Udv,
Az uranlovedek hatasatnak leirasat elvezettel olvastam. Nem meglepo
szamomra, hogy egy fegyver rombol es ennek soran a megtamadottakban a
leheto
legtobb kart igyekszik tenni (mellesleg a torony robbanasat a bent
tarolt es
a lovedekkel begyujtott loszer okozza...).
A tobbi allitast sajnos nem tartom elfogadhatonak! Nehezfem kerul a
levegobe... (az olom is nehezfem es mergez is...) Sugaroz, raadasul
belulrol
es hosszu tavon komoly hatasa lehet: Akkor miert van ilyen viszonylag
rovid
tavon hatasa? Mekkora ez a sugarterheles? Miert nem tamadja meg a
helyben
eloket? Az uranbanyaszok miert masfajta betegsegekben szenvednek?
Az hogy mericskelnek valamit az nem azt jelenti hogy az a valami
letezik, es
jelentos is!
Attol hogy laborvizsgalatokat vegeznek rajtam (ver, vizelet) az nem
jelenti
azt hogy talanak is valamilyen betegseget!
Az egesz balkan szindromat a butasaggal es hiszekenyseggel lehet
magyarazni
es nem biztosan az uranlovedekekkel!
A politikusok reakcioit pedig elso sorban a tarsadalmi hatas es nem a
valos
tenyek befolyasoljak...

De ha ne veletlenul, bar erre semmi bizonyitekot nem lattam, megis lenne
valami hatasa az egyik hasznalt fegyvernek mit bizonyit az? Szeretnek
hallani olyan fegyverrol ami nem okoz (okozhat) a haboru megszuntevel is
halaleseteket! (Pl. a taposo aknak szerintem tobb aldozatot szednek...)
Azt hallottam, hogy az obolhaboruban 10000 neveto zsakot (zippzaras
hullazsakot) rendeltek. Azaz kb ekkora volt a vart vesztesegek felso
hatara.
Szerencsere nem tudtak elhasznalni oket. A szindroma altal erintett, nem
is
bizonyitottan a haboruval kapcsolatban levo halalesetek, ezeknel
nagysagrenddel kisebbek!
Mi a teendo? Olom mentes lovedekekkel haboruzni? Kessel old meg az
ellenseget, mert az a kornyezetbarat?! Az egesz problemafelvetes egy
agyrem!
Persze nekem is az a velemenyem, hogy nem kell haboruzni, de ha mar
haboruznak akkor csak es kizarolag a hatekonysag szamit es sajnos minden
mas
szempont mellekes...

Minden jokat!
Laci

P.S.
Nem vagyok orvos, de ugy tudom az agydaganatok tulnyomo tobbsegeben nem
idegsejtekbol hanem gliabol illetve erekbol erednek. Esetleg
ossejtekbol.
Idegsejtbol kiindulok igen ritkak!

Szerintem a puskaport is lehet motor hajtasara hasznalni, ha megfeleloen
olcso ~ azaz az alternativ energiak elegge dragak!

Kedves Bulcsu,

  Normal uranban foleg U-238 van, nemi U-235 (meg valami elenyeszoen
keves
mas tomegszamu is). Atombombahoz alapvetoen nagyon sok U-235 kell,
elektromos eromuhoz is olyan kell, amiben a 'normalisnal' magasabb a
235 aranya. Ezen okok miatt a banyaszott uran dusitjak, aminek a
mellektermeke rengeteg U-238, amivel nem sokat lehet kezdeni (be lehet
rakni gyorstenyeszto reaktorba, de azok eleg ritkak es bonyolultak).
  A hagyomanyos hadseregnek viszont tankok ellen minel nagyobb surusegu
lovedekekre van szuksege (hogy atusse a pancelt). Erre tokeletes a
'depleted uranium' (azaz gyakorlatilag U-238), mert nagy a surusege
(20 g/cm^3 koruli) es olcso (illetve ingyen adja USA-ban az allam bacsi,
csak vigyek). Hasonlo okokbol hasznalnak uran USA tankok panceljaban
is.
  Amit nem ertek teljesen: a fegyvereknek alaptulajdonsaga, hogy
veszelyesek.
Olyanra csinaljak oket. Nem csak a haboruban, de utana is a civil
lakossagra
nezve is. Taposoaknak, fel nem robbant bombak, stb. Magarol a harcokrol
nem 
is beszelve. Ez nem tudom, kinek ujdonsag. Konkret szamok meg nincsenek,
csak riogatas atommal, amire az atlag nep nagyon fogekony.
  Megint az az erzesem, hogy a zoldek nem tul inteligens frakciojanak
elborult az agya, begozolt. Az inteligens zoldek meg ilyenkor nem tudnak
szohoz jutni, mert leugatjak/learulozzak oket. Nemetorszagban is
elertek,
hogy becsukjak az atomeromuveket (10 ev alatt, ha jol emlekszem), mig
a csodalatos brandenburgi lignitet azt boszen egetik tovabb (en ugyan
csak Dunaujvarost lattam, az valami iszonyat volt).
  Maganvelemenyem, hogy a kerdessel kar foglalkozni. Atom ugyben nem
lehet
inteligens kommunikaciot folytatni, ha zoldek is jelen vannak. Sajnos.
Megprobaltam (fizikus vegzettsegu zolddel), nem ment. Demagogiaval nem
tudok mit kezdeni.

Gyula

A "szegenyitett" urannal (Depleted Uranium) kapcsolatban egy reszletes,
szerintem korrekt osszefoglalo:

http://www.ratical.org/radiation/vzajic/index.html


A fuzio kapcsan:

> Sajnos, valoban igy van. Az energiafelszabadulas ugyanis olyan heves,
> hogy szabalyozhatatlan, mindent szetvet. Mint ahogyan puskaport sem
> lehet motor hajtasara felhasznalni...

Ennel azonban joval arnyaltabb a kep. Erdemes pl. innen indulva
korulnezni:

http://plasma.ep.wisc.edu/pegasus/links/index.html


Udv:
Jano

Laci1
>A mai szam tartalmazza a #1351-be kuldott cikkeket is, a porno
>hirdetesek kivetelevel. Udv///Meszaros Laszlo tudomanymoderator

Na, pont a legizgalmasabb kimaradt :-)


Laci2
>Amit ki akarok hozni az az, hogy fontos kockazati tenyezok helyett,
>mellekesekkel remisztgetik az embereket es nem latok semmlyen
tarsadalmilag
>elfogadott modszert ami ezt megakadalyozna.

Van egy modszer. Sokat kell kolteni az oktatasra. Igaz, ez meg nem
tarsadalmilag elfogadott :-(

A peldaid sorat ki lehet egesziteni a ciannal a Tiszaban. Ahol a
ciganyoknak
volt igazuk, akik minden kecmec nelkul megsutottek a doglodofelben
kifogott
halakat. Jol tettek, kevesebb veszett karba. Ugyanis a viz ciantartalma
1.5mg volt literenkent, a hal ciantartalma 0.1mg/kg, a kockazatmentes
fogyasztas 8mg, a halalos dozis 50-60mg. Tehat 6l Tisza viz vagy 80 kg
tiszai hal szemelyenkent kockazatmentesen bepuszilhato volt :-).
Egyebkent elelmiszerekre igen magas az engedelyezett hatarertek (palinka
20mg/l, 3 litertol meg lehet halni, de ezzel nem mondtam ujat, marcipan
10mg/kg, ne egyetek tobbet, mint egy kilot).
Itt kellett volna hatosagoknak a helyzet magaslatan lenni: azonnal
sokszorositani egy tablazatot a megfelelo ertekekkel, es az emberek
kezebe
adni. Nem csokkent volna a halfogyasztas, hanem emelkedett volna.

Egyetertve azzal, hogy sokszor tulzott a hiszti, azert megjegyzem, hogy
gyakran nagyon nehez eltalalni a helyes merteket. Mert pld. a savas esok
ugy
altalaban, meg a cian a Tiszaban iszonyatos kart csinalt. Es azert
pusztul a
termeszet egyebektol is. A hiszti segitett abban, hogy ezek a dolgok el
ne
sikkadjanak.
Masreszt aki a hisztit csinalja, az meg azt mondja rad, hogy
bagatellizalod
a dolgokat.



Tommmmyka,
>> > > > v_i(t+Dt) = v_i(t) + ( a_i(t) + a_i(t+Dt) ) / 2 * Dt
>> >
>> > Szep, hogy gondolkodtok, de nem kellene ujra feltalalni a
kulonfele,
>igen
>> > jo kozelitest ado integralasi (diffegyenlet megoldo) modszereket.
>
>Megprobaltad mar a problemara alkalmazni? Szerintem akkor ra fox
>jonni, hogy nem is olyan egyszeru.
Persze. Nagyon bonyolult.
Ez az ar, amit a jo konvergenciaert, meg a nagyobb pontossagert fizetni
kell.

Janos

Kedves paradoxonvadaszok!

Sajnos legtobbetekkel nem sikerult elhitetnem, hogy nem olyan
trivialis a feladat, mint elso blikkre latszik (nyilvan nagy szerepe
volt ebben a kezdeti benazasomnak is), es hogy csomo erdekesseget
rejt. Azert megirom, hogy en mit lattam bele a boritekos peldaba.

Kota Joska es Voros Jozsi megoldasaival egyetertek, en is hasonlokra
gondoltam (es mintha Sebestyen Balazs is ilyesmikre celzott volna,
de nem vagyok biztos benne, hogy jol ertettem).

Emlekeztetoul a paradoxon:

|Van ket boritek az asztalon. Osszesen annyit tudok, hogy az egyikben
|x, a masikban 2x dollar van (x>0). Felveszem valamelyiket, kinyitom,
|latom, hogy mennyi penz van benne. Megkerdezik, hogy kicserelem-e a
|masikra. Ketfelekeppen okoskodhatok (hogy eldontsem, hogy a bevetel
|maximalizalasanak celjabol milyen strategiat valasszak):
|
|1. 50-50%, hogy az x vagy a 2x-es boritekot vettem fol elsonek.
|50% az eselye tehat annak, hogy a cserevel megfelezem a penzem, es
|ugyanennyi, hogy megduplazom. Hulye lennek nem cserelni.
|2. Attol, hogy felemeltem az egyik boritekot, es kinyitottam, nem
|valtozott semmi, ugyanugy nem tudom, hogy melyik boritekban van a
|tobb penz. Tehat teljesen mindegy, hogy cserelek-e, hisz ugyanolyan
|esellyel es ugyanannyit veszithetek, mint nyerhetek.
|
|A ket teljesen logikus(nak latszo) gondolatmenet ellentmond
|egymasnak, ez tehat egy paradoxon.


Szerintem a legfrappansabban igy lehet osszefoglalni a megoldast
(elnezest a bonyolult zarojelezesert, meg kozbevetesekert, remelem,
azert ertheto):

Elhallgattuk, hogy milyen eloszlassal generalodnak a boritekokban levo
osszegek, pedig ez a lenyeg.
[Eloszor is tekintsuk ugy, hogy barmely racionalis szam lehet barmelyik
boritekban (ha nem teszunk igy, hanem pl. egesz dollarokat hasznalunk
csak, akkor paratlan huzasa eseten egybol lehet tudni, hogy a kisebb
osszeg van a kezunkban), ez olyan reszlet, ami csak elterelne a
figyelmunket a lenyegrol.]
Visszaterve tehat a strategiakhoz, ahhoz, hogy a 2. gondolatmenet igaz
legyen, az kell, hogy _egyenletes_ valoszinuseggel barmely szam
lehessen a boritekokban (ami mar onmagaban is gyanus feletel, de
ezt egyelore hagyjuk), ugyanis ha valamely mas ismert eloszlasa van a
boritekokban talalhato szamoknak [mondjuk f(x)
valoszinuseg(suruseg)gel van x dollar az egyes boritekokban -- persze
nem egymastol fuggetlenul, de f(x) ugy ertelmezendo, hogy 1000
kiserlet 2000 boritekjat beleontjuk egy zsakba es azok eloszlasat
vizsgaljuk], akkor az elso boritek kinyitasaval fontos informaciohoz
jutottunk: vagy 2x vagy x/2 van a masikban, ami alapjan egybol tudjuk,
hogy P1=f(2x)/(f(x/2)+f(2x)) valoszinuseggel van 2x a masikban es
P2=f(x/2)/(f(x/2)+f(2x)) valoszinuseggel van benne x/2.
Tehat meg kell neznunk, hogy P1*2+P2/2 nagyobb-e, mint 1, es ha igen,
akkor erdemes cserelni (ez tehat helyesen az 1. strategia).
Egy egyszeru peldaval ugy lehet demonstralni ennek a mukodeset, hogy
ha mondjuk $1-tol $1M-ig tetszoleges osszeg egyenletes valoszinuseggel
fordul elo a boritekokban, akkor ha $2-nel kevesebbet huztam elsore,
akkor biztosan nyerek a cserevel, es ha $500k-nal tobbet, akkor
biztosan vesziteni fogok. Mindenesetre ha $500k-t vagy annal
kevesebbet huztam, akkor megeri cserelni.  Tehat visszaterve a 2.
strategia kritikajara: csak akkor nem informacio a felemelt boritekban
talalhato osszeg nagysaga, ha minden x-re f(2x)=f(x/2), ami legalabbis
olyan eloszlas, amelynek nincsen varhato erteke (es ha feltesszuk,
hogy monoton, akkor egyben konstans is).

Osszefoglalva: egyetlen esetben lehet egyszerre igaz az 1. es a 2.
gondolatmenet, nevezetesen, ha a boritekokban talalhato penzek
egyenletesen eloszlassal barmilyen racionalis szamok lehetnek (tartok
tole, hogy nem is letezik a matematikaban vegtelen tartomanyban
egyenletes eloszlasu valoszinusegi valtozo, de legyunk egy pillanatra
nagyvonaluak :-).
(Ha lehet(ne) egyenletes eloszlassal dobalni rac. szamokat, akkor az
eljaras igy nez(ne) ki: dobunk egy szamot, amit beteszunk az egyik
boritekba, majd egy ermet feldobunk, es a masikba az elso osszeg felet
vagy duplajat tesszuk az ermenek megfeleloen.)
Ebben az esetben viszont maga az alapkerdes ("Melyik a jobb
strategia?") ertelmetlen, mert barmilyen veletlennel kevert jatek
optimalis "strategiaja" csak a _varhato_ nyeremenyre vonatkozhat,
amely nem letezik, ha nincs varhato erteke a nyeremenynek.
A ket kulonfele strategia eredmenyesseget ilyenkor nem is lehet
osszehasonlitani, hiszen barhanyszor is ismeteljuk meg az egyik
strategiaval a kiserletet, sehova sem fog konvergalni az _atlagos_
bevetel.

Titusz

> Felado :  [Hungary]

> Felado :  [Hungary]
> 
> > Igaza lehet Janosnak, hogy nem feltetlenul kell ujra spanyolviasz,
> > ezt megtoldanam meg avval, hogy leteznek olyan programok, amik egy
> > kis barkacsolassal akar bolygopalyakat is szamolhatnak.
> 
> Egyet ertek. Ha lenne kesz mat. aparatusom, akkor meg tudnam oldani.
> Igy most mindenfele konyveket bujok. Sajnos mindenhol teljes
> diffegyenlet rendszert hasznal (azaz y"=f(x,y,y')), igy pontosan meg
> kell ertenem a kozelites, hogy figyelembe vehessem, hogy sem x-tol
> (jelen esetben t), sem y'-tol nem fugg y".
> 
> >  MD, molekuladinamikai szimulacionak hivjak a modszert.
>  ...
> >  Ilyen programok sora talalhato a halozaton, mindenfele nyelven.
> 
> Nekem a forras kellene, vagy a mat apparatus.

Neked is, meg mindenki masnak ajanlom a Numerical Recipiest, pont
az ilyen celokra a legalkalmasabb. Mindenfele numerikus modszerrol
irnak benne. Eloszor adnak nemi elmeleti hatteret a rutinokhoz, aztan
megadjak a forraskodot is. Szerintem nem tul profi alkalmazasokhoz
kivalo (bar sokan kritizaljak, de leginkabb azok, akik nem ertik, hogy
mire valo). A konyvben megadott rutinok elfogadhatoan keves bugot
tartalmaznak (biztosan jobbak, mintha valaki scratch-rol kezdene irni
oket az algoritmus alapjan).
A www.nr.com-rol gyorsan el lehet jutni az on-line konyvekig (C es F77
verziok), alfejezetenkent letoltheto es kinyomtathato (osszesen
majdnem 1000 oldal), teged a 16. fejezet fog erdekelni.
A konyvben leirt rutinokat viszont vagy be kell gepelned vagy
megprobalni valamilyen ps2ascii konverterrel kivadaszni a PS file-bol.

Titusz

PS: Eloszor Fortranban keszult a konyv, es ez a C verzion meg mindig
erzodik, pedig ez mar a masodik kiadas. En mindenesetre kozmetikazni
szoktam a forrast.

Sziasztok!
Kukkeroztam a holdfogyit, egeszen valoszerutlen volt az a furcsan
megvilagitott golyo az egen. A kukkerben a kep allandoan el-elmosodott,
de nem ugy, mintha pa'ra uszott volna ele, hanem mintha a fokuszt
tekertem
volna el. Mi okoz ilyen jelenseget a szelfutta, tiszta egbolton?
udv, Sanyi

> A medveket, farkasokat azert
>irtjak, mert 'veszelyesek az emberre', holott a mehek tobb ember
halalat
>okozzak mint az osszes 'vadallat' egyuttveve!

Tudtommal a tobbsejtu allatok kozul a szunyog a "leggyilkosabb"! Tul sok
betegseget terjeszt.

Gabor

>>From wrote:
>
>>Pozitiv energiamerlegu fuzios reaktor a tobb evtizedes fejlesztes
>ellenere
>>nincs es nem is ugy nez ki, hogy lesz.
>
>Sajnos, valoban igy van. Az energiafelszabadulas ugyanis olyan heves,
>hogy szabalyozhatatlan, mindent szetvet. Mint ahogyan puskaport sem
>lehet motor hajtasara felhasznalni...
>
>Ferenc

Hat en ugy tudom, hogy a Nap mar nehany milliard eve egyben van a H
fuzio
ellenere. De legalabb is az utobbi negyven evet tanusithatom.

Gabor

>  [Hungary]

> Tud valaki egy weboldalt, ahonnan ki lehet nezni 
> barmikor, mikor merre jar a Mir? 

Itt egy masik:

http://liftoff.msfc.nasa.gov/toc.asp?s=Tracking

ToZo

Karcos CD-t egyszer sikerult olvashatobba tennem szilikonzsirozassal,
de csak nagyon vekonyan es korkorosen beledorzsolve alkalmaztam. 
Valszeg ennel hatekonyabb modszert is lehetne talalni, ahogyan pl.
serult feluletu plexi is feljavithato valamelyest szintelen lakkal.

A Revay lexikon egyik 2CD-s uj valtozatanal pedig amire rakerestem
otletszeruen, hogy kiprobaljam ( a dioptria cimszora),kapasbol 
kozolte, hogy ilyen nincs.
Nem akartam elhinni, es a CD-n talaltam valami nagyobb omlesztett
szovegfile-t, melyben ott volt a *dioptria*.
Tehat rajta volt, de a hibauzenet nem arrol szolt, hogy nem 
olvashato. 

Karcmentes rendszerCD-vel jartam mar ugy, hogy orokosen leallt 
hibauzenettel kb. a 15. percben, ahogy kell, az utolso 
simitasoknal. (WIN95)
Akkor copy /v -vel felraktam a DOS-os winyore, es a konyvtarat
meghajtonak alcazva sikerult telepitenem vegre.
Maskor is gyanus volt a CD olvasas megbizhatosaga, de
a copy /v ezen sokszor segitett. A dolog szamomra nem logikus,
de annak idejen bevalt.

Udv: zoli

( Ujrakuldes, mert valahol elveszhetett.)

Janos   :

>A dezsa vu gyakran jol mukodik, csak mar elfelejtetted, hogy regebben 
>olvastad valahol, igy most azt hiszed, most te vagy a nagy feltalalo. 
>Ezzel persze nem vagy egyedul, itt vagyok peldeaul en......

Nalam ez forditva van. Amit olvastam mastol, ha meglepett,
arra viszonylag jol emlekszem. Inkabb arra nem emlekszem, hogy en mit 
irtam le regebben. Pl. van egy dossziem, mely tele van otletekkel,
es joforman alig emlekszem mar, hogy mik vannak benne. Meg sem merem 
nezni, mert elszomoritana, hogy egyre-masra tulhaladottak.
Szerencsere arra sem emlekszem, hogy hova tettem. :)
Sokmindent feltalaltam es felfedeztem volna en is, ha nem eloznek meg,
pl. Villanyi Rezso a villanyrezsojaval, Dif Ferenc a differencial-
erositojevel, Protuber Anna a protuberanciaval, es meg sorolhatnam,
ha jegyzeteim meglennenek. :) 

>>En 10 eve lattam ilyen zavaros mozgoabrat...

>A berendezesek javultak, de az ultrahangtol sokat nem lehet varni.
>Szoftverrel viszont a meghatott apak szamara sokkal jobb kepet is
lehetne
>csinalni. Ez viszont tobblet informaciot nem tartalmazana, az orvosok
igy is
>latjak amit kell.

Egyszer majd otletem nyoman a Posta altal rendelkezesre bocsajtott -
kihordo'k fenykepes adatbazisa alapjan, babaarc-spektrum-analizissel 
meg azt is kimutatjak, hogy kire fog hasonlitani a szuletendo csemete.:)

Ma mar lehet, hogy jobb a helyzet, nem tudom, de 10 eve a felvetelek 
kiertekelesevel voltak gondok, esetleg mert nem volt mod mindenutt az 
*1 meres nem meres* elv szerint dolgozni.
Nem hatasvadasz sztori reszemrol, hogy volt olyan eset, amikor a 
menstruacio zavarainak vizsgalata soran daganatot allapitottak meg, 
es megkezdodott a kezeles, majd 2 het mulva az ujabb ultrahangos 
kontrollnal eszrevettek, hogy a *daganatnak* dobog a szive. 
Persze azonnal abbahagytak az injekciozast, es szerencsere nem lett 
utohatasa. Masnal, az ovatlanul feltett kateter felsertette 
a hugyhojagot es folyamatos verzest okozott. Az ultrahangos 
vizsgalatnal megallapitottak, hogy karfiol-szeru holyagdaganat 
serulese okozza a verzest. 
Az urologiai klinikan par nap mulva kideritettek, hogy semmi panik, 
a serules gyogyul, s csak az alvado ver tunt daganatnak. 
A beteget vissza a feladohoz. Mindezek egy szornyen zsufolt korhazban, 
agyonhajszolt orvosokkal. Remelem azota javult a helyzet...

Gergely:
>Nem lehet, hogy ez csak attol fugg, az ember milyen hurokat tesz a
>gitarra, es aztan hogyan hangolja be? (Asszem igazam lesz, lattam
>mar mind a 2 fele hangolasu 12 huros gitart... Sot ujabb hangolasokat
is
>el tudok kepzelni.)

Biztos tobb valtozat letezik. A zeneszek meglehetosen kiserletezo 
kedvuek, ill. van ugy , hogy az elviselhetetlensegig megunjak a 
hangszeruk hangjat, es valtaniuk kell. Koltsegesebb dolog lehet ez, 
mint a HiFi. Meg kellene kerdezni Kocsis Zoltant, o hanyadik 
zongorajanal allapodott meg hosszabb idore. 

A szologitarok vilagabol: Hogy nagyobb hajlitasokat lehessen elerni, 
a legmelyebb E hurt eldobjak, es a kovetkezo hurt teszik a helyere, 
es igy tovabb. A magas E hur helyere pedig valami mas hangszer 
E-nel vekonyabb hurjat teszik. ( zongora-, vagy citerahurt ?)
Tehat az osszes hur vekonyabb lesz, de a hangolasuk marad a szabvanyos.
Aki ezt nem tudja, az nagyokat gorcsol, hogy a vilaghiru virtuozokat
utanozni tudja, es valoszinuleg nem fog menni neki.
En is igy jartam.... :)
Amit tapasztaltam meg, hogy az uj hurok hangszine mas, 
elesebb, femesebb a hangjuk, aztan par nap mulva *bejaratodnak*.
( Hacsak nem monolit hurokat hasznalunk...
 Nem tudom van-e ilyen, de mar ezt is el tudom kepzelni.:)

energiacella
>> mely lehetove teszi szenhidrogenek elegetesevel elektromos energia
>> eloallitasat.

>From:, az egyesult almok :
>Bocs, de egy benzines motorral hajtott generator ettol miben
kulonbozik?

Tobb eset lehet: kedvezobb hatasfok/beruhazas/fenntartas/
onsuly/helyigeny, vagy ezek valamilyen kedvezo kombinacioja.

>> addigra a tudosok kidolgozzak azokat a hatekony eljarasokat,
melyekkel a

>Vagy nem. Mostani kutatasok szerint a homerseklet gyorsabban emelkedik,

>mint eddig vartak. Mivel az anyagok dusulasa es urulese a legkorben
soxor
>evtizedekig tartanak, ezert lehet, hogy ha most abbahagynank a
szennyezest,
>akkor is csak 50 ev mulva kezdene csokkenni a homerseklet (addig tovabb
>none). Szoval lehet, hogy nincs annyi idonk, hogy megerjuk ezeket.

Az idonkrol biztosat nem lehet tudni, bar az mond valamit,
hogy az USA nem hajlik a drasztikus intezkedesek bevezetesere,
s csak erdotelepitest vallalna. Jo lenne konkretan tudni, miert nem 
panikolnak. A franciak pedig helytelenitik az atomeromuvek szeleskoru 
elterjeszteset, nem bizva bizonyos fejlodo orszagok fegyelmezettsegeben.

Nalunk meg - radioban hallottam - osztrak ceg szeleromuveket letesitene
egy viszonylag kedvezo szeljarasu fennsikon, de olyan remhir
terjedt el a faluban, hogy az oriasi szelkerekek kozelsege belszervi 
karosodast okoz, pl. a maj vagy vese leszakadasat. @@@ Tobbet
mondok, a szelkerek az egesz fejet is leviheti, ha szerencsetlenul
talalja el. /// Meszaros Laci @@@
El nem tudom kepzelni, honnan veszik ezt. (Talan infrahangoktol
tartanak.)
A magam reszerol regota nem ertem, hogy kornyezetvedok miert
haborognak az eldobhato uditoitalos mua. palackok elterjedese miatt, 
azon indokkal, hogy nehezen bomlo muanyag. A lassu bomlas 
miert hatrany ?

Udv: zoli

Az abc feladattal kapcsolatosan (a, b, c terfogatu edenyek, ideju
homokorak) 
eloszor is hadd egyszerusitsem a feladatot: beszeljunk egesz szamokrol!
Vegul 
is 
harom racionalis szam minden bizonnyal atalakithato harom egessz szamma
ugy, 
hogy aranyuk nem valtozik. De meg igy is csak nehany alapveto szabalyt
tudok 
egyelore megadni.
1. Ha a, b, es c primfelbontasaban vannak kozos tenyezok, akkor a
kimerheto 
legkisebb mennyiseg a kozos tenyezok szorzatanal nem lehet kisebb (ez
lenne a 
legnagyobb kozos oszto? :)
2. Ha az edeny kozott barmelyik egysegnyi, akkor barmennyit ki lehet
merni.
3. Ha barmelyik ket edeny kozott egysegnyi kulonbseg van, szinten
barmennyit ki
 
lehet merni.

Es meg ket kerdes: az egyik a feladattal kapcsolatos: a folyadeknak
vegul 
valamelyik edenyben kell lennie?
A masik a homokorarol jutott eszembe: nagyobb gravitacional a homokora 
gyorsabban vagy  lassabban jarna?

Az agydaganathoz: az agy _idegi_ sejtjei (neuronok) tenyleg nem
osztodnak 
felnottkorban. A tobbi sokfajta sejt az agyban is osztodik: vannak ott
hamsejte
k,  
gliasejtek, kotoszoveti sejtek, versejtek, meg mar fel se tudom sorolni
mindet.
 
A daganatos sejtek viselkedese mas, azok igenis osztodnak (egyes
daganatsejtek 
nagyon lassan, pl. az agyhartya daganatai, masok meg veszett
gyorsasaggal).

dadadoki

Kedves tudosok!

Nem ert semmi meglepetes a hifis vita soran, mondhatni bejott a
papirforma.

Bejott abbol a szempontbol, hogy a tema a vilagnezeti, vallasi
kerdesekhez hasonloan nagy erzelmeket kavart, bar ezt en mindig
furcsalom. Nem bizonytalan parajelensegekrol van szo, hanem
realitasokrol.

Es bejott abbol a szempontbol is, hogy [barhol a vilagon] minden 
eddigi ilyen vitahoz hasonloan a "muszakiak" be igyekszenek
bizonyitani, hogy amit a hiendes zenekedvelok megbizhato
allandosaggal a sajat fulukkel ezerszer ellenorzotten tapasztalnak,
azok nem leteznek, mert nem letezhetnek. Epp most volt egy
meglehetosen hosszadalmas ugyanilyen threed a rec.audio.high-end
listan a hangszorok bejarodasaval kapcsolatban. Tehat oreg rokakent,
aki hasonlo vitak tucatjait kiserte mar figyelemmel az elmult
evtizedekben, szamitottam arra, hogy nagy valoszinuseggel itt is jol
elverik azt, aki belepisil a villanymernokok lelkivilagaba, szakmai
onerzetebe. De azert senki se gondolja azt, hogy reszemrol ez egy
provokalt vita volt. Ket okbol beszeltem a hifis
"erthetetlensegekrol". 

Egyreszt mindig van valami kis esely arra, hogy megtudok valami
ujat, ami legalabb reszben magyarazatot ad ezekre a dolgokra.
Masreszt, ha ez nem is jon be, legalabb megteszem azt, ami tolem
telik, igyekszem felhivni a muszakiak figyelmet arra, hogy tanult
ismereteik alapjan meglehetosen gyengen muzsikalo keszulekeket
terveznek vilagszerte. Mert ezt tobbnyire nem tudjak, hiszen
nagyreszt nem hallottak meg olyan berendezest amihez kepest ez a
gyengeseg kiderulne. De ha meg erzekelik is az elo koncert es a
"gepzene" kozotti nagy kulonbseget, azt konnyeden rafogjak az
altaluk gyengenek elkepzelheto elektromechanikus atalakitokra, a
hangszorokra, hangszedokre, mikrofonokra, valamint a szerintuk eleve
gyenge hanghordozokra. Elektronika, sot kabel szerintuk egyszeruen
nem lehet rossz, hiszen "20-20k, 0.005% torzitas stb. garantaljak a
tokeletesseget". Mindig csodalkozom, hogy eszmeletlen erzelmi
haritomechanizmusokkal nem hajlandok megfeleloen ertekelni azt a
tenyt, hogy zeneszeretok ezrei adnak ki akar ketszazezer forintokat
egy jo kabelre. [otthoni meghallgatas utan] Amerikaban evi
200.000.000
dollart koltenek a hifistak kabelekre. Ez a hiend piac kozel 10%-a. 
Konnyeden elintezik ezt a tenyt azzzal, hogy ezek mind bolondok, 
hiszen az altaluk vasarolt kabelek ellenallasa maximum egy
szazalekkal
kisebb, mint a Keravillban vasarolt filleres madzag.

Bebizonyitjak, hogy a 4007-es egy prima dioda, hogy az elkok hu de
jok, hogy a kabeleknek nincsen eszreveheto hatasuk, vagy hogy ezek
meghallhatosagat a gyenge tapegyseg okozza. Az a gyenge tapegyseg,
ami meg muszakilag is nagysagrendekkel jobb minosegu, mint amit
ugyanezek a mernokok a multiknal a szinten nem filleres kereskedelmi
hifi keszulekukbe beletesznek. Totalisan figyelmen kivul hagyjak a
hifi berendezesek valodi celjat, es megelegszenek, ha a keszulekek
teljesitik a maguk krealta nehany parameter maguk altal onkenyesen
elfogadott ertekeit.

Egy bekezdest ide masolok a hangra atiranyitott levelembol:
"Nem veletlen, hogy komoly akusztikai, elektronikai szaksajtoban
ezeket a jelensegeket meg sem emlitik. Es nem azert, mert az oda
irogatok egy jo resze ne tudna errol.
Hanem azert, mert ugyanolyan agressziv es vaskalapos kritikakat
kapnanak kollegaiktol, mint en itt. Es ok sem tudnanak massal
vedekezni, mint, hogy "hallgassatok meg". Ami persze, hogy nagyon
gyenge erv, ha nem hajlandoak a vitapartnerek megfogadni. Tudok
rola, hogy azok sem publikalnak szaksajtoban ilyen temaban, akik a
magangyakorlatukban eredmenyesen profitalnak ezen teruleten szerzett
tapasztalatukbol. De untig eleg ismerni a vilag lemeztermesenek
minoseget. Azokban is oriasi minosegi kulonbsegek vannak. Ugyan
miert sokkal jobbak a kanadai preselesu [es vagasu] DG lemezek, az
eredeti nemet preselesueknel? Miert sokkal jobbak a holland
preselesu [es vagasu] Londonok az eredeti angolnal? A mesterszalag
legfeljebb ugyanaz. Miert lehet oriasi jellemzo kulonbsegeket
hallani a kulonfele lemezgyartok lemezein? En pusztan a hangjabol
szignifikansan felismerem a Decca, London, DG, RCA, EMI, Philips
lemezeket. Pedig mindenutt altalatok annyira "tokeletesnek" itelheto
studioeszkozoket hasznaltak. Megmondom a nagyon valoszinu valaszt:
Mert egyes helyeken nem csak a kabelek ismert RLC parametereivel 
nem csak az erolkodok kHz, dB, % parametereivel torodtek, hanem 
hasznaltak a fuluket." Es itt jotekonyan nem irtam arrol, hogy a 
magyar lemezek, amit a hazai jolkepzett mernokok produkaltak, szinte
hallgathatatlanul rosszak. Csak a romanoknak sikerult gyengebbet 
produkalniuk a kozelben. 

Remelem tobbsegetek elfogadja, hogy felveteseimmel a joszandek
vezetett. Es ezzel be is fejezem itt a vitat. Egyetlen eredmenye
azert remelem lesz meg ennek a threednek. Holnap kapok egy kis
darab monokristalyos drotot mikroszkopos vizsgalat celjara.

Tengeresznek meg valaszolok, mert alapvetoen nem ert minket.

>Ugye, ti csak olyan felveteleket hallgattok, amelyek csupa bejaratott
>kabelu (stb, stb...) elektronika - a mikrofonoktol a bakelit nyomasanal
>alkalmazott berendezesekig - kozbeiktatasaval keszultek?
>Mert kulonben sz@rt se er az egesz!

Kik azok a Tik? Mert nyilvanvaloan vannak sznob hifisek is, akik sok
penzt koltenek hifire, aztan ot-tiz johangu demolemezukkel
dicsekednek a barataiknak. Ismert hifis viccunk: "Melyik OLDALAT
akarod meghallgatni a lemezGYUJTEMENYEMNEK?"

De eppen a hiendesek, akik jellemzoen nem ilyenek. Ok 95%ban
zeneszeretok. Klasszikus kedvelok. Ott van ugyanis csak ennyire
szukseg a jo hangra. Beat, Techno, es egyeb slagerzenekhez nem
szukseges ekkora elethuseg, a lemezek ugyis jellemzoen
pocsekhanguak. Jazzhez mar igen. Ott gyakorta enekelnek, es elethuen
enekhangot atvinni mar nem konnyu feladat. Tehat a hiend nem cel,
hanem eszkoz. Nekem kb. 2500 klassszikus lemezem van, es kismiska
sem vagyok a hiendes barataimhoz kepest. Epp ma vettem egy erosen
sercego lemezt, amin Rebroff orosz nepdalokat enekel balalajkakkal
kiserve. [Eppenseggel kituno felvetel, de hat az elozo tulaj nem
nagyon tisztitgatta.] Bizony hogy kihallani, melyik regi lemezt
vagtak meg csoves elektronikakkal, mikortol alkalmazott a Decca uj
vagofejet, es fennebb irtam mar a kulonbozo lemezcegek eltero
hangzasu lemezeirol. Nagyon tevedsz, ha azt hiszed, hogy egy johanu
cucc csak prima lemezekkel tudja kifutni magat. Mert minden vacak
felvetel is sokkal jobban szol rajtuk. Tokeletesen csak keves lemezt
sikerul elbaltazni [Nota bene a Hungarotonnak azert eleg jol
sikerult :-(] Egy gyengebb lemezen is kijon ezernyi primahangu
reszlet. Jo egy hete irtam arrol, hogy a leggyengebb lancszem elve
mennyire nem muxik a hifiben.

Udv, Peter.

Kedves Ferenc!

On 10 Jan 2001, at 9:59, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado :  [Hungary]

> >From wrote:
> 
> >Pozitiv energiamerlegu fuzios reaktor a tobb evtizedes fejlesztes
> > ellenere nincs es nem is ugy nez ki, hogy lesz.
> 
> Sajnos, valoban igy van. Az energiafelszabadulas ugyanis olyan heves,
hogy
> szabalyozhatatlan, mindent szetvet. Mint ahogyan puskaport sem lehet
motor
> hajtasara felhasznalni...

Szerintem fog menni, de sokat kell meg tanulnunk a plazma
tulajdonsagairol. A 
magneses lebegtetes jo 5let, de nem tudjak stabilan a plazmat egyben
tartani. 
Talan valami kvantummechanikai trukkel meg fogjak tudni oldani.
Egyebkent 
rovid idore mar sikerult beinditani egy ilyet, de az tobb energiat
evett, 
mint termelt.

Udv From:, a bizakodo

Bulcsu kerdezte:

>Tudja vki, hogy mi az a szegenyitett uran?

Olyan uran, amelybol kiszedtek az U235-os komponenst, tehat csak
U238-at tartalmaz.

Ferenc

Halihó!

>>   AudioCD-t nem vedi akkora hibajavito kod, mint az adatCD-t; sot
csak a
>> felsobb biteket vedik igy, az also biteket bithiba eseten nem is
veszi
>> eszre. Ezert van neha az, hogy egy CD-ROM mas-mas adatot olvas le egy
>> CD-rol.
> Es monokristalyos rezkabelen vezetik a jelet a pickup-tol...
  :))

> Az audio cd-ket nem egy hanem harom egymasba agyazott hibajavito
> kodolassal vedik. A kodolas neve Cross Interleave Reed-Solomon Code
> (CIRC) Eloszor (28,24)rs kodolas, majd interleaving jon, vegul
> (32,28)rs. Az elso kodolas utan a biteket osszekeverik (interleaving)
> igy az egymas mellett keletkezo bithibak deinterleaving utan
> szetszorodnak, ezert egy byte-on belul ritkabban lesz kijavithatatlan
> mennyisegu hibas bit. Vegul jon meg egy rs kodolas, amivel a
hibajavitas
> hatekonysaga 200hiba/sec.
  Ez nem zarja ki azt, hogy az alsobb biteket gyengebben vedik. Kulonben
nem kellene adatCD-hez meg egy hibakorrekcios szint; ertelmetlen lenne,
pedig van.
  Ha viszont azonos szinten vedik a biteket (ami audiojel esten
hulyeseg, mert interpolalni a felsobb bitek ismereteben sokkal
konnyebb), akkor mi az oka annak, hogy ket grabbelt fajlban az also
1-2-3 bitben vannak elteresek, a felso bitek teljesen azonosak?
-- 
Frank O'Yanco - Auth Gábor -=- Mobil/SMS +36203494743 /+36303687792
Age of The Penguin -=- SuSE Linux 7.0 -=- http://andromeda.pmmf.hu
Hírességek mondták:
"Szavak - ez mindenünk." - Samuel Beckett

Kedves Tudomany!

Sajnos feledekenysegbol egy csunya ertelemzavaro hibat hagytam
multkori levelemben -- elfelejtettem kiegesziteni-befejezni a
mondatot. Lehet, hogy sokaknak feltunt mar, lehet, hogy ra is
jottek a javitas hogyanjara, mindenesetre korrigalom. Igy hangzott
a hibas szakasz (TUDOMANY #1353, Re: integral):

| Megprobaltad mar a problemara alkalmazni? Szerintem akkor ra fox
| jonni, hogy nem is olyan egyszeru. Teny, hogy nem vegeztem preciz
| matematikai analizist, de nem tartom valoszinunek, hogy Feynman is
| alkalmazta azt a modszert, amit en irtam multkor. (Nem a fentit,
| mert ez valoban meg nem eleg hasznalhato.)

Helyesbitve:

Megprobaltad mar a problemara alkalmazni? Szerintem akkor ra fox
jonni, hogy nem is olyan egyszeru. Teny, hogy nem vegeztem preciz
matematikai analizist, de nem tartom valoszinunek, hogy Feynman is
annak ellenere alkalmazta azt a modszert, amit en irtam multkor,
hogy volna lenyegesen jobb. Persze az sem teljesen lenyegtelen,
hogy ez egy egyszeru, mondhatni latvanyos, attekintheto modszer,
az emlegetett Runge-Kutta viszont nem. Ugyanakkor, bar tovabbrea
se vettem a faradsagot a preciz utanajarashoz, de tartok tole,
hogy a Runge-Kutta masfele diffegyenletekre alkalmas, nem erre...


Salom-Eirene-Pax, Udv: Tommyca

> Talan azert, amiert egy pohar vizben megemelkedik a vizszint,
> amikor elolvad benne a jegkocka? :-))

Nem emelkedik a vizszint amikor elolvad a jegkocka. A jegkockanak eppen
annyival lesz kisebb a terfogata az olvadas soran mint amennyi 
kiemelkedik belole a vizbol.

Tehat ha Antarktisz egy uszo jeghegy lenne akkor nem kellene tartanunk
a vizszint emelkedestol.

Istvan

Politikai ugyekben az ujsagiro nyilvan nem dontheti el, hogy kinek van
igaza, a dontest az olvasora kell biznia. Ilyen esetekben gyakran nincs
is igazsag, csak izlesek vannak es velemenyek, az ujsagironak az osszes
erintett velemenyenek kozlese a feladata.

Realtudomanyt erinto kerdesekben ez a fajta ujsagiroi stilus onnon
szatirajava valik: "Egyes szakertok szerint 2x2=4. A miniszterium
szovivoje, amig ellenkezo eredmenyek nem latnak napvilagot, ehhez
tartja magat. Civil szervezetek azonban ragaszkodnak hozza, hogy
2x2=5, sot, kornyezetvedo aktivistak egy tuntetesen 2x2=7 feliratu
tablakon tudattak aggodalmaikat a vilaggal."

:-(

 irta:
> Hasonloan meg kene vizsgalni a kergemarhakor valodi kockazatat!
> Szerintem ennek a veszelyet is a media fujta fel. Kivancsi vagyok 
> osszesen hany ember halt bele a marhatol kapott Kreuzfeld-Jacobs
> korba (remelem jol irtam)?

Franciaorszagban (ahonnan a hiszteria elindult es ahol a tetofokara
hagott) 2 
biztos esetet, es azt hiszem hogy meg ket valoszinu esetet tartanak
nyilvan. 
(Bar nem tul konnyen, de meg lehet kulonboztetni a marhahus altal es az
egyeb 
uton osszeszedett kort).

> Nincsen ez tuldimenzionalva? Meg azt is el tudom kepzelni, hogy tobb
ember
> halt meg szivinfarktusban a gazdasaga tonkremenetele miatt mint a
\'fertozo\'
> betegsegben.

Sokszor probaltam ezt elmeselni a barataimnak. Roviden: annyit koltunk 
kergemarhakorra hogy abbol a penzbol a kor aldozatainak tizszereset
menthetnenk
 
meg ha mondjuk az ittas vezetesre koncentralnank (fiktiv pelda). Tehat,
mivel nincs penz mindenre, erdemesebb lenne az utobbira koncentralni.
Meg fog halni 100 ember a KJ miatt, es megmentunk 1000 embert halalos
balesettol.

Tudod mi volt a tipikus reakcio? \"De van penz erre is, arra is.\" Hat
ennyi az egesz. Van ra penz. Az orszagban. Hogy mash orszagban ezzel
az osszeggel mennyi embert menthetnenek meg, az csak szep szavak
szintjen erdekli a tobbseget.

A masik resze a dolognak hogy ma mar barmiert beperelik a 
szakertot/adminisztraciot, akinek _mindenert_ kell vallalnia a
felelosseget.  (Olyan is volt mar hogy Xet leszurtak egy sotet utcaban,
erre X csaladja beperelte a polgarmestert mert nem vilagitotta ki
rendesen az utcat es ezaltal X halalat okozta, es megnyertek a pert!)
Eppen ezert inkabb tulzottan ovatosak  (=betiltanak mindent) nehogy par
ev mulva lecsukjak oket. Ezert tiltotta be a  polgarmesterek jo resze a
marhahust az iskolai etkezdekben.