Mecenas Joska !
>Janos:
>>rendkivul orolok a szelauto nagy nepszerusegenek.
>>... masok meg mindig elvi kerdeseken ragodnak, s hogy
>>hatszellel, vagy szellel szemben megy-e jobban.
>
>Merthogy ez volt az eredeti kerdes. Ideje lenne, hogy Te is letedd a
>garast!
Arra gondolsz, hogy mennyi garassal szallok be a nagy innovacioba ?  :-)
Vagy arra, hogy tudom a megoldast, csak nem osztom meg veletek ? 
Sajnos nem tudom. Idealis korulmenyeket (0 surlodas es legellenallas,
vegtelen jo iranytartas) tekintve azonban nyilvanvalo, hogy a teljes
hatszelben a maximalis sebesseg=szelsebesseg igaz. Ekkor oldalszelben nincs
felso sebessegkorlat, de az ellenszellel, bevallom ferfiasan, nem tudok
mire menni. 

>A. Semminek nincs akkora gyakorlati haszna, mint egy jo elmeletnek.
>B. Nincs praktikusabb, mint egy jo elmelet.
>C. A legpraktikusabb dolog a jo elmelet.
>D. Mindenhol jo, de legjobb a makosretes.
>E. A gumicsontot nem eleg bedobni, mozgatni is kell.
Az a-e pontokban egyetertek, fuggetlenul attol, hogy minek a forditasa.

Barnabas !
>hatarerteket akkor rogzitik a mert erteket. A hatar 5-15 A kozott
>valtozik.
Na ettol meg nem szabad telitesbe menni a trafovasnak...

>magneses vihar idejen peldaul New Jerseben egy 400 MVA-os tranformator
>leeget a FIA kovetkezmenyekeppen.
>Mikor veszelyes a tipikusan 10-200 A nagysagu FIA? Az a tranformator
Ez mar inkabb ...

>Lehet hogy a fentiek "nehezen hihetok" Janosnak, attol fuggetlenul konnyen
>bizonyithatok. 
Kizarolag azert voltak a fentiek "nehezen hihetok" Janosnak, mert nem volt
pontosan megirva, hogy hol folyt az a bizonyos majdnem egyenaram. Meg igy
sem latom pontosan, hogy mitol es hol indukalodik az aram. Sejtesem szerint
a ket trafo csillagpontjait osszekoti a nullavezeto (amiben ugye
szimmetrikus terheles eseten nulla a valtoaram, ezert lehet vekony). Na
most a csillagpontokat foldelo vezeteken keresztul bejon a foldaram, negy
reszre oszlik (harom fazis, meg a 0) es elmegy a masik trafoig, ahol
egyesulve visszamegy a foldbe (amelybol vetetett:-). Ha ez igaz, akkor
minek foldelni a csllagpontot ? Ha nem lenne foldelve, maris ki lennenek
kuszobolve a foldaramok. 

>Hatalmas irodalma van a temanak, magyarul sajnos csak sajat
>cikkemet tudom ajanlani, az Elektrotechnika 1993 januari szamaban 
Mert sajnos ? Ha a cikk jo, akkor "szerencsere" a helyes kifejezes ! 
Esetleg utananezek...Koszonom. 

>Mivel ugy latom, hogy a Tudomanyban egyre inkabb eluralkodik a penzzel
>valo konnyed dobalozas (bocs ;) ), ezert csatlakozom a divathoz es
>reszemrol 300 FRF-t ajanlok fel a szelauto felepitesere.
>
>Udv,
>
>Olah Sanyi :)
Lam, Sanyi hogy letette a garast !

Udv neketek: Janos

> Azert,  mert szegeny trabant amellet, hogy ketutemu, csak ket hengeres, es
> ahhoz, hogy ket henger "duruzsoljon", igen magas fordulatszamon kell jarnia.

A ketutemu motorok minden hengereben minden fordulatnal van robbanas, a
negyutemu motorok minden hengereben csak minden ket fordulatra van robbanas.
Ez elmeletileg igy is van.DE a Trabant es Wartburg ketutemu motorja
meglehetosen kezdetleges. 
Eloszor is nics benne elogyujtasszabalyzo, ami azt okozza, hogy
gyakorlatilag csak egy nagyon szuk fordulatszam tartomanyban mukodik
idealisan.  (a motorok nagyobb fordulathoz elmeletileg nagyobb elogyujtasi
szogat kivannak.)
Ez okozza azt, hogy egy ilyen ketutemu motor alapjarata sohasem egyenletes.
A motor mindket hengere mukodik csak eppen neha kihagy egy-egy robbanast,
mert nem tud rendesen elegni a keverek. Ettol hallod ugy mintha csak egy
henger jarna.

Masodszor a Trabant motor nem rendelkezik szelepekkel. Tehat a dugattyu
zarja a hengerek beomlo illetve kipufogo nyilasait. Van egy ugynevezett
atomlesi (a kettobol az egyik, a másik a robbanas) utem,ami azt jelenti,
hogy egyszerre van a kipufogas es a szivas. Alacsony fordulaton tul sokaig
tart ez az utem es igy a keverek egy resze kimegy a kipufogo nyilason es ez
is bizonytalan uzemet okoz. Tehat megint csak egyenetlen lesz az alapjarat.

Ez a ket magyarazat amit en tudok. Egyebkent ezeknek a jelensegeknek 2000
ford/perc fordulattol folfele el kene, hogy tunjenek. Ez kb II-ban 22km/h,
III-ban 35km/h.
Ha nem tunik el akkor javaslok egy kiados gyujtas es karburator ellenorzest
es beallitast. Ezt erdemes szakmuhelyben megcsinaltatni, mert fullel
illetve szemmel nem erzekelheto a hiba.

Hat ennyit tudtam errol, remelem segitett.

           __
    	__/_|\_ Klem Krisztian ** 
         ** 
      _(_)__(_)_*************

Kalman ) kerdezi: 
>Temakor: Forgasido ( 19 sor )
>van egy szornyen amator kerdesem:
>Par napja kezembe akadt egy iskolai atlasz, gondoltam, kicsit
>felfrissitem erosen beporosodott foldrajz-tudasomat. Viszont a
>foldrajzig mar el sem jutottam, mivel a konyv a csillagaszati
>tudnivalokkal kezdodott. Azt olvastam:
>A Fold (tengely koruli) forgasideje cca. 23 ora 56 perc (tehat 4 percel
>kevesebb, mint egy nap). Most jon a kerdes:
>Hogyan kompenzaljak ezt az elterest ? 

Nem kell kompenzalni. A fold kering a nap korul is, 23 ora 56 perc alatt
egy kulso koordinatarendszerhez kepest fordul korbe a tengelye korul, de
mivel kozben a naphoz kepest odabb mozdul tovabbi negy perc, azaz osszesen
"pontosan" 24 ora kell ahhoz, hogy a nap  iranyaba ujra ugyanazt a pontjat
forditsa.

365*4 perc =1460 perc    1466/60= 24.3 ora

Azaz egy ev alatt a negy percek egy teljes napot tesznek ki...
erdekes, erre eddig sohasem gondoltam. 

udv
tamas

Szia,

> A Fold (tengely koruli) forgasideje cca. 23 ora 56 perc (tehat 4 percel
> kevesebb, mint egy nap). Most jon a kerdes:
> Hogyan kompenzaljak ezt az elterest ? Valamilyen modon kell, mert

  A trukk az, hogy egy evben nem annyi nap van, mint ahanyszor fordul a
fold, hiszen *egyszer* a Fold megkeruli a Napot evente. Ha kiszamolod,
hogy mennyi ido 365*4 perc, akkor durvan egy napot kapsz. Szoval a
Foldon (durvan) 24 orankent van *napfelkelte*, viszont 23h56'-enkent
fordul egyet a tengelye korul (nem a Naphoz kepest, hanem kivulrol
nezve!). A maradek hibat viszont tenyleg a szokonap eszi meg.

Gyula

Hello!

Nemes Marcus mrta a kvvetkezu |zenetben: ...
>Sziasztok!
>
>Maszong Attila irta:
>: Azert,  mert szegeny trabant amellet, hogy ketutemu, csak ket hengeres,
es
>: ahhoz, hogy ket henger "duruzsoljon", igen magas fordulatszamon kell
>: jarnia.
>
>Szerintem a 2 utem itt nem jatszik bele, csak az, hogy n darab henger 1
>fordulat alatt n-szer robban, vagyis minel nagyobb n, annal
>egyenletesebben jar a motor. Hallott mar valaki Ladat, ha 2 'atellenes
>gyujtasu' gyertyat kicsavartak belole? [a felreertesek elkerulese vegett:
>en sem]

Szerintem mind a kettem ugyanazt mondjuk, nem? Ket hengerben ritkabban van
robbanas, ez a fo oka.
Egyebkent szamit valamit az is, hogy ketutemu, vagy negyutemu.
Volt mar 500-as FIAT-od? A Polski-t errol koppintottak (kegyetlen regi
konstrukcio, >20 ev), az negyutemu, ket hengeres, es egyenletesen jar.

Szerintem ez a ket faktor kolcsonosen szerepet jatszik.

Udvozlettel:
Maszong Attila

On Thu, 12 Mar 1998  wrote:

> Sziasztok,
> 
> van egy szornyen amator kerdesem:
> Par napja kezembe akadt egy iskolai atlasz, gondoltam, kicsit
> felfrissitem erosen beporosodott foldrajz-tudasomat. Viszont a
> foldrajzig mar el sem jutottam, mivel a konyv a csillagaszati
> tudnivalokkal kezdodott. Azt olvastam:
> A Fold (tengely koruli) forgasideje cca. 23 ora 56 perc (tehat 4 percel
> kevesebb, mint egy nap). Most jon a kerdes:
> Hogyan kompenzaljak ezt az elterest ? Valamilyen modon kell, mert
> kulonben 3 honap alatt olyan eltolodas jonne letre, hogy reggel hatkor
> mar vigan delelne a Nap. Eloszor persze fizaka-tanar ismerosomhoz
> fordultam, aki kapasbol ravagta, hogy "Erre van kitalalva a szokoev".
> Annyi eszem viszont nekem is van, hogy a szokoev a keringesi es nem a
> forgasi ido eltereset kuszoboli ki. Tehat mi a megoldas ?
> 
> Udvozlettel
> 
> Kalman from Revkomarom
 
 A dolog egesze egyszeru! Gondolj csak bele, hogy a Fold kernig a nap
korul, s egy felev alatt pont a tuloldalt van a Fold a palyajan. Ha pont
huszonnegy ora lenne a forgasido, akkor ket ponton pont ellentetes
iranybol sutne ra a nap. Ertsd:  teszem azt, Mo-n az elso idopontban pont
del van, sut a Nap; a masodik idopontban pont del van, De ejszaka!
Tehat ez akis keses annyi, hogy a keringesi palya barmely pontjan nap a
csillagaszati (nem a zonaido szerinti, mert az atlag) delben delel.

   Remelem ,sikerult eleg erthetoen fogalmaznom!
   
                                     Rozgonyi Gabor
                                    Szeged-Universitas

Ezt mar egyszer elkuldtem, es nem jelent meg. Fogalmam sincs miert.

	Bende baratunk irta:
> Istennel kapcsolatos dolgot, es egyszeruen kivancsi vagyok ra, hogy
> hogyan ervelsz, es gyozol meg engem is, hogy 6-7000 eves a vilagegyetem 

	Na zarjuk gyorsan rovidre. Szerintem 12,524,278,367 eves.

>> Igen sajnalatos mikor ilyen vitak kialakulnak.
>> 1. Sajnalom a szegeny felrevezetett hivotarsamat, amiert eleve
>> veszett ugyet kepvisel.
>> 2. Sajnalom a masik felet is, aki nem latja be, hogy a masik eleve
>> vesztett pozicioban van, es szepen vitazik vele, hogy a vegen
>> meg tudja allapitani milyen okos o, es ezek a hivok milyen butak.
> 
> Ezzel termeszetesen egyaltalan nem ertek egyet, egyik ponttal sem, sot
> forditva latom.

Mindket mondat allitmanya az, hogy SAJNALOM.
Mit jelent az, hogy nem ertesz vele egyet?
Sot, mit jelent az, hogy forditva latod?

Valaszodat megkoszonve, udvozol,
							Horvath Pista

Hhhh!

>A Fold (tengely koruli) forgasideje cca. 23 ora 56 perc (tehat 4 percel
>kevesebb, mint egy nap). Most jon a kerdes:
>Hogyan kompenzaljak ezt az elterest ? Valamilyen modon kell, mert
>kulonben 3 honap alatt olyan eltolodas jonne letre, hogy reggel hatkor
>mar vigan delelne a Nap. 
           Pontosan!      8:-))

Ezt a magossagos Napisten kompenzalja odafonn:-)

A 24 ora az az ido, mely a fold_egy_pontjan 'eltelik' ketto nap_deleles
kozott. Mivel a fold keringese a Nap korul ugyanolyan iranyu, mint a sa-
jat tengelykoruli forgasa, a delelesek kozt eltelt ido kicsit (<4perc)
hosszabb, mint a 'csillag-nap' (tavoli 'allocsillag-delelesek_kozti
ido).
(ez utobbi a Fold 'valodi' forgasideje. A szokoevnek meg az az 'oka,
hogy
a keringesi ido a forgasidonek nem_egesszamu_tobbszorose.
Szorozd meg a negy percet 365-tel, kb. 1 nap jon ki, de nem pontosan!)


'Valodi_csillagaszok', jo'l mondtam?             Udv:HFeri

szervusztok!

akit erdekel a tema latogasson el a kovetkezo cimre: http://zenergy.com/

eleg sok minden van itt amirol lehetne eszmet cserelni.

csabesz

>Felado :  [Slovak Republic]
>Temakor: Forgasido ( 19 sor )

>tudnivalokkal kezdodott. Azt olvastam:
>A Fold (tengely koruli) forgasideje cca. 23 ora 56 perc (tehat 4 percel
>kevesebb, mint egy nap). Most jon a kerdes:
>Hogyan kompenzaljak ezt az elterest ? Valamilyen modon kell, mert
>kulonben 3 honap alatt olyan eltolodas jonne letre, hogy reggel hatkor
>mar vigan delelne a Nap. Eloszor persze fizaka-tanar ismerosomhoz

Ennyi a forgasido az allocsillagokhoz kepest. Mivel a Fold kering a Nap
korul, pont ezt a 4 percet szedi ossze amiatt, hogy a Nap latszolagos
helyzete valtozik a korpalya kulonbozo pontjairol nezve. A nappal ideje a
Fold egy pontjanak a Naphoz viszonyitott helyzete altal meghatarozott. Ha a
Fold egyaltalan nem forogna, csak keringene, akkor egy nap lenne egy
esztendo...  :-)

24 ora / 4 perc = 24*60 / 4 = 360    nyilvan a 4 percet kisse pontosabban
megadva meg jobban kijonne az egy ev.

Udvozlettel,
    Jozsef

> =======================================================
> Felado : Varga Jo'ska  'jo'-szte't.edu
> E-mail :  [United States]
> Temakor: Mit allitunk? ( 129 sor )
> 
> >2. Hangsebesseg
> >   -> ez azon az alapon, hogy - tudtommal - legcsavarral
> >hajtott repulogeppel sem lehet atlepni a hangsebesseget.
> Ha van valami _elvi_ akadalya, arrol szivesen hallanank.
Ez eleg eros elvi korlat! Legjobb tudomasom szerint a hangsebesseg
kozeleben megvaltozik az aramlo kozeg surusege es viszkozitasa a test
korul, es olyan, a felhajtoeron alapulo meghajtassal, mint a legcsavar,
vagy a vitorla, eppen ezert el sem lehet erni a hangsebesseget, nemhogy
tullepni.

> >3. A jegvitorlas alakjahoz hozzarendelheto egy "k" alaktenyezo, amely a
> >sebesseg negyzetevel szorozva a haladas iranyaval szembeni erot fejezi ki
> >(legellenallas, talajsurlodas, stb).
> Konyorgok, allits valamit! Pl. k = ennyi+annyi, vagy k > amannyi+emennyi.
Barmennyire is erdekes az altalad felvetett problema, ahogy en latom, nem
tartunk meg ott, hogy pl. erre a k-ra elvi hatart tudjunk mondani.
Hamarabb (=alacsonyabb sebessegen) fellep ugyanis a jargany instabilitasa,
mintsem hogy az alakjanak a tokeletlensege korlatozza a sebesseget.

(Tudom, ez nem valasz a kerdesedre.)

> >A levegoben a legellenallassal
> >"szemben" eso testek is csak egy bizonyos hatarig gyorsulnak, aztan mar
> >allando sebesseggel esnek (~200-250 km/h ?).
> 
> KERDES:
> Mi a kozos a kovetkezo dolgokban: pitypang, ege'r, ejtoernyos,
> esztergapad?
> 
> A. A nevuk az "e" hanggal kezdodik.
> B. Esesi hatarsebesseguk messze elkeruli a 200-250 km/h intervallumot.
> C. Fogalmuk sincs, hogyan jon a vitorlashoz az esesi hatarsebesseg.
O"o"o"... A.? (Eszterga talan tud gyorsabban is esni? ;-|)

Az esesi hatarsebesseg ugy jon ide, hogy ez egy erosebb korlat a
hangsebessegnel, de gyengebb, mint amit ezt kovetoen irtam volt (hogy ti.
elkezd tul szembefujni a szel neki, ahhoz, hogy a felhajtoerobol tudjon
menetiranyu komponenst hasznositani).

**********
Visszaterve a kerdesedre, talan az energiamegmaradas torvenyevel lehetne
operalni:

1. Az v m/s-os szelbol maximum E_v = E_v(v)-nyi energiat lehet kinyerni.
2. Az m tomegu test u=100 km/h sebessegre valo felgyorsitasahoz minimum
   W_m = W_m(m, u, p_n) munka szukseges, ahol p_n a nem-konzervativ eroter
   vesztesegeit leiro parameterhalmaz (ezt kezdetben akar el is
   hanyagolhatjuk).
3. "A szemlelet azt sugja", hogy E_v < W_m. Ezt kellene belatni, de nekem
   most marcius 22-ig valakik $99-nel tobbet igertek, ha befejezek egy
   melot, ugyhogy ha valamikor, akkor az utan...

Udv, MF

Sziokak!

A Cassini szonda tavaly 1997-ben indult es 2004-ben eri el a Jupitert.

A Voyager 1977-ben indult, 1979-ben erkezett a Jupiterhez es 1980-ban a
Szaturnuszhoz. Tehat 3 ev alatt.

A Cassini 7 ev alatt. Visszafejlodunk?

Jozsi

Sziasztok!

Nem vagyok sem tortenesz, sem nyelvesz, csak szeretnem megosztani a spanyol 
egyetemista ismeroseimtol hallott dolgokat a baszkokkal kapcsolatban; magam
is erdeklodtem a kerdesrol mar korabban.

Eloszor is a a baszkokat baszknak csak a spanyolok (tulajdonkeppen spanyolul
vasco), hivjak ezt a nepet. Ok magukat Euskadi-nak hivjak (egyebkent az ETA
roviditesben az E erre utal), ahogy Baszkfold (Pais Vasco) is Euskadi. A baszk
nyelv baszkul pedig euskal. A "baszk nep": Euskal Herrai. A baszk elnevezes
egy hegy nevebol szarmazik, tehat tulajdonkeppen hegylakokat jelent.

A baszk nep mindig is igen elzart elt, es Baszkfold meghoditasa tulajdonkeppen
egy nepcsoportnak sem sikerult, mindig ellenaltak a tamadasoknak. Talan ezert
is tartjak oket kemeny nepnek (most egyeb kerdesekbe, mint pl. ETA a HIX
Tudomany temakoreire tekintettel nem megyek bele).

Az itteni elkepzeles szerint, a baszkok vagy a Kaukazus videkerol (!)
szarmaznak, vagy tulajdonkeppen ok tekinthetok az os ibereknek, azaz ok nem
vandoroltak  soha, hanem csak a kulonbozo egyeb nepcsoportok (vizigotok,
romaiak, arabok stb.) jottek az Iberiai-felszigetre.

A nyelvuk, amennyire meg tudom itelni, semmiben sem hasonlit a latin nyelvekre.
 
Csak egy pelda:
Kerem varjon! - Itxaron Mesedez!

Ha valakit erdekel a tovabbiakban itt, vagy magan e-mail-en:

Roland 

Badajoz,
Extremadura

Szia Kalman! A kerdes jogos! 

>A Fold (tengely koruli) forgasideje 

Mihez kepest? Szokas merni a Naphoz kepest is (un. Nap-nap), de az, mint a
neve is mutatja, valtozik naprol napra :). Ezert inkabb a csillagokhoz
kepest merik (csillag-nap), az sokkal stabilabb es demokratikusabb (es
intergalaktikusabb). 

>cca. 23 ora 56 perc (tehat 4 percel
>kevesebb, mint egy nap). Most jon a kerdes:
>Hogyan kompenzaljak ezt az elterest ? 

Mozgatjak a Foldet a Nap korul. 

>Valamilyen modon kell, mert
>kulonben 3 honap alatt olyan eltolodas jonne letre, hogy reggel hatkor
>mar vigan delelne a Nap. 

Igy van! De legalabb az a csillag, amelyik kezdetben, mondjuk marcius
21-en, a Nap mogott volt, tovabbra is _hajszalpontosan_ reggel hatkor
kelne (minden kontinensen!), delben delelne, stb. Sajna, ekkor a Nap harom
honap multan, junius vegen, mar reggel hatkor delelne, ahogy irod. (Es azt
is par perc hibaval, lasd lentebb. A kelesrol/nyugvasrol pedig jobb nem is
beszelni.) Tovabba, az ev 366,25 napot tartalmazna (illetve tenylegesen
annyi csillag-napot tartalmaz). A botrany elkerulese vegett az orakat
persze megprobaljuk a Naphoz igazitani, ami viszont egy tok( )eletlen,
kompromisszumos megoldast eredmenyez. 

Minden Nap-nap (Solar day) hossza csak nehany masodperccel ter el a 24
oratol, de sok kicsi sokra megy. Ezert talaltak ki a ravasz csillagaszok 
a "Gonosz Nap-nap"-ot (mean solar day), ugy, hogy atlagoltak a sok-sok
kozonseges Nap-nap hosszat. Ez mar tenyleg 24 ora, igy a mindennapi
eletben es kvarcorakban is hasznalhato. 

Az ingadozas egyebkent azert van, mert a Fold 
* palyaja lapult, 
** tengelye ferde. 
Ennek koszonheto (ket dimenzioban szemleltetve), hogy ha a
kvarcorad szerint minden nap pontban delben megjelolod egy fix pont
arnyekat, akkor egy csampas* nyolcast** kapsz. Regi foldgombokon is
lathato neha. 
Bovebben errol pl. a VilagraSZolo Uszohartyan 
http://www.ast.cam.ac.uk/pubinfo/leaflets/equation/equation.html
es a Tipp #2465 kornyeken lehet olvasni. 

>Eloszor persze fizaka-tanar ismerosomhoz fordultam, aki kapasbol ravagta, 
>hogy "Erre van kitalalva a szokoev". Annyi eszem viszont nekem is van, 
>hogy a szokoev a keringesi es nem aforgasi ido eltereset kuszoboli ki. 
>Tehat mi a megoldas ?

Fogalmam sincs. Baratkozz matektanarokkal? 


Udv, 

Varga Joska

A tobbszorosen pontositott kerdes utan a helyzet kabe olyan, mintha
valaki azt kerdezne, hogy mekkora lesz a teljesitmenyfolvetele egy olyan
ismeretlen hatasfoku villamos transzformatornak, amelynek fogyasztoi
oldalan adott aramerosseget szeretnenk kapni? Ez a kerdes igy
aluldefinialt, es akkor nagyon enyhen fejeztem ki magam. Tudni kellene,
hogy milyen halozat all a betaplalasi oldalon es foleg, hogy kicsoda a
fogyaszto oldali halozat. Peldaul nem art tudni, hogy a transzformatort
mekkora ki- es bemeno feszultsegen fog uzemelni es hogy milyen
fogyasztoi halozatot is fog meghajtani es annak milyen lesz a
stacionarius es tranziens teljesitmeny felvetele, s.i.t. Sajnos a
szellapat eseteben a helyzet ennel meg ennel is rosszabb, mert az
energia-atalakito hatasfokara sokkal lazabb becsleseink vannak.
                               __o
              __o             -\<,
             -\<,  __________O / O
 __gabor____O / O

Nincsen neki definit gyogyszere. Azaz nincsen neki se tobbe se sevesbe,
mint mas rakoknak. (Kozbevetoleg, addig egy raknak se lesz definit
gyogyszere, amig legalabb annyit nem tudunk majd a rakrol, hogy honnen
jon es hova tart. Egy latszolag egeszseges emberrol nem tudod megmondani,
hogy van-e rakja vagy nincsen, hogy volt-e es mikor gyogyult meg belole,
es igy tovabb, mert nem tudod, hogy a rakot mi okozza, honnen jon es hova
tunik.  A maximum, amit mondhatsz, hogy a beteg tunetmentes, es ez,
lassuk be, nem tul sok. Ezt az enyhenszolva is mersekelt optimizmust
tamasztjak ala azok a pathologiai eredmenyek is, miszerint szinte minden
emberben lehet olyan "deformalt" sejtallomanyt talalni, amely rakosodhat,
huszas-harmincas feriak prosztatajaban (ami no"nek az emlorak, az
ferfinak a prosztata rak) talalni gocokat, valamint megdobbentoan magas
azon noknek a szama, akik a mehszajon un "pre-cancerous" sejtanyagot
cipelnek. Magyaran mondva hiaba szu"rod egyre korabban a lakossagot, nem
talalsz lenyegesen kevesebb csont nelkuli tiszta alanyt, es ez bizony
elegge elgondolkodtato eredmeny. Ez persze rengeteg moralis, pszihologiai
es gazdasagi kerdest is folvet, azaz hogy ajanlatos-e egy harmincot eves
ferfivel kozolni, hogy emelkedett PSA szintje van es "careful watching" 
javallott, azaz a prosztata rakot megelozo jellegzetes stadiumban van,
viszont ha jol kijon neki a lepes, akkor tovabbi negyven egynehany evet
elhet Damoklesz kardjaval a feje felett, amig meghal es nem a rak viszi
el o"t, hanem o" viszi magaval a rakot. A beteg ugynevezett "quality
life"-ja, elvezheto eletideje jelentosen megrovidulne a nagy
igyekezetunkbol kifolyolag. Marpedig a gyogyaszat celja (rak eseteben
mindenkeppen) a beteg elvezheto eletidejenek novelese (merthogy bizonyos
rakok eseteben sajnos nincsenek tulzottan nagyralato remenyeink). 

Az egeszsegugyi biztositotarsasagok eppen azt szamigaljak, vajon mennyit
kellene kolteni az ilyen lelkileg megnyomoritott, egyebkent egeszseges
betegek-jeloltek kovetesere es pszihoterapias kezelesere?  Nem lenne jobb
(de olcsobb az biztosan lenne!) esetleg csak otven felett szurni, es
bekes tudatlansagban hagyni a kuncsaftokat, hogy eljenek, dolgozzanak,
termeljenek husz even at, aztan csak akkor szu"rjuk meg oket, amikor a
rakjuk amugy is hamarosan manifesztalna magat?  Hiszen ugysem lehetne
elobb kezelni oket, mint amikor mar biztosan tudjuk rola, hogy ez bizony:
rak. Na de mi lesz a Gauss gorbe rossz oldalara kerulokkel? A negyvenes
pechvogelekkel, akiknek berobbant valamelyik gocuk viszont nem szu"rtuk
oket a meg-eppen-tunetmentes stadiumban?.... Na, ezt eleg jol
kozbevetettem, de megyek vissza az emlorakra, hogy sajat szavamba ne
vagjak megint.) 

Szoval, altalaban rakfajta, sejtkep, agresszivitas, stadium s.i.t. 
alapjan dontenek chemoterapi, sugarterapia es a sebeszi eltavolitas
valamilyen kombinacioja mellett. Ha az emlorakot koran megfogjak
(altalaban mammografiai szures, majd pozitiv biopszia), akkor muteti
reszekcio es celzott sugarkezeles az altalanios modszer. Koran elfogott,
szerencses fajtaju, nem tul agressziv emloraktol meg lehet szabadulni --
dehat ez igy van csaknem valamennyi rak eseteben is. Az altalanos (azaz
nem foltetlenul tunetmentes) tuleles hosszu is lehet, nem ritkan 15 ev
korul is. Az irodalom tobbfele tulelesi statisztikat kulonboztet meg,
leginkabb "tunetmentes tulelesi" es "altalanos tulelesi" statisztikaba
jegyzik fol a betegeket. Kulonbseget lehet es kell tenni azonban annak
alapjan is, hogy milyen tipusu rakot, milyen stadiumban diagnosztizaltak,
milyen volt a beteg eloelete (azaz ilyen kezelesekben reszesult, a rakja
milyen metamorfozisokon ment at a kezelesek sora alatt. A beteget
betegsege soran sokfelekeppen lehet es ajanlatos beilleszteni a
statisztikaba, hiszen a betegsege folyton valtozik, elvegre allando
kezeles alatt all. Nyilvan az a legjobb, a mindjart az elejen a
"tunetmentes tulelo" gorbere kerul az ember, de sajnos a Gauss gorbenek
ott is ket oldala van.
                               __o
              __o             -\<,
             -\<,  __________O / O
 __gabor____O / O

(PS: Horvath Pista! Miert jon vissz a levelem "User Unknown" uzenettel a
 cimrol?

Kalmannak Revkomaromba:

Azota biztosan rajottel a megoldasra. De azert - mint egy masik laikus -
ideirom: Az altalad leirt keringesi ido a csillagokhoz kepest van. Ha a
koordinata rendszer egyik tengelyet a fold-nap sugarhoz rogzitjuk, maris 24
ora koruli lesz a keringesi ido. (4 perc * 365 nap = kb egy egesz nap.)
:)))))))))

hjozsi

Koszonom Bozoki Barnanak az erdekes irast a temaval kapcsolatban.

Viszont nem ertek par dolgot. 
Ha jol veszem ki, akkor itt majdnem egyenaramrol van szo, tehat a
transzformator vasat annyiban erinti, hogy a *csillagba kapcsolt*
tekercsek, amik az erintett tavvezetekhez mennek, le vannak foldelve. 

Anelkul, hogy pontosan tudnam, hogy Mo-on hogy csinaljak, megis ugy
gondolom, hogy a nagyfesz reszt nem foldelik le direktben, sot a tekercsek
deltaban vannak. A hosszu vezetekek potencialjat ellenallasokkal is lehet
biztositani, sot a szigetelokon igen jelentos aram szivarog. (A kapacitiv
aramok, amik szinten jelentosek, nem szamitanak a vezetekek egyenszintjenak
a meghatarozasaban).

Vagy tevedek, es a nagytrafok primerei csillagban vannak, a szekunderek meg
deltaban, es a kozepfeszultsegu halozat van foldfuggetlenre kialakitva?

Ebben a fenti (delta) esetben egyszeruen nem johet letre a vezeteken
egyenaram.

Mi ennek a FIA-nak a "mukodesi elve"?
Ha nem foldeltek a vezetekek sehol kozvetlenul, akkor oriasi egyenfesz jon
letre?
Ekkor a vezetekeknek folytonosan metszeniuk kell magneses erovonalakat. Ez
tortenik? Mintha valami hatamas magnest mozgatnanak lassan a foldben, vagy
felette?

(En azt csinalnam, ha rajtam mulna, hogy a vezetek kozepe tajan
telepitene'k egy igen kicsi trafot, aminek csak primer tekercse volna, az
is csillagban, es azt foldelnem csak le. O volna a vezetek DC potencialjat
meghatarozo trafo. A ket vegen csak delta kotesu tr.tekercsek lennenek,
amik nem tudnanak egyenaramot levezetni, de ha mar megvannak a
csillagkapcsolasu primeru trafok, akkor az o csillagpontaikat nem foldelnem
le, max egy nagyfesz kondin keresztul, hogy minel szinuszabb legyen a
szinusz. Ez sem kellene, ha deltaban van a szekunder.)

Meg egy megjegyzes: ha haromfazisu csillagkapcsolasu tekercsekbe folyik
kozos egyenaram, es a csillagponton megy le a foldbe, akkor nem 120
Hz-es-nek kell lennie ott a vastelitesbol szarmazo osszetevonek, hanem 180
Hz-esnek Amerikaban. Sot, nem is egeszen vilagos, hogy miert jon letre a
telites, hisz ez az osszetevoje a magnesternek a trafon kivul, a levegoben
tud csak zarodni. Ezek ugye 3 oszlopos "sima" harmofazisu trafok es nem 5
oszloposak?

hjozsi

On Thu, 12 Mar 1998  wrote:

>A Fold (tengely koruli) forgasideje cca. 23 ora 56 perc (tehat 4 percel
>kevesebb, mint egy nap). Most jon a kerdes:
>Hogyan kompenzaljak ezt az elterest ? Valamilyen modon kell, mert
>kulonben 3 honap alatt olyan eltolodas jonne letre, hogy reggel hatkor
>mar vigan delelne a Nap. Eloszor persze fizaka-tanar ismerosomhoz
>fordultam, aki kapasbol ravagta, hogy "Erre van kitalalva a szokoev".
>Annyi eszem viszont nekem is van, hogy a szokoev a keringesi es nem a
>forgasi ido eltereset kuszoboli ki. Tehat mi a megoldas ?


Mikozben a Fold forog a tengelye korul, elorehalad a palyajan is. Egy
tengely koruli megfordulast egy inerciarendszerben, tehat mondjuk az
"allocsillagokhoz" rogzitett rendszerben merunk. Egy ilyen megfordulas
utan, mondjuk ha a Fold egy pontjan a Nap delelesekor kezdtuk merni az
idot, a Foldnek meg tovabb kell fordulnia, hogy a Nap ismet delelore
jusson. Ugy is lehet mondani, hogy a Foldhoz, mint kozepponthoz rogzitett
koordinatarendszerben a Nap is tett a keringo szakaszt, 1/365.2422
napnyit, ami kb. 4 perc. Mert egy nap az a Nap ket delelese kozott eltelt
ido (nem pontosan, hanem atlagosan).

Hidas Pal

>A baszkok szarmazasa valoban ketseges. Olyan nincs, hogy "amikor mindeki
>vandorolt", mert sok vandorlas volt Europa torteneteben a Roma bukasat /is/
>okoza nepvandorlas elott. A legismertebb a tengeri nepek vandorlasa, ami
>alapjaban felforgatta az europai civilaciokat, es legalabb akkora valtozast
>hozott, mint a hivatalosan 375 -tol /375- hadrinopoliszi csata, vizigotok-
>romaiak 1-0/ kezdodo nepvandorlas. A tengeri nepek nyoman terjedt el a
>mediterraneumban az addig csak a hettitak altal ismert, de altaluk is alig
>hasznalt vas -> megkezdodott a vaskor. Azert van az, hogy ezt es a tobbi
>nepvandorlast kevesbe ismerjuk, mert ezek regebben voltak, es nincs is
>olyan ma is nyilvanvalo hatasuk, mint Roma bukasanak. De vannak rejtelyes
>eredetu nepek is, melyek lehet, hogy oslakosok, pl a ligurok. Az is egy
>teny, hogy a paleolit idoszakban a mediterraneumban negrid tipusu nepesseg
>volt /ma se tudjak, hogy kerult oda/, es erre az alapnepessegre telepultek
>a feherek. Szereny velemenyem szerint a baszkok ennek az alapnepessegnek es
>a keltaknak a kevereke, amire meg jott nemi german ratelepedes is. Szamomra
>a forrasokbol az tunik ki, hogy mar a karthagoiak is a mai baszkhoz hasonlo
>etnikumu nepesseget talaltak a tersegben, de mondom, ez az en meglatasom,
>ami lehet teves is. Lehet reagalni a HIXben vagy mailboxban.


Egyetertek, ossze is csengett az en parhuzamos levelemmel, azonban van egy
kerdes, ami pontositasra szorul, ez pedig a nepvandorlas kezdetenek oka. A
375 stimmel, a gotok is, de az emlitett vizigot/romai csata (nem
ellenoriztem tenyleg abban az evben volt, vagy egy-ket evvel kesobb) csak
egy nagy panik, mondhatnam rettenet kovetkezmenye volt, egy hatalmas
sokke, ami a 375-ben Kelet-Europaba betoro hunok kepeben erte a az akkor
tobbnyire german Kozep- es Kelet-Europat.

Sok ferdites el az europai es igy a vilagkoztudatban a hunokkal
kapcsolatban, amit a vesztes germanok terjesztettek el (kinjukban,
tehetetlen duhukben, bosszubol). Vegyuk tehat sorjaban.

375-ben Europa kb. igy nezett ki. Letezett egy keleti got (osztrogot)
kiralysag a mai Ukrajnaban, egy nyugati got (vizigot = wise got= bolcs
got) a mai Romaniaban. Ok voltak a nagyhatalmak, kisebb nepek, mint a 
vandalok, Szileziaban a silingi (ha jol emlekszem a nevre, aminek nem 
tudom az eredeti jelenteset) vandalok (Siling -> "Szilezia"). Voltak
meg longobardok, skirek, gepidak,...

Ekkor keletrol megjelentek a hunok, nehany technikai ujdonsag birtokaban,
amik, mint az ilyenek mind Turkesztani erdetuek voltak. Nyeregben ultek a
germanokkal ellentetben, akik csak pokroccal takartak le a lovat, es igy
nehezebben estek le a lorol, ami csak arra lett volna jo, hogy kedvuket es
nyakukat szegjek, mint oly sok german kiraly. Masreszt az ijukat
megnagyobbitottak. Minthogy felallni meg nem tudtak a nyeregben, mert
a kengyelt Turkesztanbol csak a magyarok hoztak Europaba, ezrt kitalaltak
az aszimmetrikus ijat, lefele ott volt a lo, arra nem lehetett
hosszabbitani, az eg fele azonban igen. Az eredmeny egy pontatlanabb, de
a germanokenal messzebb vivo ij volt. Igy mire a germanok lotavolba ertek
volna, mar meghaltak. Igy meszaroltak le a hunok 375-ben Balamber (nem
vicc !) nagykiraly vezetsevel a keleti gotok szine-javat a kiralyukkal az
elen ( valamilyen ...rik volt o is   rik~reich  ). A keleti gotok
maradekai a nyugatiakhoz menekultek, a vandalok remuletukben
Del-Hispaniaba futottak (Andaluzia <- Vandaluzia), majd a tovabbi hun
eloretores utan inkabb bevettek Karthagot a tengeren tul. Alan
tarsnepesseguk gall-hispan tartozkodasanak emleke a francia Alain
szemelynev. Kesobb a nyugati gotok is Hispaniaba vonultak (Katalonia <-
Gothalandia , az o ottani kiralysagukat majd az arabok dontik meg a 7,
szazadban), de elobb meg vegipusztitottak Italiat, feldultak Romat
(410-ben Alarik vezetesevel). Igazabol ez volt pszichikailag a
nyugat-romai birodalom vege. Alarikot neveztek egyebkent erdetileg Isten
ostoranak, ez kesobb ragadt at valahogy Attilara. A hunok egyebkent inkabb
csak a csataban szerettek olni (messzirol mindenkit lenyilazni) a totalis
jellegu tajatrendezes inkabb a gotokat es vandalokat (ugyebar) jellemezte.
A hunoknak egy csataban egyebkent sikerult a burgund hadsereget is az
utolso szalig elpusztitani (ezt egy masik german legenda orokiti meg, nem
jut eszembe a neve).

375-tol 453-ig a hunok hataroztak meg az europai politikat, nagykiralyaik
szolgalataba alltak romai(latin es gorog) nemesek (egyikuk a nagyvezir
volt, masikuk fo diplomata, egyikuk neve Oresztesz volt, a masik nem ugrik
be), german kiralyok(torzsfok) (mint a skir Edika, aki kis nepevel a hun
nagykiraly szemelyi/tabori orseget adta). A gepidak pedig a fovaros koruli
teruletet, mintegy kiralyi gardakent vedtek. Altalaban jellemzo volt, hogy
a legfobb birodalmi vezetok kozott elvetve akadt csak hun.

453, Attila (akinek neve torok alapon german kicsinyitokezovel "atyacskat"
jelent, azaz valoszinuleg nem a bolcsoben vette ezt fel) halala utan a
birodalom felbomlott, es volt foembereik marakodtak az europai
fohatalomert. Igy esett meg, hogy az emlitett Edika fia, Odoaker
letaszitotta az emlitett noricum-i nemes fiat, Romulus Augustulust a
"csaszari tronrol". Mindez a kortarsak szemeben egy tokeletesen
jelentektelen esemeny volt, nem ugy eltek meg, mint az egyebkent mar regen
presztizset vesztett Roma veget.

Hidas Pal