1. |
megjegyzes (mind) |
7 sor |
(cikkei) |
2. |
Retteget Evank (mind) |
40 sor |
(cikkei) |
3. |
Forumi vitakrol (mind) |
51 sor |
(cikkei) |
4. |
Utoljara a csalasokrol (mind) |
26 sor |
(cikkei) |
5. |
Pszt! Nagy titok! (mind) |
43 sor |
(cikkei) |
6. |
Zsoter Andras. (mind) |
26 sor |
(cikkei) |
7. |
Zsoter Andras. (mind) |
21 sor |
(cikkei) |
8. |
A trendek nyilvanvaloak (mind) |
62 sor |
(cikkei) |
9. |
Magyar allampolgarok szavazojoga (mind) |
90 sor |
(cikkei) |
10. |
magyar-roman kozeledes ? (mind) |
53 sor |
(cikkei) |
11. |
Oktatas es egyebek... (mind) |
95 sor |
(cikkei) |
12. |
Replay (mind) |
9 sor |
(cikkei) |
13. |
Athidalni a jelen remenytelensegeit (mind) |
85 sor |
(cikkei) |
14. |
modernizaacioos program - folytataas (mind) |
97 sor |
(cikkei) |
15. |
Balogh Evaval muszaj vitatkoznom (mind) |
26 sor |
(cikkei) |
16. |
Meg mindig nem sikerult rajonnom, hogy milyen tezisei v (mind) |
20 sor |
(cikkei) |
17. |
Toth Lacinak (mind) |
25 sor |
(cikkei) |
|
+ - | megjegyzes (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Tisztelt Forum!
Volt ot percem igy megirok egy eszrevetelt. Lassan olyan sokan
fognak megnyilvanulni a magyar es az amarikai oktatasi rendszer
osszehasonlitasarol, hogy mar ebbol is lehet statisztikat csinalni.
Bathori Gyorgy
|
+ - | Retteget Evank (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Professzorasszonyunk aki velem ellentetben arrol hires, hogy mindig ervel
sohasem szemelyeskedik megint kitett magaert:
>Miert nem sorolod tovabb! Erdekes lenne. Ezek kozul kulonosen az keltette fel
>a kivancsisagomat: "telefonalgathat embertarsai hata mogott." Orakba kerult
>mire kisutottem, hogy mirol is beszel a mi Pyronk, akirol meg a mai napig sem
>tudjuk, hogy valojaban kicsoda, hogy valojaban mi a foglalkozasa, pedig
Azt hiszem rajtad (es Fischer Gyurin) kivul mindenki tudja, hogy mi Pyro
foglalkozasa, miutan ezt tobbszor is leirta a FORUMon. Vegulis rolad is
csak innen tudhatom, hogy tortenesz vagy es nem takaritono valamelyik
internet szolgaltatasokat arusito cegnel ahol raultel egy accountra.
>Fischer Gyuri tobbszor is probalta ravenni, hogy arulja el kiletet. Es miert
>bujik a Pyro alnev mogott? Mert valoszinuleg egesz eleteben felt,
Mibol gondolod, hogy bujik a Pyro nev moge (ami nem alnev hanem becsuletesen
kierdemelt ragadvanynev ahogyan a baratai szolitjak) ?
>mint ahogy most is fel. Magyarorszagon sajnos igy ment az elet jo par evig.
Ha felne toled (bar te minden aljassagra kepes vagy meg arra is, hogy
megprobald bemocskolni a fonokenel) akkor nem egy olyan neven irna ala
amit a kornyezeteben mindenki ismer, es tudja, hogy kit jelol a nev.
>Eloszor valoban mindenki remegett, utana mar nem annyira, de azert jobb volt
>a szajukra vigyazni. Es mindez beleivodott a lelkuletukbe. Es bizonyos
Furcsa, hogy ezt egy olyan valaki allitja aki sajat bevallasa szerint
az irhajat mentve hagyta el az orszagot (amit en nem hiszek -- a husosfazek
kozelsege sokkal valoszinubb ervnek tunik). Pyrorol sok rosszat lehet
mondani de azt, hogy gyava lenne....
>emberek meg ma is mindent gyanuval szemlelnek meg egy artatlan
^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^
Ami toled szarmazik az nem lehet artatlan, ennyi rosszindulattal az ember
mar a puszta letevel is kart okoz.
Zsoter Andras
|
+ - | Forumi vitakrol (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Nem tudjuk pontosan, hogy hany olvasoja van a Forumnak es mas HIX
vitacsoportoknak. Elvileg termeszetesen 15 millio is lehetne; marmint annyi
ember, aki tud magyarul. (Ugyan en egy eszttel is talalkoztam az Interneten,
aki hat evet toltott orszagunkban es aki a Forum rendszeres olvasoja! Es
persze jonehany interneti szlovakkal is talalkoztam, akik jol tudnak
magyarul.) Szoval sok-sok ezer emberrol van itt szo! Ezzel szemben az aktiv
vitazok
szama aranylag alacsony; sot, ezeknek szama naprol-napra valtozik.
Emberek, akik hetekig irnak meglehetosen rendszeresen, egy szep napon
abbahagyjak, vagy ezert, vagy azert. Vagy nincs idejuk, vagy egyszeruen
megunjak a vitakat. Korulbelul ket evvel ezelott megszuletett a Szalon, egy
moderalt vitacsoport, mivel a vitak annyira elmergesedtek a Forumon, hogy
bizonyos emberek nem voltak hajlandok a Forumba irni. Az utobbi idokben
megjelentek megint olyan hangok, amelyek szeretnek, hogy azok, akik
nem ertenek veluk egyutt egyszeruen eltunnenek a listarol. Egyik vitatarsunk
szerint, azok, akik nem hajlandok eltunni, annak ellenere, hogy a masik oldal
mindent elkovet, hogy ezt a celt elerje, egyszeruen mazochistak, valoszinuleg
elvezik a naponta ismetlodo tragarsagokat es utalatos szemelyeskedeseket.
Valahogy nem hiszem, hogy valami lelki defektusrol lenne szo. Inkabb arrol,
hogy ez elott a zajos tarsasag elott nem hajlando az illeto meghatralni.
Mivel akkor elernek a celjukat. Nem kellene hallgatni a masik oldal erveire,
legalabb is egy ideig. Ugyanis idovel lenne valaki mas, akinek velemenye nem
egyezik meg az ovekkel. Es aztan ezt a szemelyt is elkuldhetnek a Szalonba,
vagy ennel joval rosszabb helyekre!
Ami pedig azokat az embereket illeti, akik huszeves itteni tartozkodas es
valoszinuleg amerikai allampolgarsag utan az amerikaiakat "gyulevesz
nepseg"-nek nevezik, mit mondhatunk ezekrol az emberekrol? Mit mondhatunk egy
olyan emberrol, aki mast sem csinal, mint csepuli azt az orszagot,
amelyik menedeket es idovel joletet adott neki? Mit mondhatunk olyan
emberekrol, akik huszeves itt-tartozkodas utan olyan lekicsinyloen beszelnek
az amerikaiakrol, mintha egyetlenegy amerikai baratunk sem lenne. Talan nincs
is! Vagy mit gondolhatunk azokrol az emberekrol, akik
kulfoldrol mondjak azoknak, akik ugyancsak kulfoldon elnek, hogy nem tudjak,
hogy mirol beszelnek, mivel nem elnek Magyarorszagon--ok ellenben igen!
Nekem, szemely szerint, a gyomrom
forog, ahanyszor ilyen kijelenteseket hallok. Es en nem is vagyok amerikai
allampolgar. Szegyenlem magam honfitarsaim viselkedese miatt.
Ami pedig ezt a zajos kis csoportot illeti (hiszen mindossze harom-negy
emberrol van szo): en a legtobb vitatarsammal privat levelezesben is allok.
Ilyen modon neha kozelebb kerulnek
gondolataink, neha nem. Azokkal az emberekkel, akiknek a nevevel bizonyos
emberek dobalodznak a Forumon, majdnem naponta valtok leveleket. Sok
mindenben nem ertunk egyet, bizonyos dolgokban ellenben igen. De velemenyem
roluk ennek ellenere magas: azt hiszem,
hogy intelligens es rendes emberek. Meg lennek lepve, ha ugyanezek az emberek
rolam maskeppen velekednenek csak azert mivel bizonyos dolgokban nem ertenek
egyet velem.
Balogh Eva
|
+ - | Utoljara a csalasokrol (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
>az "Education Digest" 94, marciusi szama idezte
>egy csalassal kapcsolatos cikkben. Ezek szerint a felmert diakok 67% csalt
>legalabb egyszer, 41% csalt a vizsgakon (during exams), mig 19% @(szer
vagy
>tobbszor csalt teszteken.
Ja? Es mik a statisztikak Magyarorszagon? Biztosan nem 67% "legalabb
egyszer," vagy 41% "csalt a vizsgakon." Szerintem alig van olyan magyar
felnott ma, aki nem csalt, vagy igy, vagy ugy, diakkoraban. Ha nem csalt
sajat erdekeben, csalt mas erdekeben. En egyszer probaltam csalni, de olyan
ugyetlen voltam, hogy azonnal elkapott a tanarno es egy akkora egyest kaptam
az orosz dolgozatomra, hogy orom volt nezni. Ezek utan ugy gondoltom, hogy
jobb ha nem probalkozok hasonlo trukokkel, mivel nem nekem valok. Ellenben,
masoknak segitettem csalni: sugtam, kinyitottam a konyvemet ugy, hogy a
mogottem ulo el tudja olvasni a szoveget, megengedtem diaktarsaimnak, hogy
lemasoljak a hazi feladatokat matematikabol es igy tovabb es igy tovabb.
Minderrol nincs is ertelme beszelni, hiszen mindenki eppen olyan jol tudja,
mint en, hogy mi folyik egy magyar iskolaban. A diakok sportot uznek a
csalasbol: hadd lassuk, hogy a tanar eszreveszi-e vagy sem; mig a tanarok
vagy ugy csinalnak, mintha suketek es vakok lennenek, vagy pedig argus
szemekkel figyelik a diakokat es persze a felet nem latjak annak, ami az
osztalyban folyik.
Kulonben itt az ideje, hogy a temat abbahagyjuk.
Balogh Eva
|
+ - | Pszt! Nagy titok! (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
(Pszt! Nagy titok!)
Kedves FORUMozok!
Egy vallomassal tartozom. EN, EN, EN, Toth Tamas okosabb vagyok Mind-
annyiatoknal. Mi tobb, szazszor okosabb, mint Ti egyuttveve. Kulonb is va-
gyok, moralom makulatlanabb, magyarsagom tisztabb, tarsadalmi erzekenysegem
oszintebb. Adataimmal alaposabb vagyok, kovetkezteteseim lenyegibbek, stilusom
cizellaltabb, sziren-hangokra suketebb vagyok, muveltsegem szerteagazobb,
joslataim pontosabbak (mit szerenykedjek, maguk a megtestesult jovo),
Szokrateszt zsebre dugom, a papat csalhatatlansagostul megeszem reggelire,
meg ehes is maradok ("Tamas locuta, causa finita"). Ha mindenben engem
kovetne, bizvast elforogna tengelyen ez az orszag evmilliokig, de a Fold is,
meg ez a vacak galaxis, amiben elunk. Szerenysegem tiltja, hogy ennel tobbet
mondjak errol.
Sajnos nyugtalanito dolog tortent a minap. Vegtelen bolcsessegemben
rajottem, hogy 999,999 tokeletes megnyilatkozasom utan az egymilliomodikba
jelentektelen, nuansznyi hiba csuszott. Eszre se vettetek volna, hiszen
addigra mar reg en es nehany huseges tanitvanyom irtuk a FORUMot (sorlimit
nelkul), Ti csak olvastatok ahitattal. Kevesbe tokeletes egyeniseget nem is
zavart volna, de en megborzongtam. Mert rogton beugrott az a torveny, hogy
minden biologiai rendszer, tarsadalom, csoport, gondolkodas DEGENERALODIK,
HA BELTERJESSE VALIK -- espedig elkepesztoen gyorsan, es szanalmas modon:
ugy, hogy akik benne vannak, eszre sem veszik. Ma meg majdnem tokeletes az
ige, holnaputan mar csak makogas. Ez alol nincs kivetel, es ezt csak kivulrol
venni eszre, a makogo nem tudja, hogy mar csak makog.
Onmagunkat akarjuk hergelni, vagy igazsagokat keresunk? Mert az
utobbihoz mas legitim nezopontok, velemenyek megismerese is hozzatartozik.
A nem legitimeke pedig azert, hogy meg pontosabban tudjuk, mit es miert gon-
dolunk ugy, ahogy gondoljuk. Megismerest mondtam, nem behodolast; egesz-
seges szkepszist szeretnek es gondolati kovetkezetesseget, hosszu tavon.
Kivancsisag: igen; jozan, hiteles erveket kello merlegeles utan elfogadni:
igen; a sajtot szellemileg lehaknak vagy eppenseggel ordas indulatuaknak
szankbol kienekelni hagyni: nem. De mindez csak akkor megy, ha meghallgatni
is tudunk. Nem masok miatt, meg csak nem is elsosorban a tolerancia
neveben (*), nem ellenfeleink vedelmeben (hogy ok hogyan vedekeznek az
elhulyules ellen, legyen az o gondjuk) -- mero onzesbol, a sajat magunk elemi
erdekeben kell a "kulso" kontroll is.
Hat ezert gondolom, hogy maradjon csak szepen mindenki a FORUMon.
Toth Tamas
(*) Ha en lennek a 'tolerancia' szo, mar reg pert inditottam volna becsulet-
sertesert es megrontasert azok ellen, akik bunkosbotot csinaltak belolem! :-)
|
+ - | Zsoter Andras. (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
>To:
>From: (Andy Kozma)
>Subject: Zsoter Andras.
>
>Koszonom kedves valaszodat.Amint lathatod senki nem vette el a te
jodogat.Azt irsz amit akarsz.Eppen ugy masok is megirhatjak
velemenyuket,megha ez nem is eggyezik meg eggyesekkel,vagy masikokkal.
>Nekem csak a hangnem es a durva kifejezesek miatt volt kifogasom es ezt
mindig is arra fogom,hogy az illetonek nincsen mas nyelvi erzeke,vagy
kifejezese.
>Egyebkent olvastam azt a velemenyedet is,hogy semmi kovetkezmenye annak
nincs ha valaki eskuszik a bibliara:ugyis hazudnak.
>Na ha veletlenul te ebbe a csoportba tartozol,hat nem kivanom neked,hiszen
hamar rajosz,hogy nem volt erdemes hazudni.
>Ami az alairasomat illeti epp ugy ahogy te Hongkongbol irsz en irok Canadabol.
>Ez nem az orszag velemnye,csak az en egyenim.
>Egyebkent igen tisztelem es szeretem ezt az orszagot,amelyik szbadsagot es
nyugodt eletet hozott szamomra es sok mas menekultnek is,minden alcazas nelkul.
>Ezert nem avatkozom bele vitakba,nekunk is nagy adossagunk,sok mindent amig
eddig a socialista rendszer szerint kaptunk,most csokkenteni kell.
>Ezt is meg tudjuk erteni es tovabbra is igyekszunk nyugalomban es nem
annyira gazdagan elni.
>Amig az ember fiatal Andras,sok minden illuzioja van,de sajnos az elet
sokmindnere meg tanitja.
>Udvozlettel:Andrew Kozma
>
|
+ - | Zsoter Andras. (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Koszonom kedves valaszodat.Amint lathatod senki nem vette el a te
jodogat.Azt irsz amit akarsz.Eppen ugy masok is megirhatjak
velemenyuket,megha ez nem is eggyezik meg eggyesekkel,vagy masikokkal.
Nekem csak a hangnem es a durva kifejezesek miatt volt kifogasom es ezt
mindig is arra fogom,hogy az illetonek nincsen mas nyelvi erzeke,vagy
kifejezese.
Egyebkent olvastam azt a velemenyedet is,hogy semmi kovetkezmenye annak
nincs ha valaki eskuszik a bibliara:ugyis hazudnak.
Na ha veletlenul te ebbe a csoportba tartozol,hat nem kivanom neked,hiszen
hamar rajosz,hogy nem volt erdemes hazudni.
Ami az alairasomat illeti epp ugy ahogy te Hongkongbol irsz en irok Canadabol.
Ez nem az orszag velemnye,csak az en egyenim.
Egyebkent igen tisztelem es szeretem ezt az orszagot,amelyik szbadsagot es
nyugodt eletet hozott szamomra es sok mas menekultnek is,minden alcazas nelkul.
Ezert nem avatkozom bele vitakba,nekunk is nagy adossagunk,sok mindent amig
eddig a socialista rendszer szerint kaptunk,most csokkenteni kell.
Ezt is meg tudjuk erteni es tovabbra is igyekszunk nyugalomban es nem
annyira gazdagan elni.
Amig az ember fiatal Andras,sok minden illuzioja van,de sajnos az elet
sokmindnere meg tanitja.
Udvozlettel:Andrew Kozma
|
+ - | A trendek nyilvanvaloak (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Idezet a Hirmondo-bol: "a Les Echos azt emeli ki, hogy az egymast koveto
budapesti kormanyok nem vettek eszre az "eladosodasi csapda" kozeledtet,
amely pedig a fo veszelyt jelenti."
Nyilvanvalo, hogy tortenelmi szingularitasok (pl. magyar csod, illetve
IMF "peresztrojka") felvetik a "Ki a felelos?" negativ, v. pozitiv kerdeset.
A Les Echos maris felveti egy esetleges magyar csod felelossegenek
kerdeset, es majdhogynem mindjart el is haritja avval, hogy
"nem vettek eszre" a csapda veszelyet.
Hat persze, persze, ki is vette volna eszre azt az "aprosagot", hogy egy
$30 milliardos pici osszeg, melyet meg par napja is "konnyeden kifizethe-
tonek" itelt par naiv szemely, esetleg megsem olyan bagatell mint amilyennek
azt HVG-sek beallitottak vala, meg ugy kb. nehany NAPJA is? Ja, miert nem
szolt senki,hogy a harminc milliard az DOLLAR es nem yen vagy ft, esetleg
rubelben vagy fabatkaban ertendo?
Magam reszerol VISSZAUTASITOM hogy bona fide "nem vettek eszre" a
"budapesti" [olvasd; "hatalmon levo"] kormanyok a Nemzetet fenyegeto
halalos veszelyt. Legalabbis, voltak olyanok, akik nem csak hogy
HATAROZOTTAN ES ISMETELTEN, DE MAJDHOGYNEM "AD NAUSEAM" ES A LEHETO
LEGNAGYOBB BETUKKEL, SOT $400,000,000.00-os, LEGFELSO DIPLOMATA-SZINTEN
TARGYALT ADOSSAGCSOKKENTESI MECHANIZMUSSAL SZORGALMAZTAK ENNEK A CSAPDANAK
I D E J E K O R A N VALO ELKERULESET.
Ha mar a trendek felismeresenel es "I told you so!"-nal tartunk, tan
vegyuk eszre (ezuttal idoben) hogy az IMF maris HIVATALOSAN TARGYALT
adossagleirasi terve nem csak azt jelzi, hogy a Harmadik Vilag leg-
nyomorultabb orszagai ezt (hamarosan) meg fogjak kapni, hanem talan
vegyuk eszre hogy Lengyelorszag, Bulgaria es Albania mar de facto le is
irta IMF adossaganak tulnyomo reszet, holott ezek meg sem a "Harmadik
Vilag legszegenyebb orszagai"! Vegyuk tan eszre, hogy a TREND az IMF
bomlasat jelzi, amikor is aki arra var hogy MAJD a tortenelem szajaba
viszi a sultgalambot, mikor "sorra kerul", annak NAPONTA $10,000,000.00-t
kell fizetni, holott az IMF maris olyan sulyosan tamadhato lenne egy
"unprecedented" de tokeletesen torvenyes lawsuit-tal, hogy M.o. elado-
sodasat, legalabbis kompromisszumos formaban AZONNAL ENYHITENIE KELLENE.
M.o. 1956 helyett is varhatott volna 1989-ig, s egy "Rakosi tipusu"
kommunizmust nyogott volna, egy sokkal turhetobb "legvidamabb barakk"
helyett melyet 56-ban kivivott, holott "papirforma szerint" ZERO
valoszinusege volt egy "katonai gyozelemre" a Sz.u. ellen.
Az (angol nyelvu) "HIX" "Hungary" listan reszeletesebben is kifejtettem
56 es 95 parallelizmusat, de az inkabb egy multba nezes, hiszen par
"Hungary" olvaso szamara 56 meg mindig felreertes.
Bar M.o.-on valoszinuleg ezt nem ismerteti a sajto, az IMF szamara az
egyetlen kerdes, hogy azonnal megreformalja magat, vagy egyszeruen
megszuntetesre kerul; a Vilag legalabb 250 szervezetenek kutyafalkaja
csahol a behemot mogott! M.o.-nak MOST egy sokkal jobb tortenelmi
"ziccerlabdaja" van mint 1956-ban. Akkor csak verrel lehetett eredmenyeket
kivivni, most Dr. Erdey javaslatat kovetve ver nelkul, sot a leheto
legesleg JOGSZERUBBEN!
Mit szol ehhez Bokros Lajos Ur? Ja, vagy egyik fulen be, masikon ki a
Miniszter Urnak az a "valasztoi bejelentes" melyre 30 NAPON BELUL
valaszolnia kellett volna? Ha bokros teendoi miatt nem er ra valaszolni,
talan 16 millio extra Ft-jabol felvehetne egy-ket munkanelkulit, hogy
irjanak man par sort, mindegy, akarmi zagyvasagot, "ezeknek a szege-
nyeknek", csakhogy "kilegyen a torvenyszeruseg"! Vagy barmi valaszhoz
elobb be kell torni a Penzugyminiszterium kapujat,
mint 56-ban a Radioet?
|
+ - | Magyar allampolgarok szavazojoga (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
>>Erdekes esemeny volt nemregen New Yorkban amikor 3 Magyarorszagi kepviselo
ugy nyilatkozott hogy tamogatja a hatarokon kivul elo, tanulo, dolgozo
magyar allapolgarok reszvetelet a szavazasban.
>A jelenlegi magyar alkotmany szerint csak az a magyar allampolgar szavazhat
aki az orszag hatarain belul van a szavazas napjan. Ez a torveny
megfosztja a demokracia legalapvetobb jogatol minazokat a magyar diakokat,
kulugyi alkalmazottakat, vendegmunkasokat akik idegenben elnek, valamint az
allanoan idengenben elo, esetleg ket allampolgasagu, magyarokat.
>Osszehasonlitaskent megjegyzem, hogy ugy a NATO, mint az Europai Unio
legtobb orszaga megadja allapolgarainak a szavazasi lehetoseget ha azok a
szavazas napjan idegenben tartozkodnak. Kicsit kozelebb hazankhoz,
Lengyelorszag kulonosen figyel arra, hogy allapolgarsaggal es szavazassal
koti ossze az anyaorszagot a nyugati, kulonosen Kanadai es USA-beli
lengyelekkel. Tudnivalo, hogy Amerikaban talan a lengyel emigracio doldozik
legjobban, megtartva a masodik, harmadik generaciokat is.
>
>Szamomra talan a legjobban feltuno pelda par evvel ezelott volt, amikor a
new yorki magyar radiokban es ujsagokban az RMDSz hivta a erdelyi, tehat
roman allampolgarsaggal rendelkezo magyarokat hogy menjenek el szavazni a
new yorki roman konzulatusra (ahol remelhetoleg az RMDSzre voksoltak).
>
>Tehat necsak a nyugati de a kozep europai orszagok is elismerik az
unversalis szavazasi jog szentesseget. -- Magyarorszag nem.
>
>New York-i latogatasa alatt alkalman volt ezt a kerdest igy eloadni Horn
Gyula miniszterelnoknek. Horn Gyula meglehetosen ridegen, majdnem
arrogansan valaszolt. Arra hivatkozott, hogy ezt a kerdest mar a
parliamentben megbeszeltek, semmi elonyet nem lattak, nem tartottak
igazsagosnak, majd Horn befejezesul azt mondta : "Uraim, az ut hazafele
mindenkinek nyitva all." Egy amerikai mondasra is hivatkozott: "nincs
kepviseles adozas nelkul" (persze itt, amerikaban, ez a mondas pont
forditva ismeretes: no taxation without representation -- nincs adozas
kepviseles nelkul. Ezt pont az amerikaban elo angol allampolgarok mondtak
Anglianak a gyarmati korban. )
>
>Habar az adozas kerdese tenyleg elgondolkoztato de megoldhato kerdes, de a
tobbi kifogas alaptalan. Az a kihivo bedobas pedig, hogy a magyar diakok,
uzletemberek, stb. csak ugy zsebbol utazzanak haza hogy szavazzanak, vagyis
"az ut nyitva", egyszeruen arrogans. >Ezert -- es mas kerdesekre valo
valaszok miatt is -- Horn Gyula latogatasa roppant lehangolo volt szamomra.
>
>Meglepo volt, pont ezert, a harom kepviselo nyilatkozata, akik par hete
szinten New Yorkban beszelgettek az osszegyult magyarokkal. A valasztasi
kerdes megint feljott -- ketszer is. Ahogy egy new yorki baratom kerdezte:
" A Miniszterelnok Ur egy lelekzetben a nyugati magyarok segitseget es
tamogatasat keri es ugyanakkor kiszoritja oket a az allampolgasagi jogokbol.
Miert?"
>
>Barsony Andras, Szuros Matyas es Katona Tamas egyontetuen azt mondta hogy
tamogatjak az osszes magyarok -- akik hivatalos allampolgarsaggal
rendelkeznek -- szavazasi jogat es lehetoseget. Szuros Matyas kb. max.
50,000-re saccolta azokat akik tenyleg elnenek a szavasai joggal es
megoldhatonak gondolta a lebonyolodasi problemakat is. Barsony Andras, aki
szocialista, meg hozzatette, hogy ha ez a kerdes most jonne fel a
parliamentben, O megszavazna. >Meg hozza kell tennem hogy a par nappal
ezelott new yorkban latogato Bakos Istvan, a Magyarok Vilagszovetsege
fotitkara, szinten tamogatta a szavazasi jogot.
>
>Tehat az esely meglenne... De hogyan lenne gyakorlatilag megoldva? >Az en
velemenyem szerint a szavazasi jogok gyakorlata nem lenne olyan befolyassal
a kimenetre, hogy akamelyik partnak felni kene tole. A nyugaton elo, de
otthon allando lakassal rendelkezo, csak magyar allampolgrsaggal rendelkezok
a sajat valaszto keruletukben lennenek bejelentve, es "absentee ballott"-tal
szavazhatna, az amerikai peldahoz hasonloan. (Postan elkuldik, esteleg a
konzulatusokrol, hogy posta koltseget takaritsak es a szavazo koltsegere
hazakuldi postan.) >Az allandoan kulfoldon elok vagy utolso lakasuk vagy
esetleg szuleteseuk szerint lennenek beosztva valaszto keruletekbe. Igy
szavazatuk, mint egy tomb, elenyeszo lenne.
>
>Lenne egy mas megoldas is, ami valaszolna a Miniszterelnok Ur adozassal
kapcsolatos felelmere. Ez az lenne hogy a kulfoldon elo magyarsag
megvalasztana 2-3 kepviselot, akik mint megfigyelok vennenek reszt a
parliament ulesein. Felszolalhatnanak vitakban olyan kerdesekben amiben a
kulfodon elo allampolgaroknak erdekeltseguk van, de nem szavazhatnanak
koltsegvetesi vitakban, adozasban, stb.
>
>A hangsuly itt nem azon van hogy az elenyeszo kulfoldi magyarsag magahoz
kaparintsa a kormanyzast, hanem azon hogy ugy erezze hogy szerves tagja es
nem kitaszitott idegenje a magyar nemzetnek. Mennyivel nyerne a haza ha
minden fiat es leanyat egykent kezelne es a lassan oldodo kotelet ezzel egy
kicsit erositene. Jol esne nekunk is, talan a hazaiaknak is, ha orszagunk
befogado es nem kirekeszto lenne....
>
>Nos, ezek velemenyeim.... Erdekelne hogy mas idegenben elo magyarnak mi a
velemenye.
>>
>Vamossy Mikecz Karoly
>New York
>
>
|
+ - | magyar-roman kozeledes ? (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Bathory Gy-nek, Tapolyai M-nak es Toth L-nak !
Amint te is megirtad, valoban nagyon sokan kompromittalodtak a
Ceausescu-diktatura ideje alatt, s ez is egyik magyarazata a
visszarendezodesnek. Egy masik magyarazata szerintem az elviselhetetlen
politikai es gazdasagi allapot, mely a diktator uralkodasanak utolso
eveiben kialakult, ugyanis "mindenki mindenkit figyel es besug" alapon
mukodott a rendszer mar a 70-es evek kozepen, s ez vezetett arra a
pontra, amikor - 1989-ben - a helyzet tarthatatlanna valt. Ceausescu az
orszag kulfoldi adossaganak - ha nem csalodom - mintegy 90 %-at, kb.
20-22 milliard dollart csekely 10 ev alatt kifizetett. A lakossag az
elelmiszert jegyrendszer alapjan szerezte be, ha mar volt mit. Idokozben
Magyarorszag megnyitotta a nyugati hatarszakaszt a k-nemetek elott,
Romania pedig egy uj vasfuggonyt emelt a magyar-roman hataron. A szokesek
Romaniabol Magyarorszag iranyaba fokozodtak, a helyzet tarthatatlanna
valt. Valamit tenni, tehat nyitni kellett mindenaron, ha nem akart a
kormany egy valodi forradalommal szembekerulni, illetve felo volt, hogy
az erdelyi kerdessel a kelletenel tobbet foglalkozik a Nyugat. Itt ugrik
a kepbe egy Doinea Cornea, Suto Andras es Tokes Laszlo neve. Valaki
olyant kellett keresni, aki allando erdelyi lakhellyel rendelkezik. [Nem
feltuno, hogy Moldvabol, a Regatbol vagy Olteniabol egy elegedetlenkedo
neve sem bukkan fel ? Pedig ott is voltak, csupan a szeku eltuntette oket.]
Megkornyekeztek pl. Huszar Sandor irot is, aki vegul attelepedett
Magyarorszagra.
Tehat egy olyan szemelyt kellett keresni, aki kozismert, erdelyi, s
lehetoleg magyar legyen, mert ha a forgatokonyv nem ugy mukodik ahogy
kellene, meg mindig van egy kiut: rafogni a rebellis magyarokra a
kezdemenyezest. Ha sikerul, mint ahogy megtortent, johet a
visszarendezodes. Reszben ezert kellett Suto Andrast megveretni, Tokes
Laszlot kompromittalni, melybe a magyarorszagi tomegtajekoztatas is
besegitett !! Ezert volt szukseg a bukaresti banyaszbunyo megrendezesere
is. Errol - az alforradalomrol - maga Tokes Laszlo is beszel Istennel a
nepert c. konyveben.
Ami Doina Cornea-t illeti, o egyaltalan nem azon ellenzekiek koze
tartozik, akik ugyanolyan kanallal mernek mindenkinek, mint sajat maguknak.
Ami a magyar-roman kozeledes illeti csupan Tokes puspok szavait tudom
idezni: " Mert szuksegunk van egy masodik forradalomra. Am ennek nem
olyannak kell lennie, mint amit 1989-ben ateltunk. Remelem, hogy be fog
kovetkezni,..."
Sajnos mindaddig, amig egy Nagyromania torekves letezik kaszas, baltas es
keselo parasztokkal s keleten a Tisza alkotta hatarral, addig ez nehezen
valosithato meg.
Mihaly [Tapolyai], a szekelyfoldi autonomia-torekves nem Erdely
hovatartozasat igyekszik rendezni, vagyis roman-e vagy magyar, hiszen
Romaniahoz tartozik. Itt csupan onkormanyzatrol van szo, tehat maga a
varos, megye hatarozzon sorsa felol, nem pedig a kozpont. Ez ugyanugy
ervenyes a tobbsegeben romanlakta teruletekre is.
Toth Laci, itt is a Torontoihoz hasonlo a helyzet a puspok latogatasaval
kapcsolatosan. Utvonala Toronto, Calgary, Edmonton es Vancouver. Vasarnap
beszeltem Kolozsvarral, sajnos ott meg semmit sem tudnak errol.
B.Zs.
|
+ - | Oktatas es egyebek... (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Forum olvasok!
Orommel olvastam vegre jozan reagalasokat az oktatasrol mint az utobbi
szamokban eleg nagy teret kapott temarol. Kulon jol esett, hogy Balogh
Eva vegre elovette jozan ertekeleset is, noha szemely szerint sajnalom, hogy
levelet a mar Tole megszokott modon fejezte be.
Egy-ket dolgot szeretnek kiegesziteskent hozzafuzni, mert sajnos noha
jozanul nyult a temahoz, a magyar helyzetrol megint azt kell mondjam, nem
rendelkezik elegendo informacioval. Miert irom ezt?
Eva azt irja, hogy Magyarorszagon lenyegeben a tanszekekre felvetelizel es
elore determinalt vagy, valamint hogy nem artana mernokoknek sem ne'mi
filozofiat, magyar nyelvet ill. kozgazdasagi ismereteket oktatni.
Nos, ami a Budapesti Muszaki Egyetemet illeti, itt megindult egy reszben
nyugati szisztemara torteno atteres, megtartva a magyar oktatasi
rendszerben meglevo elonyoket. Ennek kereteben en egy rendkivul eros (ez
oktatok, diakok es kivulallok kozos velemenye) 5 szemeszteres
alapkepzesben reszesultem, majd 6. felev elejen, tanulmanyi eredmenyt
figyelembe veve lehetett valasztani a 16 kulonbozo modul kozul, egyet,
melyet otthon A-modul neven szerepeltetnek . Ez a 16 csak a Villamosmernoki
es Informatikai Karon fennallo modulokat jelenti, de tudomasom szerint
a kepzes hasonlo rendszerben folyik a Gepeszmernoki Kar diakjai szamara is.
A valasztott modul szamomra a Tavkozles lett, amely az angol Telecommunications
megfeleloje, mindazzal a hatteranyaggal, ami ebbe a temakorbe tartozik.
A kovetkezo felevben kerult sor a B-modul valasztasara, mely igen nagy
szabadsagot adott az ismeretek kiterjeszesehez, leven hogy akar teljesen
eltero muszaki temaju modul is felveheto, ill. a Budapesti Kozgazdasagi
Egyetemmel egyuttmukodve, meghivott eloadok es szakemberek oktatasaval
lehetoseg volt es van kozgazdasagi modulok felvetelere is. En ez utobbi
csoportba tartozom, tehat a Muszaki Egyetemen belul is volt lehetosegem
ismereteim kiterjesztesere. Ezen kivul vegig, az osszes szemeszter soran
kotelezo valamilyen muszaki tudomanyoktol kulonbozo targyat valasztani, a
lista itt is rendkivul gazdag: szociologiatol a taoizmuson at egeszen
business targyakig.
Talan elhiszi nekem Eva, hogy az egyetem igyekszik tagitani a latokort,
ami persze az egyre csokkeno anyagi tamogatas, a vagtato inflacio es az
elbocsatasok miatt egyre nehezebbe, sot lehetetlenne valik.
Hogy nehany peldat hozzak, az altalam hallgatott targyak a kovetkezok
voltak (ezek a B modulon kivuliek):
Project Financing (angolul, amerikai eloadoval), Kinai filozofia,
Kozgazdasagtan (2 szemeszter), Marketing Strategies (szinten angolul),
Erveles- es targyalastechnika stb.
A magyar irodalomtortenet sajnos nem szerepel... Egyetertek Evaval,
mindig nagyon vagytam es vagyom ra hogy muveltsegnek nem nevezheto
ismeretanyagomat egyeb iranyokban is kibovithessem. A valosag azonban az,
hogy erre nem jut lehetoseg, annyi a tennivalo. Ezt persze embere
valogatja, de eleg sokat kellett teljesiteni ahhoz, hogy megkapjam ezt
az osztondijat, igy szamomra a tanulas a rendelkezesre allo ido nagyon nagy
reszet elviszi... Sajnos, mondom, mert hianyolom a sokoldalu ismereteket.
Ezert tartom jonak azt a reformot, ami mostansag a mi egyetemunkon megy,
mert tagitja a fiatal mernokok latokoret. De ugy erzem, nem szabad
tulzasba esni a reformok teren sem, nem kell mindent atvenni, ami az
Ujvilagbol szarmazik, probaljuk meg megtartani, ami jo a mi
rendszerunkben es csak kiegesziteni, hogy meg jobb legyen. En pl. jonak
tartanam, ha a diakoknak lehetosege lenne pl. a kotelezoen valasztando
tantargyak eseteben pl. az ELTE valamelyik targyat felvenni. Igy nem
fordulna elo az, hogy alig vannak az oran, mert a diakok kenyszerbol
valasztottak olyat, ami valojaban nem erdekli oket.
Meg egy dologra szeretnek reflektalni, s egyben remelem is, utoljara kell
erintenem ezt a temat. Balogh Eva azt irja: "Mar megint erzekenykedunk;
mar megint olyan dolgokat olvasunk masok irasaba, ami vagy nincs ott,
vagy ha ott van, felreertett. A szedett-vedett ebben a kontextusban
mindossze azt jelentette: akarmilyen."
Nos, kedves Eva, eloszor is felesleges "vagy-vagy" opciot hasznalnod,
mivel a tobbek altal is kifogasolt jelzo OTT VAN cikkedben. Tovabba a
szedett-vedett semmilyen kontextusban nem jelenti azt hogy "akarmilyen",
ez utobbi ugyanis nem hordoz magaban PEJORATIV jelentest, szemben az
elozovel. Vegul pedig, szerintem mindeni "felreertette", tehat
valoszinuleg rosszul volt megfogalmazva. Latod, kulonbseg van az egyes
emberek jellembeli hozzaallasa kozott, ui. ha en hibazom,
igyekszem beismerni es elnezest kerek, meg ha ez megalazkodast is jelent
szamomra. Nem konnyu, hidd el, de en ugy gondolom ez a helyes ut.
Termeszetesen tisztelem a velemenyedet, mindenkinek joga van megvalasztani,
mit tart helyesnek, csak arra szeretnem megtisztelo figyelmedet felhivni,
hogy 10 sorral lejjebb, sajat Magad elso mondataval kerulsz szembe, amikor
Kaiser Andras tanulmanyairol elmelkedve "biztosra veszed, hogy otthon
funek-fanak meseli hogy a Yale-re jart". Engedtessek meg egy kerdes:
Ezt honnan tudod es vajon mibol olvastad ki?
Mit tudsz itt elmondani a kontextusrol? Miert irsz olyat, ami legalabbis
nem biztos hogy igaz, ill. ha en mondanam, azt irnam, biztosan nem igaz?
Civilizalt tarsadalmakban ezt hivjak az artatlansag velelmenek.
Bocsass meg, de nem szep dolog vadolni valakit, csak azert mert velemenye
kulonbozik a mienktol.
Ujfent kerlek szepen, gondold at, olvasd at meg egyszer amit leirtal,
talan KEVESEBBET, de ATGONDOLTABBAN, s probald meg elfogadni masok
gondolatait is, vagy ha ez mar nem megy, akkor ne gyalazd Oket olyan
ketertelmu mondatokkal, melyeknek mindig csak Te latod a masodik
jelenteset.
Igy sertegetes es azt koveto "mentgetozesek" helyett valoban arra
hasznalhatnank a FORUM-ot, melyre igazabol hivatott, igazi vitara es a
megoldas egyutt torteno keresesere egy szebb MAGYAR jovoert.
Udvozlettel, Zsolt (UNH)
|
+ - | Replay (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Elozo Forum-levelemben altalanos emberi hibakat soroltam fel.
Rendkivul kenyes helyzetet,( gyakorlatilag beismerest) eredmenyezett
az, hogy ezt Balogh Eva magara vette. Az meg meg kenyesebb, hogy
csak a telefonalgatas alol mentegetozik. De a legsikamlosabb az,
felteve, hogy a megallapitasok ulnek, hogy a megfelelo konzekvenciak
meg mindig nem kerultek levonasra.....
Pyro
|
+ - | Athidalni a jelen remenytelensegeit (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Tisztelt Forum!
Egy, a magyar polgarosodas eselyeit elemzo cikkbol valogattam az alabbi
reszleteket. Erdemes osszehasonlitani az elmult heten vitatott Sarkozi
("Be happy") cikkel! Mig Sarkozi az anyagi gyarapodast tekinti a polgarosodas
fokmerojenek, Tokeczki a szellemi/erkolcsi javak felhalmozasanak igenyet, s a
nemzeti/tarsadalmi szolidaritas tudatos vallalasat tekinti annak. NEKUNK is
dontenunk kell: kik azok, "akik a jobbik reszt valasztottak", s kik epitik
sziklara (vagy homokra) a "ha'zat" (haza't)? Tessek valasztani (the paper
is open for discussion)!
Tisztelettel:
Cserny Pista (44) MTA Atommag Kutato Intezet, Debrecen, Hungary
WWW homepage http://esca.atomki.hu/~cserny
> -----------------------------------------------------------------------------
-
A polgari politizalas gyengei
Egy "ismetlesre" kenyszeritett tarsadalomban...
(Tokeczki Laszlo, Magyar Nemzet, 1995. szeptember 1.)
[...]
Sajnalatos, hogy a kadarista hatalomgyakorlas legsikeresebb modszere, a
mindenki kijatszasa mindenki ellen (amelyben alkalmilag valtozva mindig kapott
egy csoport "valamit") a diktatura multaval egyszeruen "liberalizalodhatott".
A valosagos piac elve (= az erosebb [kutya?]... elve) ma abszolut
MODERNIZACIOS ELV lett egy olyan tarsadalomban, ahol a tobbseg szamara mar nem
letezik az egykor oly sokat gunyolt "kispolgari erkolcs" szabalyozonak
elfogadott uralma. [...]
Kinek jo a vadaskodas es a gyanuk vilaga? A mai hatalmonlevoknek, akiknek
oriasi "tajekoztato" apparatus all rendelkezesukre, s egyben informacios
tobbletuk is van. [...] Indulatok ebrednek vagy erosodnek a hazugsagok,
feligazsagok talajan. Mikozben a restrikcios gazdasagpolitika miatt
intezmenyek esnek szet, szemelyes energiak futnak a semmibe es a magyar
tarsadalom fole kerekedik egy joreszt tortenelmi bunokkel terhelt tarsadalmi
"kozeg" - a mai altalanos valsag ELOIDEZOINEK/OROKOSEINEK es a valsag ugyes
haszonelvezoinek kore.
Nem vadaskodas ez, hanem a tenyszeru megallapitason tul egy pozitiv valaszt
igenylo kerdes bevezetese csupan. Nem kellene inkabb osszefogi azoknak,
akiknek nem volt egyenlo eselyuk a multban, es - keveseket kiveve - ma sincs
igazan? Osszefogni persze csak ugy es azokkal lehet, akik UGYET es nem a sajat
celjaikat szolgaljak csupan. Egy nagy ugyet, A MAGYAR NEMZETI UJRAPOLGAROSODAS
ugyet pedig nem lehet ugy szolgalni, hogy verbalis es/vagy indulati
radikalizmussal ures (mert rovid tavon teljesithetetlen) igereteket teszunk, s
olyan jelszavakkal dobalozunk, amelyek fontos tartalmai lejaratodhatnak egy
"redulat tudatu" fogyasztoi mentalitasu tarsadalmi tobbseg kozegeben. Ma eppen
az tesz polgarra valakit, ha realistan gondolkodva, lassu vilagnezeti,
erkolcsi es muvelodesi VISSZAHODITASRA indul, s nem elegedetlen "mezei hadak"
szalmalang- rohamat akarja vezetni. Vagy a masik oldalon: nem csupan onzo
zsakmanyorzo gondolkodassal akarj ovni zomeben tortenelmi bunokkel szerzett
elonyeit.
A ma magyar polgara szegeny: zommel csak szellemi tokevel rendelkezik. Ilyen
minosegben van oriasi asszimilacios feladata - "felfele" es "lefele" egyarant.
Ma mar mindenki tudja(?), hogy az emberi tenyezonek, a MINOSEGI emberi tokenek
lehet csak igazan jelentos gazdasagi hozadeke is. A rovidlatoan (gazdasagi)
racionalista Bokros-csomag(ok) ellen persze nem szabad handabandazos
igeretekkel fellepni, de szabad a human eroforrasok ovasara, sot bovitesere
minden aron penzt forditani. A MAI MAGYAR NEMZET SZOCIALPOLITIKAJA A GYERMEKEK
GENERACIOIBA TORTENO (okatatasi, egeszsegyugyi) BEFEKTETES. A szulok vilaga,
nagy tobbseggel, ezt meg fogja erteni.
Enelkul a Bokros csomag allitolagos azonnali sikerei semmit sem ernek. Mert
FELKESZULT NEMZEDEKEK NELKUL KINEK IS KESZUL ITT PENZUGYI EGYENSULY, a
nyugatinal is kisebb merteku fizetesi merleghiany? Ma polgar az, aki ilyen
tavlatokban kepes gondolkodni es nem all be a gyanusitasi es megbelyegzesi
versenybe. A magyar nemzeti polgarosodas - ellentetben a ma folyo, nagyreszt
KOMPRADOR ELITET termelo folyamatokkal - igy terhet vissza a szegenyseg
ertelmes felhalmozasahoz, valodi lehetosegek teremtesehez. [...]
Persze azt is tudomasul kell venni, hogy individualista egyedek halmazaval
ilyen ujrapolgarosodasi folyamatot nem lehet megvaloasitani. Ha nem szuletik
ujja az ERTEKELVU MAGASABB NEMZETI/TARSADALMI SZOLIDARITAS akkor a magyarsag,
mint kozosseg elvesziti "felzarkozasi", illetve minosegi leteselyeit. Vagis
"nem megyunk Europaba" (ahol egyebkent is oriasi ertekvalsag tombol, az
irigylesremelto kulso korulmenyek ellenere).
Egy ISMETLESRE KENYSZERITETT szegeny tarsadalomban - a realszocialista
harmadik jobbagysag utan - a mult tanulsagai igy hidalhatjak at a jelen
remenytelensegeit: egy, a Nyugaton mar eldobalt polgari erkolcs, onfegyelem es
teljesitmeny ugyenek szolgalata adhat csak eselyt. Aki - barmilyen
radikalizmussal - ezt az utat megtakarithatonak erzi s a jelen
ujrafeloszthatosagainak tarsadalmi-politikai megoldo erejeben bizik, csak
veszithet. Hasonloan azokhoz, akik a poziciok es a vagyon megszerzeseben, oket
megtarto erejeben biznak. A szegeny tarsadalom oket is le fogja ertekelni.
Biztos alapot ugyanis csak teljesitokepes, biztonsagos strukturak es ezekben
helyuket, kuldetesuket megtalalo emberek garantalhatnak. [...]
|
+ - | modernizaacioos program - folytataas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
AZ EZEREGY EEJSZAKA MESEEI 2. reesz
Ami veeguel a magyar mezoegazdasaagot, mint harmadik kiemelt
teenyezoet illeti, a program jooval visszafogottabb. Nyilvaanvalooan
tudataaban van annak, hogy a komparativ versenyeloenyoeket,
amelyeknek Magyarorszaag a mezoegazdasaag tereen a birtokaa-
ban van, a piac koezeeptaavon aligha igazolja vissza. A mezoegaz-
dasaagi termeekek vilaagpiaci aaraanak alakulaasa, az EU megszo-
ritoo importpolitikaajaanak ees agressziv exportpolitikaajaanak
dominanciaaja, illetve a beleepees folyamaan az EU agraarrend-
tartaasa maar e program szerzoei szaamaara is jelzik ennek az
aagazatnak a keveessee remeenyteli mivoltaat. Ennek megfele-
loeen oek maguk kivaanjaak radikaalisan aatalakitani a mezoegaz-
dasaag szerkezeteet ees drasztikusan visszaszoritani a szerepeet.
A hagyomaanyos szociaaldemokrata vagy meeg inkaabb szocia-
lista eerteekeknek (a teljes foglalkoztataas biztositaasa, a szociaalis
ellaatoorendszer vagy a szociaalis igazsaagossaag) ebben a moder-
nizaacioos programban sehol nem jut oenaalloo hely. A koetet meeg
egy kueloen fejezetet sem szentel nekik. A "szociaalis keerdees" leg-
jobb esetben a gazdasaagi eseelyek uegyes kiaknaazaasaanak kivaa-
natos kiseeroejelenseegekeent vagy koevetkezmeenyekeent tuenik
fel. A modernizaacioo ma Kelet-Euroopaaban a vilaaggazdasaagi,
tovaabbaa a peenzuegypolitikai ees hatalompolitikai eloefelteetelek-
hez valoo mineel uegyesebb alkalmazkodaast jelenti. A posztkom-
munista ees posztszocialista modernizaacioo ideoloogusai szaamaa-
ra egy effeele betagozoodaas a nemzetkoezi hierarchiaaba kueloe-
noesen eeppen akkor eredmeenyes, ha mineel toebb embert segit
hozzaa a megeelheteeshez a piaci kapcsolatok koezvetiteeseevel.
Ha egyszer talaan eleeg nagy nemzetgazdasaagi mozgaastere nyi-
lik, akkor majd szociaalis ellaataasra ees maas effeeleekre is gon-
dolhatunk. Ugyanakkor ezt az egeesz koncepcioot abban a feeny-
ben kell laatnunk, hogy az messzemenoeen elhataaroloodik a neo-
liberaalis kurzustool.
Az elszakadaastool a rugalmas integraaciooig
A kelet-euroopai politikai ees intellektuaalis vita mindezzel csendben
ees feltuenees neelkuel pontosan abba az iraanyba fordult, amely
a nemzetkoezi Harmadik vilaag-kutataasban ees az eerdekelt koe-
roekben maar reegen lezaarult.
Legkeesoebb a 80-as eevekben ugyanis megkezdoedoett a nagy
"antiimperialista" eroek szeetmorzsoloodaasa. Koraabban eevtize-
deken aat egyuett leeptek fel az ellen, hogy az alacsony fejlettsee-
gue orszaagok tovaabb nyissanak a vilaagpiac felee, amely szaa-
mukra csak kaarokat okoz, illetve forditva: koezoesen leeptek fel
egy a nemzetkoezi gazdasaagi rendszerroel valoo ceeliraanyos
lekapcsoloodaason alapuloo fejleszteespolitikaaeert. A nyolcvanas
eevekben viszont hirtelen arrool lett szoo, hogy minden egyes
nemzetgazdasaag "szelektiven" nyisson a vilaaggazdasaag felee,
hogy tanulni kell maas "nyitott gazdasaagok" sikereiboel stb.
A deelkelet-aazsiai fejloedees kapcsaan sokan egyenesen a har-
madik vilaag veegeeroel beszeeltek ees beszeelnek.
A mi kelet-euroopai vitaank nemegyszer tudattalanul kapcsoloo-
dik a fenti fordulathoz, hiszen "aallamszocialista" hagyomaanyaink
alapjaan egeeszen maas fogalmakkal dolgozunk. Amennyiben a fej-
loedoevilaag-kutataas ees fejleszteespolitika uuj taavlatait, a lekap-
csoloodaastool a "szelektiv integraacioo" felee toerteenoe fordulat-
keent jellemeztuek, uugy a kelet-euroopai iraanyvaaltaas a "szoci-
alista eepiteestoel" a "szociaalis piacgazdasaagon" aat a "moderni-
zaacioo" felee valoo fordulaaskeent jelenik meg. Az ilyen jellegue
"szelektiv integraacioo" sikereere vonatkozoo - vaagyakozaassal
teli - remeenyek a legjobb esetben is naivak, rosszabb esetben
egyenesen reakcioosak ees cinikusak. Baar igaz, hogy a vilaag-
gazdasaag megvaaltozott dinamikaaja a keveesbee fejlett orszaa-
gokat exportorientaacioora ees vilaagpiaci nyitaasra keenyszeriti,
de ha ebboel a szuekseegboel ereenyt kovaacsolva uuj fejlesztee-
si ees modernizaacioos strateegiaakat faragnak, akkor az nem
egyebet jelent, mint az eerintett orszaagokat veeres konkuren-
ciaharcban egymaasra uszitani: ki tudja jobban kihasznaalni a vi-
laagpiac uugynevezett reeseit? Ki kinaalja (esetleg a keepzettsee-
geehez keepest) a legolcsoobban a munkaerejeet vagy aallitja eloe
legkedvezoebben (akaar minoeseegi) termeekeit? Mint maar annyi-
szor a toekees vilaaggazdasaag toerteeneteeben, neehaanyak eset-
leges "sikere" messzi ees koezeli romaan, bolgaar ees ukraan
szomszeedok elnyomorodaasaan alapul.
A modernizaacioos programban koezvetlenuel is szoohoz jutoo
kueloenoesen kivaaloo tudoosok koezuel egyeduel Berend T. Ivaan
az USA-ban tanitoo professzor nevezi neveen a koezeep-kelet-eu-
roopai reegioot suulyosan suujtoo uuj periferizaacioos tendenci-
aakat.Oovakodik attool, hogy Magyarorszaag eseteeben az emberi
toeke szelektiv fejleszteeseet, a tranzit szerepet vagy akaar melyik
maas "csodaszert" a sikerhez vezetoe uuj uutkeent tuentesse fel.
Az alternativaakrool azonban ez a tanulmaany is hallgat. Ismeet
eleerkeztuenk egy ezredforduloohoz, ees a keesoei kilencedik szaa-
zad embere is rettegett a Vilaagveegeetoel irja Berend. "Amikor
meegis eljoett 1001 (Magyarorszaagon Istvaan kiraalysaaga), a
meguujulaas ees viraagzaas bizakodaassal toeltoette el kora eloe-
deinket."
(Vitaindito a Baloldali Alternativa 1995.szeptember 15-i BAL
Foorumaara. Tovabbi BAL Foorumok: szept.29. " A deelszlaav
vaalsaag perspektivaai" - okt.13. "Az IMF es a magyar adoos-
saagvaalsaag" - okt.27. "Nemzeti oenveedelem - oekoszociaalis
piacgazdasaag" - nov.10. "Paartdemokraacia-szervezeti demok-
raacia" - Helyszin:Budapest V.ker.Szenkiraalyi u.22. 17 oora)
|
+ - | Balogh Evaval muszaj vitatkoznom (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Tisztelt Forum,
Balogh Eva legutobb megjelent velemenyevel nehez egyetertenem.
1.: En pl. orulok annak, hogy mifelenk akkor is tanulnak
irodalomtortenet cimen Goethe es Schiller muveket, ha az ember nem
nemet szakos. Legalabb van fogalmunk a vilagrol es kulturajarol.
Lehet, hogy a kocsog nagyhatalmak is kicsit tobb beleerzessel
sakkoznanak a nagyvilaggal, ha ismernek is. Nagyon sajnalom az
amerikai egyetemistakat, hogy egy ilyen beszukult vilagban kell
elniuk.
2.: En is buszke vagyok arra, hogy a BME-n kiallitott egyetemi
diplomam van. Nem hiszem, hogy letagadnam, ha lenne egy diplomam az
MIT-rol is. Ellenben erdekes velemenynek tartom, hogy Eva olyat
feltetelez Kaiser Andrasrol, amirol o nem is nyilatkozott (t.i. hogy
dicsekszik-e itthon azzal, hogy most a Yale-en tanul)
3.: Eva feltetelezesevel ellentetben a mernokhallgatoknak korabban
biztosan eloirtak tarsadalomtudomanyi targyak hallgatasat (filozofia,
kozgazdasagtan, jogi ismeretek), a kreditrendszer bevezetese ota
tapasztalhato helyzetrol nem tudok nyilatkozni. Mindenesetre kevesebb
mernok beszel suk-su~ko~lve, mint ahany bolcsesz fennhangon hirdeti
Magyarorszagon, hogy vilageleteben gyenge volt matematikabol...
Udv.: Kerey Peter
|
+ - | Meg mindig nem sikerult rajonnom, hogy milyen tezisei v (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Andrasnak. Ebben sajnos a valaszod sem sokat segitett. Ugy tunik viszont,
hogy jovobeni joletunk kulcsat az adossagaink elengedeseben vagy legalabbis
atutemezeseben latja. Ha ez igaz, akkor ki kell, hogy abranditsalak. Amig a
gazdasag szerkezeti atalakitasanak fajdalmas idoszaka, amely szinte
torvenyszeruen egyuttjar szeles tomegek eletszinvonal-romlasaval, le nem
zarul, eselyunk sincs a joletre. Es ez lenyegeben fuggetlen attol, hogy
mekkora az adossagallomanyunk. Miert nem elnek jobban azon kelet-europai
orszagok, amelyeknek adossagallomanya elenyeszo a mienkhez kepest?
Szoval a gazdasag atalakitasa a kulcskerdes, es ez sajnos hitelek nelkul nem
megy. Lehet barmit mondani az IMF szerkezetere es szabalyaira (fuggetlenul
attol, hogy ezen megjegyzesek jogosak-e vagy sem), az altaluk folyositott
kolcsonokre szuksegunk van, es ha nekik nem fizetjuk az adossagainkat, akkor
mastol sem fogunk kapni.
Remelem, nem gondolod, hogy a 40 afrikai orszagban egycsapasra kitor a
jolet, vagy akarcsak javulni fog a helyzet, mert a Vilagbank elengedi az
adossagaikat, amelyeket amugy sem fizettek.
Koszonom a figyelmet.
Kerekes Peter
|
+ - | Toth Lacinak (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Meg mindig nem sikerult rajonnom, hogy milyen tezisei vannak Pellionisz
Andrasnak. Ebben sajnos a valaszod sem sokat segitett. Ugy tunik viszont,
hogy jovobeni joletunk kulcsat az adossagaink elengedeseben vagy legalabbis
atutemezeseben latja. Ha ez igaz, akkor ki kell, hogy abranditsalak. Amig a
gazdasag szerkezeti atalakitasanak fajdalmas idoszaka, amely szinte
torvenyszeruen egyuttjar szeles tomegek eletszinvonal-romlasaval, le nem
zarul, eselyunk sincs a joletre. Es ez lenyegeben fuggetlen attol, hogy
mekkora az adossagallomanyunk. Miert nem elnek jobban azon kelet-europai
orszagok, amelyeknek adossagallomanya elenyeszo a mienkhez kepest?
Szoval a gazdasag atalakitasa a kulcskerdes, es ez sajnos hitelek nelkul nem
megy. Lehet barmit mondani az IMF szerkezetere es szabalyaira (fuggetlenul
attol, hogy ezen megjegyzesek jogosak-e vagy sem), az altaluk folyositott
kolcsonokre szuksegunk van, es ha nekik nem fizetjuk az adossagainkat, akkor
mastol sem fogunk kapni.
Remelem, nem gondolod, hogy a 40 afrikai orszagban egycsapasra kitor a
jolet, vagy akarcsak javulni fog a helyzet, mert a Vilagbank elengedi az
adossagaikat, amelyeket amugy sem fizettek.
Koszonom a figyelmet.
U.i.: Elnezest, ha ez a cikk ketszer jelenik meg. Mikor eloszor elkuldtem,
nem irtam semmit a Subject-be, ami pedig lenyeges eleme a cikknek. A torlesi
lehetoseget pedig valoszinuleg nem tudom mar megvarni.
Kerekes Peter
|
|