Sziasztok!

Zoli, irt az 1-bites kodolasu ertheto beszedrol. Ez letezik, de nem olyan
formaban, ahogy valoszinuleg tobben gondoljak. Nem tul valoszinu, hogy 1
bites mintavetelezessel ertheto emberi beszedet veszunk fel. A
mobiltelefonok is egybites kodolast alkalmaznak, de eppen ezert egy
teljesen masmilyet. Egy mezei ISDN-telefonnal masodpercenkent 8000 8-bites
mintat vesznek es ezt kuldik at egy B-csatornan (PCM=pulse code
modulation). Mobiltelefonoknal ezt a 64 kbit/s-t osszenyomjak kb. 13
kbit/s-re (egy 13 kbit/s-es PCM alig ertheto). A trukk a kovetkezo: nem az
eppen aktualis mintat kuldik, hanem az elozo mintahoz kepest a kulonbseget
(DPCM, differential PCM). Mivel a beszedjel amplitudoja folyamatosan
valtozik, igy 1-1 minta kozott csak kis kulonbseg lesz, azaz kevesebb
bittel kodolhato ugyanolyan minosegu beszed. Amit 'igazabol' DPCM-nek
hivnak, az egy "elfajult" kulonbseg, ahol egy elkuldott '1' azt jelenti,
hogy a jel eppen felfuto agban van, '-1' pedig, hogy lefuto agban. A
felfutas meredeksege a vevokeszulekben konstans, es az atlagos emberi
beszedhez igazodik.

A dolog bibije, hogyha a jel felfutasa ennel joval gyorsabb v. lassabb,
akkor vagy nem tudja a vevo ezt kovetni, vagy amikor elert egy kuszobot, a
folyamatos lassu csokkenes helyett egy nagyot ugrik. Erre talaltak ki az
ADPCM-et (adaptive DPCM), ami ugy mukodik, hogy ha meghatarozott szamu
'1'-es erkezik sorozatban, akkor egy nagyobb meredeksegre kapcsol at, azaz
osszessegeben jobban koveti a jelet.

Aztan meg vannak szigma-delta modulatorok, amik szinten 1-bites kodolast
produkalnak, de a matematikajukat nem igazan sikerult felfognom.

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

Hello Jano, meg aki meg megszolitott

Egy kis turelmet a valaszokert, de allando rendszerosszeomlas miatt egy
kicsit kesek.(upgrade Athlon 850-re, egy kisse huzos)
Valasz erkezik as soon as possible

Fotiszteletem

Voland

> az alábbiakat írta a következő hírüzenetben:
...
> > Felado :  [Hungary]
> > hogy kobgyok huszonhet almarol van szo?
> Nem tudom, a kobgyok hogy jon ide, de az bizonyos, hogy te itt helytelenul
> alkalmazod a kontrapozicio elvet, meg pedig a kovetkezo keppen:
> "Ha egy allitas bizonyitott, akkor igaz."
> Ha azt vitatnam, hogy egy alma meg ket alma az harom alma, akkor egy
> Ettol fuggetlenul arrol sem vagyok meggyozodve, hogy 2 dimenzios vilag nem
> letezhet. Persze teljesen mas torvenyekkel, mint a 3 dimenzios, es mas
> anyagfogalommal. De elvi akadalyat nem latom. Biztosan te is ismered az
> Eletjatek nevu modellt, amelyben 2 dimenzios kepzodmenyek igen csak
> erdekes eletet elnek, sot, meg szaporodnak is.
>
> Peter

Peter !

Bizonyithato, hogy a Vilag amelyben elunk olyan, hogy egy megadott pontbol
barmely iranyt felvehetunk.
Logikaval belathato, hogy az egyertelmu helymeghatarozasnak szukseges es
elegseges (!!!) feltetele harom terkoordinata.
E helymeghatarozo modszer helyesseget a valos Vilag sehol nem cafolta !
Termeszetesen folvehetunk egy negyedik, ill. akarhanyadik koordinata
tengelyt, es igy uj, akar egyszerubb egyenleteket is gyarthatunk, de mindig
megadhato egy transzformacio amellyel az adott pont helyzete a harom
terkoordinata tengellyel megadott rendszerben egyertelmuen meghatarozott.
Ennek illusztralasara hoztam fel a kobgyok huszonhet alma (talan gyonge)
hasonlatat. Azert mert bonyolultabban fejezem ki, gyokot vagy hatvanyt
hasznalok, attol meg mindossze harom almarol van szo. (A harom alma a
valosag. Ahogy kifejezem mar szellemem alkotasa.(kobgyok huszonhet, -5+8,
stb.)
Az emberi elme kepes a valosagtol elvonatkoztatott dolgokat alkotni. Ilyen a
sik, egy es nulla kiterjedes fogalma. Kepes ures teret, fekete lyukat,
fereglyukat, nulla idot elkepzelni. Az igy egyszerusitett modellre
egyenleteket alkot, melyek matematikai szepsege annyira elkapraztatja, hogy
hajlamossa valik annak hitere; a Vilag pont olyan amilyennek kiszamolta.
Hasznaljuk tovabbra is a ket, egy es nulla dimenziot, vagy ha kell a
haromnal tobbet is, de ne feledkezzunk meg soha arrol, hogy e fogalmakat mi
alkottuk egyszerubb (vagy szebb) egyenleteink kedveert.

Fizikai es elvi akadalya is van a harom dimenziostol kulonbozo valodi (!)
tereknek.
Aki azt allitja, hogy a Vilagnak resze a haromtol kulonbozo az bizonyitsa
be. A harmat konnyu bizonyitani, az ettol kulonbozot viszont lehetetlen.

Meg egy eszrevetel: A gyermek meg mindent lehetsegesnek tart. Ahogy no a
tudasa egyre inkabb kiszuri a lehetetlen dolgokat.
A tudas nem egyenlo a "minden lehetseges" vallasaval.
Persze meseljunk, almodozzunk ! Ufokrol, mas vilagokrol, idoutazasokrol. De
tudjuk szetvalasztani az elmenk alkotta Vilagot a valosagostol !
Ettol inkabb gazdagabbak mint szegenyebbek leszunk.

            M.Gy.

Udv Tudosok!

 wrote:

> Ingyenes energia...
> Azok alapjan, amiket en olvastam a dologrol, arrol van szo, hogy ez az
> allitolagos energia mindenhol ott van, es csak "meg kell csapolni". Marpedig
> ha esetleg tenyleg letezik, akkor miert ne lenne ott mindenhol?

A kerdes a vakumenergiarol szol. A valasz: Valoban van vakumenergia, csak
nagyon izotrop, homogen, egyenletes, stb. A tengerben is hatalmas energiak
vannak meg a levegoben is, pl. szelenergia. Viszont egy nyugvo tengeren
szelcsondben a vitorlashajo gyonyoruen all egy helyben, hiszen nincs
_energiaaramlas_. Ha belegebed a kapitany, akkor is egy helyben fog
allni, nincs ami hajtsa. A vakumenergiaval is "csak" ennyi a baj, nem
akar mozogni.:-)

Istvan

Hi!

Keresem a kovetkezo konyveket, ha valaki tudna roluk valamit, hogy
honnan lehetne beszerezni, nagyon halas lennek.

Dr. Egely Gyorgy: Bevezetes a tertechnologiaba
Dr. Egely Gyorgy: Tiltott talalmanyok

Kerlek maganba is irjatok, ha tudtok segiteni.

Elore is kossz

Galadriel


Sent via Deja.com http://www.deja.com/
Before you buy.

Sziasztok

>Azt hiszem, itt csak a szavakon lovagolsz. Szerintem világos, mirol
>beszeltem. Ha 2 dimenzios lenyt erohatas eri a 3. dimenziobol, akkor
>elhagyhatja. Ugyanigy a 3 dimenzios leny is. Ha nem eri ilyen hatas, akkor
>nem. A lenyeg, hogy onerejebol nem tud kimozdulni.

>En a 2 dimenziot csak analogiakent hoztam fel.

Meg mielott valaki felreertene a dolgot, en nem a negyedik .. n-dik dimenzio
cafolatakent irtam a megjegyzesemet a harom-ket dimenzios lenyekre. De ha
valamit "nizonyitani" akarunk akkor eleg nehez logikailag hibas peldakkal
elfogadtatni azt.
A mi harmadik dimenzionkbol sohasem sikerult a ketdimenzios sikokat meg
erzekelni sem. Persze, hogy nem, hiszen nem letezik, ahogy a kovetkezo
leveledbol kiderult.

Csak azert is megeroszakoljuk a logikat. Ha nekunk kinos a ketdimenzio,
akkor eldobjuk, a negyediket meg vele magyarazzuk.

Péter

>"Ha egy allitas bizonyitott, akkor igaz."

>Te ebbol igy kovetkeztetsz:

>"Ha egy allitas nem bizonyitott, akkor nem igaz"

>Holott a logika csak ennyit engedne meg:

>"Ha egy allitas nem igaz, akkor nem bizonyitott."

Szerintem meg:

Ha egy allitas nem bizonyitott, akkor igaz VAGY hamis.

Péter

 irta:

> A minap egy delfinek tanitasarol szolo filmbe belekukkantva
> merult fel bennem a kerdes, hogy mennyire hasonlithat a
> szemuk illetve a latasuk az emberehez. [...] A delfinek 
> viselkedesebol arra kovetkeztetek,hogy ok elesen latnak mind a 
> viz alatt, mind pedig akkor, ha a fejuket kiemelik a vizbol.
> Talan tudjak korrigalni a fent emlitett elterest?

En ugy tudom, hogy a cetfelek a viz alatt elsosorban a szonarjuk
(ultrahangos radar) segitsegevel tajekozodnak. A szonar mukodesi elve
ugyanaz, mint a deneverek altal "kifejlesztett" rendszere. A szemuket mar
csak azert sem hasznalhatjak tul sok mindenre, mert csak a legfelsobb
vizretegekben van ehhez elegendo feny, ok viszont gyakran tobb szaz meter
melyre is lemerulnek.
Udv,
Peter

>(Erdekes alkalmazasa lenne: buvarpalack helyett a vizbol csinalna valami
 >kutyu oxigent, magyarul korlatlan ideig lehetne buvarkodni, es esetleg
 >sokkal kisebb es konnyebb is lehetne a "palack".)

Engedtessek meg a gyakorlo konnyubuvarnak, hogy kozbekotyogjon:
A viz alatt toltheto idot nem a palackban levo levo levego mennyisege
korlatozza, hanem a nagy nyomason a verbe beoldodo gazok (foleg nitrogen)
mennyisege. Ha tul sokaig vagy lenn (mondjuk 30m melyen, ahol durvan 4
atmoszfera a nyomas, tobb mint 20 percig) akkor a buvarkodas alatt tul sok gaz
oldodik a verben s ezen keresztul a szovetekben,a testnedvben. A merules
vegen a felszinre  erve az alacsony nyomason buborek formajaban kivalik a
testnedvekbol az oldott gaz, ugy, mint amikor felbontasz (es ezzel legkori 
nyomasra
hozol) egy szensavas uditus palackot.
Tablazatokba foglalt adatokbol szamitja ki a buvar, hogy milyen melysegben
mennyi idot tolthet. Egymast koveto meruleseknel figyelembe veszi a kozben
felszinen toltott idot is. Esetleg egy buvar kompjuter segit: meri es
folyamatosan integralja a kulonbozo melysegekben toltott idoket es jelzi,
hogy mennyi idod van meg hatra. Az adott melysegben. Mielott veszelyesen
telitodnel nitrogennel.
Hiaba viszel ket palack levegot magaddal, nem maradhatsz tovabb.
Illetve, ha maradsz, akkor csak lassan, fokozatosan johetsz a felszinre,
dekompresszios megallasokkal, amikor az addig oldott gaz lassan kiurul a
szervezetbol. Itt nagyon jol jonne a korlatlan mennyisegu levego!

Jo merulest!
30 meter melyen senki sem hallja a sikolyodat.   :-)

Benyo  írta:

> Egyebkent hogy az egesz lehetseges-e: nos szerintem a fizikaban csak olyat
> lehet allitani, hogy mi lehetseges. Hogy mi nem lehetseges, olyat nem...

Szerintem sokszor állít ilyesmit is. Csak két rövid példa:

1. Pauli-féle kizárási elv:
Két elektron azonos kvantumállapotban való tartozkodása nem lehetséges.

2. Termodinamika harmadik főtétele:
Abszolút 0 fokra lehűteni valamit nem lehetséges.

Üdv: Youme

VAti  kérdezte:
> Nem tudom a DVD ezekbol mit hasznal tenylegesen, ki tudja?

Ha jól tudom a DVD az mpeg2-őt használja. Az mpeg2-ben sugárzott digitális
műholdas TV adásokról (DVB) szivesen írok néhány sort. 1 transzponderről
(ahol régen analóg módon 1 TV műsor jött) most egy adatfolyam kerül
továbbításra fázis modulációban. Általában 27,5 millió szimbólum/sec az
átviteli sebesség, és 1 szimbólum 2 bitet képes tárolni a fázis moduláció
miatt. Tehát a tényleges átviteli sebesség 55 Mbit/sec. A hibajavítás
általában 3/4, így a hasznos adatfolyam sebessége: 41 Mbit/sec. Ezzel
visznek át 7-8 TV műsort multiplexelve. Azaz kb: 5 Mbit/sec jut egy TV
adásra. Az mpeg2 lényege az, hogy csak a két képkocka közötti különbséget
viszi át. Persze bizonyos időközönként (2-3 másodperc) elküldi az egész
képet, hogy bármikor bekapcsolódhassunk az adásba és, hogy "tiszta lappal"
indulhasson a tömörítési algoritmus. Ami viszont szemmel látható probléma,
hogy a mozgalmas sport közvetítéseknél már jól látható a szűk keresztmetszet
miatt fellépő "kockásodás". A híreket felolvasó bemondó viszont borotva éles
képet mutat. Ez azért van, mivel a multiplexelés időosztásos alapon működik,
azaz mindegyik műsor egyforma szeletet kap. A következő lépés (jelenleg
dolgoznak is ezen) az, hogy un. statisztikai multiplexelést használjanak és
így a TV bemondó (vagy mondjuk egy monoszkóp) ki nem használt
sávszélességét, kölcsönadhassa a sportközvetítésnek, vagy éppen a mozgalmas
akció filmnek.

Üdv: Youme

Sziasztok,

Tok uj vagyok a Tudomany listan.
Lattam, hogy epp a Dimenziokrol beszelgettek.
Ha megengeditek...

En olvastam Karinthy Frigyes "Mennyei riport" c. konyvet,
s azota maskent latom a dimenzio fogalmat. Egyet is
ertek ezzel a felfogassal. Olvassatok el!
Mindenki valamilyen dimenzioban van.
A 3D-s jelen lete az almainak koszonheto.
Fel-fele nem lehet a dimenziokba maszkalni (van akinek
sikerul lasd. Karinthy konyv)
Ez nincs benne, de en ezt a kovetkeztetest vontam le.
Elkepzelheto, hogy "lefenykepeznek" szellemeket.
(2D leny := szellem;)
De erre kicsi az esely. Mivel a szellem 2D-ben el,
te pedig 3D-ben (almodsz), csak nagyon ritkan lathatod.
Pl. Legyen a szellem egy lap. Ket iranyba van kiterjedese.
Ez a lapja. Ha ez nem 3D-s, akkor csak akkor latod, amikor
a lap feluletet "szemben" latod (ha a ket szemed vonala egy egyenest
hataroz meg, akkor ez az egyenes parhuzamos a lap
elevel). Bocs, ha erthetetlen...

Gabo

LEHET, HOGY ÖK MEG NEM-USZO-SZEMÜVEGET HORDANAK.
ugy ertem, azert volt egy kicsi idejük, hogy alkalmazkodjon a szemük
"anyaga" eme igen specko problemahoz.
u.i.: Te is sokat unatkozol?

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: Mail-Gate.DeTeLine.de)

Elnezest kerek a Tudomany precizitashoz szokott olvasoitol, a napi
munka Microsoft termekekkel nem tesz jot a pontos fogalmazasra
valo hajlandosagnak. 8-)

Onhelyesbites:
A harmadfoku egyenlet megoldokepleteben masodik gyok IS
szerepel, es harmadik gyok IS.

Mentsegemre legyen szolva, hogy a harmadik gyok  nem egy
nagy etvasz, minden valos szamnak van pontosan egy valos
harmadik gyoke, es minden valos szam pontosan egy valos
szam harmadik gyoke.
Persze komplex szamsikon mar minden szamnak van n darab
n. gyoke.

Tibi

Ferenc irta:
>> - Raadasul a termeszetes szelekcio elmeletet, mint feltetelezett
>> mechanizmust igen sokan elfogadjak.
>
> Es sokan nem fogadjak el, mert nem tekintik meggyozonek. (Csak egy kerdes:
> szamold ki, milyen surun kellett volna produktiv mutacionak
> bekovetkeznie!)

Kerdesed alapjan feltetelezem Te mar kiszamoltad milyen surun kellett volna
produktiv mutacionak bekovetkeznie. Ha kozetenned ezeket a szamitasokat
gondolom sokat tanulhatnank belole. Persze az is sokat segitene ha elmondand
hogyan is kell hozzalatni egy ilyen szamitashoz.

Addig is probalkoznek valamivel. Nezzuk meg mi annak a valoszinusege, hogy
8 veletlenszeruen valasztott betu pont az EVOLUCIO szot adja: 30 betuvel
szamolva ennek a valoszinusege: 1:30^8 (<10^-12). Ez egy lepesben eleg
valoszinutlen hogy letrejon.

Most nezzuk a kovetkezo algoritmust:
1. vegyunk egy 8 veletlenszeru betutbol allo szot
2. keszitsunk 1000 masolatot ebbol ugy hogy egy betut veletlenszeruen
   modositunk (reproduction, mutation)
3. a 1000 masolatbol vegyuk azt amelyikben a legtobb betu egyezik az
   EVOLUCIO szoval (selection)
4. ha megkaptuk az EVOLUCIO szot vege, kulonben vissza a 2. pontra

A lepesszam varhato erteket ki lehet pontosan szamolni, lehet szamitogepes
szimulaciot is vegezni, nos ez az algoritmus eleg hamar (<30 lepes) alatt
leall es megtalalja az EVOLUCIO szot (a mai szamitogepeken 1 masodpercnel!!!
is rovidebb ido alatt megtortenik), mig ha csak veletlenszeruen generalnank
szavakat amig az EVOLUCIO szot meg kapjuk az bizony napokig tartana. A szo
hosszaval ez az arany exponencialisan romlik. Ez a kulonbseg a vak veletlen
es a szelekcio kozott.

Ferenc, varom a Te szamitasaidat is!

Udv
Bogyom

Szia,

> A valaszotokat koszonom szepen, de sajnos nem ertem oket. 

A kerdesedet en ugy ertettem, hogy milyen *gazdasagi/tarsadalmi* hatasai
lennenek az ingyen energianak, es erre probaltam valaszolni. Kozben mar
elolvastam Janos irasat a radiatorokrol, igy a tulmelegedesre vonatkozo
joslatomat visszavonom.

> Laci, miert kellene a kocsikba tovabbra is benzin?

Azert, mert benzinmotor van bennuk, mind az otszazmillioban (nem tudom
mennyi auto fut szerte a vilagban, en ennyire saccolom). A benzinmotorba
pedig benzint kell tolteni. A gazuzemre torteno atalakitas egeszen
egyszeru (es a gaz olcsobb, mint a benzin), es megis nagyon kevesen
torik vele magukat.

A nullponti energia kinyereserol:

> Azok alapjan, amiket en olvastam a dologrol, arrol van szo, hogy ez az
> allitolagos energia mindenhol ott van, es csak "meg kell csapolni".

A mindenutt jelen levo energia kinyeresenek nehezseget probald meg ugy
elkepzelni, hogy vizieromuvet telepitesz a Balatonra. Ha szeretned a
viz (helyzeti) energiajat hasznositani (olyan energiafajtava alakitani
amit konnyen fel tudunk hasznalni, pl elektromossag), akkor egy olyan
helyet kell keresned, ahol a viznek alacsonyabb helyzeti energiaja lesz,
atfolyatni oda a Balatont, az atfolyas soran leadott helyzeti energiat
pedig (tobb lepesben) elektromossagga lehet alakitani.

A termoelem ugyanez pepitaban: egy meleg es egy hideg pont kozotti
homersekletkulonbseget alakithatsz at elektromos aramma; mukodese
kozben a termoelem a melegebb pontot huteni fogja, a hidegebb pontot
pedig melegiteni, a homerseklet kiegyenlitodeseig.

A szen elegetesekor az oxigenatomok kozotti valamint a szenatomok
kozotti koteseket felszakitjuk, es szen-oxigen koteseket hozunk
letre; a kotesi energiak kozotti kulonbseg jelenik meg hoenergiakent,
amit az eromuben (tobb lepesben) elektromossagga lehet alakitani.

Lehet, hogy tulegyszerusitettem a magyarazatot.

De a nullponti energia mindenutt ott van (ha nem is olyan sok mint
Egely es nehany sorstarsa hirdeti), es eleg homogen eloszlasban; a
kilincskerek-pelda ota pedig tudjuk, hogy a reszecskek veletlenszeru
mozgasabol adodo pillanatnyi inhomogenitasokat nem lehet energia-
kinyeresre kihasznalni.

Udv///Laci

John irt a ko:po~halrol.

A kopohalallat ugy vadaszik, hogy a felszin alol kileskelodve megkeresi
a vizhez kozeli agakra raulo bogarakat, lassan alajuk uszik, es vizzel
lekopi oket. A fenytores valoban gondot okoz, nekunk, mert mi latjuk a
palcat "megtorni" ahogy a poharba nezunk. A kopohalnak nem kell szamolni
a fenytoressel, ennel sokkal egyszerubben vadaszik: amikor a recehartyajan
egy bizonyos pontra vetul a celpont kepe, akkor a kopese epp eltalalja a
vacsorat. Egy biologus egyszer leirt egy esetet amikor az egyik kiserleti
hala megserult es a szaja kicsit ferden forrt ossze. Attol kezdve mindig a
celpont melle lott. Ha a biologus nem konyorul meg rajta, gyorsan ehenhalt
volna, mert nem tudott alkalmazkodni (ha rajon, hogy kicsit ferde a szaja,
alacsonyabban levo celpontokat valaszt amelyeket igy is eltalalt volna).

A tortenet mintha Greguss Ferenc eleven talalmanyok cimu konyvebol
szarmazna (de nem biztos). Lehet, hogy jo municiot szolgaltatok vele
az antievolucio-hivoknek, de ezzel epp azt bizonyitom, hogy nem vagyok
elfogult, nem szelektalom ki azokat a megfigyeleseket, amelyeket meg
nem tudok magyarazni.

Udv///Laci

> > Nem is kell, hogy megegyezzenek. Akkor kene egyezniuk, ha a muon pont
> > annyi ideig elne, mint amennyi alatt leer. Azt viszont senki se allitja.
> 
> A "baj" csak az, hogy sokkal lassabban er le, mint ameddig "el", ezert
> kell az idodilatacio


Szerintem ugyanarrol beszelunk. Ha pl. v=0,9999c, akkor a muon
sajatidejeben 2 mikrosec a foldi megfigyelo szerint kb. 141 mikrosec. 10
km magasrol viszont 0,9999c-vel 33 mikrosec alatt leer. Ha jol ertettem,
Voland azt nehezmenyezte, hogy ez a ket ido nem egyezik. Erre mondtam,
hogy nem is kell egyezniuk.

Udv:
Jano

> Mit velnel a kis-kopo -hal latas es kalkulalo tehetsegerol? Amely egy
> csop viz fel-lovesevel a viz alol lovi le a vizekfolotti szallo
> bogarakat.Hogyn tudna az optic-elterest?????

Ugyanonnan tudja, ahonnan a landzsaval halaszo bennszulottek. Ok sem
fizikaoran tanultak a Snellius-Descartes torvenyt, megis megelnek belole.

Udv:
Jano

> Ha nem tudjuk eldonteni, melyik verzio az igazi, akkor
> mindharom verzio valosagos.
> De hogy fer bele haromfele valosag egy vilagba ?

Mindenkinek a sajat tapasztalata a valosag. Meg kell baratkozni azzal a
gondolattal, hogy mas rendszerbol mast tapasztalnak. Az egyidejuseg nem
abszolut ervenyu!!
Kicsit megnyugtato, hogy olyan rendszer viszont nincs, amelyben az
aldozat a loves _elott_ halna meg...

Udv:
Jano

Benyo
>Azok alapjan, amiket en olvastam a dologrol, arrol van szo, hogy ez az
>allitolagos energia mindenhol ott van, es csak "meg kell csapolni".
Persze. Csak ugy lehetetlen megcsapolni, ahogy a vakuumenergiasok szeretnek.
Felejtsd el.

Mathi,
> alakban az alapmuveletekkel, es a gyokvonassal irja fel az eredmenyt.
> Ez egy eleg praktikus de matematikailag vegulis specialis valami,
> semmi csodalkozni valo nincs azon, hogy a negyzet inverzevel nem
> lehet felirni az 5odfoku egyenlet megoldasat. Miert is lehetne?
> Az is csoda, hogy a harmadfokuet fel lehet.

Az otodfoku ot darab, az ismeretlent tartalmazo elsofoku kifejezes
osszeszorzasaval jon letre.
Megengedem neked, hogy negyedik gyokkel, (na egye fene, otodik gyokkel :-)
felirj egy megoldokepletet!
Szoval, van itt egy aszimmetria, na. Harom terdimenzio, (plusz az ido, a
negyedfokhoz) slussz passz....

:-)


Janos

Keves Tudosok!

Janos wrote:
>Egyebkent meg lett mondva. Sokszor.

Nem szeretek tekintelyekre hivatkozni, de a mult heten beszelgettem az MTA
Biologiai Tudomanyok Osztalyanak ket tagjaval. Kijelentettek: Lehet, hogy a
evolucio mechanizmusat _sohasem_ fogjuk megismerni.

>> SZVSZ ideje lenni mar levonni a
>> tortenelem tanulsagait, es szakitani Marx, Engels, Lenin es Sztalin
>> filozofiajaval nemcsak nalunk, hanem a marxista ideologiaval
teljesseggel
>> atitatott nyugati tudomanyos eletben is...
>Na, ez a demagogia mintakepe.
>Azert, mert Marx es Engels rendszeresen reggelizett, Lenin szerette a jo
>noket, Sztalin (meg Brezsnyev:-) a vodkat, en meg nem leszek marxista, hogy
>nemely tekintetben kovetem az izlesuket.
>SZVSZ, ideje lenne mar levonni a tanulsagot, es nem megkerdojelezni a
>tenyeket, es meg kevesbe atpolitizalni.
>Ha a papa oszentsege ezt megtette, megtehetjuk mi is (hivok, es nem hivok
>egyarant).

1. Sajnos, a tortenelem tanusaga szerint a tudomany sohasem szokott mentes
lenni a filozofia, a vallas, a politika stb. befolyasatol. A mai tudomany is
egy "ertelmisegi vilagnezet" befolyasa alatt all.

2. Amiota a pa'pa't beugrattak abba a szerencsetlen nyilatkozatba, a
materialistak koreben ugrasszeruen megnott a papai csalhatatlansagot
vedelmezok szama.

Math wrote:
>olyan ez, mintha a Newtoni elmeletet a billiardra alkalmaznad. eleg nehez
>kiszamolni, hogy a kezdolokesnel mi fog tortenni, bar pontosan tudod, hogy
>milyen altalanos torvenyek hatarozzak meg azt.

>nem. mig az evolucional pontosan ismert az altalanos mechanizmus, ami
>meghatarozza a leszarmazast, addig az intelligens tervezo eseteben soha
>senki nem mondott meg altalanos tervezesi iranyelveket, amely szerint a
>tervezes tortent.

Itt van a kutya eltemetve. Sokakkal egyutt en sem vagyok kepes belatni, hogy
az evolucional pontosan ismert az altalanos mechanizmus, ami meghatarozza a
leszarmazast.
A helyzet nem olyan, mint a newtoni mechanika es a billiard, hanem sokkal
inkabb olyan, mint a newtoni mechanika es a fenysebesseghez kozeli testek
vagy a Planck-allando kozeleben levo hatasok eseteben. Az evolucio manapsag
divatos elmelete (neodarwinizmus: mutacio + szelekcio) szuk feltetelek
kozott ervenyesulo torvenyek vakmero extrapolacioja.

Andras asked:

>Milyen ideologiaval lehetett tele Darwin vagy Wallace feje, amikor a
>fajok leszarmazasan gondolkodtak?

Ezt veletlenul tudjuk. Darwine a korabeli angol kozeposztaly
liberalis-szabadversenyes eszmeivel (ahogyan azok elsosorban Malthusnal
lecsapodtak), Wallace pedig spiritiszta-teozofus gondolatokkal.

Udvozlettel

Ferenc

 wrote:
> 
> > Felado :  [Hungary]
> 
> > A nulla, egy ill. ket dimenzionek nincs fizikai tartalma, azok csupan a
> > minden iranyba kiterjedo Vilag egyszerusitett modelljei. Sik, egyenes,
> > pont a valosagban nincs.
> 
> Ahogy mondtad, hasonlat volt, tehat nem kell elvetni, nem azt allitottam,
> hogy ilyen lenyek leteznek, hanem pusztan szemleletes parhuzamot vontam,
> mivel a 4 dimenziot nem tudjuk elkepzelni.

En ugy tudom, hogy az elektronok bizonyos helyzetekben (behatarolva)
viselkedhetnek 2 ill. 1 dimenzios objektumkent is. A 2 dimenziosnak
egeszen masok a tulajdonsagai! Az 1 dimenzios nagyjabol ugy viselkedik,
mint 3 dimenzioban, csak kevesebb a szabadsagfoka. Tehat van valodi sik
ill. egyenes ter is. 0 dimenzios terkent viselkedhet _esetleg_ a fekete
lyuk vagy egy atom belso tere (benne levo anyagok szabadsagfoka, kulso
informacio bejutasa, stb).

> Ettol fuggetlenul arrol sem vagyok meggyozodve, hogy 2 dimenzios vilag nem
> letezhet. Persze teljesen mas torvenyekkel, mint a 3 dimenzios, es mas
> anyagfogalommal. De elvi akadalyat nem latom. Biztosan te is ismered az
> Eletjatek nevu modellt, amelyben 2 dimenzios kepzodmenyek igen csak erdekes
> eletet elnek, sot, meg szaporodnak is.
> 
> Peter

Szerintem is erdekes, de ez egy 2 dimenzios ter mesterseges modellje,
nem valodi 2 dimenzios.

T Tudos Urak! Tanarak, Oktatok, Nevelok!

Igen nehez kerdesben kerem segitsegeteket. Unokaocsem informatika tagozatos 
gimnaziumba fog felvetelizni, s a tetelsorban szerepel tobbek kozott a 
kovetkezo tetel is:

- Informaco feldolgozasa, tovabbitasa, tarolasa

Es itt nem arra a helyes kis abrara gondolnak, amiben ado-kodolo-csatorna-
dekodolo-vevo meg ilyesmi van, az egy masik tetel.
Szerintetek milyen valaszt varnak erre egy 14 eves gyerektol, aki meg nem 
tanult ilyesmit tanoran?
Kerestem a weben, de semmi ideillot nem talaltam.

Elore is koszi a segitseget

tlaci

Kedves Ferenc!

>Sokan pedig nem fogadjak el. Tehat el kell ismerni, hogy a bizonyito erejuk
>legalabb is _vitatott_. Igazan meggyozoek csak a teljes konszenzussal
>elfogadott bizonyitekok. Nem gondolod, hogy ha egy elmeletet szazotven
> ev utan is egyaltalan vitatni lehet, talan megsem olyan tokeletes? Lehet
> az antievolucionista ervekkel is vitatkozni, de azt azert nem lehet
mondani,
> hogy ezek az ervek keptelensegek.
itt megint feluletes vagy.
1) a konszenzusnak csupan a legegyszerubb tapasztalatokra vonatkozoan kell
meglennie. tehat a konszenzusnak a leleteket illetoen arrol kell meglennie,
hogy talaltak itt es itt ilyen leletet, igy neznek ki, ez az osszetevojuk,
ezt emrik a kulonbozo vizsgalati modszerek.
2) a magyarazatoknak, elmelekdeseknek nem kell konszenzusosnak lennie, hanem
logikusnak, szigoruan logikailag helyesnek. ez nem konszenzus kerdese, mert
a logikai szabalyok rogzitve vannak.
3) attol, hogy van valaki, aki vitat egy elmeletet, attol az meg lehet
elfogadott. a relativitaselmeletet is vitatjak, az energiamegmaradas
torvenyet is vitatjak. az a kerdes, hogy a kritika korrekt-e vagy sem. a
kreacionistak kritikaja logikailag inkorrekt.

>Azt mondani, hogy a rendszertant az evolucios kapcsolatokra epitjuk, enyhen
szolva
> "circulus vitiosus".
nem az. az, hogy ezt meg lehet csinalni es mukodik, eleg eros igazolas. egy
amorf elolenyhalmazt nem lehet olyan rendszertanba foglalni, amilyen a
valodi rendszertan.

>Egyebkent a torzsfakkal egyeb bajok is vannak. Ha peldaul a relaxin
szerepet vizsgaljuk, azt kapjuk, hogy a
> capa kozelebbi rokona az emlosallatoknak mint a halaknak, noha a torzsfan
a halak kozott
> foglal helyet.
>(Ilyen egymast kizaro elagazasokra kulonben Dacque' mar az
>1920-as evekben felhivta a figyelmet.)
es ez miert baj? alakra a Bogar Volkswagen jobban hasonlit a katicara, mint
a Mercedesre, megis gepjarmu, nem?:) azon allitasod, hogy ez valami kizaro
elagazas nem bizonyitottad. nem latom, miert volna kizaro. egy bizonyos
specialis vegyulet szerinti torzsfa bizony nagyoneltero es esetleges lehet.
a torzsfa kulonbozo again sokszor elokerulhet majd letunhet egy bizonyos
vegyulet. ez nem mond ellent az evolucios mechanizmusnak.

>A materialista es a idealista felfogas kozott az az alapveto kulonbseg,
hogy
> az idealista felfogas szamara elegendo a kozos idea es az idealis
kapcsolat,
> a materialista felfogas ennek anyagi kozvetitojet is igenyli.
nem. az alapvetobb kulonbseg, hogy az igazan tudomanyos felfogas logikailag
sokkals zigorubb, determinalo, megismerheto magyarazatokat szeretne. ezt
hivja anyaginak.

>Az az egyszeru feltetelezes, hogy a fajok kozott idealis kapcsolatok
vannak,
>eppen olyan termekeny feltetelezes, mint a materialis kapcsolat
>feltetelezese, hiszen gyakorlati kovetkezmenyeikben ekvivalensek.
ha ket elmelet empirikusan ekvivalens, akkor ugyanarrol szol, es ugyanaz a
jelentese. ilyene setben ugyanannak az elmeletnek ket kulonbozo
MEGFOGALMAZASAROL beszelunk. ezekszerint velemenyed szerint a kreacionistak
egyaltalan nem mondanak mast, mint az evolucionistak? nagyon kavarod itt a
dolgokat.

>a biodiverzitas tekinteteben viszont ugy tunik, a jelenleg ismert tenyezok
segitsegevel nem tud kielegito
> magyarazatot nyujtani.
mit jelent itt szamodra a kielegito jelzo?

volna egy kerdesem, miert van az, hogy nemigen reagalsz az irasaimra, csak
nem azert,mert nincs ellenerved? szerintem nagyon sunyi modon csak akkor
reagalsz, ha tudsz valamit mondani, a meggyozo erveim felett pedig
elsiklasz.

math

Sziasztok !

A primszamok rendszerenek keresesere irtam mar 
korabban veletlenul bekuldve egy elvi lehetoseget,
de utaltam ra, hogy nem tartom igazan remenyteljesnek 
a bool-algebrai probalkozasokat, pedig sokfelet
lehetne kiagyalni.

Indokom, tudom - nem igazi erv:

Szerintem a primszamok minden megsejtett szabalyt 
es logikat elobb-utobb _alattomosan es szandekosan_ 
felrugnak , igy sokkal ravaszabbak, mint azok a rendszerek 
melyeket az ember kiagyal, hogy rajuk eroltesse. 
A primek nonemuek. Igazi, prima ellenfelek.
Ikresen is, de paratlanul is szepek, viszont csalodasunk 
fokozasa erdekeben meglibbentett szoknyajuk alatti bokajukat
megmutatva raboljak el tolunk a rajuk szant draga idot, 
majd nevetve fakepnel hagynak abban a zsakutcaban, melybe 
optimizmusunk folytan oly konnyeden besetaltunk.

Egy linearis algebrai sejtesemmel sem boldogultam,
integralasi gondok miatt.
A lenyege hangtechnikai ihletesu:
Adjunk ossze ket eltero frekvenciaju szinuszos
jelet. Egyikuk frekvenciajanak meroszama legyen 
az a szam, melyet vizsgalunk abbol a celbol, 
hogy prim e, mig a masik jel frekvenciaja az adott 
szam negyzetgyokenel nem nagyobb ismert osszes 
primszam szorzata legyen.
A ket jel osszeget exponencialis karakterisztikaju  
torzitoval torzitva - fel- es lekevert_ frekvenciaju
jeleket kapunk, melyek kozott ha van 1Hz-es, akkor
a vizsgalt szam primszam. A torzitast szimbolikusan 
ezzel a kifejezessel le lehet irni:

e^(sin(2*Pi*k*t)+sin(2*Pi*n*t))

Ha ezt Fourier-analizissel 1Hz-re lehetne
vizsgalni, akkor jo lenne.
Tulajdonkeppen osszeadott jelek egyeniranyitasakent
is felfoghato a dolog, es intermodulacios torzitasi
termekkent all elo az az 1Hz-es _al-harmonikus_, melynek
jelenlete 1-nel nagyobb kozos oszto hianyara utal, azaz primre.
Bizonyitani nem tudom, hogy tenyleg jo-e ez a torzito
karakterisztika idealis egyeniranyito helyett.
(Szerintem negyszogjelek osszeadasa es az osszeguk 
egyseges szintre borotvalasa is hasonloan eredmenyre 
vezetne az utolagos Fourier-analizisnel . )
Az eljaras numerikusan, szamitogeppel, nem tudom milyen
idoigenyu lenne.

Van egy mechanikai ihletesu, jegyzetlen talalmanyom, mely 
alkalmasnak latszik primszamok gepi keresesere. 
Most megirom, mert a kozeljobeli elfoglaltsagaim miatt 
valoszinuleg ritkan tudok irni majd, es meg teto-gerenda 
is hullhat kozben a fejemre.

Tegyunk egymast koveto jeleket hosszu papirszalagra, megpedig 
olyan tavolsagra az elso kettot, amely P'-2 tavol van, 
ahol P' a vizsgalt szam. Majd folytassuk a 
jelolest egyre csokkeno tavolsagokban, ugy hogy
mindig 2 -vel rovidebb szakaszok keletkezzenek.
Pl. ha 11 -et vizsgalunk, akkor 9,7,5,3,1 hosszu
kihagyasok legyenek a jelek kozott.
Ezutan a szalagot futtassuk at egy olyan palyan,
ahol jelen esetben 11 egysegnyi tavolsagba elhelyezett 
1-1 erzekelo olvassa a jeleket, es egy ES kapu jelzi, ha 
egyszerre ket jelet talalt. 
Ekkor az adott P' szam NEM prim, tehat tovabb 
nem is kell vizsgalni. 

Ezt a megoldast nyilvan a vilag osszes papirgyara 
lelkes udvrivalgassal fogadna, de kar lenne a papirert.
Szamitogeppel kellene szimulalni ezt a folyamatot inkabb, 
es talan lehetne esszeru _kivagasokkal_, egyszerusitesekkel 
is elni, melyek gyorsitanak a sorozatbeli kettos keresest,
es el lehetne talan erni, hogy igy - osztas mellozesevel
gyorsabban lehessen megallapitani, hogy primet fogtunk-e, 
vagy sem.

Udv: zoli