1. |
Letezhet-e stabil holepcso magara hagyott rendszerben? (mind) |
17 sor |
(cikkei) |
2. |
city=3643 Bivalybasznad; (mind) |
35 sor |
(cikkei) |
3. |
Re: legkor homersekleti eloszlasa (mind) |
19 sor |
(cikkei) |
4. |
legkor (mind) |
23 sor |
(cikkei) |
5. |
re: legkor homersekleti eloszlasa (mind) |
53 sor |
(cikkei) |
6. |
re: legkor homersekleti eloszlasa (mind) |
8 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Letezhet-e stabil holepcso magara hagyott rendszerben? (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
Valójában csak amiatt írogatok, mert úgy vélem, hogy a HIX
_részben_ közpénzbe kerül, s pazarlás volna, ha nem jelenne meg
cikkek tömege - s nem volnának ádáz viták egyes rovatokban.
Varga Endre újra megjelent, s ez egybol ötletett adott.
Sok éve írta, hogy tényleg létezik tárgy, mely inrafavörös sugárzástól
világít - külön energiabefektetés nélkül (???), ha jól emlékszem.
Gondolatkísérlet: Termodinamikailag zártnak nyilvánuló - elozetesen
felfu''tött szoba falai belülrol infravörös sugárzás hatására világító
bevonattal vannak ellátva. A szobában üvegházhatást produkáló
doboz van. A szoba falai a beltéri meleg hatására látható fénnyel
világítják meg az üvegházat (azzal is). Vajon mutathat-e örökösen
magasabb homérsékletet az üvegházon belüli homéro, mint a rajta
kívüli?
Zoli
|
+ - | city=3643 Bivalybasznad; (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
country=Hungry;
phone=+1-800-EAT-SHIT; dob=23061976
Organization: ELTE Geophys.
Subject: Re: legkor homersekleti eloszlasa
MIME-Version: 1.0
Content-Type: text/plain; charset=ISO-8859-1
Content-Transfer-Encoding: 8bit
Thus spake HIX TUDOMANY:
Laci:
> Tegnap autovezetes kozben beszelgettem utasaimmal (gyerekek) az ut
> felszinen a tavolban lathato virtualis pocsolyakrol, meg delibabrol.
> Volt egy kerdesuk, amire nem igazan tudtam valaszolni, pedig biztos
> trivialis, csak elejtettem fel: miert egyre hidegebb a legkor, ahogyan
> felfele haladunk? (legalabbis a termoszferaig.)
Mert a levego nem nagyon nyeli el az elektromagneses sugarakat, csak a
felszin, ezert alulrol melexik, fentrol meg hul ki. Gondolom en...
Az infrat mar elnyeli, igy muxik az uveghazhatas. A felmelegedett felszinrol
sugaroz felfele, tehat az also retegeket melegiti.
Zoli:
> Én meg azt várom, hogy egyértelmuen hitelrontó s egyben igazolatlan
> hamis -_áltudományos_ beszólásod miatt elnézést kérj mindenkitől.
> Állítólag itt áltudományok elleni harc is folyik. ??? Miként?
> Elkendőzéssel nem fog menni. Visszaüt.
Szerintem beke van, csak te harcolsz, mindenki ellen! ;)
--
Valenta Ferenc <vf at elte.hu> Volcano - Mentor Graphics - MES
"My love is REAL, unless declared INTEGER."
|
+ - | Re: legkor homersekleti eloszlasa (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Haho,
írta:
> Tegnap autovezetes kozben beszelgettem utasaimmal (gyerekek) az ut
> felszinen a tavolban lathato virtualis pocsolyakrol, meg delibabrol.
> Volt egy kerdesuk, amire nem igazan tudtam valaszolni, pedig biztos
> trivialis, csak elejtettem fel: miert egyre hidegebb a legkor, ahogyan
> felfele haladunk? (legalabbis a termoszferaig.)
Szerintem azert, mert a napsugarzas elobb a talajt melegiti fel, es a
talaj melegiti a legkort. Minel messzebb van a levego a talajtol, annal
hidegebb.
Szerintem... :)
Udv,
--
Tibcsi(R) - kistee_kukac_chello.hu
|
+ - | legkor (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Laci
>Volt egy kerdesuk, amire nem igazan tudtam valaszolni, pedig biztos
>trivialis, csak elejtettem fel: miert egyre hidegebb a legkor, ahogyan
>felfele haladunk? (legalabbis a termoszferaig.)
Mert a levegon atsut a nap, ezert nem tudja felmelegiteni (nincs
kolcsonhatas).
A foldet felmelegiti, a fold meg felmelegiti a levegot.
Az persze elkezd folfele menni, helyebe hideg jon, ez az idojaras.
Foldkozelben ezert vn mindig melegebb.
Foditottja is van: Langyos tavaszi este, derult, reggelre a fold annyi hot
sugaroz ki, hogy talajmenti fagy lesz, bar a levego lehet melegebb 2m
magassagban, ahol a szabvany szerint merni kell.
Lehet, hogy irtam mar, de elkepeszto homerséklet kulonbsegek vannak a
kornyezetunkben.
Pld. eszakon a tundran nyaron is csak nehany fokos a levego, es jeges az
eszaki a szel, de megmertem a zuzmoretegben 35 fok volt, ott mar nem fujta
szel es napsugarzas annyira megmelegitette. A sekely tavak meg kb 25
fokosak, de a totol nehany meterre mar csak 4 fok van hajnalban a fűben.
Udv.: Janos (a digitalis homeros :-)
|
+ - | re: legkor homersekleti eloszlasa (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> miert egyre hidegebb a legkor, ahogyan
> felfele haladunk? (legalabbis a termoszferaig.)
1. az allitas csak a troposzferara igaz (legalso 10-15 km) esetleg a
mezoszferara (kb 50-100 km között) bar utobbi az atlagember szamara elegge
elmeleti:)
2. roviden azert, mert a troposzfera a foldfelszin felol melegszik, hovezetes
utjan.
A troposzfera olyan suru, hogy dontoen vezetes utjan tud melegedni a felszin
felol. Lent a nyomas (suruseg) is nagyobb, ezert felfele haladva romlik a
hovezetes is, ami alulrol folfele tovabbitana a hot. Parhuzamosan, folfele
haladva IR-ben egyre atlatszobb lesz a legkor, igy sugarzassal tobb ho tud
elszabadulni a vilagur fele. (vizgoz szinte nincs a troposzfera felett)
Mindez egyutt okozza a negativ homersekleti gradienst (es vele instabilitast)
a troposzferaban, ami intenziven tud keveredni is.
Ez utobbi jelentosen hozzajarul a vezeteshez, csokkenti a gradiens nagysagat
- de igy is minusz 50 fok korul van a tetejen.
Ahogy felfele nagyon lecsokken a suruseg, a hovezetes hatasa egyre kisebb
lesz a sugarzashoz kepest. Van egy szint, ahol emiatt a gradiens is megfordul,
e folott van a sztratoszfera. Itt mar a Nap elnyelt UV-sugarzasanak melegito
hatasa dominal a vezetes felett, igy felfele lesz melegebb, lefele hidegebb.
Ez az eloszlas stabil allapot, minimalis a vertikalis atkeveredes. Ezert nem
jo elszennyezni a sztratoszferat, es ezert tart evekig, amig az ide feldobott
vulkani por leulepszik.
Meg feljebb van a mezoszfera, itt megint negativ a homersekleti gradiens, es
eleg durvan, vagy 100 fokot zuhan. Bevallom, nem emlekszem miert van igy, reg
tanultam, es akkor sem volt trivialis:) Bejon a kepbe a molekulak/atomok/ionok
szabad uthossza, hogy milyen atom/ion milyen sugarzast tud jol elnyelni/
kisugarozni, hogyan rekombinalodnak egymasba az ionok stb.. A sugarzasi
energiamerlegek szamitanak, szelsosegesen fugg a homerseklet a Nap magassaga-
tol, polusok felett nyaron akar plusz Celsius is lehet, de minusz 100 ala is
hulhet. Persze, ez mar komoly vakuumnak szamit, hetkoznapi ertelemben nem
sok jelentese van e homersekleteknek.
(A legkor mukodeset talan ugy lehet a legegyszerubben leirni, ha homogennak es
termikusan egyensulyban levonek tekintett infitezimalis retegekre felirjuk a
hovezetes es a sugarzas egyenleteit, aztan kiintegraljuk magassag szerint.
Legalabbis igy tanultuk anno.)
Emlekeim szerint a mezoszfera fizikajat ismerjuk a legkevesbe, egy dolog az
elmeletek, es egy masik, amit tenylegesen merni lehet - ami nem is olyan
egyszeru: repulogephez, ballonhoz ez mar tul magas, muholdhoz tul alacsony,
bar a tetejen rovid elettartamu holdak mar tudnak keringeni.
Feljebb, a termoszfera megint felfele melegszik, kizarolag a Nap sugarzasatol,
eleg szelsosegesen fugg a homerseklet attol is, hogy eppen aktiv a Nap vagy sem
Naptevekenysegi maximum korul 1-2 ezer fok is lehet, minimumkor tizede. Itt
mar egyre inkabb plazma van, a szelsoegesen ritka kozeg miatt makroszkopikus
szabad uthosszakkal, egyre kevesbe ervenyes a homerseklet klasszikus
definicioja.
VAti
|
+ - | re: legkor homersekleti eloszlasa (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> trivialis, csak elejtettem fel: miert egyre hidegebb a legkor, ahogyan
> felfele haladunk? (legalabbis a termoszferaig.)
Mert a legkoron a hosugarzas oda-vissza siman atmegy: leginkabb a Fold
felszine melegiti kozvetlen hoatadassal, ill. utana ez a meleg levego
aramlik felfele es hul le a hideg legtomegekkel talalkozva (ezert kering
egyaltalan: ha fonn lenne a meleg, akkor stabil, mozdulatlan legkor lenne).
Ez addig igaz, amig elerunk addig a retegig, amelyik a kozmikus sugarzas
nagy reszet fogja fel: annak emiatt magas a homerseklete.
|
|