> Felado :  [Hungary]


<<>Szerinted nagyon meg kellene valogatni ki mehet orvosi 
szakra!?
Elegge megvalogatjak. Nehez bejutni meg nehezebb elvegezni.
De hat a panz gyakran nagyobb ur a tisztessegnel.>>>

Tudtommal szakmailag valogatjak meg es nem erkolcsileg, ami 
gyakorlatilag talan lehetetlen is.

<<<>akkor meg a magnetoterapia is altudomany volt es most 
olvasom a 
>Termeszet Vilaga-ban, hogy igenis hatasos gyogykezeles. 
A vegen meg kiderul, hogy a kocsi is kevesebbet fogyaszt 
role. :-)>>>>

Az emlitett folyoirat, tudomanyos ismereterjeszto szaklap 
(igy mondjak Ok).

<<<>A szelhamos idegsebeszek fenntartjak maguknak azt a 
jogot, 
>hogy csak ok vegezzenek agymutetet!? 
Szerinted jo lenne, ha kitehetnek egy tablat a kapu ala, 
hogy
estenkent agymuteteket vegzek a konyhaban?????
Mitol lennenek az idegsebeszek szelhamosok?>>>

Nem en mondom, hogy szelhamosok, hanem ezzel a temaval 
kapcsolatban, valaki megjegyezte, hogy a szelhamos, 
akkupunkturaval gyogyito orvosok, kisajatitottak maguknak a 
szakmat. En erre igy velekedtem, mert valoban a szakemberek 
kisajatitjak a szakmat, maguk reszere.. Ha egyik szelhamos, 
miert nem az a masik orvoscsoport?

<<<Hogy mi az emberi jog az csak tarsadalmi kozvelekedes 
kerdese.
Egyes orszagokban ma is szokas a tobbnejuseg, amerikaban 
emberi jog 
sok helyen a fegyverviseles [alkotmanyban], stb.>>>

Termeszetes, hogy az emberi jogok is szubjektivek es ter-
idoben valtozik, de itt arrol volt szo, hogy hiszek vagy 
hihetek valamibe, es azt nem tudja senki megtiltani es nem 
is bun..

<<Nagy ritkasag, ha valaki autodidaktakent ket ennyire 
eltero 
teruleten - mint a gravitaciokutatas es az akupunktura -
ennyire szakerto es ennyire eredmenyes tud lenni.
Szinte hihetetlen.>>>>

A sors kenyszere, de nem tartom magam szakembernek, s ezert 
nem valalok szolgaltatast.
Tulajdonkeppen elektro-punkturat alkalmazok, es azokat a 
pontokat ingerlem,  mint masok a tuvel. A hatasat erzem es 
igazitom utana, hogy a legjobb hatast erjem el. Ezt mas nem 
tudja elvegezni rajtam. Nem hiszem, hogy hamis allitasok 
lennenek. A csaladba orvos van, nagyon jo, orvos baratom 
van es vegul nekuk is csinaltam egy-egy  keszuleket. Olyan 
betegsegeket gyoztem le, amit ok nem tudtak (masok sem, 
csak azt mondtak; sajnos, ez ezzel jar!) orvosolni. 

Udv, Szocs.

Felado :  [Hungary]


Kisse emgkesve! Sziasztok!

<<<>az ingat eroszakkal sem tudtam forditott iranyra
>kenyszeriteni.
Eroszak helyet alkalmazz erot (forgatonyomatekot):
meglatod, sikerulni fog>>>

Lehet, hogy nem fejeztem ki magam erthetoen. Termeszetes,  
ha forgonyomatekot alkalmaztam, arra forgott amerre en 
akartam, de miutan megszunt a forgonyomatek, azutan is az 
altala valasztott
iranyba keringett es nem abba az iranyba, amelybe en 
kenyszeritettem. Sokszor megprobaltam, kulonbozo 
korulmenyek kozott.

<<<Tehat a paciens hisz abban, hogy meggyogyul. S 
meggyogyul.
De akkor az nem is volt tevhiedelem. :-)
Ha bevallanak a termeszetgyogyaszok, hogy nem tudjak, miert
mukodik a modszeruk, s nem hantaznanak a kozmikus 
energiakrol,
kevesebb beteguk gyogyulna meg?>>>

Az emberek igenylik azt, hogy az orvos megmondja; mi okozta 
a betegseget es mitol gyogyul meg. Erre a kerdesre a 
szakorvosok sem tudjak a valaszt, az esetek tobbsegeben, de 
mondnak valamit. Ezt teszik a mas gyogymoddal gyogyitok is. 
Az aki nem hisz az orvosaban (gyogyitoban), csak 
kenyszerrel lehet odavinni. Nagyon sok mulik az egyeni 
akaraton. A nyugati orvoslas alkalmaval 
elmagyarazzak a hatasmechanizmust, de hanyan ertik is meg? 
Egyszeruen "elhiszi"

<<En merem: nem minden "gyogymod" hatasos. A lanyok
"korulmetelese" (ma is elo gyakorlat egyes torzseknel)
csak arra "jo", hogy a paciensnek a kesobbiekben semmi
orome ne legyen a szexben.>>

Azzal egyetertek, hogy nem minden gyogymod hatasos es foleg 
nem akarmilyen betegsegre. En igenis nagyra ertekelem a 
nyugati orvostudomanyt s csak azt mondom, hogy a 
hagyomanyos gyogymodokban is vannak jo modszerek, amelyeket 
sajat tapasztaltbol ismerek es nem alapul mende-mondakra. 
Ha majd az orvostudomany minden betegsegre megtalalja a 
gyogymodot es a gyakorloorvosok azt vegre is tudjak 
hajtani, minden mas gyogymod eltunik, semmilyen mas 
propaganda nelkul! Azonban a korulmeteles helyi kulturalis 
rituale es nem gyogymod. 

Amint Voland irja;

<<<Valoban. A nyugati orvostudomany a legtobb esetben 
tunetileg kezel, es a
tuneteket probalja enyhiteni, nagyreszt a szervezetre bizva 
a betegseg
tenyleges megszunteteset. Nincs ebben semmi gond, hiszen a 
betegseget a
kiindulasi pontjanal kiirtani es lazan megszuntetni csak 
akkor lehet, ha
pontosan tisztaban vagyunk az adott betegseg  okaval, pontos
hatasmechanizmusaval. Az orvostudomany fejlodese 
termeszetesen pontosan ez
iranyba mutat, ez a cel. Hogy meg nem tartunk itt? Ez igy 
van, viszont a
nyugati orvostudomany halad az Uton, es elobb utobb egyre 
kevesebb lesz a
pusztan "tuneti" kezeles. Es ez jo.>>>

Szerintem is ez jo, s ha megvalositja a gyakorlatban, nem 
kell tusakodjon a tgy-okkal. 

<<<Ugyanakkor meglehetosen visszasnak hat, amikor egy 
sohasem igazolt,
irracionalis alapokon letezo, hatasmechanizmust nem ismero, 
sot, sok
esetben, ismerni deklaraltan nem is akaro, szelhamos 
hablattyal leontott
kodos terulet kepviseloi azzal tamadjak a nyugati 
orvostudomanyt, hogy
"csupan tuneti kezelest nyujt".>>>

Ez pedig igy fog mukodni egyelore, barmilyen ellenerzes  
ellenere.


Udv: szocs

"Meszaros Laszlo (Budapestrol)"
 ..
erre csak 1 szavas választ tudok adni: **** :)))
Amúgy nagyn kíváncsi vagyok, mi lesz a nagy léggyel,
bár nem támogatom az állatkísérleteket.

Lehet, hogy a hulláminterferencia miatt úszta meg?
Megjegyzem, nem tesz jót a sütőnek, ha terhelés nélkül
hajtják.

@@@ A nagy legyet nem sikerult a kiserletbe vonnom, nejem likvidalta.
Igazabol nem a legy alacsony viztartalma lepett meg; nem
tudom, a mikro hogyan mukodik: lehetseges, hogy a magnetron
nem is gerjed fel, ha nincs megfelelo elnyelo a sutoben? @@@

Kedves Math:

>Ugyanakkor ezek utan meg 
>kellene probalni cafolni, azaz extrem problemakat adni nekik, amely
esetben az 
>allatok kudarcot szoktak vallani. Az eddigi kiserletek soran minden a
vizsgalt 
>allatfajok tobbsegenel van olyan problema, amit nem sikerult megoldania.
>
Szerintem barmelyik embernek is lehet olyan feladatot adni, amelyet nem
kepes megoldani. Extrem feladatok mindig vannak:-))
Tehat az Intelligencia nem is letezik?

>No de azert vannak nekunk elemleti megfontolasaink arrol hogy milyen
>idegrendszer kell az intelligenciahoz, annak meg az allatok tobbsege nem
felel meg.

En pedig eppen azt mondtam, hogy az intelligencia fogalmanak leszukitese,
ha idegrendszer kotjuk. Persze szived joga.
De szerintem a novenyek is intelligensek a maguk modjan, errol irok is majd
kesobb.

>Nos, ez az erveles is rossz, hiszen van egy csomo problema, ami
>nekk megoldatlansaga nem akadalyozza meg a tulelest. 
Akkor szerintem az nem is problema:-))
Azert csak kell valami motivacio, hogy megoldast keress.

>Aztan mondjuk vegyunk egy kutyat, es fara kellene maszni,mert ott vannnak
madar
>ak,amiket le lehetvadaszni. A kutya, ha ezt megoldana, jelentos szelekcios
elon
>yt kapna, de a kutya mar csak olyan, hogy nem erre rendezkedett be, az az
allat
>, amelyik ezt aproblemat megoldotta, a macska lett. (Mondjuke z olyan
problema,
>aminek amegoldasaban fizikai valtozas sem art, egy kutya nehezkesen maszik far
>a fizikai okokbol. De lehetne hasonlo problemat hozni, ami intelligencian
mulik.)

Igen pont errol beszelek. A ragadozo emlosok (macska es kutyafelek) igen kozeli
rokonok, kozos osbol fejlodtek ki. Vagyis az osragadozo valasza a faramaszasra
a macskaforma, mig a falkakban torteno uldozeses kifarasztasra a kutya.
A fokak pedig egy jo valasz az uszo eletmodra.

>Az inteligencia az egyedi eloleny tulajdonsaga, ezert az egyedi elolenyt
kell e
>lsosorban tekinteni. 
Szerintem pedig nagyon sok esetben nem lehet egyedi szintet vizsgalni, mert
nincs is ertelme. pl.: egy termeszvar sok olyan problemat megold, amire
az egyedei, a termeszek keptelenek lennenek. De meg egy farkasfalka is
sokkal "intelligensebb", mint az egyes farkasok.
Az emberisegrol mar ne is beszeljunk:-))

>Csaknehogy Lamarkianus sema legyen ebbol. Uj geneknem rogzulnek tapasztalatok
>leven, hanem a tapasztalatok (szelekcio) a genek kozott valogat, az
eloszlasukat
>befolyasolja.

Azert nem kell rogton cimkezni. Szerintem te is ertetted, hogy arrol
beszelek, hogy
a szelekcio azon genek eloszlasi gyakorisagat novelte (Neked:-)) vagyis
maradtak
fenn (az egyszerubb fogalmazassal is beerok szamara:-)), amelyek jo megoldasnak
bizonyultak a feladat megoldasara (pl. egy eszterkotes hasitasa). Tehat a
populacio
tapasztalatanak is nevezheto (csak mint analogia), hogy az ilyen feherje egy jo
eszteraz.

>De ez nem intelligencia. Az evolucio egy problemamegoldo algoritmus, de
nem az 
>egyedek intelligenciajat kepezi, hanem az "elovilag intelligenciajat".

Latod te sem tudtad maskepp hivni, tehat megis intelligencia:-))

De visszaterve a Te definiciodhoz, szerinted tehat az intelligencia az
_egyed_ altalanos
problemamegoldo kepessege. Nem tudom, miert akarod ezt az egyedre leszukiteni.
Masreszt szerintem az egyed definicioja is problemas.
Pl. miert ne beszelhetnenk ket vagy tobb ember kozos intelligenciajarol,
problema-
megoldo kepessegerol. Pl. egy matematikus es egy biologus egyutt biztosan
tobbre jut, mint egyedul:-))
Gabor

Kedves Zoli!

> >A jovo modellezes nem szimplan idoben elore tekintest jelent, hanem a
> >_ter_ jovobeli allapotanak elore latasat. 
 
> Ez csak bovitese a minimal-tudatnak.

Igen, mert amikor en a tudatrol beszelek, akkor olyan tudatra gondolok, 
amelyik azert alakult ki, hogy a mi 3+1 D-s vilagunkban segitse 
gazdajat.

> A 'minimal-tudat' ami az en vesszoparipam, egyetlen idofuggveny 
> alakulasanak becslesevel foglalkozik mindossze.

No es mire megy vele? Ismetlem: ez nem tobb, mint gondolatkiserlet. 
Talan segithet megerteni a tudat lenyeget, de azt meg nem sikerult 
belattatnod vele, hogy elso az ido, minden mas csak azutan jon. A Te 1 
dimenzios mini tudatod (bocs, ugy ertem: az altalad kiotolt mini tudat :) 
csak a Te 1 dimenzios mini vilagodban ertelmes. Ha azt allitod, hogy a 
tudathoz az idoerzek elengedhetetelen, akkor a mi vilagunkban azt is 
hozza kell tenned, hogy a ter-erzek is ugyanugy elngedhetetlen a 
tudathoz. Ezt vitatod?

> >Ezt a belso zajt kicsit jobban kene definialnod. 

> Tokeletes csendet sosem hallottam meg. Valami enyhe
> sustorgas mindig van, talan a veraramtol, vagy mittudomen,
> valami gepzaj lehet. :)

A gepzaj ellenere erosen antropomorf, sot: enkozpontu lett a 
magyarazatod.

> de ettol fuggetlenul ez nem igazolja, hogy ter nelkul
> nem lehet tudatos vilaga, pl. a csak beszedet ill. zenet
> hallo szuletesetol fogva halmozottan fogyatekos embernek/lenynek.

Ezzel is, mint a tobbi peldaddal, elveszed a tudat-nak, mint rendkivul 
komplex valaminek nemely elemet, aztan ami visszamaradt azt 
felmutatod, hogy ime, ez meg mindig tudat. Meg tudod fogni, hol szunik 
meg egy ilyen redukalt rendszer tudatosnak lenni?

Hadd emlekeztesselek az elozo levelemben vazolt definiciomra, ahol 
megprobaltam felsorolni, mik is a tudat reszei. Azt probaltam azzal 
jelezni, hogy szamomra a tudat egy sok funkcios komplex rendszer. 
Kivancsi volnek, mennyire ertesz ezzel egyet. Lehet, hogy tisztaba 
kene tenni, mit nevezel Te tudatnak es mit nevezek annak en. :)

> Mondjuk meg ismeri az 'iz-dimenziot' es slussz, es abban
> is talalhat idobeli valtozasokat, mast nem.

Mar hogyne talalhatna mas valtozasokat benne! Idovel megtanulja, hogy 
a savanyu izu valami utan mindig sosat kap, aztan jon az edes. Es 
harom ilyen sorozat utan kap egy kis keserut is. :) Ehhez aztan nem 
kell idoerzek. Ime meg egy idoerzek nelkuli mini-tudat.

> Mar tobbszor utaltam ra, hogy jovot modellezni mar 1D-ben is 
> lehet, de az az ido kell legyen. Ettol kituntetett az ido,
> mint dimenzio !

Nem gondolod, hogy a fenti peldaval cafoltam ezt a kijelentesedet?

Udv
ToZo

Kedves Gabor !   

>Eloljaroban az intelligencia hivatalos definicioja:
>Az amit az intelligencia tesztek mernek.

Ezek a meresek altalaban erosen szelektivek.
Az intelligencia szamtalan megnyilvanulasi lehetosege
kozul specialisakat vizsgalnak altalaban.

>Miert kell az intelligenciat tudathoz, vagy egyaltalan
>idegrendszerhez kotni? (most a MI-tol tekintsunk el egyelore).
Amig nincs kozmegegyezessel elfogadott uj, praktikusabb definicioja,
addig konvencio szerint az idegrendszerhez kotjuk sokan.

>... az idegrendszer (agy) talan foloslegesen van ide becsempeszve 
>(tanult ismeretek)
Az IQ tesztek egy reszenek feladatai megoldasahoz eleg az 
agymukodes es a kommunikacio lehetosege, tehat kar volna kihagyni. :)
A 'tanult ismeretek' viszont valoban zavarkelto, vissza is vontam mar.
Ezt is visszavontam:
>> A tisztan oroklott mintak alapjan reagalo lenyt/gepeket
>> en a 'nem intelligensek' koze sorolom.

ToZo:
>Ajjaj, az intelligencia szerintem sokkal nehezebben megfoghato, mint a
>tudat. Ha a gepies/tudatos kulonbsegrol vitazunk, akkor nagyon
>sokmindenrol beszelhetunk egyszerre. Ha az intelligenciat is
>belevesszuk, akkor szerintem csak az ember johet szoba. 

Irod:
>Szerintem pedig meg tovabb kell boviteni a kort:-))

>Amint azt mar korabban irtam, minden eloleny meri az idot, vagyis
>van idoerzeke! 

En viszont felvetettem egy elvben cafolhato lehetoseget -
hogy bizonyos elolenyek 'idomeroje' mindossze ebresztoorakent,
mukodik, anelkul, hogy folyamatosan kontrollalni tudnak - adott 
tevekenysegeik mennyi ideig folytathato meg.

>Szerintem tulsagosan individualista a megkozelitesetek. 
>Az egyedi let meg az embernel is egy nagyon uj szerzemeny 
>es ma sem tokeletes meg.
>Altalaban azonban az elolenyek populaciokban elnek es ezert populaciokat
>kellene neznunk.
Az IQ tesztek megoldasat viszont egyedektol varjak leggyakrabban,
aztan persze lehet statisztikat is kesziteni. 
Adott egyedi, vagy kozossegi IQ persze kulturafuggo is.

>>Intelligens tehat az a problemamegoldo, aki/ami kepes felismerni
>>kulonfele feladatok hasonlosagat. Analogiakat fedez fel.
>>Ettol mar csak egy lepes, hogy elvont fogalmakat is alkosson maganak.

>Pontosan ez tortenik az evolucio soran. Bizonyos celok eleresere
>kulonbozo genek rogzulnek a populacioban tapasztalat (szelekcio)
>reven. Uj feladatok elvegzesere aztan ezek a genek (tudas) 
>uj elrendezesben hasznalodnak fel (rekombinacio). 
>Regebben mar irtam, hogy teves az az elkepzeles, hogy a genek 
>csak mutacioval valtoznak. A feherjek modularis szerkezetuek, vagyis 
>jol bevalt funkcionalis elemek (korabbi tapasztalatok,
>a szelekcio altal megerositett tudas) uj kombinacioi uj celok 
>megvalositasara.
>Azt is tudjuk ma mar, hogy a kulonbozo kornyezeti stresszek megnovelik
>a rekombinacio gyakorisagat. Vagyis aktivan keresik az uj megoldasokat!

A funkcionalis elemek kombinalgatasa az agyak tudta nelkuli, 
azaz ontudatlan, veletlenszeru probalkozas, igy az 
idegrendszer intelligenciahoz nincs koze.

>Tehat az intelligencia egy faj (populacio) teljes genkeszletenek is sajatos
>tulajdonsaga a fenti definiciok szerint, ha az egyed szot kihagyjuk
>belole.
Erre en a veletlenekre epulo alkalmazkodo kepesseg fogalmat 
hasznalnam inkabb.

Udv: zoli

Sziasztok!

Gogy, irod:
: Mikor elegetik, a szen(C12) es a C14 gondolom azonos aranyban tavozik
: CO2 formajaban, mint az eredeti aranyuk, de a tobbi sugarzo elem
: mennyisege relative megno a salakban

A C14 felezesi ideje 5568 ev, az elegetett szen meg tobb millio e'ves.

Egyebkent milyen szenre igaz a (magas) urantartalom? Antracit, koszen,
barnaszen, lignit egyforman erintett per se, vagy ba'nya'ja valtogatja?
Nekem nem vilagos, hogy a 10..100 millio eves novenyekhez hogyan kerult
anno az uran.

Itt a keletnemeteknel van parezer MW-nyi barnaszeneromu (mind kulszini
fejtesu banyahoz kapcsolodik) es a Greenpeace meg egyszer sem ugralt, hogy
micsoda radioaktivitas van. A masik kerdes, hogy a radioaktivitas a
salakban koncentralodik, vagy a fustgazok magukkal ragadjak. Az itteni
fustgazokat ugyanis eloszor egy elektrosztatikus te'ren atvezetik, ahol a
porreszecskek a kondenzatorok fegyverzeten lecsapodnak. A fustgazt ezutan
meszes vizen vezetik at, igy a kendioxidbol gipsz lesz, amit az epitoipar
onfeledten felhasznal.

Udv,
marky

Laci,

>1. kiserlet: legyet elkabitottam, majd beraktam a forgotanyeros
>mikrosuto uvegtanyerjaba,
Pfuuujjjj...



>vissza maszkalt az uveglapon, bekapcsoltam a mikrot es figyeltem.
>a legynek semmi baja nem lett. kb egy perc utan a viz a poharban
>felforrt, ekkor kinyitottam a mikro ajtajat, a legy huss elment.
Gondolom, inni ment, mert sok vizet vesztett, DE MEG NEM VESZTETT
ELEGET :-)

>(az elobb bejott egy jokora legy a szobaba, megprobalom majd
>ezzel is, csak sokkal nehezebb megfogni, nagyon nyugtalan.)
Ezek utan en se lennek nagyon gyugodt veled egy szobaban...
:-)

Titusz,

>mikozben kivancsi lennek ra, hogy mennyire is tud kulonb lenni a
>tudomanyos szappanbuborek, mint a mezei.
Ha sok kiserletet vegzel, es tudomanyos pontossaggal megallapitod, hogy
melyik a legjobb keverek, akkor az bizony sokkal jobb lehet az adott
szempontbol (buborek max. merete, tartossaga, a szinek elenksege, a
szonyegen hagyott foltok eltavolithatosaga etc...).
Altalaban igaz, hogy  tudomanyosan kezelve a  feladatot, jobb megoldas
szuletik, mint az "osszekeverem valahogy" modszerrel.

Csaba,

>Honnan tudja az a tudatlan rozsa hogy tovise szur, a szuras fajdalmat
okoz,
>ezaltal megvedi magat?
Nem tudja. Csak sok-sok generacio soran a nem szuros viragokbol tobb
legelodott le.

>Megannyi megmagyarazhatatlan szinezes, viragok, pillangok es meg
>sorolhatnank, mintha valaki tudatosan festegetne, modelezne oket csak
>termeszetvedelmi okokbol, de lehet tetszetos jellegu is az ok, ahol
mar
>nemcsak a szin, hanem az illat is fo szerepet jatszik.
Semmi megmagyarazhatatlan nincs ebben. Csak az az irdatlan hosszu ido,
amihez kepest az elovilag gyorsan valtozokepes.

Janos

Kedves Barna Janos,

> A ket allitasod nem passzol ossze. Egy fel Mars atmeroju bolygo boven gomb
> alaku. Kb. ekkora a Hold (a mi Holdunk) is. Sokkal kisebb testek is gomb
> alakuak, lasd pl. http://www.nineplanets.org/mimas.html (Mimas, a
> Szaturnusz holdja, 392 km atmero, tokeletesen gomb alaku).

Igen, teljesen igazad van, mar kozvetlenul azutan, hogy rakattintottam a Send
gombra, tudtam, hogy ez a fel Mars-meret kisse nagyon sok. Egyebkent ez a
legkevesbe lenyes momentum, hogy mekkora volt ez a bolygo. Volt amekkora volt, 
nem
az a lenyeg. :)

Es nem is az a lenyeg, hogy ket gondolatom nem passzol, hanem hogy harminc masi
k
igen. A figyelmeztetes reszedrol viszont lenyeges volt.

> >Lehetett a hold az idegen bolygo es a Mars kozott is. Sot a mar nem
> >idezett soraid alapjan talan inkabb ezt kell felteteleznunk.
> Ekkor ugye rosszabb a helyzet mint amikor magaban jon a kisbolygo, merthogy
> a holdat a bolygoja kifele huzza a Mars felszinebol. Ennek ellenere az 70
> fokon at koveti a Mars felszinet. Miert? Mi tartja ott? Miert szunik ez meg
> 70 foknyi ut megtetele utan? Ezt mar kerdeztem az elso levelemben is.
> Lassan ideje lenne valaszolni ra.

Szerintem errol semmi ertelme vitaznunk. Van egy idealis palya es tomeg es alak
,
amely megfelelo (definicio szerint, mivel idealis) es kesz. Majd szamitogeppel
modellezik az okosok a NASA-nal. A lenyeg, hogy minden jel arra utal, hogy
VALAMILYEN egitest surolta a Marsot, melynek az eredmenye a Valles Marineris es
 a
szomszedos jelensegek.

> >Nagyon jo a kerdes. :) Ketto is van, ezek a kovetkezoek:
> >1. Talalnunk kellene megfeleltetheto partszakasz-parokat.
> >2. Ami ennel is fontosabb, azoknak a kratereknek, melyek belelognak
> >az Arokba, el kellett volna mosodniuk, de ha megsem mosodnak el,
> >akkor pedig meg kellene talalnunk a hianyzo peremuket az Arok masik
> >oldalanak a megfelelo pontjan.
>
> Ezeket irtad az elso leveledben is. Ott mar valaszoltam rajuk. Nem fogadod
> el a valaszokat? Akkor ird le miert nem. De ez igy nem tul ertelmes
> vitastilus (felteszel valamit, jon egy cafolat, modositod az allitasod,
> arra is jon egy cafolat, erre visszatersz az eredeti allitasodhoz), ebbol
> vegtelen ciklus lesz :-)

Hat az lesz.. :)
#1911:
>>3. kraterek belelognak a szakadekba, de vonulataik nincsenek
>>elmosodva.
>Ez pont az ellenkezojet bizonyitja. En eleg nehezen tudom elkepzelni, hogy
>a becsapodas soran letrejovo lokeshullam (legkorben + talajban),
>tormelekdarabok, magas homerseklet stb. ellenere epsegben megmaradtak a
>kraterek. A kisbolygo nem olyan mint amikor egy kanallal arkot hasitunk a
>fagyi tetejebe. Itt mindenfele energiak szabadulnak fel amik pusztitanak
>rendesen.
Valaszom az volt, roviden, hogy a kisbolygo mellett sokkal kisebbek a hatasok, 
mint
elotte vagy mogotte, tehat megis elkepzelheto hogy az oldaloso kraterek
megmaradtak. Ehhez meg hozzatennem, hogy a tavozo tomeg mogott nagy szivohatas 
van,
amivel a kisbolygo igy jelento pormennyiseget, vizet es legkort visz magaval. I
tt a
por kiemelendo, mivel ez magyarazza azt is, hogy miert nem rakodott por a
kraterekre, ezaltal mosva el a konturjaikat.

> Egyebkent a kisbolygo gurulasa hogyan magyarazza meg a meredek falu arkot?
> Korong alaku volt a kisbolygo? :-) De most komolyan, miert nem ivelt alju
> arkot latunk?

En inkabb nem gombolyded vagy a gombot csak nagyon nagy joindulattal kozelito a
laku
sziklara gondolnek, a fel Mars-atmerot felejtsuk el, talan 3-600 km, de passz e
zt
szamitogeppel kellene szimulalni. Egyebkent mellekes, tekintve hogy athidalhatj
uk
idealis parameterek feltetelezesevel.

> >Na! :)) Mi jut messzebbre? Ami csuszik, vagy ami gurul. Ha a kisbolygo
> >nem gurult volna a felszinen, akkor sokkal rovidebb es sokkal melyebb
> >arkot asott volna.
> Ezt becsulted valahogy? Mekkora kisbolygo, milyen sebesseggel? Mennyi volt
> a kulonbseg? Szerintem ilyesmivel konkretan nem foglalkoztal. Csak az otlet
> szintjen tartasz.

Ezt nem allitottam soha. Es hangsulyozom: az egitest parameterei mellekesek. Ez
 a
legkevesbe lenyeges momentuma a dolognak.

> Ha nem igy van cafolj meg, ird le a szamitasaidat.

Allitsd le magad. Maradjunk az ertelmes hozzaszolasoknal.

> Endre, az eddigi valaszaidbol az derult ki a szamomra, hogy az 'elmeleted'
> egyaltalan nem volt vegiggondolva.

Nekem meg az derul ki, hogy kicsit vissza kene fognod magad. Egy elmeletet nem 
ugy
kell tamadni, hogy a legkevesbe lenyeges pontjan ragodsz. Szilard a megmondhato
ja,
aki matematikus ugye, hogy operalhatunk idealis parameterekkel a kisbolygora ne
zve
es kesz. Az elmelet nem tartalmazza annak igenyet, hogy a kisbolygo minden
parameterere pontosan kovetkeztethessunk, csupan egy valamilyen, idealis egites
ttel
operal es kesz. Nincs is szukseg tobbre, eleg megnezni a tobbi jelet. Es
visszakerdezek: en hanyszor es hany ponton es hanyfele megfogalmazasban cafolja
m
meg ujra a geologiai eredet elavult, megalapozatlan elmeletet, hogy lasd: elavu
lt,
megalapozatlan?

Eddig olyan jo hozzaszolasaid voltak, nem volt semmi csokott kotozkodes es
ripacskodas es olyan valaszok hianyolasa, amelyeket megadtam, es eppen Te nem
valaszoltal azokra, mert talan nem volt mit. Kerlek maradjunk az eddigi kultura
lt
eszmecserenel vagy tobbet ne szolj hozza a temahoz.

Koszi, Endre

Kedves Matyas )!

> Peter irt egy rossz elvet szerintem:
> 
> >Az nevezze a TGY hiveit elsokent korlatoltnak es
> >felelotlennek, aki maga meg soha eleteben nem
> >itelkezett korlatoltan es nem viselkedett
> >felelotlenul...
> 
> Mit javasolok e helyett?
> 
> 1) Barki itelhet barkirol, ha egyszer az a valaki elitelendo, es ez
> igazolhato.
> 
> 2) Enyhito korulmenykent mindig forduljunk megertessel az 
> olyan hibak fele, amelyet magunk is elkovettunk, minel surubben,
> annal inkabb. De ez az iteletet semmikeppen nem menti fel! Legfeljebb 
> arra osztonozhet minket, hogy a megoldasban korultekintobb modszereket
> keressunk.

Nagyjabol egyetertek, sajnos egy kicsit tul tomoren fogalmaztam. A celom nem az
 volt, hogy senki se kritizalhasson masokat, hanem az, hogy ramutassak, a TGYT 
nehany kritikusa ugy beszelt, mintha azok a hibak, amiket kritizal, kizarolag m
asok hibai lennenek, benne magaban soha elo nem fordultak volna.
Sajat tapasztalatom az onismeret teren teljesen egybecseng azzal, amit minden b
olcs embertol hallottam/olvastam: hogy minel jobban megismertem magamat, annal 
tobb hibat talaltam magamban azok kozul, amik masokban zavartak. A pszichologia
 is ismeri ezt, projekcio neven: azt amit magamban ellenzek es nem vagyok kepes
 elfogadni, kivetitem masokra es bennuk itelem el. En ezt annyira altalanosan e
rvenyesnek talalom, hogy ha valakinek a viselkedese irrital, idegesit, haragra 
gerjeszt, az elso ertelmes reakciom magamba melyedni es megvizsgalni, mi az ben
nem, ami ilyen reakciokat kelt, es aztan ezt igyekszem minel teljesebben feldol
gozni, megoldani.
A vilagban az egyetlen dolog, amin valtoztatni hatalmunk van, az onmagunk. Amik
or a masik embert kritizaljuk, akkor az esetek donto tobbsegeben sajnos nem a s
egiteni vagyas, hanem a sajat problemaink eloli menekules motival. Az, aki ezze
l nincs tisztaban, es aki ezt nem dolgozta fel magaban kello mertekben, az a la
tszolagos joszandekaval tobb kart okoz, mint hasznot.

> Peldaul, ha magunk is vagyunk korlatoltak es felelosseg 
> nelkuliek neha,

Ki nem az?

> akkor amikor valakit ilyesmiert megitelunk, akkor igyekezzunk 
> neki olyan modszereket, intezmenyeket adni, amik ot segitik. 
> Hiszen tudjuk,hogy onerobol nehez ezt megjavitani,kell a segitseg.

A legnagyobb segitseg szvsz elfogadni azt az embert olyannak, amilyen. Es ebben
 hihetetlenul segit az, ha mar felismertuk, hogy a szoban forgo hiba bennunk ma
gunkban is megvan. Ha magunkat kepesek vagyunk hibainkkal egyutt elfogadni es -
 ami a legfontosabb - SZERETNI, akkor fokozatosan a tobbi emberrel is meg tudju
k majd tenni ugyanezt. Es ez a letezo legnagyobb segitseg, amit nekik adhatunk.

> Ha az, aki nem tokeletes, nem kritizalhat, akkor hogyan vallhat egy
> tokeletlen dolog tokeletesebbe?

Miert, a kritika altal hogyan valik barmi is tokeletesebbe?
Peter

Kedves Matyas )!

> 2) Tehat nem arrol van szo, hogy ami tudomanyos mindig 
> hatekny,ami nem tudomanyos az sose hatekony, hanem hogy a 
> tudomanyos megalapozottsag egy hatekonyabb modszer a hatekony 
> gyogymodok jo lefedesere. A tudomanyos modszer a hatekony 
> gyogymodokat nagyjabol belso kozelitessel probalja lefedni, 
> mig az altudomanyos megkozelitesek azzal az indokkal, hogy a
> hatekony gyogymodok bovebbek a megalapozott gyogymodoknal, inkabb 
> kulso lefedest javasolnak: barmi, ami lehet hatekony, azt probaljuk
> ki. A problema az, hogy ez a kulso lefedes hihetetlenul pazarlo, 
> veszelyes, es nem szukitheto, csak a tudomanyos modszerrel. Nincs a 
> kulso lefedest szukito algoritmus.

Ez igaz, jol osszefoglaltad. Egy dolog viszont fontos ahhoz, hogy a 
tudomanyos modszer (a belso lefedes) tenyleg kielegitoen kozel keruljon 
a teljeshez: a nyitottsag, a dogmatikussag hianya. En sajnos sok jelet 
latom, hogy egyes tudosok elzarkoznak bizonyos kerdesek felvetesetol, 
pusztan azert, mert azok megkerdojelezik tudomanyos korokben 
pillanatnyilag elfogadott elmeleteket, nezeteket. Itt a listan is 
elofordul, bar ugy tunik, nem annyira a valoban aktiv kutatok, mint 
inkabb olyanok reszerol, akik - csakugy, mint jomagam - laikusok.
Anno talan Planck vagy Einstein mondta, hogy egy uj tudomanyos elmeletet 
akkor fogadnak el teljesen, amikor az azt ellenzo es hatalmi 
pozicioban levo elozo generacios tudosok kihalnak. Ez a hatas 
nyilvanvaloan rontja a tudomany alkalmazasanak hatekonysagat.
Ha tul szigoru elozetes feltetelezesekkel elunk arrol, hogy hol is 
lehetnek a megalapozott orvoslas hatarai, akkor sok minden kimaradhat 
a vizsgalatainkbol. Ezzel a belso lefedesi strategia hatekonysaga 
tulzott mertekben leromlik, ami tag teret enged az alternativ 
strategiaknak, amelyek szelesebb teruleten, kevesbe szigoru 
kriteriumok alapjan, akar "vak tyuk is talal szemet" alapon 
mukodnek.
Peter

Kedves Titusz!

> 1. Mi a legjobb alapanyag szappanbuborekhoz?
A legfontosabb a DESZTILLALT viz, az ioncserelt meg sem kozeliti, a csapviz
meg szinte alkalmatlan.
A glicerin jotekonyan hat a feluleti feszultsegre, de nelkule is mukodik a
dolog.
A legegyszerubb mosogato, mososzerek altalaban jobbak mint a sokosszetevos
"csodaszerek". Peldaul az "Ultra", a "Bip", a "Wu2", stb. Habfurdokkel is
probalkoztam, de labdaba sem rughat a fentiekkel szemben.

Udv : Pista

Kedves Zoli!

> Van ket egyforma poharunk 2-2dl borral. Az egyik  vorosbor
> a masik feher. Kiveszunk a vorosborbol 0.5dl-t es
> attoltjuk a feherbe, majd osszekeverjuk. Ezutan a rozsaszines
 > keverekbol veszunk ki 0.5dl-t, s a vorosbe ontjuk.
> Kerdes - melyik borbol kerult at tobb a masikba, es mire
> alapozzuk velemenyunket ?
Koltoinek tunik a kerdesed, de mindegyikbe egyforma mennyeiseg kerult a
masikbol.
A 2dl feherhez + 0,5dl voroset ontve = 2,5 dl lessz, tehat a feherboros
poharban igy mar az osszmennyiseg 20%-a vorosbor. Ha ebbol a poharbol 0,5 dl
kevreket /rose:)/ kiveszel, akkor annak 20%-a (10ml) vorosbor, amit
visszaontessz az eredeti poharaba.
A vegeredmeny tehat, 160 ml voros + 40 ml feher az egyik poharban, a
masikban pedig 160 ml feher + 40 ml voros.

Barmelyiket is iszod meg, KEDVES MEGEGE'SZSE'GESEDE'SEDRE!!!

Udv : Pista

Udv Titusz!

Nos a magyarazat tenyleg csak annyi, hogy megoregedett a gumi anyaga. Mivel 
a zokniba kerulo gumik egyszerre keszulnek, a keletkezsuktol ugyanazok a 
kornyezeti hatasoknak vannak kiteve a kulonbozo gumiszalak. Ezert amikor 
venned fel oket, huzofeszultseget adsz rajuk, es ennek van egy maximalis 
erteke, ami felett mar karosodik az anyag. Ez az ertek pedig csokken az ido 
mulasaval-kulonbozo kornyezeti behatasok  es az anyag minosege miatt-,amikor 
pedig ez a feszultseg tullepi a hatart, egy ponton, ahol nagyobb a serules, 
vagy vekonyabb, elszakad egy szal. Ilyenkor a tobbire juto feszultseg tovabb 
no, ezert egy ujabb szakad el,...es igy tovabb az osszes. De ezt te igazan 
nem tapasztalod, mert a folyamat nagyon gyors(egy-egy szal nak nagyon kicsi 
a teherbirasa).

Az, hogy pontosan mi az oka ennek a gyengulesnek sok mindentol fugg. A 
mososzerek anyag is karosithatja,( a szaritas is hatassal lehet???), az , 
hogy hasznalatlanul all, annyira nem befolyasol szerintem, mert ilyenkor a 
szal osszehuzodik a nyugalmi hosszra, es ilyenkor nincs rajta terheles. Ami 
leginkabb karositja az a hasznalat-szoval, hogy sokaig tartson, ne 
hasznald-; na jo, ez fabol vaskarika volt. Mert amikor felhuzod-leveszed a 
zoknit akkor kapja a legnagyobb terhelest, s amikor rajtad van akkor is 
folyamatos statikus feszultsegben van. Ez hosszu tavon pedig anyagkarosito.

De ami a leginkabb befolyasolja egy zokni elettartamat, az az ara, azaz, 
milyen a minosege.

Remelem tudtam segiteni.

dome

Kedves Zoli!

>Van ket egyforma poharunk 2-2dl borral. Az egyik  vorosbor
>a masik feher. Kiveszunk a vorosborbol 0.5dl-t es
>attoltjuk a feherbe, majd osszekeverjuk. Ezutan a rozsaszines
>keverekbol veszunk ki 0.5dl-t, s a vorosbe ontjuk.
>Kerdes - melyik borbol kerult at tobb a masikba, es mire
>alapozzuk velemenyunket ?

A velemenyem megalapozasat a(z elemi) feladat megoldasi menetenek
bemutatasaban velem megtalalni. Bar lehet, hogy ez a modszer a matematikai
formalizmus szempontjabol elegtelen, es bizonyito ereje elfogadhatatlan. :-)

1. Ha a 2 dl vorosbor 1/4-et (0.5 dl) hozzaadjuk a feherhez, es
osszekeverjuk, akkor annak minden egyes reszeben a feherbor-vorosbor aranya
4 : 1 lesz.

2. Ha ebbol ujra kiveszunk 0.5 dl-t, a maradek 2 dl-ben a fent emlitett
arany ertelmeben 0.4 dl voros, es 1.6 dl feherbor marad.

3a. A kivett 0.5 dl-ben az emlitett arany szerint 0.1 voros, es 0.4 dl
feherbor van, amit ha hozzaontunk a masik poharban levo 1.5 dl vorosborhoz,
akkor abban 1.6 dl voros, es 0.4 dl feherbor lesz.

3b. Ha mindket poharban visszaall az eredeti 2-2 dl mennyiseg, akkor az
egyik poharban levo  P : 2dl-P megoszlashoz a masik poharban 2dl-P : P
megoszlas tartozik, tekintve, hogy P ugyanaz mindket poharra. Tehat ha az
egyik poharban 0.4 : 1.6 a megoszlas, a masikban  1.6 : 0.4 lesz.

Az ontogetest megismetelhetjuk, es igy tovabbi feladatot kapunk, amelyben a
folyadek eloszlasok vegtelen sorozatot alkotnak. Mi ez a sorozat?

A feladat feltetelezi, hogy peldaul van egy pontosan feldecis poharunk, es
egy legalabb 2.5 dl-es poharunk (amalyben keverunk), es van egy legalabb 2
dl poharunk. E ket utobbi ket poharban kezdetben 2-2 dl bor is van. De a
feldecis poharra nincs szukseg akkor, ha a feher boros poharron jelezve van
a 2,5 dl, es legalabb az egyik poharon a 2 dl szintje.

Egy ujabb, kicsit modositott feladatot kapunk, ha csak ket pontosan 2 decis,
es egy fel decis poharunk van. Hogyan ontogetunk ekkor, es milyen
aranysorozat lesz az ontogetes eredmenye? Melyik sorozat konvergal
gyorsabban?

Kedves ToZo!

>Nem tudom, segit-e, vagy bonyolitja a dolgot, de a feladat megoldhato
>ugy is, hogy nem kell osszekeverni a ket lotyit. Az eredmeny
>termeszetesen ugyanaz.

Nem ertem, hogy mit ertesz az alatt, hogy nem kevered ossze a ket lotyit.
Talan arra gondolsz, hogy mind a ket pohar bor ugyanabba a gyomorba megy, es
igy nincs is erteme szamolgatni? Vagy idovel ugyis osszekeveredik magatol?
Ez igaz ugyan, de vagy erre, vagy a keveresre utalni kell a feladatban,
mivel a keveres, vagy keveredes (teljes diffuzio) szukseges ahhoz, hogy a
ket bor aranya a pohar minden reszeben egyenlo legyen. Ellenkezo esetben az
ujrakivetelnel a folyadekok aranya definialatlan marad.

Udv: Takacs Feri

Kedves Marky !

Koszonom a valaszt. Az id. rezgo-rendszer szimulacioja mindenkepp
erdekes, hiszen valojaban 0 energia koricalgat benne.
Ugyes a szimulatorod, hogy a 0-t is kepes ide-oda ramolgatni. :)

Idokozben azon filozgattam, hogy feltoltve egy keslelteto muvonalat 
vegig, szinuszosan valtozo jellel - majd amint a periodusok
vegigerik akkor gyuruve alakitani es a belso hullamterjedes sebessegenek
megfelelo sebessegre gyorsitva magara hagyni forgasaban -
elvileg olyan allohullamot nyerhetnenk, mely gyakorlatilag
nem kelt csillapodo szinuszos EM mezot a kornyezeteben. 
Disszipacioja viszont kell legyen, ha nem idealis, tehat az 
allo hullam amplitudoja csokken, s idovel elenyeszik.
Mindebben nem vagyok biztos. Szimulalni kene.
Sajnos azonban amig a nagy egyesites nem tortenik meg,
- azaz egy mechanikai es egy elektronikai szimulatort nem 
hazasitanak ossze nagy csinnadratta kozepette, addig a felvetesem 
lehet, hogy megvalaszolatlan marad.

Udv: zoli

Szervusz!

> Felado : Meszaros Laszlo (Budapestrol)
> E-mail :  [Sweden]
> Temakor: mikrolegy ( 16 sor )
> Idopont: Fri Aug 16 01:13:38 CEST 2002 TUDOMANY #1917
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> 
> 1. kiserlet: legyet elkabitottam, majd beraktam a forgotanyeros
> mikrosuto uvegtanyerjaba, es (a suto kimelesere) melleraktam kb
> feldeci vizet. amikor a legy mar annyira magahoz tert, hogy oda
> vissza maszkalt az uveglapon, bekapcsoltam a mikrot es figyeltem.
> a legynek semmi baja nem lett. kb egy perc utan a viz a poharban
> felforrt, ekkor kinyitottam a mikro ajtajat, a legy huss elment.
> 
> 2. kiserlet: a mikro testi epseget kockaztatva a legyet (ugyanazt,
> epp nem volt masik a konyhaban) viz puffer nelkul raktam be a
> sutobe. nem is mertem egy percig hajtani, csak kb 20 masodpercig.
> eredmeny mint elobb.

A viz valoszinuleg nagyon sokat elnyel a sugarzasbol, "learnyekolhatja"
a legyet.
Azt kellene megtudni, hogy mit is gerjeszt valojaban a mikrosuto
sugarzasa.
Vizet biztosan. Ha jól figyeltem meg, a zsiradekokat is. A kukorica is
kipattogtathato vele (kemenyito?).
Ezekbol egy legyben nem sok van. Csotannyal mar probalkoztal? Sokkal
nagyobb a nedvessegtartalma, mint a legynek. Nem is nagyon birja a
szarazsagot.

Ezzel kapcsolatban ujra eszembe jutott az a kerdes, hogy valojaban mit
is muvel a mikro sugarzasa pl. a vizmolekulakkal? Olyan valaszt mar
kaptam, hogy izegni-mozogni kezdenek tole, de ezt eddig is sejtettem. De
miert? Az, hogy nem minden melegszik fel tole, arra utal, hogy
valamennyire specifikus az elnyelodes, de egy meghatarozott energiaju
(hullamhosszu) mikrohullamu foton elnyelese mit okoz?
Nehany (minden tudomanyos igenyesseget nelkulozo) hetjoznapi
megfigyelesem szerint a bentlevo viz melegedese mintha nem volna
egyenletes. Miutan a viz valamennyire felmelegedett, nagyon hamar
forrasba jon, mintha minel melegebb lenne, annal nagyobb hatasfokkal
nyelne el a tovabbi energiat. 

udv,

Gogy