A magyarok finnugor, vagy sumér származásáról folytatott vita számomra inkább
politikai, vagy hitvitának tűnik, semmint tudományos vitának. Kíváncsi lennék
azonban, hogy mit szól ehhez a kérdéshez a genetika. Nemrég indult az öt évre
tervezett Genographic projekt, amelyre bárki bejelentkezhet. A részvételi
Csomag ára 100$, vissza kell küldeni egy DNS mintát, és gondolom egy
kitöltött kérdőívet.
(http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&id=6642)
De vajon milyen típusú, és mélységű eredmények várhatók ettől a projekttől?
Kaphatunk-e választ pl. a magyarság eredetére? Lehet-e azonosítani magyarok,
németek, szlávok, stb. jellemző génszakaszait? Vagy milyen embercsoportok azok,
akiknek a vándorlásai genetikailag feltérképezhetők?
Vagy az egyes emberre vonatkoztatva: kaphatok olyan eredményt, hogy
Genetikailag 25%-ban szláv, 15%-ban román, stb. vagyok? Vagy esetleg még
pontosabban: az 6.-ik felmenőmnél török gént kaptam?
Ki tud ehhez hozzászólni?
|
Uraim,
>Javaslom, tekintsd meg a http://w3.enternet.hu/fizika honlapot, esetleg
ott
Javaslom, tekintsetek meg a honlapot, majd olvassatok el nehány megbízható
fizikakönyvet.
>A fizikát jelenleg - részben hallgatólagosan! - három "részre"tagoltan
tárgyaljuk.
Öreg hiba. Ha ilyen tárgyalásban ismerkedtél vele, nem csoda, hogy számos
helyen téves fejtegetésegbe bocsatkozol.
> Az elso a Newtoni, vagy klasszikus fizika, a második a relativisztikus
fizika, a harmadik
>pedig a kvantumfizika. Ismert gond, hogy e három "rész" egymással nem
egészen
>"kompatibilis",
Mi az hogy nem egészen?
>Mintegy 50 éve foglalkozom a fizika egyes kérdéseivel, mégpedig foként
kísérleti alapokon.
Ennyi idobol már tellhetett volna egy kicsit több a matematikai háttérre is.
(ld késobb).
>Eközben, rájöttem, hogy a klasszikus fizikában meglehetosen számot tévo
"félreértés"
>található, melyek ugyan a maguk helyén nem jelentosek, szinte
észrevehetetlenek, - ezért
>nem is kerültek eddig napvilágra! - viszont a kérdések továbbgondolásánál
már képesek
>jelentos, érdemben meghatározó téves feltevésekre juttatni minket.
Ha félreértesz valamit, abbol meg nem kell arra gondolni, hogy más is
félreérti !
>A fizikát két, jól elkülönülo részre oszthatjuk. Az egyik rész az
anyagokat, és azok
>jellemzoit tárgyaló, "korpuszkulák" néven tárgyalandó fejezet, a másik a
"hullámok"
>fejezete.
Megint rossz. Nincs két rész. A matematikai formalizmus miatt látszhat úgy!
> (A félreértések elkerülése miatt, logikus is, ismert is, hogya fény
"erosségét" nem a fotonok
>mennyisége határozza meg, hanem azok amplitúdója!)
Ha azt mondjuk részecskék, vagyis fotonok, akkor annak nincs amplitúdójuk.
Viszont megszámlálhatók. Ha hullámok, akkor lehet amplitúdójuk.
>A fotonokról viszont már meglehetosen sokat tudunk.
Már aki.
>Éppen Einstein révén, még azt is tudjuk már, hogy a fotonok "kettos
természetuek", azaz,
>"viselkedhetnek" úgy korpuszkulaként, mint hullámként is.
(Ha egyáltalán léteznek.) Mégegyszer mondom: a kettosség a matematikai
leírás következménye.
>A tömeg - energia ekvivalenciát is Einstein fogalmazta meg, amivel
gyakorlatilag azt állítja,
>hogy lévén e ketto teljes mértékben ekvivalens egymással, értelemszeruen
ezek gravitálnak.
Ez igy nagyon pongyola. Hogyan gravitál valami, ami energia? Ket foton
vonzana egymást?
>Ezek után, már nagy biztonsággal kijelenthetjük, hogy a tömeg - energia
ekvivalencia nem
>két, hanem három "fogalomról" szól, tehát a helyes megnevezés: (most már
minden
>szempontból!) TEHETETLENSÉG - ENERGIA - ERO ekvivalencia.
No ez nem semmi.
>Megemlítendo, hogy a fenti három "fogalom" közül, mindössze éppen az ero
az, ami nem
>relativisztikus, tehát messzemenoen sebesség - különbség - független.
Mar azt sem érem, hogy hogyan is ertsem. L
>Megint felmerül, és teljesen jogosan a kérdés, hogy Einstein vajon miért
nem "vette bele" az
>ekvivalencia megalkotásánál az erot?
Mert, bár kissé képzetlen volt matematikailag, arra azert rájött, hogy nem
passzol bele. Mar csak azert sem, mert az ero egy más fizikai kategória (ld.
intenziv es extenziv mennyisegek).
>Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy Einstein "bemutatkozó" munkája,melyért
a Nobel díjat
>kapta, a foton kettosége volt.
Nem ezert kapta. Nézzétek meg az idevágó szakirodalmat.
>Akkor még a fizikusok úgy vélték, hogy "három aprósság kivételével" már
mindent tudunk
>a fizikáról!
Akkor mar nem vélték ugy ! Planck helyretette a dolgot, és épp akkor nyílt
meg egy csomo kutatnivaló.
>kijelenthetjük, hogy a forgó rendszerek nem a forgástengelyüket,hanem a
forgássíkjukat
>"igyekeznek" megorizni.
Ez, minthogy a ketto meroleges, ugyanazt jelenti.
Egyebkent meg a szögsebesség vektormennyiség, a vektor iranya a tengellyel
parhuzamos. Igy ha az adott pont helyvektorával vektoriálisan
összeszorozzuk, megvan az adott pont sebessege.
>Gondoljunk bele, hogy vajon mi történik, ha feltételezzük, hogy van egy
olyan forgó
>korongunk, amelyik korong nem csak egy síkban forog, hanem egyszerre három,
egymásra
>meroleges tengely körül.
Semmi zur. Vektoriálisan összegezhetok a szögsebességek, kijön az eredo. Ha
az eredo nem esik egybe a forgo test fo tehetetlenségi nyomatékával, akkor
nagyon ravasz csalinkázó mozgás keletkezik (régen, a kézi centrifugálás
idején ugye ügyelni kellett az egyenletes pakolasra, haj haj hajdu
centrifuga :- ). A probléma tökéletesen kezelve van fizikailag.
> A három, egymásra meroleges tengely körüli forgást abszolútrotációnak
nevezzük.
>Matematikai módszerekkel igazolható, hogy ezek a forgások mindég
visszavezethetok egy
>megadott tengelyirányú síkforgásra. Legalább is, eddig ezt így tudtuk.
Meg ezutan is.
Ha lesz erom, még folytatom. Sajnos, van miről irni.
Vigyázzatok a lektorálatlan irodalommal!
Udv. Janos
|
Köszönöm a válaszokat.
János:
>Amit mi szemleltetés gyanant csinalunk, az meg többnyire felesleges.
Pedig észreveheto, hogy az 'övegesi' hagyomány újraélesztése
elkezdodött, ami arra utal, hogy sokan a szemléltetés ill. a
szemléletesség elhagyását
tartják a nagyközönség fizika iránti érdeklodésének drasztikus
lanyhulása okának, ami pár évtizede kezdödött el.
S ha jól tudom, Erdey-Grúz Tibor halála is az okok közé sorolandó,
de ezt ma még kevesebben említik.
>>Az anyag viselkedése sebességfüggo.
>.......jafülét. ...
>Saját koordinátarendszerében minden hajszálpontosan egyformán
viselkedik,
>Amit te hiszel, az meg "egyeni szoc. problema".
Ha sebességfüggést mondunk, abban közvetve benne van, hogy a
koordinátarendszert relatíve mozgó anyag viselkedésének
megfigyelésére használjuk.
Egyébként a 2-réses kísérlet szemléltetésénél feltunt ma nekem, hogy
a fénynek c-nél kisebb sebessége kell legyen vákuumban.
A rések közti válaszfalra merolegest állítva, annak mentén a hullámok
sebessége kisebb kell legyen c-nél.
Udv.: Janos
|
