Nezem, nezem ezt a BS levezetest (a bsgrav cikk 5. fejezete), es nem hiszek a s
zememnek. 

Az egy dolog, ha valamiben van 1-2 hiba. De ebben valahogy semmi se jo, csak hi
ba van. Ahhoz, hogy nehany problemara felhivhassam a figyelmet, kenytelen vagyo
k Dezso szohasznalatat atvenni, bar az altala hasznalt fogalmak sem eppen krist
alytisztak. Kenytelen vagyok megis atvenni, ha reszleteket is akarok mondani, a
 "rossz az egesz ugy ahogy van" velemenyalkotason tulmenoen...   :-) 

a, hiba: alaktenyezovel kapcsolatos zavar
Ez a kisero szoveg allando hibaja, ket tomeg kozott fellepo csatolasi tenyezot 
erthetetlen okbol ugyanakkoranak feltetelez, mint egyik tomeg belso csatolasat.
 Hogy lehetne ugyanakkora mondjuk egy golyo alaktenyezoje, mint ket egymastol t
avol levo golyo kozos alaktenyezoje?! A sulyzo alakja nem ugyanaz, mint az egyi
k vegen levo sulye...

b, hiba: azonos betuk kulonbozo mennyisegeket jelolnek
Az elso kepletsorban fel van irva egy Es, ez ide-oda van rendezgetve, az elvi m
agyarazattal (a) miatt persze nem lehet egyeterteni, de az egyenletrendezes sza
balyai teljesulnek egeszen a harmadik kepletsorig, ez az egyetlen, ahol ket egy
enlet van egymas mellett. Itt a masodik egyenlet van felbontva ket darabra, es 
a masodik fele megint Es-nek van elnevezve, de ez itt nem ugyanaz az Es, mint a
z elso sorban. A negyedik kepletsor Es-e a harmadik azonosan jelolt kulonbozo m
ennyiseg, errol erdemes bovebben beszelni.

c, hiba: a negyedik kepletsor zavaros ertelmezese
Ez az egyenlet, ennek furcsa ertelmezese okozza vegso soron a hibas BS vegkovet
keztetest. (A 2. es 3. kepletsor csak ide-oda rendezgetes, es sehol sincs felha
sznalva.) A legelso kepletsorban megtanitott M tomegre ervenyes sajatenergiabol
 levonja N darab m tomeg ugyanigy szamolt sajatenergiajat, mondvan, hogy azok m
ar korabban eldisszipaltak. Jo. De akkor a 4. kepletsor Es-e az (oszerakott M s
ajatenergiaja - a kis m darabok sajatenergiajanak osszege). Azt hinne az ember,
 erre azt mondja majd, ez a csatolasi energia. Szo sincs rola. Erre a mennyiseg
re a 4. es 5. kepletsor kozott rafogja, hogy ez meg tartalmazza a kis tomegek s
ajatenergiait. Pedig epp a 4. kepletsorban vonta ki belole. Igy aztan az 5. kep
letsorban meg egyszer kivonja, es a maradekra rafogja, hogy az a csatolasi ener
gia.

d, nem tudom, kelloen vilagosan latja-e mindenki a trukkot:
d/1 Ket darabbol rakja ossze az M tomeget.
d/2 Az elso kepletsor szerint ertelmezett teljes M sajatenergiabol a 4. keplets
orban kivonja a ket m=M/2 feldarab ugyanigy szamolt sajatenergiajat, mondvan, a
 kezdeti sajatenergiat azt le kell vonni. 
d/3 Az 5. kepletsor elott fenti mennyisegre rafogja, hogy az meg tartalmazza a 
reszek sajatenergiajat, es a ket feldarab sajatenergiajat meg egyszer kivonja
d/4 Nem indokolja, hogy miert kellett ketszer kivonni ugyanazt
d/5 Ezzel megvalositja a kovetkezo elenjaro muveletet:
1/2*B*M^2 - 2*1/2*B*(M/2)^2 - 2*1/2*B*(M/2)^2 = 0
d/6 Fenti 0 eredmenyu azonossagbol levonja a kovetkeztetest, hogy akkor a csato
las a ket fel kozott 0, es bizonyitottnak veszi a BS tetelt. Gratula.

Az egesz annyira abszurd, hogy itt mar barmi lehetseges, megis: Ha Dezso hisz a
 sajat kepletenek, akkor tulajdonkeppen miert beszel egyaltalan kezdetben a kis
 m darabok kozott csatolasi energiakrol? Hiszen a kis m-ek egyformak, tehat a B
S szerint nincsenek koztuk erohatasok. Szoval hol Newton, hol megse Newton.

Tulajdonkeppen Gyulat ismetlem. Ha a levezetes jo lenne, az nem egy uj elmelet 
lenne, hanem egy Newton cafolat. Vagyis minden Newtonbol indulo levezetes eredm
enye ervenytelen lenne. Igy a BS is ervenytelen lenne. Ha jol lenne levezetve. 
De hat nincs. 

OK, egyetlen erdeme felhozhato: egyenszilardsagu. 

Udv, Jozsef

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: duna-84.dialin.datanet.hu)

> Felado :  [Finland]
> http://www.nexus.hu/ceyra/gravitacio1.gif
> Mindent parametert nem irtam ra, mert tulzsufolt lenne, de alabb
kovetkeznek.

Azt senki se mondta, hogy negy tomegpont egy gombfelszinen elhelyezve is ugy
vonz, mint a sulypontjaban elhelyezett ossztomeg. Homogen gombhejakrol volt
szo. Azokra igaz a tetel.

Nemi munka aran le tudod integralni felszini pontokra, ha csak ebben bizol.
Ha nem megy, akkor numerikusan.

Ha egy korrekt szemleletes kep eleg, mar megadta valaki, talan nem vetted
eszre. Ismetlem: Erovonalkep a legjobban elkepzelheto. Allnak ki a gombbol
az erovonalak, a suruseguk adja az erot. A gombszimmetria miatt az
erovonalak mindenutt merolegesek egy koncentrikus gombfeluletre. Az
erovonalak szama a tomeggel aranyos. Ahol mar nincs tomeg, divergenciamentes
a ter. A suruseg negyzetesen csokken a tavolsaggal, mivel a felulet a
tavolsaggal negyzetesen no, az erovonalak szama meg konstans. Kijon a
negyzetes tavolsagfugges.  Ezutan nyilvanvalo, hogy ha a tomeget kisebb vagy
nagyobb homogen gombbe vagy homogen gombfeluletekbe surited, semmi se
valtozik, amig kivul vagy a hejon, mivel a ter gombszimmetrikus es
divergenciamentes.

A te 4 sulyos peldad nem gombszimetrikus, igy a fenti szemleletes pelda
termeszetesen nem vonatkozik ra..

Udv,
   Jozsef

> Felado :  [International]
> Lehetoleg olcso es hatekony hangszigeteesi eljarast keresek lakasunkon
> belul, 2 szoba koze. A 2 szoba kozott van egy ketszarnyu ajto, melyet
> tanacsos lenne leszigetelni, a szomszed szobaban hangoskodo allatok miatt.
> (nem kell feltetlenul hasznalhatonak maradnia az ajtonak)

Be kell falazni. Nem viccelek, olcso, hatekony.
Hangszigetelesre altalaban nehez anyagok alkalmasak. A hungarocell es
hasonlok csak elterjedt tevhit. Jo pl. a csendeslemez. Ez egy vastag
acellap. Vagy ket csendeslemez koze homok. A hatekony modszerek jo dragak es
korulmenyesek.
Ha be lehet falazni, nincs olcsobb es jobb...

Udv,
   Jozsef

Thus spake HIX TUDOMANY:

> >Ugy gondolom, hogy mindenki vilagosan latja
> >Janos baratunk kinlodasat.
> Huh.....tenyleg kinlodom...szornyu nehez elviselni, hogy az ember a konkret
> kerdesere nem kap valaszt...
> Masreszt viszont rohogok... ugyanis anelkul is tudom a valaszt.....

Megjegyeznem, hogy en sem kaptam SEMMILYEN valaszt a levelemre, egyetlen
felhozott ellentmondasra sem kaptam eddig magyarazatot. Mint irtam, ez
is felfoghato egyfajta valaszkent... Dezso legujabb felfedezese:

$ zor leirtam. Leirtam ezerszer, hogy darabos testek eseten Newton eredeti torv
en
$ ye nem felel meg az energia megmaradasanak

:)))) A klasszikus mechanika, es a Newtoni gravitacios torveny lehet hogy
mint fizikai modell, hibas, nem ad megfelelo eredmenyt bizonyos esetekben,
de eddig errol sem tudtal meggyozni senkit. Az azonban, hogy matematikailag
is inkorrekt, kihozhato belole hogy a mechanikai energia nem marad meg,
egy egeszen uj, vilagrengeto felfedezes! Ha ezt kepes lennel bebizonyitani,
akkor a nyilvanvaloan hibas bizonyitasban tetten erhetnenk azt a hibat,
amit azota rendszeresen elkovetsz egyeb munkaidban is.
 Ugyanis, ha semmi masban nem is, abban tuti biztos lehetsz, hogy a Newtoni
klasszikus mechanika rendszere ugy van kitalalva, hogy az energia
szuksegszeruen megmarad benne. A gravitacios ero a definicio szerint
konzervativ. Ha mast hozol ki, hibas a levezetes, valamit nem ertesz :((
 Ugyanakkor a te fantasztikus elmeletedben tucatjaval talaljuk a hibakat
es ellentmondasokat, de az nem zavar... Ehhez meg vegyuk hozza az arrogans
stilust, az Einstein-komplexust, a (nalad gyakran joval kepzettebb)
listatarsak _szandekos_ sertegeteset (Janos, Gyula), a kicsinyes, gyerekes
gunyolodasaid... Elkepeszto!! Azt nem ertem, hogy a tobbi dezsologust hogy
tudtad meggyozni...
Ahogy egy baratom egy masik listan megjegyezte: egy kutato legyen mindig
szereny, az eredmenyei beszeljenek helyette. Beszelnek is :(

> Reszemrol az erdemi valasz megerkezeseig felfuggesztem a kommunikaciot ebben

Attol tartok, en sem tehetek mast. Ha Dezso veszi a faradsagot es
erdemben foglalkozik a #1805-ben felvetett ellenveteseimmel, akkor
folytathatjuk. Addig semmi ertelme...
Persze aki ilyeneket ir, azzal lehet hogy akkor sem :

$ mondjuk az ELTE Kiserleti Fizika Tanszeken megismetelnek
$ a Bodonyi-Sarkadi kiserleteket, fizikai ingas gravitacios
$ mereseket! Mi lenne, ha megis nekunk lenne igazunk?
$ Nem draga a kiserlet, ido vagy batorsag hianyzik? (SD) //

Amikor en voltam ott laboron, nekunk is megtiltottak minden kiserletet,
nehogy rajojjunk hogy megtevesztenek minket! Azota is attol rettegnek
hogy valaki titokban elvegzi a kiserletet, ezert fel is gyujtottak az
osszes ingajukat! Azt nem ertem, hogy egyaltalan hogy juthat valaki
eszebe ekkora marhasag?

> a temaban, es kerlek, te is tedd azt, ne hivatkozz tehat ram mindenfele
> interneten elerheto, de itt meg nem jelent dolgozatodban.

Ez is egy rettento etikatlan huzas tole :(

> Udv. Janos

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"Megprobaltam az o fejevel gondolkodni, de nem jutott az eszembe semmi"

Thus spake HIX TUDOMANY:

>  > Gravitacio meresere nem alkalmas.
> Helytelen   Egy inga lengése, huzamos ideig valo mérése pontos eredményt ad.
> Esetünkben nem mérés áll fent, csak komparálás, hogy más is értse,
> hasonlítas.
> Azaz bizonyos ioszakban más a gr. erotér értéke, minimális eltérések vannak,
> kimutathatok.

Na persze. Gondolkozz mar egy kicsit! Ha olyan mertekben megvaltozna
a felszini gravitacios gyorsulas, hogy azt egy ilyen szerkezettel ki
tudd mutatni, akkor en mar sokkal elobb tudnek rola a TV-bol.
Ugyanis, ezzel egyutt jarna foldrenges, vulkankitores, szokoar, stb..
Ugy tunik, ugyanaz a hiba, mint Dezsoeknel. Termeszetesen mersz
valamit, amit igen nagy valoszinuseggel kulso hatasok okoznak.
Es felteszed hogy ez a gravitacios allando vagy a felszini gravitacios
gyorsulas valtozasa, anelkul hogy a korulmenyeket megvizsgaltad volna,
mert most eppen a gravitacio van musoron...
Hidd el, ha a gravitacio ennyit valtozna, azt a hivatasos kutatok a
tiednel millioszor erzekenyebb (es dragabb) ingaikkal es egyeb
muszereikkel mar reg halal pontosan kimertek volna. Sajnos/szerencsere
a gravitacio allando, es emberi lepteku testek kozott olyan gyenge,
hogy mint Gyula is irta, ertekelheto kiserleti eredmenyeket csak igen
draga eszkozokkel lehet kapni. A pontos meresek egyertelmuen cafoljak
a sejtesed, ramutatnak hogy a merestechnikaddal komoly gond van.

>   Udv Csaba.

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"Rogton maga jon, csak elvittek elezni a bardot"

Kedves Dezso!

>>>> Ekkor azonban az 1kg-os tomeg helyzete, es sebessege Kepler
torvenyeibol kifolyolag matematikailag egyertelmuen meghataroz vagy egy
egyenest, vagy egy parabolat, vagy egy hiperbolat, vagy egy elipszist, vagy
egy kort, es ezzel maris meg van a valasz a feltett kerdesre. Ha az eredmeny
elipszis, vagy kor, akkor keringesrol van szo. <<<<

>> Feri eppen azt nem irja, ami lenyeges, hogy a kulonbozo esetek attol
fuggnek, hogy mennyi a rendszer teljes energiaja. Ha megadom a kezdo
helyzetet es sebesseget, azzal a kezdeti energiat is megadom. De arra sem
Kepler torvenyei, sem Newton elmelete nem ad magyarazatot, hogy egy test
milyen modon kerul a kezdeti energiaju allapotba. A BS gravitacio
tortenetileg ezt is vizsgalja. <<

Newton, es Kepler torvenyei tobbek kozott az idobeli valtozasokat irjak le,
tehat segitsegukkel elvben pontosan kiszamithatok mind a jovo, mind a mult
tortenesei. Ehhez csupan arra lenne szukseg, hogy a jelenideju allapotokat
tokeletesen ismerjuk, es vegtelen sok idot fordithassunk a szamitasokra.
Ilyen informaciokkal azonban nem rendelkezhetunk. Csak csak reszleges, es
kozelito informacioink vannak, es komoly elmeleti nehezsegek teszik
lehetetlenne, hogy pontos, es teljes informaciokkal rendelkezzunk. A
rendelkezesunkre allo szamitasi ido, es szamitastechnikai kapacitas is
erosen korlatozott.

Az emlitett idealis esetekre adodo korok, elipszisek, parabolak, hiperbolak,
egyenesek pontosan megadjak a tomegek helyzetet tetszoleges idopontra,
hiszen ezek a gorbek a teljes vegtelen idointervallumban ertelmezettek. Az
mas kerdes, hogy a valosagban nem talalkozhatunk ilyen idealizalt esetekkel,
es a helyzetek idealizalasanal pontatlansagokat kovetunk el a modell
megalkotasaban. Ezert a modelljeink szuksegkeppen csak rovidebb
idotartomanyokon belul hasznalhatok.

Egy bolygot a csillagaszati szamitasokban csak egyetlen tomegpontkent
szoktunk figyelembe venni, jolehet a bolygo minden egyes atomja onallo
mozgast is vegez, es a korrekt szamitasokban ezt is figyelembe kellene
vennunk. Ez nyilvanvaloan lehetetlen, pedig jol tudjuk, hogy ennelkul
hibazunk. De meg az ilyen durva egyszerusitest is tul bonyolultnak
talalhatjuk, es a bolygo mozgasanak meghatarozasanal gyakran eltekintunk
minden mas egitest hatasatol. Ilyen egyszerusitesek mellett nem lehet
csudalkozni azon, hogy a bolygopalyak nem tul beszedesek a bolygorendszer
kialakulasara vonatkozoan. Ennek a tokeletlensegnek azonban semmi koze
Newton torvenyeihez, hiszen eppen ezek a torvenyek az igazan ismertek ebben
az alig ismert vilagban.

Udv: Takacs Feri

Szia Endre!

A gondolattal nem te jatszottal el elsonek, es asszem itt is tobben
megallapitottuk, hogy ha barhonnan plusz energiat nyerhetnenk,
akkor azt el is kell tudni tuntetni, kulonben nagyon hamar felforrna
a Fold.

>csupan az volt a celja, hogy tudjuk: a Fold rendszeret nem karositjuk.

Akkor karositanank a Foldet, ha csak futenenk, de nem hutenenk.
Ezert jo a napelem, a szeleromu, a vizeromu, az ar-apaly eromu,
mert az mind a meglevo energiakat hasznalja fel, alakitja at.
Egyes velemenyek szerint a sok felhalmozodott energia kiaknazasa
(olaj -> benzin -> gepkocsi -> ho",  illetve atomeromuvek -> ho")
okozza az egyre szelsosegesebb tornadokat, arvizeket, stb.
A Fold energiaja kicsit maris megnott, az idojaras hevesebb is lett.

>Valaki mondta, hogy az informacio is energia,
Nemtom ki mondta, de IMHO hulyeseg.
Info torlese meg energiaveszteseg lenne???

A temahoz szorosan kapcsolodik (mindenki mondja a magaet 8-)) :
Felvetettem a listan, hogy az entropia- (rendezetlenseg-) novekedes
nekem santit. Marpedig ez nagyon fontos kerdes.
Azt elismerem, hogy ha adott egy egyenletlen homersekletu vasrud,
akkor elobb-utobb egyenletes lesz a hoeloszlas.
Visszafele nem mukodik: nem fordul elo, hogy egyik vege felmelegedjen,
amig a masik lehul. Ez hovezetesre igaz, elismerem.
De hogy hosugarzas eseten ez miert lenne olyan trivialis, azt nem latom.
A golyos peldamra jott par magyarazat, de egyik sem gyozott meg.
A kerdest oda lehet redukalni, hogy mi bizonyitja azt, hogy
egy kis felulet annyira sugaroz csak, amennyire elnyelni kepes?
Pl. ha alfa szogben sugaroz, de csak alfanal kisebb szogben _erkezik_
viszontsugarzas, akkor tobb energiat veszit, mint amennyit nyer.
(azonos feluleti tenyezok eseten)

Hihetetlennek tunik, hogy egy ilyen alap hotan fotetel teves lenne,
de akkor is gyanus.

BM

PS.:
A világon 10 féle ember létezik.
Azok, akik értik a bináris számokat, meg azok, akik nem...

Orulok Endre irasanak. Feltetelezi, hogy megalkottuk az igazi
ingyenenrgia berendezest, es elkezdi elemezni a hatasait. Ehhez
tennem hozza egy regi gondolatmenetemet.

Endre szerint komoly problema, hogy mindenki egve hagy minden
lampat stb, igy komoly mennyisegu extra ho szabadulhatna fel.
Azonban itt nem csak lampakrol van szo! Ha az energia ingyen
mindenki szamara elerheto, akkor azt barki korlatlan meretu
pusztitasra is felhasznalhatja. A szep uj vilag terrorizmusa...

Valoszinu, hogy az ingyenenergiat hasznosito berendezesek igy
komoly hatosagi ellenorzes ala kerulnek. Nem mindenki vasarolhatna
barmilyen teljesitmenyut. A korlatozas egyik eszkoze  a kutyu elo-
allitasi aranal joval nagyobb vegfelhasznalati ar bevezetese, amely
pld teljesitmennyel is aranyos lesz.

A gazdagok persze valos igenyuknel nagyobb teljesitmenyu amerikai kutyut
is meg tudnak majd venni, mig az egyre inkabb leszakado szegeny
reteg a kolcsonbol megvett vacak kinai kutyu torlesztoreszleteit sem
birja honaprol honapra kifizetni. Rovid idon belul lefoglaljak a kinai
kutyut es orulhet, ha a hazat nem arverezik el a feje felol. Ha szerencseje
van, akkor szocialis raszorultsag alapjan kap egy 10 eves alban gyartmanyu
kutyut, amely epp csak arra lesz elegendo, hogy megfozze a keveske
ebedet, es hogy ne legyen teljesen sotet az egyre inkabb lerobbano lakasban.

A lampat a WC-ben lehetoseg szerint mar nem is kapcsoljak fel...

Hrasko Gabor
http://www.hrasko.com/xaknak

Endre,

>Nem tudom hol ronthattam el, tenyleg direkte a leheto legovisabb modon
szamolta
>m,
>nehogy elrontsam, hajnali 1 ora van, es egyaltalan, hogy ne arrol szoljon a
vit
>a,
>hogy most elrontottam vagy sem.
Hat mirol szoljon?
Amikor a (gomb)szimmetrikus gombhej elrendezesrol visszatersz a diszkret
tomegekre, akkor elrontod a gombszimmetriat.


>Mizsei Janos:
>
>> Nem olyan bonyolult a dolog. Amig a tavolsag nagy, a dolog tokeletesen
>> mukodik ugy, mintha mindket test tomege a kozeppontba lenne koncentralva.
>> Ha a tavolsag kicsi, pld a foldfelszinrol van szo, akkor a gravitacios
>> gyorsulast adjak meg tablazatosan, helyrol helyre.
>
>Nyilvan ezt is ki kellett valahogy szamolni, tehat a hatterben meg kell
lennie
>a
>kepletnek.

Nincs keplet,
mert a tomegeloszlas nem pontosan homogen,
mert a fold nem pontosan gomb alaku,
mert a fold forog, s a keruleti sebessege valtozik a sarkoktol az
egyenlitoig.
(A ket utobbira lehet kepletet csinalni, de leginkabb a meresek a pontosak.)


>Ekkor viszont vegeredmenyben korulbelul 50-100 milliard mondjuk 60
>Wattos villanykorte (cirka) ad le PLUSZ hot a Fold rendszerebe. Van itt
>valaki, aki ismeri a szukseges egyeb parametereket ahhoz, hogy ki tudja
>szamolni, hogy ez milyen homersekletnovekedest eredmenyezne? Kb.
A fold felszine a naptol 170x10exp12kW teljesitmenyt kap.
100 milliard 100 wattos izzo 10exp10kW teljesitmenyt jelent.
A homersekletemelkedes elenyeszo, 17000-szer kisebb az ember altal keltett
ho a nap altal adottnal.
Egyebkent a vilag teljes energiafogyasztasanak nagysagrendje most is kb. az
az ertek, amit megadtal.

Janos

Csak mert a rovat neve tudomány!!!!

A generátor tengelye ha más forog, akkor semmilyen energiát nem termel.
Megtartja mozgásáálapotát. Ha ebből kivennénk energiát, lelassulna.
De!!!!
A generátor tengelyéhez kapcsolódik egy turbina. A generátor pedig egy
transzformátoron keresztül egy hálózathoz kapcsolódik, amely hálózat
energiaátvitele, és összes energiája egy generátor energiájához képest
sokkal nagyobb.
A Generátor egy szinkron motor.
Ezekből következően e rendszer a következőképpen működik, feltéve, hogy a
gerjesztés által szabályozott mágneses mező megfelelő:
Ha a turbinára nem adok gőzt, akkor motorként forog, 2 pólusú gépként 3000
fordulattal ( 50 hz * 60  = 3000 fordulat per perc )
Ha a surlódás nem elhanyagolható, akkor energiát kell felvegyen. Annyi
energiát vesz fel, hogy a surlódási energiát le tudja győzni. Másrészt
viszont a gép csak akkor ad nyomatékot,  ha a villamos mezővel forgo
mezőjéhez képest kicsit lemarad. A lemaradás szögével és a gerjesztéssel
arányos a nyomaték.
Ilyenkor másik erőmű ad energiát a geneáror-turbina forgógépcsoportnak.
Ha most gőzt adok a gépre, akkor a tengely gyorsabban forogna, de nem tud,
mivel a szinkron fordulattal marad a hálózattal. De most a villamos forgó
emzőhöz képest előre alakul ki szögeltérés a villamos mezőhöz képest, pont a
tengelyre adott gőz nyomatékának, minusz a veszteségek nyomatékának
arányában.
Persze feltételezzük, hogy a gerjesztés megfelelő, tehát a gép nem esik ki a
szinkronból.
Összességében röviden a generátor fordulatszáma a hálózat peródusa, a
kapocsfeszültsége a gerjesztéssel, és a fordulatszámmal arányos, és a
termelt energiával a fázisszöge arányos. mivel a fordulatszám állandó, tehát
a forgási energiája állandó, az sem nem termel energiát, sem nem fogyaszt.

A turbináktól egyáltalán nem állandó a nyomaték. Minden hóerőműben egy
energia tároló van, ,a kazán dob, abban van az energia, amelyet úgy kell
méretezni, hogy bármely okból ha a turbina nem vehet fel energiát ( műszaki
hiba esetén ),  akkor a kazán leállításáig termelődött energiát a dob képes
legyen műszaki meghibásodás nélkül biztonsággal felvenni. Vagy a biztonsági
szelep működésbe lép, és kiengedi a z energiát. Ebből a kazándobból a
főgőzszeleppel szabályozott energia kerül a trubinára, amely szelep nagyon
gyorsan egy másodperc körüli időállandóval szabályozható.
Ezzel lehet a mechanikai teljesítményt. tehát az erőmű energia termelését
szabályozni.
Ha ezt beállítják, akkor már a gerjesztést kell úgy szabályozni, hogy ennek
a mechanikai teljesítménynek - a veszteségek energiájával arányos legyen a
villamos energia leadása a generátornak.
A termelt energia bekerül egy hatalmas energia rendszerbe, ahol fogyasztókat
hol be hol ki kapcsolnak.
Az erőművek egy része, amelyek az atomerőművek, gazdaságos szén erőművek,
úgynevezett alaperőművek.
Ezekben a szabályozókat állandó energia termelésre állítják. Ez azt jelenti,
hogy a főgőzszelepet, amíg műszaki hiba másra nem kényszeríti őket, állandó
értékre állítják, és a generátor gerjesztését úgy szabályozzák, hogy ezt az
energiát le is adja a generátor. Ezzel állítják elő egy adott időszakban a
fogyasztás értékének a minimumához tartozó energiát.
A többi erőmű adja a változó részt. Ezek a leggyorsabban szabályozható
erőművek lehetnek, ilyen a vizi erőmű, a gázturbina, olajtüzelésű erőművek.
Ezekben az erőművekben a turbina oldali energia szabályozót állandóan
szabályozzák a pillanatniy igénynek megfelelően, úgy, hogy ha csökkenn a
feszültség, ( nőtt  a terhelés ) akkor a szabályozót nagyobb energiatermelés
felé mozdítják, és megfordítva De ekkor az energia előállító kazánt is
állandóan szabályozni kell, azaz  hőerőműben a bevitt üzelő mennyiségét is
szabályozzák.
Kb ennyi.




> wrote in message news:...
> > : Az, hogy az eromu generatora forog, meg nem jelenti az
energiatermelest.
> >
> > De igen. A generator tengelyenek a tehetetlensege miatt van egy forgasi
> > energiaja ill. forgasi teljesitmenye. Ezen teljesitmeny 95%-at kepes
> > villamos teljesitmennye alakitani. Az energianak valahol maradnia kell,
ha
> > nem veszem ki villamos energiakent, akkor a generatorban egyszeruen hove
> > alakul, mivel a turbinatol allando mechanikai teljesitmenyt kap egy
> > szenuzemu hoeromuben vagy atomeromuben.
>
> Ha nem terhelt a generator, akkor konnyen lehet forgatni, csak a
mechanikus
> veszteseget kell potolni. Igaz, hogy ekkor minden bemeno energia hove
> alakul, de a bemeno teljesitmeny jovall kisebb, mint amikor a generator
terhelt
>  .
> Az allano fordulatszam nem jelent allando bemeno teljesitmenyt.
> Ha terheled a kimeneten, akkor no a forgatonyomatek igeny, hogy tartani
> lehessen a fordulatszamot, vagyis no a bemeneti mechanikai teljesitmeny.
>
>                      <mech. veszt. telj.> + U * I * cos(fi) + <el. veszt.
telj.
> >
> <forgato nyomatek> = ---
>                                         fordulatszam * 2 * PI
>
> (Az elektromos vesztesegi teljesitmeny kozel aranyos a terheloarammal,
amig a
> vas magneses karakterisztikaja linearisnak veheto, a hiszterezis
elhanyagolhato
>  .)
>
> Menyhart Zoltan
>
>

HIX TUDOMANY #1819, Nemes Marcus >:
>Ahol nem problema a palyantartas, ergo nem kell uzemanyag, ott a "vilag
>vegeig" mukodik az elektronika, lasd Voyager (nem is tudom hirtelenjeben,
>hogy van-e neki egyaltalan napeleme, de a naprendszeren tul ugysem megy
>sokra vele).

Bocs, hogy beleszolok, de ez az utolso felmondatra felkaptam a fejem.
Szoval milyen messzirol latszik a Napunk fenye? A naprendszeren kivulre
egyaltalan nem jut ki a fenye? Vagy igen? Hogy van ez?
Egyaltalan mi az, hogy a naprendszer hatara?
-- 
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta8+1;]-

Helló Zoli!

Az én nevem szintén Zoli.
Sajnos én sem tudok többet a Flavin cseppről mint te!
Én a Tina nevű lapban olvastam róla először. Most én is iszogatom, me
rt elváltozást diagnosztizáltak a tüdőmben. Lehet, hogy daganat. (Remélem 
nem.)
Légyszives tájékoztass, ha megtudtál valamit azóta róla.
Nem tudom, hogy elég megbízhatóan segít e a betegségeken, de szeretném elkerüln
i a műtétet, ha lehet.

Üdv Zoli.

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: adsl-1-233.tvnet.hu)

Sarkadi Dezso vagyok majus 10-en.
BS Bodonyi-Sarkadi gravitaciorol, a FOLD-HOLD rendszer!!!
De elotte egy kicsit egy nem annyira fontos eszrevetelrol: Janos tovabbra is so
derezik Leninrol, Brezsnyevrol, csak az erdemi kerdesekrol nem jut eszebe semmi
 .

// Ne csusztass, Dezso, az elojelhibat egy REGEBBI cikkedben talaltam, amivel a
zota nem is dicsekszel, igy a boritek fel van bontva. EBBEN a cikkedben levo hi
bakat mar masok jol osszefoglaltak, en nem farasztom magam vele. //

Ird man meg legy szi', hogy hol es melyik elojel!
De ne is faraszd vele magad, orulok, hogy beismerted, nem is foglalkoztal a biz
onyitasommal, (szerintem 
egyikkel sem), de velemenyed az van. Mar amit az iskolaban tanultal, de vigaszt
aljon, nem vagy ritka eset.

Kalmannak koszonom a kettos csillagokrol kuldott beszamolojat. Meggyozodtem, ho
gy egyenlore nagyon
keveset tudunk roluk. A kettos csillagok 'osztodassal' torteno keletkezeset tov
abbra is a levaloszinubb lehetosegnek tartom. Hogy ket szabad csillag befogja e
gymast, szinte kizartnak tartom,
mivel ezekben az esetekben a negatív teljes energia, azaz a gravitacios kotes k
ialakulasa nehezen magyarazhato.

SZGYULA irja:
// Az addig OK, hogy a grav. kotesi energia aranyos az ossztomeg negyzetevel. A
z viszont nem igaz,
hogy az aranyossagi tenyezo egy univerzalis allando lenne. Az bizony a test any
ageloszlasatol, alakjatol fugg. A fenti egyenlet ezen ertelmezese
csak akkor lenne korrekt, ha a harom testre (az m+M tomegu teljes rendszer, ill
etve a ket kulon rendszer m es M tomeggel) ugyanazzal a 'beta' aranyossagi
tenyezovel rendelkezne, ami altalanosan nem igaz. Viszont a keplet altalanossag
ban kimondva, ertelmezve.//

Ugy gondolom, igazan Gyula foglalkozott eddig erdemben es magas szinten a BS gr
avitacioval. Nekem ennyi is eleg es eszreveteleit tobbsegeben korrektnek tartom
 es koszonom. A beta aranyossagi tenyezorol soha nem allitottam, hogy univerzal
is lenne, hiszen benne van az alaktenyezo. Az idezett kepletem valoban speciali
s esetre vonatkozik, peldaul ket r sugaru gombre, melyek tomege kulonbozo. Ez l
ehet peldaul ket gazgomb.
Altalanos esetben a beta nem ugyanaz a negyzetes tag felbontasakor: lehetnek be
ta1, beta2 es beta3. De nem akartam elbonyolitani a levezetest.

Egyebkent Gyula ketelyeivel es eszreveteleivel lenyegeben egyetertek, de azt is
 be kell latni, hogy mind a kiserlet, mind az elmelet mindenki szamara ertheto 
kifejtese nem egyszeru. Mi evekig vegeztuk a mereseket es az elmeleti magyaraza
t is eleg lassan
szuletett meg. A temaban jol felkeszult, tobb profi szakemberrel rendelkezo kut
atocsoportnak kellene
foglalkoznia. Remelem, az ido es szerencse elobb-utobb elvezet a tema tisztazas
ahoz.

!!!  FOLD-HOLD RENDSZER ES BS GRAVITACIO !!!

Megadom a vegeredmenyt mindket esetben.  Ha megvannak az input adatok, 10 perce
s szamolas az egesz. Kivancsi vagyok, ki mit szamol! Az Internetes dolgozatom v
egen mindenki megtalalja a vonatkozo kepleteket:

http://www.geocities.com/fhunman/bsgrav.doc
http://www.geocities.com/fhunman/bsgrav.pdf
http://www.geocities.com/fhunman/bsgrav.zip

Jo szamolgatast mindenkinek, udvozlettel: Dezso
Paks 2002.05.10.

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: gandalf.haea.gov.hu)

Tisztelt lista!

Amiota kezd elterjedni a nyugati technika nalunk is, egy 
szamomra ismeretlen alkatreszt fedeztem fel. Alkalmazzak a 
taptranszformatorok primer tekercsevel sorba kotve es most 
talalkoztam egy villanymotor tekercsevel szinten sorba 
kotve. A formaja hasonlit egy keramikuskondenzatorra, vagy 
egy  2N400x diodara, de fem tokban.  Azt irja 220 V ~, 2 es 
10 A-t lattam. Talan Celsius fokot is feltuntet. A hiba 
megszakadas!
Valaki tud felvilagositast adni? A transzformatornal ugy 
tunik, hogy igy  kevesebb menetszam szukseges a primerben.

Koszonettel Szocs S.

Sziasztok!

Jozsef, koszonom a valaszt, ez a plutonium elem viszont folcsigazott. ;)
Ez ugyanolyan elem, mint a ceruzaelem (marmint a mukodesi elve), vagy egy
mini atomreaktort takar?

marky

@@@ termoelem. @@@

Sziasztok!

Nehany levellel ezelotti gravitacios problemamban a szamitast (bar
nagyon akartam, hogy ne, de) elrontottam egy helyen. Azonban ez csak az
ertekeket valtoztatta meg, a hozzavetolegesen hasonloan nagy kulonbseg
ugyanugy fennall.

Az abra emlekeztetoul itt talalhato:
http://www.nexus.hu/ceyra/gravitacio1.gif

Kiszamoltuk vektorialisan a 4 szimmetrikusan elhelyezkedo egysegnyi
tomeg gravitaciojat egy otodikre nezve (ld: az abra) es lejjebb a
tomegkozeppontos eredo tomegvonzast.

4 tomeg vektorialisan
m1,m2: 1.1622399427786*10^-4 (ezt szamoltam el valahogyan elozoleg)
m3,m4: 3.0843277442454*10^-5
Kettő összege: 1.4706727172032*10^-4, ez hat a tomegkozeppont iranyaba.

Ha a negy tomeget egynek vesszuk, mely a tomegkozeppontban helyezkedik
el (mely azonos az elozo tomegkozepponttal, ugy), akkor viszont az
eredmeny meg mindig:
1.6649323621227*10^-4

1.4706727172032*10^-4 es 1.6649323621227*10^-4; szignifikans kulonbseg.

Innen folytathatjuk tehat.

> Felado :  [Finland]
> Temakor: Re: Gravitacio

>Ez nagyon izgalmas. :)))
Sokkal inkab mint gondolnank, es csak ugy jutunk messzebb, ha aprolekosan, 
reszletesen elemzunk minden lehetoseget.

 >Szoval nem egeszen tiszta szamomra az, hogy gombszeru test tomeget  
 >egyetlen pontba surithetem,

Minden tomegek kozotti kolcsonhatasok szamitasaban, ahol a ket tomeg kozott 
bizonyos tavolsag van, ennek a kezdo es a vegpontja a  tomegek kozpontjabol 
indul. Ezert az egesz tomeg altal keltetett gr. eroter pontszeruve valik.
Ez tulajdonkep a gyakorlatban is ervenyesul egy bizonyos hatarig.
Ha figyeltel elozo levelemben egy peldat vetettem fel, ahol az ileto tomeg 
gr. erotere "egyenes aranyban" csokken a feluleten felvett egysegnyi kor 
felulettel a tomegtol tavolodva. Ezesetben a tomeg gr.erotere egy kor 'sik' 
feluletere egyenlo aranyban elkenodott. Ebbol a kepletet is konnyen 
felallithatod, ha nem megy szoljal.
  Ezt a kepletet kicsit modositva kapunk egy 'tomegsurito' kepletet.
Ez a te eseted, amit nem ertsz. Pl a Fold sugara 6340km (nagyjabol).
Feluleten a gr. gyorsulasi ero erteke 9,8 m/s/s (nagyjabol)
A Fold tomeget elkezdem suriteni.
Azonkivul hogy a Fold tomegenek feluleti gr.gyors. erteke valtozik, nem 
tortenik semmi.
Iletve a Fold tomeget 1 meterre suritve ugyanazon a ponton tehat a 6430 
km-es tavban a suritett tomeg felmeteres sugaraval egyutt :-),
a mar 'G' nek jelzett ertek 9,8 m/s/s marad, mig a tomeg feluleti gr.gyors. 
erteke 'g' = 393916880000000 m/s/s lenne.
    Valahogy a gr. hatasok sugarhatasrol arulkodnak. Igy az elozoleg 
bemutatott egyszeru pelda nem minden esetben ervenyes. A gr.eroterhatas 
egeszen maskep erzekelheto abszolut tomegek eseten. Ha peldakent fekete 
lyukat emlitunk, feluleti 'g'-je oriasi, de nagy tavban mar kevesebb a 'G' 
hatasa eppen a tomeg merete "egysegnyi felulete" kicsinysege miatt. Hasonlo 
dolgok elemzese meg folyamatban vannak.
  Igy feltevodhet a gr. eroter plafonalasanak, "abszolut" ertekenek fogalma. 
Irom, 'hogy csak' feltevodhet, mert ezen ertek kimeresehez "abszolut" es 
"sik" feluletu tomegre lenne szukseg. (abszolut tomeget meg nem ismerunk, 
minden tomeg alakja pedig domboru, ameddig gombrol van szo.)

>>Ezeket az informaciokat mereseim alapjan ki tudom mutatni.
>>Ezen ertekek minimalis valtozasait egyertelmuen a tomeg terben valo
>>kulombozo mozgasa es haladasa is befolyasolhatja.

>Itt egyfajta gravitacios Doppler-effektusra gondolsz? Tenyleg, van >ilyen?
>(Relativitaselmelet alapjan igy hirtelen azt gondolnam, igen.)

Mindezeknel is tobbrol van szo, a kiserlet allando jelleggel folytatodik, 
mind erzekenyebb muszerekkel. A lenyeg hogy joval a surlodashatasfokok alatt 
vizsgaljuk a tomegek nyugalmi allapotat, mentesitve a 'g', vagyis a Fold 
felszini gr.gyors.erteketol.
A kiserlet rovidesen Sarkadi Dezso honlapjan lessz bovebben ismertetve.

>>   (Nem a felszine ala haladva?)
>De igen. Kivulrol haladtunk befele es konnyu neutrino modjara >atleptuk a 
>felszint. :)

Errol mindeg egy mosolyogtato vita jut eszembe, talan mar emlitettem a 
HIX-en: Allitjuk, hogy egy tomeg feluleti 'g' erteke a feluleten a 
legnagyobb; a tomegtol tavolodva csokken, a tomeg kozeppontja fele ismet 
csokken, mig nulla erteke lessz.
Egy profeszor pedig azt allitja, hogy a 'g' erteke a tomeg kozpontjaban a 
legnagyobb.
Ezt peldaval is ilusztralja. Espedig, ha a Fold felszinen lenne egy kut,(a 
kozepeig) egy kis tomeget szabadon engedve a felszintol lefele esne, egesz a 
kozepeig.
Kijelentese pedig igaznak tunik,: "egy tomeg csak a nagyobb erteku gr. 
gyors. ertek fele eshet". Pl 100 meter melyrol a kis proba tomeg felfele 
kelene essen, ha a 'g' erteke a Fold felszinen lenne a legnagyobb... 
elgondolkodtato.
  Kinek van igaza? :-)
   Udv. Csaba


Kalman:

Sziasztok!

 From irja:
 >Ambarcumjan,V.A. Ő egy szovjet csillagász.
 >A lenyeg az, hogy mekkora hulyeseg az imperialistaktol, hogy azon
 >gondolkodnak, hogy a vilagegyetem a konnyebb elemek fuziojabol epult fel.
 >Azt hiszem itt erezheto nemi parhuzam a mostani vitaval... :-)
Koszonom, ez jolesett. Eszerint az itteni vitak hasonlitanak
a nagyokehoz. :-) Ambarcumjant egyebkent meg manapsag
is megemlitik, ha csillagkeletkezesrol esik szo, mivel nincs
100 %-osan megcafolva: O pontosabban korul nem irt
"presztellaris anyag" felbomlasarol alkotott elmeletet,
mely esetleg nem is atomos osszetetelu. A szovjet
tudomany szerint osrobbanas sem volt (a '60-as evekre
gondolok), viszont elismertek az univerzum Hubble-fele
tagulasat. Hogy ezt a kettot hogy egyeztettek ossze,
azt nem tudom. Egy vegtelen ido ota letezo vilagban
a lebomlasi es a felepulesi folyamatok egyensulyban
kell, hogy legyenek; akkor meg nem tudtak, hogy a csillag-
keletkezes melyikhez sorolhato. Hivatkozik erre Ambarcumjan?

Az osrobbanast illetoen valami olyasmi volt a kommunista
allaspont, hogy az nem a kezdet volt, hanem csak
egy "fazisatmenet" az univerzum torteneteben.

Azert mertem hatarozott kijelentest tenni a
csillagkettozodessel szemben, mert ma sem a kupola,
sem a modell (azaz sem az eszleles, sem az elmelet)
nem valoszinusit egy ilyen jelenseget. Ez azert megnyugtato,
mert esetleg attol kene tartani, hogy holnapra kettevalik
a Nap. :-) Mit is irnanak az ujsagok:
	"Peldatlan csillagaszati esemeny a Naprendszerben"
	"Az utodcsillagok egymas korul keringenek"
	"El lehet dobni az efemerisz tablazatokat"
	"Matol lehetetlen az elet bolygonkon"

Miert is nem valik kette egy csillag, ha az ellenkezoje
elofordulhat, s a termeszet torvenyei az idore szimmetrikusak?
Hat melyikhez tartozik nagyobb entropia: egy egesz, vagy ket
"fel" csillaghoz?

Udv: Kalman

Sziasztok!

Megneztem Endre peldajat:
 >felbonthatjuk a gombfelszint egyenkent negy pontbol allo tomegcsoportokra
Kiindulasnak jo. Most mar csak tovabbi n tomegcsoportra kell vegigszamolni
a problemat. Minel nagyobb n, annal jobb. Az eredmenynek kozelednie
kell az integralassal kapott ertekhez, azaz a tomegkozepponthoz.
 >Tehat lathatoan nem paszirozhatom be a bolygo osszes tomeget a kozeppontjaba,
 >mikozben a sugarat a tomegkozeppontjatol szamitom.
Bepaszirozhatod. Felszinenek negy pontjaba nem paszirozhatod be.
Nicsak, egy (latszolagos) paradoxon!

Udv:
Kalman
"Te hatarozottan integralsz."
"Dehogy. Nagyon sok pici mennyiseget osszegzek."