Kedves Lajos!

Mar en is X-szer probaltam irni a cimedre, de mindig visszapattant az
uzenet "host unknown" meg ilyesmi uzenettel.
Nos a hiba nem a te keszulekedben van, ugyanis nalunk(Tungsram, Magyarorszag)
olyan a mail-es halozat, hogy valami iszonyat. Sokaktol kaptam levelet,
sokaknak valaszoltam, de vannak olyanok (sajna te is) akiknek
egyszeruen nem tudok irni.
A rendszergazdank azt mondta, hogy januartol javulni fog a helyzet.
Nagyon-nagyon remelem.

Csabesz

u.i 
Pedig a speki klub piszkosul izgatja a fantaziamat...

Paller Gabor irja:

>Regen olvastam Guru-t, nem tudom, nem FAQ-e ... ? :-) A DOS alatti 
>vedett modu programnak csak ket esetben van baja.
>1. Rendszerhivast hajt vegre
>2. Becsap egy megszakitas.
>Mindket esetben valos modba kell visszaternie, hogy a DOS ill. BIOS 
>rendszerrutin lefuthasson. Es pontosan ezt is csinalja. A hardver 
>megszakitast vagy szoftver INT-et a dos4gw elfogja. Konnyu neki,
>sajat vedett modu megszakitasi tablai vannak. A DOS Extender-ben levo 
>megszakitasrutin visszakapcsol valos modba, ujra kiadja a 
>megszakitast (szimulalja egy INT-tel), visszateres utan visszakapcsol 
>vedett modba majd folytatodik a vedett modu program futasa.

 Azt nem tudom, hogy tenylegesen van-e olyan extender ami ilyenkor vissza-
kapcsol valos modba de NEM KELL neki visszakapcsolni.
386-tol felfele tokeletesen megteszi a Virtualis 8086 mod, nekem legalabbis
az meg mindig mukodott.
A tobbi resz nagyjabol ugyanaz (csak nem real hanem V8086 modban van a 
processzor).

Zsoter Andras

Azt, hogy Intel-e'knel mitol 64 bit a 64 bit, azt toluk kell megkerdezni,
de azt el tudom meselni, hogy nalunk (a Bull-nal, amely tagja a PowerPC
fabrikalok barati korenek) mitol 64 a 64 -- remelem ezzel sikerul
hozzajarulnom a homaly fokozasahoz.

A PowerPC architekturaban (egy idoben) csak egy fele adatszelesseggel
lehet a CPU-n belul Integer muveleteket (pl. OR, ADD, regiszter-
mozgatas) vegezni: 32 biten v. 64 biten (mar ha a HW tudja ez utobbit,
pl. a 620 tipusu CPU). A CPU status regisztereben van egy bit, amely
kivalasztja a 32/64 bites modot. Termeszetesen LOAD/STORE letezik byte,
fel-szo (16 bit), szo es dupla-szo valtozatban. (A lebego-pontos
muveleteket pedig az IEEE mar szabvanyositotta...)
Az utasitas-kodok merete fix 32 bit mind a ket modban.
A cimzes regiszter-relativ (eltekintve ketszer 32 Kbyte-tol a cim-
tartomany legelejen es legvegen), pl.:

	lbz	r5, 10(r6)

Megfejtes: "load byte and zero": a 32/64 bites kapcsolo allapotatol
fuggoen a magasabb helyierteku 24/56 bitet nullazza a byte toltes utan.
A cim = r6 tartalma + 10, vagyis a logikai cimtartomany 2^32 vagy
2^64 a 32/64 bites kapcsolo allapotatol fuggoen.

A Memory Management Unit alakitja at a logikai cimeket fizikaiakka.
A 620 CPU-bol 40 cimbit log ki: 1024 Gbyte = 1 Tbyte elvi max.
memoria-meret. Az uj, PegaKid fedonevu csodagepunkben ebbol csak
egy 34 bites cimbusz van valoban kiepitve (16 Gbyte).
A 620 CPU ket fele kivitelben keszul: 64 es 128 bites adatbusszal,
mi a kisebbikkel kenzdunk :-(. Ha cache be van kapcsolva, akkor a
CPU 64 byte-onken irja/olvassa a memoriat: copy-back mode.

A gepre AIX-et faragunk. Maga az operacios rendszer (kernel, device
driver-ek, halozati modulok, stb.) 32 bites modban futnak, mert
az AIX azert annyira nem nagy do:g, hogy 2^32 byte-ba ne ferne bele :-).
A rendszer adatai, a belso parameter-atadas 32 bitesek (a kiveteleket
ld. kesobb).

A felhasznaloi programok futhatnak 32/64 bites modban, mely a
program inditasakor dol el a file fejlece alapjan. Az AIX tehat
dinamikusan kapcsolgatja a 32/64 bites modot amikor atvalt az egyik
felhasznaloi programrol a masikra, vagy rendszerhivas eseten, ha a
felhasznaloi program 64 bites.

Termeszetes az AIX a 64 bites modban futo felhasznaloi programok
kedveert a Memory Management Unit tablait 64-esen kezeli.
Szukseges meg konvertalni a parametereket rendszerhivaskor, pl.:

	read ( file_descriptor, buffer_address, byte_count )

Megfejtes: olvasas a 'file_descriptor'-ral azonositott file-bol
(ez mindig valamilyen kis egesz szam, boven elfer 32 biten)
a 'buffer_address' cimre (az AIX allokal maganak egy 32 bites
virtualis cimet, amelyen latszik a felhasznalo buffere)
'byte_count' darab byte-ot (ha befer 32 bitre, akkor O.K.,
kulonben csak 2^32 byte-ot olvas, es a UNIX konvencioknak
megfeleloen ezt az erteket adja vissza, mint aktualis byte-
szam).

A piackutatok szerint ket fo felhasznaloi korre szamithatunk,
mint lehetseges 64 bites gep vasarlok:
- akik kep/grafika feldolgozassal foglalkoznak: tobb pixel
	kezelheto egy utasitassal
- akik adatbazist kezelnek: egy lepesben hosszab darabjat
	lehet egy kulcsnak ellenorizni

Menyhart Zoltan

Azt, hogy Intel-e'knel mitol 64 bit a 64 bit, azt toluk kell megkerdezni,
de azt el tudom meselni, hogy nalunk (a Bull-nal, amely tagja a PowerPC
fabrikalok barati korenek) mitol 64 a 64 -- remelem ezzel sikerul
hozzajarulnom a homaly fokozasahoz.

A PowerPC architekturaban (egy idoben) csak egy fele adatszelesseggel
lehet a CPU-n belul Integer muveleteket (pl. OR, ADD, regiszter-
mozgatas) vegezni: 32 biten v. 64 biten (mar ha a HW tudja ez utobbit,
pl. a 620 tipusu CPU). A CPU status regisztereben van egy bit, amely
kivalasztja a 32/64 bites modot. Termeszetesen LOAD/STORE letezik byte,
fel-szo (16 bit), szo es dupla-szo valtozatban. (A lebego-pontos
muveleteket pedig az IEEE mar szabvanyositotta...)
Az utasitas-kodok merete fix 32 bit mind a ket modban.
A cimzes regiszter-relativ (eltekintve ketszer 32 Kbyte-tol a cim-
tartomany legelejen es legvegen), pl.:

	lbz	r5, 10(r6)

Megfejtes: "load byte and zero": a 32/64 bites kapcsolo allapotatol
fuggoen a magasabb helyierteku 24/56 bitet nullazza a byte toltes utan.
A cim = r6 tartalma + 10, vagyis a logikai cimtartomany 2^32 vagy
2^64 a 32/64 bites kapcsolo allapotatol fuggoen.

A Memory Management Unit alakitja at a logikai cimeket fizikaiakka.
A 620 CPU-bol 40 cimbit log ki: 1024 Gbyte = 1 Tbyte elvi max.
memoria-meret. Az uj, PegaKid fedonevu csodagepunkben ebbol csak
egy 34 bites cimbusz van valoban kiepitve (16 Gbyte).
A 620 CPU ket fele kivitelben keszul: 64 es 128 bites adatbusszal,
mi a kisebbikkel kenzdunk :-(. Ha cache be van kapcsolva, akkor a
CPU 64 byte-onken irja/olvassa a memoriat: copy-back mode.

A gepre AIX-et faragunk. Maga az operacios rendszer (kernel, device
driver-ek, halozati modulok, stb.) 32 bites modban futnak, mert
az AIX azert annyira nem nagy do:g, hogy 2^32 byte-ba ne ferne bele :-).
A rendszer adatai, a belso parameter-atadas 32 bitesek (a kiveteleket
ld. kesobb).

A felhasznaloi programok futhatnak 32/64 bites modban, mely a
program inditasakor dol el a file fejlece alapjan. Az AIX tehat
dinamikusan kapcsolgatja a 32/64 bites modot amikor atvalt az egyik
felhasznaloi programrol a masikra, vagy rendszerhivas eseten, ha a
felhasznaloi program 64 bites.

Termeszetes az AIX a 64 bites modban futo felhasznaloi programok
kedveert a Memory Management Unit tablait 64-esen kezeli.
Szukseges meg konvertalni a parametereket rendszerhivaskor, pl.:

	read ( file_descriptor, buffer_address, byte_count )

Megfejtes: olvasas a 'file_descriptor'-ral azonositott file-bol
(ez mindig valamilyen kis egesz szam, boven elfer 32 biten)
a 'buffer_address' cimre (az AIX allokal maganak egy 32 bites
virtualis cimet, amelyen latszik a felhasznalo buffere)
'byte_count' darab byte-ot (ha befer 32 bitre, akkor O.K.,
kulonben csak 2^32 byte-ot olvas, es a UNIX konvencioknak
megfeleloen ezt az erteket adja vissza, mint aktualis byte-
szam).

A piackutatok szerint ket fo felhasznaloi korre szamithatunk,
mint lehetseges 64 bites gep vasarlok:
- akik kep/grafika feldolgozassal foglalkoznak: tobb pixel
	kezelheto egy utasitassal
- akik adatbazist kezelnek: egy lepesben hosszab darabjat
	lehet egy kulcsnak ellenorizni

Menyhart Zoltan

Haliho,
Nem tud valaki egy programot, vagy effelet, ami HP Vue billentyuzetet Dec 
billenytuzette atalakitana? Rendszergazda nem vagyok, de egy shareware-t 
szivesen flrakok az accountomra.
Kosz:Pali

> Segitsetek:  hogylehet, hogy ugyanaz a gep (PC486DX/4MB/420MB HDD) 
> ugyanazt
> az .AVI filet kulonbozo sebesseggel jatsza lemaskor-  esmaskor...

Az AVI engine (msvideo.dll) eleg butan mukodik, csupan idle time-ban 
loopozza a rendszerorat, hogy megtudja, mikor kell egy-egy frame-et 
kirakni. A sebesseg csak akkor lehet mas, ha fut egyeb program is meg, de 
akkor sem a sebesseg mas, hanem a framerate. 
Azonkivul a drop-ot is lehet kapcsolgatni, probald bekapcsolni.

>  
> A masik: mit  erdemes multimedia  enciklopedia irasakor hasznalni:
> MPEG-et vagy AVI-t?

Az MPEG kodolasi formatum, az AVI meg container. Nem lehet a kettot 
osszehasonlitani. Elvileg MPEG-et is lehet AVI-ban tarolni (Az MS meg is 
tette, ugynevezett I-only MPEG neven). Szerintem normal MPEG-et is 
lehet, csak az editalasnal kell tobbet szamolni (I-to-I). Csak ki az, 
aki ezt megcsinalja, mikor az egesz AVI borzalom ugy vacak, ahogy van.

Kulonben, ha mar muszaj, akkor a minosegtol, kapacitastol, CPU-tol, 
grafikus kartyatol, hardware codec-tol stb. stb. fuggoen lehet MPEG-et, 
M-JPEG-et (AVI-ban), meg meg ezer mas codec-et hasznalni: szoftverbol, 
hardverbol egyarant. Tehat kicsit szukiteni kene a temat.

gaboR

PS: Most mar tenyleg ideje lenne azt a Multimedia FAQ-t megirnom :-)

Hatalmas Guruk!


Egy, nem ket ismerosom megkeresett azzal a problemaval, hogy
ossze szeretnenek kotni egy Linux hostot egy SUN workstation-nel.
Fogtak egy darab sodrott erparu kabelt(10baseT), es a ket gepet
direktbe osszekotottek. Es nem tudjak megcsinalni, hogy a
ket gep lassa egymast. Kerdesem: Helyes az a modszer, ahogy
probalkoznak? Az o elmondasuk szerint a halozati kartya nem ad
ki packet-eket.
Nem tudtam nekik valaszolni, ezert kerem most a TI segitsegeteket.

Fontos: A fenti cimre NE irjatok, ahelyett inkabb a GURU-ba,
        a  -ra, vagy a  -re
        irjatok.

Koszi szepen!

Hepka Gyorgy, Deutsche Telekom Fachhochschule Dieburg.

Nagyon sok nagyvallalat nem ter at WIN95-re Svedorszagban, igy dontottunk mi
is a 350 db PC-t tovabbra is W3.11 alatt futtatjuk. A szamitogepes reszleg
azonban szorgalmasan gyakorol es teszteli mi az ami mukodik es mi nem.
A gepeink kozott nagyon sok van CAF 486 gyartmanyu amire egyszeruen nem akart
sikerulni az installalas. Hosszas kiserletezgetes utan kiderult hogy a BIOS
korul van a bibi de csak akkor ha 16 MB memoria van a gepben! :-)
A megoldas az volt hogy flash12m upme333.bin kommandoval feljavitottuk
a flashbiost ami ez utan buszken hallgatott a MB_4DUPM/E ver 3.3 nevre.
Innen fogva minden ment mint a karikacsapas.
Hogy ne csak rosszat mondjunk a 95-rol meg kell hagyni derekasan vitezkedett
amikor oten kinoztuk minden elkepzelheto DOS programmal.
Ha nem mukodik akkor az is logikus. Pl regi Norton Utility mint ds.exe
(directory sort) crashar W95-t Norton ugyanis a gyorsasag erdekeben direkt
nyult bele a FAT-ba, kepernyo-rutinokba. Ha feltetlenul akarsz valami ilyet
futtatni akkor az F8 menurol DOS promptert inditasz es lock c: lezarja az
uj fineszeket hosszu nevvel meg ilyesmivel. Kuldd ugyan ijeszto uzeneteket
arrol hogy elveszitesz egy csomo fajlt, de mivel meg nincsenek ilyen extra
nevek, nem kell torodni vele.

Gulurokak, ime egy int l honlap reszlet:
                      e

>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
"The Inter Pentium Pro processor
Q: What is Pentium Pro processor?
The Pentium Pro processor is the next generation processor family from Intel.
The Pentium Pro processor includes significant architectural innovations and
enhancements, like Dynamic Execution. The result is a significant boost in
system performance -- especially with 32-bit software. The first Pentium Pro
processor is manufactured on the same silicon process as today's volume 100
MHz Pentium (R) processor."
<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<

Szoval ize. Egy ilyen osszetett strukturaju prociban mar nehez eldonteni,
hogy hany bitesnek szamit. Az utasitaskeszlet a 386 ota alig valtozott,
az tehat "32 bites", es az intel szerint a processzorarchitektura a 32-
bites utasitasok vegrehajtasara lett optimalizalva. Eta vszjo. Egyeb ker-
desekkel forduljatok a www.intel.com-hoz, nem fog mondani semmit (eszvesz-
toen keves konkretumot tartalmaz, talan nehany megahertz es par bencsmark
van rajta, persze csak lassubb processzorokkal osszehasonlitva.

Udv: lms

P.S: Ja, a Pentium Pro a "p6" piaci neve.
     Kivancsian varom a "p7"-re mit agyalnak ki...

Zsoter Andras irja:
>
>Barczi Imre irja:
>
>>Batorkodom feltenni a kerdest, hogy vajon milyen szoftver tudna kihasznalni
>>azt, hogy egy proci tisztan 64-bites? Mire jo ez?? Szerintem a szoftver
>>szempontjabol semmi ertelme 32 bit fole menni, az egyetlen dolog, ami miatt
>>erdemes novelni a bitesseget nehany teruleten, az az, hogy a performance igy
>>megno. Na a Pentium pont ezt tudja.
>
> Nos en el tudok olyat kepzelni, hogy peldaul a regiszterek 64 bitesek es
>akkor hosszabb integerekkel lehet szamolni. Azutan ha a cimzes is 64 biten
>megy nagyobb virtualis memoriaterulethez jutunk aminek kovetkezteben peldaul
>lehet csinalni egy egeszen veghetetlenul nagy tombot es abban kepet feldolgoz-
>ni, vagy oriasi mennyisegu adatot egyszeruen elerni vagy valami.
> Par evvel ezelott meg az volt a nagy szam hogy valaki felbovitette a gepet
>64K-ra 16-rol ma mar gigabayte-okkal dobalodzunk. Nem hiszem, hogy egy 64-bite
s
>processzort tenyleg semmire nem lehetne hasznalni.
>
Nem kell elkepzelni. Tobb 64-bites processzort sorozatgyartanak. Ilyen
a MIPS-4000 es ha emlekeim nem csalnak a DEC Alpha is. Ha most
fentiekhez hozzavesszuk, hogy az IBM, a Siemens es a Toshiba most
egyezett meg az 1 Giga-bites chipek kifejleszteserol es gyartasarol
(sorozatgyartas 2000 korul) akkor belathato, hogy a 32-bites cimzes
rovidesen keves lesz hiszen ilyen memoriasuruseggel akar 8 Giga is
konnyen elhelyezheto egy alaplapon.

Koves Peter

U.I.: Osztom azok velemenyet akik szerint a Pentium 32-bites es a
8088-as 16-bites. A processzor architekturalis kepessegeit elsosorban
a regiszterek, masodsorban a cimek merete hatarozza meg. Ezekutan hany
bites processzor a Burroughs 1700-as? (Felhasznalo altal
mikroprogramozhato gep, felhasznalo altal, akar processzenkent,
valtoztatahato regiszter es cimszelesseggel).

Sziasztok Gurulok!

Ismer valaki pmdf vagy pmdfsend nevu mail transport/delivery agent ize't, 
amit egyesek onkivuleti allapotban a sendmail helyettesitesere hasznalhatnak? 
Ha igen, akkor mi fan terem? Kosz, 

Andras

Hi GURUk!

Kilatasban van egy munkam, ahol egy real-time feladatot 
allapotautomatakkal kellene megoldanom. Az allapotautomatakat azonban nem 
ismerem.

Ha tudtok ezzel kapcsolatban infot kuldeni, vagy azt, hogy hol lehet roluk 
tobbet megtudni, az sokat segitene. A legjobb persze olyan leiras lenne, 
amit az Internet-rol le leget tolteni, de minden mas is erdekel.

Kosz: Gyuri.

  wrote:

>Tisztelt GURU-k!

>Mostanaban itt a tanszeken probalgattuk a Watcom C forditot (leirasunk
>nincs hozza). Szoba kerult, hogy esetleg meg kellene venni. Ha valaki

Sajnos Watcom tapasztalatom nincs, csak djgpp tapasztalatom. 

>a tapasztalatait megosztana veluk a forditoval kapcsolatban, annak
>nagyon orulnenk! Elsosorban azert hasznalnank, mert van nehany DOS alatt
>futo, standard C-ben megirt fapados, de a celnak megfelelo programunk,
>amelyekben a tombok meretet szeretnenk megnovelni a 64 kByte-os hatar
>fole anelkul, hogy az egesz programot at kellene irni.

A DJGPP a GNU C DOS verzioja. Nekem sikerult vele csont nelkul a

double *piszokNagyTomb = (double*)malloc(sizeof(double)*1000000L);

cimzest megcsinalni, sot meg mukodott is :-). Kisse a djgpp is
fapados, ugyhogy nagyon sokat ne varj tole. Ha komolyabb melot akartok
csinalni, akkor gondolom nincs mas hatra meg kell venni a Watcom-ot,
de kisebb munkakra szerintem boven eleg a djgpp. Mondjuk ez ket eve
volt, azota DOS-ban egy sor programot nem irtam.

Szilva

Tihany

  wrote:

>Udv!

>A Novell Lite-ot ajanlanam PEER-TO-PERR kapcsolatra, nalam nagyon jol
>vizsgazott. Az NWLITE 1.1 verzioja tobb helyen letoltheto...

En viszont akkorakat szivtam vele mint egy haz. Amit egyszeruen
keptelen volt megoldani, az az, hogy a serveren van egy adatbazis,
amit ot gep hasznal egyszerre, es van 4 nyomtato, amit ide-oda kell
Capture-val iranyitgatni. Az illeto programot Clipperben irtak, lehet,
hogy a Clipper bolonditotta meg. Azaz vigyazni kel vele, nem szabad
tulterhelni az agyat (mas kerdes, hogy erre nem NWLite kellett volna,
de beszelhettem en...).

Szilva

T. G.

Tudna valaki assembler es C nyelvekrol szolo doksikat kuldeni, vagy 
ezzel a temaval foglalkozo konyvet (amibol eleg jol meg tud tanulni 
az ember) ajanlani ? (jelige: kezdo :-) )  Ha igen akkor kerlek magan 
emilbe irj:      Halas koszonet erte.

Sziasztok!

Tud-e valaki megoldast arra, hogy hazon belul hogyan lehetne osszekotni ket 
LAN-t, teljesen transzparensen telefonvonalon keresztul (64 kbps eleg lenne). 
Igen nagy es zegzugos az epulet, igy halozatot epiteni borzaszto korulmenyes, 
es folosleges is lenne. Ha egy mod van ra, ne Cisco, Wellfleet, stb. 
routereket ajnljatok, nem akarunk agyuval loni a verebre. Szoval a kerdes, 
van-e ilyen viszonylag olcso (nem sok MFt) eszkoz. Bridge funkcio eleg lenne, 
nem szukseges a router. Ha a modem is bele van epitve, az meg jobb.

Eloreis koszonom.

Peter

Hello!
	Az alabbiakban megprobalok nehany tippet adni tegnapi kerdesekre.

-------------------->  

1/	C++ tutorial

konyv:
-	Lippman: C++ eloszor ( C++ Primer )

	Magyarul 2-3 eve jelent meg, azota van ujabb amerikai kiadasa is.
	Ez egy elegge tutorial konyv, amellett viszont nem szajbaragos.
	
	A C++ szabvany tervezet az utobbi idoben eleg rohamosan valtozik,
	igy nem biztos, hogy a leirtak ervenyesnek tekinthetok.

-	Stroustrup: The C++ Programming Language 2nd ed. (1992)
	( A nemet kiadasa 1994-es, de nem biztos, hogy korszerubb.
	En csak ez utobbit ismerem)

	Ez meg kevesbe szajbaragos, de az elozo utan mar azert ertheto.
	Ami a szabvanyt illeti ugyanez vonatkozik ra.

-	A neten kifejezetten alapfoku anyagokrol nem tudok.

---------------------> 


2/	Postrcript nyomtatas m$windos alatt

Feltehetoleg nincs Postscript nyomtatod. Ekkor valamilyen Postscript
interpreterre lesz szukseged. Az egyetlen ingyen megkaphato program
a Ghostscript (GNU vagy ALADDIN). Az ALADDIN 3.51 a legujabb.

ftp://ftp.cs.wisc.edu/pub/ghost/aladdin

En a 3.33 hasznaltam nezegetesre. Itt-ott vannak kisebb hibak, a sajat
fontjai borzalmasak. A 3.51-esre ugyanez igaz. Ha GIF kepeket is meg
akarsz jeleniteni, akkor a 3.12-esre is szukseged lehet (ami tavalyi),
mert az UNISYS 1995 jan 1.-tol perrel fenyegetozik copyright jogokbol
kifolyolag, ezert az erintett algoritmust kivettek.

A GNU verzio regebbi (LEVEL 1), es megtalalhato barmelyik GNU archivumban.


---------------> 

3/	C64

En 10 evvel ezelott eleg sokat programoztam C64-t (game) es van talan meg
nehany konyvem ez ugyben (Das Gross C64/1541 Buch vagy valami hasonlo a 
cime. Benne van a teljes ROM lista). Ezugyben hajlando lennek csereberelni. 

a/ A 8250-est abszolut nem ismerem (mar akkor is oregnek szamitott)

b/ A IEEE-488 --> GPIB talan szabvanyboltban --- az IEEE nem adja ki
a szabvanyait ingyen, esetleg probald meg megszerezni az InfoMagic
legelso Standard CD-ROM-jat (kb 1994 jan), amin voltak IEEE szabvanyok.
Ha sikerul szolj nekem is.

c/ A 1541-es floppy u.n. csoportkodolast (GCR, vagy valami hasonlo
roviditese van) alkalmazott: 4 bitet atkodolt 5-re, hogy ne legyen tul
sok 0 egymas utan, es azt egyszeruen felirta. Nem vagyok benne
biztos, hogy a PC FM/MFM kontrollere egyatalam el tudna olvasni, bar
vannak, akik SW-vel meg szoktak hagni a szabalyokat. Ezenkivul a kulso
track-eken tobb szektor van es nagyobb frekvenciaval hajtjak a fejet.
Szoval eleg izgalmas 'hack' lenne megcsinalni.

d/ Nem tudom milyen soros portra gondolsz, a tuchel az tulajdonkeppen
egy C-64 vilagszabvany, egyfajta lebutitott IEEE-488  soros 
implementacioban. Persze sw-rel generaljak az idozitest rajta, igy
barmilyen mas celra is be lehetne programozni. Annak idejen voltak
ilyen 'hack'-ek amikkel 5-szor nagyobb sebesseggel lehetett a floppyt
hasznalni. 


---- Udv. ---- Simon Istvan ----  ----

A PMail 2.2 verzioja elkeszult.
-Ismert hibak megjavultak
-Bovitett szu"ro" zesi lehetoseg
-Szinek
-Runtime encryptor interface
-Fenykepek az address book-ban (nagyon fontos)
-Specialis uzenet flagek, stb...

Kedves GURU-k!

A kovetkezo problemaban kernem a segitsegeteket. Adott egy WinFax pro 4.0
program (en meg nem lattam, mert nem itt hasznaljak, ahol en vagyok, de
allitolag mukodik jol). Azt kellene megoldani, hogy egy DOS allat futo
program altal generalt file-okat faxoljak el kulso beavatkozas nelkul.
Egyszerre sok faxrol lenne szo, pl. ugy, hogy a DOS-os program general egy
listat, ami megmondja, hogy melyik file-t (szovegfile-ok) kinek kell elkuldeni.
A legszebb az lenne, ha ezek utan a WinFax nekiall, es egy elore megadott ido-
pontban szetkuldi a faxokat. Mindenkeppen fontos, hogy ha a file-ok letre-
jonnek, akkor kulso beavatkozas nelkul tortenjen meg a feldolgozasuk.
Kerdes, hogy ez megoldhato-e, vagy ha nem, akkor milyen mas megoldas letezik.

Elore is koszonettel:
                        Horvath Attila
                        

>Dual Pentium -on meg Linux se nagyon fut (Van egy mukodo prototipus, az
>is az IBM jovoltabol)

IBM? mar miert?
Itt egy link a linux SMP tamogatasara:
http://www.linux.org.uk/

sot 8086-ra is keszul, es Z80-ra is .
Home'r

Hy GURU-k !

Nem tudja veletlenul valaki, hogyan kell a 9 tus soros kabel vezete- 
keit bekotni ? Hazilag szeretnenk olyat csinalni aminek mind a ket ve-
gen 9 tus csatlakozo van ! Elso probalkozasra 1-9-ig , 1-1, 2-2, 3-3 
stb -vel probalkoztunk de ez nem sikerult. Most halottam, hogy at 
kell kotni nehanyat de senki sem tudja, hogy mit hova. Ha valaki eset-
leg tudna segiteni megkoszonnem !

ja: F1GP-t, IndyCar-t, NasCar-t akarunk 'direct connection' -on 
keresztul jatszani !


Koszi

Mrair

Kedves Guruk!

   Tud valaki egy jol hasznalhato DOS, vagy Windows alatti UUCP-kezelo,
   off-line levelezo prg-t? Ja es persze freeware legyen!
        Elore is koszi: Olah Sandor

In article >,  wrote:
>Routert szeretnenk fabrikalni PC-bol. Valamelyik linux-howto emleget
>valami kbridge szoftvert.
>
>Kerunk mindenkit, aki mar csinalt ilyent/ latott ilyent/ beszelt olyannal
>aki mar csinalt ilyent ossza meg velunk informacioit
>
>Koszonettel
>
>Gal Janos
>Sopron
>
Tisztazando ROUTER kell vagy BRIDGE.

En kiprobaltam egy PCBRIDGE nevu programot. Nagyon primitiv. Konfiguralasa 
megtortenik forditas kozben, ezutan mar semmit sem lehet vele kezdeni, csak 
bridgelni tud :-).
HW igenye is igen komoly PC XT ha jol emlekszem 256k RAM-al, es persze 
halozati kartya.
En abban a vonatkozasban probaltam ki, hogy soros vonalon keresztul ket gepet 
osszekotve tud bridgelni modemen keresztul is. Kitunoen mukodott.

Hogy pontosan honnan szedtem, nem tudom, de ha jol emlekszem, a 
ftp.funet.fi-rol, es ugy remlik meg van a BME vagy ELTE FTP szerveren is.
Ha nem talalnad es kell, akkor jelezd, es felrakom egy publikus helyre.

> ----------------------------------------------------------------------------
Csiki Ferenc             ( SZK1/CSIKFER )

Semmelweis          Orvostudoma'nyi          Egyetem
Informa'cio'technolo'giai s Dokumenta'ci"s Ko:zpont
Ha'lo'zatfejleszte'si    e's    Software    oszta'ly

Tel :     134-1558
          113-7656
Tel/Fax : 210-0328
> ----------------------------------------------------------------------------

Szevasztok MOKA-zok!

Vagjunk a kozepebe:

Beszelget egymassal egy amerikai, egy nemet meg egy cigany.
Azt modnja az amerikai:
- Kepzeljetek, multkor setalok az erdoben, egyszer csak talaltam egy levagott
  kezet! Fogtam, elszaladtam vele az orvoshoz, az felvarrta valakinek,
  es o lett a vilag legjobb teniszezoje!
Mire a nemet:
- Az semmi! En multkor setalgatok az erdoben, egyszer csak talaltam egy
  levagott labat! Folkaptam, elszaladtam a dokihoz, az felvarrta valakinek,
  es az az ember lett a vilag legjobb focistaja!
Erre a cigany:
- Az is valami? En multkor setalok az erdoben, egyszer csak talaltam egy
  levagott f*szt! Fogtam, hazavittem, raragasztottam egy bajszot,
  es abbol lett a penzugyminiszter...

Masik:

- Hol terem a CD?
- Diszkre'ten.

- Es hol terem a nylon?
- A celofa'n.

Mara ennyi kabszer eleg volt.

Purak Sandor
------------

Hi Guruk!

    Van 1 oruelt baratom, aki Windows ala akar FTP, Telnet es WWW klienst irni.

Hol lehet megtalalni ezek forraskodjat ?

Koeszi. 

Gitya

Ha valaki tud ilyenrol, kerem irja meg, merre talalom.
 Kosz.
                                            Endre
                                  
                                  

Hi Guruk!

    Az Exel Visual Basic-et szeretnem hasznalni egy termenyszaritasi modell 
szamitasahoz. A szimulaciot veges diferenciakkal (dt=allando) kell szamitani 
es nem bolnyolultak a kepletek.

    Az a kerdesem, hogy erdemes-e hasznalnom a Visual Basic-et ilyen 
feladatra, ha kivancsi vagyok nehany parameter ertekere minden dt 
idopillanatban es ezeket abrazolni is szeretnem. Melyik koenyvet erdemes 
elolvasni hozza ?

Koeszi.

Gitya

In article >,
	  writes:
> Tisztelt GURU-k!
> 
> Mostanaban itt a tanszeken probalgattuk a Watcom C forditot (leirasunk
> nincs hozza). Szoba kerult, hogy esetleg meg kellene venni. Ha valaki
> a tapasztalatait megosztana veluk a forditoval kapcsolatban, annak
> nagyon orulnenk! Elsosorban azert hasznalnank, mert van nehany DOS alatt
> futo, standard C-ben megirt fapados, de a celnak megfelelo programunk,
> amelyekben a tombok meretet szeretnenk megnovelni a 64 kByte-os hatar
> fole anelkul, hogy az egesz programot at kellene irni.
> 
> Egyaltalan hogyan mukodik ez az egesz? Hogyan lehet DOS alatt Protected
> Mode-ban programozni? Mit csinal a dos4gw program? Nektek, szamitogep-
> guruknak bizonyara egyszeru kerdesek ezek... Szoval, valaki homalyosit-
> son mar fel minket, dilettans mukedveloket!

Szerintem nem erdemes megvenni a Watcom C-t.  DOS ala is van GNU C, ami
szinten egy 32 bites extenderrel jo.  djgpp a neve, es sok helyen
megtalalhato (az archie biztos felsorol egy csomo helyet).  Van egy masik
DOS-os gcc, amelyet az emTeX szerzoje csinal, emx neven.  Ugy tudom, hogy
az egyikkel native Windows alkalmazasokat is lehet irni.  A GNU C fordito
egyebkent igen jo minosegu.  Nagyon jol optimalizal, es simal felveszi a
verseny a draga penzes C forditokkal (sot, boviteseket is tartalmaz a
normal C-hez kepest).  Tovabbi elonye, hogy szinte minden 32 bites gepen
fut, ami megkonnyiti a programok hordizhatosagat.  Ezen tulmenoen
`politikailag' is ez a legjobb C fordito.

Minden 32 bites DOS-os C fordito egy kulon programot hasznal, amely
osszekapcsolja a 32 bites programot a 16 bites oprendszerrel.  Amikor a
program meghiv egy rendszerfunkciot, valojaban ennek az interface-nek egy
rutinjat hivja meg, amely visszakapcsol 16 bites modba, atkonvertalja a
cimeket (esetleg atatokat is kell mozgatnia), meghivja a DOS fuggvenyt,
majd amikor az elkeszult, visszakapcsol 32 bit protected modba es
visszater az ot hivo programhoz.  Az extender program egyebkent egyben
virtualis memoriakezeles is vegez, lapoz a winchesterre ha keves a fizikai
RAM.  Igy a rendelkezesre allo RAM-nal nagyok virtualis memoriaigyenyu
programok is futtathatoak.  Tovabbi elony, hogy a 16 bites C programokkal
ellentetben a 32 bites C programok minden buveszkedis nelkul ki tudjak
hasznalni a teljes rendelkezesre allo memoriat.  A djgpp egy kituno SVGA
grafikus konyvtarral is el van latva, es a gdb is hasznalhato.

Egyebkent az az igazsag, hogy jomagam kizarolag Unix-ot hasznalok, de
kiprobaltam a djgpp-t.  A fentiekbol latszik, hogy a 32 <-> 16 bit
osszekapcsolasa eleg maceras, ugyhogy termeszetesen az lenne a legjobb, ha
mindenki atterne a Linux-ra :-).  Es Linux ala van olyan csomag, amellyel
DOS alatt a djgpp extenderevel futtathato programokat lehet gyartani.  Igy
az ember kenyelmesen, Unix alatt fejlesztheti a programjait, es csak vegen
kell a DOS-szal kinlodnia.

Udv,
  Zoli

Kedves 

Egy aprosagot csinalsz rosszul, az xhost-ot a linuxon add ki.
Udv: Buci

Samuka illetve NIHIL irtak (tobbek kozott) a hosszu, bonyolult, 
monumentalis (monstre? az nem mast jelent??) programokrol... Samuka 
meg hozzateszi, neki eleg a NOTEPAD is... Tisztelet, becsulet, hogy 
leirja. Az a tapasztalatom. ezer felhasznalobol 999-nek elegendo, 
de eppen hogy 999 ugy hiszi, ha ennek hangot adna, azzal sajat 
alacsonyabbrenduseget hangoztatna. Pedig szerintem eleg siralmas, 
amikor egy titkarno egy ketsoros levelet hovatovabb nem hajlando 
egyszerubb programmal megalkotni, mint a M$ WinWord 6.0-ja, es 
ha az ember igyekszik lebeszelni arrol, hogy egy mezitlabas 366 SX-en 
azert ne akarja azt futtatni, sertodotten kozli, hogy manapsag az 
osszes ismerose azt hasznalja, miert legyen o kevesebb... Egy 
program eszkozsoranak gazdagsaga nagyjabol olyasmi kezd lenni, 
mint a szarnyasbetetek vagy a hajsamponok reklamban hirdetett, 
alig kiejtheto es semmikeppen sem ertelmezheto jellemzoi (last 
drajvhid fedoreteg..), mert semmit sem takarnak, semmire sem jok, 
de mutatnak. Ja, es akik annyira acsingoznak utanna, sohasem 
hasznaljak... Azzal, amit Samuka a Corel-rol ir, piszokul egyetertek. 
Volt szerencsetlensegem probalkozni az 5.0-val, fel napi csetles-
botlas 
utan visszatettem a 3.0-t, azzal _dolgozni_ is lehet. (A munka 
ezesetben nem az, hogy koborolok a menupontok kozott, hanem eredmeny 
is szuletik, ami masra is jo, mint sajat tapasztalataim 
gyarapitasara...) 
Az a gyanum, a hardvergyartok es a szoftverfaragok egyutt versengenek 
a 
felhasznalok kizsebeleseert, mikozben az a buta user azt hiszi, erte 
kuzdenek. Csak a penzeert, mikozben szinte semmit de biztosan hogy a 
korabbi, ertsd par evvel ezelotti allapothoz kepest biztosan semmivel 
nem kap tobbet. Legfeljebb tobb ikont. A hajara kenheti, a 
pantenprovi 
melle....
Csa!

Dorozsmai Karoly

Koszonet a MERCURY postamester ugyeben kapott segitsegert!



Udvozlettel:


Dorozsmai Karoly

Tamas ) irja  
 kerdesere (WWord --> ASCII konverzio), hogy a WWord is 
 megcsinalja... Hasonlo valaszt magam is elkovettem e 
 hasabokon. A magam neveben elnezest , 
 mert azt hiszem en (de Tamas is!) felreertette: szeretne egy 
 olyan progit, amit en is kerestem WWord --> RTF viszonylatban: 
 ami a WWord monstre (sic!) jellege nelkul, mondjuk batch 
 jelleggel hatterben es kezelofelulet nelkul atalakitana a 
 kapott, megadott vagy tudomisen mikent eletalalt allomanyokat... 
 Az en kerdese es keresem meg mindig all, mert erdemi valasz 
 nem jott... Nos, letezik ilyesmi konverter?
 
 

Udvozlettel:


Dorozsmai Karoly

WASIMISI ) irta, primcsi levelezoprogit akar 
 irni Novell (azaz NetWare?:-)) ala? Szabad megkerdezni igy, a nagy
 nyilvanossag elott, hogy mi celbol? A Pegazus Mail eleg f**sza 
 joszag. es primcsiek is elegge primcsi... Bocs' a 
komolytalankodasert, 
de _tenyleg_ erdekelne, miert veszi valaki a fejebe ezt, es foleg: 
ha elkeszul, kozre lehet-e adni? (Hatha jobb a Pegazus Mail-nal...)



Udvozlettel:


Dorozsmai Karoly