>De szamit, mert a Napbol erkezo energia, es a Fold
>altal normalis
>(globalis felmelegedes nelkuli) allapotban az urbe
>kisugarzott ho
>ATLAGA azonos (ld. fekete es szurke testek
sugarzasa). >Viszont mi ha a
>Fold deuteriumtartalmat Heliumma alakitjuk, a
>kulonbozet energia (nem
>100%-os felhasznalhatosaga miatt) ho keletkezik, ami
>ezt az egyensulyt
>megbontja (eltolja pozitiv iranyba, melegszik).

Termeszesen igazad van, ha a korhazban kitakarjak a
lazas betegeket (Nagy Bando) akkor is emelkedik:-)
Viszont eppen a kisugarzas none meg a uveghazhatas
csokkenese miatt.
Itt arrol van szo, hogy a jelenlegi energianyeresi
formakat mas valtana fel, igy az osszes kibocsajtas
nem none jelentosen.

Zoli

__________________________________________________
Do You Yahoo!?
Yahoo! Auctions - Buy the things you want at great prices.
http://auctions.yahoo.com/

Laci,

>> Nemetorszagban 1999-ben (1 ev alatt) annyi szeleromuvet helyeztek
>> uzembe, amennyi a paksi eromu teljes kapacitasa.
>
>Tegyuk hozza: a szeleromuvek beepitett teljesitmenye ennyi.
>Mert ha nem fuj a szel, akkor ugye...
De fuj. Az egy olyan orszag. Fuj :-)

>Tehat hosszu tavon az arapaly-eromubol nem lehet tobb energiat
>kinyerni, mint amennyit a Hold arapalykelto hatasa "befektet". Ha
>sok arapaly-eromuvet epitunk, a rezonanciaban tarolt energiat szep
>lassan lefogyasztjuk, vegul marad a netto 30-40 centi arapaly mi
>meg ott allunk marhanagy eromuvekkel.
Az energiat a surlodas is kiveszi a rendszerbol, csakugy, mint a
szeleromuvek eseten.
Kicsik vagyunk ahhoz, hogy merhetoen lecsokkenthessuk a vilag folyekony es
gaznemu kozegeinek aramlasi energiajat.


Sipi,
>Ez persze kisse :-), de van olyan, mint a semmibol kinyerni, vagy Mo.-on
>szeleromuveket telepiteni!

Az ATLAGOS szelenergia suruseg a dunantul legnagyobb reszen nagyobb, mint
100 W per m2.


Jozsi,
>A nap terfogata 1,77e27 m3, tehat kevesebb, mint 0,8W/m3 ho keletkezik a
>napban. Ezzel szemben az emberi testben nagysagrendileg
>100W/0,1m3=1000W/m3, tehat 1200-szor tobb! Allitom, hogy egy atlagember
>hulyenek nezne, ha mondanam neki, rosszabb esetben nem is ertene', mirol
>is beszel az ember.
Noigen. Csak a holeadas a felulettel, a termelodes a terfogattal aranyos.
Igy egyaltalan nem meglepo, hogy az a szerencsetelen nap igy tulmelegszik,
hiszen a sugaraval a felulet csak negyzetesen, a terfogat voszont kobosen
no.

>A hetkoznapi gyakorlatban az izzok wolframszalaban keletkezik talan a
>legtobb ho egysegnyi terfogatban stabilan, tartosan. Ez kb 50-100W/mm3
A legtobb ho egysegnyi terfogatban a mikroprociban keletkezik. Ezek kb 3 cm2
feluletuek, kb annyit disszipalnak feluletegysegenkent, mint egy
villanyrezso. Ha terfogategysegre szamoljuk, akkor a vezetes mintegy 10e-6
cm vastag inverzios retegben zajlik. Ez az egesz chipre nezve 3e-6 cm3
terfogat. Ez kb. 1 megawatt per cm3, vagyis 1kW/mm3.
Ez nem is csoda, mert ezekben az eszkozokben kb. 1000000 V per m térerok es
iszonyatos aramsurusegek vannak.
Meg szerencse, hogy a szilicium jo hovezeto, es a proci felulete nagy az
inverzios reteg terfogatahoz kepest.

>Az argonvedogazas wolframelektrodas hegesztesnel (AWI) pedig a
>wolframcsucson kb 2kW/mm3,
Na ez mar annyi, mint a mikroprocesszorban.


>van a foldon, a nap teljesitmenye kb 20%-kal (!!!) nott, mikozben a foldi
>atlaghomerseklet 5 fokon belul maradt. Ehhez kepest igencsak nagykepuseg
>az Ember reszerol arra gondolni, hogy majd sajat energiatermelessel
>folforralja a foldet, vagy szamottevoen meg fogja melegiteni.
Na ez a lenyeg.


Math,

>e) Egely az isten?


Of koorsz....
:-)



Janos

Tibi (tkrivan) keri, hogy egyesevel menjunk vegig az Egely-interju
allitasain. A fo baj az, hogy en nem tekintem azokat vitaalapnak, es nem
leszek hajlando tul sokat vitatkozni rajtuk. Azert egy-ket trivialisan
lebuktathato hazugsagat kiemelem, es nehany mas dolgot is elmondok,
amirol tudok.

Jopar felhaborito csusztatasara, felremagyarazasara (pl. "egy száz évvel
ezelőtti energetikus viszont ma is otthon érezhetné magát ebben a
világban, mert ezen a területen nem történt semmi") nem terek ki, mert
ezek nem eleg konkretak ahhoz, hogy tenyszeruen vitatkozni lehessen
veluk. Ezek egyszeruen csak hulyesegek. Raadasul olyan allitasokat is
megenged maganak, amelyekkel -- kozvetve -- merhetetlen emberi
szenvedest es halalt okozhat ("Őt [Derit] előbb a hagyományos gyógyászat
módszereivel kezelték. Azután már nem lehetett visszafordítani a
betegségét."), ezzel SZVSZ minden hataron tulmegy.

Nezzuk sorban, hogy ebben az egy cikkben is milyen onellentmondasok es
tevedesek vannak:

1. "Az újdonságokat elnyomják az erős lobbik, pedig háromszáz éve
léteznek olyan találmányok, amelyek alapján szinte a semmiből lehet
energiát termelni, de senki sem foglalkozik velük, mert a
természettudomány egyik fő dogmája az energia- és az impulzusmegmaradás
törvénye, ami viszont általánosan nem igaz."
Tehat azert nyomjak el az ujdonsagokat az "eros lobbik", mert a
termeszettudomany egyik fo dogmaja az energia es az impulzus
megmaradasa. Ertitek, ugye? Ha igen, ha nem, ez a kijelentes akkor is
nyilvanvalo ellentmondasban van a 8. pontban idezett "gondolataval".

2. "Erre már véletlenül sok feltaláló rájött, és ezt bizonyítandó
működőképes gépezetet épített. Csakhogy senkinek sem állt érdekében,
hogy hasznosítsa őket. E felfedezéseket vettem sorra a Tiltott
találmányok című könyvemben."
Szerintem sokunknak erdekeben allna ezeket hasznositani. (En peldaul
nagyon szeretnek kevesebb gaz- es villanyszamlat fizetni.) Ha tudta
publikalni a konyveben (a borzalmas elnyomatasa ellenere), akkor mar sok
erdeklodohoz eljuthatott, megsem lett belole semmi. Vajon miert?

3. "Bevezetés a tértechnológiába című kétkötetes könyvemben ismertettem
több tucat ilyen energiatermelő szerkezet működését. Az interneten is
meglelhető dokumentációk szerint Amerikában nemrég megépítettek és
működtettek egy ilyen szerkezetet. Egyes helyzetekben ötször, más
esetekben 30 százalékkal több energiát termelt a kiinduláshoz képest.
Kell-e ennél meggyőzőbb bizonyíték?"
Haat... valamicske meg elkelne. Ezek a cegek azert hirdetik magukat az
interneten, hogy penzt ("toket") gyujtsenek. Soha senki nem tudott meg
mukodo gepet venni toluk. Hogy miket irnak magukrol, az -- a
penzehsegukon kivul -- semmire sem bizonyitek. De kulonosen abszurd ez a
130 es 500%-os hatasfok (mint "state of the art" jelentes, imad Egely
ilyesmivel dobalozni): vajon miert nem kotnek ketto ilyet egymas utan,
hogy 169% ill. 2500%-os hatasfokot erjenek el? Es vajon miert nem
vezetik a kimeneterol vissza a teljesitmeny egy reszet a bemenetre, hogy
_vegtelen_ hatasfokot erjenek el?

4. "Másrészt még furcsább például a tornádó rejtélye, amelyet máig nem
sikerült megfejteniük a természettudósoknak. Nem tudják, honnan van az a
gyakran ezer megawattos teljesítmény."
Mar miert ne tudtak volna megfejteni? Mar miert ne tudnak, hogy honnan
szarmazik a tornadok energiaja ill. teljesitmenye? Van ennek a
kijelentesnek barmilyen valosagalapja?

5. "Kísérletekkel bizonyítható, hogy az energiamegmaradás törvénye csak a
termodinamikában igaz, de ezt a tételt korlátlanul kiterjesztették a
fizika egyéb területeire is."
Ostobasag es a tenyek tokeletes felreertese. Az energiamegmaradas a TD
elso fotetele (axiomaja). Azert (is) vettek oda, mert az
energiamegmaradas sok mas teruleten igaznak bizonyult, peldaul a
mechanikaban is, meg az elektrodinamikaban is. Nehez lehet barmilyen
kiserlettel igazolni azt az alapveto _tevedest_, hogy _csak_ a TD-ben
igaz az energiamegmaradas.

6. "Az energiamegmaradás törvénye pedig csak konzervatív erőterekre
érvényes, tehát ott, ahol nincsen spirálmozgás."
Ez pedig egy mechanikai tetel teljesen kibelezve, illetve koncepciozusan
felreertelmezve. Helyesen:
"Konzervativ -- tehat rotaciomentes -- eroterben definialhato az un.
>>potencialis energia<<, es egy ilyen eroterben mozgo tomegpont helyzeti
es potencialis energiajanak osszege allando." (Ez a tetel kiterjesztheto
merev testekre is.) Ha nem rotaciomentes az eroter, akkor a test
osszenergiaja valtozhat a mozgasa soran, de csakis a kornyezetevel valo
kolcsonhatas reven, azzal energiat cserelve, es teljes energia akkor is
megmarad (minden eddig ismert esetben). A "spiralmozgas" e kontextusban
valo megemlitese tokeletes dilettantizmusrol arulkodik.

7. "A mérések ezzel szemben azt igazolják, hogy energia elvész vagy
keletkezik. A kérdés kulcsa a szimmetria, ez mindennek az alapja. Aki
ezt a nyelvet nem ismeri, nem tud értelmeseket kérdezni. Ha ugyanis a
szimmetriát megbolygatják, durván megsértik, akkor lehet energiát
gyártani. Ma a szakkönyvek nem foglalkoznak a szimmetriával, és
világviszonylatban nagyon kevesen vizsgálják a kérdést. Az energetikából
és az elektrodinamikából ez a fejezet kimaradt."
Annyi igaz, hogy a szimmetriaelvekbol lehet levezetni a megmaradasi
teteleket. Peldaul: az energiamegmaradas ervenyesseget le lehet vezetni
minden olyan rendszerre, amelyhez un. hatasfuggveny rendelheto es az
idobeli eltolasra invarians (pl. mechanika, eldin).  A fizikusok
rendszerint ismerik a szimmetriaelveket, hiszen egyetemi tananyag, es
kulon erre hivatott eloadast (csoportelmelet) is kell hallgatniuk. A
tankonyvek is foglalkoznak ezzel, es sokan (marmint a becsuletes tudosok
kozul is) vizsgaljak ezt a kerdest. Nem maradt ki ez a fejezet az
elektrodinamikabol sem. (Az "energetika" pedig nem a fizikanak a resze,
hanem -- ha egyaltalan valaminek -- a mernoktudomanynak. Azt el tudom
hinni, hogy az energetikus mernokok tenyleg nem tanulnak
csoportelmeletet.)

8. "Ugyanakkor egy olcsó és tiszta energia előállítása, amely alapvetően
változtatná meg az emberiség életét, hisz megugrana az életszínvonal,
sok mindenkinek nem érdeke. A gazdaság ma már a politika feje fölött
működik. Az üzleti világ pedig a nagy és gyors profitot szereti."
Akkor meg miert nem aknazzak ki ezt a "csodalatos lehetoseget"?


Tehat ezek voltak azok a dolgok, amelyek alapjan nyilvanvalonak kellene
lennie a fizikahoz nem ertok szamara is (jo, az 5-7 pontokat
leszamitva), hogy itt valami csalas van. De ha mar irok, nehany epes
megjegyzest es hatterinformaciot nem tudok magamban tartani:

9. "Egely gombvillamkutato" (valaki irta is azota, hogy ezert tisztelte
anno): mar itt elkezdodik a cikkben az abszurdum, ugyanis a (tudomanyos)
kutatasnak vannak olyan kriteriumai, amelykhez E. meg sem probal
alkalmazkodni. Regebben Egely kedveert osszecsoditettek nehany igazi
tudost az ELTE-n, ahol elkezdte nekik magyarazni hatalmas ivu
"gombvillam-elmeletet".  Negydimenzios vilagban haromdimenzios
elektrodinamikai kepleteket hasznalt. Rakerdeztek, hogy nem zavarja-e,
es amikor kiderult, hogy a legkevesbe sem, akkor megszunt a
kommunikacio.

[ Sipi kerdezte, hogy hogyan all ma a gombvillamkutatas. Nemreg
megjelent a Nature-ben egy cikk (ez is mutatja, hogy az ilyen temakat
kutato tudosokat "mennyire elnyomjak"): John Abrahamson and James
Dinniss: "Ball lightning caused by oxidation of nanoparticle networks
from normal lightning strikes on soil", Nature 403, 519 (3 February
2000). A cikk absztraktja elerheto a www.nature.com-rol. (Egyebkent az
ISI Web of Science a "ball lightning"-ra 117 db 1989 es 2001 kozott
megjelent cikket dob ki... Egelyre: semmit.) ]

10. "A tudományban nagyon erős a cenzúra."
A hulyeseget tenyleg nem szeretik. Azt kulonosen nem, ha valaki be
akarja csapni az embereket, hat meg ha ezt a tudomany hitelenek a
felelese aran probalja tenni. (Ld. meg a 117 db, a cenzurat "kicselezo"
cikket a gombvillamrol.)

11. "Egy Schauberger nevű ember a harmincas években hosszan figyelte a
pisztrángokat, és azon törte a fejét, miként lehet, hogy a gyors folyású
hegyi patakban a hal huszonnégy órán keresztül egy helyben áll, szemben
az árral, s ha megijesztik, felfelé kezd úszni. Hogy a kérdésre
magyarázatot kapjon, megfogott egy pisztrángot, felboncolta, és a
kopoltyújában talált egy furcsa spirális szervet. Ennek alapján
konstruálta meg azt a szerkezetet, amelyet pisztrángturbinának nevezett
el, és amelyik energiát is termelt."
Veletlenul sem allitja, hogy a pisztrang kopoltyujaban talalt spiralis
szerv termelt volna energiat, csak hogy ennek alapjan konstrualt valaki
egy szerkezetet. Az ilyen "gondolatmeneteket" hivjak csusztatasnak.
(BTW, nem lehet erre a furcsa viselkedesre az a magyarazat, hogy azert
menekul a pisztrang folfele, mert eleve arra all a feje?)

12. "De Geoffrey Spence-nek is van egy tíz évvel ezelőtti találmánya,
amelynek gyakorlati megvalósításához húszmillió forintra lenne szükség,
ennyi pénzből el lehetne készíteni a prototípusát. Ez az
energiakonverter a >>semmiből<< gyártana energiát, és egy autót tudna
működtetni. Képzeljünk el olyan viszonyokat, amelyekben ugyanaz az
energiaforrás, amelyikről az autónk üzemel, a lakásunkat is ellátná, sőt
még többletet is termelne!"
Hat azert eleg sok embernek van 20 millaja (akar nalunk is, de pl.
Nemetorszagban atlagosan kb. ennyi maganvagyon jut egy-egy emberre). Ha
volna realitasa, mar reg megcsinaltak volna. Aki nem igy gondolja, mar
indulhat is a penzevel, egy-kettore osszejon a fenti osszeg, es utana
egyutt tolthetik eletuk hatralevo reszet a Bahamakon a Spence es az
Egely csalad megtisztelo tarsasagaban.

13. "A tudomány tagadja a bioenergia működését, pedig az orvosok tudják,
hogy van olyan sebész, akinek a betegei gyorsan és problémamentesen
gyógyulnak, másnál pedig nehéz a sebek gyógyulása, sok a szövődmény."
Es mi koze ennek a bioenergiahoz? Inkabb a kezugyesseghez, meg az
alapossaghoz.

+1. "A vitalitásmérőt letettem az asztalra, de tudományos vita sosem volt
róla, mert a méréseimet nem cáfolták, hanem kijelentették, hogy ilyen
nincs, és nem is lehet."
Veletlenul ismerem a sztorit, hogy itthon miert nem sikerult eloszor
szabadalmaztatnia. Az ELTE Atomfizika Tanszekenek dolgozoi voltak a
felkert szakertok, es kimutattak, hogy az Egely-wheel egy meghajlitott
kartonpapir "vitalitasat" is remekul ki tudja mutatni (uvegbura alatt
is, ha picit rasut a nap). Akkoriban meg a Szabadalmi Hivatal is ugy
itelte meg, hogy meg egy haldoklo is jobban hasonlit egy olimpiai
bajnokhoz, mint egy kartonpapir.

Sajto:
Kovary Peterrel egyuttertek abban, hogy ezt a hibat nem szandekosan
kovette el a Nemzet. Par eve egy nyaron megjelent a Nepszabadsagban is
egy cikk egy orasmesterrol, aki -- termeszetesen penzert -- telefonon
keresztul "gyogyito ufoenergiat kuldott a betegeknek". (Ha jol tudom, o
azota mar racs mogul kuldi az energiakat.) Ezek feltuno, am szerencsesen
elszigetelt esetek. A kozszolgalati radio- es TV-csatornak nagyon
becsuletesen allnak ehhez a kerdeshez, es szerintem meg az orszagos
kereskedelmi TV csatornak hozzaallasa is megfelelo. E szint alatt (helyi
tevek, bulvarlapok) viszont gatlastalanul hulyitik az embereket.

Titusz

Kedves math!

> a legtobb embernek nagyon is fontos az, hogy avilag, a sajat
> viselkedese, az erzesei ne legyenek erthetetlenek, ismeretlenek,
> rejtelyes dolgok. igenis szeret ne tervezni, kezben tartani,
> kontrollalni oket.

Nem vagyok biztos benne, hogy a tobbseg tenyleg folyamatok, reszosszetevok
elemzesere vagyik, akkor sem, ha egyetertek, hogy az emberek keresnek
magyarazatokat.

> ugyanakkor a legtobb embernek az a tudomanyos ismeret, ami ezt tolunk
> es az adott dolgok termeszetehez kepest legjobban lehetove teszi, tul
> bonyolultak, es nem vallalja ezt az arat az igenyeiert.

Igaz lehet, de itt nem valamilyen lustasagrol van szo. Hatalmas
mennyisegu, formalizalt nyelven megfogalmazott informaciot kellene
feldolgoznia. Egy ilyen befektetes legtobbszor szuksegtelen, nem terul
meg, enelkul is megfeleloen tudja vezetni az eletet. Helyette
interpretaciot szeretne, vagy ha az nincs, akkor egyszerubb, erthetobb (de
a valosaghoz nem feltetlenul kozel allo) magyarazatot fogad el
szivesebben.

---
Udv, Tamas     http://defi.telnet.hu     

Szevasz!

> Felado :  [Romania]
> Temakor: halmazos paradoxon ( 34 sor )
> Idopont: Sun Mar 11 22:13:07 CET 2001 TUDOMANY #1413
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> Adott egy tartaly, ebbe golyokat rakosgatunk a kovetkezokeppen:
> berakunk 10-et, majd kiveszunk 1-et.
> Ezutan ezt ismeteljuk vegtelenszer.
> Kerdes, hogy mennyi a tartalyban levo golyok szamossaga.
>
> 1.Szamozzuk meg a golyokat. Eloszor berakjuk 1-10-ig, es kivesszuk a
> 10-est. Ezutan berakjuk 10-tol 19-ig, es kivesszuk a 19-est. Igy
> tovabb.
> Barmilyen n. golyo biztos benne van a tartalyban, tehat a golyok
> halmazanak szamossaga vegtelen.
> (azonos az N-halmazeval)
>
> 2.Most maskepp szamozzunk.
> Berakjuk 1-tol 10-ig a golyokat, kivesszuk az 1-est,
> ezutan berakjuk 11-tol 20-ig, majd kivesszuk a 2-est.
> n-edik lepesben kivesszuk az n.-ediket.
> Tehat barmelyik k golyot neznenk is, az biztos nincs benne, hiszen a
> k. lepesben vettuk ki.
> Vagyis a golyok halmazanak a szamossaga 0.

A k. lepes utan
MaxSorszam1 = MaxSorszam2 -k
ahol MaxSorszam az elert legnagyobb golyosorszam.
Tehat a 2.)-ben k-val tobb golyot veszunk ki.

Udv!
Sipi

> Meg valami a szenhidrogenek elfogyasarol: en sem ertek egyet ezek
> elegetesevel termeszetesen. De van nekunk egy nagy tudosunk, Olah prof,
> aki pont ilyen iranyu eremenyeiert kapot nobel dijat. Tehat lehet
> szendioxidbol es vizbol (elfeljtettem a reszleteket) meg persze
> energiabol szenhidrogeneket eloallitani mestersegesen. Azert ez oriasi
> dolog, nem? Pl ha az autok nuklearis- vagy foleg kozvetlen napenergia
> felhasznalasaval eloallitott szintetikus alkohollal jarnanak, akkor ez
> nem okozna semmifele kornyezetszennyezest, csupan cirkulacio lenne.
>
> hjozsi
>
Ezzel van egy kis gond: Az auto motorjaban nem sztochiometrikus es
raadasul magas homersekletu korulmenyek uralkodnak. Ami miatt alkoholbol
is keletkezne CO, es (a levego N2 tartalmat
felhasznalva) nitrogen-oxidok. Amig a motorban nem lesz olyan kornyezet,
mint szabad levegon (marpedig nem lesz, mert ugy nem menne az auto), addig
CO es NOx -ok mindig is lesznek.

Peter

On Sat, 10 Mar 2001  wrote:

> Hello
> >Einstein
> > relativitaselmeleteire a kezdetekben milyen hivatkozasok voltak -- elvegre
> > a kortarsaknak beletellett egy evtizedbe, amig a markaba nyomtak a
> > Nobel-dijat. ;-)
>
> Einstein nem a relativitas elmeleteert kapott Nobel-dijat, hanem a kvantummec
ha
> nika teren elert eredmenyeiert.
> Peter

Egeszen pontosan pedig a fotoeffektusert.

Peter

>
> (webes bekuldes, a bekuldo gepe: mail.chs.hu)
>
>

>Meg valami a szenhidrogenek elfogyasarol: en sem ertek egyet ezek
>elegetesevel termeszetesen. De van nekunk egy nagy tudosunk, Olah prof,
>aki pont ilyen iranyu eremenyeiert kapot nobel dijat. Tehat lehet
>szendioxidbol es vizbol (elfeljtettem a reszleteket) meg persze
>energiabol szenhidrogeneket eloallitani mestersegesen. Azert ez oriasi
>dolog, nem? Pl ha az autok nuklearis- vagy foleg kozvetlen napenergia
>felhasznalasaval eloallitott szintetikus alkohollal jarnanak, akkor ez
>nem okozna semmifele kornyezetszennyezest, csupan cirkulacio lenne.
>
>hjozsi
>

Nemcsak a fizikusok-mernokok, hanem biologusok is dolgoznak alternativakon:
Foldunkon a leghatekonyabb napenergia megkotok jelenleg a novenyek.
Braziliaban mar szep szammal futkosnak autok, amelyeket az igy megkotott
napenergia (alkohol) hajt. Europaban inkabb biodizelben (pl repceolaj)
gondolkodnak.
De nem csak kozvetlenul tuzeloanyag eloallitasara lehet a novenyeket
alkalmazni,
hanem muanyagok eloallitasara is. Nagyon elorehaladott es biztato
kiserletek folynak
ez iranyban (pl: Bohmert K., Balbo I., Kopka J., Mittendorf V., Nawrath C.,
Poirier Y.,
Tischendorf G., Trethewey R.N., Willmitzer L. (2000) Transgenic Arabidopsis
plants
can accumulate polyhydroxybutyrate to up to 4% of their fresh weight.
Planta 211:841-845.)
Ez a muanyag biodegradalhato, igy kornyezetszennyezest sem okoz.

A mezogazdasagnak is uj lehetoseget es jelentoseget nyujthat az ilyen
iranyu fejlodes,
es igy valoban megujulo forrasokat hasznalna az ipar. A CO2 megkotese is
megoldodna.
Persze ez nem jelent automatikusan "zold" utat, hiszen maga a mezogazdasag
is igen
alaposan kepes a kornyezet rombolasara. De talan tobb esely lenne egy
valoban zold
tarsadalom kialakitasara.

Persze amig tart az olcso koolaj, nem sok remeny van erre.

Gabor

Sziasztok!

Sipi irta:
: Ha jol emlekszem egy ember majdnem egy kW teljesitmenyre kepes
izomerobol
: (szobabicikli).

Ulj fol egy szobabiciklire es lenni meglepetes! :-) En 200 W-ot kb.
12 percig birok tekerni, 150 W az, amivel nem all be a labam
1 ora utan sem. Jo, nem vagyok egy elsportolo, a Tour de France-on
allitolag hegynek fel 400 W-ot tekernek a fiuk, de erre a munkanelkuliek
valoszinuleg nem lesznek kepesek. ;) Nem sportolo szemelyeknel
szamolj olyan 50 W teljesitmennyel, amit folyamatosan le tudnak adni
hosszabb ideig.

###

Meszaros Laci irja:
: Tegyuk hozza: a szeleromuvek beepitett teljesitmenye ennyi.
: Mert ha nem fuj a szel, akkor ugye...

Nono, nono! :-) Jelentem, a szeleromuveket nem a tengerpartra,
hegy tetejere, stb. telepitik, hanem a nagy puszta kellos kozepere.
A trukk az, hogy a tengelymagassag 50 meter vagy meg tobb, es ott
mindig fuj a szel (ezeknek a 30 meteres lapatoknak valami 1-2 m/s
szel boven eleg). Meg lehet nezni a terkepen, Cottbustol 40 km-re
delre Klettwitzben van Nemetorszag (egyik?) legnagyobb szelparkja,
38 szelkerek osszesen 68 MW, 78 m tengelymagassag, 80 m tengerszint
feletti magassag. ;-)

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

math irta:
>szerintem nem kepletek nelkulkellene tanitani, hanem a szamonkeresbena
>tanarnak nagyobb szabadsagot adni,

Regebbi probalkozasaim soran a humort nem nagyon turtek a
moderatorok, talan azota megenyhultek, miert ne probalkozzam?
Legalabb ok jot mulathatnak. :-)

Gimnazium 2. osztaly. Ofonok tortenelemtanar. Kellett volna neki 8
ev helyett gyorsan egy Wartburg. Kisasolta az osztalykonyvbol, hogy
apam fonok az Autokernel. A processzust nem reszletezem, de egesz
evben egyetlenszer sem hivott felelni. Majd a tanev utso orajan
kozolte, hogy lefelelhetek az egesz evi anyagbol 6 nap mulva az
osztalyozo ertekezlet elotti napon. Sohasem voltam jo tortenelembol,
raadasul akkor a II.-os tori konyv vagy 2,5 centi es a vegen 30
oldal evszamgyujtemeny. Ketsegbeeses, ezt nem tudom megtanulni. Apam
tanacsara csak az esemenyeket es osszefuggeseket tanultam meg, de
azt kitunoen, az evszamokkal nem torodtem. A feleles [teljes
terjedelemben]:
-Mikor volt az xxxxxxxxxxxx?
-Nem tudom.
-Mikor volt a yyyyyyyyyyyyyyyy?
-Nem tudom.
-Mikor volt a zzzzzzzzzzzzzzzz?
-Tanar ur en egyetlen evszamot sem tanultam meg, 30 oldalnyit 6 nap
alatt keptelenseg, de minden mast tudok.
-Jo! Milyen bekevel ert veget a qqqqqqq haboru?
Vadul rohannak a gondolataim. Vasvari beke nem lehet, az gggg utan
volt, Karlocai beke meg a kkkkkk utan es igy ment egy percig.
-Nem tudom.
HEHEHE! Nem is volt bekekotes. Hahaha!!!!!! Fiam te megbox!
Aztan a matek, fizika, kemia, biologia tanarok meggyoztek, hogy
engem nem lehet megbuktatni. De azert atmentem egy masik osztalyba.

Ot ev mulva Muegyetemi matekvizsga. Szeredai Erik adj. [Korabban a
gimnaziumomban tanitott _masokat_, de a fizimiskamra emlekezett. Meg
is kerdezte melyik osztalyba jartam.
Megkapom a harom tetelt, gondolkodasi ido nincs, haromszor teleirom
a tablat, mindent tudok. Utana elkezd piszkalni apro, szobeli
kerdesekkel. Gondolom nehezen adja a jelest. Mindent tudok. A
tizedik apro kerdes utan elunja, ir valamit az indexbe, majd nyujtja
felem: "Na egye fene, megadom maganak a kettest! .... De ugye maga
volt az, aki szemenkopte es lemarhazta a B. tanar urat?" [Nem.]
Ennyit a tanarok nagyobb szabadsagarol. Udv, Peter.


@@@@@@@@@@
 Ezen iras, bar humor nincs benne sok, megis atengedtetik,
arra hivatkozva, hogy hiteles kordokumentum, es
a tortenettudomany, valamint a lelektan szamara fontos adat
lehet a mai magyar ertelmiseg lelkivilaganak megertesehez.
@@@@@@@@   A. L.

> Felado : Nemes Marcus irta:

>Mindenkinek koszonom a felhomalyositast, hogy Einstein a
>kvantumelmeletert kapta a Nobel-dijat.

Talan nem art ha megirom, hogy Einstein a Brown mozgas kutatasanak
eredmenyeiert kapott Nobelt. A kvantumelmelet nem Einstein nevehez
fuzodik. Sokkal inkabb Heisenberghez, Bornhoz, Schrodingerhez,
Dirachoz.

>A kerdes azonban tovabbra is all [es ennek semmi koze
>Egelyhez -- a felreertesek elkerulese vegett]: amiutan megjelentek az
>elmeletei, mennyi pozitiv es negativ kritikat kapott a szaklapokban
>eleinte, amig az elmelet nem valt altalanosan elfogadotta?

Valoban semmi koze Egelyhez. Mert a relelmelet kiterjedt szakmai
reagalast kavart, mig Egely "kutatasai" semmifele reakciot nem
keltenek. A tudosok szeretnek tudomannyal foglalkozni a
szaklapjaikban. Egely ott offtopic. :-)))

Udv, Peter.

Udvozletem!

VAti legutobbi magyar linkjehez kapcsolodva megismetelnem azt, amit ugy
par honapja mar egyszer bekuldtem ide (remelem, jol emlekszem es tenyleg
bekuldtem :)

http://www.eskimo.com/~billb/tesla/ballgtn.html

Ez egy linkgyujtemeny az egesz jelensegrol, szkeptikusok
megszolaltatasaval is (marmint azok, akik nem hiszik, hogy ez "igazi"
gombvillam). Sok keppel, videoval, leirassal. Akinek van ideje, kedve
nezelodjon. Az egesz tortenetet is nyomon kovetheti, a bekuldott
e-maileket olvasgatva.

Amugy a multkori irasom vegerol lefelejtettem a :)-t.
Nem biztos, hogyha  ugy meg tudjak serteni a tertudosok a megmaradasi
torvenyeket, hogy nyernek energiat, akkor azt visszafele is meg tudjak
csinalni. Ez azonban majd csak akkor lesz problema, ha legalabb az
energianyeresre kepesek lesznek, ami meg me'g egy kicsit odebb van.

						Valkai Sandor

Kozma Laszlo:

>1.Szamozzuk meg a golyokat. Eloszor berakjuk 1-10-ig, es
>kivesszuk a 10-est. Ezutan berakjuk 10-tol 19-ig, es
>kivesszuk a 19-est. Igy tovabb.
>Barmilyen n. golyo biztos benne van a tartalyban, tehat a
>golyok halmazanak szamossaga vegtelen.
>(azonos az N-halmazeval)
ez ugy tunik, ok.

>2.Most maskepp szamozzunk.
>Berakjuk 1-tol 10-ig a golyokat, kivesszuk az 1-est,
>ezutan berakjuk 11-tol 20-ig, majd kivesszuk a 2-est.
>n-edik lepesben kivesszuk az n.-ediket.
>Tehat barmelyik k golyot neznenk is, az biztos nincs benne,
> hiszen a k. lepesben vettuk ki.
>Vagyis a golyok halmazanak a szamossaga 0.
>Hol van a hiba?
Ez hibas. Ugyanis arrol van szo, hogy ez a szamozas egyszeruen nem szamozza meg
 jol a golyokat, hanem egy olyan szamozasdefinicio, amelyik nem jo.
a helyes kovetkeztetes a kovetkezo:
Barmely k-ra megmutathato, hogy a szamozas altal k.-kent szamozott golyo nincs
benne a tartalyban, de ez nem jelenti azt, hogy a tartalyban nincs golyo. Ez az
t jelenti, hogy a szamozas a kivett golyok megszamozasara esetleg alkalmas, de
a bentlevo golyokhoz egyszeruen nem definial szmot, mert eloszor ugyan kapnak s
zamot, de aztan ez a vegtelensegi elmozog, nincs "vegeredmeny", stabil szamozas
 .
Ezert fontos a definiciokhoz pontosan ragaszkodni: "A szamozas olyan fuggveny,
amely...."
Ez a pelda ugy indul, mintha egyilyen fuggvenyt definialna, de aztan kiderul (e
zt persze nem konnyu esrevenni), hogy nem definialta.
x szamossagu a halmaz akkor, ha a szamozas meg van adva, es x a fuggveny ertekk
eszlete. a fenti esetben nyilvanvaloan 0 a fuggveny ertekkeszlete, de nem szamo
zas, csak anak tunik.

Takacs Feri persze azt mondana, hogy vegtelen sorszamot kaptak, de sokat nem le
het velekezdeni.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: victoria.mindmaker.hu)

Kozma Laszlo:
>Tehat, mit szoltok, eleg hosszu ido alatt kialakulhat-e pl.
>ertelmes elet egy ilyen sejtautomataban?
deifinialnikellene egy letezo alakzatot, annak kialakulasi valoszinuseget ki le
het szamolni. neumann definialt az eletjatekban egy onmagat lemasolo szamitogep
et. a reprodukcio tehat megvan. ezt egy kicsit tovabbfejlesztve lehetne chemoto
nt definialni. biztos vagyokbenne, hogy pozitiv valoszinusege van a kialakulasa
nak.

>Ugyanakkor kerdes, hogy a valodi vilag ilyen automatakent
>mukodik-e (3-dimenzios sejtautomata), pl. a sejtautomataban
> az ido lepesenkenti (diszkret ido), mig a mienk mas
>jellegu ( vagy ki tudja)
szamos hasonlosag es kulonbseg van. peldaul a valos elet is reszben diszkret, r
eszben szinkron, de masreszrol aszinkron. hacsak nincs kvantumszinten egy diszk
ret szint, akkor pedig folytonos ideju.

mah

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: victoria.mindmaker.hu)

Laci:
>Tovabba. A Hold altal keltett arapaly nehanyszor tiz
>centimenter nagysagu -- lenne. Hogy megis helyenkent tobb
>meteres (masutt meg igen kicsi) arapaly-jelensegeket
>tapasztalunk, az oceani medencek rezonanciajanak
>koszonheto. A Hold "meglotyogteti" az oceanokat.
>
>Tehat hosszu tavon az arapaly-eromubol nem lehet tobb
>energiat kinyerni, mint amennyit a Hold arapalykelto hatasa
> "befektet". Ha sok arapaly-eromuvet epitunk, a
>rezonanciaban tarolt energiat szep lassan lefogyasztjuk,
>vegul marad a netto 30-40 centi arapaly mi meg ott allunk
>marhanagy eromuvekkel. Szerencses esetben.

szerintem a tengerek lotyogeseben nem sok tehetetlensegi resz van. olyan par na
p alatt lecsitulnanak az oceanok szerintem. es szerintem ez az energia eleg sok
 eromuvet eltartana. inkabb az a kerdes, hogy hatekony-e ennek az energianak ak
inyerese koltsegszempontbol?

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: victoria.mindmaker.hu)

Zoli:
1) valoban a vallas pszichologiai segedeszkozkent egeszenhatekony
2) vannak mas pszichologiai segedeszkozok, peldaul az altalad emlitett muveszet
ek
3) az irracionalis eszkozoket, meg ha eleg jol mukodnek mindig erdemes racional
is eszkozokkel felvaltani, amelyeknel kicsit tobb alapunk van megbizni abban, h
ogy mukodnek
4) azaltal, hogy a vallast pszichologiai segedeszkoznek ismertuk fel, maris atm
inosult megismeresbol eletmuveszetbe, es ennekmegfeleloen kellene kezelni, teha
t muveszetkent. pszichologiai eszkozkent igy is megalja a helyet, viszont akart
ekony hatasait ezzel erosen megszoritottuk. a muveszetnek messze nincs olyan ka
rtekony hatasa, mint a vallasoknak, mert tudjuk, hogy "csak" muveszet.
5) ami irracionalis es megis elterjedt, az ellen mindig kell kuzdeni, mert az i
rracionalis gondolatok valahogy mindig cselekedetekre, dontesekre lesznekhatass
al. Vago Istvan ezt tomoren ugy fogalmazta meg, hogy az a baj, ha a "butasag te
rmeloero". marpedig minden formaban azza valik,mert mindenelterjedt  gondolat b
efolyasol donteseket. nincs tehat artalmatlan vallas.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: victoria.mindmaker.hu)

>  [Romania]
 > sejtautomatak + elet  TUDOMANY #1413

 A Conway- fe'le eletjatekot irod le
 Irtam ra progit meg a ZX Spectrum-os idokben.(assemblerben mert
 Basic-ben iszonyu lassu volt). Kesobb (PC-n) Pascalban megirtam a 3D-s
 valtozatat is de nem volt annyira latvanyos mint a 2D-s.

 > Ha peldaul egy ORIASI negyzethalon csinaljuk mindezt, RENGETEG ideig,
 > kialakulhat-e olyan valami, amit 'elonek' nevezhetunk.
 [...]
 > Tehat, mit szoltok, eleg hosszu ido alatt kialakulhat-e pl. ertelmes
 > elet egy ilyen sejtautomataban?
 > Kozma Laszlo
 Tul egyszeruek a sejtek, csak ket allapotuk van.
 Neumann Janos kidolgozott egy bonyolultabb 2D-s sejtautomatat,
 melyben a sejteknek 20 allapotuk volt (ha jol emlexem )
 Bebizonyitotta, hogy azokbol a sejtekbol epitheto egy
 onreprodukalo sejthalmaz.
 A Neumann-fele sejtekbol felepitheto barmely logikai aramkor,
 tehat (elvileg) egy szamitogep is.(jelutak, logikai kapuk stb.)
 Kesobb ,magyar kutatoknak sikerult a szukseges allapotok szamat
 csokkenteni es 3D-re is kiterjeszteni a strukturat.
 Ennel tobbet nem tudok de szivesen olvasnek rola, mert az alapotlet
 zsenialis.Kepzeld el, hogy a jovo szamitogepe egy jokora kocka lesz,
 amely ilyen sejtekbol van megepitve.Tehat minden epitoeleme azonos, de
 programozhato az allapotuk. Hazaviszed es megfelelo kulso 'ingerlessel'
 (programozassal) raveszed, hogy 'novesszen' maganak processzort, memoriat
 stb. Ha az elsot meguntad, akkor torlod es atalakitod egy masik
 szamitogeppe.
 Udv. go'be'

Kivetelesen most nem voltam lusta utanaszamolni:

Halozati adatok:
Solar Luminosity = 3.8 times 10**26 W
 http://msowww.anu.edu.au/~pfrancis/constants.html

masik forras : 3.90 * 10^26 W
 http://www.f.kth.se/~f95-pax/refs/PeriodicTable/constants_astronomy.html

harmadik forras : 3.827 * 10^26 W

A fold tavolsagan ebbol egy negyzetmeterre ~1300 watt esik.
vehetjuk ennek atlagat az egesz foldkereksegre:
atlagoljuk a nappalt es az ejszakat, valamint a polusokat es az
egyenlitot, tehat osztunk 2*2-vel, igy egy negyzetmeterre 325 watt jut.

Az Foldet egy pi*(6400km)**2 teruletu lapnak tekintve

1.7* 10^17 watt  esik az egesz Foldre (vagyis a legkorre, lasd->Janos).

***  Masik szamolas:

*****************************
***  H Jozsi : *********
Nagyon erdekes:
A nap terfogata 1,77e27 m3, tehat kevesebb, mint 0,8W/m3 ho keletkezik ...
************************
ezzel szemben egy halozati adat :

Solar radius (Rs)     6.953 E 8 [m]
http://physics.open.ac.uk/~rogley/Astronomy/constants.html
ezzel szamolva  a Nap terfogata 1.408 * 10^27 m3

masik halozati adat:  Radius of Sun = 6.96 times 10**8 m

harmadik :	Sun        695000 km
http://seds.lpl.arizona.edu/nineplanets/nineplanets/data1.html

negyedik :   6.955  10^10 cm
http://sse.jpl.nasa.gov/features/planets/sun/sun.html
es ugyaninnen: Solar Constant        (Total Solar Irradiance)
1.365 - 1.369 kW/m2  (at the mean distance of the earth from the Sun,  about on
e AU)

********
Laci ( pontosabban, az internet)


U.i.:
Ujabb internetes hir:
www.nobel.se

The Nobel Prize in Physics 1921     Albert Einstein
"for his services to Theoretical Physics, and especially for his discovery
of the law of the photoelectric effect"

Titusznak tett igeretemhez hiven a dijat tovabbadom. Szoval 3000 Ft uti a
markat annak, aki egy heten belul pontosan nem rogzitett szabalyok szerint a
leghamarabb es a legteljesebb megoldast adja. Nem kell elkapkodni, a
gyorsasag masodlagos. Remelem nem lesz tul konnyu, vagy tul nehez. A
feladat:

Egy papirra felirtam teljesen veletlenszeruen harom jo nagy szamot. Mi a
valoszinusege, hogy a legnagyobb kozos osztojuk:

a/ oszthato 2001-el
b/ 2001
c/ mi a legnagyobb kozos oszto varhato erteke?
d/ gondolkozz hasonlo feladatokon

Megj.: ha a szamokat felirjuk zart alakban, az is eleg. Csak numerikus
adatot nem fogadok el.

Segitseg azoknak, akik korabban nem figyeltek. Szamold ki annak a
valoszinuseget, hogy
a/ egy szam oszthato x-el.
b/ ket nagy szam relativ prim.

SB