb megjegyzeseket fuzni egy kesz muhoz, mint elkesziteni azt.

        Azert surgetlek benneteket, mert egy het mulva a spec.
rel. irasok ingerkuszobe oly elenyeszo lesz nalam, hogy jo esellyel
nem fogok rola mar irni semmit.
        Megerteseteket megkoszonve,
                                                Horvath Pista

>Felado : Nyers Ga'bor
>E-mail :  [Netherlands]
>Temakor: Re:Alvasi ido ( 44 sor )
>> aminek az a magva, hogy ha nem egyhuzamban akarjuk "lealudni" a
>> szervezet szamara szukseges idot, hanem  apro reszletekben "adagoljuk"
>> az alvast, akkor sokkal kevesebb idot kell toltenunk ugymond
>> semmittevessel (alvassal 8-) )
>Errol mar en is hallottam...
En is. 
De hosszabb tavon tuti, hogy kikeszulsz tole. Egy kozismert teveszme
szerint a 8 ora alvas a letelepult eletmoddal alakult ki. Viszont a
termeszeti nepek akik pont ugy elnek mint az osember, ugyanugy 6-7-8
orat alszanak egyhuzamban. mint mi "civilizaltak". Ha lett volna valami
elonye az elaprozott alvasnak, az evolucio mar millio evekkel ezelott
kitermelte volna...
Lehet, hogy napi 6 ora mellett nem almodsz. De valamiert az alom is
szukseges, mar nem emlekszem miert, de egy agykutato irta "az agy
evtizedeben" c. konyveben.

>> Meg olyasmire is emlekszem, hogy valaki nagyobb tudos
>> nevehez fuztek ezt a rendszert .... talan Galilei ???
>En Michelangelo-ra emlexem de lehet hogy tevedek
En Leonardo da Vinci-re emlekszem. Valamelyikunk majdcsak eltalalja :-)

Vannak emberek, akiknek kevesebb az alvasigenyuk, de a konvenciok miatt
erre nem jonnek ra, csak forgolodnak az agyban. De meg a legtrukkosebb
modszerrel se lehet 5-6 ora ala szoritani, ami meg belefer a termeszetes
ingadozasba. En mindenesetre 6.5 - 7 orara vagyok beallva.

VAti

>Temakor: Lehullo Hold? ( 47 sor )
>Idopont: Fri Oct 10 11:41:23 EDT 1997 TUDOMANY #223
>A jelenlegi elmeletek szerint egy joval kisebb, nehany km
>atmeroju egitest becsapodasa is a kulturank, de lehet, hogy az
>emberiseg veget jelentene. A becsapodas hatasahoz kepest a totalis
>atomhaboru artatlan kavicsdobalasnak tunne. A katasztrofak sorat egy
>par szaz meter magas szokoar nyitna, azutan pedig jonne a porfelho ->
>globalis lehules, jegkorszak. A korabbi jegkorszakok es a dinok
>kihalasanak egyik lehetseges oka is egy-egy ilyen kozmikus "koccanas"
>lehetett.
>
>> Lehetseges lenne, hogy egy feltetelezett korabbi hold
>> az energiajat valami hasonlo modon a Fold forgasi energiajanak
>> novelesebe fektette volna es ezaltal energiat veszitve megis spiralis
>> palyan belezunahatott a Foldbe ?
>
>Abszolute lehetseges, de nem a tortenelmunk soran, mert akkor az
>ember nagysagu allatoknak nem sok eselyuk lett volna a tulelesre.
>
>> Apam velemenye szerint ez a mostani mar a hetedik holdunk.
>Szerintem meg a 2656924-dik :-) Miert ne? Az idok folyaman rengeteg
>sziklat kaphatott el a Fold.
>
>Az mindenesetre erdekes kerdes, hogy a jelenlegi Holdat mikor
>"kaptuk"? Ennek biztosan maradt nyoma (akkor indult pl. az
>ar-apaly jelenseg). Szerintem vannak a vonalban olyanok, akik tudjak
a valaszt.
Ahogy en tudom atlag par szazmillio evente szamithat a Fold egy 10 km
nagysagrendu aszteroidra, ami kinyirta a dinokat (igen sok jel szerint).
Atlag par millio evenkent az 1km koruliekre amelyek tucat km atmeroju
kratert utnek de a nagy lokalis pusztulas mellett nem okoznak globalis
kihalasokat. Az ennel kisebbek eleg gyakoriak, par ezer evenkent
johetnek 10-100 m-es kovek v. jegdarabok, ezek "csak" ugy csinalnak mint
egy kiados atombomba.

Nem vagyok biztos benne, hogy kihalna az emberiseg, mint ahogy egy
atomhaborutol sem halna ki. Elpusztulnanak a civilizalt teruletek,
oriasi lokalis pusztulasok, a nepesseg 98-99.9%a meghalna, de a 6
milliard emberbol igy is eleg maradna. Mar azert is, mert mi tudunk
tuzet gyujtani hogy melegedjunk, amit szegeny dinok nem tudtak. Es az
etrendunk is rugalmasabb.
Sok specializalt faj - elefant, pandamaci - biztos, hogy kihalna, de ez
az evolucio rendje. Amikor uj faj keletkezik, eleg specializalalan.
Ahogy egyre hatekonyabban betolti a maga okologiai fulkejet, ugy valik
egyre specializaltabba, sebezhetobbe a kornyezetvaltozassal szemben.
Vegul tulspecializalodik es kihal az elso komolyabb pofontol, amit
kaphat az embertol vagy egy kisbolygotol.

A hetedik Hold: rohejes hogy miert pont a hetedik. Az izgalmas otlet,
hogy forditva (lassulo Hold, gyorsulo Fold) muxik a dolog vagy sem.
Tudomasom szerint a jelenseg oka az, hogy az oceanokon es a kevesbe
viszkozus szilard Foldon mas meretu es fazisu arapaly alakul ki es az e
ketto kozti energia csatolas miatt van a fekezodes. Erdekesseg, hogy ha
csak a gravitacios potencialfeluleteket nezzuk, osszesen max. 70 cm-es
(!) arapaly ingadozas lenne. Hogy nem ennyi, az a veges ocean melysegnek
es a kontinensek geometriajanak tudhato be.

Arapaly jelenseg kezdete, mikortol van Hold: Szerintem senki sem TUDJA a
valaszt es nem is fogja. A jelenleg legdivatosabb es numerikusan
korrektul lemodellezheto elmelet: Visszafele porgetve az idot, eljutunk
addig hogy a Hold kb. fele olyan messze van mint most, es a Fold
keletkezese tajekan vagyunk. A teoria szerint ekkor meg hemzsegtek az
oriasi bolygokezdemenyek (planetezimalok) a fiatal, belso
Naprendszerben. Egy ilyen, legalabb Hold vagy Merkur meretu osi
planetezimal nekicsapodott a Foldnek. Iszonyatos durranas volt, az
egyebkent is forro es vekony kergu Fold kerge szilankokra esett, az osi
atmoszfera lerobbant, es a vegigfuto renges hatasara a becsapodas
tuloldalan hatalmas, tobb Holdnyi mennyisegu anyag kiszakadt a Foldbol.
Ennek nagy resze elszallt es kisbolygo os lett vagy mas bolygokba
csapodott, kisebbik resze Fold koruli palyara allt a Roche-hataron kivul
(alatta elobb-utobb visszaesett a Foldre) es aprankent osszeallt belole
a Hold. Mindez ido alatt a Fold es Hold kerge vekony es forro volt, es a
nagy meteor zuhi java meg hatravolt. (meg 3.5 milliard eve is csapodtak
be oriasi testek a Holdba, igy keletkeztek a holdi "tengerek" sotet
bazaltlava siksagai. (megolvadt a kereg.) Az elmelet szerint a Foldbe
csapodott test lesullyedt es beepult a Fold magjaba es kopenyebe, mara
nem maradt nyoma.

Ez a most, tudtommal, legdivatosabb elmelet. Ezzel sem stimmel minden,
mert pl. az eltero Fold-Hold elemosszetetelrol nem mond semmit. Viszont
impulzus, dinamika dolgokat jol magyaraz es le is lehet modellezni. Arra
is jo megoldas, hogy hova lett a minden bizonnyal tul nagy es suru CO2,
H2 oslegkore a Foldnek. (a becsapodaskor szabalyosan lerobbant a
melegtol) Ha szabadult volna meg az oslegkortol, a Fold olyan lenne mint
a Venusz (90 atmoszfera CO2 legkor, elet kialakulasara kezdetektol nincs
semmi esely...

VAti
>

> Felado : Zsilak Andras
> E-mail :  [Hungary]
> Temakor: ELFELEJTETT OZONVIZ ( 20 sor )
> Idopont: Thu Oct  2 01:43:12 EDT 1997 TUDOMANY #215
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>
> AZ ELFELEJTETT OZONVIZ cimmel: Dr. John R. Baumgardner
> geofizikus, az USA Los Alamos-i Nemzeti Laboratoriumanak
> munkatarsa, tart eloadast, melynek soran felveti az alabbi kerdeseket
> is:
>
> VANNAK-E GEOLOGIAI BIZONYITEKOK EGY VILAGPUSZTITO OZONVIZROL?
>
> MILYEN BELSO FOLDMOZGASI MECHANIZMUSOK OKOZHATNAK ILYEN KATATSZTROFAT?
>
> HOGYAN MODELLEZHETOK EZEK A MECHANIZMUSOK SZAMITOGEPES MODSZERREL?
> (V+GESELEM M+DSZER)
>
> MILYEN FONTOS KOVETKEZMENYEI VANNAK A MA EMBERE SZAMARA ANNAK, HA A
> BIBILIAI OZONVIZ VALOBAN MEGTORTENT?
>
Ha valaki elment es meghallgatta/jegyzetelte, KEREM juttassa el nekem,
mirol szolt. Szerintem - az alcimek alapjan - nagy kamu, de amig nem
tudom mik hangzottak el, nem irok.
Koszi,

VAti

..
Udv mindenkinek !


Nem vagyok "tudos" csak lelkes erdeklodo , leginabb olvaso

Viszont lenne 2  /masok szamara is/  nagyon erdekes, utopisztikus kerdesem
!

I.
Rendelkezik-e valaki bovebb informacioanyagrol arrol hogy mikor valik
valosagga a fuzios energiaforras felhasznalasa az ember szamara? Ha jol
tudom ettol varjak a jovo ENERGIAszuksegletek kielegiteset. Vajon hol
tartanak a fejlesztesek ? , Milyen problemakkal allnak meg szembe ?
 .........

II.
A masik kerdesem talan meg ennel is utopisztikusabb lesz.
A TV-ben hallottam a molekularis tervezesrol .. HOPPaaaaa ....az allam a
rovidfilm vegere a padlon volt .....Valyon mennyi igaz belole !?!?!?!
Aki nem latta vagy nem halott volna meg errol annak elmondom:
- A molekularis tervezest akkor talaltak ki amikor elektromikroszkoppal
nezegettek a molekulakat (ugy emlekszem) amikor a kiserlet kudarcba
fuladt,mert a mikroszkop hegyere egy atom ragadt fel. Ezutan megforditva a 
mikroszkop polaritasat az atom "leesett a turol". Igy jottek ra hogyan
tudnak mozgatni a molekulakat .
/Noss beindult a tudosok agya es mar el is kepzeltek maguk ele a tokeletes
vilagt./

A molekularis "epitkezessel" (azaz hogy nem folulrol hanem alulrol
epitkezunk) peldaul barmit elo lehetne allitani ha megvannak a megfelelo
osszetevok. pl: valamit lemasolni!!!(ez megszuntetne a jelen ertelemben
vett ipart)
Mas felol a molekulak onmagukat reprodukalva mintegy mesterseges elo
rendszer "felepitene valamit" esetleg tevekenyseget latna el. 
Csak annyit kozoltek hogy keves a mai technika arra hogy ez a kozeljovoben
megvalosulhatna.
(Bar szerintem ha ez az egesz igaz akkor is legalabb 50 evet kellene
varnunk az elso sikeres kiserletre es tobb mint szazat a felhasznalasra
,,,bar mondom ez az en velemenyem)

Egyszoval TUD errol valaki valami tobbet ?

    __________________________
    # Molnar Balazs || Kevin Miller
    #   [Hun-Vac]
    # IRCnickn="eligible"
    ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

>>Pedig van egy egyszeru modszer.  A kemeny anyagokban a
>>hang sebessege 8 km/sec-nel gyorsabb, ezt kellene valahogy felhasznalni,
>>csak meg nemt'om hogyan...                                   Udv///Laci
>Az enyem jobb: a feny sebessege atlatszo anyagokban tobb szazezer km/s.

A tergorbites : nem kene az urhajo meghajtasan gondolkodni.

Bocsi ez mar tulsagosan a MOKAba valo hozzaszolas volt de nem birtam
kihagyni.
(amugy nem is olyan hulyeseg !)

Mellesleg mar van mikrohullam hajtas
!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Parabolaval "mikrohullamot" szornak az adott repulo objektum fele ami a
hullamokat felhasznalva elektromos aramot termel az elektromos motor
szamara.
Hasonlo mint a mikrohullamo suto csak pont ellenkezo elv.
    __________________________
    # Molnar Balazs || Kevin Miller
    #   [Hun-Vac]
    # IRCnickn="eligible"
    ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

..
UDV

Fogadd meg amit mondok  F O N T O S 



Nagyon orultem amikor halottam errol a fajta alvasi rendszerrol.
egy bol kitalaltam hogy hogyan lehetne kozeputat talalni :
- 8 orankent 1 ora !!!!! ....4x-es alvashossz ....2x mert  az eltelt ido
kettoszoros es 2x azert mert kevesebb alkalommal egy
nap..........................
 ................roviden ennyi


Azonban ell kell mondanom egy dolgot !!!!!!!!!!! Bar nem vagyok szakerto de
azert eleg konnyen felfoghato miert kell az alvas ---> A szervezetunk egesz
eletunkben mukodik...a tudobol allandoan ki- es bearamlik a levego allando
hasznalatban van a SZIVrol  nem is beszelve ami a legnagyobb terhelesnek
van kiteve hiszen egyik pillanatban tobbet kell dolgoznia mint a masikban.
======>>>>>> noss ezeket figyelembe veve azt kell mondanom hogy az 8 ora
alvas azert kell mert a szervezet az alvai idoben fele aktivitas melett
kipiheni a nap megprobaltatasait. !!! Hiszen egy pelda : ha lasabban futsz
akkor tobbet pihensz  , hat nem ?!   
Az almodasrol csak annyit hogy egy szakertotol halottam hogy a
felevenitheto es a nem felevenitheto almodas az alvas legintenzivebb
formaja melynek hianya depressziohoz vezethet.
A rovid alvas csak atmenetleg jelenthet kipihentseget. Ez a termeszet
aldasa a szukseghelyzetben. ! DE ne akarjuk ezt a potenergiaforrrast
elpazarolni !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!11

Es egy hasonlat a veger :::::::: !!!!!!!! ::::     >   Eves nelkul is lehet
elni csak nem sokaig.

Tudom baromi csabito CSAK 4 orat aludni de konyorgom legyunk esszeruek ! 



~~~~~~~~~~~~~~~~  E N N Y I ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~`



    __________________________
    # Molnar Balazs || Kevin Miller
    #   [Hun-Vac]
    # IRCnickn="eligible"
    ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Meg mindig kozmologia ( 195 sor )

flame off    :-)

> Semmi csodalatos nincs abban, hogy egy embert lehetove tevo
> univerzumot vizsgalunk. Slussz. Ne tegyunk fel olyan kerdeseket, hogy
> "az azert kulonosen erdekes, kulon vizsgalodast erdemelne, hogy a
> tagulas uteme miert _pont_ akkora"

Ennel optimistabb vagyok. Valahogy igy: semmi meglepot nem talalnek
abban, ha eletem vegeig senki semmifele epkezlab elmeletet se allitana
fel arra nezve, hogy a tagulas mert pont akkora. Annal nagyobb lenne
az oromom, ha megis szuletne valamilyen matematikai, logikai stb 
elmelet, ami ezt jol magyarazna (szamomra meggyozobben, mint az 
antropikus elv). Igy aztan igazi banat csak akkor erhetne, ha valaki egy
csodalatos jo elmeletet allitana fel, de _nem lennek kepes megerteni_...
:-)

> Nincs olyan rogzitett alap, vagy hatter, amihez kepest vegbemenne a
> tagulas. Maga a ter tagul, mert a Vilagegyetem magaban foglalja a
> teret is." Szo sincs tehat itt arrol, hogy a felfuvodas centruma a mi
> terunkon kivul lenne. Csak azt szogezte le, hogy a ter egyutt tagul a
> robbanassal. Nincs szo terenkivulisegrol!!!! Epp hogy a
> vilagegyetemunkon "kivuli" ter letezeset tagadja.

Sose gondoltam volna, hogy igy is fel lehet fogni. Szamomra az, hogy
a tagulas centruma nincs a terunkben azonosan egyenlo azzal hogy
akkor kivul van a terunkon. 
(ti. akkor van benne, ha ra lehet mutatni, hogy ez a centrum, vagy 
precizebben, ha nagy leptekben vizsgaljuk a palyakat, akkor azok 
kijelolnek egy tenyleges, meghatarozott iranyt, es ezek az iranyok 
anizotrop modon kituntetnek egy terbeli pontot) 
Ez semmikeppen sem jelenti azt, hogy kulonosebb fizikai realitast
tulajdonitanek egy tovabbi dimenzionak, amelyben a centrum mint
fizikai valosag ramutathatoan tartozkodik...
Szamolni viszont egesz jol lehet vele ettol meg. (pl. a hiperbolikus 
sikgeometria meg a kepzetes sugaru gomb sugara...) 

> vannak. A tavolodasuk sebessege csak a tolem mert tavolsaggal
> aranyos, es nem fugg attol, hogy merre vannak. Es ehhez meg
> kozepiskolas matek sem kell. Csak arra kell gondolni, hogy a
> robbanastol eltellt ido alatt keletkezett tavolsagunk csak a relativ

A dolog addig igaz, amig a sin x = x kozelites eleg jo. Ez azt
jelenti, hogy akkor nem vennenk eszre az iranyfuggest, ha egy
nagyon nagy vilagegyetem egesz kis darabjat latnank csak.
Ennek sok egyeb megfigyeles mond ellent. 

> > Az elore/hatra szimmetria se lenne jo, a kis sebessegu darabok
> >kijelolnenek valamifele surubb centrumot, valamint a legtobb anyag
> >mogottunk lenne, tehat a legtobb fotont is onnan kene kapnunk
> Nem erted az egeszet! A dologban epp az a szep, hogy szinte barmelyik
> megfigyelo ugyanazt latja. Tole tavolodnak a tobbiek, a tavolsagukkal
> aranyos sebesseggel. Az elore-hatra szimmetria is rendben van. Egy
> robbanasnal nem kell szamolni nagyon kis sebessegu darabokkal. Nagy

Tehat elkepzelesed szerint valami olyan modellt kene nezni, ahol van
terbeli centrum, csak mondjuk kozepen pont ures, mert nemigen voltak
kis sebessegu darabok, vagy eppenseggel voltak ugyan, de a vilag
nagyon nagy, tul messze vagyunk a centrumtol, _ezert_ nem latunk
valamerre surusodest, ahol a centrum lenne. 

> sebessegeknel meg relativisztikus mizeriak jonnek. Miert kene a
> legtobb fotont "a hatunk mogul" kapni? Itt a tavolsag is szamit.

Egyszeruen azert, mert a Te modelledben az anyag tulnyomo tobbsege 
mogottunk van. A foton az c-vel megy, mindenkeppen utoler minket,
legfeljebb nagyon voroseltolodik. De utoler - minden mogottunk levo
csillagrol.

> Gondolj az Olbers paradoxonra, miszerint az egboltnak ejszaka is
> fenyesnek kell lennie, mert barhova nezunk, csillagot latunk.

Pontosan az Olbers megfigyelesbol kovetkezik, hogy nem lehet
vegtelen sok csillag. Ha pedig veges sok van, es elmeleted szerint
terbeli centrumu a tagulas, akkor mese nincs, ha nem vagyunk kozepen,
akkor mogottunk sokkal tobb kell legyen, mint elottunk.

A csillagok eloszlasa nagy leptekben nem eszrevehetoen iranyfuggo.
A hattersugarzas pedig nem durvan iranyfuggo. (Finoman viszont igen,
es ez egy amennyire tudom viszonylag uj es nem kelloen 
megmagyarazott jelenseg, a muholddal is csak hibahataron latszik)

Az altalad vazolt, kalacsos, terbeli centrumu modellnek alapveto
sajatossaga, hogy az izotropia csak a centrumhoz valo tavolsaghoz
kepest kis tavolsagon belul igaz. Ellenveteseim: 
A latotavolsagban anizotropia nem kimutathato. A latotavolsagban 
ismert csillagsuruseg, voroseltolodas stb adatok ismereteben ebbol 
ketfele kovetkeztetes adodna  a Te modelled szerint. Az egyik, hogy 
nagyjabol kozepen vagyunk, ebbe  most nem megyek bele. 
Vagy ha nem vagyunk kozepen, akkor a vilagegyetemnek olyan nagynak 
kellene lennie, hogy ilyen nagy meretben az ismert csillagsuruseget 
extrapolalva a gravitacio mar regen ossze kellett volna rantsa.
(Azert kene nagynak lennie, mert a latotavolsagunk jo nagy, es ebben
a jo nagy latotavolsagban nincs jele anizotropianak, ez pedig csak 
akkor lehet a Te modelledben, ha a centrumtol sokkal nesszebb
vagyunk, mint a latotavolasag, hogy sin x = x teljesulhessen
hibahataron belul, meg hogy ne latszon a surubb centrum maga) 

> >tenyleg erdemes lenne tunodnod egy kicsit azon, mit
> >latnal, ha egy leggomb feluleteben elo ket dimenzios megfigyelo
> >lennel, es ez a leggomb felfuvodna.
> Mar irtam. Ugyanazt latnam, mint most. "Minden pottyos lufi. kelo
> mezeskalacs...

Nem teljesen. A kalacsos esetben ha a meret nem teszi lehetetlenne
es tudsz eleg messzire nezni, akkor anizotropiat latsz. 

A kritikushoz kozel tagulo lufin elvileg sincs anizotropia, es ha eleg
messze nezel a feluleten lustan kuszo fennyel, akkor minden iranyban
a "korabbi kisebb lufit" (!) latod, teljesen izotrop modon. Legmesszebb
es egyben legregebbre nezve pedig a kezdeti szuleto kislufit, magat 
az osrobbanast. A felulet barmely pontja a _veges felulet_ ellenere
barmilyen nagy leptekben egyenrangu.

A Te terbeli centrumu modelledben, ha az veges, ez nagyon maskepp 
van. Ha a hibait ki akarod kuszobolni, vagy vegtelen terbeli meret 
kellene, amit sokminden kizar, vagy bekonvergalsz a nem letezo
terbeli centrumu modellbe...  

> Ezt csak azert ideztem be, hogy nyomatekositsam: a Te ervelesed a
> teves!! nem kell terunkon kivuli centrumot felteteleznunk ahhoz, hogy
> "minden tavolsagaranyos sebesseggel tavolodjek"!

Fentiek miatt megiscsak celszerunek latom. Meg egyszer, nem ugy
ertem, hogy fizikai realitaskent, van valahol a 4. dimenzioban egy kis
zold emberkek es Hargitay baratjuk altal latogatott pont, mely a
tagulas centruma...   :-)
Egyszeruen olyan matematikai modellel lehet jobban kozeliteni a
megfigyelt valosagot, amelyben a tagulas centruma nincs a terben.
A geometria lehetoseget ad arra, hogy felepitsuk a teret anelkul, 
hogy ki kellene lepnunk belole.

> En hozzathetnek nehanyat, de ennek nem sok ertelme van vitank
> szempontjabol.  [Korea (South)] majd
> helyretesz mindkettonket.

Jo lenne, erdekel a tema, szivesen olvasnek tobbet, reszletesebbet.
A kozvetlen forrasok megismerese, kovetese  (eredeti cikkek, eloadasok) 
pedig messze meghaladja a nem kozvetlen szakmai erdeklodes hatarait.
Neha, egyet-egyet feligmeddig, de ez mesze keves.

>Gyanitom, azert nem egyenlo mertekben.

:-)

Udvozlettel
        Jozsef

Asimovnak van egy fenti cimu remek kis konyve,
egyebek kozott irja, hogy a Hold palyajat visszaszamoltak
jo regenre, es ugy adodott, hogy valamikor regen volt egy pont,
amitol fogva ez a szamolas mukodott, onnan a hold fokozatosan kozeledett
a foldhoz, a legkozelebbi tavolsag az elekezetemre saccolva a mainak
a fele lehetett(vagy legalabbis ilyen lepteku), azota pedig egyre
tavolodik, amint azt ma is latjuk. A konyv ismeretterjeszto, a reszletekre
nem emlekszem, es az a megallapitas, hogy azon a regi idoponton
tul a szamolasok nem adtak semmi eredmenyt azt engedte sejteni, 
hogy akor ott tortent valami rendkivuli hatas, amit termeszetesen nem
lehett szamitasba venni. 
  Egyebkent holdak befogasa bolygok altal lehetseges (es elfogadott),
pl a Mars korul keringo ket szabalytalan alaku kis szikladarab 
valoszinuleg az aszteroida-ovezetbol kerult oda, es a Jupiternek 
a sok kis holdja is.  

Almasy Laszlo