Gurukaim!

Ti mindent tudtok! (Ez nem hizelges akar lenni.  ;-)  )  Valaszoljatok 
egy kerdesre, legyszi, mert en passzolom: hogyan letezik az, hogy ha a 
PhotoStylerbe betoltok egy kepet, annak ellenere, hogy az 256-szinu, a 
Windoz sajat szinei, ertsd a fejlec, a hatterben  esetlegesen  lathato 
ikonok, stb. szinei TELJESEN e'pen maradnak, ergo az  sem  magyarazat, 
hogy amikor a palettara uj szin  kerul,  a  leheto  legkozelebbi  szin 
jelolodik ki lecserelesre. (Kivaltkepp, hogy a  szinek  grayscale  kep 
betoltese eseten is  megmaradnak.)  Tortenik  mindezt  raadasul  olyan 
uzemmodban is (1024x768), ahol a zsuga fizikailag sem bir tobbet, mint 
256 szin. Egyetlen tippem, amit el tudok kepzelni, az, hogy a  Windows 
rajon, hogy  a  256  palettaszinbol  melyek  azok,  amelyek  nincsenek 
felhasznalva a kepben, & ezekbol 'elcsen' egy parat (16-ot?).  Viszont 
mi van akkor, ha a kepnek mind a 256 szin kell? Mi  szinezodik  el,  a 
kep vagy fejlec?

Koszi: Nebulus, Chicago

> Felado : 

>	Meg tudna valaki mondani, hogy letezik-e olyan program, es ha igen, hol, amiv
e
>l egy PostScript file-t (*.prn - ugye ezt nevezik PostScript-nek?) meg lehet j
e
>leniteni a kepernyon?
>	Koszonettel
>
>		Peter

A PostScript egy programozasi nyelv, amit printerekhez fejlesztettek ki. A
lenyege az, hogy a printer nem olyan buta, mint a regi matrixprinterek, hanem
van benne egy szamitogep amiben van egy PS interpreter. A PS file, amit
letoltesz a printerbe nem a dokumentumodat tartalmazza szoveg vagy binaris
formaban, hanem egy PS programot, amit ha a printer vegrehajt eredmenyul a
dokumentumot kapod. Ha ugyes vagy, akkor a printer megoldja a problemadat
es kinyomtatja az eredmenyt, anelkul, hogy a draga gepidot mondjuk a Tetris
elol elvenne :-)

Namost hogy egy .prn file eppen PS-t tartalmaz, vagy nem, az mas kerdes.
Altalaban barmit, amit a printerre lehet direkt kuldeni a PC-n .prn -nek 
neveznek. Namost ha egy PCL file-t ledongolsz egy PS printerre, akkor
nem biztos hogy annak orul.

Vegul a valasz a kerdesedre, a keresett program a ghostscript nevu 
csoda, amit nagyon sok ftp site tarol mindenfele gepre.
Archie megmondja hol talalod meg.

Zoltan

Ugy tunik, a GURU-n is kialakulofelben van egy Amiga-vallashaboru. 
Talan tisztazni lehet nehany dolgot, mielott elfajul.

Az Amiga OS egy preemptiv real-time kernelre epul (exec), tartalmaz egy
integralt window managert (intuition) es egy GUI-t (workbench) es DOS-t.
Az OS legujabb verzioja igen sok olyan dolgot tamogat, ami nagyon modern
es objekt-orientalt, es nem talahato meg meg UNIX alatt sem. 
Termeszetesen van IPC, halozatkezeles es az osszes hasonlo. Az Amiga OS
legnagyobb hianyossaga (szerintem) a memoria vedelem es a virtualis memoria.
Ezzel a fo gond az, hogy 1985-ben a fiuknak csak 68000 allt rendelkezesukre,
ami meg akkor sem kepes on-demand VM-re, ha van hozza MMU-d (es nem DMA-d),
de nem volt, igy a hatekonysag ugyeben az OS _deklaralta_, hogy taskoknak
joguk van mas taskok memoriajaban turkalni. Emiatt aztan meg ma sem lehet MP
es VM rendszereket csinalni, kompatibilitasi okokbol. 
Az Amiga chipset grafikus felbontasa valoban joval alacsonyabb, mint egy
SVGA kartyae. Lehet venni hozza display kartyakat, amik egyebkent PC grafi-
kus chipeket hasznalnak, es igy nagyon jo kepeket lehet kapni. Mondjuk egy
1280x1024 24 biten mar nem annyira rossz...
Az is igaz, hogy egy (nem a legjobb!) grafikus kartya arabol mar lehet venni
egy 386-os gepet (monitor nelkul). 
Az Amiga OS nem POSIX compliant. Meg csak nem is UNIX-szeru. Ez persze megint
vallas kerdese, hogy ki mit szeret. Szerintem a UNIX-nak vannak olyan
tulajdonsagai, amik az Amigabol nagyon hianyoznak, es viszont. A POSIX pedig
csak egy szabvany, amirol mellesleg Denis Ritchie meglehetosen negativan
nyilatkozott a 'UNIX 25 eve' c. konyvben. 
Az Amiga 10 evvel ezelott (szerintem) a legjobb Personal Computer volt a 
piacon. Palyafutasa soran sokmindenben volt az elso. Az elso PC ami valoban
multitaskolt. Mar tiz eve volt neki mintavetelezett sztereo hangja. Ha jol
tudom, az elso PC, ami multimedia PC-ket jatszott (a CDTV ill. az A570).
Device fuggetlen interface-ek (az A1000-en mar volt egy generalizalt printer
interface-e, az applikacionak nem kellett a printerrol tudnia semmit),
Autoconfig (beledugsz egy kartyat, felbutitod a gepet es a kartya mar benne
is van, semmi tiprodas az interuptokkal, jumperekkel, driverekkel, stb). Az
uj OS formatumfuggetlen adatkezelese szerintem szinten elegge ugyes koncepcio.
(Csak mellekesen, erdekes, hogy egy csomo mas dologban, mint a network, a
GUI, stb. a Macintosh (ill. felresikerult elodje) volt az elso a PC vilagban.
A Mac sincs mar igazan a csucson. Az IBM-PC semmiben nem volt forradalmi vagy
kulonosebben innovativ, megis ez lett 'A' PC. Ilyen a vilag ... )
Csakhogy az elmult 10 evben az Amiga sokkal kevesebbet fejlodott, mint
az IBM klonok, amik raadasul pont a klonozas miatt egyre olcsobba valtak, ezzel
egyre nagyobb piacot hoditottak, ami meg tobb gyartot vonzott, es igy szepen
megy a dolog korbe-korbe. Ma az arak (legalabb is itt) ugy allnak, hogy egy
'486-os gepet 4M RAM 200M disk + SVGA monitor formaban megkapsz ugy
$2000-ert, egy Amiga 4000/040 6M RAM 200M disk $4500 + $800 a monitor, de
nem lehet kapni, miota a C= feldobta a talpat. 
Az is igaz, hogy viszont ha van egy Amigad, akkor $1300-ert vehetsz bele egy
'486-os PCt egy kartyan (es egybol van PC busz is !), ugy $700-ert egy
Macintosht egy masikon es akkor itt van a gepek orgiaja, egy dobozban.
Van meg egy-ket dolog, amihez hasonlo a PC vilagban nem letezik, mint peldaul
a Video Toaster vagy az OpalVision board, de meg fognak szuletni, es nem
ketseges, hogy olcsobbak lesznek, mint az Amiga verziok. Lehet, hogy kenyel-
metlenek lesznek, kicsit kevesebb tulajdonsaggal, de olcsobbak. MPEG rekor-
der az Amigara mar jo par eve letezik, ugy 5000 dollarert. A PC verzio, ami
kicsit kevesebbet tud, nemreg jelent meg, ugy 2500-ert. Hat ez az, Dadus !
Szoval, azt hiszem, hogy sajnos az Amigat nagyjabol le lehet irni, de nem
nagyon illik lenezni. Ma mar egyre inkabb csak az igazi fanatikusok turnak
rajta, egyre kevesebb a SW tamogatasa (bar ami free/shareware formaban
megszerezheto azert nem keves) es a HW gyartok is kezdenek kiszallni az
uzletbol. Az olyan Amy-k amikben 68030 v. 68040 van, kepesek a NetBSD-t vagy a
Linuxot futtatni, bar nem tudom, hogy van-e mart port. Vegul is minek, ha egy
fele annyiba sem kerulo PC-n ugyanugy elfutnak. (A Motorola vs. Intel az egy
masik vallashaboru.)


Ezek eddig nagyjabol tenyek, legalabb is remelem, hogy nem latszik nagyon, hogy
en is Amiga fan vagyok :-)
Innet kezdve mar egyeni kerdes, hogy ki mit szeret.

Zoltan

Sikerult-e valakinek az OS/2 Internet-package segitsegevel mas 
szolgaltatoval, mint az IBM SLIP kapcsolatot eletrekelteni?

Ha igen, megkaphatnam-e a megfelelo scriptet? Milyen infot kell tudni a 
szolgaltatotol az IP-szamokon kivul, hogy a scriptet meg lehessen 
konstrualni?

Kiprobaltam Windows alatt a Trumpet Winsock 2.0 + csomo ismert 
Internet-programmot az itteni EUnet-szolgaltatoval SLIPen keresztul egy 
14400 V42bis modemmel es minden mukodik igen szep sebesseggel es meglepo 
uzembiztonsaggal. Az OS/2 felepiti a kapcsolatot, de egyetlen application 
sem mukodik.

Otleteket koszonettel fogadok.

Udvozlettel: Szekacs Andras

Lengyel Zoli keresett olyan editort, ami...

>ami egyszerre ket szovegfile-t tud nyitvatartani , egyszerre a
>kepernyore tenni,
>koztuk konnyen "ugralni" , osszehasonlitasokat csinalni stb.

Nos, a Gnu-Emacs egy olyan editor, ami nem csak ilyen "bagatell"
trukkokre, hanem 1e+99 mas egyeb dologra is kepes. Tulkeppen az
osszes oprendszerre van verzioja. En mar evek ota ezt hasznalom
az egyetemi UNIX gepen es az otthoni PC-men. A dolog folyamatos
karbantartas alatt van, allandoan jonnek ki uj verziok.
(Ld. meg "gnu.emacs.*" newsgroupok). Nem allitom, hogy az osszes
rafineriat meg lehet ismerni egy perc alatt, de van egy kivalo
on-line help-je es a vegtelensegig a sajat izlesedre formalhato
egy .emacs inicializalo file-on keresztul.
A konkret problemadra a megoldas: M-x split-window-horizontally
C-x o utasitassal ugralhatsz az egyik ablakbol a masikba, stb.

A dolog olyan jol mukodik, hogy reggel elinditom ("emacs"), aztan
ebbol olvasom/irom a mail-jeimet (vm) , olvasom a newsgroupokat 
(gnus), inditok programokat (shell), fajl-muveletek vegtelen 
egyszeruek a directory-editorral (dired), sot, ezzel meg ftp-zni 
is lehet a vilagbol barhonnan (ange-ftp), sot, meg a jol 
megszokott TPU-Edt editort is tudom emulalni (tpu-edt-on), sot...
No, nem sorolom tovabb!

Az egesz software csomag szamos ftp helyen megtalalhato. Ha nem
akarsz a forditassal bibelodni, akkor ajanlom a kovetkezo helyet:
  :/pub/mirrors/msdos/emacs-19.24:
ahol a source-okon kivul a kesz exe-k is megtalalhatoak DOS ala.
Ennyit a Gnu-Emacs reklamozasarol ;-) Sok sikert hozza!

--Banati Jozsi--

>  writes on Tue Feb  8 11:07:15 CET in GURU #15

> Eppen hogy feltettunk egy Mosaic-ot amde meg problemak vannak vele.
> Pl hogy egy rakas cimnel aszongya hogy
> doing nameserver lookup on ....

A problema termeszetesen nem a Mosaiccal van, hanem a geped nem ismer se 
cimet, se nameservert ... Nem irtad, hogy milyen masinaval dolgozol, es 
ha pl PC, akkor milyen szoftverrel, de altalaban mindegyiknek megadhato 
egy nameserver opcio. A cimed alapjan az elte-n vagy, az ottani name 
server a darmol.elte.hu (157.181.3.1), ezt meg kell adni a TCP/IP kezelo 
programodnak, es onnan vig az elet.

A tobbkepernyos editorra jo pelda az emacs (/mikroemacs). A gond vele, 
hogy kicsit nagy, viszont mindent tud (tul kepp egy eletforma), 
mindenfele gepen fut. Helyhiany eseten a mikroemacs tudja a legfontosabb 
tulajdonsagait (tobb ablak pl).

						Pg.

      *--------------------------------------------------------------*
      *        Gabor Papp              Physics, Theory               *
      * Gesellschaft fur Schwerionen-  E-mail:     * 
      *     forschung (GSI) mbH        Tel: +49 6151 359 2754        *
      *      64220 Darmstadt           Fax: +49 6151 359 2990        *
      *      Postfach 11 05 52     _o     Don't trust a computer     * 
      *          GERMANY          /<,    bigger than you can lift    *
      *-----------------------__()\ ()__-----------------------------*

[This message is converted from WPS-PLUS to ASCII]

Hello!

Akad a guruk kozott olyan, aki Minolta 9000 fenykepezogepet hasznal?

Udv,
Gabor

[This message is converted from WPS-PLUS to ASCII]

Hello!

A ket kettosponttal (::) elvalasztott cim semmikepen nem jo, mert a VMS ket 
kettospont elott node nevet feltetelez. Az elvalasztojel a VESSZO.

$ MAIL [filenev]
MAIL> SEND
To: cim1,cim2,cim3

ahol: cim     - node::username
      filenev - opcionalis, ha van ilyen, ezt kuldi el a mail

Udv,
Gabor

>=======================================================
>Felado : 
>Temakor: > Temakor: PostScript megjelenites ( 13 sor )
>Idopont: Tue Feb  7 04:23:16 EST 1995 GURU #15
>- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>
>valo, de van binaris DOS ala is. Amugy egy PS file nem a kiterjesztese
>mitatt az ami. Ha bizonytalan vagy nezd meg az elso sorat:
>%!PS-Adobe........

A WP 5.1 postcript printer file-ja (QMS-810) viszont igy kezdodik:
%!
/wpdict 120 dict def 
wpdict begin 
/bdef   {bind def} bind def 
.. stb.

>=======================================================
>Felado : 
>Temakor: Igy szall el az OS/2  ( 33 sor )
>Idopont: Tue Feb  7 05:03:08 EST 1995 GURU #15
>- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>
>  A kezikonyv szerint ha DOS-t szeretnek akkor hasznaljam a Dual Boot funkciot
,
>es majd az OS/2 beli 'boot' paranccsal ujra tudok OS/2-zni. Nekem pont ez kell
a

Szerintem sokkal jobb, ha kulon particion van a ket op. rendszer. Igy is tudod
mindket op. rendszert futtatni, viszont nem keverednek es igy az is lehetetlen,
hogy az egyik tonkretegye a masikat.  A hatranya az, hogy altalaban ujra kell
particionalni a disk-et, aztan installalni kell a boot-managert, amibol a gep 
bekapcsolasakor valasztod ki, hogy melyik rendszert toltse be. A boot-manager
1MB-os kulon particiot igenyel, ami viszont szinten hatrany, ha kis disked van.
A DOS particio lehet viszonylag  kicsi is, hiszen a DOS programok tulnyomo
tobbsege fut OS/2 alatt, igy ezeket installalhatod a nagyobb HPFS particion. A
Windoswsnak viszont mindenkeppen a FAT particion kell lennie. Ha van meg 
egy szabad particiod, akkor azon kesobb akar egy harmadik op. rendszert 
(pl. LINUX) is installalhatsz es konnyeden hozzaadhatod a boot-manager 
menujehez. Egy 200MB-os harddisk eseteben peldaul 1MB boot-manager,
40MB DOS es 159MB HPFS particionalas egy az esetek tobbsegeben jo valasztas.

>  Tetszik viszont, hogy pl. a PINBALL2 elindul DOS emulacioban OS/2 alatt.
>Nem mintha jatszani lehetne vele, mivel a golyo negyedora alatt esik le, de
>azert ez nem semmi.

Probalj jatszani a DOS-box settingjeivel. Az ujabb jatekoknal mar azt is kozlik
,
hogy OS/2 emulalta DOS alatt milyen beallitasokat ajanlanak. Az en oreg
tetriszem pl. ketszer olyan gyorsan is tud futni OS/2 DOS alatt, mint native
DOS-sal. 

>=======================================================
>Felado : Czako Krisztian (Slapic)
>E-mail : 
>Temakor: Ekezetek WIN alatt, HPFS DOS alol ( 69 sor )
>Idopont: Tue Feb  7 11:30:37 EST 1995 GURU #15
>- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

> KZ> elonyosebb HPFS file-systemre formazol, akkor ez viszont a DOS-bol
> KZ> nem latszik.
>
>Pontosabban kulon driver (hpfs device driver) kell, hogy a hpfs file-systemet
>lasd. (Azthiszem a jelenlegi driverek csak olvasni tudjak.)

Ez igy van, pl az amos nevu memoriarezidens sharware program DOS-bol
inditva automatikusan mountolja a HPFS drivokat, de csak irni lehet rajuk.
Jelenleg a 3.15 verzional tartanak, elerheto pl. a hobbes.nmsu.edu-n.

>DOS ala is leteznek normalis (nem microfos) HD particionalok. Es azok le tudna
k
>vagni ujabb particiokat a HD vegen (FAT eseten ilyenkor elotte defragmentalni
>KELL!)

Valoban leteznek ilyen programok, de ha jol tudom, ezek nem 100%-osan 
megbizhatoak. Elozetes backupolas nelkul en nem kezdenek veluk 
kiserletezgetni. 

Zsolt

Hello, GURUk!

   Ugy dontottem, hogy megelozve a tovabbi 486 utanni betujelekre erkezo
kerdeseket (de jol hangzik!), mellekelem az osszes 486-os processzor, amit
gyartanak/gyartottak valaha is. Hat tessek:


 1.  INTEL
-----------
  a) i80486DX CPU
	bee'pitett FPU (Floating Point Unit - numerikus koprocesszor szepen
	magyarul).                                           
       	1989. aprilis
       	verzioi: 20 MHz, CMOS technologia           
		 25 MHz, CHMOS IV technologia
		 33 MHz, CHMOS IV technologia
		 50 MHz, CHMOS V technologia
	tokozas: 168-as PGA (Pin Grid Array)
	tranzisztorok: 1 200 000

  b) i80486SL CPU
	i80486DX + DRAM vezerles + ISA vezerles + SMM (System Management
	Mode - rendszervezerles)
	verzioi: 25 MHz CMOS
		 33 MHz CMOS
	tokozas: 196-os PQFP (Plastic Quad Flat Package)
	
 c) i80486DXL CPU
	i80486DX + SMM + power saving features (energiavezerles)
	CMOS technologia

 d) i80486SX CPU
	kikapcsolt FPU.
	1991. aprilis
	verzioi: 16 MHz
		 20 MHz
		 25 MHz
		 33 MHz mind CMOS technologia
	tokozas: 168-as PGA vagy 208-as PQFP

 e) i80486SXL CPU
	i80486SX + SMM + power saving features
	CMOS technologia

 f) i80486DX2 CPU
	i80486DX megduplazott belso orajelfrekvenciaval
	1992. marcius
	verzioi: 20/40 MHz
		 25/50 MHz
		 33/66 MHz
		 40/80 MHz - tervezett !!!
		 50/100 MHz - tervezett !!!

 g) i80486DX4 CPU
	i80486DX megHAROMSZOROZott belso orajelfrekvenciaval + 16 kbyte
	cache, benn 3.3 V, kinn 5 V
	1994. marcius	
	verzioi: 25/75 MHz
		 33/100 MHz
	0.6 mikros biCMOS/CHMOS technologia
	tokozas: 168-as PGA vagy 208-as PQFP
	tranzisztorok: 1 600 000

 h) i80486SX2 CPU
	i80486SX megduplazott belso orajelfrekvenciaval.
	verzioja: 25/50 MHz


 2. IBM
--------                                         
  a) 486DLC CPU
	386DX-es mag, 16kbyte cache, CMOS technologia, 386DX-szel kompatibilis
	labkiosztas
  b) 486DLC2 CPU
	486DLC megduplazott belso orajelfrekvenciaval

  c) 486SLC CPU
	386SX-es mag, 16kbyte cache, CMOS technologia

  d) 486SLC2 CPU
	486SLC megduplazott belso orajelgeneratorral
	verzioi: 16/32 MHz
		 20/40 MHz
		 25/50 MHz
		 33/66 MHz
		 40/80 MHz
	tokozas: 100-as MQFP (386SX kompatibilis labkiosztas)
	tranzisztorok: 1 349 000

  e) 486BLX CPU - Blue Lightening
	486DX-es mag, 16kbyte cache, 3.3 V
	verzioi: 15 MHz
		 20 MHz
		 25 MHz
		 33 MHz
	0.8 mikros CMOS technologia
	1 400 000 tranzisztor

  f) 486BLX2 CPU 
	ugyanaz, mind eddig
	verzioi: 15/30 MHz
		 20/40 MHz
		 25/50 MHz
		 33/66 MHz

  g) 486BLX3 CPU
	verzioi: 15/45 MHz
		 20/60 MHz
		 25/75 MHz
		 33/99 MHz
  
  h) 486BLDX2 CPU


(Holnap folytatom)

        Minden jo- es rosszakaromnak elvtarsi udvozletem

                                     Csank Peti

PS:
    azaz Andra'snak:
  -------------------------------------------------
    a ko:vetkezo~ket nem mosakoda'snak sza'nom:
     - uto'lag rajottem, hogy a leve'l egy kicsit (nagyon?) durva'ra
       sikeru:lt (bocs az e'rintettekto"l)
     - nem tartom magam szake'rto~nek, csak igyekszek mine'l to:bbet
       tudni abbo'l, illetve arro'l ami e'rdekel (nevezetesen hardware),
       erro~l me'g annyit, hogy a lo'nak ne'gy la'ba van ...; senkit sem
       akartam tudatosan fe'lrevezetni, u'gy gondoltam, ha leirom, ezzel
       csak segitek egyeseknek
     - reme'lem azt elhiszed nekem, hogy az adatokat nem a kisujjambo'l
       szoptam ki, hanem a szakiradalmakbo'l.
       (CHIP, PC World, PC Magazin, PC Revue, Computerworld, stb.)
       Arro'l pedig nem e'n tehetek, ha ezekben hiba'san jelennek meg egyes
       adatok. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy ezek a sajto'terme'kek a
       hiba'sak.
     - A tranzisztorsza'mokon nem akarok vitatkozni, ma'r e'n is ra'jo:ttem,
       hogy "aha'ny ha'z, annyi szoka's", e'n a leggyakorta megjeleno"
       adatokat irtam le.
     - Eze'rt is do:nto:ttem u'gy, hogy leadom az o:sszes 486-os processzor
       lista'ja't. A gyu"jteme'ny terme'szetesen nem az e'n mu"vem, valahol
       a ha'lo'zaton tala'ltam. Ehhez semmit nem irtam hozza', csak lefordi
       tottam, u'gyhogy a benne le'vo" adatoke'rt (fo"leg a tranzisztor-
       sza'moke'rt) nem va'llalok felelo"se'get.

sziasztok.
a tin egy nagyon aranyos kis programm a newsgroupok olvasgatasara, a
gopherhez hasonloan lehet lepegetni vele a newsgroupok kozott.
egyszoval en nagyon szeret(t)em. egeszen mindaddig, amig rajottem, hogy
itt a gorogok news-servere totalisan halott, es 1993 december ota nem
erkezett semmi ujdonsag ide. hogyan mondhatom meg a tin-nek, hogy egy
masik nntp-serverhez kacsolodjon (pl. ludens.elte.hu) ??

kosz minden segitseget:

gabor athenbol

> =======================================================
> Felado : 
> Temakor: olyan text editort keresek, ( 22 sor )
> Idopont: Tue Feb  7 11:41:58 EST 1995 GURU #15
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

> ami egyszerre ket szovegfile-t tud nyitvatartani , egyszerre a
> kepernyore tenni,
> koztuk konnyen "ugralni" , osszehasonlitasokat csinalni stb.

> konkret alkalmazas (pl.)
> - bal oldalt az angol szoveg    jobb oldalt a forditas
> - bal oldalt az akarmilyen szoveg   jobb oldalt a megjegyzes,
>   utalasok..
> - ket akarmilyen file-t osszehasonlitani, hol van koztuk elteres.

> Udv,
> Lengyel Zoltan

Platform?
Ha Windows, vagy Windows/NT, a legjobb freeware multi-file
szovegszerkeszto a Programmer's File Editor (PFE)

==== a help file-bol: ====

Where To Get It

Programmer's File Editor is available from a wide range of archive sites
throughout the 
world. New releases are uploaded by the author to three major archives:

-	For those at UK Higher Education establishments on the JANET network, copies 
are placed on the micros.hensa.ac.uk archive
-	For those with Internet access, copies are posted to ftp.cica.indiana.edu and
 
wsmr-simtel20.army.mil

The versions on these archives will be the definitive latest releases. Note
that files can 
take a long time to be placed in their final directories on CICA, so check
in the uploads 
area (and any subdirectories this contains) first.
The author also passes releases to the moderator of the
comp.binaries.ms-windows 
group on Usenet, and posts announcements to the comp.os.ms-windows.announce 
group.
Though not posted there by the author directly, copies will normally be
available on 
CompuServe within a few weeks of release, in the WINSHARE forum.
>From here it will gradually spread to other repositories: if you know of an
archive or BBS 
in your part of the world that doesn't yet have the latest release, please
upload a copy 
there too.

============= idezet vege ============

Olyan szovegszerkesztorol nem tudok, amelyik ket, kulonbozo nyelvu
fajlt osszehasonlit :-(.

Viszont ket, tobbe-kevesbe hasonlo fajlt a windiff lesz szives
osszehasonlitani. Microsoft, VC++, illetve NT Resource Kit. Nem
tudom, hogy van-e 'csak ugy', nezd meg:
http://www.microsoft.com/

Janos Jozsef

> =======================================================
> Felado : 
> Temakor: Hypertext editort keresek ( 4 sor )
> Idopont: Tue Feb  7 10:28:43 EST 1995 GURU #15
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

> ftp cimert vagy egyeb otletert cserebe orok halamat.. (ha'la'mat ;-)

> Udv,
> Lengyel Zoltan

Platform?
A legtobbre lasd:
http://www.ncsa.uiuc.edu/SDG/Software/WinMosaic/HtmlEditor.html

(Maganvelemeny: en a legtobbet kiprobaltam, szerintem egyik se nagyon jo.
A HotMetal annyira intuitiv es grafikus, hogy fogalmam sincs, mi tortenik
benne. Jelenleg, ha nagyon publikalhatnekom van, Notepad-ot, vagy ha sok
idom van, a cu_html makro csomagot hasznalom.)

Janos Jozsef

Van valakinek otlete, hogyan lehet kiszamolni egy egysegnyi felulettel 
erintkezo molekulak szamat? A problema a kovetkezo: adott egy felulet,
ami egy x molaritasu oldattal erintkezik. A kerdes az, hogy hany molekula
oldott anyag erintkezik a felulettel. Hogyan kell a diffuziot belevenni
a szamolasba? Lehet, hogy trivialis a megoldas, de en mar nem emlekszem
semmire a kolloidikabol stb ami esetleg segitene.
                          Attila 
      

1. olyan software-t keresnek, amely lenyegeben semmi mas csak egy sakktabla a
kepernyon, amelyen tudom mozgatni a babukat. A programnak nem kell
interaktivnak lennie. Ugyancsak megirhatnatok, hogy van-e valami kenyelmesebb
modja a sakknak mint rendszeresiteni egy-egy tablat a terminalok mellett es
megirni egymasnak naponkent a kovetkezo lepest. (baratom intezmenyi
komputere, Pesten, naponta egyszer kommunikal valamelyik egyetemi serverrel)
2. Az is erdekelne, hogy van-e koztetek olyan aki mar
rajzolt sakk tablat e-mail uzenet formajaban, jatszott-e vele es mik a
tapasztalatai. Gondolom borzalmas lehet, de hatha valami elkerulte a
figyelmemet.

A gurut nem olvasom (meg is latszik a naivitasomon). Kerlek a fenti cimre
irj.
Koszonettel
Kantor Barna

A Notabene szerkesztoben 9 ablak van amikben kilenc file futtathato 
egyszerre. En rendszeresen harom ablakot hasznalok; nalam az elsoben torok 
szoveg fut, vizszintesen keresztbevagva alatta az angol forditas, es egy kis 
jobb sarki ablakban pedig a szojegyzek. Egyszerre latom mind a harmat es 
ugralhatok egyibol a masikba, masolhatok is, sot ket fajlot egyszerre 
mozgathatok is.

A Notabene-ben van angol, magyar, cirill, heber, es gorog, es torok 
beturendszer, es nyelveszeknek hasznos IPA betukeszlet is. Nekem csak 
egy arab betukeszlet hianyzik, de azt is igerik "majd."

Kell hozza egy elegge gyors CPU, es jo videokartya. Csak DOS-ban megy. 
Sajnos nem ingyen program. New Yorkbol arusitjak, telefonuk:

212 334-0445.

Bayerle Gusztav

Varadi Pista kerdesere:

	Igen. Az altalam ismert 6 video szabvany kozul 5 a kulonbozo
szinkodolasi szabvanyokat (PAL/NTSC/secam) kulonbozo keppen
rogziti. Altalaban egy PAL felvetelt egy SECAM (egynormas) video csak szininfor
macio
nelkul tud lejatszani (Vannak ritka kivetelek). Az a csoda vagy inkabb
toketlenseg, hogy egy szalagra hol PAL hol SECAM rendszerben keszul
felvetel, mindennap megtortent eddig is ha valaki a TV1-et is folvette
meg valamelyik muholdas adast is. Mivel Magyarorszagon (ahol az orosz es
az osztrak adast is lehet fogni) a ketnormas TV-k es videok terjedtek
el, ez ma mar senkinek sem tunik fel.
	Egyebkent a szin normak kozti atalakitas nem negy vasziszadasz
erre jo bizonyitek hogy a nyolcvanas evekben a Orion TV-k ugy vettek a
SECAM adast hogy elobb atalakitottak PAL-a (pontosabban pszeudo-PAL-a)
es utan a PAL adasra kifejlesztett elektronikaval dolgoztak fel a jelet.
	Ha valaki az ocean tulso partjarol hoz kazettat nem a
szinszabvanyok konvertalasa a problema (az NTSC meg kozelebbi rokona a
PAL-nak mint a SECAM) hanem az hogy a USA-ban masodpercenkent 30 kepet
tovabbitanak mig europaban csak 25-ot.(a sorok szama is kulonbozik....)
Ezt  nem lehet egyszeruen
atalakitani, a kepeket tarolni kell egy kozbenso memoriaban-ben es mas 
sebesseggel lejatszani . 
	Az elso mondatban emlitett hat video szabvany kozul a Beta a kivetel:
ott meg lehet azt csinalni, secam videoval secam jelet veszunk fel aztan
egy pal videoval pal jelet jatszunk le ugyanarrol a szalagrol. Bar az
idoalap problemat itt is csak digitali tarolassal lehet feloldani.

	Konkluzio: az atalakito nem a szinszbvanyok miatt digitalis es draga,
hanem a kulonbozo idoalapok miatt.

			*	*	*


	Mivel a tema erdekes, sokretu, kiterjedt , terjedelmi okokbol
sok dolgot nem erintettem. Kerdesekre szivesen valaszolok.

	386-vs 486 ugyben koszonom a sok hozasszolast kiegesziteset
javitast azt hiszem ekkora aradathoz az vezetett hogy megprobaltam a
kiterjedt, sokretu stb problemat egy mondatba foglalni.
	Tehat ebben az esetben is amit leirtam az (tudasom szerint)
igaz, de  nem a teljes igazsag.

Kedves GURU-logusok,

Erdekelne, hogy dolgozik-e , hasznalt-e, vagy egyaltalan kozelebbrol latott
e valaki egy Dual Pentium Processor eroditmenyt, (PC ket procival persze),

s igaz e, hogy a Windows NT legujabb 3.50 valtozata mar egeszen jol kihasz-
nalja a ket proci-t, sot mi tobb, megbizhatoan gyors is.
Bevasarlas elott allunk itt ( a ceg ugyertem),  mindket dolog eleg uj, nehez
meglevo hasznalokat talalni ....

Minden hozzaszolast, sejtest es joslatot orommel konstatalnak (nek?)

Nandi

Nandor Nemeth                         "Latiatuc feleym zumtuchel mic vogmuc.
R & D. Mechanical Design Dep.          ysa pur es chomuv uogmuc...".
SCITEC LIMITED                                                        _--_|\  
3 Apollo Place                        Phone  : +61 2 428 9568        /      \ 
Lane Cove NSW 2066                    Fax    : +61 2 418 9933        \_.--._* 
AUSTRALIA                             AAARNet :         v

Hello!
  
 Eloszor egy valasz: tobb filet nyitva tud tartani szinte barmelyik 
prrogramozasi nyelv szovegszerkesztoje. En special a TurboPascal-t hasznalom 
ilyen celra. Mar lattam egyszeru szovegszerkesztotol is ilyet (pl. Brief), de 
szerintem nem tul kenyelmes.
 Es egy hozzaszolas: azert az Amiga nem teljesen halozat nelkuli gep. Itt 
Szegeden, a JATE-n eppen most kotottek fel ket Amigat az Internetre. FTP, 
Telnet, rlogin, meg egyebek mar mennek, ra is lehet jelentkezni tavolrol. Azt 
hiszem, felnapi munkatol nem is rossz.
 Viszlat!
 
           
           
               Barna Janos
       /

Hi Zoty!

Olyan editort keresel, amiben tobb ablakot lehet megnyitni. Nos a Borland 
fejlesztorendszerei ilyenek, gyakran szovegszerkesztesre is a Pascal 
7.0-at hasznalom. Sajna alapesetben egymas ala rendezi az ablakokat, 
kezzel kell oket egymas melle tenni, de Turbo Vision-ben semmi perc alatt 
lehet irni egy szovegszerkesztot, ami alapertelmezes szerint egymas melle 
teszi az ablakokat. (Ennek viszont hatranya, hogy csak 64k-s file-okat 
bir el, mig a BP IDE megbirkozik megabyte-os file-okkal is.)

Egyebkent valaki ajanlotta az emacs-ot, az is jo, csak szokni kell. Nekem 
pl. a JOVE nevu leszarmazott is eleg szimpatikus.

File-ok osszehasonlitasara hasznalj valamilyen utility-t, pl. a DOS-ban 
is van egy fc (file compare) program, kezdetnek megteszi, de meg jobb a 
GNU altal implementalt diff (legalabbis ugy emlexem, hogy van ilyen) ezt 
PC-n is hasznalhatod. Ennek is vannak leszarmazottai (foleg unix-ban 
megvalositva) amelyek persze meg jobbak...

Dani

"" writes:

> szoval hogy tudom okelmet atiranyitani egy www nameserverre hogy
> megtalalja szegenyke amit kerek tole ?

Tudomasom szerint nincs ilyen, hogy 'www nameserver', mert a TCP/IP
protocollt hasznalja a www is, ott pedig a nameserver adva van. 

Tovabba: Milyen kornyezetre raktatok azt a Mosaicot, mert nem mindegy. Ha
PC es Windows, akkor kell lenni valahol pctcp-nek, vagy mstcpip-nek, vagy
barmilyen tcp/ip protokollt kezelo programnak, ahol meg kell adni (pctcp
eseten a pctcp.ini fileban) a nameserver es a gateway hostok ip cimet.
Szerintem az ELTEN biztos van egy-ket UNIX-os gep, amelyik ellatja a
nameserveri stb. feladatokat.

UNIX kornyezetben kicsit mas a dolog, pontosan(?!?!?!?) en sem tudom, de
UNIX-os gepnek is kell legyen nameservere, meg ha az o maga is. Hogy itt
hogyan kell konfiguralni, azt nem tudom, nem vagyok meg igazi UNIX
buherator, talan 10-20 ev mulva (;-)))))))

Javaslatom: probalj erdeklodni a rendszeradminisztratorodnal (Hacsak nem
te vagy az :-)).

Ezek utan nem tudom, mennyit segitettem. Most jutott eszembe, hogy en PC-n
a Netscape-t hasznalom, amit komplett PCTCP v3. csomagban kaptunk, es nem en
installaltam.:-<<<<<. UNIX alatt (SG Indy, IRIX 5.2) pedig az NCSA X-Mosaicot.


> Temakor: Hypertext editort keresek ( 4 sor )
> 
> ftp cimert vagy egyeb otletert cserebe orok halamat.. (ha'la'mat ;-)
> 
> Udv,
> Lengyel Zoltan
> 

Elozo leveled alapjan azt hiszem html dokumentum szerkeszteshez kene, ha
igen, akkor van egy windo'zos proggy, a HTMLED. Egesz kenyelmesen
hasznalhato (De ezt el ne mondjatok a Billy Gatesnek!!!!!), hogy hol
lehetne megszerezni, azt nem tudom, probalj archie-val vagy veronica-val
vagy wwww-vel rakeresni. Nem emlekszem, de talan az NCSA ftp serveren rajt
van, ott biztos talalhato sokfele kornyezetre.
CIM: www.ncsa.uiuc.edu, ftp.ncsa.uiuc.edu.

Es meg egy otlet: hypertextet en a Norton editoraval is szerkesztettem,
persze kicsit tobbet kell gepelni.

10 telettel:

Osi Robert		>Getting started: To use this software you should
(36-72)327-622/4181	>have at least 100 billions of neuron connected
	>ones by others in your brain, and 2 eyes, and ......

Hello guruk,

latom orvendetes az erdeklodes a linux irant. Hadd egeszitsem ki az
alabbi hozzaszolast:
  > Hatarokon belul rekedt magyarok! Az ftp.kfki.hu gepen kezdjetek  
  > kutoraszni a /pub/linux directory-ban. A sunsite tukorkepe.
ket fontos Linux gep mirrorjarol tudok Bp-en:
    sunsite.unc.edu       ftp.kfki.hu
    tsx-11.mit.edu        ftp.bme.hu
Ezek a gepek persze anon ftp-vel elerhetok. DE:    
A ket emlitett hazai mirror site sysadminjai (Allah novelje hosszura
szakallukat) lehetove tettek, hogy a linux-ra vonatkozo reszek barki
altal mountolhatok NFS-en keresztul. Ez nagyon kellemes tud lenni, ha
gyorsan akar valamit megkeresni az ember, vagy sok cuccot akarsz 
atmasolni. Az igazi nyereseg azonban az, hogy installalni is lehet
NFS-en keresztul a linux-ot (legalabbis a Slackware distribution-t).
Roviden:
   Slackware Linux installacio NFS-en keresztul:

   Csinalj 2 lemezt 'rawrite'-tal (megtalalod a mirrorokon)
    - bootdisk: scsinet
    - rootdisk: amit akarsz pl. color144
   Egy ures formattalt harmadik floppyt keszits elo, amibol
       majd a sajat gepedhez valo boot lemezt tudsz csinalni. Tobb
       lemez nem kell!
   Eloszor bootolj a boot lemezrol, majd kovesd az utasitasokat. 
   Az installalasi opcioknal source-kent valaszd az NFS-t!
    
   A source nfs drive IP cime: 152.66.115.2 (ftp.bme.hu)
   A source dir:  
     /d3/ftp/pub/unix/Linux/distributions/slackware/slakware

   Hasznalhato az ftp.kfki.hu is (ott persze mas az IP es a source 
     dir is).
   A source dir ellenorizheto egy mar mukodo Linux geprol a
      showmount -e hostname         paranccsal.
      (ahol persze a hostname helyett valamelyik mirror gep neve kell)

Nagyon remelem, hogy az emlitett NFS kiajanlas a jovoben is publikus
marad! Ez valoban igen nagy segitseg a hazai linuxolo nepeknek!

-------------------------------
>  .....
>  Am ekkor a gepben levo viruskapkodo (ChipAwayVirus) kiabalni 
>  kezdett, hogy valaki irni akarja a boot szektort ! Hoho, en nem 
>  akarok OS/2-re visszavaltani defaultban, csak eppen el akarom 
>  inditani.  Mondtam tehat hogy ne engedje. Am ekkor mar sem 
>  config.sys sem autoexec sem command.com nem volt, viszont
>  a boot szektorban DOS maradt.
>  Igy sem az OS/2 sem a DOS nem volt hajlando elindulni !
>  Ott maradtam egy zombi geppel.
>  .....
Nagyon hasonlo esetem volt nekem is, csak eppen nem dual-boot, hanem
Boot Manager konfiguracioban, a CHECKVIR cimu remekmuvel. Csak
megerositeni tudom: nagyon vigyazzatok, ha egy OS/2-s gepre DOS-os
boot szektor vedelmet raktok! Ezeket a programokat nem ugy irtak, 
hogy OS/2 mellett is rendesen mukodjenek. Csak mellesleg, ez nem az 
OS/2 hibaja hanem a programok iroi nem gondoltak olyan esetre, hogy 
ugyanarrol a geprol a DOS-on kivul mas op. rendszert is boot-olhat az 
ember. OS/2 alatt tokeletes boot szektor vedelmet ad a Gammatech 
utilities cimu program. Emellett igazi undelete, FAT es HPFS 
defragmentacio stb funkciokat ad. (Csak egyetlen baja van: fizetni 
kell erte). 
-----------------------------------

> Szoval nagyon halas lennek ha valaki meg tudna mondani hogyan lehet 
> PC-bol PCTCP/IP protokoll alatt NFS szervert csinalni. Vagy 
> barmilyen mas modot ajanljatok amivel ket PC lathatja egymas 
> wincsijet, es ami fent emlitett protokollal osszefer. A PCTCP 
> dokuja csak a mountolast taglalja abban az esetben ha mar 
> megtortent a shareles egy szerveren. Es lehetseges serverkent
> felsorol nehany geptipust, koztuk PC-t is. Tehat kell lennie egy 
> megoldasnak.
> Vasarhelyi Attila

Ha arra gondolsz, hogy DOS/win alatt akarsz NFS servert, akkor 
legjobb, ha gyorsan elfelejted az egeszet. Meg az NFS kliens utan 
se marad valami huu de sok memoria a DOS-nak.

  Ha tenyleg akarsz NFS servert (es ugyanakkor DOS/win programokat
akarsz a kerdeses gepeken futtani) akkor vedd meg az OS/2 + IBM TCPIP 
2.0 programokat. Igy meg (az OS/2-n at) nemcsak lokalis winchestert,
hanem Netware drive-ot is exportalhatsz NFS alatt.
  Ha csak NFS servert akarsz, egy dedikalt gepen, akkor LINUX! Ez
ingyen van, mukodik, es egyebekre is nagyon jo.

                                               Udv: Laci
                                               

> ----------------------------------------------------------------------
Laszlo L Tornoci                            Inst Pathophysiology
E-mail:                  Semmelweis Univ Med School
                       Nagyvarad ter 4.
fax:    (36-1)-113-8090                     Budapest, H-1089, Hungary
> ----------------------------------------------------------------------

A regi file -jaim kozt talaltam. Mivel soha az eletben nem
probaltam ki ezeket az infokat, igazabol nem tudom, hogy mennyire
megbizhatoak.

Csatlakozo'kioszta'sa:

              +---+                             Jelmagyara'zat:
        +5V   | o +--+                  I  -elso" botkorma'ny
              |    o |  +5V             II -ma'sodik botkorma'ny
  I/1. gomb   | o    |                  X  -vi'zszintes bemenet
              |    o |  II/1. gomb      Y  -fu:ggo"leges bemenet
        I/X   | o    |                  GND-fo:ld
              |    o |  II/X
        GND   | o    |
              |    o |  GND
        GND   | o    |
              |    o |  II/Y
        I/Y   | o    |
              |    o |  II/2. gomb
  I/2. gomb   | o    |
              |    o |  +5V
        +5V   | o +--+
              +---+

        A botkorma'ny: Ke't nyomo'gombbo'l, valamint ke't potme'terbo"l a'll.
A nyomo'gombok a fo:ld e's a bemenet ko:ze' vannak ko:tve. A potme'terek (
100KOmega, lin) a ta'pfesz e's a bemenet ko:ze' keru:lnek.
        Veze'rle'se:
Ci'm     R/W     Funkcio'
0x201   W        Az ido"zi'te'si folyamat indi'ta'sa. A potenciome'terek
                 a'ltal ke'pviselt ellena'lla'se'rte'k a jel megjelene'se'hez
                 szu:kse'ges ido"vel ara'nyos. A kii'rt e'rte'k tetszo"leges
lehet. 0x201   R        A'llapotregiszter:

                | 7   6   5   4   3   2   1   0 |
                +-------------------------------+
                  |   |   |   |   |   |   |   +---  I/X
                  |   |   |   |   |   |   +-------  I/Y
                  |   |   |   |   |   +-----------  II/X
                  |   |   |   |   +---------------  II/Y
                  |   |   |   +-------------------  I/1. gomb
                  |   |   +-----------------------  I/2. gomb
                  |   +---------------------------  II/1. gomb
                  +-------------------------------  II/2. gomb
                 A jel megjelene'se'nek ido"pontja:
                        T [mikros] = 24.2 + 11*R [KOmega]
                 Az XT -ben me'g nincsen olyan BIOS rutin mely
kezelne', az AT azonban ma'r ismeri. A BIOS 15h megszaki'ta'sa, 84h
alko'ddal leolvassa az o:sszes potme'ter a'lla'sa't, a gombokkal
egyu:tt.

Kezelo": INT:    Fko'd:   Bemenet:        Kimenet:

BIOS    15h     84h     DX=0            AL -ben a leolvasott
                                        billentyu"k a'lla'sa.
                        DX=1            A koordina'ta'k e'rte'kei.
                                        AX= I/X
                                        BX= I/Y
                                        CX= II/X
                                        DX= II/Y
                      ------------------------------------
   Kerdesem (ha mar it vagyok :) > Miert lehet az, hogy az altalam
irott Windows -os progi dialogusablaka:
    - Nincs cime
    - Nem lehet mozgatni
    - Ha becsukom, akkor a parentwindow nem kerul automatikusan aktiv
      allapotba?
   Valahol az ablak tipusa korul lehet baj, de isten bizony mar
minden variaciot kiprobaltam. (asszem...)
   Leslie J. Pere      Turbo Pascal 7.0 Language Guide p. 302 (Index):
(36-72) 411-433/3262   "recursive loop See recursive loop"

Pataki Istvan kerdezte, hogyan mukodik a PC game-portja, valamint az analog
joystick. A pontos bekotesre sajnos nem emlekszem, ha fontos, megprobalom
kitalalni, hol is lattam, de a mukodesi elv a kovetkezo:

A game portot a 220h I/O cimen lehet elerni. Olvasakor a kapot byte bitenkent
ertelmezendo (kiosztasra szinten nem emlekszem), 4-4 bit 1-1 joystick. Ebbol
2 a joy ket gombjanak allapotat mondja meg, 2 pedig a helyzetet. A helyzet
meghatarozasahoz iranyonket 1-1 bit tartozik tehat. Ha a fenti (220h) I/O cimre
kiirunk egy byte-ot - mindegy, hogy mint, az iras tenye szamit - akkor az
iranyokra vonatkozo bitek valtanak (hogy 1-bol nullaba, vagy forditva azt megin
t
nem tudom), majd a joy helyzetevel aranyos IDO" utan visszaternek alaphelyzetbe
.

Maga a joystick nem mas, mint iranyonkent 1-1 potmeter, a 220h cimre iras pedig
a kartyan egy astabil multivibratort indit el, aminek idozito RC tagjaban az
ellenallas a joy-ban levo poti. (Termeszetesen mindez 4 peldanyban, a 2 joy 2-2
iranyara.)

Roviden ennyi, elnezest a sok bizonytalansagert, de remelem legalabb az elv
ertheto volt, es ez alapjan el tudsz indulni. Valahol mar lattam a pontos
kiosztasokat is, de mar arra se emlekszem hogy hol.

Udv:
        Horvath Attila

ps.: Koszonet mindenkinek aki a hangkartyaval kapcsolatos kerdesemre reagalt.

Kedves Zoltan!

   Az altalad kivant celra nagyon alkalmas a "KEDIT" nevu editor. 
Kicsit fapad a kezelese, de nagyon sokat tud.

pi

Tobb ilyen is van. Peldaul a KEDIT tud olyat, amit te kertel. Azt mos
nem tudom, hogy file comparet tud -e csinalni, de ha nem, leprogramozhato,
mert egy igen powerful macro language-ja van neki, leginkabb a PL/I-re
emlekeztet ;->
Ha igaz, a pE (Personal Editor) is tud hasonlo screen splittinget.
Prof (disclaimer as usual)

Sziasztok!
    Meg tudna valaki mondani, hogy mikor lesz az IFABO?
Pontos informacio kellene, mivel szallast kell foglalnunk Pesten.
    Elore is koszonok minden informaciot..
            Falu

Hello guru-k!
Itt az ideje, hogy en is megszolaljak.

1. Eloszor is a PostScript-tel kapcsolatban:
En eddig a ps-allomanyok megjelenitesere csak egy modszert ismertem.
Van egy alchemy1.5 -os verziom, ami PostScript kiegeszitessel van 
ellatva. Remelem, mindeki tudja, hogy mirol van szo. (Van mar 1.7.7-es 
verziom is, de az nem tud ps-t).
Szoval, ezzel kikonvertalom a megfelelo oldalt amit olvasni akarok,
(pl. tiff-be), ezutan megnezem vmi. viewerrel.Elonye, hogy szines 
oldlakkal is tud dolgozni.
Namost, mi az a ghostcript? Hol lehet megtalalni(pc-re).Valaki 
felvilagositana?

2. Bardossy Lajosnak :
Nem tudom hogy eddig milyen zenei proggykat sikerult osszeszedni,
de szerintem az egyik legjobb zeneszerkeszto(mod,s3m) a 
StreamTracker.(a verzioszam most nem jut az eszembe) Ha kell, ezt el 
tudom kuldeni. Ezenkivul meg vannak masok is, ha meg erdekel, majd 
megnezem otthon rendesen.

3. Mar megint C-64!
Koszonet mindazoknak, akik irtak C-64 cucc lelohelyekrol.
A c64s11bd-verzio eleg jo! Itt mar lehet vegre valasztani a lemezek 
kozott(.d64), csak ez meg a resetet nem tudja. Nade ez csak shareware.
A zene is sokkal jobban szol.
Nem tud valaki olyan helyet, ahol c-64-rol atmasolt programok vannak?

------------------------->
      Feher Robert
   
   Nyiregyhaza,Hungary
<------------------------

Kerdes a gurulokhoz!

A crypt nevu alap unix parancsnak van-e valamilyen elerheto,
beszerezheto verzioja? Ugyanis barhogy keresem sun-okon, linux-ban az a
szoveg fogad, hogy ezt bizony az usa-n kuvul nem... Marpedig eddig
HP-ken ugykodve teljesen termeszetesnek tartottam, hogy van, es
hasznaltam is neha. Akkor most ott illegalis a lete?

Ha nem is pont a crypt, de valami hasonlo szintu titkosito nem
szerezheto be teljesen legalisan? Ha ugyanis a levelezo programokba be
van epitve, akkor kulso parancskent sem lenne sokkal nagyobb vetes a
szabalyok ellen.


Chris

> ami egyszerre ket szovegfile-t tud nyitvatartani , egyszerre a
> kepernyore tenni,
> koztuk konnyen "ugralni" , osszehasonlitasokat csinalni stb.
> 
> konkret alkalmazas (pl.)
> - bal oldalt az angol szoveg    jobb oldalt a forditas
> - bal oldalt az akarmilyen szoveg   jobb oldalt a megjegyzes,
>   utalasok..
> - ket akarmilyen file-t osszehasonlitani, hol van koztuk elteres.
> 
> 
> Nem tudom letezik-e ilyen egyaltalan (ha nem, valaki meg tudna irni ?)
> de lenyeg, hogy nem a winwordben akarok tobb doc kozott copy paste
> stb -vel machinalni, lenyeg hogy valoban egyszerre lassam a ket file-
> t.
> A norton editor tud olyat, hogy ket file van nyitva, de egymas alatt
> es nem egymas mellett.

    Van egy halom:
        brief
        multiedit
        borlandek szovegszerkesztoje, ami az IDE-ben van benne
        word (dos-os)
        :
        :
        es az ne is tudja: fordits oldalara a kepernyot... :-)
                                                    Thulya

Tisztelt GURU olvasok!
A segitsegetekre lenne szuksegem a kovetkezo temaban:
68HC05-os mikroprocesszorra (vagy mikrokontrollerre) keresek disassembler
programot, muszaki leirast.i
Segitsegeteket elore is koszonom: Asztalos Attila

Egy ujabb csalasrol ertesit a ne'met c't Magazin. (ez is a februari
szamban van, de csak most ertem el a cikkhez - a c't az elmult 10 evben
80 oldalrol 400 oldalra nott, ezt meg akkor is nehez egy honap alatt
elolvasni, ha a fele reklam :-()

Olyan SIMM modulok tuntek fel a piacon, amiben a paritas-RAM helyett
egy paritas-generator IC van beultetve. Mi van ebben baj ? - kerdezhetne
barki. Elvegre a MacIntosh mindig is paritas nelkul jart, es ujabban
tobb gyarto kinal olyan alaplapot, amelyen egy jumperrel ki lehet
kapcsolni a paritas-bitet - igy MacIntosh RAM-okat lehet belejuk
helyezni. Gondolhatjuk, a kinai barataink csak lehetove akarjak
tenni azt, hogy az ilyen tulajdonsaggal nem rendelkezo alaplapokhoz
is lehessen olcso RAM-okat hasznalni.

Egy korszeru RAM eseteben ugyis igen kicsi a valoszinusege egy valodi
bit-hibanak: 16 MByte-os RAM eseten, ha az idozites nincs nagyon
kielezve, kb. 7 evenkent fordulhat elo egy bit-hiba. Es tenyleg:
emlekszik valaki, hogy a BIOS-tol valaha is olyan hibajelzest kapott
volna, hogy "NMI occured" vagy "Memory Error" ?

Egy kicsit gyanus a dologban, hogy a felhasznalt paritas-generator
chipek nem a szokasos 14 labu tokban kerultek elhelyezesre, hanem
egy, a RAM chipekhez feltunoen hasonlito 26-labu tokban (figyelmes
szemlelo persze felfedezheti a kulonbseget szabad szemmel is:
a paritas-RAM-hoz oda van vezetve az osszes cim-vonal, ezzel szemben
csak egy adat-vonal: a paritas. A paritas generator-chiphez viszont
oda van vezetve mind a nyolc adat-vonal, ezzel szemben nincs szukseg
egy cim-vonalra sem.)

Az igy felszerelt rendszerek persze nem adnak hibajelzest hibas RAM-
tartalom eseten, hiszen a paritas-generator mindig "jo" paritas-bitet
kuld a processzor fele.

Meg van egy zavaro momentum: itt tenyleg nem latszik, hol van a csalo
haszna. Az igaz, egy paritas generator (pl. LS180) ara fel dollar,
mig egy paritas-RAM joval tobb, de meg mindig csak egy tizede a SIMM
modul aranak. A c't magazin azonban atadott egy sorozat, kulonbozo
forrasokbol szarmazo paritas-generatoros SIMM-et egy cegnek, akik
hosszutavu tesztnek vetettek oket ala. Az eredmeny: volt olyan modul
is, amely ket (ketto) ora alatt het hibat produkalt. Nos, ez nem egeszen
het ev egy hibara ! Azaz: a SIMM-gyarto cegek felvasaroljak a selejtes,
de meg ugy-ahogy mukodokepes RAM-okat, ellatjak egy paritas-generatorral
es senki sem fog rajonni, hogy bovlit vett. Legfeljebb csodalkozik,
miert fagy le (jo esetben) a gepe. Rossz esetben hamis adatokat is
tud generalni, anelkul, hogy eszrevenne.

A csalast le lehet leplezni szoftveres uton is, ha nem is konnyen:
kell egy olyan program, ami memoria-tesztet vegez, es kepes a RAM-ok
refresh-idejet novelni. Egy bizonyos noveles utan mar biztos kapunk
bit-hibat. Ha ekkor NEM volt BIOS NMI vagy Memory Error hibajelzes,
nagy valoszinuseggel hamis SIMM-mel van dolgunk.

Meg egy furcsasag: 1994 November 22.-en az MA Labs Co. San Jose/California
szabadalmat kapott a paritas-generator alkalmazasara RAM-okban !
Mi itt az ujdonsag ?

Uedv. 

ifj. Eroe Janos

A fent emlitett a StatSoft Inc. (USA) produktuma. Nagyjabol mindent
tud, amit a nagyobb statisztikai csomagok tudnak.(SPSS, BMDP, SyStat).
Menu modban (click-click) nagyon konnyu vele boldogulni - szerintem a
legkonnyebben kezelheto csomag. Kulonosen kellemes explorativ
elemzesekre. Nagy elonye, hogy a grafika integralva van, tehat ha
csinalsz egy probat, minjart kerhetsz hozza valami grafikat is. Az
igy kapott grafikat lehet tovabb szerkesztgetni, de azt azert nem
hiszem, hogy publikacio kesz abra lesz belole. A StatGraph-nal azert
jobb. Cikk abrakhoz mindig valami csak grafikus prg-t hasznalok
(Chart, Plotit, Sigmaplot, Harward Graphics, egyik se tokeletes). A
help-je is jo. Gyengebb oldala a parancs nyelv; a Systat-hoz vagy
SPSS-hez kepest kicsit  nehezkes.  Amit a menuben osszeraktal, azt
nem 'forditja le' parancsokra, amiket utana tovabb finomithatsz, -
a Systat menuje pl. igy mukodik,-  hanem teljesen elotrol kell
kezdeni a script megalkotasat). Jelenleg a 4.5 verzional tartanak,
es hamarosan szallitjak az ujabbat. Ilyesmit altalaban a gyartotol
szoktak megvenni, mert nem olyan nagy a kozonsege, hogy a kereskedok
raktaron tartanak.
Udv: Balazs Laci
> ----------------------------------------------------------------------
Laszlo Balazs, PhD ) 
Institute for Psychology
of the Hungarian Academy of Sciences
Mail: Budapest, P O B 398
      H-1394 Hungary
Phone: +36 1 1533 244 or + 36 1 533 776
Fax: +36 1 269 2972