Ugy tunik, ilyenkor tavasszal/nyar elejen van szezonja a HIX-en a
nemiseggel kapcsolatos u2te1sva1lta1snak, es ez igy "termeszetes" (:-).
Itt van ujbol az amerikai nokkel valo elegedetlenseg kerdese, amit Csaszar
Peter "A Nagy, Buszke, Felvilagosult-Felszabadult, Tobbe-Nem-A-Ferfiak
-Jatekszere Amerikai No"" jelzokkel terhes metaforajaban helyezett elibenk.
   Erre rimelnenek, mondjuk, egyes (hi1mnemu3) amerikai ismeroseim
panaszai a kelet-europai nokre, akik allitolag nem elegge onalloak,
zavaroan hagyomanyos gondolkodasuak a nemi szerepkoroket illetoen, es
nem borotvaljak a labukat.    Es ez igy helyes, hiszen elkepzelhetitek,
mi lenne, ha valamennyien magyar not akarnanak felesegul venni!  Tenyleg,
mi lenne, ha barmilyen nemzetfia egyforman vonzodna barmilyen nemzetlea-
nyahoz, hova jutnanak akkor a csoport-identitasaink, olyanok, mint a
"nemzet"?!  Nem is jo belegondolni!
Hogy az amerikai ferfiak "meg is erdemlik" az amerikai
noket, merthogy Amerikaban "minden a tetejen all" (Kaiser Andras)?
Hat bizony, ehhez kepest a mi jo kis Kelet-Europank megiscsak egy
haladobb resze a vilagnak...

    Komolyra forditva a szot, ha valoban beszelgetni szeretnetek
a nemi szerepekrol, a no3k helyzeterol tarsadalomban, politikaban,
javaslom, probaljunk odafigyelni arra, amit a "ma1sik fe1l" mond.

   Ugy tunik, tobbeket erdekel valamilyen szinten a feminizmus, legalab-
bis velekedesek hangzanak el rola.  Fodor Eva javasolta, hogy mielott a
feminizmust meg/elitelnenk, erdemes talan megnezni, mirol is szol.  Miert
olyan rendhagyo ez a keres? Hogy lassatok, hogyan viszonyul a feminizmus
ahhoz, amit gondoltok rola, lehetne olvasgatni egyreszt a
kulonbozo feminista mozgalmak torteneterol, masreszt szemezgetni lehetne
egy kis feminista tarsadalomkritikat, mely nagyon sok erdekes dologgal
foglalkozik a no3k helyzetenek leirasan tul.  Irodalomelemzesre
nem vallalkozom a Szalonon, de szivesen ajanlok irodalmat, es gondolom,
Eva is.  Valoban van a feminizmusnak "eroszakos es alszent formaja"
de azzal azonositani a feminizmust (a kulonbozo feminista iskolakat,
tarsadalom-, -irodalomkritikat, stb.) ahhoz hasonlo, mintha Csurkaval
azonositanank a mai magyar politikai retorikat, stilusaban es tartalmaban
egyarant.  Van Csurka es van Orban Viktor, es vannak nagyon sokan masok,
akik a magyar polgart kivanjak szolgalni, de kulonbozokeppen,
szerencsere.

   Ugyanigy, a feministak is kulonfelek, bar abban alapvetoen
megegyeznek, hogy a no3k korulmenyein javitani kell, mert ha nem
teszunk semmit a problemak  megoldasara, akkor az egyenlotlensegek
ujratermelodnek, es lanyunokank is kenytelen lesz idejet es tehetseget
arra pazarolni, hogy ideologiat talaljon
a tarsadalmi normak megvaltoztatasara.  Hiszen igaza van Cser Ferinek
abban, hogy a feminizmus ideologian alapul, megpedig azon a "dogman",
hogy az "egyenloseg" (nem uniformitas hanem a valasztasi lehetosegek
egyenlosege) jo, azert erdemes harcolni, mert akkor az emberiseg (mely
ketnemu) halad.  Hogy a femin"izmus"(es talan Cser Feri is talal elfogad-
hato "izmusokat", ha higgadtabban keresi, pl. pluralizmus) : progressziv.

     Innen nezve a feminizmus valojaban a human"izmus"
 "mufajahoz" tartozik, de semmi egyetemesre es allandora nem tarthat
igenyt, pontosan addig van ra szukseg, amig a nemek kozotti egyenlotlen-
seg fennall.  Addig viszont igen, felteve, hogy az eszkozei hatekonyak,
errol pedig megint csak akkor tudunk vitatkozni, ha megvizsgaljuk a
feminizmus eszkoztarat.
(Toth Gabor azt mondja, hogy a no3k valasztasi lehetosegei nem
korlatozottak, mert a torveny elott a nok egyenloek.  En errol azt gondo-
lom, hogy a torveny elotti egyenloseg elengedhetetlenul fontos, de nem
biztositja a tarsadalomban vetoltott _kulonbozo_ szerepeink egyenloseget.)

    Azt pedig, hogy "a valosagban" hogyan is all  a dolog, csak
ugy tudjuk meg, ha megnezzuk, es ehhez nem eleg a megfelelo egyetemi kor-
nyezetben, ahol eppen elunk, nyitott szemmel jarni, hanem erdemes meg-
nezni a kulonbozo felmereseket, statisztikat.  Ha kiderul (a Rona-Tas
Akos altal bekuldott rejtvenyhez hasonlo kimutatasokbol), hogy a feminis-
ta ideologianak az az alapja, hogy a no3k valasztasi lehetosegei korlato-
zottabbak a ferfiakeinal, akkor felul kell vizsgalni az ervelesnek azt a
fonalat, mely azt allitja, hogy a feminizmus no3uralomra to2r, amikor
"empowerment"-rol beszel...
(A veszelyeztetettseg kepzete egyebkent osszekapcsolja a no3temat a
 homoszexualitasrol elhangzott velemenyekkel, ahol ez
elsosorban a "nem varom meg, mig kotelezove teszik", "hagyjak beken
a gyerekeimet" tipusu felelmekben fejezodott ki.  Szerintem sem a
homoszexualisok, sem pedig a no3veszedelem nem fenyegeti a heteroszexualis
ferfiakat, legfeljebb azzal, hogy egy "egyenlobb" vilagban kell majd elniuk.

Udv, Csergo3 Zsuzsa

Horvath Dezso kifogasolta az  "...iden vegzett vegyesz ferfit keresnek...".
tipusu allashirdeteseket a szegedi kemian.

En ezzel kapcsolatban a sved helyzetrol szeretnek irni. Az uppsalai
egyetem termeszettudomanyi es mernoki karan, frissen vegzett 
hallgatok doktoranduszkent valo alkalmazasa altal pontokat nyer
az alkalmazo tanszek. A pontok szama hatarozza meg a tanszek
oktatasra kapott anyagi tamogatasat.

Most figyeljetek: ha ferfi az illeto, akkor 1 pontot kap 
a tanszek, de ha no", akkor 1.5 pontot. 

Ezzel kapcsolatban van ket szemelyes elmenyem. 

1. Ez ev elejen kulonfele okok miatt ugy dontott a vezetes, hogy
   kutatasi temamra kapok egy doktoranduszt segitsegul. 
   4-5 ferfi jelentkezett eloszor. Az illetoket be is hivtak
   egyenkent interviewra, es kikertek a velemenyemet roluk.
   Harom interviewra kerult sor, es a harombol ketto igen tehetseges
   volt. Tobb interviewra azonban nem kerult sor, sem a legtehetsegesebb
   ferfi alkalmazasara. Ugyanis: ekkor jeletkezett egy holgy, akit
   interview nelkul azonnal felvettek, es az en velemenyemet sem
   kertek ki, mondvan: "a tanszek anyagilag erdekelt abban, hogy
   minel tobb pontot szedjen ossze", a holgy pedig majd "betanul
   a szakmaba".

2. A napokban so:ro:zni voltunk a masik kutatocsoportban levo kollegakkal.
   Ott is van egy doktorandusz holgy, aki az iden vedi meg majd a teziseit.
   A kello mennyisegu sor hatasa alatt a kovetkezo kijelentesek szakad-
   tak ki a ferfi doktoranduszokbol, es a supervisorbol:
   (nevezzuk a holgyet L-nek):
   - L igen sok cikkben van benne tarsszerzokent, de semmit sem csinalt;
   - L intelligens annyira, hogy legalabb a pick-up coilt meg tudna
     tekercselni, de me'g ezt is mindig masok csinaltak helyette;
   - a tanszekvezeto nem tud ellenallni L kereseinek, igy tortenhetett
     az, hogy L az utobbi evekben atlagosan 2 kulfoldi konferencian
     vesz reszt, mig a ferfi doktoranduszek fele ennyit sem utazhatnak,
     pedig ok termelik az eredmenyeket.
     (pl a legkemenyebben produkalo ferfi doktorandusz konfereciara 
     kuldesere mar 2 eve nincs penz ilyen vagy olyan specialis okbol);

  Arra a megjegyzesemre, hogy L az altalam vezetett kurzus irasbeli
  vizsgajat kivaloan teljesitette ezt valaszoltak: 

  "Persze, L kivaloan adminisztral es reprodukal, es egyebkent sem buta. 
   A kutatas az, ahol zero a hatasfoka, de kulso szemlelo szamara ez sem 
   derul ki. Ugyanis, L a masok verejteke altali erdemenyeket kivaloan 
   eloadja a konferenciakon, igy kulso szemlelo meg azt is hiheti, hogy
   L a supervisor a tanszeken. Ha veletlenul osszejonne egy Nobel 
   dijas felfedezes, akkor nem ketseges, hogy a mai idokben L kapna meg 
   a Nobel dijat, nem pedig azok, akik tenyleg megerdemlik".

Fentieket nem lehet minden tovabbi nelkul altalanositani. A levonhato
konzekvencia: minden olyan affirmative action, mely a "felveteli vizsga" 
idejen jutattja elonyokhoz az elnyomottnak tekintett kisebbseget,
erosen visszaut. Az egyetlen realis "affirmative action" az lehetne,
ha a kisebbsegeket a "felveteli vizsgara" valo elokeszulesukben 
segitenek. A "felveteli vizsgan" azonban szigoruan azonos modon 
kellene elbiralni oket is. 

Udv,
Laci

Mielott at tudtam volna magam adni a kellemes  borzongasnak az elma-
radott magyarorszagi allapotok felett,eszembe jutott az itteni allas-
hirdetesek elengedhetetlen fuggeleke:
"Applications from women  and members of minority groups are encouraged"
udvozlettel,
Danko Istvan

Jozsi jovoltabol kulonbozo FAQ-fele talalhato a gopheren. Az egyiket
kozlom a tisztelt SZALON tarsasag hovatartozas-erzetenek a felepitese
celjabol, miutan jomagam kemeny bolsinak minosultem.
-- Olivier


Subject: Libertarian World's Smallest Political Quiz [periodic posting]
Archive-name: libertarian/quiz
[...]
Circle "Y" when you agree, "M" for Maybe or unsure, "N" for No.
 
Are you a self-governor on PERSONAL issues?                  20  10   0
* Military service should be voluntary. (No draft)..........  Y   M   N
* Govt. should NOT control radio, TV, or the press..........  Y   M   N
* Repeal regulations on sex by consenting adults............  Y   M   N
* Drug laws do more harm than good.  Repeal them............  Y   M   N    
* Let people immigrate and emigrate freely..................  Y   M   N
My PERSONAL self-governor score: 20 for Y, 10 for M, 0 for N  _________

Are you a self-governor on ECONOMIC issues?                  20  10   0
* Businesses & farms should operate without govt. subsidies.  Y   M   N
* People are better off with free trade than with tariffs...  Y   M   N
* Minimum wage laws cause unemployment. Repeal them.........  Y   M   N
* End taxes.  Pay for services with user fees...............  Y   M   N
* Europe & Japan should provide their own defense...........  Y   M   N
My ECONOMIC self-governor score: 20 for Y, 10 for M, 0 for N  _________

How to use the Self-Government Compass
 
Mark your PERSONAL score on the left and your ECONOMIC score on the 
right.  Then, follow the grid lines (rows of dots) until they meet at 
your political identity!   An example for someone who scored 20 on 
Personal and 30 on Economic is indicated with an asterisk (*).
 
The compass measures self-government. Liberals (LEF) value freedom of
expression.  Conservatives (CON) value free enterprise.  Libertarians
(LIB) value both. Authoritarians (AUT) are against both.
 
                                .             LIB = Libertarian
                              ./ \.           CON = Conservative (Right)
                            ./  .  \.         CEN = Centrist
                          ./  .   .  \.       LEF = Liberal (Left)
                        ./  .   .   .  \.     AUT = Authoritarian
                      ./  .   .LIB.   .  \.
                    ./ \.   .   .   .   ./ \.
                  ./  .  \.___.___.___./  .  \.
                ./  .   . ! .   .   . ! .   .  \.
              ./  .   .   !   .   .   !   .   .  \.
            ./  .   .   . ! .   .   . ! .   .   .  \.
         100 \.   .LEF.   !   .CEN.   !   .CON.   ./ 100
            90 \.   .   . ! .   .   . ! .   .   ./ 90
              80 \.   .   !___.___.___!   .   ./ 80
                70 \.   ./  .   .   .  \.   ./ 70
                  60 \./  .   .   *   .  \./ 60
        Personal    50 \.   .   .   .   ./ 50    Economic
     Self-Governor    40 \.   .AUT.   ./ 40    Self-Governor
               Score    30 \.   .   ./ 30    Score
                          20 \.   ./ 20
                            10 \./ 10
                              0   0

Kedves Olivier es Gabor!

En a felsorolt konyveket elolvastam. Elolvastam hozza meg tobb mas konyvet
is, pl. John Shelby Spong: Born of a Woman, Burton L. Mack: The Lost Gospel,
M. Baigent, R. Leigh es H. Lincoln: The Messianic Legacy es Graham Hancoock:
The Sign and the Seal c. konyvet. Belelapoztam a konyvesboltban meg vagy
ot hasonlo temaju konyvbe. Amit irtam a ket konyvrol, azt annak alapjan ir-
tam, hogy elolvastam azokat es a benne szereplo adatokat - amennyiben hite-
lesseg ellenorzese vegett szukseges volt - osszevetettem mas forrasmunkakeval.

B. Thiering konyverol pl. egy jezsuita pater ugy nyilatkozott, hogy hazugsag az
egesz, hivatkozasainak tobb, mint a fele kitalalt. Elovettem a konyvet es el-
lenoriztem: a hivatkozasok kb. 2/3-a bibliai idezet. Elovettem a Karolyi bib-
liamat es azonositottam a szoveget. A forditasi kulonbesegekbol eredot
meghalado elterest nem tapasztaltam. Barbara pedig nagyon sokszor az eredeti
gorog szoveget is idezi. Minden biblia idezetet ellenoriztem es ez maris cafol-
ta a jezsuita pater szavait: igazak voltak, ergo a pater vagy nem olvasta a
konyvet, vagy hazudott.

Thiering konyve tudomanyos diszertacio, nem popular konyv. A Lost Gospel is
teljes egeszeben kozli a Q szovegeket. Eisenmann nem csak, hogy az aram fordi-
tast kozli, pontosan, (ezt mas ellenorizheti, nem hinnem, hogy azt a luxust
megengedi maganak, hogy durvan felrefordit) de ott a toredekek grafikaja es
hatul megtalalhato az eredeti fotokopiaja: barki hozzaerto elenorizheti, hogy
igaz-e. Termeszetesen, Eisenmann es Thiering kovetkeztetese sok tekintetben
elter (pl. Eisenmann nem ugy tekinti a Bibliat, mint peshert). Csak azt tu-
dom ajanlani, hogy olvassatok el a konyveket es azutan nyilatkozzatok a hite-
lessegerol, vagy hazugsagairol, vagy szenzaciovadaszo szandekarol.

Katolikus hittankonyvbe Thiering interpretacioja azt hiszem, hogy soha sem
fog bekerulni. Sem most, sem 16 ev mulva, de csak 2 eve publikalta az elso
ilyen jellegu munkajat. Thiering egyebkent a theologia professzora Sydneyben.

Udvozlettel:   Cser Ferenc

Kedves SZALON,

rovidesen -- maj 31-en elindulok haza Magyarorszagra, es igy kenyszerulok 
itt hagyni a most kibontakozo feletteb erdekes vitakat.

 Bucsuzoul, szolidaritasom kifejezeset szeretnem kuldeni Fodor Evanak, 
alahuzva azt a tenyt, hogy a gyerek koruli teendokben a biologia csak az
elso honapokban ad kiemelt szerepet, utana minden a tarsadalmi szokasokon
es a hazastarsak megegyezesen mulik.

 Ugy erzem, konzervativ leven, elutazas elott ezt kell hangsulyoznom, es
nem azt, amit a feminista szemszogu, vagy rassz-szemszogu, vagy osztaly-
szemszogu tortenetirasrol gondolok...

 Mindenkinek jo nyaralast kivanok. A gepkozelben maradoknak is tanacsolom, 
hogy neha azert friss levegore is erdemes menni nyaron.

 Viszontlatasra szeptemberben,

					Hetyei Gabor

Kedves Mindenki, aki reaga'lt a homoszexualita'sro'l i'rt levelemre!

Ko~szo~no~m e'rdekes reakcio'itokat. Ha valaha megi'rom a vita feldolgoza'sa't
egy ta'rsadalom-pszicholo'giai tanulma'nyban, ez is fontos adale'k lesz.
(Ku~lo~no~sen azok, amik csak maga'nleve'lben jo~ttek, a'mba'r azokna'l gond,
hogy nem nyilva'nosak.) Valo'szi'nu"leg nem teszem meg, mert nincs meg a
szu~kse'ges pszicholo'giai ke'pzettse'gem. De ez a vita idea'lis alapanyag
egy ha'zidolgozathoz. Ha van itt ilyesmit tanulo' dia'k, e'rdemes lehet
ra'sza'nni egy kis ido"t. Nekem megvan az az elo"nyo~m, hogy e'n a vita't
gyakorlatilag egyhuzamban olvastam ve'gig. I'gy sokkal nyilva'nvalo'bbak a
jellemzo"i a to~bbnyire nyitott magyar elite'rtelmise'giek vita'ja'nak.
Szerintem nem igaza'n szomoru', de nagyon tanulsa'gos.

Ha'rom ti'pusu' kifoga's e'rkezett a levelemre.

(Csak Labancz Kriszta'to'l): Mie'rt reaga'ltam, amikor Pfeifer Pe'ter levele
leza'rhatta volna a vita't?

Egy vita't akkor za'rnak le, ha le'nyegi egyete'rte's van. E ne'lku~l a vita
csak abbamarad, amikor mindenki kiadta maga'bo'l, amit musza'j volt, de nem
za'rul le. A legjobb u'ton volt a vita a kimeru~le's fele'. E'pp aze'rt nem
reaga'ltam kora'bban, mert ese'ly sem az egyete'rte'sre. U'gy la'ttam, azzal,
hogy egy e'rintett is i'rt, ve'gre ese'lye nyi'lt a pa'rbesze'dnek.

(Mindenkito"l): Hogy ke'pzelem, hogy trivializa'lom a proble'ma't?

Tudoma'nyban a'ltala'nosan elfogadott mo'dszer az o~nmagukban nehezen
megoldhato' feladatok visszavezete'se olyan egyszeru"bbre, amit ma'r sikeresen
megoldottunk. E'n mindo~ssze ezt tettem. Mutattam egy olyan ta'rsadalmi gondot,
amikor a diszkrimina'cio' a ta'rsadalom sza'ma'ra a'ltala'nosan elfogadott
megolda's. A ce'lom a proble'ma demisztifika'la'sa, e'rzelemmentesi'te'se volt.
Nem biztos, hogy ezt jo'l tettem. De sikeresen: ele'rtem, hogy Kornai Andra's
feltegyen egy helyes ke'rde'st.

(To~bbekto"l): Hogy merek elfogadhato'nak tartani bizonyos eszko~zo~ket?

A ta'rsadalom rendszeresen haszna'l bizonyos eszko~zo~ket, ezek ne'lku~l
le'tezni sem tudna. Ezek ba'rmelyike elfogadhato' lehet, ha a ce'lhoz adekva't.
Ha baj van, akkor gond vagy a ce'llal van, vagy azzal, hogy nem a ce'lnak
megfelelo" eszko~zt haszna'lnak. A ta'rsadalom bizonyos eszko~zo~ket
rendszeresen haszna'l, e's ezek az eszko~zo~k bizonyos esetekben a'ltala'nosan
elfogadottak, ma's esetekben ve'rla'zi'to'ak. Tala'n nem a'rt egy kis
fogalomtiszta'za's. Ne'ha'ny eszko~z:

Diszkrimina'cio':
Diszkrimina'cio', hogy jogosi'tva'ny ne'lku~l tilos auto't vezetni.
Diszkrimina'cio', hogy kiskoru'aknak tilos szeszes italt felszolga'lni.
Diszkrimina'cio', hogy csak azt a ku~lfo~ldit veszik fel amerikai egyetemre
                  PhD programra, aki angol vizsga't tesz.
Diszkrimina'cio', hogy a rosszul tanulo' dia'kokat isme'tle'sre, vagy az iskola
                  elhagya'sa'ra ke'nyszeri'thetik.
Diszkrimina'cio', hogy a'lla'shirdete'sekben kiko~tnek bizonyos felte'teleket,
                  pl. bizonyos ve'gzettse'get.
Diszkrimina'cio', hogy Magyarorsza'gon a no"ket nem hi'vja'k be katona'nak.
Ezek mind eli'te'lendo" diszkrimina'cio'k?

Stigma:
Valaki felhi'vta a figyelmem a sa'rga csillagra. To~ke'letes pe'lda: az, hogy
egyeseknek bei'rja'k a jogosi'tva'nyba, hogy csak szemu~veggel vezethetnek,
technikailag pontosan ugyanaz, mint a sa'rga csillag. A ta'rsadalom to~rve'nyben
i'rja elo", hogy egy bizonyos embercsoport bizonyos szitua'cio'kban ko~teles egy
megku~lo~nbo~zteto" ta'rgy visele'se're, e's ezt egy ko~telezo"en na'la hordott
igazolva'nyba bele is i'rja'k. A technika azonos, a ku~lo~nbse'g csak a ce'lban
van. Persze a sa'rga csillag ugyanu'gy a'tvette a ce'l jelente'se't, ahogy a
vo~ro~s kereszt. De etto"l a sa'rga csillag e's a vo~ro~s kereszt me'g egyara'nt
csak egy bizonyos ce'lt szolga'lo' jel marad.

A ta'rsadalom rengeteg ilyen stigma't haszna'l, e's ezek jelente'se, tartalma
elte'ro" lehet. Ilyen pl. a rendo"r-egyenruha, ami egy hata'rozott ce'lt
szolga'l. Magyarorsza'gon ege'szen ma's e'rzelmek kapcsolo'dnak hozza', mint
itt, Ausztra'lia'ban, mert re'szben ma's ce'lt szolga'l(t?).

Elo"i'te'let:
A ta'rsadalom norma'lis, zo~kkeno"mentes mu"ko~de'se'hez le'tfontossa'gu'
viselkede'si szaba'ly. Elo"i'te'letek ne'lku~l minden egyes proble'ma't ku~lo~n
vizsga'lni kellene. A ta'rsadalom az elo"i'te'letek egy re'sze't to~rve'nyben
ro~gzi'ti, ma's re'sze't szoka's, erko~lcs ko~zveti'ti. A ta'rsadalom akkor
mu"ko~dik jo'l, ha ezek az elo"i'te'letek az elo"fordulo' esetek tu'lnyomo'
re'sze'ben helyes do~nte'shez vezetnek. (Ilyenkor a'ltala'ban e'szre sem nagyon
vesszu~k le'tu~ket.) A ta'rsadalom azonban folyamatosan va'ltozik, e's ezzel
az elo"i'te'letek fokozatosan elavulnak, a hozza'juk valo' ragaszkoda's
(elo"i'te'letes gondolkoda's) egyre gyakrabban, egyre fa'jdalmasabban rossz
do~nte'sekhez vezetnek.

Ilyenkor sze'tzila'lo'dik a ta'rsadalmi normarendszer. A ta'rsadalomnak
viszont szu~kse'ge van egye'rtelmu" elja'ra'si szaba'lyokra. Felu~l kell
valahogy vizsga'lni a ta'rsadalmi normarendszert (jobb, mintha maga'to'l
vizsga'lo'dik felu~l), ki kell alaki'tani az, a megva'ltozott helyzethez
adekva't u'j elo"i'te'leteket. Ilyenkor ezt ce'lszeru" e'rzelemmentes
ta'rgyszeru"se'gen alapulo' pa'rbesze'dben tenni. Ce'lszeru" e'rzelmeink
negliga'la'sa, mert a ta'rsadalmi e'rzelmek maguk az internaliza'lt
elo"ite'letek, amiket felu~l kell vizsga'lni. Ha nem tudunk "hideg"
ce'lszeru"se'ggel elemezni, akkor sokkal rosszabb az ese'ly egy jo' megolda's
megtala'la'sa'ra.

Azt gondolom, a homoszexua'lisok ta'rsadalmi helyzete ilyen proble'ma, ahol
a ta'rsadalom erko~lcsi i'te'lete elbizonytalanodott, gyakran sokak sza'ma'ra
elfogadhatatlan ko~vetkezme'nyekhez vezet. Az u'j norma'kat azonban ce'lszeru" a
homoszexua'lisokkal egyete'rte'sben kialaki'tani. Az o" to~bbse'gu~k sza'ma'ra
ugyanu'gy elfogadhato' kell legyen, mint a heteroszexua'lisok tu'lnyomo'
to~bbse'ge sza'ma'ra. E's me'g ha sikeru~lne is tala'lni elfogadhato'
kompromisszumot, annak ta'rsadalmi norma'va', elo"i'te'lette' va'la'sa
ido"ige'nyes folyamat.

                                          Ko"ro~si Ga'bor

Kedves Andra's!

Ko~szo~no~m ke'rde'sed!
A va'laszomhoz kell ne'mi elo"zetes, i'gy az csak a 3. ko~vetkezme'ny. E's
levezete'se'hez megi'te'le'sem szerint szu~kse'g van a ro~vidla'to' vezeto"kre
adott ta'rsadalmi megolda'sra, vagy valami hasonlo'ra. A ro~vidla'to'kat su'jto'
diszkrimina'cio' me'rte'ke't nem aze'rt fogadja el le'nyege'ben mindenki
(mindke't ira'nyban, vagyis nem tartja sem tu'l szu"knek, sem tu'l ta'gnak),
mert ez ko~nnyebb betegse'g (nem o~sszeme'rheto", i'gy e'rtelmetlen a
hasonli'ta's), hanem mert ezt a proble'ma't a ta'rsadalom alapveto"en
ko~zmegele'gede'sre oldotta meg.

1. te'tel: A homoszexualita's betegse'g, ami jelenleg a'ltala'ban nem
           gyo'gyi'thato'.

2. te'tel: A homoszexualita's bizonyos esetekben genetikailag meghata'rozott.

3. te'tel: A homoszexualita's bizonyos esetekben genetikailag nem
           meghata'rozott, tanult viselkede'sforma.

4. te'tel: A szexualita's ke'rde'se az emberek tu'lnyomo' re'sze sza'ma'ra
           fontos.

Megjegyze'sek:
- A te'telek egyma'sto'l fu~ggetlenek, egyma'sbo'l nem ko~vetkeznek.
- Mindha'rom te'tel szu~kse'ges az ala'bbi ko~vetkezme'nyekhez.
- A fenti te'telek nyilva'nvalo'an nem ele'gse'ges a proble'ma teljes
  lei'ra'sa'ra.
- A te'telek bizonyi'ta'sa't elhagyom, mert az e'n specia'lis bizonyi'ta'som
  valo'szi'nu"leg egyeseket ingerelne. Ha ez valakit zavar, tekintse ezeket
  olyan axioma'knak, amiket a proble'ma elemze'se'hez szu~kse'gesnek tartok,
  e's amelyek korla'tozza'k az elemze's e'rve'nye't.

1. ko~vetkezme'ny: A homoszexualita's te'nye nem bu~ntetheto". (2. T)
                   Itt fontos az 1. te'tel ma'sodik fele, mert ha ez nem a'llna
                   fenn, pl. ke'nyszerkezeltete's is felmeru~lhetne.
                   (v.o~. nemi betegse'gek.)


2. ko~vetkezme'ny: Az amerikai G-L lobbi dogmatikus sza'rnya alapveto"en
                   hiba'zik, amikor ezt polga'rjogi ke'rde'ske'nt kezeli, e's
                   teljes emancipa'cio't ko~vetel. (1. T + 3. T) Ebbe a
                   heteroszexua'lisok tu'lnyomo' re'sze aligha fog beleegyezni.
                   (1. T + 4. T)

3. ko"vetkezme'ny: Diszkrimina'cio' csak ott fogadhato' el, ahol a szexualis
                   va'laszta's ke'rde'se do~nto" (1. K + 1. T + 4. T), vagy
                   ahol ku~lo~no~sen nagy a kocka'zat a ta'rsadalom sza'ma'ra.
                   (4. T) Ott viszont elfogadhato', e's ma's megolda's
                   hia'nya'ban szu~kse'ges. (1. T + 4. T)

Vedd e'szre, hogy pontosan azt az elvet alkalmaztam, mint a ro~vidla'to'kkal
szembeni diszkrimina'cio'na'l. A vesze'lyeztete'st. i'gy visszavezetem egy
ma'sik nem gyo'gyi'thato' betegse'ggel kapcsolatos proble'ma sikeres, mert
a'ltala'nosan elfogadott megolda'sa'ra. (A ta'rsadalomtudoma'nyban gyakran ez
a siker me'rte'ke, szemben pl. a matematika'val.) A ku~lo~nbse'g a kocka'zat
megi'te'le'se'ben van: a ro~vidla'ta'sna'l a ma'sok e'lete'nek e's/vagy anyagi
biztonsa'ga'nak vesze'lyeztete'se, itt ma'sok szexua'lis ege'szse'ge
mego~rze'se'nek vesze'lyeztete'se. (Tudatosan keru~lo~m a maga'to'le'rteto"do"bb
pe'lda't, a ferto"zo" betegse'geke't, mert ott csak nagyon durva esetekben van
a'ltala'nos ta'rsadalmi konszenzuson alapulo' megolda's, e's az uto'bbi ido"kben
azok e'rve'nyesse'ge'nek tesztele'se're a fejlett orsza'gokban szerencse're nem
nagyon volt szu~kse'g. Az AIDS vita jelzi, hogy ta'rsadalmi dilemma'k, mora'lis
agga'lyok ott is vannak.)

Nem biztos, hogy ez az egyetlen megolda's, a'mba'r e'n nem tudok ma'st.
A ta'rsadalmi proble'ma'knak a'ltala'ban to~bb le'nyegesen elte'ro" megolda'sa
is lehet kiele'gi'to". Maga az itt lefolyt vita a bizonyi'te'k, hogy a jelenlegi
nem az. (Ezt is bizonyi'tani kell!) De a szelekti'v diszkrimina'cio' a
ta'rsadalom sza'ma'ra bizonyi'tottan elfogadott megolda'si mo'dszer, l.
ro~vidla'ta's.

Teha't Andra's szerintem jo' ira'nyban keresett. A'mba'r azt nem tudom, mie'rt
gondolja, hogy homoszexua'lis nem lehet selyemfiu', de nem is igaza'n e'rdekel.
Viszont e'rdekel pl., hogy
- Homoszexua'lis ne lehessen szexua'lis tana'csado'.
- Nagyon agga'lyosnak tartom a homoszexua'lis pszichia'ter esete't.
  Terapeutai engede'lyt csak nagyon ero"s korla'tokkal adne'k neki.

Ma'sre'szt hata'rozottan nem ki'va'natosnak tartom pl. az ala'bbiakat:

- 10-18 e'ves fiu' vagy la'nykolle'giumban fe'rfi, ill. no"i homoszexua'lis
  jelenle'te. Aka'r tana'r, aka'r dia'k. Ku~lo~no~sen, ha ez egy bennlaka'sos
  iskola, vagyis za'rt ko~zo~sse'g.
- (Vizva'ri Be'la'val egyete'rtve): Homoszexua'list a magyar hadseregben aka'r
  sora'lloma'nyke'nt, aka'r a sora'lloma'ny ko~zvetlen parancsnokake'nt.

(Nem tudom, igazad van-e az amerikai hadsereggel kapcsolatban. Lehet, a
viszonyok ott alapveto"en ma'sok: az emberek le'nyege'ben otthon laknak,
rendki'vu~li eseteket lesza'mi'tva nincsenek o~sszeza'rva, akik me'gis bent
laknak a laktanya'ban, ku~lo~n szoba'juk van saja't fu~rdo"szoba'val, rendszeres
esti kimeno"ju~k van, vagyis ha a (munka)ko~ru~lme'nyek olyanok, mint ba'rmi
ma's polga'ri munkahelyen, akkor nyugodtan lehetnek katona'k a homoszexua'lisok.
Ha a viszonyok most is olyanok, mint amit pl. a Hair-ben la'ttunk, ha aka'r csak
re'szben olyan abnorma'lisak, mint amilyet van szerencse'm ismerni a magyar
hadseregbo"l, akkor ne legyenek.

- Bo~rto~n: Ki'va'natos lenne, hogy a homoszexua'lis rabokat elku~lo~ni'tse'k, a
  nem homoszexua'lis re'szen ne lehessen azonos nemu" homoszexua'lis
  nevelo"tiszt, e's aki a nem homoszexua'lis re'szben azza' va'lik, az
  a'tkeru~ljo~n a ma'sik fe'lre (leheto"leg helyileg is ma'shova). Ez megint a
  magyar bo~rto~nviszonyokra e'rtendo": Sve'dorsza'gban, ahol a rabok tu'lnyomo'
  re'sze'nek rendszeres kimeno"je van, a bo~rto~nben o~sszkomfortos
  maga'ncella'kkal, ez pl. valo'szi'nu"leg e'rdektelen.

A lista'm nem kiza'ro'lagos, de reme'lem, vila'gos, hogy csak nagyon indokolt
esetben bo"vi'theto". Az utolso' ke't ponthoz fu"zo~tt megjegyze'seim azt is
jelentik, hogy ez a helyzet fu~ggve'nye, teha't bizonyos alkalmakkor eseti
me'rlegele's ta'rgya'va' teheto". Azt reme'lem, egy ilyen korla't a
homoszexua'lisok tu'lnyomo' re'sze sza'ma'ra me'g elfogadhato', ugyanakkor a
ta'rsadalom jogos aggodalma't (1. T + 4. T) le'nyege'ben ma'r kiele'gi'tene'.

                        Ko"ro~si Ga'bor

Kedves Szalon!

Most a legelejen, a bevezetoben bevallom, amit Cser Ferenc
udvariasan fel sem tetelezett rolam, hogy "vallalo[m] a feminista
szerepkort", ahol feminizmus definicioja lasd nehany Szalonnal
odebb. Lehet koepni.

Kedves Gabor!
(Szia. Meglepodtem, hogy ez te vagy, mert bar ismerem nezeteidet a
kerdesrol, szigorubb es celratorobb szoktal lenni, mint az elozo
Szalonbeli irasaid.  Meg kedd sincs. Ugyhogy csak erintolegesen
merult fel bennem, hogy Veled beszelek, elnezest. No de sebaj,
eddig sosem ertettunk egyet semmiben, ne torjuk meg a
hagyomanyokat...)

1. Stats
"Sajnos nem ismerem a statisztikakat, de ketlem, hogy a nok szamara
szignifikansan kevesebb szakma lenne *tarsadalmilag* elerheto
(elfogadott,javalt,szokasos) mint a ferfiak szamara." Pedig igy
van.  Egy angol adat kerult epp most a kezembe, amely szerint a nok tobb, 
mint 80%-a, a ferfiaknal meg ennel is tobb dolgozik erosen szegregalt 
foglalkozasi kategoriaban, es a foglalkozasok majdnem 75%-a "ferfi" 
foglalkozas. Emellett a nok szamara "elfogadott" szakmak rendre joval 
kevesebb penzt ernek, es kevesebb presztizzsel jarnak mint a ferfiake (lasd 
RTA az elozo Szalonban). Esetleg ha ahelyett, hogy feminista 
propaganda kiadvanyokon szornyulkodnel inkabb elolvasnal nehany nokrol szolo 
tarsadalomtudomanyi muvet, kevesbe lennel kiakadva es alulinformalva.  
Speciel errol a temarol konyvtarnyi irodalom van (pl. Gary Becker -Nobel 
dij!!- is irt egy konyvet rola, bar nem epp azt ajanlanam elsore, ha csak 
egyet akarsz elolvasni.)
 
2. Eroszak
"...szamomra a feminizmus ebben az eroszakos es alszent formajaban
van jelen. " Mi az eroszakos, Gabor? A tuntetesek? (Es ha Marcius
15-en tuntet a tomeg?) Szegeny Anita Hill? (Nekem eppen nem
eroszakosnak tunt, hanem kiszolgaltatottnak es megtortnek.) Az hogy
nok hajlandok elojonni es "daterape"-pel vadolni fiukat? (Nekem
ugy tunik, ha az embert megeroszakoljak, akkor nem art ha szol
rola.) Az hogy nok kiallnak (esetleg meg plakatokat akasztanak,
roplapokat osztogatnak) a pornografia ellen? Mennyiben kevesbe
eroszakos ennel masert kiallni es az SZDSZ plakatjait ragasztgatni?
Az sem hatekony?
Nem latom be, hogy amikor a nok elleni diszkriminacio megszuntetese
a cel, akkor azok a politikai eszkozok, amik pl. a kommunizmus
megszuntetese ellen szamodra is teljesen elfogadhatok voltak, miert
tunnek hirtelen olyan eroszakosnak?
A feminizmus nem a pruderiat vallalja fel. Ez a tarsadalom prudebb,
mint a mienk. Ebben a tarsadalomban alakult ki a feminizmus mai
aramlata.  A ketto hatott egymasra.  De a feministak nem a
pruderiat vallaljak fel, hanem azt, hogy egy no celja nem
elsosorban az, hogy a ferfiaknak tessen.  Neked sem az az eletcelod
(legalabbis amikor utoljara beszeltunk meg valami csillagokat is
emlegettel), hogy noknek tessel.  Ez nem ugyanaz, mint az hogy"nem
noies", "apolatlan", stb.

3. Emancipacio
Szerinted: meggyozo eredmenyeket kell produkalni. Valoban. A
feminista allitas csak annyi, hogy (1) probaljunk a noknek is
hasonlo eselyeket biztositani ehhez, mint a ferfiaknak, nemcsak
torvenyekben, hanem valojaban is;  es (2) targyaljuk ujra,
a "meggyozo" definiciojat.  Azt, hogy mi meggyozo eddig nagyreszt a
ferfidominanciaju tarsadalmi normak szabtak meg, lehet hogy olyan
is "meggyozo" amit eddig nem gondoltak annak.

3. Oh so liberal
A liberalizmusnak igazan extrem aramlatat vallod magadenak.
Tenyleg nem fogadod el, hogy az egyen dontesen es kepessegein kivul
vannak mas erok is, amik az egyen sorsaba beleszolnak?  Ha igy
gondolod, akkor tenyleg nincs mirol vitatkoznunk. De ebbol az is kovetkezik, 
hogy a nok kisse akaratgyenge vagy foleg ostoba lenyek, akik szeretnek 
megvetve, kiszolgaltatva es agyondolgoztatva lenni.  Am moderatorunk 
figyelmeztetett, hogy ezt te nem gondolhatod igy, es ebben hajlando vagyok 
egyeterteni vele.  Akkor hogyan lehetne feloldani eme allhatatos 
ellentmondast?

Kedves Kokeny Tibor!
Ez jo, gondolkodjunk egyutt ezeken a dolgokon ahelyett, hogy en azt
bizonygatnam, hogy milyen rossz a noknek, ti meg azt, valtakozva,
nem is rossz, vagy hogy a ferfiaknak legalabb annyira rossz.

1. Szules, mint tarsadalmi teny
Ugy latszik nem sikerult tisztan megfogalmaznom, mit ertek
"tarsadalom altal meghatarozott" ill. "a tarsadalom altal
ertelmezett" dolgokon. Megprobalom megegyszer: mennyiben tarsadalmi
dolog a szules?
Igen, egy gyerek mindig egy nobol (es sosem egy ferfibol, bar
Perenyi Andras meg ezt a hitemet is kezdi megingatni :-)) jon ki,
ez egy biologiailag meghatarozott szuksegszeruseg.  Viszont a tobbi
szulessel kapcsolatos dolog nem ennyire allando kulonbozo
kulturakban. Pl. az, hogy mit jelent a szules, vagyis honnan jon a
gyerek, ki o, mi koze az anyahoz, az apahoz, hogy mi a szerepe az
anyanak, az apanak a felneveleseben, hogy milyen erzelmekkel
viseltet az apa es az anya a gyerek irant, a szules irant, kinek
faj jobban a szules (Hemingway novella), hogyan kell szulni (ulve,
allva, fekve, you-name-it), mikor kezdodik az elet, stb. stb, ezek
mind valtoztak a tortenelem soran, kulturarol kulturara. Vagyis a
biologiai tenynek, hogy egy no szul, a tarsadalmi folyamatok, a
tarsadalmi kornyezet ad ertelmet, jelentoseget. Pl. az "anya"
fogalom tartalma szamtalanszor valtozott es tovabb valtozik,
voltak, vannak olyan kulturak, tarsadalmi csoportok, ahol az anya
egyaltalan nem/nem annyit/nem ugy foglalkozik a csecsemovel, mint
ma, ahol a szerepenek nagyreszet az apa latja el, vagy egy nem szulo, vagy egy
intezmeny, ugyanigy az anya-gyerek viszony valtozik, ahogy a tarsadalom kepe 
is a gyerekrol, stb.  Ebben nincs igazan linearis fejlodes, es csak azert 
gondoljuk, hogy a jelenlegi, nyugati kultura anyaRkepe a legjobb, mert ehhez
szoktunk.  Tehat, bar a szules egy biologiai fogalom, az, hogy a
tarsadalom es a tarsadalom tagjai, az emberek milyen ertelemmel
latjak el, valtozo, vagyis valtoztathato- eleg tag keretek kozott.
Hogy kinek az ertelmezese ervenyesul az sem teljesen veletlenszeru,
nyilvan aki tobb hatalommal rendelkezik, annak jobb az eselye az
"ertelmezes" formalasara.
Ajaj, mostmar tenyleg kezdek ugy hangzani, mint egy poszt-modern izu
marxista antropologia tankonyv, talan abbahagyom.

2. Paglia es hormonok
Miert eppen egy irodalmar szavait hiszed el a hormonok szereperol?
Persze az ove is epp olyan jo, mint mondjuk egy biologuse, de mi
tetszik benne neked, azon kivul, hogy olyan jol hangzik, olyan
egyszeru es olyan bekes?
(Nekem nem tetszik, mert en tul leegyszerusitonek erzem es
tanulmanyaim, tapasztalataim azt mutatjak, hogy a tarsadalmi
befolyas nagy dolgokra kepes. Szerinted: Mondd meg 6 [vagy 36] fele
hormonod szintjet es megmondom ki vagy???)
Hadd hivjam fel figyelmedet egy nagyon szorakoztato konyvre, amely errol szol 
es sok erdekes informaciot tartalmaz, szerzoje Carol Tavris, cime pedig "The 
Mismeasure of Woman".

Kedves Cser Ferenc!
Ahogy korabban en is irtam, valoban, reszben hit kerdese, hogy ki
minek tulajdonit tobb jelentoseget a biologianak, vagy a
tarsadalomnak, pontosabban, hogy milyen osszhatast lat a ketto
kozott.  Az en olvasatomban a te sztoriaidat mind meg lehet
magyarazni nagyreszt tarsadalmi okokkal is, de valoban elhiszem, hogy ezt te
is tudod.

Ugy tunik nem igazan olvastad el, amit a multkor irtam a
"politikarol", vagy "ideologiarol", de nevezhetjuk almasretesnek
is. Vajon a te allaspontod mitol kevesbe ideologikus, mint az
enyem?
"Ideologiai alapozottsagu vitanak pedig en ertelmet nem latom.
Akkor johetek en akarmilyen logikus ervvel, magyarazattal, a
valaszt az ideologia dogmaja fogja meghatarozni, amit automatikusan
el is utasitok."  Szoval valami vagy ideologikus, vagy logikus.
Vajon a logikara nem igaz, hogy egy "dogmarendszerekre epul. A
dogma csak arra valo, hogy helyesseget elfogadjak de nem arra, hogy
ketelkedjenek benne." ??
Ha azt mondod, hogy a logika nem dogma, akkor lehet benne
ketelkedni, vagyis ellentete, az ideologia epp ugy megfontolando,
megvitatando (akkor miert nem vagy hajlando "ideologikus" vitat
folyatatni?). Ha viszont azt mondod, hogy a logikaban nem lehet
ketelkedni, akkor ugyebar az egy dogma.  Ha dogma, akkor nem
erdemes beszelni rola, es olyan, mint a feminizmus. Ami egy
ideologia, tehat te megveted. (Szoval gondban vagy.)
Masreszt, szerinted amit te "logikanak" nevezel az nem egy jol
behatarolt ideologia termeke? Vagy inkabb arrol van szo, hogy az
egy olyan ideologia, ami neked termeszetesnek tunik, ezen nottel
fel, es szereted? (Egyebkent en is, azert probalok egyaltalan szoba 
elegyedni veled.)

Es vegul lassunk egy ideologiatol mentes, logikus allitast:
"Aki nem vallalja azt a szerepkort, amit en a nokben
tisztelek es becsulok [PONTOSAN MI LENNE EZ?], annak nem jar ki a
tisztelet es becsulet, hanem marad a velem azonos ranguaknak kijaro
farkas torveny. Ez a gond a feminizmussal, hogy egy vaskos emberi
jatszmava alakul, feltetelezi, hogy farkaskent viselkednek vele
szemben es addig jatszik, amig megkapja."
Javaslom nezd meg Rona Tas Akos irasata arra vonatkozoan, hogy
milyen a nok helyzete, amikor "a nekik kijaro tisztelettel es
becsulettel" bannak veluk, nem a "farkastorvenyek" szerint. En -
nok helyzetenek tobb eves kulfoldi es belfoldi tanulmanyozasa utan-
azt hiszem a farkastorvenyt valasztom. Es vajon az a nem is keves
(es egyre novekvo szamu, beware!) tobbi no, aki szinten, az mind
hulye, hogy lemond e nagy es mindent felolelo "tiszteletrol es 
becsuletrol"? Hm, hiaba no, ebbol is latszik, hogy a nok nem racionalis 
lenyek.

Ha ugy gondoljatok, hogy a Szalon tobbi olvasoja un mar minket,
folytathatjuk magan e-mailen is.
Udv,
Eva

)

Ezennel tudatom a kedves Szalon tarsasaggal, hogy Toulouse belvarosaban
ratalaltam egy vallasos konyvesboltban a kovetkezo konyvre:
   Andre' Dupont-Sommer, Les e'crits esse'niens de'couverts pre`s de
     la mer Morte
   copyright 1959, e'ditions Payot
es ez tartalmazza az osszes akkoriban publikalt tekercsek teljes szoveget,
eleg keves magyarazattal. Ugyhogy idezhettek, le tudom ellenorizni!

Azert a magyarazatokbol valamit szeretnek kiemelni: az Igazsagossag Mestere
(Mai^tre de justice) es Jezus kozotti kulonbsegeket. Tehat ezek szerint
nem Jezust emliti igy a szoveg. (Mert inkabb azt lehetne allitani, hogy
Jezus szerepe ugyanilyen es esetleg a tekercsekben olvashato tortenteknek
fiktiv ismetlese tovabbelo mitoszkent, mint Cser Ferivel konyveivel
egyutt azt, hogy Jezus az a Szentsegtelen Pap (Pre^tre impie), aki uldozi az
Igazsagossag Mesteret es megoleti - eleg vilagos, hogy ez egy jeruzsalemi
fopap: a szovegben "Izrael folott uralkodik" es Jeruzsalem "a varosa".)

(385-386. o.)
- Az Igazsagossag Mestere (a tovabbiakban I.M.) a Levi torzsbol valo pap volt.
  Jezus nem pap es a Juda torszbol valo. Pap felkentnek(=messziasnak) tar-
  tottak az I.M.-t, Jezust pedig Kiraly felkentnek, David fianak.
- Az I.M., a qumra^n-i kozosseg alapitoja foleg Judeaban teljesitette
  hivatasat. Jezus pedig galileai volt, predikalasa nagy resze a tiberiai
  to mellett, Galileaban hangzott el.
- Az I.M. tudos mester volt, babonas tisztelet vette korul, pl. nem ejtettek
  ki a nevet. Jezushoz konnyen jott a tomeg es nem volt titkos a neve.
  Az I.M. az akkori legmagasabb tudasok alapjan letrejott titokzatos tudasat
  csak a beavatottaknak adta at. Jezus nepi szonok volt, a nyelve egyszeru.

-- Udv: Olivier

Tisztelt Ta'rsulat!

Tudata'ban vagyok annak, hogy felha'bori'to'an nagyke'pu", amit tegnap i'rtam.
Nyilva'n re'sze ugyanannak a ta'rsadalompszicholo'giai jelense'gnek, aminek
tanulma'nyoza'sa'hoz alapanyag lehet a vita.

Mindenesetre mindenkito"l elne'ze'st ke'rek, akit ez megba'ntott.

E'rtem e'n a libera'lis ne'zeteket kifejto"ket, hogyne e'rtene'm.
Magyarorsza'gon kora'bban nagyon keme'ny A'LTALA'NOS hivatalos diszkrimina'cio'
volt kora'bban a homoszexualita'ssal szemben. Ez nyilva'n elfogadhatatlan, mert
ellente'tes a modern polga'ri a'llamok azon alapelve'vel, hogy a polga'rok
szabadsa'ga csak kello" indokla'ssal, ku~lo~no~s esetben korla'tozhato'.
Legjobb tudoma'som szerint most nincs semmilyen hivatalos, inte'zme'nyesi'tett
diszkrimina'cio'. Etto"l me'g lehet iszonyu' keme'ny mora'lis nyoma's,
informa'lis diszkrimina'cio', e's ez nyilva'n szo~rnyu" azoknak, akiket e'rint.
Tudom, hogy kell legyen, a'mba'r ennek le'te't e'n ko~zvetlen ko~rnyezetemben
nem la'ttam. Sza'momra a homoszexualita's le'te gyerekkorom o'ta nem tabu,
ennek tudata'ban no"ttem fel.

Amikor egyetemista koromban elo"szo~r la'ttam ke't o~lelkezve sma'rolo' la'nyt,
meglepo"dtem. Ma'r re'g nem lepo"do~m meg. Hidegen hagy a hasonlo' la'tva'ny.

Az viszont nem hagy hidegen, hogy a tizene'vesek milyen szexua'lis vonza'sok
ko~zt no"nek fel. Kimondottan rossz ne'ven veszem, amikor a beiratkozo'
elso"so~knek ezen az egyetemen (jelento"s re'szben 17 e'ves kiskoru'ak) a
ku~lo~nbo~zo" klubok, szervezetek ro~plapjai ko~zt n+1-edikke'nt azt is a
kezu~kbe nyomja'k, hogy pro'ba'ld ki a szerelmet fiu'val is e's la'nnyal is,
e's te magad do~ntsd el, melyiket va'lasztod. (El tudom ke'pzelni, hogy e'rez
a szu~lo", amikor e'rdeklo"dve megne'zi, miket kapott egy szem gyereke az
egyetemro"l, e's ez keze'be keru~l. Az ausztra'l ta'rsadalom ta'volro'l sem
annyira permissziv, mint az egyetemi szubkultu'ra.) E's ez a ro~plap teljesen
jogos, ha a homoszexualisok elleni diszkrimina'cio' polga'rjogi ke'rde's.

Magyarorsza'gon a ta'rsadalmi norma'k az uto'bbi ido"ben megleheto"sen
bizonytalanna' va'ltak. Biztos, hogy a'ltala'ban keve'sbe' megengedo"ek a
homoszexualita'ssal szemben, mint itt. Ugyanakkor Budapesten nyilva'n szabadabb
ma a helyzet, mint azokban az amerikai kisva'rosokban, ahol forma'lisan me'g
az is bu"ntett, ha ke't ku~lo~nnemu" nyilva'nosan fogja egyma's keze't.

Teljesen terme'szetesnek tartom, hogy sofo"rne'l, textilszinezo"ne'l a
szi'nte'veszte's vizsga'lata a pa'lyaalkalmassa'gi vizsga re'sze. Ugyanilyen
terme'szetesnek tartom, hogy szexua'lis tana'csado'na'l, bo~rto~no"rne'l a
"szexte'veszte's" vizsga'lata a pa'lyaalkalmassa'gi vizsga re'sze kell(ene)
legyen. Az, hogy az elo"bbi ne'ha'ny szines a'bra felmutata'sa'val eldo~ntheto",
az uto'bbihoz meg pszicholo'giai vizsga'lat kell, e's akkor sem 100%-os az
eredme'ny, nem e'rv. Ma's pa'lya is van, ahol egy pszicholo'giai vizsga'lat is
a pa'lyaalkalmassa'gi vizsga'lat re'sze.

Nem a'ltala'ban az elo"i'te'letek ellen kell harcolni, mert azokra szu~kse'g
van. Pl. elo"i'te'let, hogy ittasan nem vezethetu~nk. Van, akit ez az
elo"i'te'let ha'tra'nyosan e'rint, mert ne'mi - havitalosan engede'lyezettne'l
to~bb - ce'lzo'vi'z fogyaszta'sa uta'n jobban vezet, mint ne'lku~le. Az emberek
to~bbse'ge le'nyegesen rosszabbul, so"t vesze'lyesen, e's eze'rt ez az
elo"i'te'let az esetek to~bbse'ge'ben helyes. De ez fokozatosan alakult ki, nem
o~ro~kto"l adott. Az elo"i'te'letek mo'dosi'thato'k. Ehhez azonban viszonylag
sze'les ta'rsadalmi mege'rte's szu~kse'ges, e's ido". Kitarto' munka. Gondoljunk
a doha'nyza'ssal kapcsolatos elo"i'te'letek va'ltoza'sa'nak ido"ige'nye're. Itt
21 e've kezdo"do~tt a kampa'ny, e's mostanra hoz la'thato' eredme'nyeket. E's
ahhoz, hogy egy hosszu' ta'vu' propaganda egya'ltala'n lehetse'ges legyen,
tiszta'zni kell a ce'lokat.

Ahhoz, hogy a homoszexualita'ssal kapcsolatos ko~zfelfoga'st va'ltoztatni
lehessen, ugyani'gy ido" is kell. Ahhoz, hogy egy ilyen ta'rsadalompolitika
sikeres lehessen, elo"szo~r tiszta'zni kell nyilva'nos vita'ban, mi is az, ami
kello" biztosite'kot nyu'jt a hetereszexua'lisok aggodalmaira, e's kello"
ve'delmet nyu'jt a homoszexua'lisoknak. Ha van egy ta'rsadalmilag elfogadhato'
korla't, akkor lehet azt mondani, hogy ezen tu'l ma's korla't nem lehet. Ha a
ta'rsadalom ke'tszi'nu", akkor soha sem lehet ezt mondani. Meggyo"zo"de'sem
szerint az az a'lli'ta's, hogy semmilyen diszkrimina'cio' sem fogadhato' el,
elso"sorban a homoszexua'lisok sza'ma'ra ka'ros, mert lehetetlenne' teszi a
heteroszexua'lisok betegse'g miatti aggo'da'sa'nak raciona'lis mederbe
terele'se't. A betegse'g letagada'sa akada'lyozza a ko~vetkezme'nyek
kezele'se't.

Mert a rendeze's viszont ko~zo~s e'rdek.

Mert ahogy sza'momra elfogadhatatlan, hogy a gyerekeim a sza'ma'ra a homo- e's
a heteroszexualita's ko~zo~tti va'laszta's majd esetleg egyene'rte'ku" legyen,
az is elfogadhatatlan, hogy a gyerekeim olyan le'gko~rben no"jenek fel, amiben
sza'mukra az a leheto"se'g, hogy esetleg betegek, rosszabbnak tu"nhessen,
mint az o~ngyilkossa'g. Ne va'lhassanak homoszexua'lissa' divatbo'l. De ha
homoszexua'lisak, a betegse'ggel ja'ro' ha'tra'ny sza'mukra is raciona'lisan
elfogadhato', feldolgozhato' legyen.

                                         Ko"ro~si Ga'bor

Kedves SZALONiki (SZALON-gye'tyi)!                  

Bar mig nem jutottam HIX-hez (Chicago Blues Festival, buli  Skokie-ban, 
stb.),  erveimbol  rengeteget  lefednek  az  elmult  par   nap   cikkei 
(beleertve a sajatjaimat is ;-)), Kokeny Tibor szemelyesen cimzett meg, 
igy erre szeretnek reagalni:
Mi is a bajom az amerikai lanyokkal? Nos,  kerem  szepen,  csak  annyi, 
hogy  hocipom  veluk  van  tele.  Mielott  valaki  tudni  velne  a   0. 
(Moriczka-) megoldast, elarulom: szo  sincs  arrol,  hogy  "be  akartam 
volna csajozni", & a sok kosartol  most  savanyu  a  szolo.  De  igenis 
zavarnak: miert nem  lehet  olyan  kapcsolatot  kiepiteni  veluk,  mint 
Mo.-on: jol elvagyunk, mint a befott, no  csok,  no  Bumsie,  csak  jol 
eldumalunk, reszei vagyunk egy KELLEMES  KOLLEKTIVANAK.  Persze  otthon 
sem  minden  csaj  ilyen;  azokat  az  ember  idejekoran   ellatja   az 
adatbazisaban a "<Hulye>" cimkevel, ezzel a  dolog  kesz.  De  itt  egy 
oriasi tobbsegrol  van  szo!  (Itt  is  vannak  kivetelek,  nem  gyozom 
hangsulyozni! Nem altalanositani akarok!)
De megis, mi veluk a gond? Hat az, hogy atom-bekepzeltek,  azt  hiszik, 
ok tojtak Kolumbusz tojasat, ugyanakkor butak, mint a fold!  (Biztos  a 
fickok is ilyenek, csak ok  [magyaros  kifejezessel  elve]  out  of  my 
domain.) Persze legyunk igazsagosak: Houstonban,  a  Sziliciumvolgyben, 
stb. nem hulyegyerekek  ulnek;  en  most  a  UIC-ra  jaro  egyetemistak 
keresztmetszetet irtam le a fentiekben.
Az vegulis erdektelen, hogy mindez a  feminizmusnak  v.  a  pruderianak 
tudhato-e be inkabb. Azert ez utobbi is meger egy  miset:  ami  prudseg 
itt tapasztalhato,  az  mar  tenyleg  patologikus!  Azontul,  amiket  a 
tobbiek & en is leirtunk mar, dobbenetes  dolgok  vagynak:  az  1037-es 
TIPP-ben irja Hetyei Gabor, hogy  Massachusettsben  torvenyellenes,  ha 
ket hazassagon kivuli  ember  osszekulcsolja  a  kezet  (ezalapjan  mar 
legalabb 350 evet csucsulhetne'k  az  Alcatrazban!);  me'g  az  1036-os 
TIPP-ben Aszodi Andris int ova a helyiektol (igaz, az UK, pedig  ott  a 
helyzet meg nem is olyan veszes). Nameg  amit  pont  tegnap  hallottam! 
Valamelyik egyetemen (tenyleg nem tudom, melyiken, de ha tetemrehivasra 
kerulne sor, ki  tudom  deriteni)  fordult  elo  a  kovetkezo:  2  deak 
(allo!!!)  automobilban   szeretkezett   ejszaka   az   egyetem   egyik 
parkolojaban. A Campus-police  lefulelte  oket,  bele  is  kerultek  az 
egyetemi ujsag szegyen-rovataba, fenykepestul! Hat kerem, ilyet  meg  a 
komenizmusban sem csinaltak,  pedig  volt  faliujsag  meg  szegyentabla 
dogivel!  Ezekutan  ugye  nem  csodalkozunk  azon,  hogy  az   itteniek 
keptelenek  normalis  ember  modjara  megkozeliteni   a   szerelem-szex 
problematikat?

Bye   Csaszar Peter, Chicago

Ui.: Azert felprobalnek egy-ket amerikai lanyt, csak ugy kivancsisagbol 
     ;-)