Tudom, hogy volt mar tema, de Szabolcs figyelmet szeretnem 
felhivni arra a szerkezetre, ami aluminium es viz felhasznalasaval 
menet kozben allit elo hidrogent, ami aztan kozonseges belsoegesu 
auto motort hajt: http://www.layo.com
Itt nem jelentkezik a hidrogen tarolasanak problemaja.
Udv: Po:li

> 4270 ford/perc, ami szerintem nem olyan oriasi, hogy elkepzelhetetlen 
> legyen. Szerintem szamolj tovabb es probald meg meretezni 
> szakitoszilardsagra is... Gyanitom az acel keves ehhez.

Hiszen a motorban, ami akar ketszerekkora fordulatszammal is
poroghet, van egy hasonlo atmeroju lendkerek, kozonseges vasbol,
ami azert nem szokott szetszakadni...
Viszont, a mozgasi energiat folosleges ide oda alakitgatni aramma
meg vissza. Egy kisse atalakitott kuplungszerkezet segitsegevel,
motorfek uzem helyett, lehetne lendkereket felporgetni...

A suritett levegos megoldas azert meg szimpatikusabb lenne. 
Sot, amilyen rosszak az utak, a lengescsillapitokkal is suritett
levegot kellene eloallitani, ahelyett, hogy a rugo energiajat csak 
siman elnyeletjuk. Es a suritett levego megmarad masnapra
is, nem fogy el mint a lendkerek energiaja, valamint konnyu. 
Atkapcsolhato szelepvezerlessel, magat a motort lehetne hasznalni
mind kompresszornak, mind legmotornak. Ha a kipufogobol szivjuk
vissza a CO2-t, akkor akar cseppfolyosig is surithetjuk (?), ami 
kis tartalyban sok gazt eredmenyez.
Udv: Po:li

Urak,

>>A LINDE-nel 42 Ft-bol megvan egy liter H,

de ez szerintem normal allapotu.
A robbanomotorok  nx10 l levegot esznek masodpercenkent, ebbol nx2 l az
oxigen.
Ehhez nx4 l hidrogen kell.
Ez biztos, hogy tobbe kerul masodpercenkent, mint egy liter benzin.
Amivel (takarekosan) egy negyedoracskat is lehet autozni.

A nagy LINDE palackban 75 l 150 atm. H van. Kb. 2-3 percre eleg.

Eloregyartott, palackozott hidrogennel nem erdemes mobil szerkezetet
taplalni.

Janos

 wrote:

> egy egy dimenzios mennyiseg, amire a tobbi fizikai torveny vonatkozik,
> bovebben nincs definialva.

Esetleg meresi utasitassal :-))
-- 
Don't blame my oppinion on my employer

ImRe

Kedves Lista!

On 27 Sep 99, at 3:08, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado :  [Hungary]
> 
> egy egy dimenzios mennyiseg, amire a tobbi fizikai torveny vonatkozik,
> bovebben nincs definialva.

Azert ennel arnyaltabb a dolog. Stephen Hawking, hogy elkerulje a feketelyuk 
es a Nagy Bumm szingularitasokat bevezette a komplex idot. A szingularitasok 
kornyeken a kepzetes ido kerul tulsulyba...

Mostanaban baromi sok ilyen konyvet olvastam es mar elfelejtettem, hogy 
melyikben bukkanatam arra, hogy az ido is 3D-s es kvantalt. Ebbol mi 1D-t es 
folyamatossagot erzekelunk...

Udv From:, a tobbsiku

Kedves Lista!

On 27 Sep 99, at 3:08, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado :  [Sweden]
> 
> Megmondanad, hogy mit tartasz az evolucio LEGEROSEBB bizonyitekanak?

En azt, hogy itt vagyok...

Udv From:, a fejlodo keptelen

Kedves Lista!

On 27 Sep 99, at 3:08, HIX TUDOMANY wrote:

> "dolog determinisztikus (majd az "korrekt kvatum gravitacios" elmelet
> megmutatja), de nem kiszamithato (nem algoritmikus)."
> 
> ez eleg fura. jelenlegi tudasunk szerint nincs kiszamithatatlan
> determinisztikus.

Ami nem algoritmikus az nem kiszamithato (legalabb is nincs ra algoritmus). 
Neeem?

Udv From:, a hianyos

  :
>Feltolteni egy kondenzatort azt jelenti hogy elektromossagot viszunk ra,
>ami elektronokat jelent!

Azt hiszem egy masik jelenseggel teveszted ossze.
Izolalt semleges toltesu testek toltese megvaltoztathato pozitivra,
vagy negativra. Ezt legegyszerubben a dorzselektromossaggal osszefuggesben
szoktak bemutatni.
( a kiserlet ugyan egyszeru, de a jelenseg magyarazata ugy tudom
  kevesbe.)

A kondenzatoroknal a feltoltes toltesek atcsoportositasat jelenti 
egyik fegyverzetrol a masikra.
Emiatt a fegyverzetek kozott ero lep fel.
Egyik oldalon elektronhiany van, mert az atommagok pozitiv
toltese kiegyenlitetlen, azaz a fegyverzet pozitiv tolteskent
viselkedik, mig a masik fegyzerzetre atvitt elektronok miatt a 
fegyverzet negativ toltest mutat.

A feszultsegforrasok is szetvalasztott tolteseikkel
teszik lehetove a kondenzator feltolteset.
Amikor pl. galvanelemet kapcsolsz a kondenzatorra,
akkor az elem toltesei kiegyenlitodni torekszenek.
Az elemben az egyik sarkan elektronhiany, mig a
masikon tobblet van. 
A kondenzator egyik vezetekebol elektronok lepnek le
az elem hianyat kiegyenliteni, azaz semlegesebb allapotba hozni, s
ezzel egyidoben a masik vezeteken az elem negativ sarkanak
tobblet-elektronjai a kondenzator masik lemezebe vandorolnak.

Nagyon tavolrol vizsgalva semleges testnek is tunhet
egy feltoltott kondenzator, am a tehetetlensege nagyobb,
mint ha kiegyenlitett allapotban lennenek a toltesek.

Ez a megnovekedett tomeg megfeszitett rugora is igaz,
de osszenyomott gazra, felmelegitett testre,
ill. gerjesztett atomra is. 
Forgo kerek is tehetetlenebb, mint az allo.
Relative mozgo test tehetetlensege is nagyobb.
Kimerult elem tomege kisebb.

A hetkoznapi eletben ezek olyan csekely hatasok,
hogy nem vehetok eszre, de elmeletileg bizonyitott,
es laboratoriumi korulmenyek kozott merheto.

Udv: zoli

Kedves SAaB !    

>Azt hiszem, az, hogy a rendszerunkben mar ketto proci dolgozik egy
>helyett, az nem visz bennunket kozelebb a problema megoldasahoz. 
>A lenyeg a mikrofon azon egyetlen elemenek minosege, 
>ami a levego rezgeset elektromos analog jelle alakitja. 
>Ha ennek a karakterisztikaja stabil, akkor nem kell
>allandoan a kalibralo studioba szaladgalni, eleg egyszer megmerni, 
>es a kompenzatorba az eredmenyt betaplalni. 

Egyetertek abban, hogy lehetne a visszacsatolashoz,
illetve az onkalibralashoz stabilan vacak mikrofont is 
alkalmazni.

Ha a mikrofon atviteli karakterisztikajanak hepe-hupai nem tul 
jelentosek, akkor viszonylag zajmentesen elvegezheto
a korrekcio, felteve ha a mikrofon bizonyos frekvenciasavokban
nem teljesen suket, vagy nem tul zajos, 
ill. nincs ordito hiszterezise es szeszelyesen valtozo holtideje.

Ezen utobbi kockazatok elkerulhetok azzal, ha mikrofont nem a radio 
regi gyartojatol szerezzuk be.

A ma legolcsobb es megfeleloen erzekeny mikrofon 
az elektret mikrofon.
Oriasi szeriaban allitjak elo, s emiatt esely van
arra, hogy az idobeli stabilitasarol elobb-utobb
megbizhato adatokat nyerjunk.
Az idoben varhato, elore jol becsulheto tendenciozus valtozasokat 
egy esszeru hatarig szoftverrel is lehetne korrigalni.

Ugy tudom, hogy az elektret membran elettartamat kb. 50 
evre becsulik.
Ezen ido alatt persze megtortenhet, hogy a vajtfulu 
felhasznalo hallasa sokkal tobbet romlik. 
A _Sokol's Sound Service Pack_ segitsegevel a sajat 
hallasat is ellenorizhetne, es a nemkivanatos
csillapitasokat processzoros hallokeszuleke vedene ki.

A Szokol konzekvensen, de veletlenszeruen fellepo hibait, 
mint pl. a potmeter kh-t egy intelligens hibafelfedo es elnyomo
analizatorral lehetne elnyomatni, miutan reagaltunk a 
kerdesre: 
_Kivanja, hogy a potmeter e reccsenese a kesobbiekben 
 ne legyen hallhato ?_

( Erosen nagyothallo user eseten nem beszedszintetizator 
 szolalna meg, hanem egy kompenzalt Junoszty-on jelenne 
 meg az uzenet.)

A valaszhoz kulon kezeloszerv nem szuksegeltetik.
Egy eroteljes utest kell merni a Szokol tetejere.
Parbeszedre ugyanis ugyesen kihasznalhato a keszulek 
sajat mikrofonias szenzitivitasa.
Ez mar a jovo zeneje: Igazi, bennsoseges interaktiv 
kapcsolat User es radioja kozott !

( Hogy megis legyen valamifele tampont, egy ENTER feliratu 
matrica lehet a keszuleken, jelezven a legmegfelelobb 
helyet, ahova erdemes utni.)

Tovabbi perspektiva:
Amint a PC alaplapok egyre csokkeno merete lehetove teszi, 
hogy eleve raintegraljak oket a Szokol mainboard-ra,
az izleses mubortokra maris felkerulhet a matrica:
INTEL INSIDE! 

A fejlesztes ezzel nem zarulhat le, hiszen
sajnos mindig lesznek vajtfuluek, akik fejuket csovaljak -
mondvan, a felvezetos erosito nem az igazi, es a 
beepitett PC zavarja a radiovetelt. 
Kegyeletserto a digitalis hangzas a jo oreg hosszuhullamu savban.

A megnyugtato megoldas szamukra valoszinuleg a Szokol elektroncsoves
valtozata lesz, es a kompenzaciot csoves analog szamitogeppel
kell megoldani. 

Udv: zoli

T. Eletkutatok!

Sokan sokfelekeppen erveltek, es fognak is talan meg ervelni arrol, hogy mi
az elet, es mi nem. De hat kerdezem en, miert? Hiszen ennek semmi
jelentosege nincs az eredeti kerdesfelvetes szempontjabol. Mint elmekezunk,
Isvara  kifogasolta, hogy a tudosok meg nem allitottak elo" e'lo" anyagot,
es ezen az alapon kifogasolta az evolucio letezeset. De Isvara erveleseben
mas hiba van, aminek semmi koze az elo anyag fogalmahoz. A tudosoknak
egyaltalan nem szukseges elo anyagot mestersegesen eloallitaniuk ahhoz, hogy
az evoluciot igazoljak. Eleg megmutatni, hogy az egyszerubb anyagok
keverekeibol bonyolultabb vegyuletek johetnek letre a kulso energiak
(kozmikus, nap, es foldbeli energiak) hatasara, es ez bizonyos anyagok olyan
tulajdonsaga, amely adott kornyezetben torvenyszeru. Vagyis bizonyos
feltetelek mellett ezek az anyagok az evolucio elmeletenek megfeleloen
viselkednek. Erre vonatkozoan szamos peldat felhoztak. Isvara kifogasolta
meg, hogy ezek a peldak nagyon specialis kornyezetet igenyelnek, amelynek
letezese valoszinutlen. De hat az elo szervezetek (barmit is jelentsen ez)
vajon nem kovetelnek ugyancsak nagyon specialis kornyezetet? Nem ismerunk
olyan bolygot, csillagot, vagy mas teret a fold felszinen kivul, ahol az
elet lehetseges volna. Ez mar eleve oly annyira specialis, hogy teljesseggel
valoszinutlen. De ettol meg igaz, es letezo. Vagyis a valoszinutlenseg nem
tul eros erv egy milliard eves idoskalan, foleg ha a sajat matematikailag
nagyon valoszinutlen letezesunket biztos kiindulasi ervnek tekintjuk. Ez igy
mar felteteles valoszinuseg. Mi a valoszinusege annak, hogy kialakult az
elet, ha van elet? A tudosoknak nincs tobb milliard evuk arra, hogy az elet
letrejottenek folyamatat modellezni tudjak. Aki megis azt allitja, hogy ez a
modellezes megvalosithato, az bizonyitsa is ezt be. De mint fentebb irtam,
ennek bizonyitasa, vagy annak hianya nem kerdojelezi meg az evoluciot,
amelyhez eppen eleg a tendenciat igazolni. Mellesleg, ha valaki elo
szervezetet allitana elo elettelenbol, azzal nem az evoluciot, hanem eppen
hogy a teremtest bizonyitana, es persze sajat isteni voltat, de ez nem
egeszen az evolucios elmelet resze.

Maxwell statisztikus gazelmelete egyszeru dinamikus mechanikai alapokra
epul, es sztatisztikusan sok ismert torvenyszeruseg levezetheto segitsegevel
a gazokrol. De megsem tudja senki szamitasokkal nyomonkovetni minden egyes
molekula mozgasat egy gaztartalyban. Az egyszeru modell ellenere sincs ra
szamitasi kapacitas. Egyben azonban minden fizikus egyet ert. A folyamat
idoben megfordithatatlan annak ellenere, hogy a kiindulasi modellben idoben
megfordithato torvenyekbol (a rugalmas utkozesekbol) indultunk ki. Ez is
egyfajta evolucio. Egy elo sejtben talan nincs annyi molekula, mint egy
gaztartalyban, de itt az idealis gazokkal ellentetben sokkal
megfoghatatlanabb fizikai modell all a rendelkezesunkre, ugyanis egy fajta
idealizalt molekula helyett merhetetlennul sokfele es bonyolultsagu
molekulaval allunk szemben. Csak nehany reszletet tudunk megfigyelni. De
ezekben a reszlekben az evolucio koszon vissza nekunk, mint ahogyan az
elolenyek egyuttelesebol adodo szelekcios tenyezok is elegge nyilvanvaloak.

Isvara irt az altala preferalt vedikus devolucios elmeletrol is, amelyben a
jelenlegi fajok egyetlen szuperostol (Brahmatol) romlottak a mai
sokfelesegbe. Akarmennyire is otletes, valojaban szamos ellenervet fel lehet
hozni ellene. A legfontosabb erv az emberi kultura evoluciojanak
jelenlevosege, megfigyelhetosege, es ennek az evolucionak a kovetkezmenyei.
Az emberi kultura evoluciojanak utolso 2-3000 eve eleg jol nyomon kovetheto
a regeszeti leletekbol, es az irasban fennmaradt anyagokbol. Eleg tisztan
latszik, hogyan fejlodtek az irasmodok, az eszkozhasznalat, a tarsadalmi
elet, a gondolkodas, es a tudomanyok. Teljesen nyilvan valo, hogy a korabban
szuletett elmeleteket kesobb ujabb szempontok alapjan felul lehet biralni,
es tokeletesiteni lehet, ugyanakkor a jelenben nem ismerjuk azokat a
szempontokat, amelyek alapjan jelenlegi elmeleteinket a jovoben meg fogjak
itelni. Vagyis az elmeletek fejlodese is evolucio. Nagyobb gondolkodasi ido,
tobb gondolat. Az ido egyiranyusaga, mint az evolucio legfobb jellemzoje,
meghatarozo barmely elmelet megitelese szempontjabol. A vedikus irasok
szerzoinek nem lehettek olyan ismereteik, amelyek perdontoen bizonyithattak
volna elmeletuk igazat, hiszen akkor leirtak volna ezeket az erveket, es
veluk lezarhatnank a vitat. Amit megis leirtak, azt ma nem tartjuk minden
szempontbol meggyozonek, sokkal inkabb emelkedett fantazialasnak, amelyben
persze sok talalo megerzes is elofordul. Sok embernek ennyi utmutatas az
eletre eppen elegseges, sot talan sok is, de nem vagyunk egyformak, es nem
mindenki hiszi, hogy a vilag leirhato homalyos utalasokkal, es kolteszettel.
Ha pedig ez igy van, akkor bizony nagyon elegtelen dolog felvazolni a
devoluciot, mikozben egyetlen ervet sem hozol fel mellette. Aki devoluciorol
beszel, annak azt kellene latnia, hogy az emberiseg ismeretei csokkennek, es
visszafejlodnek, de ennek latasahoz nagyon vaknak kell lenni.

Tobben kotottek az elet fogalmat a lelek fogalmahoz, de a lelekrol viszont
mar semmi olyat sem tudtak (vagy akartak) mondani, ami tudomanyos
szempontbol is tarthato lenne. Ehhez en azt fuznem hozza, hogy amikor az
egyszerubb dolgokbol egy bonyolultabb dolog szervezodik, akkor a
bonyolultabb dolognak olyan tulajdonsagairol beszelhetunk, amelyek az
egyszerubb alkotoreszekkel kapcsolatban nem merulnek fel. A bonyolultabb
dolgokhoz uj fogalmak, uj tulajdonsagok, uj torvenyszerusegek tartoznak,
amelyekrol nincs ertelme beszelni az oket felepito egyszerubb dolgok
kapcsan. Peldakent felsorolok nehany ilyen dolgot. Egyszerubbek az utkozes
torvenyei az utkozo molekulak milliardjainak tulajdonsagainal. Egyszerubbek
a virusok az egysejtueknel, az egysejtuek a soksejtes elolenyeknel.
Egyszerubb az eloleny egyetlen peldanya az elolenyek egyuttelo csoportjanal,
egyetlen ember az egesz tarsadalomnal, es egyszerubb az egesz tarsadalom a
teljes foldi elovilagnal. Amikor az ember fogalmarol, vagy tulajdonsagairol
beszelunk sokan csak a ket labon jaro emberi egyedeket latjak maguk elott,
pedig sokkal inkabb kituntetett helyet erdemelne az emberi faj a maga
evezredes tortenelmevel, es szellemisegevel. Az ember tulajdonsagai kozt
elsok kozott emliti mindenki, hogy gondolkodik, beszel, de ha jobban
belegondolunk, akkor rajohetunk, hogy ez eredendoen nem az egyes ember
tulajdonsaga, hanem az emberisege. Egyetlen ember sem tudna sem letezni, sem
gondolkodni, sem beszelni sajat erejebol, mindezeket a kepessegeket az egyen
az emberi tarsadalomtol kapja szulei, neveloi, es tarsai kozvetitesevel.
Mindazok a tulajdonsagok, amelyek az embert emberre teszik, a csoportos
tarsadalmi eletbol szervesen kovetkeznek, es nelkule lenyegeben
elkepzelhetetlen mind kialakulasuk, mind fenntartasuk. Az emberiseg egesze
egy onnalo eloleny, amely milliardnyi egyedben el orok eletet, es lehetove
teszi, hogy az emberek emberre valhassanak, gondolkozzanak, beszeljenek. Az
emberiseg ezen tulajdonsagaira vannak mindenfele fogalmak, de a lelek, es az
isten fogalmai is ebbe a fogalom csoportba sorolhatoak. Olyan emberfeletti
tulajdonsagok, amelyek nem kotodnek szorosan az anyagi valosagunkhoz, hanem
a tobb evezredes emberiseg szellemisegevel, az emberiseg eletevel, es
fejlodesevel kapcsolatosak, es ha csak a halando egyes embert latjuk, akkor
nagyon semmitmondoak, es megmagyarazhatatlanok. Ilyen tulajdonsagok csak az
emberi fajnal alakulhattak ki, mivel csak az emberi faj volt kepes a
gondolatait testebol kivetiteni, es onnalo eletre kelteni. A gondolkodo
emberiseg sokezer eve kelt eletre, es azota egyfolytaban gondolkodik, hogyan
is kellene elnie, gondolkodnia, es ebben egyre nagyobb jartasagra tesz
szert. Sajnos idonkent nagyon skizofren, es onpusztito, de hat mit varjunk
el olyas valakitol, akinek tobb milliard feje van. Ezt a skizofreniat, es
onpusztitast csak azok az eszmek tudjak csokkenteni, amelyek kihangsulyozzak
a maguk emberfeletti jelleguket, es erre az isten, vagy halhatatlan lelek
fogalmai eleg jol megfelelnek. De a hangsuly az ember, es az ember feletti
emberiseg fogalma kozotti kulonbsegen van. Ennek a kulonbsegnek a
kihangsulyozasara jottek letre a vallasok, vagy a kulonfele allamformak,
amelyek gyakorlati megoldasok arra a problemara, hogy hogyan kozvetitsuk, es
hatarozzuk meg a tarsadalom felsobbrendubb es bonyolultabb szervezeteben az
egyen szerepet az egyen szamara. Biztos sokan vannak, akik egyeb dolgokat is
hisznek istenrol, peldaul hogy valosagosan letezik, de ezt nem tudjak
bizonyitani, mig az en magyarazatom magaert beszel, csak a (remeljuk) orokke
elo emberiseget kell eszrevenni hozza. Ez persze nem kizaro cafolat mas
magyarazatokkal szemben, de aki mar hallott Occam borotvajarol ....

Udv: Takacs Feri

Csak egy kis kiegeszites masodkezbol.

A rekuperacios fekezesrol edesanyamtol hallottam (itt Nadasi Zoltan
emlitette), aki a haboru alatt, es utan villamos kalauz volt, es mint mint
ilyen, kulonbozo tanfolyamokon okult. Mellesleg aki nezte mar, hogy milyen a
villamos jobboldali sebessegszabalyozo karja, az lathatta, hogy a korivu
palya egyharmada tajan van a nulla jelzes, ez a szabadonfuto fokozat. Elore
tolva a kart fekez, hatrahuzva gyorsit. A vezerles a regi haromkocsis UV
szerelvenyeken 24 volton mukodott(-dik), amely allandoan kattogo relekkel
kapcsolta a nagyobb aramokat, kulon-kulon mindket motorkocsin. A patkofekek
ettol fuggetlenul a baloldali karral mukodtethetok, a sinfek pedig egy
felurol lelogo kallantyuval aktivizalhato veszely esetere. Volt meg egy
iranyvalto kulcs is, amit a vezeto maganal hordott. (A kormanyt
kisporoltak:) Vagyis az elektromos fekezes nem mai talalmany. A fekezeskor
keletkezo energia visszatermelodik a halozatba. A teton levo ellenallasok a
sebessegszabalyozashoz szuksegesek, mivel a so:nto:le's joval egyszerubb,
mint a tirisztoros szabalyozas, amelyet regebben raadasul nem is ismertek.
Azt persze nem is tudom, hogy ez a tirisztoros szabalyozas mukodik-e
egyaltalan egyenaramra. Azt hiszem inkabb, hogy ehhez egy villamosnyi
teljesitmenyu oszcilatorra is szukseg van. Nyilvan egyszerubb volna csak
patkofekekkel fekezni, ahogyan a vasuti vagonoknal is teszik, de hat ennel
sokkal fifikasabbak voltak felmenoink.

Megjegyzem, hogy a metro kapcsan felmerultek a hullamvasut jellegu ciklois
vonalvezetesu alagutak tervei, amelyben a gravitacio gyorsitja, es lassitja
a szerelvenyt, de nem tudom miert, seki sem epitett ilyen metrot. Bizonyara
feltek az utasok felelmetol. Ugyanis itt a vizszintes gyorsito erok helyett
fuggoleges sulyvaltozasokat erzekelnenk, mint mondjuk a liftben. Persze ha a
fekezesi energia halozatba valo visszataplalasa jo hatasfokkal
megvalosithato, akkor reszben foloslegesse teszi az efele ugyeskedest,
hiszen a halozat tarolja az energiat, bar nagyobb aramokra, es igy nehezebb,
dragabb berendezesekre van szukseg.

Udv: Takacs Feri

Kedves Tucsi!

irod:

>Ceizel Endre mondta az egyik TV musoraban, hogy a fogantatast koveto 7-10
>nap alatt a terhessegek 70(!) szazaleka vegzodik vetelessel. Ez napjainkban
>ugy jelenik meg, hogy korabban, vagy kesobb jon meg a menses. Ami nem is
>igazi mensen, hanem tulajdonkeppen veteles.
>
Erdekelne mira alapozza ezt az allitast, azaz hogyan lehet ezt merni.
Ez ugyanis azt jelentene, hogy amennyiben ovulacio alatti szeretkezek
egy lannyal plussz a mehnyaknyak allapota is megfelelo (nyulos attetszo,
azaz biztosit tapanyagot a himivarsejteknek), plussz a himivarsejtek is
eleg eletkepesek (mondjuk egeszsegesen elek es par nap mar eltelt
a legutobbi szeretkezes ota),
(azaz a foganas nagy valoszinuseggel letrejon)
akkor csak 30% koruli lenne a "teherbe eses".
Nekem ez eleg valoszinutlennek tunik. Hozzatennem, hogy a fogamzasgatlo
szereknek valoban van olyen mellekhatasa, ami akadalyozza a beagyazodast,
meg egy ev elmultaval is, de ez nem a termeszetes allapot.
A mostani divatos fogamzasgatlo szerek hatasmechanizmusa valami
olyasmi, hogy szimulaljak a rendes ciklus hormonvaltozasait, igy kikapcsolva
a szervezet ezzel foglalkozo reszet, hogy ne tortenjen ovulacio.
Ez kulonosen akkor veszelyes, ha olyan lany alkalmazza, akinek meg
nem is volt rendes ciklusa (mondjuk tizeneves, de idosebbek eseteben
is gyakori, ha meg nem szultek) Ilyen esetben valami olyasmit kapcsolunk
ki, ami meg soha nem is mukodott rendesen, es a kesobbi gyermekvallalas
eselyeit jelentos mertekben rontjuk. Ilyen lanyoknal en is el tudom
kepzelni a 70%-ot, de itt is valoszinubbnek tartom, hogy a foganas letre
sem jon. Leginkabb talan a regebben spiralt hasznalo lanyokra
lehet igaz, amit irsz, azaz a spiral hosszutavra karosithatja a
mehnyalkahartyat.


>Egyszer egy  katolikus pappal beszelgettem az abortuszrol. A pap azt
>mondta, hogy ez gyilkossag, raadasul a gyerek a pokolra is kerul, mert nem
>lesz megkeresztelve. Ezert a szulok es az orvosok bune ketszeres. Ekkor
>kerdeztem meg tole, hogy mikortol szamint embernek a magzat. Szerintuk a
>fogantatastol.
Nem tudom ki az illeto katolikus pap, de nem ismeri a katolikus
allaspontot. Termeszetesen nem kerul pokolba a magzat,
de valoban gyilkossag (es azonnali onmagatol beallo kikozositessel
jar). A bunuk attol ketszeres, hogy a legartatlanabb es egyben
legvedtelenebb emberrel szemben kovetik el. (Aki raadasul
az egyik elkovetot oszinten szereti.)

>
>Ezutan kerdeztem meg :
>1, az osszes gyerek, aki a kereszteles elott meghal a pokolra kerul?
Nem.
>2, a termeszetes vetelesek aldozatai is mind a pokolra kerulnek.
Nem.
>3, A fenti tudomanyos teny birtokaban Isten szent ege alatt a megfogano
>emberi eletek 70-80%-a a pokolban vegzodik?
Nem. (Megjegyzem nem szamit tudomanyos tenynek, ha Ceizel doktor
allit valamit.)

Nem tudom, hogy a teologia, mint hittudomany mennyire fer bele
a lista anyagaba, de talan nem moderalnak ki.
Tehat nem szivesen lennek az abortuszon atesett anya helyeben,
amikor halala utan szembesul gyermekevel es megtapasztalja,
hogy a gyermek meg mindig nagyon szereti, pedig o meggyilkolta.
Az orvos esete sem kulonb, mert o eskut tesz az elet vedelmere.
(A hipokratesi eskuben szerepel, hogy abortuszt nem csinalhat)
Jelenits atya mondta egyszer a teveben, hogy a bun sulyat
igazabol akkor erezzuk csak, ha szembesulunk azzal a valakivel,
aki ellen elkovettuk.

Tisztelettel: Akos

Szia math!

irod:
>"A pap azt mondta, hogy ez gyilkossag, raadasul a gyerek a pokolra is
kerul,
>mert nem lesz megkeresztelve. "
>tobbek kozott ez az egyik olyan allitas, amiben Roma a pillanatnyi
>helyzettol fuggoen erdekei szerint megvaltoztatta a nezetet. volt mar igy
>is, es ugy is. tudtommal a jelenleg ervenyes 'szabalyok' szerint nem
>kerulnek.

Majdnem pontos a megfogalmazasod. :-)
Pontosabb lenne, hogy a nagy erdeklodesre valo tekintettel
Roma kialakitotta allaspontjat a kerdesben. Mielott letezett
volna hivatalos allaspont, azelott valoban sokan gondoltak
maskent. Amikor minden gyereket megkereszteltek,
akkor az embereket nem foglalkoztatta, hogy vajon mi lesz
azokkal, akiket nem. A keresztenyseg tortenetenek elejen
pedig meg nyilvanvalo volt, hogy nem ezen mulik.
Esetleg fogalmazhattal volna ugy, hogy a hittudomany
jelenlegi allasa szerint nem kerul a kereszteletlen gyerek
a pokolba. Ez egyebkent a teologiaban annyira evidencia,
mintha azt mondanad, hogy a tudomany jelenlegi allasa
szerint a Fold forog a Nap korul. (A Fold forog a Nap korul
nezet valoszinuleg korabban fog megvaltozni, mint ez a
nezet akarmennyire is valtozik Roma helyzete.)

Tisztelettel: Akos

Sziasztok,

>Megmondanad, hogy mit tartasz az evolucio LEGEROSEBB bizonyitekanak?
Nincs ilyen, hogy legerosebb. A sok kis bizonyitek egymas mellett
rakja ossze a nagyot. A rengeteg oslelet, amelyek alapjan peldaul
sikerult teljesen rekonstrualni a lo evolucios fejlodeset. Persze
tobbnyire nem sikerult a lancot teljes egeszeben megtalalni, de ez
nem is csoda, hisz jo sok viz lefolyt azota a dunan.

Sziasztok,
Juan

Tisztelt Tudomany!

>Felado :  [Hungary]
>Temakor: Holdkor ( 22 sor )
>Idopont: Sun Sep 26 03:14:57 EDT 1999 TUDOMANY #890

>Valaki meg tudna magyarazni, hogy miert nincs egyenlo idokoz az
>holdfazis-negyedek kozott?

A jelenseg oka a holdpalya excentricitasa. A Hold nem korpalyan kering a
Fold korul, hanem ellipszispalyan, melynek egyik gyujtopontjaban van a Fold.
A hosszabb szakaszokat  a Hold hosszabb ido alatt teszi meg.

Ugyanez a helyzet a Nap es Fold eseteben, az evszakok ezert nem egyenlo
hosszuak.

Ferenc

Tema: Ahol megall a tudomany
(valasz  [Romania] levelere)

> Sokan es kitunoen valaszoltak: ez az egyetlen elmelet amelyre bizonyitekok
> garmada'ja le'tezik.

Ugyanazokat a tenyeket konnyeden lehet az intelligens tervezes jelenek is
venni. A tenyek nem beszelnek magukert, hanem a divatos elmeletek alapjan
ertelmezik, magyarazzak oket.

> 1. csusztata's: -hogyan jott letre az elso eloleny?
> Aki nem hisz az Isteni Szikra'ban az gya'rtson eletet mert hanem az
> elmeletei fabatkat sem ernek!

Ezt nem tudom, kitol idezed. A magam reszerol mindig csak azt irtam, hogy az
elet anyagi eredete nem bizonyitott, ezert *eppen annyi* fabatkat er, mint
az elet nem anyagi, vagy tervezettseget bizonyito elmeletek.

> 2. csusztata's: - mi az e'let? Mitol e'lo" az anyag?
> A le'lekto"l - mondja ISVARA. Arra viszont nem valaszolt, hogy mi a
> helyzet a Pistabacsi a'tultetett vese'je'vel? Meg is ertem mert ez egy
> fogo's kerdes volt! ;-)

Elnezest a mulasztasert. Vedikus szemszogbol a test alkatreszeinek nincs tul
nagy jelentosege. Egy egyszerusito pelda szerint a testet ugy tekinthetjuk
mint egy autot, a lelket (a'tma'-t) pedig a sofőrnek. A ketto kozotti
kapcsolat ideiglenes. A szervek ide-oda pakolasa csak olyan, mint ha ket
auto alkatreszeit cserelgetnenk. Ennek nincs koze az autoban ulo - vagy
onnan mar kiszallt - vezetohoz.
Korabban az a kerdes is elhangzott, hogy minden sejtnek van-e lelke. A hindu
megkozelites szerint igen. A mi testunk eszerint 50 ezer milliard masik
eloleny testebol epul fel (allitolag ennyi sejtje van egy embernek). A test
egy olyan epulet, ami elo teglakbol all.

> A sorozat vegen ugye a virusok es a prionok
> allnak. Az egyiket meg ugyahogy elfogadjak elonek (virus) a masikat mar
> nem! Szvsz. ez a folytonossag a legjobb bizonyitek a 'materialista'
> felfogas mellett.

En nem fogadom el elonek a virust, es sokan masok sem. Hatarozott
kulonbseget latok az elolenyek es az elettelen termeszet kozott. A
legegyszerubb elolenyek (prokariota egysejtuek) egeszen mas jellemzokkel
rendelkeznek mint a legosszetettebb, elettelen molekulak, vegyuletek, vagy
virusok.

> A tudomany ma mar nem  csak a torzsfejlodest es az elet keletkezeset
> probalja megmagyarazni hanem az ege'sz, e'szlelheto" vilagegyeteme't.
> La'sd: o"srobbana's, Hawking stb.

En is igy gondolom: "probalja magyarazni". De ezek puszta elmeletek. Sidney
Glasgow fizikus "kozepkori teologusokhoz" hasonlitja az ilyen pusztan
elmeleti tudosokat. (Magyar Tudomany, 1998/7). Allitasaikat semmifele
tudomanyos modszerrel nem lehet ellenorizni, sem cafolni, sem igazolni.
Ilyen alapon barki barmit mondhat.

Szerintem a tudomanynak pontosabban meg kellene huznia azt a hatarvonalat,
ameddig a modszerei egzakt kijelenteseket, megallapitasokat tesznek
lehetove. A tobbi dolgon is lehet gondolkozni, de jol el kell kuloniteni a
tudomanyos fantazialast az empirikus tudomanytol. Be kell ismernunk, hogy
vannak pontok, amin tul megall a tudomany.

> Viszont az is nyilvanvalo, hogy a hivo" embereknek ettol meg NEM kell
> feladni a hituket.

A materialista tudomanyos szemleletmod alapjainal is talalunk hit-elemeket.
(Szamomra a "materialista" kifejezes ertekitelettol mentes, pusztan
filozofiai ertelemben hasznalom). Ilyen hitek a tudomanyban peldaul
(amelyrol a te megallapitasaid is arulkodnak):

- A vilag realisan megismerheto az empirikus kutatas es a logikai
kovetkeztetes modszereivel. (Ismeretelmeleti alapallas.)
- A vilagban minden jelenseg az anyagra vezetheto vissza, beleertve a
tudatot, az eletet is.
- Ha valamit nem tudunk az anyag segitsegevel magyarazni, akkor is ki kell
tartani az anyagi eredet elkepzelese mellett. Inkabb maradjon egy kerdes
orokre megvalaszolatlan, mintsem hogy Isten, vagy anyagon tuli tenyezok
befolyasat feltetelezzuk.
- A vilag jelensegei matematikai kepletekre redukalhatoak.
- Az egesz vilagegyetemben mindenutt az altalunk ismert fizikai es kemiai
torvenyszerusegek uralkodnak.
stb.

Szoval ha a lelek feltetelezese hit, akkor az elet anyagi eredetenek
feltetelezese is hit. Ha a materialista megkozelites tudomanyos
(bizonyitekok nelkul), akkor a vedikus megkozelites is az. Vagy velemenyed
szerint egyenlosegjelet kell tennunk a materializmus es a tudomanyossag
koze?

> De le kell mondaniuk esetleg a Bibliarol mint az
> E'letet, a Vila'gmindense'get e's Mindent megmagyarazo konyvrol.

Nem a Biblia az egyetlen osi tudasgyujtemeny. Az indiai vedikus irasok
sokkal reszletesebbek, mondhatnank "tudomanyosabbak". Termeszetesen nem
akarok senkit semmirol meggyozni, csupan elgondolkodtatni egy masfajta
megkozelites bemutatasaval.

Udvozlettel:
Isvara

Csaba irta:
"Egyebkent a hidrogent nem celszeru tartalyaban tarolni, sokkal jobb modszer
ha menet kozben a vizbol allitod elo. "
tisztazzuk, mi akkor a valodi energiahordozo? merthogy a vizbol eloallitott
hidrogen biztosan nem lehet az.
ugyebar zart folyamat nem termel energiat.

math

Kedves Isvara!

Megprobalom osszefoglalni es elgondolkodni az evolucios elmelet igazolasanak
kerdeset.

Az evolucios elmelet azert jo, mert nagy az empirikus tartalma, nagyon
sokmindent meg lehet magyarazni az evolucios nezetben. antropologia,
alattan, novenytan, osalattan. valojaban ez az az eros empirikus alap, amire
Darwin tamaszkodott, es bizonyara jobban ertett hozza, mint en. itt logikai
levezetesekrol van szo, bar a kerdesek bonyolultsaga miatt ezeknem
szigoruak. Semelyik mas elmeletnek nincs ekkora empirikus tartalma, azaz nem
tud ennyi tapasztalati logikai kovetkezmenyt felmutatni. Ezek a tapasztalati
kovetkezmenyek igazoljak az evoluciot (nem bizonyitjak!). Ezek a logikai
kovetkezmenyek ugyanigy cafolasi lehetosegek, es ha nem lenne igy, ha valami
nem mukodne, akkor cafolnak az evoluciot. Ez jelenti azt, hogy az evolucio
kutathato, es az evolucio utjan magyarazhato az elovilag. Hasonloan, bar
nagyon kis mertekben az evolucio predikciora ad lehetoseget, es egynehany
gyengebb predikciot sikerult is igazolni.

Az evolucios elmelet magja a szelekcion, mutacion es reprodukcion alapulo
szaporodas. Ez a mag nagyon erosen igazolt, mara elfogadott, hogy az
elolenyek egy ilyen rendszert alkotnak. A genetika ezt a magot nagyon erosen
igazolta. Ebbol kovetkezoen az evolucio jelenleg es a multban valamilyan
mukodo folyamat az elovilagban.

Az termeszetesen jo kerdes, hogy speciaciora kepes-e egy ilyen folyamat.
Meghozza bonyolult, elmeleti kerdes, amit altalaban egy laikus nem lat at.
Elmeletileg ez vizsgalhato, es szimulalhato kerdes. Nem ismerek errol
eredmenyeket. Gyakorlatban a speciacios kiserletek megint csak igazoltak
(nem bizonyitottak!) azt, hogy van ilyen. Az oslenytani leletek pedig
szinten igazooltak (nem bizonyitottak!) hogy az elmeletnek ezt a reszet.

Az alapveto baj az, hogy az evoluciot te verifikacionista szemleletbol
nezed, azt mondod, hogy egy elmeletnek bizonyitekai kell, hog ylegyenek.
Holott az elmeletnek cafolasi lehetosegei, es ezeknek kiallasa a feladata.
Arrol nem az evolucio tehet, hogy a megfigyelesek es kiserletek lehetosege
korlatos. Az elmelet feladata, hogy a letezo kiserletek es megfigyeleseket
kiallja, es elmeletileg lehetoseget adjon mindenfele mas kiserletek es
megfigyelesek ellenorzesere.

Az evolucios elmelettal kapcsolatban az igazsag nem az, hogy bizonyitatlan,
igazolatlan, vagy netan cafolt elmelet lenne, hanem az, hogy amit magyarazni
kivan, az a kerdes keves ellenorzesre ad lehetoseget. Tehat nem igazolatlan,
hanem a fizikahoz kepest peldaul rosszul ellenorzott elmelet. De ami
ellenorzesi lehetosegek adodtak, azt kiallta.

Az evolucionak az informativ, innovativ ereje, magyarazo es prediktiv
kepessege eleg jo. Meresz, erdekes, alapvetoen strukturalis alapu elmelet,
amely ismert dolgokat kapcsol ossze (kemia, onszervezodes, statisztika,
optimalizacios elmelet), es abbol epiti fel az hipotezist.

Nekem ezert tetszik.

math

 irta:

> "Szerintem ezt nem nevezik intuicionak. Sem a veletlen 
> talalgatas, sem a felig-meddig logikai uton torteno
> (bar hezagos) kovetkeztetes nem intuicio.
> Az intuicio valami olyasmi, amikor elegtelen adatokbol, nem 
> logikai (es utolag nem rekonstrualhato) modon kapsz
> megoldast valamilyen problemara."
> szerintem pedig ilyen nincs. szerintem az intuicio mindig 
> felig logikus, felig veletlen, es a logikai reszeben
> esetleg nem tudatosult talalgatas.
> ketfele talalgatas van: logikus es veletlen, masmilyen nincs.

Errol mar volt korabban egy vita itt masokkal, nem szeretnem ujrakezdeni...
De halas lennek ha valaki megnezne a lexikonban, mit irnak az "intuicio"
cimszo alatt.
Ennekem mar volt szerencsem tapasztalni nehanyszor a "masfajta" megoldas
elmenyet, ugyhogy tudom hogy letezik.
Udv,
Peter

>> folytonossagra. A sorozat vegen ugye a virusok es a prionok allnak. Az
                                                      ~~~~~~~
>Ok kik?


Valahol ott lehet (utanuk) az elo es elettelen hatara. A virusoknal ho"-
allobbak, 'egyszerubbek'. O"k csinyaljak pl. a kergemarhasa'got.
Ke'rjunk egy szakertot, irjon roluk nekunk (TTIT szinten)!   Udv:HF

>Felado :  [Hungary]

>Valaki meg tudna magyarazni, hogy miert nincs egyenlo idokoz az
>holdfazis-negyedek kozott? Azt mar kideritettem, hogy 2 telihold kozott
>29.530588 nap telik el.
>                       Aggod Jozsef

Biz' ezer oka van annak. A legnagyobbal kezdve:

- 'Negyedek' akkor vannak, mikor a Fold-Hold es Hold-Nap szakaszok 90
  fokot zarnak be. Ha lerajzolod az elso es utolso negyed esetet,
  lathatod, hogy az elso es utolso negyed kozt tobb utat tesz meg a
  Hold, mint az utolso negyed es az elso negyed kozt.  

- A fold sem korpalyan kering a nap korul.
  (A 2 telihold kozti idonek is valtoznia kell ezert! A 29.530588 ezert
   csak adott_ket_telihold kozt eltelt idotartam.)
  
- A Hold nem_korpalyan kering a Fold korul, hanem inkabb ellipszis 
  (ez is csak gyakorlatilag, Einstein a megmondhatoja, miert.)
  Mar a Kepler torvenye mond olyasmit, hogy a fokuszpont es a
'palyapont'
  kozt huzott egyenesszakasz altal 'surolt' terulet aranyos az eltelt
  idovel. 
 
- A Hold-Fold atlagtavolsag is re'm lassan novekszik.

- (van me'g)

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Holdkor ( 22 sor )

> Valaki meg tudna magyarazni, hogy miert nincs egyenlo idokoz az
> holdfazis-negyedek kozott? Azt mar kideritettem, hogy 2 telihold
> kozott
> 29.530588 nap telik el.
> 
> 
>                        Aggod Jozsef

Azert, mert a Hold nem korpalyan kering, es ezert a keringesi
sebessege nem allando. Ellipszispalyajan egyszer kozelebb,
masszor tavolabb halad a Foldtol, es a palyaja is precesszal,
azaz korbemegy a Fold korul ahogy Moricka mondana.
(kozben a Fold is kering a Nap korul.)
Ezek meg a legegyszerubb figyelembe veendo hatasok, a
Hold mozgasa valojaban eleg bonyolult.

udv: VAti