Kedves akozma Canada neveben:
En azt irtam, hogy szemely szerint orulnek neki ha Balogh Eva inkabb a SZALONba
kuldozgetne magyarokat gyalazo cikkeit. Vagy nekem nincsen jogom a szabad
velemennyilvanitashoz?
Kulonben meg inkabb irok Hong Kong nyers stilusban mint ujvilagi hiszterikus
stilusban, ha nem tetszik a FORUM igy ahogy van lehet bele olyankor is irni
amikor nem engem kell eppen szidni, hatha sikerul a stilusan emelni!
Zsoter Andras
P.S.: Mi lenne, ha mindenki a sajat neveben irna nem egy orszag neveben?

Hat azt en is eszrevettem, hogy bar a szuletett amerikaik jo resze ugyan hulye
azert legalabb egy harmaduk normalis csak nem azok orditanak a legjobban.
Ellenben "attert" magyar amerikaiak kozott lampassal kell keresni olyat aki
nem buggyant egy kicsiket.
Zsoter Andras
P.S.: A Yale vitahoz egy megjegyzes. Itt elmeseltem az esetet (vegulis hason-
lit a HKU helyzetehez) amire kaptam egy olyan reagalast, hogy tudhatnam,
hogy a Yalen is nagyon magas a tandij. Talan ezt sem artana figyelembe
venni azoknak akik otthon bevezetik a tandijrendszert. Vajon az kell-e
nekunk, hogy a hallgato penzert jogosult legyen diplomat kapni?????

Kedves Kornel!

>Mindez pedig akkor tortent, amikor az
>>eletszinvonal allitolag drasztikusan sullyed!
               ^^^^^^^^^

Alahuztad az "allitolag" szot, gondolom azert, mivel pejorativnak tartod.
Ellenben en nem ilyen ertelemben hasznaltam, hanem azert, mivel en, szemely
szerint, nem lattam eddig statisztikakat az eletszinvonal valtozasarol. Sem
igy, sem ugy!  Nagyon is lehetseges, hogy vannak statisztikak, de meg ebben
az esetben is ovatosan kell oket kezelni a fekete/szurke gazdasag lete miatt.
Mint ahogy a Forumon mar tobbszor elhangzott a magyar gazdasag
egyharmada (egyesek szerint meg ennel is tobb) egyszeruen nincs
belekalkulalva a statisztikakba.

Angolszasz ujsagirasban az "allitolag" szo (allegedly) igen fontos
meghatarozas: "to assert without proof or before providing." A magyar szo
"allitolag" sajnos nem ilyen vilagosan ertelmezheto. "Masok allitasa szerint"
valoban nem jelenti ugyanazt mint az "allegedly" angolban. En az angol
jelentesbol indultam ki

Abban valoszinuleg igazad van, hogy a haztartasi gepek ara az utobbi tiz
evben olcsobb lett, ugy, hogy talan ez a pelda nem a legjobb. De vannak
masfajta mutatok is. Peldaul annak ellenere, hogy az aram egyre dragabb, az
aramhasznalat egyre nagyobb. (Gondolom egyik oka, hogy tobb a haztartasi
gep!) Vagy, nezzuk meg a telefonellatast. Mint ahogy tudjuk Magyarorszag e
teren igen le volt maradva, es ezrevel vartak emberek evekig arra, hogy
sikeruljon telefont szerezniuk. Az utobbi ot evben a telefonvonalak szama
megduplazodott, es igy persze a keszulekek szama is.

Ezzel en mindossze azt akarom mondani, hogy az eletszinvonal talan megsem
zuhant olyan melyre (altalanossagban beszelve), mint ahogy azt az emberek
sejtik. Termeszetesen orulnek, ha valaki tudna megbizhato statisztikakat
szerezni.

Balogh Eva

Jo ideje mar, hogy passzivan figyelem a Forumban zajlo vitat. Most 
azonban ugy erzem nem hagyhatom szo nelkul azokat az ujabb tamadasokat, 
melyek egyreszt a magyar egyetemistakat erik, masreszt pedig "meggyozo" 
statisztikakat kozolnek az emelkedo magyar eletszinvonalrol...

En 3 honapja jottem az USA-ba, egyreszt nyarra Ohio-ba dolgozni egy 
internship kereteben, masreszt szeptembertol egy szemeszter erejeig a New 
Hampshire-i egyetemen tartozkodom. Ezeket az adatokat kizarolag Balogh 
Eva kedveert kozlom, nehogy utolag az a vad erjen, hogy nem vagyok 
erintett ill. kompetens a diakok helyzetet illetoen.

Talan erdekesnek tunhet, de az en tapasztalatom azt mutatja, hogy a 
magyarorszagi felsooktatas igenis versenykepes es megallja a helyet 
barmilyen amerikai rendszerrel osszehasonlitva. Nem tagadom, tele 
ketsegekkel es nem kis felelemmel leptem at a kuszobot az elso 
munkanapomon. De ez az erzes csak addig tartott, amig meg nem kaptam a 
feladatot, amit meg kellett oldanom. Itt rogton kiderult, hogy az otthon 
tanultak tokeletesen alkalmazhatok, meg egy olyan rendkivul gyorsan 
fejlodo teruleten is mint amilyen a tavkozles. Persze otthon a technikai 
hatter nem olyan eros mint itt, de ennek velemenyem szerint kizarolag 
anyagi okai vannak. Ezt a hianyt a hazai oktatok az elmeleti oktatas 
kiterjesztesevel igyekeznek kikuszobolni, ami persze nem egyszeru, 
hiszen egy dolog valamit tanulni elmeletben es megint mas azt 
megtapasztalni a gyakorlatban.
Itt az USA-ban az elmeleti hatter nem olyan eros es az egyes targyak 
valaszthatosaga sem olyan kotott mint otthon. Ha Magyarorszagon egyszer 
elhataroztam, hogy villamosmernok leszek, akkor mar azon az uton kell 
vegigmennem, mig itt ossze-vissza is felvehetek targyakat, tortenelem 
melle matematikat vagy ha kedvem tartja biologiat. Ez az utobbi lehetoseg 
nem eppen erositi a szakmai kepzest... Ezt itt a project munkaval 
igyekeznek potolni, ami persze jo dolog, de csak egy kis teruletet fedi 
le annak, amivel mi otthon megismerkedunk, eppen a mar az elso szemeszter 
kezdesekor meglevo determinaltsag miatt. 
Nem is sejtitek milyen oromot okoztam otthoni konzulensemnek, amikor 
megirtam neki, hogy igenis naprakesz az az anyag amit otthon oktat es nem 
20-30 evvel elmaradott. Az en temam a tavkozles es ilyen majort itt nem 
talaltam, holott ez az orszag aztan igazan hazaja ennek a temanak. Igy 
hat az otthoni oktatas meg amerikai szempontbol is unikumnak szamit, ha 
tetszik, mondhatom ugy is, meguti a Yale szinvonalat ill. veri azt. 
Ugyanis egy ceg szamara egyaltalan nem mindegy hogy sulyos dollar ezreket 
kell-e koltenie a frissen felvett diplomasra, vagy csak ki kell 
egeszitenie mar meglevo tudasat.
Eppen ezert fajo azt olvasni egy emigrans magyartol, hogy 
"szedett-vedett" doktorandusz. Miert "szedett-vedett"? Csak azert mert 
otthon tanul? Azert mert raszan 8 evet az eletebol tanulasra, hogy 
diplomaja legyen, amivel aztan nem tud semmit sem kezdeni a 
hazajaban? Ezert "szedett-vedett"? Vagy tan azert mert magyar?
Talan ujnak hat Balogh Eva szamara, de nem nagyon van olyan magyar 
hallgato otthon, aki megengedhet maganak sajat zsebbol egy amerikai 
egyetemen tanulast az eves legalabb 20 ezer dollaros koltsegvonzattal, 
igy hat legfeljebb "szedett-vedett" maradhat.
Erdekes, ez a megjegyzes engem a "bogatyas" es "futyulos barack" 
temakorre emlekeztet. Biztos veletlen...
Ami engem illet, en igenis BUSZKE vagyok arra hogy a BME hallgatoja 
vagyok es ezt itt sem rejtem veka ala, meg ha el is kapraztat az a 
gazdagsag es felszereltseg ami az itteni egyetemet jellemzi. Es 
elismeresem azoknak, akik vallaljak a doktorandusz-kepzest, annak 
ellenere hogy ha otthon kivannak kutatasi teruleten elhelyezkedni, nem 
neznek biztato jovo ele.
Ismetelten irom, hogy FAJ ilyen megjegyzeseket olvasni a magyar 
diaksagrol, mert eppen MI vagyunk azok, akiken all vagy bukik az orszag 
jovoje, s nekunk inkabb biztatasra lenne szukseg, nem pedig a kandallo 
mellol a karosszekbol torteno ocsarlasra...
Egy biztos, az ilyen megjegyzesek nem azt segitik elo, hogy az otthoni 
diakok felelossegtudata novekedjen, ui. egyfajta szegyenerzetet 
igyekeznek generalni, ahelyett hogy inkabb a diplomasok jovobeli OTTHONI 
tenykedesenek fontossagat hangsulyoznak.
Kaiser Andrasnak igaza van, er annyit az ELTE diploma mint a Yale-en 
szerzett. Ideje volna mar leszamolni azzal az illuzioval, hogy minden 
ami amerikai, csakis jo, szep es hasznos lehet, ami pedig magyar, az nem 
mas mint szemet. 
 Mivel Balogh Eva rengeteg ujsagot olvasva szerzi informacioit orszagunkrol, 
hadd javasoljam, talan hazalatogathatna par honapra hogy megtapasztalja 
milyen is az, OTTHON elni, naprol-napra tobb problemaval kuszkodve, de megis 
kitartva. Statisztikai adatok nelkul is. Dehat ez persze talan 
romba dontene az illuziokat, ami ugyebar megengedhetetlen...

		Udvozlettel,
				Zsolt

(Ki menjen, hova)
	Szerintem senki ne menjen sehova a FORUM-rol.  (Hogy miert ne, arrol
majd meg szeretnek irni.)  De ha megis muszaj, legkonnyebb szivvel attol a
mentalitastol valnek meg, amely nem a cikket nevezi marhasagnak, hanem a
szerzot marhanak.  Maganvelemeny, de nagyon eros.  -- Uraim, vigyazo szemuket
vessek a fess Pestre, es legalabb mi, bunkok adjunk magunkra: ragaszkodunk 
hozza, hogy pl. a szemelyeskedesben a FORUM mondjuk a Magyar Narancs okadtato 
szinvonalara zulljon?
	(Hoppa?  MaNCs-kedvelo levelezoink: mielott felhordulnetek, 
tessek egyszer a "hu de jopofak" revulete helyett ilyen szemmel vegigolvasni 
a lapot!)

	:-)  Toth Tamas

Sajnos hetvegen nem leszek gepkozelben, igy az esetleges megjegyzesekre 
legkorabban a hetfoi szamban tudok valaszolni.

Zsolt

Van egy erdekes pont amikor hosszu sotet alaguton hajtja keresztul
a tarsasagot egy megBokrosodott vezere. "Nem kell vajon egyszer ugyanitt
VISSZAFELE jonnunk?"- kerdezik egyesek felve egymast, illetve ha mar
azt sem merik, akkor sajat magukat.

A momentum azonban a duhodt vezere, aki peder egyet bajszan es raordit
a habozokra "maris latszik az eredmenye elorehaladasunknak az alagutban
 -- EGYRE SOTETEBB VAN!" (Kisebb a koltsegvetes deficitje; persze, mert
bezartuk az egyetemeket es a korhazakat. Burundiban meg kisebb a deficit,
mert ott koltsegvetes nincs is, megis egesz jol megvannak)

Az erdekes pont akkor all elo, mikor "feny jelenik meg az alagut vegen".
Esetunkben persze (mint tudjuk pl. Toth Laci tegnapi irasabol) a feny
egy ELLENVONAT reflektora!

Lesz ugyanis adossagleiras, "nyilvanvalo"! (Hm, nezzuk csak a par napja
irottakat, figyeljuk csak jol hogy szok valtakozni a kameleonok szine?)

Ha viszont UGYIS VISSZAFELE KELL JONNI, akkor okos ember MIELOBB megfordul,
legalabbis leul egy kicsit pihenni, mig a csak kesobb megfordulo'k MAJD
visszafele jonnek.

Eleg a metaforakbol: KIK FOGJAK VALLALNI AZOKERT A NAPI TIZMILLIO DOLLAROS
ADOSSAGFIZETGETESEKERT A FELELOSSEGET AKIK MAR MOST TUDJAK HOGY MIELOBB
KELLENE (KELLETT VOLNA) EBBOL KIUGRANI?

Kedves Toth Laci!

Azt irod:

>A Vilag Bank egy 11 billio dollaros toke letetbe helyezeset tervezi,ami
>resze annak a koordinalt erofeszitesnek ami megengedi a vilag 40 csodbeju-
>tott orszaganak (a legszegenyebb orszagoknak),hogy elengedjek egy fontos
>reszet a kintlevo,mintegy 160 billio dollaros adossagnak! 

Remelem, hogy nem azt gondolod, hogy Magyarorszag a vilag 40 legszegenyebb,
csodbejutott orszagahoz tartozik! Magyarorszag a vilag 192 orszaga kozul az
55-ik helyen all! A vilag legszegenyebb orszaga Mozambik es a negyvenedik
helyen a Szudan es Mongolia all (151-152-ik helyen)! Mozambikban a gdp/for US
dollarban 80 dollar! Magyarorszagon pedig 3,300!

Amirol Te olvastal a Financial Timesban az nem vonatkozik olyan orszagokra
mint Magyarorszag. Kulonben is, miert akarod Magyarorszagot mindenkeppen ezek
koze az orszagok koze sorolni:

1. 080 = Mozambik; 2. 100 = Etiopia; 3. 100 = Tanzania; 4. 120 =
Nyugat-Szahara; 5. 120 = Szomalia; 6. 130 = Kambodzsa; 7. 140 = Sierra Leone;
8. 150 = Eritrea; 9. 160 = Nepal; 10. 170 = Bhutan; 11. 170 = Vietnam; 12.
180 = Burundi; 13. 200 = Csad; 14. 200 = Ruanda; 15. 210 = Zaire; 16. 220 =
Afganisztan; 17. 220 = Banglades; 18. 220 = Bissau-Guina; 19. 220 = Malawi;
20. 220 = Mianmar; 21. 230 = Uganda; 22. 240 = Haiti; 23. 240 = Madagaszkar;
24. 270 = Kenya; 25. 270 = Niger; 26. 290 = India; 27. 290 = Laosz; 28. 300 =
Burkina Faso; 29. 300 = Mali; 30. 310 = Nigeria; 31. 330 = Sao Tome es
Principe; 32. 330 = Togo; 33. 340 = Albania; 34. 350 = Guyana; 35. 360 =
Egyenlitoi-Guinea; 36. 360 = Gambia; 37. 360 = Nicaragua; 38. 370 = Zambia;
39. 390 = Kozep-Afrika; 40. 400 = Mongolia; 41. 400 = Szudan.

Az egyenlosegi jel elotti szam a GDP/fo U.S. dollarban.

Es hadd tegyem hozza, hogy Magyarorszag, Szlovenia kivetelevel, a
kelet-europai terseg leggazdagabb orszaga!

Kulonben lekozoltem a senddocba a vilag orszagainak GDP-jet. Megkaphato: A
VILAG ORSZAGAINAK GDP-JE SZAMOKBAN neven. Kesobb majd adok egy beturendes
listat is.

Balogh Eva

..valaki azt irta Pecsrol az angol nyelvu Hungariaban, hogy egy
"remote village", azaz magyarosan "istenhatamogotti falu". Ilyen
bakikra ugyet sem vetnek Pecset azonban majdnem olyan jol 
ismerem mint Rio de Janeirot vagy Jakartat, Koppenhagarol,
Zurichrol, Szofiarol vagy Helsinkirol nem is beszelve., es ha 
Bombay India fovarosa akkor Pecset architechturalis erdekesseg
es ambiansza miatt leginkabb Madrashoz hasonlitanam. Los
Angeles a vilag legnagyobb s legunalmasabb varosa, kiterjedese 30 
negyzetmerfold a felette elterpeszkedo semmitmondase pedig
legalabb 300...Amerikaban kulonbenis alig vannak versenykepes
szepsegu varosok, Boston, Charleston SC., Chickago, Portland
Ore.azok amik megjarjak. E foldresznek inkabb rusztikus termeszeti
szepsegei vonzoak. Berlin valoszinuleg bevonult volna a vilag
legizgalmasabban erdekes varosai koze, ha nem vagtak volna kette,
nem fejlodott volna feloldalasan, mint a nyomorek gyerek, aki ha
"csokolade arcat" elforditja a nyomor szurkesege az ami a
vele talalkozot mellbevagja. Stockholm is erdekes lenne de Velence
elveszi tole a showt a lagunaival, meg a Canale Grandevel, ahol mar
Kosztolanyi Esti Kornelja is ugy kert a vendegloben egy nagykanalat, 
hogy azt mondta a pincernek:
   - " Aporte mihi signore uno canale grande!..."
Shanghai lenyugozo, Puzan, Korea is plane ha a kikotoben meg
bicskaznak, a Szovjetunioban sajnos nem jartam hala Istennek.
   Ezek toredekei azoknak a varosoknak amiket szerencsem
volt megismerni. 
   Koztuk volt mindenesetre Pecs is mint egyike a legerdekesebb
s legtiszteletremeltobb magyar varosoknak, amelyet csak "kies"
(marmint a turistaforgalombol "kies"-o ) fekvese akadalyosott
meg abban, hogy nepszerusegben annyira vigye amennyire 
megerdemelne. Fekvese s ahogy a Mecsek alatt elterpeszkedik
engem valahogy Kolozsvarra emlekeztetett, a Nador es Pannonia
szallok s a mecset es dzsami kornyeke Kolozsvar foterere, bar
lehet, hogy ez megerositetlen, egyeni asszociacio. A hatvanas
evek elejen Pecsnek kituno szinhaza volt, ahol sok kesobbi
orszagos "sztar" kezdte igeretes palyafutasat. Konzervatoriuma
Antal Gyuri igazgatasa alatt kituno muzsikusokat nevelt es orvosi
egyetemen olyan erok oktattak, mint a tobbszoros Kossuth dijjas
dr.Donhoffer Szilard a hibernacios muteti technika egyik legnagyobb
szakertoje, vagy Ernst professzor, vagy dr.Hamori professzor
az allergiai kutatasok vilaghiru tekintelye, illetve dr.Huth urologus
professzor aki mellesleg orszaggyulesi kepviselo is volt, es annyira
rettegett a prosztata tultengestol, hogy mindig fapadoson utazott,
hogy kiiktassa a puha ulesi alkalmatossagokat. S mit tesz Isten?
Prosztata rakban halt meg...
   A varosnak pezsgo tarsadalmi elete volt, ket napilapja, es
reprezentativ szalloda kombinatjai a Nador s a Pannonia, nemzetkozi
szinten is elsorangu szolgaltatasokat nyujtottak plane mig 
Kenedi Mihaly igazgatta, halalaig. Az o otletere nyilt a Pannoniaban
a Mopresso, filmvetitessel egybekotott espresso szolgaltatas,
es az olvaso espresso is, magazinokkal, ujsagokkal.
   Pecs tehat semmi esetre sem remote village hanem Magyarorszag
egyik erdekes, aktiv kulturalis bastyaja. Az orszag vizfeje, az 
osszlakossag egyotodet magaban foglalo Budapest  amugyis 
kulonos aranytalansagokat takar a varos es videk viszonylataban
mindenfajta gazdasagi es kulturalis konzekvenciakkal. Epen ezert
erdemel sokkal tobb megbecsulest egy-egy a vizfejtol tavolabbi
centrum hatosugaraval a kornyezo teruletek igenyeit pasztazva.
Pecs, Miskolcz, Gyor, Debrecen es Szeged szerepe e teren 
szinte egyedulalloan fontos es egy jovobeli Magyarorszag 
kiegyenlitett tarsadalmi strukturajanak egyik biztositeka.

-lajcsi-

(Tobbeknek: Sarkozi hitele, avagy a hus oromei)

	Kedves Kornel!
	Legy fair (Re: FORUM 1748)!  Eva NEM azzal ervelt, hogy egyre ol-
csobban LEHET szines tevet venni (ad vocem etiop ehezok, utolso mondatod), 
hanem azzal, hogy a szines tevet, stb. EGYRE TOBBEN MEG IS VESZIK.  Ez persze
nem tul jo erv: ha az Eva altal is olvasott Time magazinban  itteni kila-
tastalan sorsu feketekrol van szo, a fenykepekrol ritkan hianyzik a szines TV.
Ami nem jelent semmit, ezek valoban nyomorult emberek  --  a dolgoknak helyi-
ertekuk van (a statisztikakban elofordulo szamoknak is :-) :-)...).  Amugy
mindannyian ismerunk embereket, akiknek keves a penzuk, megsem gazdalkodnak
vele racionalisan (ez meg szakerto kormanyokkal is elofordul... :-)).  
	
	Kedves Eva!
	Azt hiszem, kicsit felresiklott a vitank.  A szamait elhiszem, plauzi-
bilisek.  Sarkozi masfelmillio felkapaszkodoja is csak kicsit tunik soknak,
lehet igaz.  A felmillio abszolut nyomorult mar kevesnek tunik: ha csak a
kb. 700,000 ciganyra gondolok, mar beloluk is kitelik ennyi  --  es ma
a nyomor nem csak a ciganyok privilegiuma.  (Mielott valaki szelsojobbrol
belemhajtana: tudok az aranyat kiloszam magukra aggato, nagystilu bunozo
ciganyokrol.  Sokan vannak, de nem hetszazezren, es a tobbiek zome valoban
nyomorog.  Itt most csak a szamukrol beszelek; hogy ki a felelos, felelos-e
valaki, van-e teendo es micsoda, az egy masik vita targya lehetne.)
	A problemaim (novekvo sulyossagi sorrendben) ezek.  1/  Milyen
a feltorekvo reteg osszetetele (kiknek vannak a gyakorlatban eselyeik).
Hiaba UCLA professzor mostanaban Szelenyi (HVG nyilatkozat), az en amator, 
de nem olyan nagyon szuk korre korlatozodo statisztikam nagyon kulonbozik az
ovetol.  2/  Szerkezeti problemat latok: az uj vallalkozasok zome a szolgal-
tatas kocsijat fogja a termeles-fejlesztes lova ele.  Ez szerintem nem megy,
vagy csak orult idobeli kiterovel.  Nem csak a klasszikus kapitalizmusban
nem igy kezdodtek a dolgok, korunk latvanyosan sikeres azsiai kis tigrisei
sem a hazai butikhalozat kiepitesevel kezdtek.  (Privatizalas? IGEN, HA er-
telmes, jovobe mutato szerkezetet gyamolit.)  
	3/  Optimizmus.  Na, ez legyen kulon bekezdes.
	A magan-optimizmus maganugy, a publikalt optimizmusnal viszont hadd
tegyem fel a kerdest, van-e hitele annak, aki hirdeti (egy maskulonben nagyon
nehez helyzetben).  Sietve hozzateszem: lehet, hogy Sarkozinek van.  Ha pel-
daul valaki ismeri es begepeli egy hasonlo nyilatkozatat, lehetoleg a 168
oranak, mondjuk ket evvel ezelottrol, az Antall-Boross idokbol, holnap jon
a bocsanatkeresem, es kethetes szilenciumra itelem magam (itt a nagy alkalom!)
	Ugyanis a pozitiv valtozasok nem mind 94 nyara ota, nem is mind 90
elott tortentek.  90-94 kozott viszont az (objektivitastol tobbnyire nagy-
vonaluan) fuggetlen magyar sajtoban tobbnyire az volt a leitmotiv, hogy ilyen
pocsekul meg soha nem eltunk, stb.  Kurti ur nagyreszt ezen a hullamon huppant
a barsonyszekbe.  Magyarazzam tovabb?  --  Antallekert nem nagyon lelkesedtem.
Tudom, a 168 ora sem, nagyjabol kozismert okokbol.  De ha valaki AKKOR NEM,
MOST pedig hirtelen IGEN... akkor valami facsarni kezdi az orromat.  Csak nem
aktualpolitikaval allunk szemben, az orszag sorsaval valo oszinte torodes
helyett???  (Tamas gyanakszik, Tamas rug-harap, mert a kelletenel nehannyal
tobbszor csinaltak belole hulyet, es a nagy filozofussal, Csulokkel vallja:
egy okos embert legfeljebb haromszor lehet becsapni.)
	A hus oromeit igertem  -- de nem arra a husra gondoltam, amit felmillio
nyomorult legalabb vasarnap kivanna az asztalara.  Gondolatkiserletet vegeztem:
egy hazassagon-kivuli-nemi-elet-ellenes tiradat mondtam el ismeroseimnek,
hol azt allitva, hogy Terez anyat idezem, hol meg azt, hogy egy hatvan gyerek
megrontasaert elitelt papot.  Ime az eredmeny.  Bar nem ertettek persze egyet,
meg legmilitansabb ateista ismeroseimnek sem jutott eszebe gunyolodni Terez
anyan: mas a velemenyuk, de a kijelentes Terez anya szajabol hiteles.  Viszont
legbigottabban vallasos ismeroseim is fintorogtak, amikor a pap mondta.  Es
azt hiszem, ez igy van rendjen.  Az iget csak egy absztrakt, csak-az-egbe-megy-
vegbe vilagban valasztjuk el TELJESEN az igehirdetotol -- es azt hiszem, ez
igy jo.  (Ha valaki ezt vitatja, am rajta, de hadd figyelmeztessem: csuf
taposoaknat dugtam el az elozo mondatban!)
	"Nicsak, ki beszel", ment mar at a magyarba is.  Hat en is szeretnem
tudni, ki beszel.

	Udv: Toth Tamas

..is lehetne hozzaszolasom cime, ha nem tragikusan komoly dolgokrol
lenne szo Sarkozi Tibor cikkeben, melyet Toth Tamas es Balogh
Eva mar kommentalt.

Sarkozi ur tevedese:

Nem birom tovabb velemenynyilvanitas nelkul figyelni a vitat az 
iskolai puskazasrol.
Teljesen lenyegtelen, hogy valaki hogy szerezte a diplomajat, 
puskazassal-e, vagy anelkul. A munkaja soran ugyis eldol, mennyit er 
az a papirfecni. Elo pelda erre pl. a magyar kutatok es diakok 
nemzetkozileg magas szinvonalu kepzettsege, mig ez nem mondhato el az 
adatok tukreben az amerikai kepzes eredmenyerol. Hiaba 
szerezte valaki a diplomajat mondjuk a Yale-en, attol meg 
hamisithat statisztikakat, fogalma sem lehet arrol, hogy mas 
orszagokban mi a helyzet, meg akkor is, ha nemi penzet ott 
tarolja, rosszul itelheti meg magasabb nivoju embertarsainak 
szellemi nivojat, telefonalgathat embertarsai hata mogott, felulhet 
a sajto mindennapos pletykainak, es sorolhatnam tovabb....
Itthon, Magyarorszagon puskaznak a diakok, de az, akinek sikerul, 
meg is erdemli a jobb jegyet, mert nem az o bune, hogy sikerult 
neki, hanem az oktatoe, aki nem tett ellene semmit. En egyszer az 
egyik demonal senkire sem szoltam ra, amikor puskazott, de amikor 
kihoztak a dolgozatot, a bunosokere ott helyben rairtam az egyest. 
Jottek a kifakadasok, hogy milyen aljas vagyok, miert nem szoltam 
rajuk elotte, s hogy ez igy nem tisztesseges eljaras. Azt mondtam, 
ha nem tetszik, kerjenek jogorvoslatot a proftol, mondjak el neki, 
hogy puskaztak, es hogy csak a vegen irtam ra a karot. Panasz nem 
volt, es puskazas sem fordult elo tobbszor. De hat a Yale-n biztos 
ilyenen nem is kellene gondolkozni.....


                                    Pyro batyatok

Szamomra vegulis nem vilagos, hogy Pellionisz Andrasnak miben lett igaza,
ezert csak a te leveledre reagalnek.
Csak azert nem erdemes csodbe menni, hogy a Vilagbank, vagy akarki mas
elengedje vagy atutemezze a hiteleinket, mert azert a nemzetgazdasag csodje
nem valami kellemes dolog.
Errol kulonben az jutott eszembe, hogy sokan bosszankodnak amiatt, hogy a
hajlektalanokat allandoan segitik, szallast es ingyenkonyhat szerveznek,
ruhat osztanak, pedig, valljuk be, vannak koztuk joparan olyanok is, akik
nem dolgoznak, isznak es igy tovabb. Azt mondjak, igy nem erdemes dolgozni,
hajtani, a legjobb elmenni hajlektalannak, es elni boldogan az adofizetok
penzen. De valahogy senki nem tesz igy...
Magyaran szolva, nem erdemes irigyelni azokat, akik idaig jutottak. Es
egyelore mi meg nem tartunk itt, es remelem, bar nem kizart, hogy nem is fogunk
.

Koszonom a figyelmet.

Kerekes Peter

Kedves Andras!

Sajnos, en nem olvasom masfel eve a FORUMot, igy nem ismerem az osszes
ervet, amelyek teged ilyen sajatos stilusu es kovetkeztetesu cikkek
megirasara kesztetnek.
Eros politikai fuszerezessel talalod a mondanivalodat. Politikai
velemenyeddel kapcsolatban nem akarok es nem is fogok allast foglalni,
csupan a gazdasagrol irt megallapitasaidhoz lenne nehany megjegyzesem.

1. Nem tudom, hogy jott ki az a szam neked az egyetemistak zsebebol
negyedorankent kivett 100.000 dollarrol. Gondolom az egy fore juto
adossagszolgalatra gondolsz. Ebben vegulis igazad van. De azt is meg kell
vagy legalabbis meg kellene emlitened, hogy negyedorankent mennyi aramlik be
a zsebukbe, hamar ezzel a terminologiaval elunk. A hitelek felvetele ugyanis
folyamatos, es tobbnyire nem az elozo hitel visszafizetesere szolgal. Ha jol
tudom, legalabbis, amit a Hiradoban latok es az ujsagokban olvasok (persze
nem kizarva, hogy ezek egytol egyig hazudnak), akkor a jelentosebb egyetemi
beruhazasok is kulfoldi hitelekbol valosulnak meg. Ezt figyelembe veve, es
tovabbgondolva a te zsebes peldadat, az egyetemistak az atlagembernel
nagyobb reszben elvezik a felvett hitelek nyujtotta elonyoket, tehet az o
zsebukbe akar tobb penz is visszaaramolhat, mint amennyi kifele. Ezek utan
hadd jelentsem ki, hogy ez a modell nem megfeleloen a modellezi a
hitelfelvetel es visszafizetes nemzetgazdasagszintu folyamatat, ezert
hasznalatat nem javaslom gazdasagi ervelesre. Persze a politika mas dolog,
abba nem szolok bele.

2. Tudom, hogy kivulrol minden jobban latszik, de en itthon nem eszlelem
egyelore, hogy az orszag rohamosan burundisodna. Kerlek, szamunkra is
jelezd, hogy ennek milyen szemmel lathato jelei vannak. Az teny, hogy a
diakok tuntetesre keszulnek, de ez mar fejlettebb demokraciakban is
elofordult mar. Mondjuk, ha tenyleg puskaval a kezukben tuntetnenek, az mar
huzosabb dolog lenne, de ez idehaza meg szoba sem kerult. Te tudsz errol
valami konkretat?

Koszonom a figyelmet.

Kerekes Peter

AZ EZEREGY EEJSZAKA MESEEI   1. reesz

Vita a miniszterelnoeki kabinetiroda
"Modernizaacioos programjaarool"

A napokban keet terjedelmes koetet keruel a nyilvaanossaag elee
"Vitaanyag Magyarorszaag modernizaacioojaarool ees polgaaroso-
daasaarool Euroopaaban" cimmel. A koetetet feleloes kiadookeent
egy kueloen programiroda jegyzi, amelyet Horn Gyula kormaanyfoe
Miniszterelnoeki Hivatalaaban kueloen a "Modernizaacioos Program-
nak" nevezett kiadvaany leetrehozaasa eerdekeeben hivtak eeletre.
A fueggeleekben nem kevesebb mint 26 inteezmeenyt, a progresz-
sziv-liberaalis ees baloldali eertelmiseeg kreemjeenek 137 keepvise-
loejeet soroljaak fel neev szerint, azokat, akik (jobbaara joo peenzeert)
a program elkeesziteeseeben koezremuekoedtek.

A modernizaacioo emlegeteese idoekoezben nem csak Magyaror-
szaagon vaaltotta fel a "(szociaalis) piacgazdasaag", illetve a "toebb-
paartrendszer" kibontakoztataasaanak jelszavaat. A szakszerveze-
tek, az uujonnan megeroesoedoett posztkommunista, illetve szoci-
alista paartok ees a szociaaldemokrata iraanyultsaaguu eertelmiseeg
eseteeben maar reegen nem a nyugati noevekedeesi ees iparositaasi
mintaak koraabbi egyszerue majmolaasaarool van szoo egy utolee-
roe "szocialista eepitees" szolgaalataaban. Sokan felismerteek, hogy
az "aallamszocializmus" veegzete java reeszben az ilyen jellegue 
strateegiaak kudarcaara vezethetoe vissza. A maasik oldalrool pedig
azt laatjaak, hogy a szabaalyozatlan, liberaalis kapitalizmus a koezeep-
kelet-euroopai orszaagokban egy gazdasaagi ees taarsadalmi katasz-
troofaahoz vezet. Az aallami beavatkozaas gondolata, egy legalaabbis
koezvetett gazdasaagpolitikai iraanyitaas, egy uuj noevekedees ori-
entaaciooja mint alternativa igy politikailag is kezd uujra egyre sza-
lonkeepesebbee vaalni. A ceel azonban mindig is a nyugati bruttoo
nemzeti termeek megkoezeliteese,  a nyugati eeletszinvonal stb. 
marad.

Merev ideoloogiaak helyett rugalmas alkalmazkodaas

Kelet-Euroopa modernizaacioojaanak uuj ideoloogusai a joo oereg
keynesianizmushoz, vagy ne adj isten a "szocialista gazdasaagiraa-
nyitaashoz" valoo baarminemue visszateereest elutasitanak. Legkee-
soebb a nyolcvanas eevekre uugymond mindkettoe teljesen alkal-
matlannak bizonyult a modern gazdasaag iraanyitaasaara. Ehelyett
ma a sikeres modernizaacioonak a mindenkori helyi sajaatossaago-
kat ees termeleesi teenyezoeket kell oenkritikusan felmeernie. Azok-
ba a folyton vaaltozoo reesekbe kell behatolni, amelyeket a vilaag-
piac meeg egyaaltalaan felkinaal. Taiwant ees Deel-Koreaat e tekin-
tetben nem tekintik egyszerueen maasolandoo modellnek. A deelke-
let-aazsiai sikertoerteenetek tanulsaaga maas: az aallandooan vaal-
tozoo kuelsoe koeruelmeenyekhez valoo rugalmas alkalmazkodaas
ees a legkueloenboezoebb belsoe adottsaagok optimaalis kihasznaa-
laasa.

Leenyegeeben ezt a koncepcioot keepviseli a "modernizaacioos 
program" is, amely alapvetoeen az orszaag leetezoe termeleesi 
teenyezoeink ees adottsaagainak "sikeres kiaknaazaasaarool" szool.
Baar egy ilyen siker igazolaasaara a piac, ees csak a piac hivatott, a
kormaanypolitikaanak uugymond meegis jelentoes befolyaasa van
annak bekoevetkezeesi eseelyeire. A program szerint egy ilyen po-
litika Magyarorszaagon haarom teenyezoere taamaszkodhat.
Elsoekeent az emberre, maarmint "az orszaag humaan toekeevel 
valoo ellaatottsaagaara" hivatkozik a program. Ez a teenyezoe a je-
lenlegi koeruelmeenyek koezoett minden maas termeleesi teenye-
zoeneel kedvezoebb eseelyeket kinaal. (Arrool, hogy ezt a "toekeet"
a reegi piacellenes rendszerboel vetteek aat, szoo sem esik.)
A "neepesseeg minoeseegi javulaasa" mindenesetre kueloenleges 
jelentoeseeggel bir az informaacioos taarsadalom ees az EU-hoz 
toerteenoe tervezett csatlakozaas koraaban ees igy "biztosan meg-
teerueloe beruhaazaasnak tekinthetoe". 
Az uuj oktataaspolitikaat ees munkaeroepolitikaat azonban nem sza-
bad oesszekeverni a reegi taarsadalompolitikaaval, ahol tuulsaagosan
is a leetbiztonsaagrool volt szoo, aallitjaak.
Szoros oesszefueggeesben az "emberi toeke" fejleszteeseevel java-
solja a program Magyarorszaag "tranzit szerepeenek" eroeteljes ki-
eepiteeseet az integraacioo folyamataaban levoe Euroopa ees a deel-
kelet-euroopai reegioo orszaagai koezoett. A foeldrajzi felteetelek 
alapjaan joo adottsaagai lenneenek az orszaagnak, hogy a nemzet-
koezi kereskedelemben ees peenzuegyekben, az infrastruktuura ees
a koezlekedeesi haaloozatok fejleszteeseeben "alkoezpontkeent" 
funkcionaaljon. 

(folytataas holnap)

(Vitaindito eloeadaas a Baloldali Alternativa 1995.szeptember 15-i
BAL Foorumaara. Tovabbi BAL Foorumok: szept.29. " A deel-
szlaav vaalsaag perspektivaai" - okt.13. "Az IMF es a magyar
adoossaagvaalsaag" - okt.27. "Nemzeti oenveedelem - oekoszo-
ciaalis piacgazdasaag" - nov.10. "Paartdemokraacia-szervezeti
demokraacia" - Helyszin:Budapest V.ker.Szenkiraalyi u.22.
Ideje: 17 oora)

T. Forum!
  
  Balogh Eva nehany napja megirta azon elkepzeleset, miszerint a hazatero
Kaiser Andras buszken fogja hangoztatni a Yale egyetemen szerzett cimet, 
osszevetve valami (pontosabban nem definialt) szedett-vedett hely papirjaval.

 En akkor egyaltalan nem gondoltam arra, hogy ez a szedett-vedett hely konkret
jelentessel birna. De Eva alabbi valasza elgondolkodtatott:
 
> Temakor: ELTE-i csalasok ( 12 sor )
> Idopont: Thu Sep 14 12:10:34 EDT 1995 FORUM #1748
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> 
> Kaiser Andras azt irja:
> 
> >A szedett-vedett doktorandusz, az biztos a ELTE-n lettem volna..
> >Szoval a diplomamat is ott kaptam, buszke is vagyok ra, es ennek ellenere
> >nem tagadom le, hogy divat volt a masolas, sot ezt nem is tartom akkora
> >tragedianak, mint Te.
> 
> En is ott toltottem ket evet es mindenki csalt ahogy tudott--meg a szobeli
> vizsgakon is a professzor szobajaban! Ha erdekel, hogy hogyan meg mindig igen
> jol emlekszem!
> 

Andras sorai utan logikusan arra gondoltam, hogy Eva tiltakozni fog, -o ilyet 
nem allitott, ez azert igy tulzas stb. stb. ...
De hat nem tiltakozott, sot sorai mintha Kaiser felveteset tamasztanak ala, 
bar nem mondja ki a szedett-vedett iteletet az ELTE-re.
Csakhogy ez a szoveg igy -a tortenettel is osszevetve- alkalmas az ELTE 
globalis lekicsinylesere. A nyilvanossag elott szeretnem Evatol megkerdezni, 
hogy annak szanta-e.

 En magam Szegeden vegeztem, a JATE hallgatoja voltam es Kaiser Andrashoz 
hasonloan en is buszken vallalom egykori iskolamat (ahol persze mi is 
puskaztunk) es akkori tanaraimat (akik akkor is el akartak csipni a 
puskazokat).
 Ha nem ertettem felre Balogh Eva sorait, akkor arra kell gondolnom, sikerult 
egy fust alatt hazai ertelmisegiek szazait megsertenie.
 Ennyit a dolog erzelmi oldalarol.
 
 Amugy kb. 10 eve, hogy itt a SZOTE idegen diakok oktatasaval is foglalkozik 
az angol nyelvu kepzes kereteben. A programban annak indulasa ota reszt veszek.
A csapat eleinte tulnyomoreszt arab diakokbol allt, majd az utolso 5 -6 evben 
arabok, izraeliek, iraniak, gorogok, skandinavok es ameriakiak jottek vegyesen.
 
Ennek elorebocsatasa utan el szeretnem mondani, hogy a puskazas es az egymas 
segitese (marmint sugassal a vizsgakon) ezen hallgatok kozott pontosan azon a 
szinten van, mint a magyar nyelven tanulo hazai diakok kozott. Az egyes orak 
latogatottsaga pedig kifejezetten alacsonyabb az angol osztalyokban. A 
"logosok" kozott az amerikaiak eppen ugy jelen vannak, mint a tobbiek. 
Magasabb erkolcsiseguk tehat feltehetoen Ferihegy II.-ig volt ervenyben, ahol 
vagy elvesztettek azt, vagy elkoboztak toluk.

 A felveteli vizsgakon, ahol vegulis azt dontik el, hogy az idulo 300~400 
versenyzobol melyik lesz a befuto 150, az egymasnak sugas mar korantsem 
annyira jellemzo. A puskazashoz vett batorsag is lenyegesen alacsonyabb, mert 
hat a diszkvalifikalas automatikusan egy ev helybenjarast eredmenyez.
 Mindezt azert tartottam fontosnak ideirni, hogy alatamasszam azon 
velemenyemet, miszerint nem feltetlenul az emberek a masok, hanem inkabb a 
helyzetek.

   Udvozlettel: Asztalos Tibor SZOTE SZEGED
   
   diploma es doktori:         JATE  SZEGED

Szomoruan keszulodik a nyar a bucsuzasra. Esovel terhes, szurke felhok vonulnak
  komotosan, gyulnek oriasi alakzatokba, vagy ragyognak a tiszta levegoben, a
  mogottuk rejtozo naptol megvilagitottan: neha meg elobukkan rovid idore, mig
  eppen megmelegiti a levegot, aztan ujra elrejtozik.
Estenkent aztan szedult szinekbe oltozik az eg, idegen arnyakat rajzolnak a
  sokszinu felhokrol lecsorgo fenyek, vagy sotet borul a vilagra az egybefuggo,
  szurke felhotakaro alatt.
Voltak kristalytiszta delutanok mikor hosszu, esos borut valtott a derult eg,
  a gyorsan vonulo, szines felhoalakzatok kozott, mig az este el nem erkezett,
  szeliden, mint ahogyan nyaron erkezni megszoktuk.
Minta az osz csak jatszana az idovel, a szellel, mivelunk. A nyar, mint a na-
  gyon regi dolgok kepe, csak neha tunik elo, szinte csak hangulat mar.
         Elmuloban van mar, gyumolcseivel, madarai dalaval, illataival. Dara-
zsak donganak a hullot gyumolcs korul, magasan fonn madarak huznak teli szal-
lasaik fele. A fecskek iden jo ha megmaradnak, ehseg pusztitja, tizedeli oket.
                                                                         Olorin