Kedves Lajos Japanbol!
Nem akartam belemenni melyebben ebbe a ver agy gat dologba, mert a dolog 
sokkal bonyolultabb. Az tenyleg igaz, hogy a cukrok elosegitik az ionos,
hydrofil jellegu vegyuletek transzportjat, de nem minden esetben, sot 
csokkenthetik is. Van sajat tapasztalatom mind a kettore. Szerencsere 
egy csoportban dolgozok az USA egyik legismertebb szakemberevel ezen a 
teruleten. Szamos glykoproteint szintetizaltam es nem mindig hoztak a 
papirformat, sot a receptorkotodesi tulajdonsagok is szamos esetben
romlottak, de azt hiszem ez mar annyira szuken vett szakma, hogy nem is 
ide tartozik igazan.
Hackler Laszlo

Szabad fermentor kapacitast keresek sejtek nagymennyisegu eloallitasara.
Az intezetunk (Institute of Molecular Biology and Biotechnology, Crete, Greece)
fermentora koltozes miatt eppen szetszerelt allapotban van es szivesen
fizetnenk egy cegnek vagy intezmenynek, ha a fermentorukat igenybe vehetnenk
az atmeneti idoben.

Elore is koszonettel:

Eva


--------------------------------
Eva Scheuring Vanamee

IMBB/University of Crete        tel: +30-81-393143
Department of Biology           fax: +30-81-239155
P.O. Box 2208
71409 Iraklion, Crete, Greece          e-mail:

--

TT! 

Imi megnyilatkozasa:
"ha ez erv: nekem ugy tunik, hogy mukodik. eddig(kb.3hettel ezelottig)
ertelmetlen hulyesegnek tartottam(fizikus leszek/vagyok). viszont
nemreg lattam nehany dolgot amitol ez a velemenyem megvaltozott)"
Ajaj! En a 3hettel elotti allapotban vagyok, ugyhogy nagy adag szkepticista ant
isztoikussaggal viszonyulok azokhoz a dolgokhoz.

Udv:
B.M.

Kedves Mindenki!

Szerintem, ahogy en azt elkepzelem eleg nagy munka masfel rovatot atnezni minde
n nap. Nemtom, hogy honnan csinalja, de olykor lerobbanhat egy szerver, nem biz
tos, hogy tehet rola, ha kesik. Orujjetek, hogy gyun valami! Hisz ingyer van.
Egyebkent meg ugye szidni nem illendo, mert vagy nem engedi at, es akkor reszre
hajlosaggal vadolj az illeto, vagy mindent at kell engednie, de akkor Vele mar 
mindent szabad?
Ha meg dicsered, akkor az alszerenyseg erdekes problemaja vetodik fel. Akkor en
 miert csinalom? Azert.
Ez itt nem a reklam helye, nezzetek meg a honlapjat, en pont ezt varnam egy sze
melyi ottlaptol.

Azonbanlatasra: BM

Tisztelt Nagyerdemu Tudomany!

Valaszok Szadai Jozsinak:
"A kerdes csak az hogy a kiatlagolt jelenseg es a valodi lenyeg kozott
akarsz e osszefuggest megallapitani"
Persze, kutassak is a temat, csak annyit nyilvanitottam ki, hogy szerintem a kv
antummechanikai kutatasok az aggyal kapcsolatban - azontul, hogy erdekessegeket
 hozhatnak - nem fognak fordulatot hozni. Az ioncsatornaktol a neuronok viselke
deseig jok maradnak az ismereteink, a neuron feletti szint (ami ma igazan erdek
es)  ezzel el van vagva egy jol ismert kozbenso tartomannyal a kvantummechanika
tol, igy az atomi tartomanyban szerzett uj felfedezesek nem hatnak ki a "neuron
halozatszeruseg" tartomanyra.

"Nem ertettel meg. En azt kerdeztem, hogy ugyanaz az EN lenne e mind
a ketto.
Ha a tudatot az anyag hatarozza meg, akkor igen, ha nem akkor nem.
Szerinted tehat nem az anyag egyedul hatarozza meg a tudatot. Ha az
elso pillanatban ugyanazt gondolna, akkor mi kulonbozteti meg a ket
szemelyiseget? Miert valik el kesobb a ket szemelyiseg? Hiszen az
agyfelepitesuk, es mindenuk azonos. Persze idoben valtozik az agyi
neuronviselkedes de epp ez az ami mar nem algoritmikus.
A tudomany mai allasa szerint ket hidrogenatom vagy barmely azonos
tipusu atom teljesen ugyanaz. Ha tehat az illetot atmasoljuk,
fizikailag ugyanazt a szemelyt kapjuk, de lelkileg uj lelket kapunk e?
Ha igen (az elso pillanat utan szerinted az eredeti lelek hirtelen
atalakul) akkor honnan jott az uj entudata a masolatnak?"

A masolas pillanataban ugyanaz az EN lenne mind a ketto. Ez szentsegtoresnek la
tszik, de nem tudom, ezzel mi problema lenne. 
Jo kerdes, hogy mit is ertunk azalatt, hogy ugyanaz az EN. A viselkedese ugyana
z lenne a kettonek. Gyakorlatilag csak azt tudom mondani, hogy a jovobol a maso
las pillanataba tartva egyre hasonlobb (0-ba tarto kulonbsegu) viselkedest tapa
sztalunk. Ez elmeletileg nekem azt jelenti, hogy a ket EN ugyanaz.
Az anyag egyedul hatarozza meg a tudatot. Kesobb a mas kulso korulmenyek miatt 
valszinuleg eltavolodnanak egymastol. Hogy milyen kis korulmeny kulonbsegek mil
yen nagy valtozast tudnak determinisztikusan, sot algoritmikusan generalni, arr
a jo pelda a kaoszelmelet es a fraktalelmelet. Ezek szamitogepen megvalositott 
algoritmusok. Egy egyszeru pelda: nezd meg, hogy a z(n+1)=z(n)^2+c z(0)=(0,0) k
omplex sorozat mennyire erzekeny a c komplex szam kis eltereseire. (Mandelbrot-
Julia halmazok.)

"Ne haragudj de ez kicsit santit. Ha eldontom hogy 3.4 masodpercenkent
felemelem a kezem ez nemigen tekintheto veletlennek. Vagy te veletlenszeruen ut
ogeted a billentyuzetet is? Ha minden veletlenen mulik hol az egyen szabad akar
ata? Ha minden viselkedesunk veletlen akkor elegge erdekes hogy veletlen viselk
edesunkkel azert megis ugy ahogy rend van korulottunk. A masik amire nem valasz
oltal: a dontes utan a szervezetedben levo elektronok ugy viselkednek ahogy a t
e dontesedhez az szukseges
(pl. idegimpulzus indul a karba a megemeleshez)"
Mar nem ertem, hogy mi a problemad, ugyhagy elmondom a velemenyem:
Az emberi agy egy determinisztikus, algoritmikus input-output automata. Nincs s
zabad akarata, minden eleve el van rendelve. "Azt csinalod, amit akarsz, de nem
 szabhatod meg, hogy mit akarsz." (nem pontos idezet, szerzot nem tudom).
Nos a veletlen mindig ismerethianybol fakad. A kocka determinaltan esik valamel
yik oldalara, csak mi nem tudjuk, hogy miert. Az, hogy a kimenetek egyenletes e
loszlast alkotnak, valojaban azt jelenti, hogy a bemenetek (dobas) emberre jell
emzo eloszlasabol a kocka dinamikaja egyenletes eloszlasu kimenetet alkot. A be
meneti eloszlas ugyanigy determinalt eredoje egy masik bemeneti eloszlasnak, st
b. Mi emberek mindezt nem kovethetjuk vegig, nem lathatjuk, a dobas parameterte
it, es nem is tudjuk kiszamolni belole az eredmenyt.
Nem minden viselkedesunk "veletlen", azaz kaotikus, vannak nem kaotikus jellege
ket mutato viselkedeseink is. Pl. irott szoveg olvasasa meglehetosen tag bemene
ti halmazra ugyanazt a kimenetet adja. 
Az idegimpulzussal vegkepp nem ertem mi bajod. A gondolat idegimpulzusaibol det
erminisztikusan "ingerulnek".

T.N.T. es Szadai Jozsi!

Ahogy azt mar elottem is kifejtettek a matematikai kepessegunk alapja, az abszt
rakt gondolkodas az emberi faj egeszenek hasznos volt, az ausztral benszulottek
 ebbol 
nem jutottak el a matematikaig, de amint motivaljuk, vagy kenyszeritjuk oket, e
ljutnak.

Majak OK.

Kedves A.-A. Csaba!

Nem kotozkodok, csak erdekel.

"Ez azt jelenti, hogy a fejborben levo hajhagymak nem mind aktivak. Peldaul
telen dusabb a haj mint nyaron,    emiatt tavasszal a feleleg kihullik,
osszel ujra kino. Ezen kivul a hajhagymaknak van egy sajat eletciklusuk is
ami egy ev aktiv es ket vagy harom ev passziv szakaszbol all."
Ez azt jelenti, hogy mondjuk 10 centis hajam mellett osszel el kezdenek noni uj
 hajszalak, amelyek tavasszal 5 centisen kihullanak? Az eletciklus feltetelezes
em szerint nem szinkronizalt. Ez azt jelenti, hogy az egyes hajszalak mas-mas s
ebesseggel nonek adott pillanatban? Egy tincsben nem mindegyik hajszal no igaza
n?

Kedves Sanyi !  )

Ugy sejtem, hogy a gurulo cseppek e tulajdonsagat a folyadek (viz) fe-
luleti feszultsegeben kell keresni. Itt ugy erzem, hogy a csatornaviz
egy kicsit szennyezett is lehet, amitol szabad szemmel nem lathato
reteg keletkezik a folyadek felszinen, ami lehetettlenne teszi egy
idore, hogy a "rokon" molekulak egymashoz kozelebb keruljenek, ugy,
mint a folyadek belsejeben levok. Probald ki azt, hogy a viz felszine-
re helyezel egy varrotut. Persze, elotte jo, ha az ujjad kozt nehanyszor
athuzod, hogy egy halvany zsirreteget vigyel fel a tu felszinere, ami
megakadalyozza, hogy a tu megnedvesedjen. Figyeld meg azt is, hogy a 
folyadek felulete behorpad ! Ezt a kiserletet ne probald benzin, vagy 
alkohol feluleten elvegezni (nem azert, mert robban), mert a tu nagy
valoszinuseggel nem fog uszni - ezek a folyadekok ugyanis zsirtalanit-
jak a tu feluletet. ...

                            Kapa's Pe'ter

Udv mindenkinek.
 Lehet hogy csak en nem tudok eleget, de azert kerdeznek valamit.
 A reletivitas elmeleteben, ha a Foldrol figyelunk egy urhajot, amley tavolodik
 nagy sebesseggel, majd egy ido utan visszater, azt foglyuk tapasztalni, hogy
 amig a Foldon eltelt sok ido, addig az urhajon alig telt el egy keves ido.
 ! Namost ha az urhajobol figyeljuk a dolgot, vagyis a Fold eltavolodik, majd
'visszajon' akkor ott mennyi ido telt el az urhajoehoz viszonyitva ? Tobb vagy
 kevesebb ? Az elobb azt mondtuk, hogy kevesebb, de ez mar ellentmondas!
 Vagy nem?

 Valami mas... Arrol tudtok mar valamit, hogy nagy tomeg kozeleben a feny vagy
 a ter hajlik el ?
 Az energia atalakithato anyagga es vissza ?

 Elore is kosz.

Feszt Timea:

>1. A RANDI-t lassan egy eve moderalom, technikai gond ez alatt az egy
>   ev alatt nem volt, moderalasi problema miatt NEM volt olyan szam,
>   ami ne jelent volna meg.

Hol van a febr 18-i?

>4. Ert olyan va'd, hogy a RANDI-ban cikkek nyomtalanul eltuntek,
>   pedig a szerver visszajelzett

Bizony.

>ezugyben tippem a sorlimit,amit a HIX szerver automatikusan
>   "figyel" es torol

A sorlimit miatt visszadobott anyag azzal kezdodik, hogy nem jelenik meg a
cikk, mivel tulleptem a sorlimitet. Milyen lehetseges ok maradt meg?


csocsesz, dzsoki

Szadai Jozsinak:

Valaki megjegyezte hogy az egesz maja vita nem ide vlo. Vegulis szerintem 
se, de a VITA-t nem jaratom, es most emailhez is nehezen ferek hozza. 
Ugyhogy most meg ide valaszolok, ha gondolod folytathatjuk maganlevelben 
vagy atmehetunk a KULTURA-ra.

Nos, a Tollaskigyo egy osi istenseg vagy totem volt amexiko-volgyi 
nepeknel. Tiszteltek mar az ottani legregebbi ismert kulturaban, a 
teotihuacani kulturban is, abrazolasa (amirol a majak kapcsan irtal) 
megtalalhato mar a teotihuacani piramisokon is. Mi tobb, a harom piramis 
egyiket, a Hold es a Nap piramisa mellett, eppen a Tollaskigyo 
piramisanak nevezik. Persze ezeket a neveket az aztekok adtak mar, az 
eredeti teotihuacani kulturabol a piramisokon kivul mas nem maradt fenn. 
Azonban a piramis diszitese (esoistenek, a maja Chac megfeleloi, es 
tollaskigyok valtakoznak) egyertelmuen mutatja hogy ugyanarrol a Mexiko 
szerte tisztelt istenrol van mar itt is szo.
   Kesobb a toltekok nagy uralkodoja vette fel a tollaskigypo (nahuatl 
nyelven Quetzalcoatl) nevet, innentol kezdve a Tollaskigyo alakjaban 
osszemosodik az isten es a toltek kiraly alakja. Quetzalcoatl kiralyt 
eluztek birodalmabol, a mai Veracruz kornyeken szallt hajora es kelet 
fele menekult embereivel. Ha megnezed a terkepet, ott kelet fele haladva 
egyenesen bele kell utkozni a Yucatan felszigtbe. Ez tortent 
Quetzalcoatl-lal is, partra is szallt a Yucatanon, elfoglalta Chicen 
Itzat, ami innentol a toltek es maja kultura sajatos keverekenek valt a 
kozpontjava. GYonyoruen demonstraljak ezt a Chicen Itzaban megmaradt 
romok, ha jartal arra akkor tudod hogy mekkora kulonbseg van az eredeti 
maja varos es a (most mar maja nyelven  Kukulkannak nevezett) Tollaskigyo 
altal epitett varosresz kozott. Ez utobbi viszont mind elrendezeseben 
mind stilusaban meglepo hasonlatossagot mutat a mexiko-volgyben talalhato 
Tula romjaival (ami pediglen a toltekok fovarosa volt).
  Amibol a keletrol erkezett figurara gondolhattal, az a kovetkezo 
legenda lehet. Amikor Quetzalcoatl-t eluztek a mexikoi-volgybol, 
elterjedt az a legenda hogy nem halt meg, hanem valahol keleten 
keszulodik hogy legyozhetetlen isteni sereggel visszaterjen es 
visszafoglalja jogos oroket. Ez a legenda evszazadokig makacsul tartotta 
magat, athagyomanyozodott az aztekokra is es nagy resze volt abban hogy 
maroknyi seregevel Cortes meg tudta hoditani az aztek birodalmat. Cortes 
ugyanis, veletlen szerencsejere szinten a mai Veracruz kornyeken szallt 
partra, keletrol erkezven. "Csodalatos" serege volt, pl. felig lo felig 
ember harcosai - a lo nem volt honos Amerikaban, igy a lovasok latvanyat 
az indianok nemigen tudtak maskepp ertelmezni - tuzfegyverei, stb. Minden 
egyezett tehat a legendaval, megjott Quetzalcoatl hogy visszafoglalja 
birodalmat. Cortes persze, amint megtudta mindezt, alaposan ki is 
hasznalta a sajat javara.
   Ugy latom, sikerult meglehetosen hosszura nyulnom.
      Udv:
       Pali

Gaal Tamas, http://www.hungary.org/~tgaal wrote:
> 
> >Felado :  [United States] irja:
> >
> >olvasom hogy van/lesz egy gensebesz szakember a vonalban, egy
> dolog
> >erdekelne kulonosebben.
> >
> >AZt mar hallottam, hogy bizonyos veleszuletett genetikai
> >elvaltozasok gyogyithatok gensebeszettel, de vajon hol tartunk
> >attol hogy  normalis emberek valamilyen pszihikai tulajdonsagat
> >(Ertelem es Erzelem) ilyen modon megvaltoztatni/elorejelezni
> >tudjuk? Belathato ennek az elerese mondjuk, az elkovetkezendo 50
> >evben?
> 
> Allitasodat pontositanam: egyes veleszuletett/genetikai
> elvaltozasok elvileg gyogyithatoak genterapiaval. Gyakorlatilag a
> kiserleti stadium elejen jarunk (mondom en, a aki a bacik genetikai
> elvaltozasait biztos kezzel manimpulalja, es akinek a parja az
> egyik meno human genterapias laborban kutato).
> 
> A kerdesedre a valaszhoz egy kis elozetes magyarazat, utana
> magadtol is megvalaszolhatod. Az "egyes veleszuletett/genetikai
> elvaltozasok" azok, melyeknel egyetlen jol meghatarozott gen hibas.
> Ilyen esetben a gyogyitas abbol all, hogy az adott gen helyes,
> hibatlan valtozatat juttatjak be a beteg sejtbe, kicserelik vele a
> hibas "alkatreszt". Esetleg nem kicserelik, hanem csak beepitik a
> regi, hibas alkatresz, azaz gen melle.
> Tehat a terapia elofeltetele, hogy
> -egyetlen gen legyen hibas
> -ismerjuk ezt a gent
> Ertelem es erzelem eseten egyik feltetel sem teljesul.
> Nem egyetlen gen felelos erte, es nem ismerjuk azt. Akkor honnan
> tudom, hogy nem egyetlen gen? Csak kovetkeztetek, abbol, hogy nem
> diszkret ertekeket vesz fel (pl kek szem, barna szem, piros szem)
> hanem szinte folyamatos atmenetet talaunk a vegletek (mondjuk a
> hulye es a zseni) kozott, ez pedig a "sok kis genes oroklodesre"
> jellemzo. Az a resze, ami oroklodik, mert ez a masik kerdes, hogy
> ertelem es erzelem milyen mertekben tanult/szerzett tulajdonsag es
> milyen mertekben oroklott.
> 
> A joslas, plane 50 evre elore egy ilyen gyorsan fejlodo tudomanyban
> nem komoly dolog, nem is vallalkozok ra. Annyit azert megengedek
> magamnak, hogy mind az elorejelzes, mind a megvaltoztatas szamos
> etikai kerdest vet fel, es foleg nem iger nagy profitot, ezert a
> nem tudomanyos maganvelemenyem az, hogy a valasz nem.
> 
> >Felado :  [Hungary]
> >Temakor: szocijobijologija ( 47 sor )
> >
> >Hankiss: "Ha igaz a darwini evolucio, miert nem szep mindenki?"
> >
> A valasz sokkal egyszerubb, a parvalasztas ES, ami fontosabb:
> szaporodasi sikeresseg nem egyetlen sot, nem fo feltetele a
> szepseg. Az utodokrol valo gondoskodas (hogy azok felnojenek es
> tovabb szaporodjanak), az utodok szamanak tudatos befolyasolasa,
> stb stb befolyasolja. Sot a tarsadalmi gondoskodas ezt tovabb
> ferditi, azok is tulelnek es szaporodnak, akik a a tarsadalom
> gondoskodasa nelkul erre keptelenek lennenek, azaz a "tisztan
> biologiai evolucioban" vesztesek lennenek.
> 
> Egyebkent a parvalasztasba a kulso szepseg mellett/helyett a
> tartalom, az ertelmi es erzelmi ertekek :-)) , az anyagiak  :-(( es
> egyeb faktorok is belejatszanak. Sot, fontosabbak, mint a szepseg,
Sziasztok!

Valami kozom nekem is van a gensebeszethez!

> > >Temakor: Feke pigmentet.
> Amin Lukacsovich Tamas baratommal gondolkoztunk egy idoben, hogy a
> szentjanosbogar vilagito genjet kene beultetni szobanovenyekbe,
> hangulatvilagitas celjabol (Tamas, olvasod a Tudomanyt?) Elvileg
> megvalosithato, Tamas (es masok is) keszitett(ek) mar olyan a
> bacikat, amik vilagitottak mint a szentjanosbogar.


A bacik eseten ez mar rutin, sot itt az MBK-ban a GFP (egy meduza
fluoreszcens feherjeje) proteint halakba is beraktak, de dohanyban mar
regen megcsinaltak a vilagito novenyt, tankonyvi kep. (nem itt)
Nevettunk is rajta, mert igy a napszamosok ejszaka is fogjak tudni
kapalni, meg gyomlalni. Trefa nelkul nagy jelentosegu volt, a
transzgenikus novenyek eloallitasaban.

A fekete rozsanak mas gondjai is vannak, mert a szin kialakulasa nem
egyszeruen csak a pigmentektol fugg. 
Ha egyszeru lenne, akkor mar reg lenne kek rozsaja az IBM-nek, es azt
osztogatna, nem pedig muanyagot.


Mara ennyire van idom.
Sziasztok, jo elmelkedest:
                Tibi 


-- 
___________________
Nagy Tibor              

Attila irta:
>>>es rogton fel is tennek egy kerdest, hogy az alabbi [hm..]
>>>teruletek tudomanyba sorolandok-e [...]:
>>>1) asztrologia (legtagabb ertelemben veve)
>>>2) alkimia (van, aki tudja egyaltalan, mi ez?)

En irtam:
>>Kedves Attila, hadd dobjam vissza kedvenc labdadat :-)):
>>Te _mit_ ertesz e fogalmak alatt ?

>Kedves Feri, hadd valaszoljak itt, es hadd maradjon itt

OK, Te akartad :-)).

Az _en_ asztrologia-ertelmezesem a kovetkezo.

Az asztrologia nem egyeb, mint vilagkep, vilagmodell (tehat nem
Kiskegyed-szintu csillagjoslas,
de nem is mai ertelemben vett tudomany). A vilagot egy Teremto teremtette,
es kulcsot
is adott hozza. E kulcsnak mindenki szamara mindig es mindenkor, 
kulturatol, nyelvtol fuggetlenul elerhetonek es dekodolhatonak kell lennie.
Legkezenfekvobb maga a csillagos eg, mert: vannak allando elemei - ez az
allatov a 12
felismerheto csillagkepevel, ez vonatkoztatasi rendszerkent szolgal; vannak
valtozo
elemei - ezek a bolygok, illetve legfokeppen magaa Nap es a Hold, melyek hatasa
kozvetlenul kimutathato.  Ezek viszonya egy bizonyos rendszert ad, mellyel a
vilag modellezheto. A foldtengely lassu imbolygasa (precesszio) miatt egy
lassu periodicitas is 
rairodik az e'vesre, mely segitsegevel a nagy idolepteku - tortenelmi -
valtozasok ertelmezhetok.

Talan kevesen tudjak, hogy szamos irodalmi mu vagy mas mualkotas is
elemezheto az asztrologia jelkeprendszereben (Szent Laszlo-legenda, a Toldi,
Csontvary
festmenyei stb.).

Szoval, en az asztrologiat egyfajta jelrendszernek, nyelvnek tekintem,
amely segitsegevel a vilag leirhato (itt ne pozitivista, mai ertelemben vett
tudomanyos leirasra gondoljunk). Kerdes, hogy hogyan ertekeljuk mindezt.
Ugy erzem, hogy az a megkozelites, hogy "igaz - nem igaz", "bizonyithato -
nem bizonyithato", nem igazan vezet eredmenyre. Az igazan fontos az,
hogy segitsegevel az ember mennyire talalja meg onmagat es helyet a vilagban.

Hasonlo meggondolasok vonatkoz(hat)nak a szerves muveltseg mas megmaradt, ma
szokaskent, hagyomanykent vagy eppen babonakent szamontartott elemeire is.

Ha valakit erdekel, tudok ajanlani irodalmat is.

Ja, az alkimiarol nem irtam, legfokepp azert, mert meg csak annyira se
vagyok jaratos
benne, mint az asztrologiaban. Ugy hiszam, az is valamifele jelkeprendszer.
(A tokeletesseg epp ugy nem erheto el a foldon, mint ahogy arany se
keszitheto...)

> [Valamiert a homeopatiat kihagytad.]

Azert hagytam ki, mert csak keveset tudok rola. Esetleg (maganlevelben?)
felvilagosithatnal. (A vedooltas - kis mennyisegben beadott
korokozo - nem homeopatia?)

Udv     Feri

UI1: Tenyleg ne menjunk at a KULTURA-ba?

UI2: A PGSM-nel milyen elektronmikroszkopok vannak? :-]]]]]

Hello!
 
'Klonozott' ember: a klonozas pillanataban tenyleg ugyanazt gondoljak, de 
utana valoban ket kulon leny lesz. Es ez igy van jol. Pl. kepzelj el egy tal 
rizst, amit lemasolsz. Van ket tal egyforma rizsed. Ha ezt valami kulso hatas 
eri, semmi garancia nincs arra hogy ugyanugy viselkednek (pl. kiontve 
ugyanugy esnek a foldre). Plane ha nem is ugyanaz a hatas eri, mint ahogy ket 
embert sem er soha pont egyforma hatas. Mar az is, hogy mas helyrol nezik a 
vilagot es a szemukben mas kep alakul ki, az is sokban megvaltoztatja az agy 
allapotat. Nem vagyok agykutato, de azert ugy erzem, hogy itt eleg vegletesen 
gondolkodtok. A 'veletlen' es a 'determinisztikus' mukodes kozott lehet 
valahol az igazsag. Szerintem minel jobban megismerjuk az agyat, annal 
determinisztikusabb lesz a rola kialakult kep.

Savban szetmart rugo: a rugalmas energiat az adja, hogy a rugo reszecskei 
(atomjai?) nem ugy helyezkednek el ahogy ok szeretnenek (=min. energiaju 
allapot). Ha a sav szetmarja a rugot, a reszecskeket kenyszerito kotes 
megszunik (gondolom a sav egy kicsit kevesebb munkat vegez a mar gyengitett 
(szetfeszitett) kotes felbontasakor mintha feszitetlen rugot marna).

Relativitas: fogunk ket urhajot. Elinditjuk oket a Foldrol ellentetes 
iranyban (majdnem)fenysebesseggel. Ekkor ezek egymastol 
(majdnem)2*fenysebesseggel tavolodnak? Itt ugye abszolut nem mindegy hogy 
milyen koordinatarendszerben szemleljuk az esemenyeket. Ha pl. a Foldrol, 
akkor kijohet a ket urhajo sebessegkulonbsegere a 2*fenysebesseg. Es ha 
valamelyik urhajobol nezunk vissza? Milyen gyorsan latjuk tavolodni a masik 
urhajot? Es a Foldet?
 Iskolaban azt tanultuk, hogy a sebesseg viszonylagos, vagyis mindig ket 
targy (vagy akarmi mas) sebessegkulonbseget mertuk. Hogy van ez a fennyel? 
Ezek szerint nem mindegy hogy egy gyors urhajo elore vagy hatra vilagit? Es 
ha valami fegyverrel lo, aminek a lovedeke az urhajo sebessegevel egyutt mar 
gyorsabban menne a fenynel? Hatrafele gyorsabb (hozza kepest) lovedeket tud 
kiloni mint elore?
 Na ennyi. Viszlat!
 
 
            Barna Janos

Csak most kapcsolodtam a tudomanyhoz, ha esetleg
valami leragott csontot is emlegetek akkor elnezest...

>Nos szoval ha matematikai definiciot akarsz, akkor ott van monbdjuk a turing g
e
>p. Csak az emberek nem szeretnek igy lekorlatozni az algoritmus definiciojat.
>Nos szerintem az agy mukodese algoritmikusan kiszamithato fuggveny. Sajnos egy
 
>az egyben turing geppel leirni nem tudom, valszinuleg sosem tudjak majd, mert 
a
>leiras akkora volna, hogy nem ferne bele senki fejebe.

No igen. Mondjuk, hogy leirhato. De mint tudjuk az ha mondjuk kivalasztjuk az
adott paciens agyat, akit le akrunk algoritmizalni erdekes dolgot tapasztalnank
szerintem. Mire megcsinalnank, nem ugyanaz lenne a figura. Tehat az eredeti
modell alapjan keszult algoritmus nem egyezne meg a paciens agyanak mukodesevel
 .
Agyunk (is) ugye egesz eletunk folyaman valtozik.
Az is ehet, hogy a ficko jol osszeveszne sajat magaval. :)
Szembetuno lehet, hogy ugyanaz az ember maskepp gondolkodik fiatalabb koraban
mint idosebb koraban. Ez a valtozas (legtobbszor) nem egyik pillanatrol a masik
ra
tortenik, tehat folyamatosan valtozunk. (Pusztulnak azok  sejtek)
Raadasul ez a valtozas nem igazan fuggetlen a kornyezetunktol.

Peldaul, hogyan lehet belevenni egy ilyen algoritmusba azt, hogy az illeto
veletlenul talalkozik egy regi osztalytarsaval, es a talalkozas oromere a kozel
i
kocsmaban kolcsonosen elpusztitanak par millio neuront. Vagy egyszeruen
elhanyagoljuk ?
(A vegen mar az egesz vilagot bele kellene venni az algoritmusba) 

Azt, viszont el tudom kepzelni, hogy egy adott AGY adott pillanatban
valo mukodeset (felepiteset, szervezettseget figyelembe veve) elvileg
modellezhetjuk. (Ha nem is egy klasszikus fuggvegy irna' le.)
Bar, ha egy az egyben fel akanank "epiteni" valoszinuleg sok felesleges
momentumot is belevennenk ami az "adott pillanatban" nem jatszik
kulonleges szerepet, de egy valtozo agy eseten a kesobiekben,
(vagy az elozoekben) fontos lesz (vagy volt).

Mas(reszrol) :
Szerintem nincs ilyan, hogy AZ AGY. Mivel mindegyik masmilyen.
Ugyanaz mint AZ EMBER. Ilyen sincs. Mindegyik mas.
Csak mosolyogni tudok azokon akik buszkek magukra ill. 
AZ EMBER-re. Hogy  AZ EMBER-nel nincs kulonb a vilagon.
Mintha valami rejtelyes, es soha meg nem fejtheto titok
lenne AZ AGY-ban amit nem lehet utanozni, mert nem ezen
vilag torvenyei szerint mukodik.

Egyeseknek SZAMITOGEP - EMBER kozotti "kuzdelem"
ill. AZ EMBER mindenek felett tetel vedobastyajat latjak 
Kaszparovban, idonkent o" erdemli ki AZ EMBER titulust.
Mivel, hogy AZ EMBER-t nem tudja legyozni A SZAMITOGEP.
Szerintem rohelyes, hogy az emberek 99.9.... % -at elporolna'
egy sakkgep akkor arra a maradekra hivatkozunk AZ EMBER
cimszo gyanant. (Tudom az emberi agy sok mast is tud ...)

_A_legnyeg_: Ha nem is mondjuk azt, hogy az agy mukodeset
                     egyetlen (bonyolult) fuggvennyel helyettesithetjuk,
                     de megegyezunk abban, hogy a CSODA nem 
                     az anyagaban, nem egy irracionalis dologban 
                     van, hanem a SZERVEZETTSEGEBEN van,
                     magaban a szervezesi elvben, akkor miert ne
                     mondhatnank, hogy ugyanezen elvek alapjan,
                     mas anyagbol (pl.szilicium) de hasonlo szervezettsegben,
                     letre lehet hozni egyfajta agyat.

De hat egyreszt errol is van szo, amikor a mesterseges intelligenciarol,
mesterseges neuronhalozatokrol stb. beszelunk. 

Az erzelmek kerdese ugye. Amit sokan felhoznak.
En azt, hiszem hogy a bonyolultsag egy szintjen elojonnek
az erzelmek, ez sem valami irracionalis dolog.
(Ha Marxista lennek ;) hivatkozhatnek a "Mennyiseg Es
  Minoseg" elvere, miszerint a mennyisegi valtozasok
minosegi valtozasokat is okoznak . Klasszikus pelda:
szilicium kristaly -> homok -> sivatag. ) 

Nem vagyok meggyozodve, hogy ha letrehoznank a fenti elvek
alapjan egy agyat, akkor annak ne lenenek erzelmei.
Mas dolog az, hogy ki hinne el neki. Azon sem csodalkoznek,
ha  hamarosan pszihologust kellene hivni, mert nem erzi
igazan jol magat a letrejott TUDAT az adott sziliciumkeretek
kozott. Az egyedullet, a massag, tehetettlenseg erzese 
egy normalis embert is megbolonditana. Hogy hasonlo
korulmenyeket teremtsunk "neki", 
kellene egy ilyen tarsadalom ... ez mar messzire megy.


Ezek utan johet az a kerdes, hogy van -e joga valakinek
"meggyilkolni" egy ilyen mestersegesen letrehozott tudatot.
Vagy egyszeruen szetszedesnek nevezzuk ?

Kicsit elkalandoztam ... elnezest.

Tisztelettel : PeZoLee

>Felado : Liga'rt La'szl'o
>E-mail :  [Hungary]
>Temakor: Re: *** TUDOMANY *** #9 ( 29 sor )

>    Osszenyomunk egy rugot, majd osszenyomott allapotban savba tesszuk,
>    ami a rugot szetmarja, (pl. savallo kesztyuvel, igy a mindvegig
>    osszenyomott allapotban tudjuk tartani). Kerdes: hova tunt a rugoban
>    felhalmozodott rugalmas energia ?

Ho"ve' alakul. Hogy hogyan ? Ha a sav nem egyszerre marja szet a rugot, tehat
annak egyes reszei ki tudnak onalloan egyenesedni, akkor a kiegyenesedes
kozben surlodnak a savval --> ez a resz hove alakul.

Ha idealizalt esetben a rugo egyszerre marodik szet, a megertes mar nehezebb,
de nem lehetetlen. Az osszenyomott rugo atomjai (molekulai) az egyensulyitol
eltero, magasabb energiaszintu allapotban vannak, ezert kevesbe kotottek,
igy a kemiai reakcio soran kevesebb energia kell a kiutesukhoz ---> mivel
a vegtermek mindig azonos, az energia ho formajaban szabadul fel.

Feri

>2. Az "energiamentes" szamitogepkapu 2 kimenetet megint nem ertem. A +1
>kimenethez nem kell +x tranzisztor, ellenallas, stb., ami mind aramot
>zabal, es tovabbi hot ad le?

Forditva gondolkozol.  Termeszetesen ha ket veszteseges kaput hasznalsz
egy helyett akkor nem nyertel semmit.  Az allitas viszont az, hogy ha
van egy vesztesegmentes kapunk, akkor a kimenet(ek)bol rekonstrualhato(k)
a bemenet(ek). [ Konkret aramkori megoldast nem tudok ;]

>a billentyuzetet is? Ha minden veletlenen mulik hol az egyen szabad
>akarata?

Hat ez is egy nagy tevedes ! Csak ugy erzi az ember ("hal' Istennenk"),
hogy szabad akarata van ! Kulonben lehet, hogy megbolondulna. 
Egyebkent nem is lenne szukseg pszihiaterekre. Egyszeruen 
mindenki meg akarna gyogyulni, es kesz. Aki meg akar pl. szabadulni
a kenyszerkepzeteitol, az meg is tenne.
A valosagban nem egeszen igy megy.

Jo, jo ...  egy egyebkent egeszseges ember hetkoznapi donteseit
is nagyreszt az addigi tapasztalatai befolyasoljak. Ha rossz tortent
vele akkor az, ha nem ill. valami jo, akkor az ! Hol itt a szabad akarat.

Sok embert egyenesen a hormonszintje iranyit! Egyetlen dolog
hajtja egesz eleteben, e kore' epul minden. Hol itt a szabad akarat ?
Vannak akik azert, tanulnak, dolgoznak, hogy minel tobb penzhez
jussanak, de mindezt azert, hogy a szamukra legmegfelelobb 
sexualis partner(eke)t tudjak ezaltal megszerezni. Ez a szabad akarat ?
Hat, nem tudom, hogy mennyivel iranyitja jobban az illetot a "szabad
akarata " mint a belsoelvalasztasu mirigyei.

Vagy vegyuk csak azt, hogy hanyan akarnak leszokni kulonbozo
dolgokrol.(pl.: dohanyzasrol, vagy egy rossz szokasrol stb.)
Miert nem tudjak megtenni ? Hol van ilyenkor a szabad akarat ?
Rohej !

Errol az a vicc jut eszembe, hogy a ferfi dicsekszik, hogy :
" Nalunk az van amit akarok ! Igaz, hogy a felesegem
eloszor megmondja, hogy mit akarjak DE AZ VAN ! "

Na, korulbelul ez van a szabad akarattal is. Szabad akarattal
kovethetjuk amit a szervzetunk kivan. Ja, lehet ellenallni is !
Akkor sem vagyunk kozonbosek, tehat megint csak nincs
szabad akaratunk. Az ellenallasunknak megvan az oka.
Es a kovetkezmenye is ...

De a szabad akaratnak vannak mas korlatai is:
Mindenki szereti a munkajat ?
Mindenki szabad akaratabol dolgozik azt, es pont ott ahol ?
Vagy eppen szabad akaratbol nem teszi mindezt ?
En nem nagyon lattam, olyat hogy szabad akarat. 

Nem is lehet szabad akaratunk ! Hisz el kell latnunk egyreszt
magunka, masreszt masokat is elelemmel, ruhaval stb.,
raadasul folyamatosan.
Ha nem tesszuk jon a buntetes, fajdalom es szenvedes
formajaban. Ha pedig biologiailag jot cselekszunk, akkor
jon a jutalom : pl.: szexualis kielegules formajaban.

Az ember mar gyerekkoraban megtanulja, hogy
mit akarjon, es mit ne. Miaz ami faj, es mi az ami 
jolesik (itt most termeszetesen nem a szexre gondolok,
azt kicsit kesobb.) Ha nem tanulja meg akkor sokat
szenvedhet kesobb ...

A szabad akaratot osszekeverjuk azzal az eszkozzel, 
az agyunkkal, ami segitseget nyujt, hogy ezeket az alapveto
igenyeket valamilyen modon, minel tovabb, minel jobb fokon
kielegitsuk. Leginkabb arra valo, hogy felismerjuk egy adott
helyzetben, mely dolgok tortennek ERDEKEINK szerint,
ill. az ellen. Mivel ezt a bejovo informaciokbol kell kikovetkeztetnunk
ami nem mindig teljes, es nem mindig manipulalatlan, igy ennek
hatasfoka is olyan amilyen.

Szoval, szabad akarat nincs. Egyreszt fizikai korlatai, masreszt 
tarsadalmi korlatai vannak. Amikor sajat szabad akaratunk, osszecsap
masok szabad akarataval akkor nyilvan se'rul tobbe-kevesbe.
Legfeljebb annyi kulonbseg lehet ket veglet szerint,
hogy egyik embert teljesen masok iranyitanak, mas ember pedig
sok mas ember "akaratat" tudja befolyasolni. 

Tudom, hogy nehez belatni, es talan szokatlan amit irtam, de
csak becsapjuk magunkat, ha azt hisszuk, hogy szabad 
akaratunk van. Senki sem menekulhet a multjatol, korulmenyeitol,
igy tapasztalatai befolyasoljak akaratat.

Az az igazsag, hogy ott csucsul a fejunkben rajtunk kivul me'g 
egy ertelmes leny, akinek hatalma van felettunk, ennek ellenere
jo indulatu ! O tudatalatti. O sokkal tobbmindent megtehet mint mi,
sokkal jobban tudja befolyasolni testunk minden porcikajat! 
(O felel a rendszerszintu dolgokert ;))
Amit o nem akar, az ellen ugyan lehet tudatosan kuzdeni, de 
legegyszerubb "vele megbeszelni" a dolgot. Azutan kuzdelem
nelkul is megy.
Neha sug nekunk, nagyon halkan, ha figyelunk akkor meghallhatjuk.
Maskor pedig akar reflexszeruen nyilatkozi meg, nem is tudjuk
hirtelen, hogy mi is tortent, mit miert is tettunk hirtelen, csak 
tudjuk, hogy adott pillanatban a leheto legjobbat tettuk.
Szoval, jo vele joban lenni, sokat segithet az emberfianak,
hogy az akarata szabadabb legyen.

Na, mara mar tul sok lesz ... talan legkozelebb ... 

Nem szabad akaratombol ;)
(kesztetest ereztem, es a korulmenyek megengedtek ;)

Tisztelettel :

PeZoLee

Sziasztok.
Fekete rozsa ugyeben:
Ismert e ez a "fekete pigment gen"? Mennyibe kerulne egy ilyen? Ugyertem
az IBM eloalltatta a kek rozsat ami eleg sokba kerult. Anyagilag kb.
mennyibol jonne ki?

rugo a savban: a rugalmas energia hove alakul. Felmelegiti az oldatot.

Asztrologia: Tevedes ne essek en nem hiszek az altudomanyokban es igy az
asztrologiaban sem. De vannak tenyek. Teny az hogy a foldi magneses mezo
befolyasolja az emberi (es allati) hormon termelest. Szinten teny hogy a
fold magneses mezeje nagyban fugg a naptevekenysegtol. Azt nem tudom hogy
a megtermekenyitett petesejtre hogyan hat a helyi magneses mezo, de azt
kizartnak tartom hogy egyaltalan nincs ra hatassal.
Mivel a nap legtobb tevekenysege ciklikus a szuletes es bizonyos
tulajdonsagok (pl. extravertalt, intravertalt) fugghetnek a
megtermekenyiteskori (nem a szuleteskori!) kurrens magneses tertol.
Termeszetesen a majak nem tudtak hogy ez magneses ter de tudtak hogy van
ilyen osszefugges.

Hetvegen megprobalok tobbet irni arrol a konyvrol amit vettem. Erdekes
dolgok vannak benne.

Meg egy kerdes: miert van olyan keves "eszrevett" szupernona robbanas? A
tejutrendszerben kb. 100 milliard csillag van. Egyetlen szupernova
fenyessege a robbanas pillanataban tullepi a galaxiset. A tejutban ennek
ellenere ha jol tudom meg nem lattak szupernova robbanast. Miert?
Mind a 100 milliard csillag ilyen fiatal? Es a gombhalmazok 6 milliard
eves csillagai?

Jozsi

Sziasztok

Egyetertek Brendel Matyassal, azt kerdezedm, hogy :
>Miert valik el kesobb a ket szemelyiseg? Hiszen az
>agyfelepitesuk, es mindenuk azonos.
Mert nem mindenuk azonos. Mas a terben elfoglalt pozociujuk, s
ezaltal mast latnak, mast tapasztalnak. Marpedig az ember
nem egy statikus valami, egesz eleteben fejlodik,alakul. S ezt
nagymertekben befolyasolja a tapasztalat. S egy 'klonozott'
ember (ha nevezhetem klonnak), mast lat s tapasztal, meg
akkor is ha allandoan egymas mellett vannak. Nos ezert
valik el a ket szemelyiseg, ami a nulladik idopillanatban
teljesen azonos.
>Ha tehat az illetot atmasoljuk, fizikailag ugyanazt a 
>szemelyt kapjuk, de lelkileg uj lelket kapunk e?
Na innentol kezdve kellene atmenni a VITA-ra. 
(Nincs lelek:-).

A tobbi allitasoddal is tudnek vitatkozni, de tenyleg
a VITA-n kellene. Atmenjunk?


Ligu:
>Osszenyomunk egy rugot, majd osszenyomott allapotban savba tesszuk,
>ami a rugot szetmarja, (pl. savallo kesztyuvel, igy a mindvegig
>osszenyomott allapotban tudjuk tartani). Kerdes: hova tunt a rugoban
>felhalmozodott rugalmas energia ?
A homlokodon jott ki izzadsag, s ho formajaban.


Sziasztok, Nyakas Laszlo

"...semmi meglepo nincs abban, hogy altalaban entropia
csokkenessel talalkozunk. Ez teszi lehetove az eletet."

Szerintem az eletnek nem sok koze van a termodinamika masodik fotetelehez.
Igaz, hogy az elolenyek eletuk soran valamelyest rendbe rakjak a
kornyezetuket (es magukat), de ekozben rengeteg energiat szornak szet a
kornyezetben, es ez sokkal nagyobb entropianovekedest okoz, mint az a
"rend", amit letrehoznak, es ami nekunk szembetunik.

"Szival van a Vilagegyetem. Van kora, mondjuk X milliard ev. Vannak galaxisok Y
milliard fenyev tavolsagra. Egyszeru gondolkodasmoddal ahhoz, hogy Y milliard f
enyev tavolsagra lassunk vmit annak a vminek el kellett tulonk tavolodnia Y mil
liard fenyevre, majd a fenynek vissza kellett jonnie Y milliard fenyevet. Nos e
rre messze alulbecsulve 2*Y milliard ev kellett. Igy X>=2*Y. Nos a kozzetett ad
atok nem ilyenek. Sejtem, hogy ez 3D nemgorbult terre vonatkozna, es a gombfelu
lethez hasonlo valodi (vegtelen es megis veges) terben a relativitaselmelet val
ahogy megmagyarazza a dolgot, de pontosan hogyan?"

Nem hiszem, hogy ez a problema kapcsolatban all a ter gorbultsegevel vagy a
relativitassal. Egyszeruen arrol van szo, hogy Az Y tavolsagra eltavolodott
galaxisnak nem azt a fenyet ladod, ami Y tavolsagbol indult el, hanem egy
sokkal korabbit. Vagy talan ugy meg pontosabb, hogy az Y tavolsagba
tavolodott galaxist egyaltalan nem is latod, mert annak a fenye meg nem ert
el hozzad. Vagy megint maskeppen: az a galaxis, amit te valamilyen
tavolsagban latsz, mar joval messzebb van. Igy nincs semmi ellentmondas.

"Nnna, ezt ed-
dig mindenki tudta is! A kerdesem: Mekkora bunt kovetek el, ha a fentiek
alapjan azt allitom, hogy a fenysebesseg az a vegtelennagy sebesseg, csak
notorius modon 300000km/sec-nek merheto. HFeri(,az ugyeletes pofozogep)"

Definialni barmit barhogy lehet, ha az segit valaminek az egyszerubb
megfogalmazasaban. Ebben az esetben nem biztos, hogy segit. De ami a
peldadat illeti: a "zseburhajorol" nezve sem "tapasztalja" az utas, hogy
fenysebessegnel gyorsabban haladna. Legfeljebb csak "kiszamitja", hogy ha
ennyi es ennyi ideig haladt ennyi es ennyi gyorsulassal, akkor a
sebessegenek ennyinek es ennyinek KELLENE LENNIE. De ha kinez az ablakon, es
megmeri a kornyezo csillagok sebesseget, nem kap fenysebessegnel nagyobb
erteket.

"1: Ha egy folyamatban fenykvantum (foton) keletkezik, az AZONNAL
fenysebesseggel halad. Ezek szerint a gyorsulasa vegtelen? Vagy
amikor keletkezik akkor mar van sebessege? Hogy van ez?"

Ha ugy fogod fel, hogy valamilyen ero gyorsitotta, es a gyorsulasa vegtelen,
akkor sincs semmi baj. Mivel a nyugalmi tomege nulla, a gyorsulasa nyugodtan
lehet vegtelen. 

"2: A muon eleri a foldet, mert a mai elmelet szerint nagy sebessege
miatt belso oraja mashogy jar, mint a foldi megfigyeloje. A mozgas
azonban relativ, a muonhoz kepest a fold mozog nagy sebesseggel. Akkor
miert a muon oraja jar maskepp? Miert mi nem oregszunk lassabban?
Van erre magyarazat?
Jozsi"

Van. A muonrol nezve mi oregszunk lassabban. Ez nem ellentmondas, csak
optikai csalodas. 

"Osszenyomunk egy rugot, majd osszenyomott allapotban savba tesszuk,
    ami a rugot szetmarja, (pl. savallo kesztyuvel, igy a mindvegig
    osszenyomott allapotban tudjuk tartani). Kerdes: hova tunt a rugoban
    felhalmozodott rugalmas energia ?"

Ho"ve' alakult. A megfeszitett rugo atomjai maskepp helyezkednek el
egymashoz kepest, mint a feszitetlen esetben, (nem mondom, hogy kozelebb,
mert ez nem pontos, inkabb kicsit "sregen"), es mivel nem ez az egyensulyi
allapot, ez energiatobbletet jelent. (Az atomok szeretnenek
visszarendezodni, de a kezemmel ezt megakadalyozom.) Amikor a sav kioldja
ezeket az atomokat a racsbol, azok az energiatobbletuk miatt nagyobb
sebesseggel lokik meg a folyadek molekulait, tehat nagyobb lesz a keletkezo
belso energia. Persze a savban valo oldodas altalaban amugy is
homersekletnovekedessel jar, de a feszitett rugo eseteben ez a novekedes
valamivel nagyobb.

"Ja, amit ezzel kapcsolatban viszont nem ertek az az, hogy a masodik esetben mi
e
rt nem lehet a meres befolyasat kisebb energiaju fotonnal csokkenteni. Mivel te
tszolegesen kis frekvenciaju, es igy energiaju fotonnal tetszolegesen kis zavar
assal lemerheto vmi, a hiba also korlatja 0 lenne."

Bar meg nem vagyok teljesen biztos benne, (tovabb fogom gondolni, de
szeretnek mielobb reagalni), de szerintem azert nem lehet tetszolegesen kis
energiaju fotonnal vizsgalni mert a kivant vizsgalat elvegzesehez szukseges
egy minimalis energia. Ha ez nincs meg, akkor egyszeruen nem tudjuk
kivaltani azt a reakciot, amibol a valaszt kiolvashatjuk. Peldaul ha a
Compton-effektust akarjuk vizsgalni, akkor a foton energiaja legalabb akkora
kell legyen, hogy kepes legyen kiutni az elektront az atombol. Ha ezt nem
eri el, akkor csak az egyszeru fenyszorodas jelenseget tanulmanyozhatjuk.

"A kaoszelmelet valojaban determinisztikus rendszerekrol szol. Ha nem v
olnanak azok, nem lehetne szamitogepen szimulalni oket. 

Igazad van, valoban en tevedtem, illetve jot akartam mondani, csak rosszul
fogalmaztam. Nem azt kellett volna irnom, hogy a kaoszelmelet
nemdeterminisztikus folyamatokkal foglalkozik, hanem azt, hogy (epp a
kaoszelmelet kovetkezteben) a valosagos folyamatok hosszu tavon
megjosolhatatlanok. Azert, mert egy valosagos rendszerre mindig vegtelen
nagy szamu hatas hat, amelyeket epp vegtelen szamuk miatt sosem lehet mind
figyelembe venni. A kaoszelmelet epp azt teszi hozza a dologhoz, hogy ezeket
a vegtelenul gyenge hatasokat nem szabad elhanyagolnunk, mert hosszu tavon
nagyon is eszreveheto elteresekhez vezetnek. 

Udv:    Peter