Udv. mindenkinek!

Elnezest, hogy a szakszeru valasz ellenere en is hozzaszolok, de nem
tudom megallni. 

> Szoval milyen messzirol latszik a Napunk fenye? A naprendszeren kivulre
> egyaltalan nem jut ki a fenye? Vagy igen? Hogy van ez?

Szerintem egyszeru a keplet. A mi szep kis napunk egy ugyanolyan
csillag, mint sok masik (sot, allitolag a legkozonsegesebb, leggyakoribb
tipusu), amelyekbol egy joparat az egbolton szabad szemmel is latunk. Ez
szamomra azt jelenti, hogy onnan a mi napunk is hasonloan lathato lenne
szabad szemmel. Az Alpha Centauri is hasonlo csillag (vagyis egy
hasonlo, egy kicsit kisebb es egy joval kisebb) es szepen latszik az
egbolton (csak sajnos inkabb a kenguruknak ragyog :-) ). Tehat annak
ellenere, hogy azon harom csillag osszesitett fenye valamivel erosebb
(kisebb, mint ketszeres), mint a napunke, azert szerintem nyugodtan
"biszonyitott" tenynek tekinthetjuk, hogy napunk fenye igenis kijut a
naprendszerbol. Az viszont mar engem is erdekelne, hogy kb. milyen
tavolsagban lenne a nap lathatosagi hatara, ami alatt mar
csillagaszatilag "szabbad szemmel nem lathatonak" tekintik. Talan a 6-os
magnitudo a hatar (vagy 3?), de ezt ne vegye senki megbizhato
informacionak. :-) Lusta vagyok utananezni, valaki szamolja ki, legyen
szives. De ha mar itt tartunk, akkor egy kerdes: a 10-es magnitudo nem
halvanyabbat jelent, mint a 6-os, tehat szabad szemmel nem lathatot?

> Egyaltalan mi az, hogy a naprendszer hatara?

Jo kerdes, mert tudtommal nincs ra "hivatalos" valasz. Nem igazan tudnak
az illetekesek megegyezni, hogy mit lehet a naprendszer hataranak
tekinteni. Szoval zavaros dolog. Egyesek szerint a Plutonal er veget, de
bizonyitottan szamos aszteroida kering a Nap korul a Pluton tul. Miert
"szamuznenk oket"? Elvegre nem minden olyan egitest, amelyik a nap korul
kering, a naprendszer tagja? Mondanank, "de igen", de akkor ismet bajban
vagyunk, mert akkor a kerdesre az kell legyen a valasz, hogy "nem
tudjuk, hogy hol van a naprendszer vege, hol a hatara". Ki tudja, hogy a
Plutob tul mi mindene nem kering meg a nap korul? Mert pl. ott az Oort
kod az minednfele ustokosevel, annak aztan a csuda tudja hol a hatara.
Es roluk tudtommal meg azt sem tudjak, hogy vegulis a nap korul
keringenek-e vagy nem. Szoval szerintem ember a talpan, aki erdemben
valaszolni tud a kerdesre. Es ha mar itt tartunk. Ki mondja meg, hogy a
Pluto bolygo-e vagy sem? Egyaltalan mi az, hogy bolygo? :-) Es
egyaltalan (es ez mar "igazi" kerdes a reszemrol!) mennyire lehetunk
biztosak abban, hogy a Pluton tul (joval messzebb) nem kering-e olyan
egitest, amelyik "bolygo meretu", Pluto, Merkur, Mars, de talan meg
Jupiter meretu is. Mi ra a garancia, hogy nincsen? Na, aztan van itt
kerdes. :-)

Udv.
Athos.

Hi!

A Re: Gravitacio cimu levelemben az integralas elvegzese utan az
osszes kepletben r helyett R olvasando! (bocs)

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
*** This advertising space is for sale ***

Thus spake HIX TUDOMANY:

> Kijelentese pedig igaznak tunik,: "egy tomeg csak a nagyobb erteku gr.
> gyors. ertek fele eshet". Pl 100 meter melyrol a kis proba tomeg felfele
> kelene essen, ha a 'g' erteke a Fold felszinen lenne a legnagyobb...
> elgondolkodtato.
>   Kinek van igaza? :-)

A prof csunyan keveri a tererosseg es potencial fogalmakat.
A testek nem a 'nagyobb g' iranyaba esnek, hanem egyszeruen a g
iranyaba. Az mindenhol ugyanarra, a centrum fele mutat, csak a nagysaga
mas a helytol fuggoen, kozepen pl nulla. A potencial viszont maximalis.

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"Microsoft Certified Angry OS Rebooter"

Thus spake HIX TUDOMANY:

> De elotte egy kicsit egy nem annyira fontos eszrevetelrol: Janos tovabbra is 
so
> derezik Leninrol, Brezsnyevrol, csak az erdemi kerdesekrol nem jut eszebe sem
mi

Erre tudnek mit mondani, de veled mar befejeztem a kommunikaciot.
Ha irok valamit a cikkeidre, azt mar csak a tobbiek tajekoztatasa
vegett teszem.

> Kalmannak koszonom a kettos csillagokrol kuldott beszamolojat. Meggyozodtem, 
ho
> gy egyenlore nagyon
> keveset tudunk roluk. A kettos csillagok 'osztodassal' torteno keletkezeset t
ov
> abbra is a levaloszinubb lehetosegnek tartom. Hogy ket szabad csillag befogja
 e
> gymast, szinte kizartnak tartom,

A kettoscsillagok egyutt keletkeznek az intersztellaris anyagbol.
Kiszakadas a tudomany mai allasa szerint _nem_ lehetseges.
Befogas elmeletileg lehetseges ugyan, de ehhez legalabb 1 tovabbi
csillag segito kozremukodesere is szukseg van, igy rendkivul ritka,
ha egyaltalan valaha tortent ilyen.
Nem akarom teljesen atvenni a stilusod, de a csillagaszok halalra
rohogik magukat a cikkeiden...

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"Rogton maga jon, csak elvittek elezni a bardot"

Thus spake HIX TUDOMANY:

> egy  2N400x diodara, de fem tokban.  Azt irja 220 V ~, 2 es
> 10 A-t lattam. Talan Celsius fokot is feltuntet. A hiba
> megszakadas!
> Valaki tud felvilagositast adni? A transzformatornal ugy
> tunik, hogy igy  kevesebb menetszam szukseges a primerben.

Az egy biztositek, amely a melegtol is leold. Van rengeteg tokozasban,
meg nyitott is. Az ket vekony rugalmas drotbol all, melyeket alacsony
homersekleten olvado forraszanyaggal forrasztottak ossze.
Meleg/tularam hatasara az megolvad, a drotok szetpattannak.
A trafo menetszamahoz _semmi_ koze, megint tevesen ertelmeztel egy
megfigyelest...

> Koszonettel Szocs S.

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"Megprobaltam az o fejevel gondolkodni, de nem jutott az eszembe semmi"

Thus spake HIX TUDOMANY:

> Szoval milyen messzirol latszik a Napunk fenye? A naprendszeren kivulre
> egyaltalan nem jut ki a fenye? Vagy igen? Hogy van ez?

Az energia-suruseg egyre csokken a tavolsaggal, mar belul is, a
kulso tersegekben olyan kicsi, hogy nem nagyon tudja mukodtetni a
napelemeket.

> Egyaltalan mi az, hogy a naprendszer hatara?

A definicio szerint az a terulet a Naprendszer, ahol a Nap gravitacios
tere dominal. Kivul fokozatosan belemosodik a tobbi csillag terebe.
Azert jogos a definicio, mert a Nap korul keringo testeknek ezen
belul kell lenniuk.

>           Hunter            -[HE 1.15beta8+1;]-

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"Egyetlen teny romba donthet egy faradsagosan felepitett ervrendszert"

Uraim,
valamint
Dezso,

Az elojelhiba abban a cikkedben van, amibol mar tobbszor is ideztem,
valamikor 99-ben egy ideig fenn volt a halozaton
akkor is, most is azt mondom, hogy a  4.2 4.3 egyenletek, es a beloluk
levont kovetkeztetes a hibasak.
Ha most is fenn van, akkor mondd meg a tobbieknek is, hogy hol, akkor
mindenki ellenorizheti.
En elorelato voltam, s eltettem. Ha mar neked sincs meg, elkuldom szivesen
:)


"A GRAVITÁCIÓS KÖLCSÖNHATÁS VIZSGÁLATA
EGYMÁSSAL ÖSSZEMÉRHETO TÖMEGEK ESETÉN

STUDYING OF GRAVITY BETWEEN COMMENSURABLE MASSES


Szerzok: Sarkadi Dezso, Bodonyi László"

Copyzva:

"Az egyszeruség kedvéért tegyük fel, hogy a kísérlet elott a két mintatömeg
pontosan egyenlo nagyságú és azonos geometriájú gömbhéj, amelyek elvileg
végtelen távolságban van-nak. A kölcsönhatás során a két tömeget szorosan
egymáshoz közelítjük, elvileg ez megteheto úgy, hogy a két tömeg
tömegközéppontja R távolságba kerül. A kezdeti és végállapothoz tar-tozó
sajátenergiák a következok lesznek:

Kezdeti állapot:  Esinm=alfa/2 (m/2)negyzeten+alfa/2 (m/2)negyzeten= -G
(m)negyzeten/ 4R;              (4.2.)


Végállapot:   .     Esinm=alfa/2 (m)negyzeten-alfa/2 (m/2)negyzeten-alfa/2
(m/2)negyzeten= -Gm negyzeten/ 4R     (4.3.)

Mivel a kezdeti- és végállapot gravitációs sajátenergiája megegyezik, arra a
meglepo eredményre jutunk, tisztán elméleti úton, hogy két azonos nagyságú
és geometriájú tömeg gravitációs csatolási energiája zérus. Ez az eredmény
összhangban van a gravitációs kísérleteink eredményeivel, mi-szerint azonos
nagyságú és geometriájú tömegek között minimális gravitá-ciós hatást
tapasztaltunk."

Janos

Kedves Kalman (posztk)!

Hagy kekeckedjem egy picit.

> Felado :  [Hungary]
>  >ket elektron egydimenzios dobozban
> A kollektiv allapotra vonatkozo Schrodinger egyeletet kell felirni
> es megoldani: ez ketdimenzios problema lesz (ket e-, ket
> helykoordinata). A megoldas egy negyzeten abrazolhato, a negyzet
> oldalhosszusaga a doboz hossza. A negyzet foatloja menten 0 lesz a
> Pszi erteke, a mellekatlo menten lesz egy-egy csucs a Pszi
> abszolut ertekeben.  Magyarul: a ket elektron nem fordul elo
> ugyanott. Legvaloszinubb, hogy egymastol tavol, de a doboz
> vegeihez sem tul kozel talaljuk oket. (Pszi: valoszinusegi
> egyutthato.)

Az alapallapotot valami ilyennek gondolom en is.

> Ha a spint is figyelembe kell venni, akkor mar nem eleg a
> Schrodinger, de szerintem a megoldasok (mert itt mar tobb lesz)
> hasonlitanak a fentiekre.

Nem ertem, miert pont a spinektol fuggne ez. Mindig tobb (rendszerint
vegtelen) megoldasa van a Schrodinger-egyenletnek.. 

> Azonos spinek eseten egymastol tavolabb lesznek a csucsok.  Mindez
> az alapallapotra vonatkozik, lesznek gerjesztett allapotok is,
> tobb elofordulasi valoszinuseg csucsparral, de a foatlo menten
> ekkor is Pszi=0.

Ha a spin- es helykoordinatak szetcsatolodnanak, akkor egyszeru
lenne a helyzet. Az elektronok fermionok, igy ha a spinek
"parhuzamosak" (precizebben: a spinkoordinatakban szimmetrikus a
hullamfuggveny, azaz a kollektiv allapot triplett), akkor a
hullamfuggveny a helykoordinatak szerint antiszimmetrikus lesz, azaz
a Pauli-elv alapjan kapasbol adodik, hogy ennek a bizonyos atlonak a
menten eltunik a hullamfuggveny. Ha a spinek ellentetesen allnak
(precizebben: a spinkoordinatakban antiszimmetrikus a hf, szingulett
allapot), akkor a hullamfuggveny szimmetrikus lesz a ket
helykoordinata cserejere, viszont a Coulomb-taszitas miatt ilyenkor
is nulla a valoszinusege annak, hogy a ket elektron egyszerre egy
helyen legyen (tehat ugyanugy eltunik az atlo menten a
hullamfuggveny, csak mas okbol, es mas fuggveny szerint).

Erzesem szerint jo kozelitesben teljesul ez a szetcsatolodas, bar az
egyik elektron mozgasa magneses teret indukal a tengely menten, ami
kolcsonhat a masik elektron spinjevel, szoval valoszinuleg masodik
kozelitesben ezt is figyelembe kell venni mint korrekciot.

> Ez volt a stacionarius megoldas. Az idoben valtozo viselkedest
> ezekbol a megoldasokbol (mint bazisrendszerbol) lehet osszerakni.
> Ebben az esetben a rendszer energiaja mar nem hatarozott.

Meghatarozott az energia, egyertelmuen meg lehet adni ra egy szamot
(es ez az energia allando, hiszen kulso erok nincsenek), csak a
rendszer nincs energiasajatallapotban. Ezt a ket dolgot erdemes
megkulonboztetni. Hogy mit kapsz, ha meg akarod merni az energiat,
az mas kerdes.

> Lesz-e foton ebben a dobozban? Stacionarius esetben nem lesz ...
> akkor pedig idotol fuggo esetben sem.

Ha a rendszerhez hozzavesszuk az elektromagneses teret is, akkor
igen is indukalodhatnak fotonok kisebb vagy nagyobb mertekben. (Es
fognak is indukalodni, kiveve ha valami szimmetria kizarja ezt, de
most lusta vagyok vegiggondolni.) Ha pl. nem alapallapotba tesszuk a
elektronrendszert, akkor elobb-utobb jo esellyel ki fog bocsatani
egy fotont es alapallapotba megy at (megint: csak akkor nem, ha
valami szimmetria tiltja ezt az atmenetet).

> >Az  atommagvak  bombazasa   kovetkezteben tobbek  kozott
> >TACHYON-nak nevezett részsecskék keletkeznek,  amelyek  a
> >fénynél gyorsabban mozognak.
> Igen? Mivel a fobb megmaradasi tetelek nem serulnek atommag
> atalakulaskor, a tachionok energiaja (tomege) is, impulzusa is,
> toltese is osszegezve nulla. Akkor meg mit lehet megmagyarazni
> veluk? Mire jok?

A helyes valasz az, hogy nem keletkeznek tachionok utkozeskor.
Mar csak azert sem, mert nem leteznek.
Magam ebben a temaban nem nagyon melyedtem el, de David Gyula azt
mondta, hogy 1+1 dimenzioban meg kijonnek a tachionok, de 3+1-ben
mar valahogy ellentmondasban vannak a Lorentz-trafoval. Talan majd
pontositja ezt.
Mindenesetre az egy(+1)dimenzios tachionoknak van energiaja es
impulzusa is, eszrevennenk ill. eszrevettuk volna a hianyt. De
tenyleg azt tartja a fama, hogy semmilyen olyan anyaggal nem
hatna(na)k kolcson, ami fenysebessegnel lassabban megy, ezert nem is
keletkezhetnek ilyen utkozeses kiserletekben.

> >(d) Milyen  görbe  szerint utazik  a  Tachyon a  Multbol a
> >Jövöbe  és  vissza?
> Geodetikus menten. Minkowski teridoben ez egyenes.
> Gorbult teridoben pedig valami olyasmi, ami meg a
> fekete lyuk belsejebol is kiviszi a tachiont.

A relativitaselmelet ertelmeben geodetikus menten akkor "utazik"
barmi is, ha nem hat ra ero (a gravitacion kivul). Egyebkent meg
olyan gorbe menten utazik minden, amilyet a mozgasegyenletei
eloirnak.

Titusz

Bodonyi Sarkadi gravitacio, valaszok: 02.05.13.

Van nekem egy gyanum: ugy gondolom hogy Sarkadi Geza egy
szocio-pszichologus ....
//SD: Sarkadi Gezanak lehet, hogy ez a szakmaja, en nem ismerem.//
Igerem, hogy nem sokaig borzolom a kedelyeket,
mindenkit meg fogok hagyni a hiteben, aki benne akar maradni//
 [Hungary]
En mar frankon kezdem elfelejteni az iskolaban megtanult fizikat, a
filozofiahoz pedig igazoltan tok hulye vagyok, ezert remelem elfogadsz
engem autentikus es elfogulatlan biralonak;)
//SD: amit az iskolaban tanulunk, az ALAPOT jelenti, a kreativ
ember megprobal fejleszteni, ha van egyaltalan sajat gondolata//
> Két ZP állapotú, azonos spinű hidrogén atom nem alkothat hidrogén 
> molekulát.
Hatha megis... Azonos spinu protonokbol allo molekula az un. orto-
hidrogen, az ellentetes spinuekbol allot pedig para-hidrogennek
nevezik. A "mezei" hidrogengazban mindketto elofordul, kis mertekben a
fizikai tulajdonsagaik is kulonboznek.
//SD: ket azonos magspinu es azonos elektronspinu ZP hidrogen
nem alkot H-molekulat, sem para-t, sem orto-t!!!//
> Két neutron nem alkot atommagot. Ha a spinjeik azonosak, nem vonzó,
> hanem taszító hatás lép fel a Pauli elv miatt.
Egy neutron sem alkot atommagot. Lehet, hogy mashol van az eb
elhantolva?:) Egyebkent is, hogy jon itt egymashoz a Pauli elv meg a
taszito hatas? A Pauli elv az _osszes_ kvantumallapot megegyezoseget
tiltja, egy atommagban lehet tobb azonos spinu neutron is, ha mas
kvantumallapotaik kulonbozoek. A spinek iranyabol adodo esetleges
vonzas vagy taszitas pedig sok nagysagrenddel gyengebb a nukleonokat
osszetarto eros kolcsonhatasnal.
//SD: A BS elv vonzasra es kotesre mond allitast, a taszitas kozombos//
De ha mar a kemianal tartunk: mi a helyzet pl. a kulonbozo
polimerizacios reakciokkal? Szerinted hogy johet letre kotes ket
egyforma monomer kozott?
//SD: a kemiahoz nem ertek, de szerintem polimerizacios reakcioknal
nem ket, minden parametereben azonos molekula kot, hanem
kettonel tobb.//
Ami pedig a kettos csillagokat illeti: nehany hete volt egy cikk a
Nature-ben, miszerint egy kutatocsoport a jol bevalt newtoni
gravitacios torveny alapjan keszitett egy soktest-szimulacios
programot a csillagokkal surun telepakolt gombhalmazokra. A szimulacio
szerint a kozel azonos tomegu "kesz" csillagok gyakran allnak ossze
kettos rendszerekke, es anyagot szippantanak el egymastol. Ez
osszhangban van azzal a megfigyelessel, hogy az egyebkent kozel azonos
koru, oreg csillagokat tartalmazo gombhalmazokban rendszeresen
elofordulnak un. "blue straggler"-ek, latszolag fiatal, fenyes
csillagok, amikre egyebkent mas epkezlab magyarazat tudtommal nem
letezik.
//SD: a szimulacio nem a valosag, a szimulacios program
a Newtoni gravitacio matematikai modelljen alapszik, ami nem
minden esetben ervenyes az energiamegmaradas miatt//

 irja:
Ez a magyarazat felveti a kezenfekvo kerdest: egy egyebkent minden
megfigyelheto jellemzojeben azonos m1 es m2 targy, ahol m1=m2 rendelkezhet
teljesen eltero alfa ertekkel, ha a tortenetuk kulonbozo? Gyakorlati pelda:
Fold koruli palyan kering ket teljesen egyforma acelkocka, mindegyik 1000 db
kis acelkockabol all. Az egyiket lehozzak egyben, es beviszik egy BS
laborba. A masikat lehozzak kis kockankent, beviszik egyenkent a kis
kockakat a BS laborba, es ott osszerekjak. Most megint van szemre ket
egyforma nagy vaskockank. Ezeknek most kulonbozo az alfa tenyezojuk BS
szerint?
// SD: Igen. A ket nagykocka szemmel tokeletesen egyenlo, de nem minden
fizikai parametereben, a gravitacios sajatenergiaik az elotortenetuk miatt
kulonbozoek, tehat az alfa tenyezojuk es igy gravitacios sajatenergiaik
kulonbozoek. //
Tehat energiat kell befektetni a ket feldarab eltavolitasahoz. Hogyan
fektetodik ez be? Pl. elkezdem szettolni oket. Nem vonzzak egymast BS
szerint. Nem kell hozza ero. Akkor mihez kell energiat befektetnem?
Akarmilyen lassan is szettolhatom, akkor a gyorsitasba fektetett munka
tetszolegesen kicsive teheto. Sokkal kisebbe, mint a Newton szerinti
gravitacio elleneben vegzett munka lenne. BS szerint pedig nincs gravitacios
ero, igy gravitacio elleneben vegzett munka sem lehet.
//SD: A Fold egyetlen tomeghalmaz, es minden veges terfogatu (kompakt)
tomeghalmaznak van gravitacios sajatenergiaja, mely a tomeghalmaz
alakjatol fugg. Akarmilyen lassan is tolod el egymastol a ket feltomeget,
a tomeghalmaz alakja es igy sajatenergiaja meg fog valtozni.//   
Dezso alkalmazza a matematikat, szerintem latja is a problemat, csak van egy
rogeszmeje, amit feltetlenul igaznak tart. ..... 
//SD: Altalaban az erotorvenyekre, igy a BS gravitaciora sincs altalanos
ervenyu egzakt bizonyitas. A bizonyitasom idealizalt esetre ervenyes.
De elsodleges a kiserlet, remelem, masok is elvegzik a gravitacios
mereseket fizikai ingaval. Mi van, ha a kiserletek igazoljak a Sarkadi-Bodonyi
kiserletek eredmenyet? Akkor mennyire "rogeszme"?
Olah Gyorgynek is volt egy rogeszmeje, hogy a szen nemcsak negy
vegyerteku lehet, hala Istennek, tobben is belattak a kemiai
kiserletekeben hogy igaza volt. Rogeszmek nelkul nem haladna a vilag!//

Varom tovabbra is a FOLD-HOLD rendszer szamitas Newton es BS 
gravitacioval:

http://www.geocities.com/fhunman/bsgrav.doc
http://www.geocities.com/fhunman/bsgrav.pdf
http://www.geocities.com/fhunman/bsgrav.zip

Dezso

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: gandalf.haea.gov.hu)

A TUDOMANY #1823-ban irta  :

Minden  matematikus,  fizikus  figyelmebe  ajanlom Gregory BENFORD
 TIMESCAPE  c.  konyvet ( Sphere Books  Ltd, 30-32 Gray Inn Road,
LondonWCIX 8UL)  kiadasaban,  amely  1980-ban  a  Fabula  Dijat  nyerte,
mint  a z ev  legjobb Science Fiction-ja.

    Egy  doktoratusi  vizsgan, feltettek azt a  kerdest,? ha  bezarunk  egy
egydimenzios  dobozba  két  elektront,  azok  ott hogyan  viselkednek,  mi
tortneik  veluk?. A  kandidatus  nem  tudott  feleni,  megbukott.
    Tudna  erre  valaki  valaszolni?

    Az  atommagvak  bombazasa   kovetkezteben tobbek  kozott  TACHYON-nak
nevezett részsecskék keletkeznek,  amelyek  a  fénynél
gyorsabban mozognak.  A  relativitas  elmelet  szerint  ezek  a  Idöben
elöre  és  hátra  tudnak  utazni.
    A  kovetkezo  kérdések  merulnek  fel: (a)   Igaz-e a  relativitasnak
ez  a  tetele? (b) Amikor  a Tachyon  a  Multbol  a  Jövöbe  megy,  vajjon
érinti-e  a  Jelent? - (c) Van - e Jelen?. (d) Milyen  görbe  szerint
utazik  a  Tachyon  a  Multbol a  Jövöbe  és  vissza?

    A  legjobb válaszért  egy  10 Euros  csekket  kuldok  az  adott
postacimre.
    >

Kedves Tigerloto2001!

Leveled felkeltette az erdeklodesemet, igy egy kicsit utanajartam a
dolognak. Megprobalok a legkimeritobben valaszolni kerdeseidre:

A tachyon szo szerinti jelentese: gyors reszecske. A specialis
relativitaselmelet nem azt tiltja, hogy valami fenynel gyorsabb legyen,
hanem azt, hogy azza valjon. A tachyonok fenynel gyorsabban mozognak,
energia felvetelevel sebesseguk csokken, de soha nem lassulnak fenysebesseg
ala. Akkor ezek szerint vegtelen nagy sebessegel tudunk uzenni e reszecskek
segitsegevel. Az utazas mar egy bonyolultabb problema. Erre a
tudomanyos-fantasztikus irodalomban egy igen elterjedt javaslat: testunk
sejtjeit lemásoltatjuk tachyonok segitsegevel es a celallomasnal ujra
"osszeallunk" (sajnos az altalad emlitett konyvet nem olvastam, igy arrol
nem tudok nyilatkozni). Ez azonban egy meglehetosen fontos filozofiai
problemat vet fel: a letrehozott hasonmas ugyanaz-e, ami en vagyok,
folytatja-e az en tudatomat?
Tachyonokkal elmeletileg uzenni lehet a multba is, ez azonban
idoparadoxonokba torkollik. Ilyenen evezredek ota toprengenek (lasd peldaul
Oidipusz kiraly tortenetet, amit itt most helyhiany miatt nem kozlok, de
szinte barmelyik konyvtarban utanajarhatsz).
Ezek a paradoxonok megkerdojelezik a multba valo utazas lehetoseget, azonban
korantsem zarjak ki, csak azt mutatjak meg, hogy meg nem rendelkezunk kello
ismeretanyaggal e temakorben. Tachyonokat eddig meg nem talaltak, letuk
kizarolag elmeleti alapokon all. A fenysebessegnel gyorsabban mozgo
reszecskek un. Cserenkov-fenysugarzast bocsatanak ki, azonban se igy, se mas
kiserletekkel nem sikerult ot izolalni. Harom lehetoseg van: (1) tachyonok
nincsenek (2) vannak, de nem hatnak kolcson a normalis anyaggal (3) kolcson
is hatnak, de gyengen es ritkan

Udvozlettel:
Davids /

Sziasztok!


> =======================================================
> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: Holeadas ( 25 sor )
> Idopont: Sat May 11 09:53:09 CEST 2002 TUDOMANY #1823
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> > (Valaki mondta, hogy az informacio is energia, ha jol emlekszem..
> > Gyorsan gondolja ezt vegig, mert az informacio virtualis, tehat igy az
> > energia is az.. :-O )
> Nezz utana a Maxwell-demonnak.
> Esetleg Szilard Leo egy cikkenek (1922):
> A termodinamikai rendszerek entropiajanak csokkenese intelligens lenyek
> mukodese kovetkezteben
> (Ennek alapja tulajdonkeppen Szilard Leo doktori disszertacioja volt.)

Koszi, utananezek. :) De azt hiszem nem ertettel meg. :) Ugyan nem ez volt
levelem celja, csak a level irasakor irtam le zarojelben, ami hirtelen eszembe
jutott (ld fent), de arra akartam kilyukadni, hogy ha az energia informacio, az
informacio pedig ismeretes, hogy virtualis, akkor az energia is virtualis,
virtualis energia (informacio!) pedig nem keletkezik, emaitt nem kell a fejunk
fajjon az 140 szazalekos eromuvek miatt, es virtualis energia (informacio!) ped
ig
nem szunik meg, ezert az energiamegmaradas torvenyet sem serti semmi (akkor nin
cs
is). Ha pedig az energia nem keletkezik (informacio!) es nem szunik meg
(informacio!), mert nem is volt, hiszen nem keletkezett, akkor egyvalami
tortenhet: rendezodik. Ahogy az informacio is rendezodik, ezt jelenti a szo:
in-formatio, rendszerbe szervezodes. Ha pedig igy van, akkor barmilyen nagy
kicsatolast is csinalhatunk, mivel csupan egy rendezoelvet kell talalnunk, mert
minimalis energiat eszik, es amely a megfelelo formatio-ba rendezi in a kulonbo
zo
alkotoreszeket (legyenek azok szubatomikusak), mely amennyiben az informacio
energia (mivel az energia informacio, ugye), keszen van az energiatobbletunk,
mivel csupan informaciotobbletrol van szo. Ami pedig virtualis, tehat csak olya
n
mintha lenne.

Felre ne ertse senki, en csak abbol kovetkeztetek, amit nem en irtam le, es ha
igaz, akkor tariiiraram, lehet futyoreszni, meg a hatunk moge tologatni labunkk
al
a tevedesunket, mint egy Tom & Jerry rajzfilmben.

> > Ekkor viszont vegeredmenyben korulbelul 50-100 milliard mondjuk
> > 60 Wattos villanykorte (cirka) ad le PLUSZ hot a Fold
> > rendszerebe.
> Az emberi hulyeseget ismerve, ez kW-os nagysagrend lenne haztartasonkkent.
> Valoszinuleg nem villanyszamlat fizetnel, hanem "hu:te'ssza'mla't".
> Valamit ugyis bevasalnak rajtad. :-)

Igen. :) De ki tudna valaki szamolni, hogy kb. milyen homersekletemelkedest
okozna ez globalisan. Ez mar talan a Fold meretevel osszemerheto holeadas, tala
n.
De ezt tudni kene mar most, mert nem elorelatonak lenni. :)

Udv: Endre

Kedves Ferenc

(Az altalam elkovetett szamitasi hibarol lejjebb. Megjegyzem, ez sem oldotta me
g a
problemat, csupan nagyon kis mertekben modosult az egyik eredmeny, de nem lett
egyenlo a ketfele szamitas eredmenye.)

> =======================================================
> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: Gravitacio ( 65 sor )
> Idopont: Sun May 12 13:43:26 CEST 2002 TUDOMANY #1824
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> > Szoval nem egeszen tiszta szamomra az, hogy gombszeru test (most az
> > egyenetlensegeket es belso osszetettseget felejtsuk el, hiszen a valo vilag
ba
> n
> > a
> > gombszeru is egyenetlen, csak a matematikaban homogen) tomeget egyetlen pon
tb
> a
> > surithetem, tehat m1+m2+m3+...+mn tomeget szamolhatok egyazon kozponti x;y;
z
>
> Szamoljuk ki pontosan....

Koszi, ezt megnezem! :)

> > Nem tudom hol ronthattam el, tenyleg direkte a leheto legovisabb modon szam
ol
> ta
> > m,
> > nehogy elrontsam, hajnali 1 ora van, es egyaltalan, hogy ne arrol szoljon a
 v
> it
>
> En nem lattam az abrat, de latatlanban szerintem ott, hogy a negyzetes
> torveny megbontja a szimmetriat. Csak az integralas elvegzesevel lehet
> megoldani a feladatot. Vagy potencialokkal, szerintem mi kozepsuliban
> ugy csinaltuk meg, de mar nem talalom a regi fuzetem.

Az a gondom, hogy ha a gomb felbonthato, hogy gombszferakra, akkor a gombszfera
k
felbonthatoak olyan egysegekre, melyek 3D-ben nyolc (a peldaban sikban szamolta
m,
ezert negy, de ez nem lehet gond), a tomegkozepponttol egyenlo tavolsagra talal
hato
szimmetrikusan elhelyezkedo (mar tul is mentem, ez mar reg egy kocka/negyzet)
egysegnyi tomegekre oszlik, melyeknek eredo gravitacioja a tomekkozeppont fele 
hat,
ezert ha ezek eredojet vektorialisan kiszamoljuk (hogy mashogy?), akkor az a
tomegkozeppont fele mutat, ha tehat sok ilyen egysegnyi halmazt megfeleloen
elforgatni felepitjuk belole az aktualis gombfelszint, akkor mar szamszeruen is
osszegezhetoek ezek sajat kis eredo tomegvonzasaik (a tomegkozeppont fel
mutatnak!). A peldaban gyakorlatilag ezen egysegek sajat lokalis gravitacios
hatasat szamoljuk ki, es ez kiszamolhato igy az osszes nyolcas (2D-ben negyes)
egysegre, ezekbol osszeall az aktualis gombszfera, osszeadva ezeket tehat kijon
 az
aktualis gombszfera valos gravitacios hatasa, majd az osszes gombszfera sajat g
rav.
hatasat is szamszeruen osszeadhatjuk, mivel egyiranyba mutatnak (tomegkozeppont
).

Viszont az egesz brutalisnagy kepzeletbeli szamitaskor csupan az altalam hozott
peldat szamoljuk, majd az igy kapott ertekeket egyszeruen osszeadjuk. Hibas
tagokbol allo osszeadas eredmenye azonban szinten hibas. Itt a gond.

Tehat a nyolc (a peldaban 2D-ben negy) egysegnyi tomegbol felepitheto a gombszf
era
(korvonal), tehat nincs lett sertve semmi.

Tehat a hiba, es a teljesen letisztazott szamitas:
Az abra tehat itt van: http://www.nexus.hu/ceyra/gravitacio1.gif
(Azok az ertekek, melyek lentebb nem vilagosak, hogy miert annyi, az abran
talalhatoak.)

m1-m4 szimmetrikusan elhelyezkedo tomeg eredo gravitaciojanak szamitasa az m
tomegre nezve (tomegek egysegnyiek):
F(m1,m2)=cos(90/2)*2/(78^2+78^2)=1.1622399427786*10^-4
F(m3,m4)=cos(37.166/2)*2/(232^2+78^2)=3.2205509200180*10^-5

(Itt a szognel rontottam el, mert valamiert 45 fokot szamoltam, pedig csak 37.1
66
fok. Ez volt a hiba.)

E ket erovektor mar 0 fokos szoget zar be (es a tomegkozeppont fele mutatnak),
ezert szamszeruen osszegezhetjuk oket:
1.1622399427786*10^-4+3.2205509200180*10^-5=1.4842950347804*10^-4
Ennyi a negy egysegnyi tomegnek az otodik egysegnyi tomegre (a fenti elrendezes
ben)
gyakorolt eredo tomegvonzasa vektorialisan szamolva.

Tomegkozeppontosan szmolva a negy tomeget osszeadjuk es behelyezzuk a
tomegkozeppontba:
(a negy egysegnyi tomeg osszege 4 kg)
4/155^2=1.6649323621227*10^-4

Ez hatalmas kulonbseg: Tomegkozeppontosan szamolva 1.1320889703380366-szor nagy
obb
erteket szamoltunk, mint vektorialisan szamolva, es ez a szam csak novekszik, a
hogy
kozeledunk a bolygo felszinehez.

Mostmar minden tiszta, osszeszedett, most tehat mi lehet a helyzet?

En speciel a Lucky Calculator-ral szamoltam (letoltheto a download.terminal.hu
-rol). A fenti szamitasokat egyszeruen bemasolva (es a fokot atirva radianba)
azonnal kiszamolja. Termeszetesen mindent leellenoriztem keziszamologepen.

Mostmar tenyleg nincs szamitasi hiba, modszertani pedig elvileg azert nincs, me
rt
ezekbol a negy tomegbol allo halmazokbol integralva felepitheto a gombszera
(illetve nyolcbol, tudjuk, de itt csak sikban), melyekbol a bolygo maga, tehat 
az
elvvel sincs gond.

Akkor mi a hiba? >:-S

Endre :)

Kedves Szocs!

Egyaltalan nem zarom ki valami eddig ismeretlen hatas jelenletet az ingaddal
kapcsolatban, DE...
Finom-mechanikai szerkezeteknel neha egeszen erdekes dolgok befolyasoljak a
mukodokepesseget. Kivancsi lennek az egesz szerkezet felepitesere. Talan a
legfontosabb a csapagyazas es a tengelyek szoge (ennel az esetnel ugy
tunik).
Legyszives ird le:
Milyen csapagyazast alkalmazol, (siklo, golyos)?
Igenyel-e kenest?
Milyen kenoanyagot hasznalsz?
Mekkora nyomatekok ebrednek (radialis, axialis)?
A szerkezeted mindig ugyanazon a helyen van?
Melyik tengely milyen szoget zar be a vizszinetessel?
A kovetkezoket vizsgalnam meg:
A csapagyak illesztese nincs-e hataron? Ha igen, akkor elfordulhat, hogy
nagyon kis (2-3 Cfok) homersekletvaltozas is leallitja a szerkezetet.
A kenoanyag szinten kritikus lehet. Nemely - foleg novenyi, es egyes allati
szarmazekokat tartalmazo - 'kenocs' gyorsan oregszik (kiszarad, megno a
viszkozitasa, stb.).
A legnedvesseg ilyenkor nagy mertekben befolyasolja a mukodokepesseget,
ugyanis paradusabb levegon az ominozus kenoanyag "lagyabb". Nemely rossz
kenoanyagnal ez a nedvessegfelvetel-leadas reverzibilis. Az koztudott, hogy
a lakas teli levegoje nagyon szaraz (neha < 30%). Nyaron akar 70% is lehet.
Egyes porkohaszati uton gyartott siklocsapagy szinten erzekeny az ilyesmire.
Fontos a "fo" tengely fuggoleges elhelyezese. Ha a modelled allando helyen
van, elofordulhat hogy az egyebkent fuggoleges tengely a foldi arapaly
kovetkezteben kisse dol, ezert az ebredo nyomatekot mar nem kepes legyozni.
A foldi arapalyt egyik Kollegam (G.G.K.I.) mar evtizedek ota regisztralja,
es nem csak a Hold-honap, de a Nap-ev is szepen latszik.
E-ketto egyuttes hatasa jelentos lehet a mukodokepesseg szempontjabol.
Mivel magneses ingad van, ezert arra is figyelj, hogy a Fold magneses
tengyelye nem esik egybe a forgstengellyel, sot az elterese nehany fok lassu
ingadozast mutat.
Termeszetesen tiszteletben tartom az eszreveteled, es tovabbi jo munkat.

Udv : Pista

Tisztelt Sarkadi Úr.

Gondom van az ön által készített " A Gravitáció elmélete és 
gyakorlata " címu dolgozat megértésével. Bár én sem 
tudásban, sem tapasztalatban nem mérhetem magamat önhöz, 
azért megkérném, legyen szíves néhány apróságban 
felvilágosítani.

1. Idézek az 5. oldal második bekezdésébol:

„B eset: A kölcsönhatás során erohatás és 
energiadisszipáció is létrejön. Ilyenkor a két test 
együttes rendszerének energiája kisebb, mint a kölcsönhatás 
elott. Ha két testnek kölcsönhatás elott pozitív, vagy 
nulla volt az energiája, a kölcsönhatás során annyi 
disszipációs energia is elveszhet, hogy az együttes 
energiájuk negatív lesz. Köznapi szóval energiahiányuk lesz 
és ezért nem tudnak egymástól eltávolodni. Létrejön a 
kötött állapot. A kötési energia nagysága az a negatív 
értéku energia, amelyet vissza kell pumpálnunk a kötött 
rendszerbe, hogy a két test elszabaduljon egymástól (ez a 
szeparációs energia pozitív elojellel). Kötött állapot, 
azaz energiahiányos állapot csak vonzó kölcsönhatások 
esetén jöhet létre, taszító kölcsönhatások esetén a 
tapasztalatok szerint sohasem.”

Ezt a meghatározást úgy kell értenem, hogyha két 
agyaggolyót egymásnak csapok, akkor azok összeragadnak, 
mert az ütközés során a deformáció miatt, hoenergia 
szabadul fel, és így a két golyó energiája negatív lesz? De 
mi történik akkor, ha nem elég erosen csapom egymáshoz a 
golyókat, vagyis nagyon kicsi az a mozgási energia (majdnem 
nulla) amit eldisszipálhatnának, emiatt nagyon kicsi lesz a 
deformáció, így nagyon hamar létrejön a negatív energiájú 
állapot? Ekkor is összeragad a két golyó?

2. Idézek az 5. oldal negyedik bekezdésébol:

„ Az iskolákban (alsó, középso és felso fokon) tananyag 
Newton gravitációs törvénye. Sokan megtanulják és néhányan 
még emlékeznek is rá. Ha egy ilyen jó emlékezetu embert 
megállítunk az utcán és feltesszük neki a következo 
kérdést: van a világurben egy 100 kg-os ólom test és 2 
méterre tole elhelyezünk egy 1 kg-os ólom testet, mi fog 
történni. Az emberünk azt mondja természetesen, hogy az 1 
kg-os test keringeni fog a 100 kg-os test körül. Ha még 
Kepler III. törvényére is emlékszik, ki tudja számolni a 
keringési idot is. Jövök én, Sarkadi Dezso és azt mondom, 
hogy nem fog keringeni. Miért? Mert mindkét testnek 
pozitív, vagy nulla az energiája, a két test nincs 
gravitációsan kötött állapotban. A két testnek eloször el 
kell disszipálnia a kötési energiát. A két testnek le kell 
adnia egy nagyon piciny hoenergiát, amely a két testet a 
tér lokalizált részébe kényszeríti. Ha a két testet egymás 
felé lökjük, a két test között fellép ugyan gravitációs 
erohatás, mely mindkét tömeg pályáját eltéríti, de az 
elozoek értelmében nem fogják be egymást, nem fognak kötött 
rendszert alkotni.”

Ön itt azt állítja, hogy a két test között  „ fellép ugyan 
gravitációs erohatás, mely mindkét tömeg pályáját eltéríti 
”, tehát akár körpályára, vagy ellipszispályára is 
térítheti egyik test a másikat, „ de az elozoek értelmében 
nem fogják be egymást, nem fognak kötött rendszert alkotni 
”, vagyis az így kialakult kettos rendszer nem lehet 
gravitációsan kötött, stabil rendszer. Tehát keringhetnek 
ugyan egymás körül a testek, azok mégsem lesznek 
gravitációsan egymáshoz kötve. Ön szerint nincs ebben a 
kijelentésben ellentmondás?

3. Matekbol sosem voltam valami jó, ezért kérem javítson 
ki, ha valahol tévedek, vagy valamit nem jól értelmezek. A 
dolgozat 5. pontjának levezetésérol van szó. Idézek:
„Az M tömeg (például a Föld teljes tömege) gravitációs 
sajátenergiája felírható a következo alakban is:”

E(s) = - 1/2 ß M ^2 = - 1/2 ß (N m)^2 ,    (1)

ahol E(s) az M tömeg saját energiája, amit ha megengedi 
inkább jelölnék E(sM) –nek, és
( N m ) pedig ugyanaz az M tömeg szétosztva az ot alkotó N 
darab m rész között.
A következo képletben ön ezt a sajátenergiát felosztja az M 
tömeg kötési energiájává (Ec) és az N rész sajátenergiájává 
(Es), jelöljük ezt inkább E(sN) -el.

E(sM) = - 1/2 ß (Nm)^2 == - ( ßm^2 ( (N)N-1) / 2 ) - ( ßm^2 
(N/2)) .    (2)

Ahol:

E(c) = - ( ßm^2 ( (N)N-1) / 2 ) ,    (3)

E(sN) = - ( ßm^2 (N/2)) .    (4)

Majd kis filozófiai kitéro után azt írja:
„Az M tömeg sajátenergiája ezért abszolút értékben csökken 
a kezdeti sajátenergia levonásával: 

E(s) = - 1/2 ß (Nm)^2 – | - ( ßm^2 (N/2)) | = - ß m^2 (( N 
(N-1))/2) .”     (5)

Itt idézett bezárva.
A fenti képlettel az a gondom, hogy:
E(s) az valójában E(sM), hiszen mint írja: „ Az M tömeg 
sajátenergiája” –ról van szó,
- 1/2 ß (Nm)^2  tag értelmezése szintén E(sM), a fentebbi 
(2)-es képlet alapján
- ( ßm^2 (N/2)) tag jelentése pedig E(sN), a (4)-es képlet 
szerint.
Tehát az ön idézett (5)-ös képlete így néz ki:

E(sM) = E(sM) - | E(sN) | .    (6)

Értelmezve pedig: valamely M tömegü test sajátenergiája 
egyenlo a sajátenergiája minusz az öt alkotó részek össz 
sajátenergiáiának abszolút értéke. Valahol nem sérul itt az 
ön által annyira szívesen emlegetett energia megmaradás 
elve? Ön szerint van itt valami ellentmondás, vagy én 
vagyok rettento rossz matekból?

4. Utoljára hagytam az egyik legérdekesebb részt, amit nem 
kívánok kommentálni, de annyira apró és mégis akkora 
jelentoséggel bír, hogy mellette az egész dolgozat eltörpül.

„ Ezért egy olyan tömegnek, amelynek nem ismerjük a 
keletkezési történetét, nem tudjuk, hogy mennyi 
disszipációs energia szabadult fel a kölcsönhatási energia, 
illetve a sajátenergia révén.”


Köszönöm szíves figyelmét, és várom válaszát.

Nagy Sándor.