"Ami erdek nelkul tetszik, az szep". 
     
     Nem mondhatjuk ugyanezt a MUVESZET-rol is el? Minden tovabbi definicio 
     nelkul. Talan nem is szerencses mindent definialni. Szellemi kihivas 
     magyarazhatja ezt a mindenaron-pontosan-leirom-micsoda attitudot, de a 
     kiotlott mondat sokszor nem tartalmazza ugyanazt az uzenetet az olvaso 
     szamara, mint amit az alkoto kozolni akart. Nem tudnank elfogadni a 
     "tacit knowledge" letezeset? Semmmivel sem lennenk szegenyebbek ha 
     egyszeruen csak ereznenk es nem tudnank, mi az a muveszet.
     
     
     Attila

>Igaz, bar szerintem mar nem is hivatott talan potolni. Az a tomeg,
>amelyiket ezzel a zenevel meg lehet fogni (dzsoki, most fordulj el! :-),
>tobbsegeben annyira igenytelen, hogy nem szamit, mit pumpalnak a fejukbe.

Kikerem magunknak. Igenis valogatosak vagyunk. Ha nem lennenk azok, akkor
minden zenesz tejben, vajban furodhetne.  :))
Errol egy kis sztori jut az eszembe.
Van egy gyerekkori baratom, aki kepzett es sokunk szerint tehetseges zenesz.
Gyakran eljott hozzank sakkozni. Ertelmes gyerek, de en rengeteget jatszottam
szamitogep ellen, es ez eleg jo iskola volt ahhoz, hogy mindig ura legyek a
jatszmanak. Szinte soha nem nyert, de azert jott jatszani, hatha megis.
Amikor nyert, oromunnepet tartott, amikor en nyertem, csak megveregettem a
vallat es egy IQ teszt alacsony pontszamot eleroknek szolo kiertekelesebol
meritettem otletet:
Nem baj Kenyer! (Ezt a becenevet adtam neki egy taborban, o cserebe minden
nap mashogy hivott, Paradicsomleves is voltam)
Azert mert sakkban megverlek, meg lehetsz ertekes tagja a tarsadalomnak.
Ez altalaban hatott...
Egyszer egy gyors veresege utan megkerdezte, hogy miert hallgatok en ilyen
igenytelen zeneket.
Hat, mondom, mert ezt szeretem.
Erre o: De ez annyira primitiv, hogy o nem tud igy jatszani.
Kikapcsoltuk a zenet, ujra jol megvertem, es megkerdeztem:
-Tudnal nekem ilyen igenytelen zenet komponalni?
-Persze hogy tudnek, barmikor. Ezerszer jobbat.
-Kezdjunk hozza!

Az eredmenyt sokan sejthetitek. Hallgathatatlan lett.

-Ebbol nem lesz slager Kenyer!
-NEM ERTESZ HOZZA!
-Hat hulye azert nem vagyok, inkabb meg kellene probalni elolrol!

Masodik kiserlet. Eredmeny majdnem ugyanaz.
(Volt abban minden. Zongora, dobszolo, de valahogy keves volt az egesz.)

-Nem jok a hangok! Ehhez nem jo ez a szintetizator.
Erre en: Ok. Holnap elmegyunk egy normalis gephez.
Addig gondolkozz valami kiraly dallamon!
Az se baj, ha feldolgozas, csak jo legyen! (Kezdtem sajnalni...)

Helyszin egy kozos ismerosunk hangstudioja Budapesten, a Deak Ferenc teren.
Ismerosunkkel ulok a keveropult mellett, Kenyer kozben erolkodik.

Studios haver: Teee. Ezagyerek nemistud jatszani!
En: Tud az, csak most komponal.

Kenyer erzi, hogy valami nincs rendben, ezert agresszivan ismetelni kezdi az
utolso nehany hangot. Mi intunk, hogy ez az, alakul. Sajnos felreerthette,
mert megint elkezdte jatszani azt a Jazzes temat, amit egesz nap osszehozott.
Kb. 2 oras unatkozas utan leallitottuk. A szalagot, amire az egeszet felvettem,
nehany nap mulva a kezebe adtam, es nyomtattam melle egy "boritot" az alabbi
szoveggel:

Kenyer Slagerei.
(Utolso kiadas)
Egy dal kettoben (merthogy 2 kazettara fert csak ra)

Azota nem nyaggatom. O is belatta, hogy ezek az egyszeru slagerek hiaba
primitivek, valami miatt nem tud ilyet sorozatban gyartani.
Egy mas vilagban probalkozik es ennek ugyanugy kuzdott a korlataival,
mint amikor egy tehetsegtelen ember probal "alkotni",es az eredmeny meg Kenyer
kompozicioinal is sokkal roszabb. Az termeszetes, hogy Kenyer jatekat a sok evi
tanulas mindig a letra magasabb fokara helyezi, mint ahol egy amator
probalkozas all. Kenyer vagya az volt, hogy a zenejet elismerjek.
Rengeteget probalkozott. Emlegetett o mindenfele stilust, amiben eppen nyomul.
Tenyleg volt egy ket egesz normalis szama, de csak egy szuk reteg aradozott
rola. (Ok aztan nagyon)
A tortenet ott tart, hogy Kenyer zenet tanit, es meghazasodott. A zenejet
mar egyaltalan nem akarja "eladni". Sot, mar nem igazan probalkozik a
zeneszerzessel. Sajnos nagyon tavol el tolem, igy csak ritkan beszelunk, akkor
is telefonon. Nehany eve minden kudarcba fulladt, amit egyutt probaltunk
letrehozni. Emiatt dontott konnyen amellett, hogy videkre koltozik, egy
szamara teljesen tiszta helyre, a felesege szulovarosaba.
Ez volt az a nap, amikor eloszor (es felek utoljara) oszinten megsertettuk
egymast, aminek kovetkezteben osszeverekedtunk. (A verekedest mar elotte is
kiprobaltuk).



>Nagyon konnyen fel lehet ismerni, hogy csak
>utanzat, vagy igazi dob. Meg a studiobeli patch-ot (!), is fel lehet
>ismerni, ami a digitalizalt dobhang elektronikus visszajatszasa, esetleges
>modositasokkal.

 Az osszes (pl. komolyzenei!) CD, es DAT felvetel tulajdonkeppen egy
studiobeli patch. Azert mert ezen a hanghordozon van.
Igaz jo hosszu patch.  :) Fel lehet ismerni a steril, femes hangzas miatt.
Ha lesz komolyabb tarolokapacitas a hangrogzitesben, akkor idovel ezt
is lehet javitani. Egyelore kenytelen vagy patch-eket hallgatni,  ha nem
akarod likvidalod eletedbol a CD lejatszot!
Ahol nem tolakszik be a mintavetelezes, az a hangversenyterem, a bakelit
lemez es a hagyomanyos kazetta. (De itt sem mindig analog a keveres!!!)
Csak a hangverseny a tuti.


Acsai Gabor
>Ha viszont valaki a techno egyeduralko-
>dova valasarol beszel, vagy minden idok legjobb zenejenek nevezi az olyan,
>mintha valaki a dohanyzast nevezne meg a hosszu elet titkakent. Ez komoly-
>talan.

A hasonlatod is komolytalan.
Ki mondott olyat, hogy a techno zene minden idok legjobbika.
En nem. Es szerintem mas sem.
Ujabb peldas esete a hulyesegnek.
Az egyeduralkodas termeszetesen a tomeg igenyeit jelenti,  teljesen
fuggetlen a melleragasztott jo, vagy rossz jelzotol.
A temat lezarando, utoljara szeretnem felhivni a figyelmeteket arra, hogy
milyen hatassal van egy felnovekvo generaciora, ha eleg sokat fogyasztanak
valamibol. (Ez sajnos a komolyzenere is igaz!!!) Mi ugy nottunk fel, hogy a
szamitogepes zene, ezenbelul a techno hangzas idegen, halalra itelt
probalkozasai megiscsak a divat periferiajara szorultak.
(Ez a 10 eve tett joslatom mar bejott)  :-)
A mai kisiskolas gyerekeknek ez az alapfelallas.
Es meg egy dolog. A techno szo hangzast jelent, es nem egy zenekart, vagy nem
egy hangszert. A jelentese csak bovul. A gitar tipikusan olyan eszkoz, ami
az elektronika nelkul nem kerulhetett volna egy divatiranyzat kozeppontjaba.
Tulajdonkeppen a torzitott valtozata egy osi,emberi ujjal vezerelt techno-hang.
Semmi esetre sem egy klasszikus "termeszetes" hangszer...
Az akusztikus hangszerek utanzasanak egy meg nem elterjedt modja (ma a
mintavetel az ur) a hangszerben letrejovo fizikai jelensegek modellezese.
Elsokent a Yamaha hozott ki egy trombitat emulalo szintetizatort
hatborzongatoan jo eredmennyel. A differencialegyenlet hegyek parametereit
megvaltoztatva hihetetlen mutacioit hallottam a trombitanak. Neha az volt az
erzesem, hogy egy trombita belsejeben szaguldozok egy trombita hatan.
Az eredeti hangszer is REMEK :), de ez az elmeny (most szandekosan nem azt
irom, hogy jobb) MAS.
Erdekes kerdes, hogy nem a bemutaton hallott verziot dobtak keresekedelmi
forgalomba, hanem egy primitivebb generaciot. Uzletpolitika :(

Vita kezd kialakulni arrol, hogy mi a muveszet.
Megint egy kis eszmefuttatas, megprobalom vitaindito gondolatok nelkul.
Egy hasznalati targyat alkotni nem muveszet. Egymas tetejere allitani ket
vodrot mar sokak szerint igen. Az alapveto kulonbseg, hogy a ket vodor addig
muveszet, amig a szemlelo ujnak latja,vagy egykori ujdonsag emleket idezi es
tudja azt, hogy ez a produktum ugy ahogy van, nem fog kotelezoen betelepedni a
hetkoznapjaiba, ill. csak akkor jelenik meg, ha a szemlelonek kedve van
nezegetni.
Egy masik kerdes, hogy az alkotas celja, a letrehozok, es az eredmenyet elvezok
szemelyetol, ertekrendjetol fuggoen sajnos gyakran dobalunk egymasra sarat.
Ez a realista megallapitas pont anyyit er, mint a tobbi muveszettel kapcsolatos
gondolatmenet. Semmire nem lehet hasznalni.   :))

Egy kicsit a technorol is (utoljara):
A szo legszorosabb ertelmeben primitiv. Ha tul "sokfele" hangmagassagot
hasznalunk (dallam), akkor az a bizonyos fiziologiai felporgetes kevesbe eri el
celjat, mert az ismetlodesek periodusideje megno. Magyarul hallgathato(bb) es
kevesbe ideges zene lesz belole. Ez ilyen. Keretik az ember Teremtojet szidni.
Ha valaki nem hinne el, akkor nezzen utana, de en az elmult nehany hetben
mindossze a techno nehany jellemzo tulajdonsagat soroltam fel, emellett volt
egy vitaindito joslatom. Plusz nekem kellett idezni a reklampszichologia
egyik alaptetelet.  :))
(Hiaba a sok uff, amit kaptam, a jovore vonatkozoan mindenkinek csak josolni
lehet. Hatarozottabban kijelentve, ennek meg nem mondasz ellent, de a
leghallgatagabb embert is hosszu szonoklasra birod)

Muveszetrol jut eszembe:
Irodalom erettsegin azt talaltam ki, hogy Ady Endre szurrealista.
Ez ugy jott, hogy a szoveggyujtemenybe valaki ceruzaval beleirt nehany mondatot
valamelyik murol, de veletlenul rossz oldalra irta.
Mivel kulonosebb ellentmondast nem tapasztaltam a ceruzaval leirt gondolat es
az elemzesre kiadott vers kozott, ezert buszken ideztem.
A "zsuri" erdeklodve hallgatta, majd az irodalomtanarno megkerdezte, hogy Ady
miert szurrealista.
Paff. Fogalmam sem volt. Nehany varazsszo keringett csak az agyamban:
szifiliszes, alkoholista, csavargo. Ezt (arnyaltan) el is mondtam.
A bukastol az mentett meg, hogy evkozben stabilan hoztam a kettest, nem voltak
ingadozasaim, es Toni (Anti) baratommal minden korrepetalason ott voltunk.
(Igen kellemes delutanok voltak, altalaban sikerult kikerulni minden
irodalommal kapcsolatos problemat.)

Ezzel az irassal szeretnek bucsuzni a KULTURA olvasoitol is. A RANDI-ban
szinten olvashato tiltakozasok dzsoki ellen itt mar sokkal kellemesebb formaban
kerultek elem. Ezuton is koszonom.
A bojkottalasrol annyit, hogy buta otlet. A kotekedo embert mindig a
vitapertnere tartja eletben. Amig egy ember is van, aki vitazni szeretne,
addig vita lesz, ha valaki csak magaban beszel, akkor meg nem nagyon erdekli a
bojkott. A felszolitasod tulajdonkeppen egy dolgot fejezhet ki:
Ne vitazz dzsokival, mert nekem nincs kedvem olvasni!

Matol mar csak a VITAban vagyok fellelheto.
Ha maradt meg nyitott kerdes, azt oda legyetek szivesek.
(Ott minden tema elfer.  :))

A kivonulas legfontosabb oka az idohiany, amivel egyre gyakrabban kuszkodom.
Hozzaadodik meg ehhez az ekezet nelkuli szoveg olvasasa es irasa, amit a
magan emilekre akarok korlatozni. (Amig a helyzet nem valtozik)
Ezt a problemat lassan ideje lenne megoldani. Egy kis pluszmunkaval jar, ha
esetleg a mailprogramunk nem eleg intelligens.

Na csa! ... dzsoki

Ui:  (dezsonek)    Egyetertunk.
A Tom Cruise filmek kozott vannak igazi gyongyszemek.
Tudom ez sokakat irrital, de ez a szinesz tehetseges.
Van gyenge anyaga is, de kinek nincs?
En (na azert nem annyira mint a lanyok jo resze...) kedvelem.

Megmondana valaki (ugyis a Varga Gyuri fogja ;-), hogy miert olyan 
fontosak a L'homme arme misek? (A Tallis Scholartol valo Josquin verziot 
NE vegyetek meg, eleg kozepes). Ugy olvastam, a kozepkorbol szinte 
mindenki irt harom-negy ilyen miset, de miert?

A CD ajanlatokat gyujtom tovabbra is, nemsokara lesz idom is, hogy 
update-eljem a lapot (http://tres.blki.hu/szilva/WWW/CD_music.html), 
ugyhopgy csak kuldjetek tovabbi ajanlatokat!

Szilva

Udvozlet!

Jo volt latni a Tangerine Dream megjeleneset a Kulturaban. Az Exit c. lemezen 
meg az egykori Hirhatter focim zenejekent felhasznalt zene is rajta 
van. Javaslom, beszelgessunk kicsit a TD-rol!
Regen nagy kedvenceim voltak, az o hatasukra kezdtem el 
szintetizatorokkal foglalkozni. Kiabrandultsagom viszont a 80-as evek 
kozepetol jellemzo, az elozoekhez kepest otlettelen zenelesre 
vezetheto vissza. Ugy velem, hogy a MIDI-s lehetosegek megjelenese 
gatat vetett fantaziajuknak es kiszamithato, erdektelen zenek 
szulettek. Ezek valoban alkalmasak alafesto zenelesre, de sajnos ennel 
nem sokkal tobb. Szintelenne valt a hangszerelesuk azzal a 
mu-csemballo hangzassal, ami minden albumon megtalalhato es 
jellemzove valt a metrum megtartasa mellet a duolabol triolaba 
valtas, ami nem rossz otlet, de sok helyen ezt alkalmazzak.

Sziasztok:
                  Vegso Zoli

Mostnaban annyira zene-kozpontuva valt a KULTURA, hogy nem is nagyon mertem
filmes temakrol irni, de ha mar igy esett, akkor lenne nehany hozzaszolasom:

>>Balazs (KULTURA #111)
>>
>>Ui:Latta mar valaki a Ments meg uram-ot(Dead man walking)?

A filmet Tim Robbins rendezte, a foszereplok: Susan Saradon es Sean Penn. SS
egyebkent Oscar dijat is kapott ezert az alakitasert.
A tortenet lenyege roviden a kovetkezo: egy halalraiteltet (SP) a
siralomhazban meglatogat egy apaca (SS) es megprobal neki "lelki vigaszt"
nyujtani, illetve elerni hogy a halalraitelt tiszta lelekkel nezzen szembe a
halallal. Nagyon erdekes, mert bar a pasi az elejen szinte semmit nem akar
elmondani magarol, fokozatosan nyilik meg az apaca elott. Tulajdonkeppen a
film nagyresze kettojuk parbeszede. Az apaca persze megprobalja elerni, hogy
"enyhitsenek" a buntetesen "csak" eletfogytiglanra. Ekozben sokmindenkivel
szembesul, igy pl. a meggyilkolt aldozatok szuleivel is. Meghallgatja oket
is, es erdekes, mert nem foglal egyertelmuen allast, hogy kinek az oldalan
all, az egyetlen celja, hogy a halalraitelt melto modon menjen a halalba. 
A film felveti a kerdest a halalbuntetes jogossagarol, es arrol is, hogy az
aldozatok hozzatartozoi vajon vigaszt nyernek-e azaltal, hogy a gyilkost
kivegzik. Van-e mas embereknek joga elvenni egy ember eletet? Van-e
letjogosultsaga ennek torvenynek?, stb. Teszi ezt foleg azzal, hogy
megmutatja mindket oldalt: azt is, hogy a halalraitelt mennyire szenved es
hogy igenis fel a halaltol, es azt is, hogy milyen brutalis volt a
gyilkossag, amiben reszt vett. Felveti az igazsagszolgaltatas
"igazsagossagat" is hiszen a buntarsat eletfogytiglanra iteltek. (De vajon
jobban jart-e?????).
Eleg sokkolo hatasu film. Az injekciokkal torteno kivegzest (allitolag ez a
leghumanusabb mod) rettento reszletesen mutatja be, amit persze az aldozatok
szulei is vegigneznek. A rendezo ezt pontosan ugy mutatja be, ahogy ez a
valosagban tortenik - ez benne a legsokkolobb. SS pedig remekul alakitja a
szerepet, minden smink nelkul.
A vegere persze benyomtak egy kis "amerikai nya'lat" (az aldozatok kepe
megjelenik a kivegzes pillanataban), de ezt leszamitva egy nagyon jo film.
Erdemes megnezni, de fel kell keszulni ra, hogy elegge le lesz dobbenve az
ember a vegere... Mint pl. a mozi kozonsege, akire annyira hatassal volt a
film, hogy meg az elszort poenokon sem birtak nevetni. Azt pedig ugye
mondanom sem kell, hogy a vege utan  mindenki ott ult a nezoteren meg
percekig, majd elindultak kifele szotlanul...


Vegre kiderult szamomra, hogy mis is az a "dead man walking". De ezt nem
mondom el, inkabb nezzetek meg a filmet. 
Jo hogy meg ilyen filmek is keszulnek a sok amerikai akcio-, szex-, krimi,
es horrorfilm mellett! 

(Egyebkent en a Corvinban lattam, igazan erdemes ott filmet nezni... Vagy
inkabb ott nezni a jo filmeket...))

> ----------------------------------------------------------------------
MA'S:

To Die For - Majd' megdoglik erte

Azt hiszem az eddigi legrosszabb film amit valaha is lattam!!!! Egyszeruen
annyira botranyosan rossz volt, hogy csak igen nagy kuzdes aran birtam
vegignezni. Tobbeknek ez sem sikerult, mert bar telt hazzal kezdte'k el
jatszani, a film vegere - a folyamatos es tomeges kivandorlas
eredmenyekeppen - alig maradt bent az emberek fele. Akivel megneztem, o is
inkabb ment volna mar kifele az elso 10 perc utan, de aztan megegyeztunk,
hogy en vegignezem (elvbol nem megyek ki filmrol) o pedig alhat egy jot.
Aludt is. Nem nagyon esett nehezere, mert a tortenet nulla, a tobbirol nem
is beszelve... Engem a tortenet leginkabb az Ordog haromszogere
emlekeztetett - ugyanis ugyanez a helyzet, az utban levo ferjet kell
eltavolitani, egy kis felkert segitseggel. Bar elvileg vigjatek, en egy
olyan poent sem talaltam benne amin nevetni lehetett volna. 
A foszereplo Nicole Kidman viszont dizajnos pasztell szinu kosztumokbol allo
kombinaciok tomeget vonultatja fel... Aki ezt akarja latni, az nezze meg,
aki pedig jo filmet akar latni az kerulje el jo messzire!!!

> -----------------------------------------------------------------------
MEGINT MA'S:

Hetvegen volt egy interju Tony Curtis-el. Teljesen kibuktam tole. Idezem
(kb.) "Hollywoodban azert gyartanak olyan sok akcio-, szex-, es
horrorfilmet, mert az embereknek ez kell, erre van igenyuk, erre mennek be a
moziba vilagszerte. Az ilyen filmekben nem a tortenet a lenyeg, hanem a
latvany es a specialis effektek." 
Szerintem ez foleg Amerikara igaz, Europaban azert el lehet adni igenyesebb
filmeket is - pl. amik igazan szolnak valamirol, amiknek van tortenetuk es
amik esetleg el is gondolkoztatjak az embert. A legfunnybb az egeszben, hogy
ahol a legtobb penz van a filmgyartasban/ra ott gyartjak ezeket a
tucatfilmeket (amik igazabol eleg semmitmondoak, es nem kell hozza
gondolkozni, eleg csak bamulni), ahol pedig alacsony koltsegvetesbol
keszulnek filmek azok altalaban eleg jol szoktak sikerulni (es szolnak is
valamirol. Ilyenek pl. Kieslowski filmjei: Harom szin, Veronika kettos
elete, stb. Hal Hartley filmjei: A semmi agan, Flirt, stb. Luc Besson
filmjei: Nikita, A nagy kekseg, Leon a Profi, stb. es lehetne meg hosszan
sorolni es folytatni pl. a Fusttel(Smoke) vagy a Kertbennel..
Azert bar a tomegekre lehet hogy igaz a fenti megallapitas, azert orulok,
hogy van olyan reteg is aki szereti es nezi az igenyesebb filmeket is (bar
igaz, hogy ezeken nem lehet akkorat kaszalni, de azert jo hogy elkeszulnek...)

Jo mozizast mindenkinek!

Aniko

 [Hungary]: *Zene* #111

> A konnyuzene/komolyzene temaban eleg sokan nyilvanitottak
> velemenyt, eleg sokfelekeppen. Altalaban ugy tunik, hogy
> egyetertes van abban, hogy a komolyzene az valami olyasmi,
> ami jobbara a multban volt, most minden konnyuzene, es hogy
> a konnyuzene legaltalanosabb jellemzoje a zenei igenytelenseg.

Es akkor hol helyekedik el a mar onmagaban is eleg valtozatos, szines
kortars zene?... (ez most veresen komoly (nem koltoi) kerdes... :)

Ez szerintem egy eleg furcsa, hibrid kategoria (?), kaszt a zeneben. Hiszen
vannak olyan agai, amelyek a konnyuzene (ezt a kifejezest vagyok kenytelen most
hasznalni, de szerintem korantsem helyesen) fele (pl. az ipari zene, a new-age)
,
hajlanak, otvozodnek veluk, es vannak, amelyek a "komoly" hangzas utkereseseit
hivatottak kepviselni.

Kivancsi lennek, vajon a sajnos, valoszinuleg csak kevesek altal ismert, ipari
zenek hangulataval atitatott Art Zoyd muvei, amelyek mozgasszinhazi eloadassal
otvozve kerulnek eloben eloadasra, vajon a fekete (konnyu) vagy a feher
(komoly) kategoriaba soroltatnanak?...

Vagy a ma mar klasszikusnak szamito 180-as csoport es annak vadhajtasai?...
Szemzo Tibor?... Melis Laszlo?... Farago Bela?...
Ok vajon szinten konnyuzenet mivelnek?...
Mert hat valljuk be oszinten, bizony az o muveikben is ott settenkednek a
"konnyuzenebol", azaz a "nem komolyzenebol" vett elemek.

> Velemenyem szerint ez nem kortol, es nem mufajoktol fugg. A
> komolyzene es a konnyuzene kozt a kulonbseget az a cel jelenti,
> amely letrehozza az adott zenet.

Es az ok???
Gondolom en - egy zenet (egy mualkotast) valamilyen katartikus (lelki) elmeny
generalja egy adott "mu" (es itt most a szo szoros ertelmeben murol van szo)
szerzojeben (alkotojaban).

Hogy celjuk van-e avval, hogy egy adott feluletre (zenere) vetitik az atelt
erzeseiket, nem tudom; szerintem ez minel inkabb osztonosebb, es minel kevesbe
tudatosabb cselekves (alkotas), annal valoszinubb, hogy ertekes mu keletkezik
a muvesz altal.
A cel, ha van egyaltalan, szerintem mindig ugyanaz: az onkifejezes altal
szerzett, leirhatatlan kabulat, orom. A kozlesi szandek ugy erzem, torvenyszeru
velejaroja az onkifejezesi vagynak, osztonos tevekenysegnek.

> A zene milyenseget a kozolni kivant tartalom hatarozza meg,
Micsoda igazsag!...
Es a tartalom maga a katarzis, amely generalta.

> ha valamit harom hanggal lehet a legjobban elmondani,
> akkor harom hangnal tobbet hasznalni bun.
Szinten igaz.
Aki meg nem hallott volna "katartikus", tisztan, szepen szolo konnyuzenet,
annak szivbol ajanlom a Dead Can Dance  "Serpent's Egg" es a "Within The Realm
of a Dying Sun" cimu lemezeit (foleg ezeket) egy kis kostolora.

> Ami pedig a konnyuzenet illeti, annak kortol fuggetlenul egyetlen celja
> a szorakoztatas.
Igy van... es ritkan elozi meg a mualkotast katarzis. Itt mar a cel az
elsoszamu mozgatorugo.

> A harmadik a popzene. Ezt a legegyszerubb definialni. A popzene az, amit
> tomegek hallgatnak. Ez pillanatnyilag azt jelenti, hogy popzene minden, ami
> az MTV-n lathato-hallhato. Ha holnaptol az MTV Mozartot jatszik, akkor
> Mozart is popzene. Az emberek pedig legalabb annyira szeretnek, mint
> a Coco Jambot. Az emberek ilyenek.
Nono... :)

A popzene nem hiaba a konnyebb agat kepviseli a zenemuveszetnek. Es attol,
hogy a vizcsapbol is Mozart muzsikaja csordogalna, meg a tobbseg nem valna
egy csapasra muelvezove, es ellenkezoleg, az MTV-tol fuggetlenul vannak, nem
is kevesen, akik az MTV zeneivel nem kivanjak szinesiteni lelkivilagukat.
De az teny, hogy a mediak oriasi jelentoseggel es felelosseggel birnak a "nep-
muvelest" illetoen.

Azt, hogy az ember mit valaszt ki maganak a zenemuveszet "gyumolcsei" kozul,
szerintem nagy mertekben a vilagkepuk, az eletformajuk, az ertekszemleletuk,
a moralis erzekuk hatarozza meg. Szerintem, az ember a(zok) mellett teszi le
a voksat, amely(ek) rezonal(nak) a sajat belso, lelkivilagara.
Gondolom, mindenki talalkozott mar olyan zenevel, amit amint meghallott eloszor
eleteben, valami bekattant, hogy "Ez az!!!", mintha mindig is ismerte volna,
a vereben, a porcikaiban erezte volna az izet, szinte a sajatjanak erezte.
(Ha van, akinek ilyen felfedezes meg nem jutott volna osztalyreszeul,
ne adja fel, keresse tovabb!!!... :)

> Es akkor a techno. Sajat definicioim alapjan nem zarhato ki, hogy ebben
> a mufajban is letezzen komolyzene. A valosag azonban kizarja.
Amint nehany szammal korabban mereszeltem irni, velemenyem szerint letezett,
letezik.
Csak a felszin alatt, ott, ahova csak azok a fanatikusok mereszkednek, akiknek 
ez a mufaj (ill. az ipari-kultura, a kortars muveszet egyik foaga) a(z egyik)
dilijuk, mert ebben talaltak meg onmaguk vilagat.

A jelenleg fraziskent emlegetett techno cca. ugy viszonyul ahhoz a ('70-es,
'80-as evek beli) osmufajhoz, mintha a "klasszikusok diszkoritmusban"
felirattal femjelzett remekmuveket viszonyitanank az eredeti, komolyzenei
muvekhez.
Igy ez a techno is csak egy tanc(?)zene, amely alkalmas arra, hogy a mar
egyre sivarabb erzelmi vilagu emberkek lelki elsivatagodasat egy picit
elosegitsuk. Abban sem egyedulallo, hogy ez a mufaj nem onmagatol fejlodott (?)
ki, hanem a lemezcegek eroltettek (ultettek) a mit sem sejto koznep fulebe.
A '80-as evek vegen (lattam egy olyan (hanglemezipari fokolomposok) altal
kozzetett beharangozast, miszerint a '90-es evek "divatiranyzata" a techno
lesz...
Ezen akkor jot rohogtem, mert keptelennek tartottam, hogy az altalam, es csak
igen kevesek altal befogadott, es retegzenekent vegetalo akkori techno, es
altala a tartalom, amit kepviselt szelesebb korokben is erto fulekre talalna.
Es nagy megdobbenesemre a joslat (latszolag) valora valt. Divatot krealtak
belole, de ugy, ahogyan arra a tomegek, es az eletformajuk vevo lehet. A techno
tartalmi reszet elhajitottak jo messzire, mert hat az eleg lehangolo lett volna
a folenyessegerol hires, tokelyeben megingathatatlan, buszke embernek.
Letrehoztak egy szintetikus, irto primitiv, bargyu selejtet, es ezidaig a leg-
inkabb porig alazva a tomegeket, eloszor hozzaszoktattak, majd megetettek vele.

Mindezek ellenere, ebben a "mufajban", ill. e mufaj eszkozkeszletevel operalva
is keszultek (szerintem) ertekes muvek.
Pl. a jazz-zenesz Jon Hassel: "City: Works of Fiction" cimu lemeze sorolhato
ebbe a kategoriaba. Vagy Brian Eno (ot talan mas mufajbol tobben is ismeritek)
"Nerve Net" cimu lemeze, a Download (vs. Skinny Puppy) lemezei.

Tovabbi kellemes kagylozgatast... ;)
- y -;)

Post Scriptum:
Elnezest kerek azoktol, akiket untat a techno-tema, de ugy erzem, nem teljesen
folosleges errol "nehany" :) szot valtani, kivaltkepp, ha csak egyetlen zart
ajtot is felnyitna a kivancsisag egy (esetleg helytelenul kialakult) eloitelet
elott...

E hozzaszolas nem vitakent erlelodott, csupan az idezett mondatok altal
felremlett gondolatok zagyva halmaza... :)

 wrote:
: Kedves  [Hungary],
: Latom, itt is hitvita jelleget kezd olteni a dolog. Ebbe nem megyek 
: bele; vagy beno magadtol a fejed lagya, vagy nem. Termeszetesen utobbi 
: esetben sem leszel _semmivel_ sem alacsonyabbrendu leny, mint barki 
: mas.

  Van nemi lagyallomany a fejemben, hogy ez mennyi jelentoseggel bir, azt
nem tudom. Sokan mondtak mar eltero velemenyeket... :-)

: Csak azert irok, mert latom, nemi hianyossag mutatkozik nalad, ami a 
: tenyek ismeretet illeti:

  Hozzad kepest biztosan. Nem vagyok profi zenesz, es nyilvanvaloan
lehetne meg sokat boviteni a tajekozottsagi koromon.

: > Mig a komolyzenei muvek altalaban 4/4-ben vannak,
: A fenti elso megallapitas nagyjabol igaz a 18-19. szazad zenejere 
: (bar a 3/4-et kifelejtetted). De kukkants mar bele mondjuk Bartok, 
: Schoenberg vagy Stravinsky nemely kottajaba! Vagy John Bull 11/8-os 
: csembalofantaziajaba, mely az 1640-es evekben keletkezett...
: A 15-16. szazadi muvek pedig nincsenek sem 4/4-ben, sem 3/4-ben, sem 
: semmifele metrumban. (Utemvonalakat sem hasznaltak akkoriban.)

: Am ha igazi ritmikai "hot stuff"-ra vagy kivancsi, hallgass egy keves 
: Ars Subtilior zenet! Vedd meg peldaul a Huelgas Ensemble "Music from 
: the Court of King Janus at Nicosia, 1374-1432" c. CD-jet (Sony 
: Vivarte). Inditsd el *barmelyik* szamot, pecezz ki magadnak 
: *egyetlen* szolamot, s probald meg lekottazni _csak_ a ritmusat! 
: Miutan masfel oraig hiaba probalkoztal, gondold vegig megegyszer, amit 
: fentebb irtal.

  Az elobbi iromanyommal kicsit rosszul is fogalmaztam, egyaltalan nem
vonatkoztattam a komolyzene egeszere, de azt meg plane nem is mondtam,
hogy "primitiv metrum". Nem tudom, hogy ezt honnan vetted. Az egyszerubb
nem feltetlenul primitiv. Ld. Verdi. Nyilvan nagyon jol ismered.
  A ritmusokrol meg annyit, hogy azt hiszem, mondhatom, hogy van mar egy
kis edzettsegem a figurakkal es ritmuskepletekkel kapcsolatban...
(szerenytelenseg nelkul :-) Igaz, nem tanultam ezeket sehol, de egy par
eve mar autodidakta modon okulok olyan mesterektol, mint Mike Portnoy,
Gene Hoglan, Lars Ulrich, Dave Lombardo, Neil Peart... Ismerosek a nevek?
  Nehanyuk szornyszulemenyevel volt, hogy egy hetnel is tovabb
probalkoztam, mire analizalni tudtam. De sikerult... :-)

: Te jottel itt egy nagy dobassal, hogy aszongya: 19/16. Jo. Ime egy 
: "metrumjelzes" a nicosiai keziratbol: "ad ottava in dupla epitrita". 
: Na, hogy teccik? (Ez egyebkent 7/3-ot jelent (vegyuk eszre, hogy a 
: nevezo *nem* 2 hatvanya!!!!!), de hogy ez hogy jon ki, annak 
: reszletezesetol most eltekintek.)

  A 19/16 csak egy pelda volt. A 31/32 is lazan elofordul, egyebkent
teljesen mindegy. Ertelmezeseddel ellentetben *nem sajnaltam le* a
komolyzenet, csupancsak ahhoz a temahoz szoltam hozza, hogy nincs olyan
stilus, neadj'isten "konnyuzenei" mu, ami versenyez a komolyzenevel.
  Mindossze peldat hoztam fel arra, hogy elofordul a hagyomanyosnak
tekintett mufajokon kivul is olyan szerzemeny, ami kidolgozottsaganak
igenyessegeben vetekszik barmilyen komoly mufajbeli dologgal. Hogy aztan
ettol fuggetlenul a zenei erteke mennyi, az egyenenkent mas elbiralas ala
eshet. Spec. nalam sokat er.

: PS Csak halkan kerdezem - s ez messze tulmutat kettonk eszmecserejen
: -: ha te lesajnalod a technot, en miert ne sajnalhatnam le a te 
: "konnyuzenedet"? Felre ne erts: nem teszem, de ez elvi kerdes: van 
: valamifele abszolut ertekrend? A techno meg Lagzi Lajcsi az 
: _biztosan_ vacak, mondjuk - na de mi a helyzet a tobbivel?

  Abszolut ertekrend? Alig hiszem, hogy lenne. Azt azonban gondolom, hogy
vannak olyan abszolut szempontok, amik alapjan szelsoseges esetben
egyertelmuen itelni lehet, kevesbe szelsoseges esetben pedig epito
eszmecsere targyat kepezhetik.
  Az en "konnyuzenem" (hehe): Nem foglak megolni, ha "lesajnalod"... De
akkor hadd kerdezzem meg: ISMERED? Tudod pontosan, hogy mirol beszelek?

Na, lehuzom magam...
--
http://thunder.sch.bme.hu <--- An official Weendoze-hater server.

 wrote:
: Tisztelt Papua!

: Vegtelenul sajnalom, hogy Neked zenehez ertelmezo szotart kell 
: hasznalni. A konnyu -es komolyzenei hatarok vitajaba nem akarok 
: belemenni, mivel a zenenek velemenyem szerint ez a fajta tipizalasa nem letez
ik
: . 
: Mindenesetre sejtem, hogy Te mit ertesz konnyu vagy komoly zenen. 
: Ennek fenyeben le kell szogeznem, hogy a komoly zenenek nem 
: kifejezett specifikuma a 4/4-es utembeosztas. Ez egy vegtelen nagy 
: baromsag.

  A zenehez valo ertelmezo szotar-hasznalatot azert ejtettem meg, hogy
nehogymar meg tobb "vegtelen nagy baromsag"-ot irjak a
komoly-konnyu-ertekrendrol. :-) Konkretan Gyorgy Ur irasan gondolkodtam el
egy kicsit (azota mar nem faj :-), es a komoly-konnyu definiciojaban is
volt velemenykulonbseg. Hat ezert neztem meg. Egyebkent elolvastad a
nehany regebbi szamot, ahol errol szo volt?
  A 4/4 valoban nem kifejezett specifikuma a komolyzenenek. Nem
altalanositva mondtam, egyebkent errol mar az elobb irtam egy kicsit.
(Persze, azert - foleg a zongoradarabok kozott - igen-igen sok a
4/4-es...) Legalabbis en eddig tulnyomo tobbsegben azokkal talalkoztam.
Persze biztosan bennem van a hiba. Nem vagyok eleg tajekozott.
--
http://thunder.sch.bme.hu <--- An official Weendoze-hater server.

4/4-ben is lehet jo zenet irni, nem kell ahhoz a 11/17 es a 87/564
valtakozasa.
Papua, nem minden Bartok-mu olyan disszonans. Ajanlom:
Divertimento, Tancszvit, Concerto, Allegro Barbaro (ezt
biztois ismered)
Ha arra jartok, Mantovaba menjetek el ! A Gonzaga-kastely
csodas, van benne neheny Mantegna-fresko, maga a varos
hangulatos, ki ne hagyjatok !
Koszonom Gaal Tamasnak a Lantos Ivan-ugyben
adortt valaszt. Azt meg mindig ne ertem, M-on mert
nem lehet Kolinda-CD-t kapni.
LAVOR:  vajon van e egymashoz valami koze a magyar lavo'r
es az olasz lavore stb. (munbka, dolgozni) szavakhoz ?

Egyelore ennyi. Talan kesobb irok tobbbet is.

i

 wrote:
: >                                              En a DT-nek harom albumat
: >ket eve folyamatosan hallgatom, es meg mindig, minden alkalommal rengeteg
: >ujat fedezek fol benne. Ez ezzel nem vagyok egyedul, ha esetleg az IQ-m felo
l
: >lenne ketseged... :-)

: Meg megvaltozhat a velemenyed.

  Megvaltozhat, de en ugy erzem, hogy egyre komolyodom, es ezzel egyutt
egyre inkabb a mostani irany fele halad a velemenyem. Sohasem talalkoztam
meg olyan zenevel ezelott, ami akkora hatassal lett volna ram, mint a
Dream Theater, es talan nem vagyok annyira felrecsuszva, mert sok helyrol
- termeszetesen az elitertelmiseg korebol - ugyanilyen velemenyeket
hallottam. Ez a velemeny azzal egyutt alakult ki bennem, hogy sokat
hallgattam a komolyzenei zeneszerzok leghiresebb(nek tartott) muveit.

: >  Nem erdekes, hogy milyen vegzettseged van, nekem is meg csak alakul. Amit
: >meg a nagy tobbsegrol irtam, azt arra alapozom, hogy sok komolyzeneert
: >rajongo ember nem ismeri a tobbi zenei mufajt, es a sok, valoban altalanosan
: >alacsony szinvonal miatt egy kalap ala vesz mindent, igy elsiklik a figyelme
: >a ritkan, de ottlevo kiemelkedo eloadok folott.
: Latod, te pontosan ugy altalanositottal, ahogyan gondoltad, hogy en altala-
: nositok. Szerintem, kiemelkedo(bb) eloado meg csak van, de kiemelkedo(bb) 
: zeneszerzo mar nem nagyon. A vegzettseg ezen a listan valoban nem szamit, 
: de aki ert a temahoz (jobban, mint en) az megis csak jobban el tudna 
: magyarazni.

  Szandekosan irtam ugy, hogy "sok komolyzeneert rajongo ember". Nem ugy,
hogy "minden". Keretik ezt figyelembe venni. Akinek nem inge, gatyaja.

: Kerlek ne sertodj meg, de Lagzi Lajcsinak is magasfoku a zenei kepzettsege. 
: Ennek ellenere lehetnek tenylegesen jobbak is koztuk. Nekem a gimnaziumban 
: a padtarsam "metalos" volt. De igenyesebb. (Kepzelj el ket olyan padtarsat - 
: negy even kersztul ultunk egymas mellett -, akik kozul az egyik heavy metalt,
 
: a masik komolyzenet hallgatott a walkmenjen orosz ora kereteben!) Igy azert 
: van nemi ralatasom a metalra. A fo bajom az, hogy nagyon agressziv a hangzas 
: es ugye nomen est omen.

  Tobb virtuoz es magasfoku kepzettsegu, nem komolyzenei mufajt jatszo
tarsulat van. Ezek kozul sajna nagyon kevesben ismerek fel kimagaslo
muzikalis kreativitast, de naluk aztan igen.

: A hangszerelestol nem valtozik meg mege a zene. Ugyhogy nem tartom indo-
: koltnak a "foleg azota" kitetelt. Lehet, hogy en is meglepodtem volna. 
: De ez csak annak tudhato be, hogy egy mu ertekesseget, vagy ertekesseget 
: konkret esetben nem tudim megitelni teljes biztonsaggal, ezert nalam 
: okosabbkra hagyatkozom.

  Latod? A fo bajod az a metallal, hogy agressziv a hangzasvilaga. Hat
pontosan ez valtozik meg azzal, hogy csellon adjak elo... Igy olyan
embereknek is szembetunik a kreativitasuk, akiknek az eredeti hangzassal
bajuk van. Ez lett volna a lenyeg.

: >  Lehet, nem ismerek minden komolyzenei eloadot, csakhat... En mar elfogult
: >lettem a DT-vel szemben, mert felfogni sem nagyon tudom, hogy ember olyanra
: >kepes lehet, amit ok muvelnek. Ahany komolyzenei - egyebkent nagyon jo -
: >eloadomveszt hallottam-lattam, csak a toredeke kozelitette meg a DT-t.
: Ezt a kijelentest tudjuk be az elfogultsagodank. Tovabbra sem hiszem el, 
: hogy maradektalanul igazad lenne. Masfelol a virtuozitas nem minden. 
: Pl. Lisztnek sokszor a szemere vetettek, hogy csak virtouz.

  Persze, hogy nem minden a virtuozitas. (ld. ket bekezdessel foljebb).
Nem mindenben azonos a velemenyunk. De ez igy is van rendjen.
Mindazonaltal tovabbra is ugy velem, hogy van realis osszehasonlitasi
alapom.
--
http://thunder.sch.bme.hu <--- An official Weendoze-hater server.

Kedves Mindnyajan!

Minden ember egy uton halad, csak kis kiterok valasztanak el 
egymastol bennunket. Azok utan megyunk mindnyajan, akik mar 
eltavoztak kozulunk.

A ZENE kapocs lehet a multba, s a jovobe, s az eltavozottakhoz.
Ha tehetitek, hallgassatok meg, ertuk felajanlva, veluk a 
zene hangjain keresztul beszelgetve pl. Brahms: Nemet Requiemjet.
Ha ez hosszunak tunik, akkor akar csak annak 1 - 2. tetelet.
Bizonyara sokan nem hallottatok meg dobot ugy szolni, mint az a 2. 
tetelben szol.

Szep elmeny lehet mindannyiunk szamara barmely mas Requiem 
meghallgatasa is. Csak a napokban eppen ezt hallgattam, s annyira 
hatott ram, hogy a temetok gyertyafenye elott, vagy utan biztosan 
lelkunket formalo elmenyt hozhat ez a zene masok szamara is.

Kivanom legyen eros akarata, eleg kitartasa levelem minden 
olvasojanak, ahhoz hogy belehallgasson a napokban ebbe a mube.
 
Ha valaki irna, s megosztana velem zenei elmenyet, szivesen olvasnam.  

"Requiem aeternam dona eis Domine ..."


Szep zenei elmenyt kivanva:


WWW.bdtf.hu/vas/club.html

Egyre elvezetesebb a Kulturat olvasni, nekem a helyi beszamolok
igen tetszettek, szintugy a nemet kerdesben Fischer Istvan es
Nagy Peter irasa.

Mintha elsikkadt volna Horvath Imre alairasba buvo rejtvenye:
 d    m    s   f mrdrd  ddr  rrm.......      <-- honnan van?   
 
 WWW.bdtf.hu/vas/club.html

Persze nem allom meg, hogy a "muveszet", "komoly-konnyu" dagonyaban
meg ne hemperegjek, ugyhogy ime kinyilatkoztatasaim.

A muveszetet szeretem a "mu" = a'l, csina'lt szobol eredeztetni,
szoval ellentetbe allitani a valosagossal, az elettel. A valo csak
azt koveteli tolem, hogy e'hemet, szomjamat oltsam. Ha egyszeru
taplalkozason, szuksegletem kielegitesen tul megadom a modjat,
az egy muvi dolog, vagy akar muveszet is, mint pl. egy teritett
asztal, egy viragcsokor, egy szepen elkeszitett ruha. Azok, akik
(jodolgukban? unalmukban? izlesuk okan?) tehettek, gondot fordi-
tottak mindezek apolasara -- szemben az allati sorban letezokkel.

Nem akarom a gazdag-szegeny ellentetbe belesulykolni ezt a kerdest,
annal is inkabb, mert minden retegen belul az a "paraszt", aki
meg annyi kulturat se visz eletvitelebe, amennyit illene, s az az
"ur", a kulturaltan, valasztekosan teszi dolgat. Szerencsere
az onhibajan kivul elesettek tabora a tortenelem/technika/fejlodes
folytan kisebbsegbe szorul a sajat jogon deklasszalodokkal szemben
(pl. akik kora reggel, utcan, allva, ehgyomorra, uvegbol isszak a sort).
Es bevallom, hajlamos vagyok a muveszeteket fontrol eredeztetni,
a nepi formakat korabbi arisztokratikus szokasokra visszavezetni.

Ugye ezzel a meghatarozassal a muveszetet sikerult szembeallitanom
az elettel, mintegy annak elidegenitesekent. Az elet ket nagy kereke,
a szetvalas/szakosodas es az egyesules/azonositas egyreszt megkivanta
a muveszet apoloitol, hogy sajat eletuk is kulonleges, muvi legyen,
belenyomoritva az allando bizonyitani akaras, szenvedes, az egyeni
elettol valo elfordulas zsakutcajaba (hogy lephet fol este az, aki
egesz nap a foldet tragyazza? ill. az igazi muvesz sajat bo"re'n
tapasztalja meg az elet nyomorusagat, dogoljon ehen, de elotte ertekes
parlataval gazdagitson minket!). Masreszt a muveszet teruleten is
ugyanazok a torvenyek, a muveszet is csak egy arucikk stb.

Ezek utan a komolyzenet mint elidegenitett, muveszi zenet hatarozom
meg, ahol a mestersegbeli tudas, a tradiciok tisztelete vagy epp
azok elleneben valo munkalkodas folyik -- mindegy, a lenyeg, hogy
van viszony a multtal, van emlekezet idoben es terben. (A zene
sajatos helyzete, hogy nem maradt meg, nem maradhatott meg az okori 
pelda, epp eleg gondot, vivodast okozott, ezert indult utjara utolsokent
a muveszetek kozul).

Ezzel szemben a konnyuzene szoros kapcsolatban all az elettel, annyira,
hogy szinte nem is a zenei kerdesekkel torodik, nem is amiatt szeretjuk,
hanem mert annyira rolunk szol. A Beatles pl. zeneileg szinte semmi
ujdonsagot se hozott, megis nagyra tartjuk, es pont azert, mert az eletet
jeleniti meg. Egy esti tancmulatsagon nem fanyalgunk azon, hogy bezzeg
egy masik banda szebben huzna, jobban fujna, mert az a fontos, hogy
vegre itt lehetunk, es a Bozsit/Tonit magunkhoz olelhetjuk.

A kritikaja is ez lenne a ket teruletnek: amennyire tetszetos az ifjak
dacos kiallasa "mi egeszen masok vagyunk / mast akarunk / nem torodunk
semmivel" annyira bargyu is (foleg sokadjara hallva, s aztan megtapasz-
talva, miben is all "massaguk"). A komolyzene viszont eszeveszetten
keresi kapcsolatat a kozosseggel, tancteteleket iktat be, sablon valcer,
gyozelmi indulo, vagy epp gyaszzene -- de mindez tulsagosan leszukult,
"mar nem jon be". Ugyanakkor a mestersegbeli tudast sikerult a csend
megkomponalasa fele taszajtani, tisztan muvi dolgokra elpuskazni --
jaj nekunk! Valamikor, amikor meg mindket terulet a zeneszek birtoka
volt, meg segitett a kompromisszum: parhuzamos mufajok a nagykozonseg,
mint hallgatosag szamara (szimfonia), es (vonosnegyes) a zenevel
foglalatoskodok, mint szerzok es eloadok, meg persze elvezok szamara.

Talan kivilaglik, hogy mindketto lehet "jo", szeretnivalo meginkabb.
Megis, nem kedvelem az elegyiteseket. Elkepzelhetetlennek tartom, hogy
egy Bach mu szintetizatoron hangozzek fol, legalabbis, amig meg lesznek
hagyomanyos hangszerek. Nem annyira a historizalas okan, mert pl. egeszen
jol viselem, ha cimbalmon jatsszak. Hanem mert Bach nemcsak zeneszerzo,
aki epp elfutyult egy dallamot, melyet mar hangszerelni is kell, hanem
olyan valaki, aki a zene egesz folyamataban reszt vett, a kottametszesig
es a hangszer es zeneszerzes oktatasig bezarolag. [Az persze folvetheto,
mit kezdett volna egy Fender zongoraval, de lehetetlen szemelyeket
ennyire kiragadni kornyezetukbol, ugyhogy nem kivanok fantazialni.]
Okolszabalykent Sztravinszkijt ideznem: tartozkodjunk olyan zenektol,
mely csak a halloideg csiklandozasa.

A komoly zenevel azert foglalkozom megis tobbet, mert tobb oromet ad.
Nemcsak Mozartot izzasztotta meg sajat koncertjeinek eljatsszasa, de
minket, hallgatokat is probara tesz, s pont ez a probatetel tolt el
gyonyoruseggel. A komolyzenenek van melysege, kitetszik, mennyi gonddal
hoztak letre, es minel jobban megismered, annal jobban vagyodsz ra,
hogy ujra talalkozz vele -- megha oly termeszetesen folyik is, oly
egyszeruen kovetheto, mint egy Bach mu. 
Vannak dolgok, mikre nem lehet raunni :-)


Udv, ta