Lengyel Sandor irja a 904-es szamban :
>De hogy jo-e hogy, hogy az ertelmiseg otthon elveszti befolyasat?
>Hat jo, mert tobbnyire liberalisok :-) ...
        A szmajli ellenere megicsak nyilvanitok egy kis ellenvelemenyt.
NEM liberalisok, hanem valosagtol elrugaszkodottak. Hogy mennyire nem
azok, arra alljon itt ket paros :
ket jo iro - Csurka Istvan es Konrad Gyorgy
ket jo tudos - Andrasfalvy Bertalan es Tamas Gaspar Miklos

Nehez lenne oket akar egy asztalhoz is ultetni, nem am egy kozos cimket rajuk-
akasztani ... A kozos bennuk a "hit" ereje, az ideologiatol atfutott gondol-
kozas, aminek hatasara barmifele okorsegre kepesek. Valoban nem art, ha ezt
csak szavakban elik ki.

Udv, Gabor

Kedves Laci,

Ket dologrol vitatkozunk parhuzamosan. Az egyik az, hogy a vallalkozok
a nyeresegukbol forgathatnanak-e tobbet vissza a sajat vallalkozasukba
ahelyett, hogy szemelyes fogyasztasra hasznalnak, s ezen belul probal-
nanak minel tobb hazai termeket es szolgaltatast (!) fogyasztani. Itt
nagyobb az egyetertes kozottunk, bar tavolrol sem teljes. A vallalko-
zok fogyasztasa ugyanis masok termeke es szolgaltatasa. Rendben van,
hogy minel tobbet kell termelni, de azt valakinek el is kell fogyasz-
tania. Ha termelunk, es termekunk esetleg nem az elso a vilagon, akkor
bajunk tamad az exporttal (marpedig exportalni kell, mert kicsi a belso
piacunk), de ez esetben meg mindig segithetunk azzal, hogy turistakat
importalunk, akik itt eszik meg a termekeinket es szolgaltatasainkat.
A turizmus persze ketoldalu dolog, hozzank is jonnek, de mi is megyunk.
Termekre es szolgaltatasra is vonatkozik, hogy akinek tobb penze van,
az dragabbat vesz, nyugaton a magasabb ar nagyobb garanciat is jelent
a minosegre, mint nalunk, nalunk meg nagyobbat, mint Ukrajnaban.

A masik dolog, amiben ugy tunik, egyaltalan nincs egyetertes kozottunk,
az az ugynevezett nem termelo tevekenysegek ugye. Mit csinal az ember ?
Kielegiti a mindenfele fizikai es nemfizikai szuksegleteit. Miert elobb-
revalo a radio ebbol a szempontbol, mint a radiomusor. Az utobbi nel-
kul az elobbi egy elfecserelt anyagdarab. Vagy minek valamit megter-
melni, ha az nem talalja meg a fogyasztojat a tanacsado es marketing-
cegen, a kereskedelmi halozaton, a reklamtevekenysegen keresztul.
A sokszor egyebkent idegesito reklamok hosszu tavon nagyon is hasz-
nosak, mert ha 10 evig hallod, hogy egy ceg termeke a legjobb, az azt
jelenti, hogy az a ceg mar 10 eve megvan, valami tehat lehet a ter-
meke mogott. Ez sajnos monopolium is lehet, ez egy kovetkezo prob-
lema, de akkor beszeljunk arrol. A nem termelo tevekenysegek szerin-
tem jogosan kepezik a GDP reszet, mert biztositjak a szukos termeszeti
javak hatekony felhasznalasat (juj, de tankonyvizu volt). Egy mono-
polium persze irrealisan magasra srofolhatja az aranyukat, de ez a
termelo tevekenysegekre eppugy vonatkozik. Az egeszseges gazdasagnak
a monopoliumok, a verseny hianya az ellensege, nem a "nem termelo"
tevekenysegek. Ezeket az "ellensegeket" egyebkent teljesen kikuszo-
bolni nem is lehet, csak kordaban tartani. Meg te is azt irod, hogy
az elveim egeszseges gazdasagban ervenyesulnek, ami igaz. De van
recept egy ilyen letrehozasara, ami ugy szol, hogy elobb hozzunk
letre egy egeszseges gazdasagot, majd ezt kovetoen vezessuk be az
o jellemzoit ?

Mindezek fenyeben nezzunk meg nehany dolgot konkretan is az irasodbol:

>A Mercedes valoban itthon elkoltendo penzt is jelent, erre nem igazan
>gondoltam. Az abszolut nulla belso lecsapodasra talan jobb pelda lett
>volna, ha a maffiozo egy bahamai utazasi iroda szervezeseben veri a...
>szoval az idejet egy honapig a thaifoldi gyereklanyok karjaiban. Csak
>ez nem latszik a budapesti utcakon, ezert nem olyan irritalo...

Meg egy bahamai utazast is megszervez neki valaki itthon. Azzal, hogy
kulfoldre megy, egyben kulfoldieket csabit, a maga tarsadalmi retege-
bol, hogy Magyarorszagra jojjenek, akik tobb penzt hoznak, mint masok.
A dolog hosszu tavon kiegyenlitodik, sot tudtommal Magyarorszag turisz-
tikai merlege pozitiv. 10 eve "csak" 16 millio turista jott hozzank
evente, most 40 milliorol hallottam. Ezek kozott a milliardosok szama
is megnott, ezert kellett az uj Kempinski Szalloda.

>Szelsoseges eset: Bergengocia ket lakosa a kereskedo es a kiraly.
>B~ felvesz ket USD kolcsont. A kereskedo is kap belole, importal
>rajta kenyeret es kis haszonnal eladja a kiralynak. A kiraly a
>kolcson neki juto reszen veszi meg a kenyeret, majd megzabalja.
>Mekkora lesz B~ GDP-je? (VAT=12%)

Szamomra ugy tunik, hogy B~ GDP-je az az arkulonbozet lesz, amennyi-
ert a kiraly megveszi ill. amennyiert a kereskedo importalja a kenye-
ret. Valami vegul is tortent, nem halt ehen a kiraly, fennmaradt az
allam :-) Az igazi gazdasagok ennel azert bonyolultabbak, a termeles
mar regen tuljutott azon a szinten, hogy mindenkinek elelmet, ruhat,
haztartasi eszkozt kelljen termelnie. Vegul is nemcsak a nemtermelo
tevekenysegekre, hanem termelo tevekenysegekre is lehet mondani, hogy
feleslegesek. A letezett szocializmus pl. fetisizalta a beruhazasi
javak gyartasat. A 60-as evek elejen (amikor szulettem) errol szolha-
tott a fridzsiderszocializmus vita. Az olyan gazdasag sem jo, ami
csak "gyart", az sem, ami egyaltalan nem "gyart". A termeszeti ero-
forrasok alapvetoen megszabjak a ketto aranyat. Szingapurban nehezen
tudok nehezipart elkepzelni, de eleg jol elnek a kereskedelembol.
A foniciaiak es a gorogok is nagy hasznara voltak az emberisegnek.
Svajcban a bankszektor legalabb 10 szazalekat adja a GDP-nek.

A kovetkezo reszt nem idezem szo szerint, itt az "elso millio" proble-
majarol beszelsz. Fogos kerdes, nincs ra vegytiszta megoldas. Allan-
doan csak azt tudom mondani, hogy csak az egyszemelyi magantulajdonos
a jo tulajdonos, vagy mindent a kulfoldiekre hagyunk, vagy adunk vala-
mit magyaroknak is. A megfelelo tokekoncentracio erdekeben viszonylag
keveseknek, viszonylag sokat. Nem tudom felmerni, tulment-e a szukse-
gesen ez a koncentracio, de mindenfele latom a szegenyseg mellett a
a jomod jeleit is, nemcsak egy-ket elitkorzetben. Kulonben en is azo-
kat a vallalkozokat tartom tisztessegesnek, akiket szemelyesen isme-
rek :-). A privatizacio tenyleg olyan, hogy akinek egy kicsivel is
tobb volt, annak sokkal tobbet hozott. Ennek en kenytelen vagyok zold
utat adni, amit megallitandonak tartok, az az AFA-csalas, vamcsalas,
jovedeki adocsalas, ott milliardok folynak el bunszovetkezetek hasz-
nara. Ha valaki majdnem ingyen megkap egy lerobbant uzemet, az sza-
momra mas teszta, lesz neki baja eleg vele. En szivem szerint ingyen
Petrenkonak adtam volna Ozdot, meg mielott a nemetek kiraboltak, amit
az idiota befektetesi felteteleivel az AVU es a kormany lehetove tett
(meg az Antall-kormany). Persze Petrenko akkor meg szocialista volt
(ma Koztarsasag parti, ha azota nem hagyta ott oket). A nagybani ado-
csalokat meg kell fogni, ebben egyetertunk, de ne kossuk ossze a Mer-
cedessel az elitelesuket, mert a vegen nem az adocsalas, hanem egy
jo kocsi birtoklasa lesz erkolcsileg elitelendo. Ezt, mint ervet sze-
retnem kihuzni a vitabol.

Ahol te tisztesseges vallalkozorol beszelsz, aki visszaforgatja a jo-
vedelmet a vallalkozasaba, hogy versenykepes maradjon, ott en okos
vallalkozorol beszelnek. Nem tisztessegtelen dolog a sajat penz sajat
magadra koltese, sot nem is karos, abbol masok vallalkozasai profi-
talnak. Ha feleli a sajat jovojet, az o baja, de joga van hozza.
Ha nem engedjuk meg neki, az egyfajta kozvetlen kontrollt jelentene
es nem szabad vallalkozast. A maffia ellen mashogy kell kuzdeni, a
nehezebb, verejtekesebb modon. Ugy tunik, a piacgazdasaghoz sem ve-
zet kiralyi ut.

Pali

Szervusz Sandor ),

A demokracia szerintem rem igazsagtalan. A kialakult elit gyakorlatilag
megkozelithetetlen, es olyan szabalyokat alkot, hogy e poziciojat megtart-
hassa. A szemelyek (neha) valtoznak, de az igazsagtalansag nem. Az alap-
veto szabadsagjogok, amiket a demokracia hangzatosan vedelmez, csak azok-
nak a jogait vedik, akiknek vaj van a fule mogott (ez direkt kepzavar :).


Udv, jo pihenest (bar ez mar csak hetfon jelenik meg): Laci

P.S:

Szerintem egy felvilagosult diktatura sokkal jobb, pl. Szingapur.
Hallottatok mar valamit a despotizmusrol? En csak par szot, de tetszett.

A magyar bankarokat mar csak a jovo heten veszem vedelmembe.

Ja, kepzeljetek, a Kunos Petyanak inog a 16 millios vegkielegitese!
Meg a Palotasra ra akarnak huzni valami 280 millios adocsalast. Valami
nagy humbug lehet a hatterben, ha ilyen zajosan kell rola elterelni a
figyelmet.. (Ugye milyen gyanakvo vagyok? Csak azt ne mondjatok, hogy
alaptalanul...)

Nekem jart es olvastam rendesen a Magyar Forumot. En ket reszre oztanam.
Mindegyikben van Csurkatol egy cikk. A cikkeit nagyon erdekesnek es sokszor
talalonak talaltam. Ahogy telt az ido, cikkei harsanyabbak lettek es majdnem
hivnam ot antiszemitanak. De mert kedvelem, nem hivom otet ugy, de meg ertem
azt aki otet ugy hivja.
De a tobbi cikkekben kevesebb az e'rte'k, es mivel a lap vonza a szelsosegese-
ket, bizony van benne valotlansag es antiszemitizmus. A kacsak kita'lala'sa min
d
valosag sajnos nem egy magyar lapban van meg. A magyar forum az keves
munkaerovel bizony nem tud/akar utana jarni hogy meggyozodjek a hir valosagarol
 .

A ciganyokrol. Bevandorlast nem engednek. Igy is unoka testverem szerint, ha
igy szaporodnak, majd tobsegben lesznek. Csak egy megoldas van. Anyagilag nem
segiteni oket a szaporodasban, meg akkor sem ha ez nekik nagyobb nyomorusagot
hozz. A masik, iskolaztatas. Altalaban azoknak, akiknek magasabb a vegzetseguk,
kevesebb gyerekeik vannak. Ha meg igy is tobbsegben lesznek, megerdemlik.
Akkor valoszinu hogy ok eltrevalobb nepseg mint mi vagyunk.


Lengyel Sandor

Mivel hogy a Re: Ertelmisegben en kisse szurkaltam a liberalisokat,
es konzervative es liberalis mindenkinek mas es mas, az en meghatarozasom
a konzervativra valaki aki megprobalja tartani a tradiciokat. Nemzeti,
kulturalis erkolcsi. Ennek semmi koze a kapitalizmushoz, gazdasaghoz, szocialis
jutatasokhoz

Sandor.

U.I.

Ez egy kicsit baj, mert igy it amerikaban egyik parti sem igazan a kedvemre
valo, es Kanadaban liberalis (parti tag) lennek.

Meszaros Laszlo irj:

>>Szerintem egy felvilagosult diktatura sokkal jobb, pl. Szingapur.
>>Hallottatok mar valamit a despotizmusrol? En csak par szot, de tetszett.

Igazad van. Szingapurt en a legjobban kezelt allamok koze tennem.

Az allamformakat igy osztalyoznam (1 a legjobb)

1. Felvilagosult diktatura. (Szingapur)
2. Demokracia Intelligens polgarokbol. (Svajc, van tobb is talan)
3. Demokracia konnyen befolyasolhato polgarokbol. (USA de van meg sok)
4. Diktatura.

A baj ott van hogy a legtobb diktator azt gondolja hogy o felvilagosult.
Igy az ember alltalaban a 4.-et kapja, es az 1-esbol is lehet 4.

Nekem a 3.-al az a bajom, hogy altalaban, amelyik eszme mogott van a legtobb
penz vagy/es befolyas, az nyer, mert annak a hangjat lehet legjobban hallani.
Ha a vallasztok nem csak hallanak a szloganokat, de gondolkoznanak is
folottuk, a demokracia jobban mukodne.

Udv,

Lengyel Sandor

Irtam:
De hogy jo-e hogy, hogy az ertelmiseg otthon elveszti befolyasat?
>Hat jo, mert tobbnyire liberalisok :-)

Paller Gabor irja:

>>NEM liberalisok, hanem valosagtol elrugaszkodottak.

Igazad van. Mind ahogy probaltam bizonyitani Evanak, hogy a nemzeti is lehet
rendes ember, igy nekem nincs egy rendes liberalissal semmi bajom.

Ha mar vezeto retegrol beszelunk, konzervativ leven, igy osztalyoznam
oket:

1. Egy Nep/nemzeti, aki hasznalja az eszet, es nem gyululkodo az emberiseg fele
 .
2. Egy liberalis, aki hasznalja az eszet, es nem gyululkodo az emberiseg fele.
3. Nem gondokodo, akarmelyik fajtabol aki csak szloganokra hallgat.

Viszont mivel megfigyeltem hogy politikarol nem tud a legtobb ember rendesen
beszelni, sem a konzervativ a liberalissal, sem a liberalis a konzervativval,
ezert azt gondolom hogy a legtobb orszagban az emberek a harmadik csoporthoz
tartoznak. Igy elfogult leven a szmajli marad. :-).


Udv, Sandor

Szoval, dohogok tovabb.

        Szerintem Meszaros Laszlonak teljesen igaza volt mindabban, amit az
elozo szamban irt. Amikor egyeni vallalkozassal probalkoztam, nem kis
futkosas utan begyujtottem az osszes adozassal kapcsolatos torvenyt es
hivatalos iratot - es teljesen ledobbentem. Nem tudom elhinni, hogy a magyar
adojogszabalyokat egy egyetemet vegzett, a gazdasagi fogalmakhoz talan nem
egeszen hulye magyar allampolgar egyszeruen NEM ERTHETI MEG, mert olyan
elkepesztoen komplikaltak es zegzugosak, hogy beloluk egy konkret esetre
vonatkozo szabalyokat levezetni gyakorlatilag lehetetlen. Szamomra
nyilvanvalo, hogy ez egy kezdettol fogva hanyagul megalkotott, szamos slampos
es homalyos megfogalmazast tartalmazo, kovetkezetlen es csapnivalo torveny
volt, ami azota evente modositanak, hasonlokeppen kapkodosan es
atgondolatlanul, minekutana most mar maguk a keszitok sem igazodnak ki benne.
Azt is hallottam egyebkent, hogy a torveny homalyossaga szandekos, mert igy
az APEH mindig a neki legmegfelelobb modon ertelmezheti. Igaz, az ugyeskedok
is. Rosszul csak a szerencsetlen kisember jar, akinek nem telik meregdraga


adotanacsadora, es keptelen ra, hogy kihamozza, mit es hogyan kene csinalnia.

        Ami magat az adorendszert illeti, arrol mar szamosan elmondtak
velemenyuket. Ha megprobalom elfogulatlanul szemlelni, akkor is nyilvanvaloan
rohej, hogy a hivatalos letminimum alatt elok mar beleesnek a legalso (=25%)
rublikaba, amely mellesleg miert nem mondjuk 10%? Szamomra igen furcsa egy
progressziv rendszer az, amelyik egy havi 12 ezer forintot kereso szemelyt
25% SZJA-ra megvag, ugyanakkor onnan evi 1 millioig (= kb. havi 80 ezer) 40%-
ig emelkedik a kulcs, afolott pedig hatar a csillagos eg. Miert nem lehet meg
ket-harom kategoriat kialakitani a havi tobbszazmillios jovedelemmel
rendelkezok megcsapolasara? Mert megsertodnenek a bankigazgatok meg az MSZMP-
titkarbol KFT-fonokokke vedlett ujmenedzserek?

        A TB-jarulek igen magas, ez teny; az is, hogy egy csomo olyan
jovedelemtipusra is kivetik, amely utan a jovedelemszerzo nem is tarthat
igenyt egeszsegbiztositasra, ezt pedig regi magyar nyelven sarcnak neveztek.
Kevesebb szo esik arrol, hogy allami es magancegek ezrei szazmilliardokkal
tartoznak a TB-nek, nemelyikuk meg a rendszervaltas elottrol. Ennek
behajtasarol miert nem intezkedik konyortelenul szigoru penzugyminiszterunk?
Ami pedig a koraszulott joleti allam manapsag nepszeru szlogenjet illeti:
egyetertek a csaladi potlek korlatozasaval, de kivancsian varom, mifele
objektiv rendszer segitsegevel fogjak megallapitani a raszorultsagot. Anno
1990 tajan, amikor a ELTE-kollegiumok felvetelenel meg a keresetkimutatassal
igazolando jovedelematlag volt a donto (ma nem tudom, hogy tortenik ez), a
tobb ezer lakosu Budaorsi kollegium lakoinak kb. harmada a hivatalos
letminimum alatti egy fore eso jovedelmet igazolt. Azert ennyire nem volt
nagy a tarsadalmi mobilitas az egyetemeken... A magyarazat nyilvanvalo: arrol
szolt a verseny, ki tud nagyobbat csalni. Bevallhatom, en is megmanipulaltam
szuleim akkori kereseti kimutatasat, pedig a mai napig a kisjovedelmuek koze
tartoznak, de tudtam: a tobbiek nagyobbakat fognak hazudni.

                Na jo, befogom most mar: udv, Pinter Karoly

Tisztelt Szalon,

        Mar jo ideje neman hallgatom, illetve olvasom a Bokros-program koruli
vitat, amely engem egy regi intuiciomban erosit meg: a mai magyar gazdasag
allapotarol, illetve a szukseges beavatkozasok, gazdasagpolitikai lepesek
mibenleterol iszonyuan nehez, ha nem egyenesen lehetetlen objektiv kepet
alkotni. Eppen ezert nem szerettem soha gazdasagrol vitatkozni, mert
sajatmagamnak sincs hatarozott es egyertelmuen vallalhato velemenyem, hiszen
nincs megbizhato informacio, amely alapjan velemenyt lehetne alkotni. A
kormany ilyen, az ellenzek olyan szamokat hangoztat; ket eve meg a hivatalos
kormanyretorika szerint kifele labaltunk a godorbol, a mai szerint soha nem
voltunk meg ilyen melyen; eveken at arrol hallottam, hogy a kulso
adossagteher csokkeno tendenciat mutat, erre fel kiderul, hogy az is
novekedett, nemcsak a belso eladosodas. Megmondom oszinten, ezek utan mar nem
tudok senkinek sem hinni, legyen az kormanyparti vagy ellenzeki, es a
gazdasagi kerdeseket illetoen egyfajta fatalizmus lett urra rajtam: meg a
kozgazdaszok se tudjak, mit es hogyan kene csinalni, hanem a nemzetgazdasag
mint valami vak elefant, imbolyog a dzsungel kellos kozepen, es fogalma sincs
senkinek, hogy milyen iranyban. Laikuskent a makrookonomia engem a kozepkori
alkimiara emlekeztet, ahol osszevissza probalkoztak mindenfele kiserlettel,
aztan vartak, hatha a sz.. arannya valtozik. Mit ad Isten, rendszerint
sikertelenul.

        Ugyanez all a Bokros-programra is: HA a kormany szamai igazak, akkor
valamit tenni kell (egyebkent szemely szerint evek ota aggodva figyeltem a
koltsegvetes deficitjenek a novekedeset, amelyet sokkal konnyebb lett volna
az elejen megfogni, ellenben konnyelmu, sot kalandorsaggal hataros dolog volt
nyaklo nelkul ontani az allamkotvenyeket). Ugyanakkor nekem is eros ketsegeim
vannak afelol, hogy a megszoritasok valoban a legfontosabb teruleteket erik-
e, es nem inkabb csak a legegyszerubb, legkonnyebben vegrehajthato lepeseket
jelentik. Megint csak a konnyelmu jelzot hasznalnam: viszonylag egyszeru
dolog pl. a koltsegvetesnek kiszolgaltatott oktatasi intezmenyeken sporolni,
holott minden ertelmes ember szamara nyilvanvalo, hogy az oktatas az, amin a
jovonk erdekeben nem SZABAD sporolni. Ezzel szemben joval bajosabb dolog pl.
a szerintem iszonyuan pazarlo allami, miniszteriumi apparatust leepiteni,
hiszen ott mar erdekek utkoznek, minden miniszter a sajat "ceget" fedezi,
stb. Szivembol egyetertek Czigany Zsolttal abban, hogy iszonyatos osszegek
folynak el a koltsegvetesen keresztul a jelek szerint a semmibe, es nem
csoda, hogy ezt latva az atlagpolgar nem siet onkent es dalolva sajat
fillerjeit leadozni.

        Vegyuk pl. a magyar bankrendszert, amely az egyik rogeszmem: mint
alkalmankenti angoltolmacs, volt szerencsem nehany nagybank epuletet belulrol
latni; hat mit mondjak, barmelyik New Yorki palotaval vetekedhet az ottani
fenyuzes, amely nyilvan felelmetes milliokba kerul. Ugyanezek a bankok
tizezres nagysagrendu napidijakat fizetnek ki sokszor nevleges munkakert
(igaz, ennek egy-ket alkalommal en is haszonelvezoje voltam, mint masvalaki
helyettese, de ettol fuggetlenul le voltam dobbenve, hogy nekik megeri egy
tolmacsot alkalmazni, akinek gyakorlatilag semmi dolga). Ja, es ugyanezek a
bankok kaptak 130 milliardot vagy mennyit az allamtol korabbi rossz
kihelyezeseik konszolidalasara. Allamkotvenyben, amelynek kamatait a
koltsegvetes fizeti - szinten a kotvenytulajdonos bankoknak. Azokert a rossz
hitelekert, amelyekert a felelosseget a bankoknak kellett volna elvinniuk,
ehelyett most mi fizetjuk. A legszebb az egeszben az (ahogy azt egy evek ota
itt elo, AVU-tanacsado amerikai penzugyi szakerto elmagyarazta), hogy a
konszolidacioval a bankok gyakorlatilag megkaptak a rossz hiteleik
ellenerteket: ok azonban az eladosodott vallalatok tartozasait tovabbra sem
irtak le, hanem koveteleseiket megtartottak, es most azt kovetelik az
allamtol, hogy ezeket a vallalatokat reorganizalja, vagyis szanalja, tehat
meg tovabbi osszegeket tegyen a bankok zsebebe! A dolog legfobb pikanteriaja
persze az, hogy mind a vallalatok, mind a bankok allami tulajdonban vannak,
tehat az allam nem tesz mast, mint (kepletesen szolva) egyik zsebebol a
masikba rakosgatja a penzt, ahonnan az titokzatos modon eltunik. Amerikai
ismerosom szerint sokkal egyszerubb es fairebb lett volna azt mondani, hogy a
felhalmozodott rossz hitelek (amelyek a keleti piacok osszeomlasabol, a
magyar cegek rossz versenykepessegebol stb. adodtak) a rendszervaltas
koltsegei voltak, tehat akkor most ezt az allam kifizeti a bankoknak, azok
viszont irjak le ugyanezeket a cegek koveteleseibol, es ezek utan a
kronikusan versenykeptelen cegeket tessek felszamolni, a tobbit meg
villamgyorsan privatizalni, a bankokkal egyutt. Igy azonban csak megy a nagy
penzpazarlas: szinten AVU-soktol hallottam, hogy nemelyik allami ceg HAVI
tobb szazmillio veszteseget termel - ettol fuggetlenul tovabbra is letezik,
sot biztos vagyok benne, hogy vezetoi szep fizeteseket is kapnak!

        Szoval, tobbek kozott ezert vagyok en szkeptikus ezekben a
kerdesekben. Lenne meg nehany megjegyzesem az adozassal kapcsolatban is, de
azt inkabb a kovetkezo levelben.

T. Szalon!

Paller Gabor -- reszben -- igy porobal valaszolni a 902-es Szalonban feltett
kerdesemre, amely utal arra, hogy egy Laffer-gorbe fele analizis alapjan el-
kepzelheto, hogy az adoratak csokkentesevel az adofizetesek osszerteke
novelheto lenne:

>        Visszaterve Gabor kerdesere: en ugy gondolom, hogy Magyarorszagon
> az adoterhek *altalaban* igen magasak. Hogy konkretan a gazdalkodasi ado
> magas-e vagy a tarsadalombiztositasi jarulek vagy mas, arrol nem mernek
> nyilatkozni. Masik oldalrol: meg ezek a magas adoterhek sem kepesek egyen-
> sulyba hozni a koltsegvetest. A minimum, ami teheto, az allami kiadasok
> visszafogasa.

Azt kell mondanom, felreertetted a kerdesem. A Laffer-gorbe a kovetkezokeppen
nez ki (fuggoleges koordinata a margnalis adorata szazalekban, vizszintes az
allamkasszaba befizetett adomennyiseg mondjuk forintban, egyetlen adofajtat
feltetelezve):

| \             Azaz, Laffer szerint az allam adojovedelme maximumot er el, ha
|   \           az adorata x%. Ha a rata e felett vagy alatt van, a befolyo
|    \          adomennyiseg fokozatosan csokken. Ha az adorata 0% vagy 100%,
|     | _ x%    az adobefizetesek osszerteke nulla. A kerdesem arra vonatko-
|     |         zott, Gabor hiszi-e, hogy Mo.-n a vallalkozasi adorata a
|    /          vonatkozo "x%" felett van, azaz hiszi-e, hogy a rata csokken-
|   /           tesevel az allam adojovedelme novelheto lenne.
| /
|_________

A vallalkozok kulfoldi vallalatalapitassal valo jogszeru profitmaximalizala-
sarol irt velemenyemre Paller Gabor reszben ezt irja:

> nem erzek olyan nagy kulonbseget a kozott a
> vallalkozo kozott, aki egyszeruen nem vallja be a jovedelmet es a kozott,
> aki talal egy kiskaput a torvenyben es ugy eri el ugyanazt a hatast. Mindket
> viselkedes persze teljesen racionalis, sot a masodik esetben a delikvens meg
> is gazdagodhat es nem kerul a bortonbe.

A racionalitas feltetelezese itt erdekes relaciot allit fel a "bortonbe keru-
les koltsegei" (kiesett jovedelem, presztizsveszteseg, csalad nem-latasa) es
a kulfoldi vallalatok bejegyeztetesenek es mukodesenek tranzakcios koltsegei
kozott.

De a kulonbseget jelentosnek erzem, hiszen a kulfoldi vallalatalapitasi
hullam (ha valoban van ilyen) Mo. vallalati adoztatas teruleten valo nemzet-
kozi komparativ versenykeptelenseget mutatja, az adocsalas buntetlenul valo
meguszasa pedig a jogallamisag (az allam torveny-betartatasra valo kepessege)
gyengeseget.


Udv.,

(Bognar) Gabor

Tisztelt Szalon !

Fischer Gyorgy irja :
>Csurka beszedenek azt a reszet, ahol a zsidok/ukranokrol es a ciganyokrol
>beszelt( az orszag ket harmada ezekbol fog allni ha nem tesznek elelne)
>tulajdonkeppen ket reszre kell osztani ...

>Amennyiben Csurka BEVANDORLASRA gondolt akkor ezt mondani kellett volna
>! DE nem mondta ! (Legalabb is a M.Narancsban errol nem volt szo.
>Amennyiben erre "gondolt", akkor nekem ez eleln semmi kifogasom, ukran
>vagy zsido, vagy gruz: Magyarorszagnak ma nincs szuksege bevandorlasra,
>foleg nem ketes elemekre !

        Valoban. Csurka azonban nem azert beszel a bevandorlasrol, mintha
Magyarorszagot elontenek a bevandorlok (Magyarorszagra nagyon nehez bevan-
dorolni). A gazdasagi nehezsegek novekedesevel, amikor a valsaga alkal-
masint az atlagpolgar vasarnapi ebedjet is eleri, kezenfekvo otlet a prob-
lemakat masokra fogni. Ez a trend minden europai orszagban fellelheto.
A valasztasok elott Franciaorszagban vegeztek egy felmerest, mi foglalkoztatja
leginkabb a valasztokat. Az eredmeny (a tabla eleje) :
1. Munkanelkuliseg
2. Vasarloero fenntartasa
3. Bevandorlas

        Az egyetlen politikai ero, ami a bevandorlast hangsulyosan kezelte,
a Le Pen-fele Nemzeti Front volt. Kaptak is 15%-ot az elnokvalasztas elso
fordulojaban (Ugyanugy, mint otthon a szocialistak eseteben, itt sem si-
kerult talalnom egyetlen Le Pen szavazot sem. Mindenki biztosit rola, hogy
azokra az orultekre semmikeppen nem szavazna. De akkor honnan a 15% ?)
Meg Chirac szolt valamit az ugyrol, csak ugy nagy vonalakban, "vissza kell
fogni a bevandorlast", mig Jospin Pasqua hirhedt "emberi jogokba tipro"
torvenyenek eltorleset igerte. Ez a torveny ugy tipor a jogokba, hogy
a Franciaorszagban szuletettek nem lesznek automatikusan francia allampol-
garok, hanem 16 eves korukban kell kervenyezzek es allitolag egyszeru ad-
minisztrativ procedura utan (nehany honap, a prefekturan lattam errol egy
vidam kepregenyt) megkapjak. Ez foleg az itt dolgozo arabokat erinti, akik
szeretnek a gyerekuknek az allampolgarsagot, de nem biztosak abban, hogy
a gyerek 16 eves koraig itt tudnak maradni.
        Valamikor a "nemzetiszocialista kurzusunkon" (BME Politologia Tsz,
"Modern szelsojobb ideologiak Europaban" vagy valami hasonlo) azt az igen
jo meglatast hallottam, hogy a szelsojobb mozgalmak jo kerdesekre adnak
rossz valaszokat. Ha a tarsadalom fontosnak iteli a bevandorlas kerdeset,
a "mainstream" partok nem soporhetik ezt a szonyeg ala, mint kenyes ker-
dest. Ezzel ugyanis a szelsosegesek malmara hajtjak a vizet.

Udv, Gabor

UI : Igazabol fel nem foghatom, miert emlegetik Csurkaek allandoan a zsi-
dokat, amikor olyan kevesen vannak. A ciganyok vagy "orosz maffia" felhozasa
mar jobb otlet, de oroszok/ukranok igen nagy nehezsegekkel maradhatnak csak
Magyarorszagon. Mindegy, ha az emberek "soknak" latjak oket, meg kell vizs-
galni a kerdest.

Tisztelt Szalon !

Bognar Gabor irja a felettem :-)))
>>        Visszaterve Gabor kerdesere: en ugy gondolom, hogy Magyarorszagon
>> az adoterhek *altalaban* igen magasak...A minimum, ami teheto, az allami
>>kiadasok visszafogasa.
>Azt kell mondanom, felreertetted a kerdesem. A Laffer-gorbe a kovetkezokeppen
>nez ki ...

        Gabor jo erzekkel szurta ki, hogy megprobalom elsumakolni a valaszt.
A helyzetet ugyanis en a kovetkezokeppen latom :
1. A gazdasagi szereplok panaszkodnak, hogy az adoterhek igen magasak.
   Ez alapjan tehat csokkenteni kellene a gazdasag terheit es a bevetelek
   valoszinuleg megnonenek.
2. De ki az aki meg meri ezt tenni ? Eddig ket (en ennyirol tudok) "elenkito
   programot" hirdettek meg, mindket esetben megugrott az eladosodottsag, fel-
   borult a koltsegvetes, riaszto allapotba kerult a hitelkepesseg. A "noveke-
   desre" jatszani nagyon veszelyes, mert a novekedes esetleg nem indul be,
   mielott a tartalekok elfogynak.

        Ezek alapjan Gabor kerdesere (most mar sumakolas nelkul) a kovet-
kezo valaszt adom: velemenyem szerint a hosszutavu gazdasagi novekedes meg-
kivanja a gazdasagra nehezedo allami terhek csokkenteset. Jelenleg azonban
a penzugyi kormanyzat az aktualis tuzvesz eloltasaval (koltsegvetes fel-
borulasa) van elfoglalva es nincsenek tartalekai, hogy a "befektetesi idot"
kivarja. Kenyszeruen es rovidtavu erdekek alapjan teszi, amit tesz: csokkenti
a kiadasi oldalt (es ott vag, ahol egy igazi konzervativ gazdasagpolitikus
vagna: a joleti es egeszsegugyi kiadasokon) es megprobal ott terheket
novelni, ahol meg tud (vam, illetek, stb) Azt remeli tehat, hogy a kivalasztott
adofajtak eseten meg nincs a maximumon a bevetele.
        Tud-e mast csinalni ?

Remelem, most mar tisztabb egy kicsit az allaspontom.

Udv, Gabor

Holgyek es Urak,

Paller Gabor egy minapi Szalonban (Szalon 903) az ertelmiseg alkonyarol irt.
Ehhez szeretnek par megjegyzest hozzafuzni, egyetertot is, es vitatkozot is.
Fontos kulonbseget tenni a tarsadalomkritikus human ertelmisegiek es a tobbi,
szakertelmiseginek nevezheto retegek kozott.  Maskeppen alakult ugyanis a
sorsuk az elmult husz-huszonot evben.

    Amikor Konrad Gyorgy es Szelenyi Ivan a hetvenes evek elejen megirta "Az
ertelmiseg utja az osztalyhatalomhoz" cimu konyvet, mely Konrad belso es
Szelenyi kulso szamuzetesehez vezetett, az irastudo ertelmiseg valoban
veszelyt jelentett az ideologiajara erzekeny partallamra.  Konrad es Szelenyi
tezise nem volt teljesen uj, az informacios tarsadalom kialakulasarol es a
tudaselitek egyre fontosabb szereperol szamos mas dolgozat is szuletett ebben
az idoben.  Ami ujat jelentett, az az, hogy Konradek kijelentettek:  az egyre
inkabb burokratizalodo part szamara nehezen megemesztheto az ideologiai
kerdesekben kepzett human ertelmisegiek nyomulasa es fuggetlenedese.  Egy
olyan vilagban, ahol a metaforakkal es a nyelvhasznalattal kapcsolatos
manipulalasnak kiemelt fontossagu szerepe van, elengedhetetlen az irastudok
folyamatos ellenorzese es megteritese.  Konradek szerint ezert jelentik az
irastudo, human ertelmisegiek a legnagyobb veszelyt az allamszocialista
*establishmentre*.

    Az uj gazdasagi mechanizmus 1968-as bevezetese utan egyre markansabba
va'lo gazdasagi magankezdemenyezeseket nem ertek olyan vehemens tamadasok,


mint a szolasszabadsag hatarait feszegeto kritikus hangokat.  Ez talan azert
lehetett igy, mert a kadari alku kikototte:  ha nem szolsz bele a kormanyzati
politikaba (es persze a part politikajaba), akkor otthon, a csaladi korben
azt csinalhatsz, amit akarsz.  A csalad egyforman vedett keretet adott a
magangazdasagi tevekenysegeknek (pl. haztaji) es a kommunistak szidasanak is.
Ha barmelyik megprobalt kijjebb mereszkedni, akkor jottek a retorziok.  Ami
a lenyeges: a disszidens hangokat eroteljesebben fojtottak el, mint a privat
gazdasagi vallalkozasokat.

    A hetvenes evek vegere a partallam burokratai megtanultak, hogyan lehet a
kritikus ertelmiseget kordaban tartani: a protoSzadeszeseket tomorito Beszelo
es a "repulo egyetem" tavolrol sem jutott el akkora kozonseghez, mint azt a
Demokratikus Ellenzek szerette volna.  Kozben persze kiderult, hogy a masodik
gazdasag, a maganszektor, mely eredetileg csaladi keretek kozott kezdett el
mukodni, egyre tobb foallassal is rendelkezo dolgozot szivott fel:  lassan
altalanos gyakorlatta valt, hogy a fomunkaidoben pihente ki a "dolgozo nep" a
hetvegi hazepites, a delutani es esti haztaji gazdalkodas, vagy a munkaido
utani fusizas faradalmait.  Mivel a szocialista gazdasag hatekonysaga volt a
tet, es kulonben is ervenyben volt a part folyamatos reform-igerete, az
egyeni kezdemenyezeseknek egyre nagyobb teret adtak az "elso", a hivatalos
gazdasagban, mikozben a kritikus ertelmisegiekrol tovabbra sem tudott egy
szuk budapesti koron kivul szinte senki.

    Szoval a partallam monolitikus egysegere a kritikus ertelmisegiek helyett
sokkal inkabb a vallalkozok kezdtek veszelyt jelenteni, ha ugy tetszik, azt
is lehet mondani, hogy alulrol erodalodott erosebben a rendszer.  Viszont a
vallakozok tovabbra sem voltak ideologiai, politikai kerdesekben jaratosak,
ezert kellett, hogy a kerekasztal-targyalasoknal eloterbe keruljenek a human
ertelmisegiek, a szavak mesterei:  foleg a torteneszek es a szociologusok.
A kozgazdaszok es a jogaszok jelenlete azutan egyre fontosabba valt a
targyalasokon.  Kozottuk sokan az ellenzek tagjainak regi baratai voltak,
mikozben allami kutatointezetekben vagy az egyetemeken dolgoztak.  Oket mar
lehet szakertelmisegnek nevezni.  Nekik szociologiailag is szinte adott, hogy
nem kockaztathattak az allasukat, nem volt alternativa szamukra a forditasbol
eles, mint szamos human ertelmisegnek (filozofusnak, szociologusnaK, stb.).

    Tehat kicsit ugy nez ki, hogy a human ertelmisegiek koveztek ki az utat a
szakertelmisegnek:  elobb ertettek szot a partideologusokkal, sot me'g a
technokratakkal is, mint a kesobbi szakertelmisegi politikai elit.  A human
ertelmiseg megtette ez utobbiaknak azt a szivesseget, hogy behozta oket a
nagypolitikaba, es miutan kiderult, hogy a politika nem a kritikai ertelmiseg
vermersekletenek valo, egyre inkabb hatterbe vonult, hogy teret adjon a
jogaszoknak es a kozgazdaszoknak.

    En ugy gondolom, hogy teljesen termeszetes ez a folyamat, sot szerintem
a kritikai ertelmiseg nagy resze is igy gondolja.  Az allam iranyitasa nagy
reszben technikai feladat, kormanyzati racionalitas kerdese, nem kellenek
hozza az ideologiailag finoman hangolt filozofusok es tarsadalomkutatok. Ezt
a human ertelmisegiek maguk is felismerik, sokan fellelegeznek, hogy vegre
vissza lehet terni a kritikus reformer poziciojaba.  En nem hiszem, hogy
jellemzo lenne a sertodottseg, a gogosseg, mert a human ertelmisegiek
kritikus velemenyere mindig is szukseg lesz a szakertelmisegi politikusok
tanacsadoi kozott.  Verebes es TGM gogje inkabb szemelyiseguk tartozeka, mint
egy szociologiailag korulhatarolhato tarsadalmi reteg csoportjellemzoje.

    Arra egyebkent kivancsi lennek, ki mit gondol:  tenyleg nagyobb-e a
szerepe a nyelvi szimbolumoknak egy allamszocialista orszagban, mint egy
kapitalistaban?

Mindenjot,
Miklos.

Azt irja az ujsag, ha mar a cseheknel tartunk:

> CZECH POLICE RAID "ECSTASY" FACTORY. Police last week raided a secret
> drugs laboratory on the outskirts of Prague and confiscated materials
> that could have been used to produce "ecstasy" tablets worth 300 million
> koruny, Czech media reported on 6 June. Five Czechs and three Dutch
> citizens were arrested and some 700 kilos of raw materials, sufficient
> to manufacture 35 million "ecstasy" tablets, were seized, The raid,
> which followed 18 months of surveillance, was the largest drugs bust
> since the Czech Republic gained independence, according to police
> spokesmen. -- Steve Kettle, Copyright(c)1995 Open Media Research
> Institute, Inc. All rights reserved.

Magyarul es roviden:  a pragai rendorseg lefulelt ot cseh es (nem ot torok,
hanem) harom holland allampolgart, valamint lefoglalt 35 millio "extazis"
tabletta gyartasara elegendo nyersanyagot, ami a "fuggetlenseg elnyerese"
ota a legnagyobb kabitoszerfogasnak szamit.

Kerdesem:  mi az az "ecstasy/extazis" tabletta, hogy ennyire orul a cseh
rendorseg?

Mindenjot,
Miklos.

ELNEZEST HA DUPLIKACIO TORTENNE VAGY AZ UZENET A RA ADOTT VALASZ UTAN
ERKEZNE BE, AZ ELOZO BEKULDESI KISERLETEM ISMERETLEM OKBOL -- AZT HISZEM
-- SIKERTELEN VOLT. AKARHOGYAN IS, KEREM A SUPERVISORT TEGYE MEG A
MEGFELELO LEPESEKET AZ ESETLEG SZUKSEGES KORREKCIORA.


T. Szalon!

Wolf Gyuri kuldte el nekem a hozzaszolasat azzal egyidejuleg, hogy a Szalonba
bekuldte. Ime a reakciom:

Gyuri irja:
> En azert nem ertek egyett a 12 milliardos Budapest Banknak nyujtott
> segitseggel, mert ugy erzem, hogy ez a bankokat nem kenyszeriti
> jo munkara. Nem vagyok teljesen biztos benne, de azt hiszem, hogy ez
> a BB-nek mar a harmadik ilyen jellegu allami juttatas. Vagyis
> 2-3 evente ki kell segiteni jo nehany milliarddal. Ezek utan a kerdesem,
> hogy ezt mindegyik bankkal megtegyuk? Meddig kapjak meg az allami apanazst?
> Mire fel kapjak a bankok igazgatoi a premiumukat (a fizetesuket?).
> Altalaban egyettertek azzal, hogy tokesitsuk fel a bankokat, de
> hogyan lehet oket szigoru gazdalkodasra kenyszeriteni, ha allandoan
> kisegitik oket.

Gyuri ugy tunik nem valasztja el a Budapest Banknak nyujtott allami tamogatast
a bankkonszolidaciotol altalaban. En mgis ezt teszem, es kizarolag altalanos
kerdesekkel foglalkozom.

Azt hiszem erdemes ott kezdeni, hogy a magyarorszagi allami bankok -- mint mas
allami gazdasagi vallalkozasok feladata is alapvetoen megvaltozott, ugyan a
bankok eseten azt hiszem a profit-termelesi varakozasok meg erosebbek, hiszen
a kozvelemeny nem tartja valsag-iparagnak a kereskedelmi banki tevekenyseget.
A kereskedelmi banki tevekenyseg valoban nem valsag-iparag, mint mutatja ezt
tobb ujonnan alapitott (esetleg reszben vagy egeszben kulfoldi es/vagy magan-
tulajdonu) bankok gazdalkodasa. Valsag-iparag viszont a "regi" kereskedelmi
bankok (RKB-k) szferaja. Miert? A teljessegre valo torekves nelkul nehany ok:
- A "csodtomeg"-nek bevallott regi allami vallalati szektor nem elszigetelten
funkcionalt, hanem mukodeseben elengedhetetlen szerepe volt az RKB-knek. A
csodok es/vagy felszamolasok nem (csak) az allamnak -- ertsd koltsegvetes --
okoznak vesztesegeket, de az RKB-knek is, ezzel alaaknazva azok portfoliojat.
- A belso allamadossag jelentos resze nem piaci kamatozasu allampapirok for-
majaban tortent meg ket evvel ezelott is. Ezek a papirok ugyancsak az RKB-k
portfoliojat terheltek.
- Az RKB-k feletti kozponti iranyitas (szemben a penzpiac diktalta feltetelek-
kel) miatt meg ma sem mondhato, hogy a penz es tokepiacok teljes egeszeben
versenyszeruen mukodnenek. Pl. az MNB-nek nemsokkal ezelottig nem csak a
monetaris kontroll volt feladata, hanem a koltsegvetesi-hiany finanszirozasa-
nak biztositasa is (ez reszben kapcsolodik az elozo ponthoz). Ez megnyilvanult
az RKB-k szamara tobbszor veszteseges lakossagi betetkamatok fizeteseben,
ill. a lakossagi hitelkamatok tul alacsony voltaban is.

Ha tehat az RKB-k valsag-iparagnak szamitanak, mit tehet az allam ennek felol-
dasara. Tehet lepeseket kamatliberalizalasra, az RKB-k allampapir portfolio-
janak piaci kamatozasura alakitasaval, az MNB feladatkorenek modern kozponti
banknak megfelelo ujradefinialasaval, ill. bankkonszolidacioval. Erdemes meg-
jegyezni, az utobbi harom lepes a folyo koltsegvetes deficitjet kozvetve es
kozvetlenul egyarant noveli. A bankkonszolidacio annyiban ter el a nem-piaci
kamatozasu allampapirok piaci kamatozasura cserelesetol, hogy ebben az esetben
ketseges vagy rossz vallalati hiteleket, ill. kotvenyeket cserelnek un. kon-
szolidacios (hosszutavu) kotvenyekre.

A bankkonszolidacio hogyanja fontos kerdes. Egyszeri, meg-nem ismetlodo toke-
injekcio gyorsitja a piaci verseny kialakulasat, fennmarad viszont annak a
veszelye, hogy csak kesleltetessel rossznak bizonyulo vallalati hitelek es/
vagy kotvenyek sulya viszi csodbe a kereskedelmi bankok egy reszet. Tobbszori,
kisebb mervu konszolidacioval remelheto az osszkoltseg csokkentese: vagy az
allam, vagy a bankok beavatkozasa nyoman egyes vallalatok talpra allhatnak, a
bankok jovedelmezo uj tevekenysegekbe kezdenek, amibol a "visszahuzo mult"
(reszben) finanszirozhato. Ugyanakkor ez a megoldas osztonzi a bankokat, hogy
"tetszhalottat jatsszanak", azaz uj es megujabb rossz hitelek/kotvenyek "fel-
mutatasaval" tovabbi allami tamogatasokat "kenyszeritsenek ki". Hiszen a bank
merlegfoosszegeben egy allami tamogatas-forint majdnem egy profit-forintnak
felel meg, ha ez kozvetlenul veszteseget ellentetelez.

Hogy mikor erdemes egy bankot hagyni csodbemenni, az nagyban fugg a vart
"tovabbgyuruzo" hatasoktol. Hiszen egy bankcsod megrenditheti a betetesek
penzugyi rendszerbe vetett bizalmat (Mo. eseten ez ervenyes a vart kulfoldi
befektetokre is). Ennek a veszelynek a realitasara, ill. reszletesebb targya-
lasara visszaterhetunk, ha a Szalon szamot tart ra.

> Szerintem a magyar bankok vezetese nem igazan jol dolgozik.
> Ennek jele (vagy a korupcionak), hogy mar ket teljes hullamu
> bankkonszolidaciot ertunk meg, s a bankok meg most sem allnak meg
> a labukon, pl nem eladhatoak az OTP-t leszamitva [...]

A fentiek tukreben talan konnyebb errol reflektalni. Megjegyzem, az OTP most
is privatizalas elott van, ha jol tudom, a Magyar Kulkereskedelmi Bank (MKB)
volt az elso jelentos bank-privtizacio. Mikozben az RKB-k jelentos resze
a mai napig is veszteseges, egy nemreg publikalt nyeresgessegi listat vissza-
idezve (a reszben vagy egeszben kulfoldi tulajdonu bankokat leszamitva) tobb
RKB is mutatott kisebb-nagyobb nyereseget: OTP, Kereskedelmi es Hitelbank Rt.,
Dunabank, Budapest Bank (a lista nem teljes). Az OTP egyebkent valoban kulon-
leges helyzetben van, ha jol ertem fokent a lakossagi-banki szolgaltatasokban
valo erossege es nagy piaci reszesedese (kb. 25%) miatt.

> Ezek utan nem igazan ertem, hogy miert vannak a bankokban olyan
> magas jovedelmek? Egy bankban dolgozo ismerosom meseli, hogy egy
> fel napos munkaideju kuldonc tobbet keres mint egy phd-s fizikus,
> egy titkarno tobbet mint egy egyetemi professzor.
> [... tovabbi jovedelmi kerdesek targyalasa ...]

Azt hiszem arrol lehet szo, ami az MNB-ben is kikenyszeritette a kozhivatal-
noki fizetesekhez kepest, ha jol tudom, a 3-as szorzo bevezeteset: aki kompe-
tens talalhat maganak "piaci bert" fizeto bankot vagy penzugyi vallalkozast
elhelyezkedesre. Azaz: a minoseg nem ingyenes. Ez nem jelenti -- bar a
fentiekbol aligha gondolhatnatok, hogy igy ertem --, hogy az RKB-k mostanra
teljes egeszeben piaci motivaltsaguak lennenek. Mindaddig amig nem azok, nem
hiszem, hogy piaci teljesitmeny lenne toluk varhato (figyelem: itt nem a
magantulajdont kovetelem). Konnyen elofordulhat, hogy az RKB-kben adott/kapott
fizetesek meg igy is tul alacsonyak ahhoz, hogy minosegi penzugyi szakembere-
ket toborozzanak es/vagy tartsanak meg. (Persze ez legfeljebb hipotezis,
bizonyitekrol sem pro sem kontra nem tudok.)


Udv.,

(Bognar) Gabor

>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
Kedves Gabor,
a nyilvanossag elott valaszolok, mert kozerdeku a tema:
- ha a cikked beerkezik, arrol minden esetben igazolast kapsz. Erre
neha tobb orat is varni kell, a halozat terhelesetol fuggoen. A duplazodott
bekuldesrol dupla igazolast kapsz :-) Kell neha egy kis turelem, nem
celszeru tul hamar elkuldeni a cikket ismetelten.
- a supervisor (Hollosi Jozsi) altalaban nem olvassa a SZALONt. A neki
szolo uzeneteket itt elhelyezni felesleges.
- mivel a PMP automatikusan kezeli a leveleket, normalis esetekben nem
varhato el, hogy a supervisor utolag korrigaljon barmit is.
- szerencse a bajban, hogy en a SZALON cikkeket elolvasom szetkuldes elott
es ki tudok venni irasokat. A duplikaciokat ki is szoktam venni,
termeszetesen.
Kerem azonban, hogy a hasonlo, nekem szolo kereseket, technikai jellegu
megjegyzeseket inkabb kulon levelben kuldjetek el a

cimre, kar az olvasokat a cikk belsejeben ezekkel terhelni.
Radnai Tamas
moderator
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>

In article > you wrote:
> Ali irja:

> Lehetseges, de azert jegyezzuk meg itt, hogy ezt mondtak az emberek
> marciusban, amikor a tandij kerdes szobakerult (megint!). Es mi tortent:
> eddig legnagyobb szammal jelentkeztek fiatalok egyetemi felvetelre mint
> barmikor. Szoval, a tandij bevezetese nem valtoztatta meg a felvetelezok
> szamat. Tobb mint valaha maskor.
> Balogh Eva

Itt szeretnem megjegyezni, hogy marcius 12.-ig, mar le kellett adni a
jelentkezesi lapokat, a bejelentes a hatarido utan ket hettel tortent.
Igaz vaoban felmerult elotte is, de:
1, gyakorlatilag 5 eve tema ez, es a mai napig nem kell fizetni tandijat
(legalabbis ilyen cimen nem).
2, Nem sokkal elotte volt egy olyan dontes (azt hiszem egy torvenyrol van
szo), hogy csak akkor lehet bevezetni, ha a kompenzacios lehetosegek
adottak lesznek. Ez meg nagyon tavolinak tunt akkoriban.
Osszegezve, nem igazan vette senki komolyan, inkabb olyan ijesztgetes
szerunek tunt, eppen ezert elegge varatlanul erte az emberek nagy reszet.

viszlat