T. Aron!

"Vegul en mint szkeptikus ateista azert vagyok nyitottabb a keresztenyseg  fele
 mint az eros ateizmus fele, mert ugy latom, hogy a keresztenysegtol  lehetsege
s, hogy kapok valamit, ami pozitivan megvaltoztatja az eletemet. A masik oldal 
meg tulajdonkebben nem tud nyujtani semmit."

Ha az eros ateizmussal egyutt a tudomany fele fordulsz, akkor sokmindent kaphat
sz, amit a keresztenysegtol akarsz megkapni. Kaphatsz erkolcsot a hummanizmusto
l, kaphatsz magyarazatokat a kulonbozo tudomanyoktol. Kaphatsz szepseget is, me
rt sokkal tobb szepseg van a tudomanyban, mint a vallasokban. (Mar csak azert i
s, mert a tudomany sokkal terjedelmesebben kidolgozott ideologia). Amit nem kap
sz: kozvetlen utasitasokat az eletre, ezeket magadnak kell levezetned, es nem k
apsz vigaszt a halalra. Mennyit foglalkoztal azzal, hogy megprobald megkapni a 
tudomanytol, amit akarsz? Erted pl. a matematikat?

"Nem arrol van szo, hogy Isten kivan toled valamit amit neked be kell  tartani.
 A keresztenyek tobbsege persze igy gondolja, de ezt en tapasztalatbol  elvetem
 . De ugy erzem, hogy lehetseges  egy kapcsolat, egy Istennek nevezett  dologgal
, ami kepes arra, hogy pozitivan befolyasolja az eletedet." 
majd:
">Viccen kivul, egy hivo nem teheti meg, hogy nem fogadja meg
>a bolcs tanacsot. Akkor pedig mar nem is tanacs, hanem parancs.
Megteheti, csak nem valik javara.
Pl. egy gyerek se koteles megfogadni, hogy ne rohangaljon at a uton esz
nelkul. De akkor konnyen elutheti az auto."

Mit jelent akkor az Istennel valo kapcsolat? Milyen eros Isten befolyasas? Nem 
igaz-e, hogy a hivo attol hivo, hogy elfogadja Isten tanacsat, attol fuggetlenu
l, hogy javara valik-e. Itt az a fontos, hogy milyen elv szerint fogadja meg a 
tanacsot. Egy ateista is megfogadhat barmilyen tanacsot, ha javara valik, de el
vbol nem fogad el mas ok miatt senkitol sem tanacsot. Itt arrol van szo, hogy a
 vallasossag ezen momentuma tekintelyelvuseg, es az ateista tobbek kozott ezt i
s elveti. A vallasos pedig ala veti magat a tekintelyelvnek olyan mertekben, am
ennyire befolyasolja Isten. Ha Isten befolyasa csak nagyon gyenge, akkor ez a v
ilagkep egeszen mas.

majd folytatod:
"Ezt onnan gondolom, hogy talalkoztam es beszelgettem mar olyan kereszteny embe
rekkel, akikbol sutott a szeretet, a bekesseg, a boldogsag."
Ismered a gyogyszerek placebo hatasat? A gyogyszer hatasat nagyban befolyasolja
, a gyogyulasba vetett hit. Sot, hatoanyag nelkuli kapszula is javito hatasu le
het, ha a beteg hisz a hatasaban. A vallasok hatasa is hasonlo: Hiszel istenben
, mert erzed a jelenletet, ami azt jelenti, hogy kulonosen boldog vagy, de ez p
ont azert van, mert hiszel Istenben.
Ilyen pszichikai becsapassal akarsz boldog lenni?
A tudomany szepdegetol es eredmenyeitol szerzett boldogsag egeszen mas, mert a 
tudomany tenyei nem az erzelmeimen alapulnak.

"Szerintem egy hivo is felteheti, hogy nincs Isten, csak hat egybol elveti,  me
rt
erzi a jelenletet az eleteben. Ugyanigy jarsz el te is, csak a masik  oldalrol.
"
Egyreszt hivo-e, aki felteheti, hogy nincs Isten, illetve vizsgalgatja a kerdes
t? Masreszt Van-e eletedben olyan erzesed, amely Isten jelenletere utal, es fug
getlen Istenhitedtol? 

Szia!

Kedves Agi!

Valaszok a valaszokra.

1.5 "A Biblia SEHOL nem allitja, hogy a Fold lenne a Vilagegyetem, vagy akar cs
ak=
 a Naprendszer kozeppontja. Isten viszont kozponti szerepet adott neki: hogy
eletterul szolgaljon az embernek, ezert irodott a teremtestortenet
"Foldcentrikusan"."
Ezek szerint Te nem hiszel a Foldon kivuli intelligens eletben? Masreszt az 1.5
 nemcsak foldcentrikus, hanem vilagitoeszkoz-hianycentrikus is. Az emberiseg fe
ltalalta a vilagos ejszakat. Tehat a Biblia okor centrikus is. Ezentul a szentj
anosbogar is vilagit es megsem nappal. Szerintem a konyv ilyen fold, okorcentri
kussaga, valamint nagyolasa inkabb utal mitologikus eredetre, mint Isteni ihlet
esre. Szerintem Isten, ha uj ismereteket akar velunk kozolni, feltetlenul nem f
oldcentrikusan ihleti a Bibliat, mivel a Vilag nam foldcentrikus. Egy jo mu ink
abb a szerzo, mint az olvaso ismereteit kell, hogy tukrozze. Valoszinubbnek tun
ik, hogy a szerzo volt fold- es okorcentrikus, valamint nagyvonalu.

1.7 "Ma mar tudjuk, hogy nagyon sok bizonyiteka van az ozonviznek, hogy azelott
 egyenletes eghajlat volt a Foldon. A felhok mai viztartalma ha most mind a fol
dre zudulna, sem okozhatna akkora aradast, mint ami a Bibliaban le van  irva
(elboritott minden hegyet). Ha feltetelezunk egy vizburkot, amely korulvette  a
 Foldet, elkepzelheto, hogy az ozonviz elott kellemes, egyenletesen paras  mele
g eghajlat uralkodott, es nem esett eso. Az ozonviz soran ez a vizburok "felsza
kadt", es lezudult a foldre, es ez termeszetesen eghajlatvaltozassal  is jart. 
Ezert nincs jelenleg ilyen vizburok."
Mikor volt ez a bizonyos ozonviz? Melyik foldtorteneti korban volt? A Fold egha
jlata mindig is valtozott. Maga, amit irtal, is ellentmondasos, hiszen Te irod,
 hogy ma mar nincs meg a vizburok vize, de teny, hogy a vizburok sincs meg. Hov
a lett a viz?

1.11 A fuvek egyszeru egyetlen kategoriajan kivul igenis varok egy kis reszlete
zest, es nem az evolucio miatt, hanem a novenyfajok nagy szama miatt. Ma akar v
olt evolucio, akar nem kb. ugyanakkora falsulyu a novenyek vilaga, mint az alla
toke. Az allatok teremtese pedig ennel azert reszletesebb. Tovabba megint azt m
ondanam, hogy ertekes informacio lett volna a kulonfele novenyek osztalyozasa e
s teremtese, amit a hivoknek Isten helyebe megirtam volna.

1.14 "Hold vilagit ejszaka - meg akkor is, ha maga nem fenyforras." Az en ertel
mezesem szerint a Hold a szovegben inkabb fenyforras. Ha nem az, csak visszaver
ve vilagit, megemlitettem volna. 

"Barmennyire furcsanak hangzik is: a Biblia szerint a bunbeesesig minden  allat
 novenyeket evett. Sot: az ember is! Mai szemlelettel nem lehet biralni, mert e
gesz mas korulmenyek voltak abban az idoben."

1.30 Ez annyira furcsa, hogy lehetetlen. (Persze Istennek biztos nem az.). Tudv
alevo, hogy a kornyezetvedok nem veletlenul orzik annyira a biodiverzitast. Az 
elovilagban a fajok szuksegesek az egyensuly megtartasa erdekeben. Ha egyaltala
n nincsenek ragadozok, par evtuzed alatt tele lenne a Fold ehenhalt novenyevokk
el. Mivel a szovegben kategorikusan nics nem novenyevo allat, ezert, raadasul a
 holttestek el sem tudnanak bomlani. Regen persze azt hittek, hogy a hus elboml
ik allatok nelkul is.

>3.24 A kerubok orzik az edent. Kik ezek?
Angyalok, olyan szellemi lenyek, akik Isten szolgalataban allnak.

Honnan vannak ezek, ki teremtette oket? Tobb termeszetfeletti leny pedig egyert
elmu tobbistenhitet jelentenek.

"Mivel udvtorteneti szempontbol Seth fontos volt, o lett megemlitve. Lehet, hog
y mar Seth elott voltak  Adamnak lanyai."
A Biblia oriasi mennyisegu utodot sorol fel, csak Adam lanyai nem fontosak?

6.2 Ha az Istenfiak vagy istenfik szellemi lenyek es egyutt haltak emberi asszo
nyokkal, akkor ez meginkabb hasonlit a gorog mitologiahoz. Masreszt Te is beval
lottad, hogy szellemi lenyek, ekkor kerdeses az eredetuk, illetve a monoteizmus
 kerdese.

12.19 Ha Isten nem tartja erkolcsosnek Abram hazugsagat, miert nem emliti ezt m
eg a Biblia, ill. miert nincs bunhodes?

A "Werner Gitt: A teremtes bibliai tanusaga" c. konyvet ill. html.-t meg nem ol
vasta, megprobalom elerni, de szivesen vennem, ha elkuldened, mert nincs netsca
pe hozzaeresem. Mindenesetre az elmeletrol ld. fentebb.

"Igaz, hogy vannak a Bibliaban latszolagos ellentmondasok es  kovetkezetlensege
k, de valojaban mindenre van magyarazat, csak ezek nem minden ember szamara nyi
lvanvaloak. Isten Szent Szelleme, aki az Isten gyermekeiben lakik,
megmagyarazza az Irasokat. Aki nem hisz Istenben, es nem is akar, az nem  erti 
meg. "

Bevallottad, hogy jelenleg van benne szamodra is megmagyarazhatatlan. Tulajdonk
eppen a fontosabb kerdesekre nem valaszoltal (Noe es a biodiverzitas), es csak 
nehany kerdesre adtal szamodra kielegito magyarazatot. Isten Szent Szellemetol 
en teljes tokeletesseget varnek el, es meg Te sem lattad ezt a tokeletesseget. 
Sok hittel nagyon sok konyvben megtalalhatnam az igazsagot. Megfelelo hit barme
ly Irast megmagyarazna nekem. Miert pont a Bibliat valasztanam ki? Vannak tovab
ba olyan konyvek, amelyek igazsaga sokkal nyilvanvalobb. En inkabb ezeket bonge
szem. 
A Bibliaban itt is emlitett kerdesek es meg rendeteg momentum jelzi, hogy ez a 
mu egeszen pontosan az elso szazadok tudasanak megfelelo ismeretekkel lett irva
 (szivarvany, egboltozat, vilagito testek, az elovilag primitiv szemlelete,...)
 . Ennyi bizonyitek barmely mas esetben eleg ahhoz, hogy dontsunk egy kerdesben.
 Ezzel szemben Te ebben az egy esetben a jelek elleneben itelsz. Egyetlen tudat
lansagot sem ismersz be, hanem magyarazat nelkul Istennel takarozol.
Meg ezen is tul, Isten tokeletessegevel egyszeruen osszeegyeztethetetlen a ket 
vagy het tiszta barom ellentmondasa.

Mindezek ellenere annak nagyon orulok, hogy ugy tunik, egyes kerdesek mar Benne
d is megfogalmazodtak. 

Szia!

>Mindenesetre ezek utan azt hiszem, le kell szogeznunk, hogy nem is
>kepviselheted hitelesen a keresztenyseg allaspontjat...
 Tulajdonkeppen en nem a keresztenyek mellett akartam kardoskodni, hanem
a eros ateistak ellen. Tehat nem arrol probaltam beszelni, hogy a
keresztenyeknek igazuk van, hanem hogy _lehet_ hogy igazuk van.

>Miert erzed kisstilunek az eletedet? Ez nagyon fontos kerdesnek tunik.
 Nem erzem. Igazabol a kisstilu szo jelenteset sem ertem kristaly tisztan. Azer
t
irtam
igy, mert akinek valaszoltam, az is ezt a szot hasznalta, es ebbe nem akartam
belekotni.

>Tehat elhataroztad, hogy marpedig te most vallasos leszel, csak meg ki kell
>valasztanod, melyik vallast valaszd?
Nem teljesen. Nem mindenkeppen torekszem arra, hogy vallasos legyek, es
csak igazi megoldasok erdekelnek. Tulajdonkeppen nem latok jobb celt az
eletben, es ha egy materialista szemlelet igaz, akkor is legalabb egy jot
szorakoztam.

>Es milyen szempontok alapjan ohajtasz valasztani? Hogy melyik iger tobb jot?
 Nem az igereteket nezem hanem az eredmenyeket, amik ebben az eletben
megmutatkoznak. Kezdetben tenyleg azt figyelem melyik mennyire szimpatikus,
es hogy milyenek azok akik tenylegesen kovetik a tanitasokat. Ezek utan pl.
megprobalom kovetni az X vallast. Ha azt tapasztalom, hogy teszem azt csak
teli leszek szorongassal a sok ostoba be nem tarthato parancs miatt, ejtem.
Ha azonban azt tapasztalom, hogy ezek utan csak elnezeoen mosolygok olyan
szituaciokban amelyekben korabban duhos voltam, akkor azt mondom, hogy
sinen vagyok.
 Lehet, hogy baromsag amit csinalok, de hat egyenlore nem tudok jobbat.

>Szerintem neked alapjaban veve ketkedo-utkereso termeszeted van, es
>szerintem addig jo, amig ezt a tulajdonsagodat megorzod.
 Es ha ratalalok egy utra, akkor mar nem lesz ez a termeszetem?

>Miert kene leszukiteni magunkat valamelyik partikularis, hagyomanyos
>vilagnezetre?
 Szerintem a vallasok ugy epulnek fel, hogy van egy filozofikus magjuk, amikre
aztan egy nagy rakas kulturalis es egyeb szokas rarakodott. Engem ezek a
vallasra rakodott szokasok, amik elsosorban kulsosegekben nyilvanulnak meg,
nem igazan erdekelnek. Engem pl. a keresztenysegbol az erdekel, amit Jezus
tanitott, ugy 2000 evvel ezelott, es esetleg amit a bolcsebb keresztenyek
hozzatettek.
 Ezek a filozofikus magok pedig altalaban egy gondolatcsoport kore szervezodnek
 .
Pl keresztenyseg: hagyd hogy Isten iranyitsa az eleted. Ezen nincs mit
kimazsolazni.
A tobbi tanitas pedig ebbol kovetkezik. Pl. abbol, hogy kitarom magam Isten
elott, mar kovetkezik, hogy szeretni fogom embertarsaimat.

>Viszont az ateizmus, abbol adodoan, hogy egyfajta
>kotottsegtol megszabaditja az embert, megad egy olyan lehetoseget, amit a
>vallasok nem, megadja pl. a szabadgondolkodas lehetoseget. Ezert szerintem
>potencialisan jobban fejlesztheti az embert, mint barmelyik vallas.
 Sok olyan keresztenyt ismerek akinek teljesen szabad es nyilt a gondolkozasa,
es sok olyan eros ateistat akik meg teljesen bealltak egy iranyba, es
ki se lehetne robbantani oket onnan. Ismetlem mar egy korabban hangoztatott
nezetemet: a eros ateistak semmivel sem mentesebbek a kotottsegektol,
mint a keresztenyek.

>> Masreszt nekem ugy tunik, hogy a gyenge ateistak valahol az eros ateistak
>> es a teistak kozott allnak feluton. Nem tudom miert csapodtak hozza pont az
>> egyik oldalhoz.
>Melyik vallashoz csapodjanak??
 Hat talan egyikhez se, meg az eros ateistakhoz se. Attol, hogy hasonloan elnek
,
meg nem kovetkezik, hogy egy vitaban azonos oldalon kell hogy alljanak.

>Masfelol: szervezodni mar csak azert is kell, mert a keresztenyek igencsak
>szeretnek intoleransan viszonyulni az ateistakhoz
 Na jo, de akkor szervezodjunk a tolerancia alapjan, es ne az Isten letezese
alapjan. Egyebkent a keresztenyekkel se banik olyan jol a tarsadalom. Eleg sok
kozosseg van ahol kikozositenek, vagy legalabb is leneznek ha kiderul, hogy
kereszteny vagy.

> Tovabba: az agnosztikusok is bizonyara ugy erzik, hogy ketkedni-keresgelni
jobb, 
>mint belemerevedni valamelyik vallasba.
 Itt latok egy kis problemat. Ha szerinted keresni jobb, mint megmaradni
valahol,
akkor tulajdonkeppen mar nem is keresel. Masreszt ha szigoruan vett
agnosztukus vagy, akkor mar bizonyossag nelkul hiszel valamiben, ugyanugy
ahogy a keresztenyek teszik.

>Mert bizonyara en is megnyugtatonak talalnam
>pl. azt a gondolatot, hogy a halalom utan is tovabb fogok elni.
Ez a tulvilag dolog meglehetosen hidegen hagy. Mint a fentiekbol kiderul engem
az erdekel mit nyujt a vallas itt es most. Ha csak a tulvilagi oromokkel
kecsektet,
akkor termeszetesen ejtve van, engedhetitek a kutyakat. De a keresztenysegben
meg latok lehetoseget.

>De ha mar lehet licitalni: az ateizmus a megalkuvasmentes igazsagkeresest es
>a gondolkodas szabadsagat tudja nyujtani, es ez nem keves.
 Marmint a gyenge ateizmus. Olyan rossz, hogy mindig osszemosod az erossel.
A megalkuvasmentes igazsagkeresessel en csak a teljes szkepticizmusig
tudok eljutni. Egyebkent en a vallasokban nem valami megdonthetetlen
igazsagot keresek, hanem utmutatast az eletre. Masreszt a vallasosak szabad
akaratukbol gonoldkodnak ugy ahogy. Nem kenyszeriti oket semmi.

>De meg ha sok keresztenynek volt is olyan elmenye,
>hogy talalkozott Istennel, Jezussal, stb., ez csak egy pszichologiai elmeny,
>objektiv bizonyitekok nem tamasztjak ala.
 Ha nekem van egy kapcsolatom Istennel, es ettol nekem sokkal jobb lesz az
eletem, akkor Isten letezik. Persze lehet, hogy Isten nem egy vegtelen hatalom,
hanem csak egy kis szellem vagy az agyaban zajlo biokemiai folyamat.  De ha,
tenyleg segit az eletemben, akkor en azt mondom, hogy nem edekel, hogy
tulajdonkeppen Isten milyen. Szamomra csak a hatasa a fontos, hiszen ezen
tul ugyse tudhatok meg semmi biztosat. Azert ha en kereszteny lennek
valoszinunek tartanam, hogy Isten tenyleg olyan mint a bibliaban, ugyanugy
mint ahogy valoszinunek tartom, hogy ez a szamitogep elottem tenyleg letezik,
es nem csak kepzelem.

> A konkret esetet persze nem ismerhetem, de
>szerintem ez legtobbszor egy torz vilagkepen, onbecsapason alapul (vegulis,
>ha oszintek vagyunk, ez a vilag nem ad okot tul nagy orvendezesre), es az
>ilyen szemelyiseg pszichologiailag sem tekintheto felnottnek.
 Az ilyen cimkeket konnyu masokra aggatni. Mitol is torz egy vilagkep? Az hogy,
ki csapja be magat attol, fugg, hogy mit fogadunk el igazsagnak. Az, hogy
pszichologiailag ki a felnott ki allapitja meg? Ha van egy olyan
vilagszemleletem,
ami boldogsagot ad, akkor felolem akar tarthatnak tokeletesen hulyenek is.
Az, hogy ki milyennek latja a vilagot szubjektiv megiteles dolga. 

Konyvek: Freud vallassal kapcsolatos velemenyet nem ismerem. Frommtol mar
olvastam, igaz mas konyvet, de szinten vallasos temaban. Freudrol inkabb nem
mondok semmit, de Fromm szamomra egy beszukult gondolkodasu pasinak
tunik.

>miert kellene egy rolunk
>szemely szerint gondoskodo, termeszetfolotti lenyben hinni ahhoz, hogy
>szeretetben, bekessegben, boldogsagban eljunk? Magunktol nem megy?
 Nem igazan. Legalabbis en nem ismerek a vallasokon kivul olyan tanitast,
ami erre vallalkozna. Ugy sajat kutfobol pedig akinek ez sikerult, az arulja ma
r
el, hogyan csinalta. Egyebkent lehet, hogy megy magunktol is. Erre pelda a
budhizmus, ami elokelo helyen szerepel nalam, mert eros hajlamom van az
onmegvaltasra.

 Igazabol azt nem ertem az ateistakkal kapcsolatban, hogy minek szapuljak a
keresztenyeket. Szoval egy keresztenyt megertek, ha meg akar teriteni, mert
a hite szerint kulonben elkarhozok. De egy ateista hite szerint a keresztenyek
csak becsapjak onmagukat, amibol vegul is semmi karuk nem szarmazik.
Miert hat ez a harciassag?

Aron

T. Vita!

Erintolegesen sokszor elhangzott itt az evolucio kerdese. A bizonyitekai kozul 
en csak egyet emelnek ki.

Valoszinusegszamitas-elmeleti teny, hogy a mutacio, szelekcio es oroklodessel r
endelkezo rendszerek az utodlast elosegito celfuggveny maximumahoz kozelitenek.
 
Tehat az elovilag teljesen egyertelmuen valtozik az evolucioval, es fejlodik a 
maga celfuggvenye fele. Ezt minden a matematika igazsagat elfogado ember el kel
l, hogy fogadja. Finomabb kerdes, hogy ez a mukodo evolucio valoban el tud-e ju
tni a mai elovilaghoz. Ez pedig atfogalmazva azt jelenti, valyon az elovilag, m
int optimalizacios rendszer eleg rugalmas-e. Sot az evolucios algoritmus kiserl
etileg is bizonyitotta az ilyen tipusu rendszerek csodalatos tulajdonsagait. Na
gyon sok problemat meg tudtak oldani ilyen genetikus algoritmusokkal, ahol a me
goldas megkeresese pont annak a nehezsegnek a lekuzdeset jelentette, hogy az eg
yedek tereben rossz terreszekkel elrelytett reszben volt a megoldas. Es ezek az
 algoritmusok kozel sem voltak olyan osszetettek, mint a bioszfera.
Szamomra ezalapjan teljesen nyilvanvalo, hogy egy ilyen osszetett, ilyen sok el
emu rendszer valoban nagyon rugalmas, es a lehetseges elolenyek nagyon sok faja
hoz el tud jutni. Furcsanak tartanam, ha az elovilag fajai eletkeptelen terresz
ekkel volnanak korulveve genetikai terben. Hogy ez nincs igy, azt aprolekosan e
s kozelitoleg lehet csak bizonyitani. Mindenesetre ez a kis hit szamomra sokkal
 szimpatikusabb es egyszerubb feltetelezes, mint a vallasos magyarazat. Ezentul
 hasznos is.
Tehat az evolucio ma mar nem kerdes, hanem olyan teny, amely jobban ala van tam
asztva, mint sok mas kijelentes, amit mindenki elfogad.

Koszonom a figyelmet.

Sokat vitatkoztunk itt a lelek letezesen, es nem sikerult eljutni a vita vegeig
 . Szerintem azert, mert nem is mondtatok meg, hogy mi az a lelek, igy egyetlen 
ervunk sem renditett meg titeket. Legfeljebb azt mondtatok, hogy a lelek nem ol
yan, hanem amolyan. Szoval, ha hisztek a lelekben, akkor mondjatok meg, hogy mi
 az, amiben hisztek.

Kedves Aron Laci (Nyakas) es Vita!

Nyakas Laci irja:

>>En tudok ugy gondolkozni, hogy 'tegyuk fel, hogy van 'isten',
>>egy (valoban erosen) hivo, nem tud ugy gondolkodni, hogy 'tegyuk fel,
>>hogy nincs isten'.
Aron:
>Szerintem egy hivo is felteheti, hogy nincs Isten, csak hat egybol elveti, mer
t
>erzi a jelenletet az eleteben. Ugyanigy jarsz el te is, csak a masik oldalrol.

Ebben igaza van Aronnak. Tehat gyakorlatilag az elvetett feltevasnel egyik fel
sem jut tovabb, mert az sok kovetkeztetest von maga utan, amit akkor ki kell
cserelni a vilagnezetben es eletben. 
Azert arra kivancsi lennek, hogy milyen kovetkeztetesre jutna egy
ateista-materialista, ha feltetelezne, hogy van Isten. Mert akik megtertek
azok mind
eszrevettek, hogy elotte milyen rejtett buneik voltak es azt igyekeztek
kijavitani, majd sokkal tisztabbnak es konnyebbnek ereztek magukat. Nos
idaig nem tudja elkepzelni egy ateista, hogy van Isten, mert akkor mar
megteronek szamit es nem ateista tobbe. 
Egy hivo meg jobban el tudja szerintem kepzelni az ateizmust, csak elveti az
Aron mondotta okbol. Mert abbol az kovetkezne, ami sok megkeresztelt, de
nem vallasos nem hivovel tortent.

>>Viccen kivul, egy hivo nem teheti meg, hogy nem fogadja meg
>>a bolcs tanacsot. Akkor pedig mar nem is tanacs, hanem parancs.
>Megteheti, csak nem valik javara.

Igy van! Mas kerdes persze, hogy a nem hivonek sem valik javara, csak o nem
tudja. Kulonben ez igen gyakran elofordul, azert kell gyonni. Az ember
esendo, es a kisertes allandoan jelen van.

>>kereszteny az aki annak tartja magat
>OK, el tudom fogadni ezt a megallapitast. Akkor viszont, hogyan hivjuk
>azokat akik tenyleg Jezus tanitasait kovetve, Isten segitsegevel
megvaltoz->tattak az eletuket.

Azert ez nem egeszen ugy van, hogy eleg annyi, hogy valaki keresztenynek
tartsa magat. Annak tobb feltetele van, legalapvetobben, hogy ervenyesen meg
kell legyen keresztelve. A keresztseget pedig nem szolgaltatjak ki csak ugy,
hanem arra fel kell keszulnie egy felnottnek. Gyermekek eseteben a szulok es
keresztszulok (tanuk) teszik le a fogadalmat es igeretet, hogy a gyermeket
kereszteny modon fogjak nevelni. 
Tudom itt jon a kerdes, es mi a helyzet egy megkeresztelt nem hivovel. A
vetkek es bunok, valamint mulasztasok eltavolitanak a kereszteny
szovetsegbol. Ekkor a bunbocsanat szentsegeben (gyonas) kell kerni a
feloldozast, amin keresztul a lelek visszater a szovetsegbe.

Masvalahol irod Aron, hogy sokmindent elvetsz, amit a keresztenyek
elfogadnak. Ok, de akkor gondolkodjunk el, hogy mit is eredmenyez az, ha
mindenki csak azt fogadja el, ami neki tetszik! Jonnek a szektak... Egyik ezt,
masik azt nem fogadja el. 
HA ugy probalnank meg osszehozni oket, hogy mindent torolunk, amit
barmelyikuk nem fogad el, akkor mi maradna? Talan a "ne olj", mert
gyilkossag aldozatanak lenni senki sem szeretne, de meg ebben sem lehetek
teljesen biztos. 
HA a masik veglet szerint probalnank meg egyesiteni oket, hogy azt
bevesszuk a tanitasba, amit barmelyik elfogad, akkor (mas kerdes, hogy azt
eleve mindegyik elutasitja) egy erdekes megfigyelest tehetsz: Minden torvenyt
es szabalyt elfogadnak, csak egyet utasitanak el: a papai foseget, Peter
utodahoz valo huseget. Ki ilyen, mas olyan magyarazattal. Ha ezt elkepzeled,
akkor megerted, hogyan letezik katolikus es protestans. Ennek ellenere
mindegyik elismeri a sajat vezetojuket fonoknek, csak azt mondjak, hogy nem,
az egyetlen fonok Jezus. (Csakhogy akkor Jezus minden kisfonoknek mast
mond, aki valaha szektat alapitott, vagy szakadast okozott?)

Ezt nem igazan vitazo szandekkal mondtam, hanem azert, mert egyetertek
ezzal a kijelenteseddel (Aron):

>Szerintem baromsagban hinni rosszabb mint ketelkedni.

Csak ugyanezt en sokkal finomabban fogalmaztam volna meg. Talan ugy,
hogy mindegy melyik uton teved el az ember...

Udv Teddy

A materialista emberek leggyakoribb velemenye - ha nem is mondjak
ki - a kovetkezo mondat: "Isten az semmi!".
  A Biblia Istent szellemi lenynek mondja, mashol pedig a szellemi
lenyeket az anyagi vilagban levo szelhez hasonlitja, amelyet nem
lat senki, hanem jon valahonnan es megy valahova, es valtozasokat
hoz letre a lathato vilagban, de a tartozkodasi helyet nem tudja
senki.
  Isten olyan mint a szel, a kereszteny emberek osszegyulnek egy
helyen es dicsereteket enekelnek, egyszer csak Isten Szelleme
vegigsopor a termen. Nem latja senki, de erzik mint ahogy a
szellot erzi az ember az arcan. Maskor is velunk van Isten, de
ilyenkor latvanyosan felszabadul az ereje, az emberek erzik, hogy
orom tolti meg a szivuket, es a szabadsag felemelo erzese, ahogy
lemennek az emberekrol a hetkoznapok gondjai. Egyszer csak a
tomegben meggyogyul egy evek ota beteg ember, talan eppen mellettem,
es nem csak o az egyetlen, es szinte mindenki tudja, hogy Isten
kozottunk van, mert szeret bennunket.
  A levego korulvesz bennunket, es nem tunik fel a jelenlete, hanem
teljesen hetkoznapi dolog, Isten is jelenvan mindenhol, de nelkule
is lehetetlen eletben maradni, mint a levego nelkul. Sokan nem hiszik
el, de Isten nelkul az ujjamat sem lennek kepes megmozditani.
Isten alkotta a levegot, es nem mondhatjuk, hogy a levego az semmi.
  A bun az ember eleteben olyan mint egy zart uvegbura mely teljesen
korbeveszi, es a szel nem tor at rajta. Aki mindig ilyen buraban el
mondhatja, hogy a szel az semmi. De ha van egy hatalmas tornado kepes
osszetorni ezt a burat, amit sokan megtapasztaltak mikor elmentek
egy kereszteny istentiszteletre. Eloszor csak neztek, hogy
miert kezdenek furcsan viselkedni az emberek, de a szel egyre erosodott
es megfurcsabb dolgokat lattak, aztan egy hatalmas szellokes szettorte
a korulottuk levo burat es megereztek a szelet ami kisoporte az oket
korulvevo dohos levegot, es beleszagoltak a levegobe amely olyan volt
mint a viragos ret edeskes levegoje, melyben erzodik a kozeli patak
illata, azonnal megszerettek es soha tobbe nem akartak a regi modon elni.
  Talan azt mondod, hogy neked erre nincs szukseged, de valojaban ez
az igazi boldogsag amely megvolt Adam es Eva eleteben, amit 
elveszitettunk de Isten visszaszerezte a szamunkra.

                                        Peto Laszlo

Uraim,
Szenzaciosan erdekfeszito musor zongott a fulembe szerda este a Petofi adon.
Volt abban minden, ufo, tertechnologia, stb. Fel tudna e valaki vilagositani
ezzel kapcsolatban, hogy mit jelent pontosan az "anyaghullamok manipulalasa" ?
Nem ezt csinalom en reggelente, amikor megkenem a vajas, bocs. margarinos
kenyeremet ?  
E heten a dimenziokrol lesz szo. Van valaki, aki ezt a fogalmat pontosan 
ismeri ? Mindenesetre figyeljetek jol szerda este !

Vaskalap.

A Nepszabadsag jan. 18-i, szombati szamanak Hetvege mellekleteben Vida
Gabor akademikus, evoluciobiologus fejti ki ellenvelemenyet Kepes Andras
"Forbidden Archeology" musoraval kapcsolatban.

Szilagy Andras irja (VITA #665):
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
>Nem vilagos, miert kevered bele a tolerancia fogalmat a
>kritikussag-kritikatlansag fogalmaba. Amikor toleranciarol beszelunk,
>szerintem senki nem gondol kritikatlansagra. A tolerancia azt jelenti,
>hogy tiszteletben tartom a masik embert, ugyanolyan ertekesnek tartom,
>mint sajat magamat, es elismerem mindenfele jogat arra, hogy velemenyet
>kifejthesse, azonkivul ugy eljen, ahogy neki tetszik, amig masoknak nem
>art vele. Ettol fuggetlenul azonban kemenyen biralhatom is.

Igen, ez lenne a helyes ertelemben vett tolerancia. De a korunkban
megfigyelheto ideologiai eltolodas kitermelte azt a szelsoseges toleranciat,
amely eleve meggatolja az igazsagkereso vitakat, megalkotta a "polikai
korrektseg" fogalmat, s ha felfogasunk elter a hivatalos liberalis
ideologiatol, akkor jobb csondben maradnunk, kulonben "SZOBELI EROSZAKKAL"
vadolnak meg. "Elmozdultunk attol a meggyozodestol, hogy mindenkinek joga
van a sajat velemenyehez, abba az iranyba, hogy minden velemenynek egyforman
igaza van! Elmozdultunk a pluralizmustol, attol a felfogastol, hogy a vilag
vallasai bekesen elhetnek egymas mellett, a szinkretizmus fele, amely
szerint kulonbozo vallasok hitteteleit zavaros fejjel kombinalni lehet." -
irja Erwin W. Lutzer, "Krisztus es a tobbi isten" c. konyveben (Lelek es
Elet Alapitvany, Budapest, 1995, 36. o.)

 >"Kigyok, merges kigyoknak fajzatjai" - igy beszel Jezus azokhoz, akik nem
 >ertenek vele egyet.
Szerintem osszeteveszted Keresztelo Janossal.

 >Azert gondolom, hogy az ateistak potencialisan toleransabb emberek, mint a
 >keresztenyek, mert oket nem koti semmifele leirt dogma.
En nem beszeltem ateistakrol, mert akikre celoztam, azok anti-teistak.
Nem kotik oket leirt dogmak? Annal inkabb az eloiteletek, az ontelt gog,
a mindenfele felsobbseg elismeresesetol valo irtozas.

>> ugyanakkor megtagadta a bunbocsanatot
>> azoktol, akik a Szentlelket karomoljak hamis tanitasukkal
>Es hogy mi a hamis, azt persze o dontotte el.
Termeszetesen. Sot, a Szentlelket is o kuldte el apostolainak. 

>> A keresztenyseg bevallottan exkluzivista vallas, azt hirdeti, hogy Isten
>> egyedul Jezuson keresztul nyilatkoztatta ki magat, s nincs igazi udvosseg
>> masban, csak obenne. Nem bocsatkozik alkuba az igazsagot illetoen.
>Pontosabban azt illetoen, amit igazsagnak vel, aztan persze vagy igaza
>van, vagy nincs.
A "nem bocsatkozik alkuba" azt jelenti, hogy a keresztenyseg makacsul
ragaszkodik ahhoz az allitasahoz, hogy letezik abszolut igazsag - nem csak
a termeszettudomanyokban, hanem a hitben is, es hogy ezt az igazsagot o
birtokolja - a kapott kinyilatkoztatas reven. Bizonyitekkent fel tud mutatni
egy buntelen, megvaltasra kepes vezetot, Jezus szemelyeben. Ezzel az
"ervvel" szemben nem sokat er az iroasztalszagu spekulacio, ezt csak egy
meg alkalmasabb megvalto felmutatasaval lehetne "uberelni". :-))) 

>Milyen musorokra, kalandregenyekre gondolsz? Mondj nehany peldat!
Hosszuuu!!! Ehhez meg idot es sorlimitet kell talalnom...

>Beleestel a keresztenyeknek abba klasszikus hibajaba, hogy a moralitast
>azonositod a keresztenyseggel.
Dehogy estem, csak Te akarsz beletaszajtani... ;-))) 

 >Ezeket a bajokat nem az Istentol elrugaszkodas okozta, hanem bizonyos
 >alapveto humanista ertekek semmibe vetele, amely humanista ertekek eppugy
 >vallalhatoak ateista alapon, mint keresztenykent, vagy barmelyik mas vallas
 >talajan allva.
Ezt vitasd meg Szolzsenyicinnel! Tudom, hogy a humanista ertekek ateistak
szamara is vallahatok, eppen ez a kereszteny-ateista parbeszed alapja.  De
az altalam emlitett peldak nem a keresztenyseggel karoltve munkalkodo
ateizmusrol, hanem a keresztenyseget megsemmisiteni igyekvo "harcos
ateistakrol" szoltak. Hitler pedig nem kereszteny, hanem satanista volt
(Erwin W. Lutzer fentemlitett konyve errol is beszamol).

Cserny Pista

T. Vita!

Egy kis kiegeszitest fuzok penteken bekuldott irasomhoz, mely
Cser Ferenc ujabb megjegyzeseihez (VITA #671) is kapcsolodik.

Informacio vagy dezinformacio?
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~                     __________   
>Most figyelj, mert tankonyvtol eltero a kovetkezo informacio: amikor a
>merovignok atkeresztelkedtek katolikusra (katolikust es nem keresztenyt
>irok, merthogy arian keresztenyek voltak!!!), kulturalisan akkor sem indul
>meg a folemelkedes. Meg 600 ev telik el, amikor megindul egy uj tipusu
>kulturalis folemelkedes. Ez elsosorban az epiteszetben latszik, a szemelyi
>kulturaban valo a keleti kulturak fele indulo valtozasra meg 2 evszazadot
>kell varni. Az arisztokracia irastudasa is melypontra kerul ekkorra (XIII
>szazad kozepe), es Nyugat Europaban az irastudas, a szellem muvelese az
>eretneknek nyilvanitott es haboruval kitorolt Languedoc-ban folyt.

- Hm, vajon mi volt az a vilagrengeto folfedezes, amely nemcsak a mindossze
  3 evvel ezelott megjelent 9. osztalyos tankonyvet, de az osszes
  kulturtorteneti munkat is hatalytalanitotta? Eddig ugy tudtam, hogy a
  nagyhiru europai egyetemek alapitasa XII. szazadi (Bologna 1119, Parizs
  1150, Oxford 1170). Languedoc fovarosaban, Toulouse-ban pedig 1229, tehat
  a katharokat partolo VII. Rajmund leverese utani az alapitasi datum.

- Lehet, hogy helytelen, de sokan a kozepkor tudomanyos eletenek hajnalat
  Gerbert d'Aurillac ( 950-1003) tudos szerzetes mukodesetol szamitjak, aki
  kora kiemelkedo kepzettsegu fizikusa es matematikusa volt, s elevul-
  hetetlen erdemeket szerzett a hindu (arab) szamiras elterjeszteseben.
  Reims-ben iskolat szervezett, s III. Otto neveloje is volt. Kesobb II.
  Sylvester neven kerult a papai tronra. Gerbert muveltseget Hispaniai
  egyetemeken (Barcelona vagy Cordoba?) szerezte, igy hozzajarult az arab
  kultura meghonositasahoz.

- Toledo visszafoglalasa (1085) utan az eluzott moroktol zsakmanyolt konyvek
  forditasa indul meg nagy lendulettel (kereszteny es zsido tudosok latnak
  hozza a muvek leforditasahoz).

- Leonardo da Pisa (Fibonacci) 1202-ben kiadja a "Liber abaci" cimu konyvet,
  melyben osszefoglalja az araboktol atvett (Algirban tanult) algebrai
  ismereteket, es ezeket sajat eredmenyeivel is kiegeszitette. A matematika
  teren talan o az elso, aki az arab tudomany szintjet meghaladja.

                           *  *  *  *

Ha allitasodat fenntartod, akkor jo lenne hasonlo adatokkal megmutatni,
hogy mely iskolakban mely jeles szemelyek tevekenysege jelzi a kiemelkedo
Languedoc-i tudomanyt es kulturat. 

Launguedoc es a gnosztikusok
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
 >Koztudott, hogy Langedoc muveltsege nem romai kereszteny volt, hanem a
 >mediterran muveltseg tovabbfejlesztese foleg arab es zsido kozvetitessel.
A romai kereszteny (pontosabban: romai katolikus) nem kultura, hanem
vallas. A korabeli kultura nem volt kizarolagosan sem romai, sem kereszteny.

 >Nem voltak zsidok, nem voltak mohamedanok, leginkabb a nazarit gnosztikus
 >hitvilagot vallottak es ebben a tudas, a Sophia meghatarozo szerepet. Ez a
 >korulottuk levo "kereszteny" "kulturat" akkoriban nagyon nem jellemezte. 
Tudomasom szerint Langedoc nagyobb varosai katolikus puspoki szekhelyek
voltak (ehhez tartozo oktatasi rendszerrel), s a lakossag nagyobbreszt
katolikus volt. Kizarolag a XII. szazadi kathar teritesek nyoman, es csak
egyes reszeken kerultek tobbsegbe a katolikusokkal szemben, s ez a nemesseg
atpartolasa reven ment vegbe. Kis szamban voltak vagy lehettek jelen zsidok
es gnosztikusok (a II. szazadtol), de nem ez volt a meghatarozo. 

Nem tudom, hogy magyarul mit jelent a "nazarit gnosztikus", mert van
nazarenus (judaizalo kereszteny szekta, de ez nem gnosztikus), nazoreus
(vagy mandeus - ez egy masik judaizalo szekta, de ez is csak felig-meddig
gnosztikus). Esetleg valakit megtevesztett a Langeudoci varosokban
tapasztalhato Szt. Nazarius tisztelet? (Tobb Languedoc-i varosban volt St.
Nazarius-rol elnevezett templom - persze, ezek meg katolikusok voltak).

Ha pedig Valentinosz gnosztikus tanitasat kovettek, akkor abban tenyleg
szerepel Sophia - csak nem a tudomany istennojekent, hanem a legfobb Isten
megismeresenek rendetlen vagya miatt bunosnek talalt es a Pleromabol
kitaszitott eon, aki a bunos(?) anyagi vilagot teremto gonosz Demiurgoszt
szulte. Hat ennek a Sophianak a tisztelete tenyleg nem jellemezte a
korulottuk levo "kereszteny kulturat" - mert bizonyara jol ismertek a kozeli
Lyon egykori puspokenek, Ireneusnak, "A hamis gnozis tartalma es cafolata"
c. munkajat.

>A Szentfoldrol hazatero templar lovagok is ismereteket hoztak magukkal,
>amiknek Roma/Amor nem nagyon orult.
Konkretan mit hoztak? En ugy tudom, hogy az arab -> europai kulturalis
kozvetites elsosorban Hispania, masodsorban a II. Frigyes uralta Palermo, es
csak harmadsorban a Bizanci kapcsolatok csatornajan folyt.

Cserny Pista   MTA Atommagkutato Intezet, Debrecen (mailto:) 
               WWW homepage  http://esca.atomki.hu/~cserny

 _rt a k_vetkez_ cikkben: >...
> Nem tudom mit tudsz a Bahaaizmusrol, mert ok tanitanak ilyen dolgokat
> mint amiket leirsz.
> En nem ismerem pontosan a hituket, de tudom, hogy benne van a
vallasok
> kozos alapja, es a vallas es a tudomany osszhangba hozasa.
> Aron

Nem ismerek a nagy vallasokon kivul szinte semmit sem, a vallasi
kerdesekkel en is ugy jartam mint sok sorstarsam. Tagadtam, bar azt sem
tudtam, hogy mi az.
De ha az embert a megismeres vagya sujtja, elobb vagy utobb nehany
dolog kiveri a szemet, s ezert hat kisse bele kell melyedni.
A tudasvagyat nem lehet iranyitani. Az iranyitja a figyelmed eppen abba
az iranyba ami ami feltunik az erthetoseg horizontjan.
Irigylem a vallasban felnott nyitott szemleletu embereket, mennyivel
konnyebben talaltak fogodzot, a napi lelki, es tudati problemajukra,
mint en, vagy mint a 40 ev csendes vallashaboruban vesztes sok Magyar.
Szoval amirol szerettem volna irni kivonatosan, egy sok eve egyre
kristalyosodo felismeres. Annyira enyem csak mint a tudasom. Nagyon
r_vid valtozatat a Lajosnak irt valaszomban megtalalod.
Egy hosszabb gondolatebreszto:
Amiert irtam a vitaba, az egy felvetes.
Sok cikk van ami nehezen ertelmezheto szemelyeskedo hangvetelu
magamutogatas, mikozben erezni, hogy a vitazo szemelyisegnek meg nincs
is kialakult szemelyes identitas erzete.
Orientalni szerettem volna mindenkit arra, hogy elgondolkodjanak azon,
vajon ok mit tudnak, es mit hisznek?
A "tolerancia" is fokent erre vonatkozott.
Az univerzum celja en ugy gondolom, hogy a kompromisszum. A ter es
anyag kompromisszuma az idoben. Ha vilag barmely szegmenset vizsgalod
ezt latod.
Ha a csillagokat, vagy egy kovet, s ha nezed a mikroszkopban a
mikrovilag elemi reszecskeit.
Feltetelektol fuggo bonyolultsagu anyagok, energiak, esetleg elet.
Ezek definicioja, a tudomanyok egyuttese. [Csillagaszat, fizika,
biologia....stb.]
Mara azonban a megismeresnek ezen a szintjen egy uj vilag kuszobere
ertunk. Az ember a tudasa alkalmazasaval kepesse valt arra, hogy a
teremto celjat itt a foldon akar teljesen megsemmisitse.
Az emberiseg altal felhalmozott egyre novekvo tudas, nem az univerzum
logikajat koveti, de abbol taplalkozik mikozben figyelembe sem veszi. 
Onzo erdekbol, identitas zavara miatt, minden olyan elvet egyre inkabb
elutasit magatol, amely gatat vethet, az egyeni erdekek kollektiv
ervenyesitesi lehetosegeinek.
A jelenlegi iranyzat alapjan kivetitheto, hogy idovel elutasitja
magatol azt az alarendeltsegi viszonyt, amit talan a vallason keresztul
jellemezhetunk ma leginkabb.
Nezd meg a fejlett orszagokban a vallasok vezeto helyzetben vannak e?
A vezetok kiknek az erdekeit kepviselik, illetve foglalkoznak e az
egyen lelki fejlodesevel? Mit tesznek erte? Hova jut igy az emberiseg?
Nezhetem e, en az egyen ezt tetlenul? S ha nem, szemely szerint mit
tehetek? 
En ugy gondolom, hogy a megoldas kereseseben azt az utat kell kovetnem
amit az emberek tobbsege elfogad, s egy felalitott ervrendszeren
keresztul az ismeretek bovitesevel, s a tenyleges human erteket
kepviselo alapok megerositesen keresztul, magyarazatot kell talalnom, s
adnom mindazoknak akiknek nem adnak a vallasok biztos alapokat ahhoz,
hogy a fent nevezett egyetemes ertekek fennmararadjanak, erosodjenek.
Aki kerdez annak valaszolok.
Az emberiseg egyetlen lehetosege a tulelesre az, hogy minden ember
megtalalja a masik ember szivehez az utat. Az emberi elet egyetlen
ertelme ez lehet. Mert csak igy megerosodve, bekeben es harmoniaban
elve szerezheti meg a jogot, hogy ertelmes lenykent az univerzum tobbi
ertelmei is elfogadjak. Pld. az Isten, de irhatnak barkit, mert nekem
minden izem azt mondja, hogy ez egy es ugyan azt a teremto ertelmet
jelenti. De mint hogy a foldon nagyon sok nyelv van, igy nagyon sok
vallasnak, sokfele hitnek is ki kellett alakulnia.
Teged most Aronnak hivnak s ott elsz ahol. Az vagy ami. De ha szuleid
szuletesed utan a vilag masik vegebe koltoztek volna, most hogyan
diskuralnank? S mirol? Az ember tudod nagyon valtozik. S ami en vagyok
sem mas, mint a szuletesem orientacioja, a korulmenyeimben megkotott
kompromisszumaim, s a megszerzett tudasom osszege.
Egy olyan sokismeretlenes egyenlet amelybol sok van, de a tenyezok
ertekei valtoztatasaval csak matemetikai esely, hogy kaphatjuk e
ketszer ugyan azt az erteket.
Szoval a teremtesnel azt kellene vizsgalni eloszor, hogy mit is
teremtettek?
Mi az az ember?
Hogy mukodik?
Es a fentiek megallapitasai alapjan ki kell kovetkeztetni azt a
tulajdonsagat ami oksagi magyarazatot adhat a letezesere.
Ma ezert hisznek egyre kevesebben a vallasokban, mert ezekre a vallasok
nem adnak a kornak megfelelo valaszt.
Tehat ha az ember letevel eloallitott produktumot megtalatuk, akkor
tudunk kovetkeztetni a teremto lehetseges celjaira.
Ezek ma mar tudomanyos igenyessegu, komoly valaszokat kivannak.
Igen am, de itt mar a tudomany hatarteruletein kell jarnunk. Ott kell
vizsgalodni ahol nincsenek valaszok, csak feltetelezesek, jelensegek,
elmeletek.
- Hat ezert nehez ez, mert nagyon sok idot vesz el az informaciok
begyujtese is.
A halal kozeli elmenyek is sok informaciot adnak, de ezek csak resz
informaciok, fontosak, de csak reszletek.
A terulethez az agymukodest kell figyelembe venni, a parapszichologiat,
es egyebb kapcsolodo hatarteruleteket.
Pld: Az agymukodes vizsgalatanal tobbszor felvetodott kerdes, hogy ez a
"mikro komputer" honnan veszi ezt az iszonyu kapacitast. NEM FER BELE!
Szoval itt alunk ezzel az aggyal, es azt kellene megallapitami, hogy ez
egy fekete lyuk?
Egyesek szerint a kepessegeit vizsgalva 10 szer ekkoranak kellene
lennie a legoptimistabb modell alapjan is.
Mi lehet a magyarazat?
Talan a tudatunk jelentos resze nem is ebben a dimenzioban van?
[Kisfaludi Gy. "A teremtes uzenete"]
S ha egy masik dimenzioban foglal helyet, akkor lehet, hogy az
emberiseg egy kozos szuperinteligenciaval rendelkezik?
Lehet ezzel magyarazni a "tisztanlatast", vagy talan ezt jelenti hogy
az istent magunkban kell keresni?
Igy el bennunk? Vagy mi elunk belole? Ezt az egyesitett szellemi
energiat csapoljak a fizikailag sikerultebb emberpeldanyok, akik
parapszichologiai tulajdonsagokkal rendelkeznek?
Reszlet a "Kathaka Upanisad" -bol. [Jo par ezer eves]
"Bentrol kifele furta a teremto a test nyilasait, s kifele nezunk,
Fordits befele pillantasod: ott van az onvalo. Onmagadban talalod"
Nagyon sok, sot a legtobbet lehetne megmagyarazni a megerthetetlenbol.
Mert a valasznak nagyon egyszerunek kell lennie, ha ez az elmelet igaz,
szinte mindent le lehetne vezetni belole, de mi bizonyitana?
Bar az elmeletek a tudas uttoroi. S az elmeletek bizonyitasi kenyszere
egy jol mukodo tarsadalomban, mindig a kutatok, a tudomany hazi
feladata.
Egyszoval nem akartam en semmi mast, mint: ORIENTALNI
Hatha valakinek van velemenye. [S kozben meg a tudomany szennyeset is
jol kiteregettuk.]
Udvozlettel:
Szebeni Attila

Dzsokinak:

>>A hit nelkuli ember eleg szanalmas teremtes.

>Na de mer? En se ateista, se teista nem vagyok, es megsem sajnalnak 
elegge az emberek.

 Vannak eletceljaid es hiszel abban, hogy el fogod erni azokat ?
 Szerinted csak egy teista vagy egy ateista rendelkezik hittel ?

Udv.: gravis