ugyben meg kell hogy vedjem Bathory Gyurit. Az egesz jelensegkor
(tudomany-altudomany) ugyanis tobb oldalrol vizsgalhato. Gyuri ennek
megadta tokeletes 
lelektani magyaratat. Kozben persze belenyult a darazsfeszekbe, es beletiport
a "para" hivok lelkivilagaba. Ez persze nem szep dolog, de ha egy orvos
tulzottan tapintatos, akkor nemigen tud gyogyitani. 

Atterve a "para" tema masik oldalara, igen erdekesnek talalom, hagy az
altudomany milyen intenzitassal akar bekerulni a harcosai altal lenezett es
megvetett "vaskalapos" valodi tudomany kategoriajaba. Ami miatt ez nem
megy: a tudomany azonnal elfogadja az eletart jelensegkorbol a megfeleloen
dokumentaltakat (alapveto erdeke, hogy igy tegyen), ezzel azok kikerulnek
az   altudomanyos kategoriabol. Ami marad: az a selejt, vagy csak nincs
tisztessegesen dokumentalva.  

Ezert valamennyi "para" hivonek azt ajanlom, csinaljon korrekt,
tudomanyosan is elfogadhato leirast, majd publikalja. A dologgal immar
1000000 dollart lehet keresni !  (Ketszaz vaskalapos egyetemi oktato egyevi
fizetese, ennyit csak meger a "nagy titkok" szabatos leirasa ? Vagy nincs
ilyen titok ?)

 Janos

>kerdeskorebe tartozik (es a filozofia termeszetesen nem tudomany, nem is
>tartja magat annak).

Nem vagyok egy gorog nyelvesz, de eddig azt hittem, hogy a filozofia az 
"a" tudomany, ezert is hijjak ugye az okos fizikusokat is mind 
Ph.D. -nek :-)

Mas: Meg tudja nekem mondani valaki, hogy mitol maradnak a felhok olyan
szep parnaformajuak, amikor pedig az ember azt varna, hogy szetdiffundal a
levegoben, ahogy azt mas tisztesseges dolgok teszik ? 

Zoltan

>Az idegsejt mukodese. Abban igazad van, hogy fentebb nagyon homalyos dolgok
>vannak, de ha ezek a homalyos dolgok az idegsejtek mukodesen alapulnak, es
>ha az idegsejt mukodesenek eddigi elmelete nem rossz, akkor csak
>determinisztikus lehet.

Nem biztos. Egyfelol, mi a bizonyitek, hogy az idegsejtek mukodese 
*teljesen* determinisztikus ? Ugy tudom, vannak meg homalyos pontok ezen 
a teruleten is, kulonosen az idegsejtek kolcsonhatasa teren, azaz hogy 
pontosan mi es hogy tortenik a szinaptikus resben. Bar lehet, hogy csak 
regen olvastam idegelettani konyveket.

Ettol fuggetlenul, lehet determinisztikus, vagy legalabb is 
determinisztikusnak elfogadott eszkozokkel teljesen indeterminisztikus 
vagy csak statisztikailag determinalt szerkezeteket epiteni. Egy 
nemlinearis visszacsatolt rendszer kvantumszintu nem-determinisztikus 
jelensegeket felerosithet makroszintre, pedig a rendszer minden 
komponenset 10^-sokadikon teljesen determinisztikusnak tekintjuk, 
mivel amennyiben nem egy ilyen, direkt kaotikus rendszert epitunk beloluk,
a meresi tartomanyunkon belul determinisztikusan viselkednek.

A masik igen erdekes kerdes azt hiszem a determinisztikussag fogalma.
A klasszikus kiserlet az entropiara a fele piros fele sarga homok es 
megkeverem. Most tegyuk fel, hogy nem az a cel, hogy visszacsinaljuk a 
dolgat, hanem az, hogy a keveres utan megjosoljuk, hogy a ter mely 
pontjan lesz piros es mely pontjan lesz sarga homokszem. Felteve, hogy 
idealis homokkal (teljesen egyforma meretu, tomegu, tokeletesen sima 
feluletu gombok) dolgozunk, meg a keverorol is mindent tudunk, ketlem, 
hogy a keveres eredmenye (ha eleg sok a homok es eleg sokat keverjuk) 
determinalhato lenne. Lehet, hogy minden homokszem determinisztikusan 
viselkedik, megsem tudjuk megjosolni, hogy a kavargalas utan x,y,z 
mikronra a bodon aljatol milyen homokszem lesz.
Egyszeruen a josolasi (szamolasi) kepessegeink hataran kivul van.

Most tegyuk fel, hogy nagyon jol tudunk szamolni, azaz a fenti rendszer
determinisztikus (tehat elfogadjuk, hogy determinisztikus, ami elvileg 
kiszamolhato lenne, meg ha gyakorlatilag ez lehetetlen is).
Determinisztikussa valna a homokovedrunk ?
Nem. Ha ket tokeletes gombot a kozeppontjuk altal alkotott egyenes menten 
osszenyomunk, akkor elvileg nem mozdulnak el. Ezzel szemben, ha a gombok
csak vegtelen kicsit is nem tokeletesen gombok az osszeeresuk kornyeken, 
az eredmeny nem megjosolhato. Ha a vodorben a kiserlet alatt csak 
egyetlen homokgombocske maskent mozdult, mint ahogy mi gondoltuk, az 
egesz vegeredmeny hasznalhatatlan lesz. Itt pedig a gombok felszinen 
fellepo kvantumjelensegek mar belekophetnek a levesunkbe.

Egy masik ravasz kerdes a kovetkezo. Legyen egy fekete doboz, aminek a 
tetejen van egy lampacska, ami minden masodpercben vagy eg, vagy sotet. 
Determinisztikus-e ez a doboz ? Magyaran, van-e ra mod, hogy barki, az 
Univerzum letesen belul megjosolja, hogy egy adott pillanatban mi lesz a 
lampacska allapota ? Konnyeden tudok epiteni olyan dobozt, ami csak 
*tokeletesen determinisztikus* digitalis alkatreszekbol all, es a kezdeti 
felteteltol fuggoen (amit nem mondok meg persze) kulonfele sorozatokon 
megy vegig, amelyek mindegyike hosszabb, mint az Univerzum feltetelezett 
lete. Ezek utan, bar a doboz belul determinisztikus, es minden egyes 
alkatresze determinisztikus a doboz mint olyan teljesen 
indeterminisztikus modon viselkedik, azaz barmely gyakorlati szempontbol 
indeterminisztikus is.

Igy aztan az agy teljesen determinisztikus volta ellen en a kovetkezo 
erveket hoznam fol:

- Tudomasom szerint nem allithatjuk, hogy egy neuron tokeletesen 
  determinisztikus.
- Meg ha az is, az ingerekkel szemben, a valasza fugg az eloeletetol,
  azaz a belole epitett rendszer (lasd doboz) nem determinisztikus amennyiben
  nem ismerjuk a historiajat tokeletesen (es nem ismerhetjuk mert nem 
  tudjuk, mi tortent egy adott neuronnal a fejlodese soran).
- Meg ha tudjuk is a fentieket, a neuronok viselkedese szamos kornyezeti 
  hatastol is fugg, lehetek almos, ehes, ittam kavet, fejbe csaptak stb. ami 
  megint csak nem josolhato.
- Ezektol eltekintve, nem tudhatjuk, hogy az agy felepitesenel fogva 
  (amirol valojaban halvany fogalmunk sincs) nem tartalmaz-e olyan 
  alrendszert, ami kikerulhetetlen kvantumfizikai jelensegeket 
  makroszintre emel.

Mindezek fenyeben en megkozkaztatnam a kijelentest, hogy az agy nem 
determinisztikus, de legalabb is nem mernem allitani, hogy az.
  
Zoltan

HIXEREK,

> Felado : Horvath Pista    Penn State

>     Csatlakoznek ahhoz a nezethez, miszerint legyen egy
> TUDOMANY
>     valamint egy
> PARATUDOMANY
>     Ez a lap meg csak egy honapja mukodik, es maris 40-60 Kb anyagot
> szolgaltat naponta. Lassan hosszabb lesz mint a TIPP. Szerintem megerdemli
> az osztodast.

szerintem inkabb ne. Nem latok elvi kulonbseget a VITA es a TUDOMANY kozt,
es nem jol van ez igy! A VITAN a kulturalt hangnem a kotelezo es a
TUDOMANYBAN is ez a vezer elv jelenleg. Velemenyem szerint itt az erveles
IS kovetelmeny kene legyen. A mostani szamban is tobb cikkben nyomokban
sem fordul elo semmifele logika. (Ezek kozul nem egy felelet olyan korabbi
cikkekre, amelyek maguk is ervmentesek voltak.) Ezeknek semmi helye itt.
Nincs ertelme olyan cikkekkel vitatkozni, amelyeknek maguknak sincs
ertelme. Arra biztatnam a moderatort, hogy kuldje at ezeket a VITABA.  Az
erveles persze lehet naiv vagy hibas is, csak egyaltalan legyen!

Tovabba, udvos lenne megtartani az eredeti hozzaszolas cimet (subject).
Nehez kovetni a hozzaszolasokat igy. Aki tobb temahoz szol hozza, kuldjon
be kulon leveleket az eredeti subjec-tekkel.

Necc Elek (az ezermester)

A Hold "kiszakadasos" elmeletenek alatamasztasara a Csendes-ocenani
medencet szoktak felhozni, aminek a peremen tobbe-kevesbe szabalyos
korben eros a vulkanikus tevekenyseg. Onnan cuppant volna ki a Hold. /lms

Ha indul a PARATUDOMANY, akkor szivesen atmegyek oda. 
matyas.brendel irta tegnap:
> De orulok neki, mert valamit a gyakorlatban elomozdit. Ha
> mar az uzleti szfera penze megvan, sokat dob a dolgon.

        Kutyafule! Szemelyesen ismerem azt a vallalkozot, aki felallt egy
Egely eloadason, amikor Gyuri baratunk a penztelensegrol panaszkodott.
" Egely Ur! Nekem van egy forgalmazo halozatom, melyen kulonfele
termekeket forgalmazunk. Amennyiben On mutat egy mukodo herkenytyut,
mondjuk a genaratort, akkor en azt hajlando vagyok forgalmazni, es a
gyartast finanszirozni"
        Hogy mi tortent utanna? Azt hiszem kitalaljatok!

Horvath Pista

...elhervadt meg mielott kinyilt...
      Toth Andran " Clint Eastwoodtol Egely-ig cikkeben van egy "
bekezdes ami nemcsak jellemzo a TUDOMANYRA, de egeszeben
a ve'g kezdetet is jelentheti

>> Szoval en hagynam magam meggyozni mondjuk egy Egely-eger
>> altal, de azert, mert szepen forog, es kozben vilagit es csipog nem
>> adok 10eFt-t... Es (Budavari Laszlonak) a gyakorlati felhasznalas 
>>nem is a meggyozes miatt fontos. Egyszeruen miert foglalkoztok vele
>> ha nem akartok belole semmi hasznosat kihozni? Es az eger meg 
>>nem is orokmozgo, ami miatt felni kene az olajsejkek bosszujatol. -;-)

      Szoval most mar az utilitarizmusnal tartunk. Ez is csak filozofia
es a tudomanyhoz semmi koze! Egy jelenseg vagy felfedezes igaz
volta nem azon all vagy bukik, hogy vajjon milyen modon es mer-
tekben sikerul a "gyakorlatban" alkalmazni. A kesobb korszakokat 
nyito talalmanyok felfedezesuk idejen igen gyakran a "pusztaban 
kialto" szavai voltak csak.Mi lett volna, ha valaki - mondjuk az 
ordog hogy a vallasosoknak is adjunk valamit - megkozelitette vo-
lna Jezust egy 200 Megaherzes computerrel a kezeben, mondvan:
       - Mester, itt a hard disk 2.5 Giga bytejara osszes beszedeidet
mentheted, majd a 33.6-os modemmel a vilag minden tajara el-
juttathatod,meghozza drot nelkul, Cellular tavbeszelo sziszteman 
at, sot mialatt ta nitvanyaidhoz beszelsz, a zsebedben levo keszulek
barmikor becsoroghet es akar az Olajfak hegyerol, akar Nazareth-
bol oktatas kozben megbeszelheted a kovetkezo osszejovetel 
reszleteit!
       -  Meg vagy te o"ru"lve?...- ke'rdezte volna Jezus - A kezedben 
levo  doboznak abszolut semmi ertelme sincs, Columbus meg 
fel sem fedezte Amerikat, Bell es Puskas Tivadar csak szazadok
multan fognak megszuletni, meg a drotos telefonalas sincs meg
oldva, nemhogy a drotnelkuli! Hulye voltal, hogy penzt aldoztal az
Internet telefonra is ami a komputeredben van,ugyanis kikhez 
fogsz te telefonalni? Rajtad kivul senkinek sincs meg ilyen
masinaja! Vidd el innen ezt a dobozt a pokolba s ott nezzetek a porno
filmjeiteket!...
       Senki! Mond es ird le: SENKI sem mondhatja meg elore, 
hogy egy felfedezes vagy jelenseg hogyan fog integralodni ke-
sobb az emberiseg eletevel. A civilizacio nem ugy f ejlodott, 
hogy jottek a tudos urak es nekigyurkoztek, mondvan: " na most 
nekiallok es feltalalok valami okosat! Penzt fog hozni a konyhara, s 
majdan elviszem kis csaladomat egy hajoutra a Foldkozi Tengeren 
a stexbol amit talalmanyommal kerestem!"
      Az ilyenfajta gondolkodasmodnak semmi koze a tudomanyok
 fejlodesehez.

    -pagony -

>Moderatorkent ugy gondolom, hogy a TUDOMANY tudomanyos gondolatok,
>otletek kicserelesi foruma, es kapcsolatteremtest (nem tarskeresest)

OK., igerem, nem ismerkedek..

Mizsei Janos:> Na es Edit valaszolt-e az en kerdeseimre egyertelmuen?
igen
>Elhiszi, hogy a pacal nem romlik meg a magneses gula alatt ?
Nem ismerem a pacal esetet a magneses gulaval, igy velemenyt nem mondok. 

>>lattal-e mar tizenegy pettyest, ha igen, biztos-e, hogy katica 
En speci nem 11pettyes katirol beszeltem, hanem sokpettyesrol. Mert hogy
a kozonseges 7 pettyesen kivul masok is vannak. Sot. Vannak csikokkal
tarkitottak is. Hajmereszto, nem? 

>Talaltal-e mar valakit, aki latott tizenegy pettyest?
Sokpettyeset. Magam. A 11esre nem eskuszom.De 9 es 20 kozott volt a
pettyek szama a katicakon, melyeket egy rendszertan gyakorlaton
megcsodaltam.

>A pasi kisse kidullesztette amugy is nagy pocakjat, ()ratapasztotta a >vasalot
() Nem volt igazan meggyozo.
Vmi vagy van, vagy nincs. Szamomra ezen mulik, hogy vmi meggyozo vagy
sem. Es nem az igazankevesbenagyonpiciken. 

Brendel M.
> tobbezer meressel egy nagyon jo premagyarazatot kihozhattak volna 
Megvan. Es?? Ki kivancsi ra? Talan egyedul az US hivatal. Azt lehetett
meallapitani es kizarni, hogy nem olyan jelenseg /ho, elektromossag.../,
amit eddig ismerunk.

Krisztian:> szolni mereszeltek tamadhatatlan hitevel szemben.
hoppa! nem hitrol van szo
> irj le nekunk egy reszletes, tudomanyos szempontbol elfogadhato merest > (ink
abb meressorozatot) es annak eredmenyet.
Az oraberem mennyi lesz??? Az elso orat mar fel is szamoltam! Esetleg
posztgrad kurzus Svajcban??? Oly penzehes vagyok. Mert kulonben semmi
erdekem, egy felvilagosito harci rendezveny! Ugy gondoltad, hogy leulok
a gep ele hajnalok hajnalan, potyogom be a nehanyszaz adatomat -amit
magam vegeztem gimnazistakkal-, es kikerem az olyan alakok velemenyet,
akik soha nem lattak kereket, es meg a feltalalo nevet sem tudjak
rendesed leirni,ennek ellenere nem atalljak a pocskondiakat ontani..

Horvath Pista:>>"Ekkora marhasagot.""Csak ha vki hulyesegeket beszel,
>>mert total nem ismeri azt" 
csak megerosithetem korabbi allitasomat..

>De meg sose valaszolt erdemben
Akkor legalabb egy aranyermet a nyakamba teszek. Igy legalabb eremben
leszek. Es hogy idezzelek:>Kinek van napi 1oraja HIXezni?

>Probalom keresni a regi VITAkat, mert azokban volt par irasom.()Ha nem >talalo
m meg oket, es van erdeklodes, akkor majd ujra irom ezeket. 
Inkabb neee! De azert jo, hogy magadnak tetszel.

>ezzel erkolcsi hitelet vesztve. Szerencsere vannak mindig uj
>olvasok a HIXen (ez esetben Edit szerencsejere, es a mi banatunkra)
Uj olvaso'k, kotrodjatok, ne okozzatok tobb banatot!

>kerlek benneteket tanuljatok az ugybol,es ne valaszoljatok neki 
Rajta, magadon kezdheted!

Bathory Gyorgy:> A schizophrenia csoprtba tartozo elmebetegsegeknek
> sokfele tunete van. Ezek egyike, ha a beteg ugy erzi,() o sugaroz.

Hehe. Ott van az ELTEs nyari tabor esete, melyrol meseltem. A sok
fizikuspalanta a keset a fejen horta..Kigondolta volna! Az egyetem
kremjerol..
>a beteg a lehetosegei hatarai kozott szocializalodni (beilleszkedni)
Aha, valoszinuleg ezert jottek sorozni a nyari taborba..
>Mindket csoportot termeszetesen megertessel kell kezelni.
En termeszetesen kezeltem oket, hihi, orultek is szegenyek neki.

Madve:>vedd ki az elemet a "muszer"-bol, es ugy probald ki.
Csodak csodaja, igy is forog. Az elem a kijelzo rendszer miatt kell,
hogy tudjad, mekkora a teljesitmenyed. Ha zavar, a kijelzest egy
gombnyomassal megszunteted. (Nem szukseges darabokra szedni..)

N.Csaba:>Tenyleg mukodik? Ez erdekelne.
Akkor jar utana..az oraberem, hmm

>>>a Galaktika (SciFi) lapban hosszas cikket irt ()ellentetes >>>eredmenyekkel
>>Nem erdekel -megertheted-, ha eredmenyeim a galaktikaval >>ellentetesek..
>De hat Edit, meg a Galaktikat sem akarod elolvasni, pedig az emlegetett
>Jambor Laszlo cikk talan rajtad is segitene. 
Talan Jamboron is segitene, ha olvasgatna eredmenyeimet..

>>A vizforgatas sokkal nehezebb, mint a kerekforgatas, mert a viz >>nagyobb tom
egu es a surlodas sokkal nagyobb. A kerek eppen azert >>keszult, hogy "felerosi
tse" a hatast. 
>Es ez mit bizonyit? 
Huha.Azt hittem, ezt meg megerted. Na mindegy. Magyarazom. Kisebb hatas
is elegendo lesz a kerek megmozditasahoz.

>Szomorusaggal toltene el ha e jeles elme elhallgatna es nem osztana meg >velun
k a titkot.
Ne szomorkodj. Hogy jeles elme vagyok, az bizonyos.

>Edit, mielott belem kotnel,nem te vagy ellensegem, hanem egyes >allitasaid es 
a megkozelitesi modszered.
Hasonlokepp vagyok veled es hogy idezzelek: >(Legalabbis probalkozz)

Sziasztok !
Budapesten molekularbiologiaval foglalkozok jelentkezeset varnam hazai kapcsola
tok 
letesitese celjabol. 
Elore is koszi.
VZ
-- 
Dr. Zoltan Vajo
)
Homepage:  http://207.226.241.14/az/zoltan/index.html

>lehetne, szerintem egyaltalan nem az. Az intelligencia lenyege valamifele
>egyensuly a kaotikus es a stabil mukodesnek. Az agy kulonbozo mukodeseiben
>fontos a kaotikussag is a stabilitas is. Egyes teruleteken ez, masikon az.

A kaosz es rendezettseg hataran levo rendszerekrol (nem az aggyal 
kapcsolatban) egy nagyon jo konyv van, megpedig egy Stuart Kaufman nevu 
uriember tollabol, At Home In The Universe cimmel.

Rendkivul erdekes munek talaltam, egesz roviden a kovetkezoket allitja 
ill. probalja bizonyitani:

- Az elet kialakulasa nem tu a szenakazalban, hanem a megfelelo egyszeru 
  kemiai elemek rendelkezesre allasa eseten szuksegszeru.

- A fejlodes darwini elmelete nem magyaraz meg egy csomo dolgot, mert a 
  'fittness for survival' elve keves a magyarazathoz. Ezzel szemben ha 
  hozzacsapjuk az o elmeletet, akkor lenyegesen jobb model kaphato.

- Rendszerek amelyek sok kicsi, egymassal foggosegben allo tagokbol 
  allnak a fuggosegi matrix surusegetol fuggoen stabil vagy kaotikus 
  viselkedest mutatnak. Az atmenet kornyeken nagyon erdekes dolgok 
  tortennek, ilyen rendszerek globalis celfuggveny optimalizalast
  tudnak vegezni igen hatekonyan.

- Fent emlitett rendszerekbol epitett hiperrendszerek rendkivul nagy 
  stabilitassal rendelkeznek, adaptivak a kornyezeti valtozasokra 
  mikozben egy folyamatosan valtozo(!) celfuggvenyt optimalizalnak.  

Ennek a cikknek nem celja egy VITA szeru teremtesi vallashaboru 
inditasa, pusztan egy erdekes konyvre szerettem volna felhivni a figyelmet.

Zoltan

Moderalas:

Bar en mindig a paratudomanyok (pontosabban az amellett felhozott "ervek")
elleneben szolaltam fel, meg sem javaslom, hogy a temat veglegesen szamuzzuk
a TUDOMANY hasabjairol. Sokan felvetettek mar a kerdest: mi tartozik a
tudomany targykorebe. En is egyetertek azzal a hozzaszoloval (hogy ki volt,
sajnos mar nem emlekszem), aki szerint a tudomany egyik feladata epp az,
hogy megvizsgalja, mi tartozik a targykorebe. Ilyen modon a parajelensegek
tudomanyos voltanak vizsgalata is ide tartozik. (Nem beszelve a
szelhamossagok leleplezeserol, sot, ez talan kotelessege is a tudomanynak.)

Tovabb bonyolitja a dolgot, hogy ez a targykor (az asztrologiaval szemben)
igencsak szerteagazo, es olyan teruleteket is magaban foglal, amelyek
tudomanyos mivoltat tenyleg nem konnyu eldonteni (gombvillam, ufok, stb.)

Tovabbi ervem: ha adminisztrativ eszkozokkel szamuzunk egy ilyen temat,
akkor epp mi adunk taptalajt az olyan velekedesre, hogy a "paratudosokat"
nem hallgatjak meg, ellehetetlenitik, stb. Ne tegyuk meg nekik ezt a
szivesseget!

Ugy tapasztaltam, az ilyen kerdesek termeszetes uton is megoldodnak,
moderatori beavatkozas nelkul. Meg pedig ugy, hogy ha valaki nem hajlando
elfogadni a vitatkozas elemi szabalyait, ("de-igen-de-nem-csakazertis",
"az-ismerosom-ismerose-olvasta-hogy-valakinek-a-volt szobatarsa-latta", stb.
ervelest folytat), akkor a tarsasag elobb-utobb nem reagal a
hozzaszolasaira, es a tema magatol elhal. (Lasd asztrologia)

A parafenomenek ettol fuggetlenul nyithatnak maguknak kulon listat, bar
ilyen lista mar letezik (igaz, nem tul latogatott.)

Horvath Pista szinten moderalas temaban ir:

>Szereny meglatasom szerint a kovetkezok nem kivanatosak
>lennenek:
>"Ekkora marhasagot."
>"Csak ha vki hulyesegeket beszel, mert total nem ismeri azt"

A gyalazkodasnak en sem vagyok hive, de a tulerzekenysegnek sem, es egy kis
temperamentum nem art ;-) En a fentieket meg nem tartom erosnek. (Azt mar
annak tartanam, ha valaki ilyesmit irna: "Ekkora marhat! Csak ha valaki
olyan hulye, mert total nem ismeri azt." De ilyesmivel eddig nem
talalkoztam, es biztosra veszem, hogy ezen a listan nem is fogok.)

Varga Jozsinak:

>>   Felejts el minden adatot, amit a naprendszerrol tudsz.
>>   Dobj el minden kifinomult muszert, meresi eredmenyt.
>>   Ezek nelkul dontsd el, kizarolag a sajat, foldi
>>   megfigyeleseidbol, mi surubb, a Nap, vagy a Hold?
>>   Csak a sajat eszed es tested hasznalhatod.

Engem mar nagyon furdal a dolog. Vagy aruld el, vagy pontositsd tovabb.
Valamit azert csak tudnom kell. Marmint az emberiseg eddig megszerzett
ismereteibol. Vagy ugy is meg lehet valaszolni, ha van eleg gogyim, de egy
lakatlan szigeten nottem fel, es meg beszelni sem tudok? Ha nem, akkor
pontosan milyen ismereteket hasznalhatok (nem csak a naprol meg a holdrol,
hanem altalaban. Peldaul tudhatok-e a magfuzio letezeserol, arrol, hogy a
fold gombolyu, stb.)

Voros Jozsi reagalt a Hold keletkezesevel kapcsolatban:

>Elso olvasara kisse abszurd otletnek tuni. Ilyen kerdesek vetodnek fel:
>- hogyan kerult a szilard kozet kozepre, ha annyival konnyebb a femnel
>- hogyan erhetne el folyadekban a hatalmas szokesi sebesseget egy targy
>- ha a centrifugalis ero meghaladja az olvadekon _belul_ a gravitaciot,
>  miert nem repul szet az _egesz_

Igazad van, nem voltam eleg kritikus, amikor kozze tettem a cikket. Kesobb
jobban utana olvasatm, es a szerzonel is erdeklodtem. 

Ami az elso kerdest illti (hogyan kerult kozepre a kozet), arra van logikus
valasz. A kondenzacio soran eloszor a magas forraspontu anyagok csapodtak le
(ezek a kozetek), es igy nehezebbe valtak a meg gaz halmazallapotu femeknel.

A masodik kerdest illetoen magam is szkeptikus voltam, de mivel a
parafenomeneknek koszonhetoen semmire sem akarom kapasbol ramondani, hogy
marhasag, vegeztem egy kis szamolast, igaz, csak durva kozelitesekkel.
Meglepo modon az jott ki, hogy ha a fold kozeppontjabol szabadjara engedunk
egy hold nagysagu szikladarabot, akkor az a felszinre erve akar 1-2 km/s
sebesseget is elerhet. A fold es a hold jelenlegi surusegevel, mereteivel
szamoltam, es a negyzetes ellenallastorvenyt hasznaltam. Persze ez a szam
jelentosen elterhet mindket iranyba, ha feltesszuk, hogy annak idejen a fold
elnyujtott ellipszoid volt (hiszen akkor maskeppen valtozott a gravitacio a
sugarral, stb.), de azt is figyelembe kell venni, hogy peldaul
tizenhatszoros sugar eseten negyszer kisebb a palyara allasi sebesseg, tehat
kozelitoleg 2 km/s. 

Mindez persze csak ures fecseges, amig valaki el nem vegzi a pontos
szamitasokat. Ez mar csak elvi szempontbol is erdekes lenne, mert felvetodik
a kerdes: Megvalaszthatok-e ugy egy ilyen rendszer (sziklatomb-vastenger)
parameterei, hogy a bolygo kepes legyen a sajat gravitaciojat felhasznalva
kiloni magabol egy anyagdarabot. (Kozmikus agyu? :-) )

A centrifugalis ero szerepet en sem ertettem, de szerintem felesleges is.

Budavari Laszlo hosszasan ecseteli, miert nem hajlandok kanalat hajlitani a
parafenomenek tudosok elott (ti. nincs hozza kedvuk), illetve hogy o
komolyan foglalkozott a gondolattal, miszerint tudomanyos magyarazatot ad a
jelensegre. De letett terverol, mert:

>Aztan amikor megtapasztaltam ezeknek a valosagat, 'erettebb' lettem,

Minek a valosagat? Nem annak, hogy esetleg nincs mit bizonyitani? Egyet
arulj el, de oszinten: Lattal te mar valakit a sajat szemeddel, kozelrol,
minden trukkot kizarva, amint eppen kanalat hajlit?

>rajottem semmi ertelme bizonygatni. Legalabbis nem abbol a celbol, hogy
>meggyozzek valakit. Aki nem erett a megtapasztalasra annak kitehetem a
>lelkemet, akinek viszont mar kinyilt a szeme a latasra es kinyilt a fule a
>hallasra az szinte magatol is megtapasztalja es hiszi.

Te most bizonyitani szeretted volna a dolgokat, vagy azt vartad, hogy az
emberek ELHIGGYEK? Nagy kulonbseg.

A cikked tovabbi reszeben nem irsz konkretumokat.

Peter

Palffy Zolinak :

 A reszecskeket leiro mezo peldaul abban nyilvanul meg, hogy egy foton
kepes (amennyiben elegendo energiaja van) elektron-pozitron part
kelteni. Amint ez a pelda is mutatja, ennek a mezonek a jelentosege
abban all, hogy olyan folyamatokat is kepes leirni, amelyekben a
resztvevo reszecskek szama valtozik. Bevezetesenek a szuksegesseget az
adja, hogy a mindennapi eletben :^) ugy reszecskeket mint

#Azt hiszem itt kell megallnom.:) El tudnad ezt magyarazni kicsit
#erthetobben? Pl. Mi az elektront leiro mezo? Egy keplet? Ez leirja
#az elektron bomlasat is? (bomlik egyaltalan az elektron, vagy csak
#en bomlok?)

 Azt hiszem a tudomanynak nem is celja a vilag megismerese, legalabbis
abban az ertelemben, ahogy te irod. A tudomany az eszlelheto jelensegek
mechanizmusat probalja feltarni. A fizika eseteben matematikailag
megfogalmazott osszefuggesek altal.

#Ez lehet hogy igy van. A problema csak az hogy ha jon egy ujabb
#felfedezes, akkor lehet hogy az eddigi elemletek kudarcot vallanak.
#Lasd. pl. Newton elmelete utan az Einsteni. Nagy sebessegeknel a Newtoni
#kepletek nem mukodnek. Kesobb ujra felfedezunk valamit ahol mar
#Einstein es a jelenlegi kvantum* egyenletei nem hasznalhatoak. Ez
#alapjan a tudomany gyakorlatilag kudarcok sorozata

Itt a hangsuly az IGAZAN-on van. Nagyon pontosan meg kell hataroznod,
mit ertesz az alatt, hogy valami IGAZAN letezik. A meghatarozas
egyaltalan nem olyan egyszeru. Probald meg szavakba foglalni,
termeszetesen ellentmondasmentesen. Es akkor gondold at meg egyszer az
altalad hangoztatott kritikat...

#Ha lesz egyszer egy olyan modell, amely barmilyen korulmenyek kozott
#barmilyen letezo feltetelek mellett huen kiadja a valosagot, arrol a
#modellrol kijelenthetjuk, hogy a valosag. En ilyen ertelemben tekintem
#a valosagot es az "igazan" letezest. Newton elmelete nem a valosag
#mert bizonyos korulmenyek kozott nem mukodik. Einstein elmelete es
# a kvantummechanika sem mukodik egyutt, sot lehet hogy vannak olyan
#korulmenyek (t=1e-30 s ?, fekete lik?) ahol Einstein egyenletei
#sem mukodnek. Ha lesz olyan modell ami MINDENHOL es MUNDENKOR mukodik
#az a valosag. (az en ertelmezesemben)

 Azert nem csupan errol van szo. Ha nem talaljuk meg a valaszt arra a
kerdesre, hogy "Miert letezik a vilag?" az nem biztos, hogy a modellek
miatt lesz, sokkal valoszinubb, hogy azert, mert a kerdes feltevese
hibas (azaz mibol gondoljuk, hogy letezik egy _ok_ a vilag letezesere?).

#A Tudomany minden mogott okot keres. ha egyszer eljut a vegso kerdes
#feltevesere, hirtelen miert visszakozna? Ha meg a vilag ok nelkuli
#akkor az egesz tudomany felesleges.
#"A lenyeg megjelenik, a jelenseg lenyegi". A Vilagegyetem mint jelenseg
#lenyeggel es igy okkal kell rendelkezzen.

Meg egyszer: nem cel a modell es a valosag azonositasa. Es az
mindenkeppen egy eredmeny, amikor egy modell komoly elorejelzesekre
kepes (mint a fenti peldadban a W bozonok eseteben). Es a W bozonok
azert a valosag reszei, vagy sem? Nem igazan vilagos szamomra, hogy
mikeppen hatarolod el a valosagot a nem-valosagtol? (amint azt mar
fentebb is irtam)

#Newton elmeletei alapjan is megtalaltak a Neptunuszt, holott nem azert
#mert a Neptunusz es a Nap kozott egy tavolbahato, vegtelen sebessegel
#hato vonzoero van. Itt konnyu csapdaba esni. Az elmelet alapjan
#a W bozonok megtalalasa semmivel sem tobb mint a Newtoni elmelet
#alapjan a Neptunusz helyenek meghatarozasa. Az ezt megado elmelet
#meg lehet hamis. (lasd Newton)

Oh, tavolrol sem mondhatjuk ezt! A jelenlegi ertekek egyebkent
kulonbozoek (a mert ertek valamivel nagyobb mint az elmeleti, nem pedig
forditva), es azert azt is hozza kell tenni, hogy az elmeleti erteket a
kvantumelektrodinamika adja, amelyrol tudjuk , hogy nem teljes.

#Szamomra a "nem teljes" es a "nem jo" ugyanazt jelenti.Ha egy modell
#bizonyos dolgokat jol ir le de nemely dolgot nem ir le, akkor
#valoszinu, hogy azokat a dolgokat sem jol irja le amiket leir (lasd:
#Newton elmelete leir sok mindent, de a Merkur periheliumvandorlasat
#nem. Newton elmelete nem volt teljes es mint kiderult jo sem.

Ha a gravitacio a ter geomatriajanak megvaltozasa, akkor ezt akarjak
egyesiteni a tobbi kolcsonhatassal. Ha lehet.

#ter geometria valtozasat kolcsonhatassal egyesiteni? Ez nem az
# 1 kilogramm hany meter esete?

#Jozsi
#ui: a Gagyi-t te talaltad ki vagy tenyleg ez a neved?


> -----------------------------------------------
"Stimpy, if I don't make it, save the brain!"
Ren Hoek (The Ren and Stimpy Show)

Fenomenologiai termodinamikai szempontbol nezve:

Az olvadas azert MEHET vegbe az olvadasponton, mert
az olvadekfazis energiaja (entalpiaja????????)
az olvadaspont felett kisebb, mint a szilardfazise
(azaz stabilabb).

Az olvadas azert MEGY vegbe, mert azt valami elinditja
(a felulet, vakanciak stb.). Tulhevites soran ezen
gocok kepzodeset gatoljuk meg/lassitjuk. Az olvadaspont
alatt e gocok nem stabilak, osszeomlanak.

Kerdesem: az olvadaspont tekintheto-e valamifele alapveto
fizikai parameternek, vagy csak "veletlenul" adodik ki
mint a folyadek- illetve szilardfazis (szabad?)energia-
homerseklet gorbeinek a metszespontja?

(Lehet, hogy tul homalyos voltam; mentsegemre szolgaljon,
hogy nem igazi, hanem csak mu"-egyetemen tanultam a
fizikat. :-))

Feri

Udv, udv  minden kivancsinak!


>    Csatlakoznek ahhoz a nezethez, miszerint legyen egy
>TUDOMANY
>    valamint egy
>PARATUDOMANY
>
>    Mas! Tovabbra is erdekelne, hogyan lehet a HIX archivum .gz
>file-jait elolvasni. Koszonom ha valaszoltok.
>                            Horvath Pista

 En is, mint kivulallo (nem tudos) - csak egyet tudok erteni a TUDOMANY
mihamarabbi osztodasanak igenyevel. En ugyan a TUDOMANY es a HIX-AKTAK
elnevezesekre gondoltam, de ez lenyegtelen. Az erdeklodoket ugyanis nagy-
jabol ketfele motivacio alajan lehetne szelektalni. Az egyik csoport a
'vaskalapos' tudomanyhoz szeretne kisse jobban konyitani, mert eleg erde-
kesnek tartja azt is:-), es szeretne melyebben megerteni a dolgokat. A
masik csoport elegedetlen az izzadtsagszagu vaskalaposokkal, akik csak
kerekkotoi a szarnyalo (szaarnyalo!) nyitott elmek elorejutasanak. Ha te-
hat valaki nem erzi jol magat az egyik cellaban, hadd valassza a masikat
- 'az igazsag odaaat van!' felkialtassal - mindenki megnyugvasara.
Magam maradnek a vaskalapos csoportban, mert turelmes, logikus, ravezeto
magyarazatokat eddig - feltehetoen - 'vaskalaposoktol' olvastam. Hirtelen-
jeben Gagyi-Palffy es MZX 'neve' jut eszembe, a tobbiektol most elnezest
kerek!  
Egy-ket kerdezoben pedig felismerni veltem 30-evvel ezelotti magamat, amint 
felhaborodott megrokonyodessel reagal a valo vilag olyaten mukodesere,
ami nem akar megfelelni a tokeletes, gombolu (vagy epp szogletesen toke-
letes) euklideszi ter-fikcionknak. Adaz berzenkedesuk szamomra tiszteletre-
melto, es idovel kozuluk kerulnek majd ki azok, akik tokeletesitik a MEG-
ISMEREST (nem a PARA-k kozul)! Itt a helyuk a tudomany-ban(:a tudos is ker-
dez. A jol feltett kerdesre kaphato jo valasz, ami elobb-utobb hasznosithato.)

(A .gz-kkel kapcsolatosan a linux hasznalatat tudom javasolni. A tomorit-
 veny a gzip -d  filenev.gz paranccsal (is) kibonthato olvashatora.  ) 

A vizes benzinnel elert jo eredmeny magyarazata talan a viznek, mint kata-
lizatornak a kozremukodese lehet. Mint regi motoros, tudom, (barataim is
megfigyeltek:) esos, paaraas idoben a motor meg tud 'taltosodni'. Ezek
utan viszont az is valoszinu, hogy a teljesitmeny(hatasfok-)javulas leginkabb
akkor varhato, ha az eredeti motorban (viztelen benzinnel) tokeletlen volt
az eges.               Udv:HFeri

Bocs, ezt nem birom kihagyni:
Peter ) irja:
>El nem birom kepzelni, hogyan lehet elektronikus eszkozok szamara
>egyertelmuve es erthetove tenni emberi gondolatokat  (meg ha a kozvetites
>technikai feltetelek meg is lennenek), amikor a gondolatok fizikai
>megvalosulasa ket ember kozt is teljesen eltero. 

Probald ki ezt egy PC-n: format c: . 
Szerintem nem erti felre ;-))).

>Biztos vagyok benne, hogy
>amikor peldaul arra gondolok, hogy "milyen pocsek ido van", 
>vagy hogy "jol esne egy pofa sor", egeszen mas neuronok, egeszen 
>mas helyen egeszen mas dolgokat csinalnak, mint egy masik 
>embertarsam neuronjai ugyanilyen gondolatok kozben. 
>(egyebkent ezert nem letezhet telepatia sem)

Kiveve, ha megis van valami az agy-radio hasonlatban....
Telepatia pedig letezik, legalabb annyira, mint a Higgs bozonok.

Udv
Attila

Sziasztok!

Abban a temaban, hogy a benzinben levo viztol megnovekszik meg a motor 
teljesitmenye inkabb a emulzio a ludas, mint a viz. Tudjuk, hogy a 
porlasztoban a benzint nem lehet tokeletesen osszekeverni a levegovel,
ezen meg a nagynyomasu befecskendezok sem segitenek. De egy jo detergens
anyaggal ami szetvalasztja a benzin reszecskeket es kozejuk vizet juttat 
nagymertekben megnohet a keveredes josaga. Gondoljuk a prolasztas elvere
is: az aramlo levegot osszeszukitjuk es a keletkezo nyomascsokkenes 
hatasara beszippantja a csobol a benzint, ami utana osszekeveredik a 
levegovel. Nyomascsokkenes hatasara a benzin es a levego forraspontja
is csokken, nem lehetseges, hogy az emulzioban valamelyik mar elkezd 
forrni? Tenyleg a teljesitmeny javulast milyen motorral ertek el:
karburatoros vagy befecskendezos benzin motorral? Es mi van a diesel
motorokkal? Ott nem mukodik a viz?

Udv: Nemeth Zoltan

S.Balazsnak:

>Egy lezersugarral vezerlik a kapcsolot, es az informaciot is lezerek 
>szallitjak. A kapcsolo egyfajta tukor, aminek a tulajdonsagait ...

Kb 4-5 eve mutattak be fenyvezerelt fenykapcsolot egy kiallitason,
sajnos nem hallottam tobbet rola, valoszinuleg nem sikerult eleg jol.
A bemutatott kapcsolo meg kiserleti berendezes volt, nagy es bonyolult
asztali osszeallitas, nem integralt logikai alapelem, viszont akkor
sokan lelkesedtek erte.
Nagy kar, hogy nincs meg hasznalhato, a gyorsitas egyik legfontosabb
lehetosege lenne. Ami jol megy, es mar gyakorlatban is hasznaljak, a
jelerosito fenykabel. Ez egy erbiummal adalekolt uvegszal, amely
gerjeszto feny hatasara a modulalt optikai jelet erositi, mindenfele
atalakitas nelkul. 

Egy masik zero ideju kapcsolokkal foglalkozo cikket is olvastam jo 10
eve, azota se irtak rola tobbet. Ez egy olyan kapcsoloelem lett volna,
amely az informaciot kulonbozo magneses kvantumallapotokba beallva
tarolna, es ha a szomszedai billennek, akkor o is billen vagy nem billen
a szomszedok korabbi allapotatol fuggoen. Ha billen, az atcsatolt
energiaval o is hatassal van a szomszedaira. Tudom, hogy homalyos, de
nem szakfolyoiratbol, hanem ismeretterjeszto cikkbol valo, ennyit
lehetett kivenni belole. Szerintem elvileg nem lehetetlen ilyet
csinalni, elonye lenne, hogy maga a billenesi ido 0, a hatas terjedes
sebessege lenne az elvi mukodesi sebesseg hatara, az meg jo kicsi lehet
ha a kapcsoloelemek kicsik es kozel vannak, ami egy keves allapotu
alapelem eseten nyilvan teljesul.
Hallot ilyenrol valaki? 

NCsaba-nak:

>> Egy kisebb fogadast ajanlok,
>> Tehat, lapos talka, benne viz, tetejere por szorva indikatornak,
>?? Ekkora marhasagot. Mit ajanlgatott??!

>Olvass figyelmesebben! Az UVEGLAPIG van osszhanban a Gyuri altal >ajanlott (le
irt, kozolt, publikalt) kiserleti elrendezessel.
   
Kicsit en is magyaraznam a bizonyitvanyomat, miert ajanlottam az elavult
vizforgatast az ujabb kerekkel szemben. Gyavasagbol. 
Azert ajanlottam a vizet a kerek helyett, mert sajat regi probalkozasaim
alapjan a viz tisztan a legaramlat hatasara forgott. Ezt pedig eleg jol
ki lehet zarni az uveglappal. Stabilan, reprodukalhatoan, ahogy illik...

A kerek fo forgatoereje ugyanez, de... Ez egy szigetelo korong, ami
elektrosztatikus tolteseket tud felvenni toltesmegoszlassal. Most egy
elfordulasra kepes, jo szigetelo muanyaghazban tartozkodo (ami szinten
sztatikusan fel tud toltodni) sztatikusan toltott, a feluleten elmozdulo
toltesekkel rendelkezo korong elkepesztoen bonyolult viselkedesre kepes,
amit konnyen parajelensegnek lehet nezni. Nem szivesen vesztenek ilyen
miatt... Aki latott mar sztatikusan toltott muanyag feluleten tancolni
apro hungarocell darabkakat, tudja mirol beszelek. :)

Udvozlettel
     Voros Jozsef

Tisztelt Tudomany

Olyan ferrmagneses anyagot keresek amelyben jo hatasfokkal lehet 2T-nel
nagyobb gerjesztest letrehozni.

Also-Antal Csaba

Az eger hasznalatat meg kell tanulni, gyakorolni kell. Allitolag valami
olyasmit kell kepzelni mintha valamelyik iranyba dolnel. A kez ujjaira
elektrodakat huznak fel, amelyek a bor ellenallasanak valtozasat erzekelik
es ez alapjan probaljak ertelmezni az utasitast. Tehat meg kell megtanulni
az informacio kozlesenek ezen modjat az eger hasznalatahoz. Ami sok
gyakorlassal sikerulhet is, hiszen van visszajelzes es lehet korrigalni az
outputot. :) Allitolag egy kis gyakorlassal a hazugsagvizsgalot is at lehet
verni, ami szinten ezen az elven mukodik. Egyebkent van egy ausztral
probalkozas is azonban ez csak egy jelet tud felismerni. Lattam is egy
jatekot, ahol egy halacska elindulva sellove, majd tunderre valik attol
fuggoen mennyi ideig tudja a jelet biztositani az ember.

Az E.kereket a Radiotechnika is boncolgatta, az elektronikus resze eleg
egyszeru, par szaz forintbol felepitheto. Azt akarta a cikk iroja
kideriteni, vajon miert forog a kerek. Arra rajott ha egy konnyu korongot
ugy feltamaszt, hogy pontosan egyensulyba keruljon, akkor hasonlo hatast
mutat. Valamilyen legaramlasra gyanakodott, ezert kinai fustoloket rakott a
korong kore, melyek fustje kulso hatas nelkul egyensen, "bioenergiaval"
forgatott korong eseten pedig a korong forgasanak megegyezoen mozgott
korkorosen. 
Az en nem ismeteltem meg a kiserletet, csak azt irtam le amit olvastam. De
szerintem a a fustnek inkabb a korongtol tavolodva kellene mozogni, mivel a
forgo korong felfoghato egy centrifugalis ventillatornak.

Peter irta:

:Ha Egely ervelese igaz lenne, akkor meg mindig barlangban laknank es
lohaton
:kozlekednenk. A lotenyesztoknek ugyanis nem allt volna erdekeben a gozgep
:feltalalasa, ezert Wattot szepen eltettek volna lab alol. Aztan a
:vasuttarsasagok remultek volna halalra, amikor Otto holmi dugattyukkal meg
:hengerekkel kiserletezett, amelyekben benzin robbant. Stb.

Ezek nem jo peldak:

1. A gozgepet nem Watt talata fel, csak tokeletesitette a kondenzator
feltalalasaval, ami csak a hatasfokot novelte.

2. A gozgep vagy 50 evig ezutan meg hajo hajtasara sem volt alkalmas.

3. A gozgepet banyakban a viz szivattyuzasara hasznaltak, a
banyatulajdonosok olyan szenet is ki tudtak termelni amit elotte nem.
 
4. Otto a negyutemu benzinmotort talalta fel, mar elotte is voltak
belsoegesu motorok pl Leonir gazmotorja. (ez mar egy hintot hajtott)

Szoval egyik talalmany se az isteni szikrabol pattant ki, hanem hosszu
fejlesztes eredmenye.
Maxwell amikor felirta egyenleteit enyhen szolval hulyenek neztek Farady-el
egyut, aztan jott Hertz a hires kiserletevel es mindharmukrol
mertekegyseget neveztek el.

En nem hiszem, hogy Egely szelhamos lenne, valami oknal fogva forog a
kerek, es az nem a beepitett elektronika muve.
Ideologiai alapon nem kellene a elitelni a kereket, akit erdekel a tema
szanjon ra fel orat es ismetelje meg a kiserletet. Ha nem jon ossze akkor
neki van igaza, ha meg forog a korong akkor temat csak ugy hozza elo
megegyszer ha tudja a magyarazatat is. 

Szoval nem abbol kellene kindulni, hogy Egely paranoias, uldozesi maniaja
van es meg a munkahelyerol is kirugtak, es ezert minden amit csinal
hulyeseg.

Also-Antal Csaba
  
Ui: Semmi kozom Egelyhez, es egyeb paratudomanyokhoz...

Kedves Tudosok!

Van-e kiserleti/megfigyelesi adat/tapasztalat, amely azt
tamasztana ala, hogy a ter(-ido) nem-euklideszi?

Van-e kiserleti/megyfigyelesi/elmeleti cafolata annak az
elkepzelesnek, amely szerint a ~2.7K-es hattersugarzast 
hosszukas vastu"k (nem vastyuk!) hozzak letre kb. ugy, 
hogy a csillagok (galaxisok?) elektromagneses sugarzasat 
elnyelik, es ~2.7K "homersekletu" feketetest-sugarzaskent 
emittaljak?

Van-e a quasi-steady-state kozmologiai modell ellen komoly
ellenerv, kiserleti/megfigyelesi/elmeleti adat?

Szivesen vennem, ha nem zsigeri dorongolasok es szemelyeske-
desek jonnenek valaszul, hanem ertheto leirasok esetleg olyan 
hivatkozasokkal, amelyek kozt van nem legszigorubban vett 
szakirodalom (kb. New Scientist szintu) is.

Elolegkent nehany nem tul regi[?] cikk adatai a fenti temakban.
Ha valaki tudna masolatot kuldeni ezen cikkek valamelyikebol,
irjon nekem egy magan e-levelet.

Orommel latom, hogy Horvath Pista ismet vonalban van, o biztos 
tud valamit a temabol, de barki mastol is szivesen olvasok. 
Pistatol kerdem: mennyire komolyak az alabbi folyoiratok?

Udv
Attila

--------------------
AUTHOR(s): Wickramasinghe, N. C., Hoyle, F.
TITLE(s):  Absorption Properties of Astronomical Iron Whiskers: 
           An Accurate Cryogenic Model.
In:        Astrophysics and space science., 
           MAR 01 1994 v 213 n 1, Page:143
--------------------
AUTHOR(s): Sachs, R., Narlikar, J. V., Hoyle, F.
TITLE(s):  The quasi-steady state cosmology: analytical 
           solutions of field equations and their relationship 
           to observations.
In:        Astronomy and astrophysics.,  
           SEP 01 1996 v 313 n 3, Page:703
--------------------
AUTHOR(s): Hoyle, F., Burbidge, G.,  Narlikar, J.V.
TITLE(s):  The quasi-steady-state cosmology: a note on 
           criticisms by E.L. Wright.
In:        Monthly notices of the royal astronomical society, 
           NOV 01 1995 v 277 n 1, Page:L1
--------------------
AUTHOR(s): Hoyle, F.,  Burbidge, G., Narlikar, J. V.
TITLE(s):  A Quasi-Steady State Cosmological Model with 
           Creation of Matter.
In:        The astrophysical journal.  
           JUN 20 1993 v 410 n 2 p 1
--------------------
AUTHOR(s): Hoyle, F., Burbidge, G.
TITLE(s):  Anomalous redshifts in the spectra of extragalactic 
           objects.
In:        Astronomy and astrophysics. 
           MAY 01 1996 v 309 n 2, Page:335
--------------------

A magyar nyelv tobb olyan dolgot is jelol tudomany elnevezessel,
amirol itt, a TUDOMANY-ban nem esik szo.
  Gondolok a tarsadalom-, jog-, es egyeb, nem termeszet-
tudomanyokra. Meg a pszichologiara.
  Mit gondoltok, TUDOMANY-olvasok es -irok, ezek a teruletek
tudomanyok-e? 

Udv
Attila

-----
> =======================================================
> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Etilen ( 20 sor )
> Idopont: Tue Mar 11 10:45:28 EST 1997 TUDOMANY #30
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Meszaros Laci es Lajos megjegyzesehez:

Szerintem az acetilen a novenyi hormon: fejlodest es erest segit.
A dolog egyebkent hazilag is mukodik: egyik haverom egy kaktuszt vett ra
soron kivul viragzasra ugy, hogy egy darab kalcium-karbidot tett a
viragfoldre. (CaC2 + H2O > C2H2 + CaO)
----
Ez nem egeszen korrekt. A korrekt egyenlet:

CaC2 + 2 H2O = Ca(OH)2 +C2H2
Jozsi
Mivel a kalcium karbid nem tiszta igy kis mennyisegben mas gaz (pl.
foszfin (PH3) is kepzodik. Innen a fokhagyma szag.

Valoszinuleg nem en leszek az egyetlen, aki Budavari Laszlonak a legutobbi
irasara valaszol, de nem birom ki.

> > ha valaki azt mondana: en kanalat tudok hajlitani gyere es vizsgald meg,
> > nem hiszem hogy lenne valaki is (kiserleti fizikus) aki nem volna
> > hajlando elvegezni egy ket kiserletet.
> Ez igy igaz. Csakhogy, mi a jo ebben annak aki a kanalat hajlitja? O tud
> kanalat hajlitani es kesz. Fuggetlenul attol, hogy a fizikus elhiszi vagy
> sem. Minek bizonyitsa azt, amit tud?
Talan azert, hogy egyre tobb fizikust meggyozzon igazarol, akik utana
melleallnak, mernokoket gyoznek meg. Utana egyutt kifejleszthetnenek egy
ezeket a mechanizmusokat kihasznalo (nemcsak az onjelolt kivalasztottak es
beavatottak, hanem _mindenki_, meg a szkeptikusok szamara is hasznalhato)
kutyut, amibol rovid ido elteltevel annyi penzt tudnanak osszeszedni, hogy
nem garazsban kellene a szobafesto-pista bacsiknak kifejlesztenie az
energiatermelo dobozkakat. (Mar reg nyomja a szivem: ha azert nem lehet
eladni egy ilyen dobozt, mert meg csak 120%-os a hatasfoka, miert nem
kettesevel arusitjak oket?)

A szelhamosoknak egyertelmuen a tema lebegtetese az erdekuk, semmikeppen sem
az igazsag kideritese (fatyol alatt szebb a menyasszony), csak hat hogy
ennyi ev alatt semmit ne fejlodjon ez a `tudomanyag' ...

Pelda: a szupravezetes felfedezese (1911) es kielegito magyarazata (BCS,
1957) kozott is sok ido eltelt, viszont kozben is szulettek ertelmes
eredmenyek, volt valami elorelepes a temaban. Nem veletlen, hogy a
legnagyobb fizikusok folyamatosan foglalkoztak vele.
Mi a magyarazata szerinted, hogy most egyetlen igazi szakember nem
foglalkozik ezzel a meg ismeretlen terulettel?  Talan 50 ev alatt
begyoposodottek a fizikusok?

Igazi kitoresi lehetoseg lenne barki szamara, ha az emberi hiszekenysegnel
melyebb jelensegeket talalna (es sok kezdo fizikus ahitozik Nobel-dijra).
Minden bizonnyal sokan meg is probaltak, csak hamar rajottek, hogy nem
igazan erdemes itt becsuletes cellal kutakodni (es nem a feljebbvaloik ---
akar kozvetett --- parancsara cselekedtek). En is tobbszor (tobb mint
egyszer) talalkoztam mar ilyen soha valosan meg nem meretett,
altalaban muveletlen vagy kioregedett (az egykori rangjuknak jaro
tisztelettel visszaelo) `beavatottakkal'. Miutan folyamatosan ramutattam
tevedeseikre, csusztatasaikra, szovetseget, anyagi erdekeltseget ajanlottak.
(`Ki kellene fejleszteni egy olyan muszert, ami ...') 

> Persze ez egy hosszu es bonyolult tema. Evekkel ezelott az volt a ter-
> vem, en leszek az (egyik) aki majd tudomanyos modszerekkel fogja
> bizonyitani a bioenergetikai hatasokat, a telepatiat, a telekinetikat,
> Isten letezeset, stb.
> Aztan amikor megtapasztaltam ezeknek a valosagat, 'erettebb' lettem,
> rajottem semmi ertelme bizonygatni. Legalabbis nem abbol a celbol, hogy
Remelhetoleg nem azert, mert rajottel, az `igeretek foldje' valoban csak az
igereteke.

> meggyozzek valakit. Aki nem erett a megtapasztalasra annak kitehetem a
> lelkemet, akinek viszont mar kinyilt a szeme a latasra es kinyilt a fule a
> hallasra az szinte magatol is megtapasztalja es hiszi.
Ez emlekeztet a Szcientologia, a Hitgyulekezet stb. (altalam elkepzelt)
tanitasaira.  

> Ez bizony igy van. Szamomra is kellemes sikerelmeny (oh EGO) amikor
> egy bevallottan szekeptikus ember felkeres, (masok unszolasara) azzal,
> hogy (egeszsegugyi) problemaja van. Megkerdezem a szuletesui datumat
> (pfujj asztrologia), letapogatom az aurajat (ahhh bioenergetika), megnezem
> a szelleme allapotat (brrr magia). Ezutan sorolom a fizikai, lelki problemait
,
> csaladi, munkahelyi korulmenyeit, legtitkosabb gondolatait amit meg csak
> megfogalmazott de senkinek nem mondott el.
Meg neked se? Ez a `vizsgalat' teljes csendben tortenik?
(Erre legyszives terj vissza.)

> > A masik: Itt Amerikaban mint tudjatok a penz az ur. Itt az egyeduli
> > merce az, hogy mukodik-e a dolog vagy nem. Ha mukodik hasznaljak
> > es kesz. Senki sem fog milliokat kolteni muholdas felvetelkre ha egy
> > pasi a palcajaval meg tudja talani a vizet es igy tovabb.
> Erre csak nagyon roviden annyit, nem tudok olyanrol, hogy a nepszeru-
> seg, ismertseg, penz es siker utani vagy hasznara valt volna barkinek is.
Mit jelent az, hogy `hasznara valt'?
(Ki/mi donti el? Aki megeli, az elert maximalis eletkor, esetleg Te?)
Egyebkent hosszutavu vagy rovidtavu haszonrol beszelsz?
Ha ezt megvalaszolod, akkor hozok peldakat vagonszam.

> Van amit jo ha tudsz, foleg ha kiserletezni szeretnel. A 'titok' nem az
> Egey kerekben van. Az egy kozonseges szerkezet, az adott feladatra
> optimalizalva. Erzekeny, vilagitva-csipogva jelez, szep fekete haza meg
> fadoboza van, meg ilyesmi. De ha Te csinalsz egyet egy deszkadarabba
> utott ture felrakott papirnyilbol az ugyanazt 'tudja'. Csak nem villog, meg
> csipog, meg nincs doboza, de kijon 5 Ft-bol. (Igaz, nem olyan erzekeny.)
> A lenyeg, az AKARATOD EREJEVEL MOZGATOTT FIZIKAI TESTen van.
En barmilyen (max. 50 kg-os, de esetenkent akar 1 tonnas) FIZIKAI TESTet
kepes vagyok az AKARATOM EREJEVEL mozgatni (ez utobbira pelda az autok
betolasa).

Jonehany olyan mechanizmus van, amely fenntarthat egy hiedelmet akkor is,
ha esetleg (netalantan veletlenul) semmi alapja sincs, nehanyat felsorolok:

1. A teveszmek, mendemondak (Tesla vizzel hajtott autoja) terjedeset segiti,
hogy a termeszettudomanyok tanulasat erettsegi utan (vagy elott) abbahagyok
szamara a bioenergia semmivel sem furcsabb vagy hihetetlenebb, mint a
Higgs-bozon, a rel.elm. vagy akar csak az elektronspin (a feles spint
ketszer kell korbeforgatni, hogy visszajusson az eredeti allapotaba).
A tudomanyos szepsegek atelesehez meg kell dolgozni (egyaltalan megerteni az
egyenletekben szereplo objektumokat), az UFO-kert, a biosugarzasert nem, az
mindenki szamara (demokratikusan) elerheto. Persze e demokracia csak a
szolgaltatast befogadokra korlatozodik: barki eljohet a konferenciara, de
csak EN vagyok a kompetens minden kerdesben, csak EN tudom visszafejleszteni
a rakot a tudodben a biomolekularis-ultraregressziv antienergiammal. (Ha
meghaltal, hat akkor mar akkora volt a sz*r, hogy meg a bennem tultengo BUA
sem segithetett.) 

2. Aki foglalkozott valaha komolyabban parajelensegekkel (nyilvan hitt is
benne), annak nehez beismernie kesobb, hogy hulyesegekkel traktalta
szkeptikus ismeroseit hosszu honapokig (`valami igazsag azert csak van
benne' --- hat persze, a Grimm mesekben is van _valami_ igazsag).

Aki meg tobbet foglalkozott para*-gal, hogynemondjam `praktizal', az
kozvetlenul (egzisztencialisan is) erintett e kerdesben, es objektivitast
semmikeppen sem varhatunk el tole.
Irasodat olvasva kitunik, hogy TE is praktizalsz, bar biztos vagyok benne,
hogy erdemeidhez kepest --- csakugy, mint a tobbi termeszetgyogyasz-magus
--- csak jelkepes osszegeket fogadsz el (epp hogy fenntarthasd magad, es a
vilag szolgalataba allithasd egyedulallo kepessegeidet).

3. Vannak, akik azt allitjak, hogy nekik ugyan nincs bio*-juk, de nagy
szakertoi ennek a temanak, konyvet irnak belole, eloadast tartanak belole a
TV-ben, radioban. Hogyan juthatna maskepp egy nyugdijazott (leepitett),
kozepszeru egyetemi (nem termeszettudomanyos) oktato publicitashoz,
tisztelettdijhoz?


Ezek az emberek mind megtalaltak a sajat boldogulasukat, en elfogadom, hogy
oszinten hisznek a sajat kivalasztottsagukban, igazukban. Tudjak vagy
osztonosen erzik, hogy minel tobb hivot toboroznak, ok annal tobb embernek
dirigalhatnak (szedhetik a tagdijat, biozhatjak meg a seruleset).
Termeszetesen mindenki azt hiszi, hogy o annyi szolgalatot tesz a vilagert,
hogy ami csurran-cseppen, azt boven megerdemli. Egyes szelhamosok (ld.
Zemplenyi) is Robin Hoodnak erzik magukat, hogy ok kozben tizcsillagos
szallodakban laknak, azt a cel erdekeben `vegigszenvedik'.

Kicsit elnyult e mu, majd maskor tovabbragozom, hogy (az en vaskalapos agyam
szerint) hogyan lesz valakibol para* vagy termeszet*, es miert nem banja
ezt meg utana.

Feher Titusz

#include <stdapolgy.h>: Laci, amelyik mondatomban nem szerepelsz expliciten,
                        az nem rolad szol, ne vedd _szemelyes_ sertesnek.

1496-ban egy akkor meg ismeretlen nevu lengyel joghallgato - Nicolaus
Copernicus - iratkozott be a bolognai egyetemre. Szorgalmasan tanult, bar
a jog kerdeseinel sokkal inkabb erdekelte a csillagaszat. Elozoleg a
krakkoi egyetemen tanult asztronomiat, es ugy velte, hogy a masfel
evezrede elfogadott (meg az ogorog Ptolemaiosz altal kidolgozott)
foldkozeppontu vilagkep nem lehet helyes. E regi elmelet szerint peldaul a
Hold-Fold tavolsagnak bizonyos szabalyszeruseg szerint erosen valtoznia
kell, ahogy a Hold a Fold korul kering. A fiatal tudos szerette volna
ellenorizni ezt az allitast; kituno alkalom adodott erre 1497. marcius
9-en. Ennek a napnak az estejen ugyanis a Hold elfedte a Bika csillagkep
legfenyesebb csillagat, a fenyes, voroses szinu Aldebarant. A Fold
kulonbozo pontjairol megfigyelve a jelenseg nem ugyanakkor es nem
ugyanabban az iranyban  lathato, s az elteresbol kovetkeztetni lehet a
Hold tavolsagara (parallaxisara).

Kopernikusz es a csillagaszat bolognai professzora, Domenico Maria de
Novara kozosen figyeltek meg a csillagfedest. Eszlelesuk nem volt valami
pontos, de arra elegendo, hogy megerositse a ptolemaioszi elmelet iranti
ketelyt. Amikor Kopernikusz, evtizedekkel kesobb, megirja a
csillagaszatban uj korszakot nyito muvet (De revolutionibus orbium
coelestium, 1543), annak IV. konyve 27. fejezeteben hivatkozik is majd e
megfigyelesere, mely nemcsak a regi elmeletnek mond ellent, hanem ala is
tamasztja sajat uj, napkozeppontu elkepzeleset.

Kopernikusz megfigyelese utan 500 evvel es 5 nappal, 1997. marcius 14-en
este 20 ora utan nehany perccel az Aldebaran fedese ismet bekovetkezik! A
vekony sarlot mutato novekvo hold sotet oldala fogja eltakarni a csillagot
(eppugy, mint 500 evvel ezelott), majd mintegy 1 es egynegyed ora mulva,
ahogy a Hold tovahalad, a csillag a Hold vilagos felenel ismet elobukkan.
Az erdekes jelenseget (kulonosen az elejet, az Aldebaran belepeset a Hold
moge) barki szabad szemmel is konnyen megfigyelheti, s reszese lehet annak
az erdekes es szep elmenynek, ami a fiatal Kopernikuszra is oly nagy
hatast gyakorolt.

                                                 Tepliczky Istvan
                                                 
                                           Magyar Csillagaszati Egyesulet
                                                 http://www.mcse.hu