1. |
re: digitalis hang (mind) |
12 sor |
(cikkei) |
2. |
Re: ket kerdes (mind) |
17 sor |
(cikkei) |
3. |
Ogg Vorbis (mind) |
11 sor |
(cikkei) |
4. |
Sziasztok! (mind) |
3 sor |
(cikkei) |
5. |
Randi ismet (mind) |
49 sor |
(cikkei) |
6. |
Yamaha RXV396 (mind) |
13 sor |
(cikkei) |
7. |
mp3, audio cd (mind) |
7 sor |
(cikkei) |
8. |
Re: Kenwood CD-jatszo digitalis bufferrel (mind) |
30 sor |
(cikkei) |
9. |
Elado Philips hangositas (mind) |
14 sor |
(cikkei) |
10. |
Re: Hangfelvetelt mivel csinaljak (*** HIX HANG *** #10 (mind) |
37 sor |
(cikkei) |
11. |
Kenwood CD-jatszo digitalis bufferrel (mind) |
64 sor |
(cikkei) |
12. |
CD jatszo demagnetizalas (mind) |
10 sor |
(cikkei) |
13. |
Mivel rogzitsuk a musort (mind) |
34 sor |
(cikkei) |
14. |
Ragalmakrul. (mind) |
92 sor |
(cikkei) |
15. |
Es hifirul. (mind) |
100 sor |
(cikkei) |
16. |
Ez, valamit az... (mind) |
86 sor |
(cikkei) |
17. |
Amitol a CD jobban szol 2. (mind) |
58 sor |
(cikkei) |
18. |
Re: CDs furcsasagok (mind) |
182 sor |
(cikkei) |
|
+ - | re: digitalis hang (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
>Az alabbi lapon a vitahoz szukseges technikai minimumok olvashatok. Senkit
>sem akarok vele megserteni, de talan hasznos :-)
Nem sertettel meg! :-) Valoban jo dolog egy altalanos leiras, de mi lenne
ha magyar nyelvu oldalt ajalnal? Mert idegen nyelvet nem biroknak kb annyit
er, mint falabunak az iszappakolas. :-)
UDV!
Korpas Zoli.......................
|
+ - | Re: ket kerdes (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok !
A mult het elotti heten Pesten voltam fejtagiton es ketszer is
sikerult eljutnom a Zeneakademiara. Az egyik a Liszt Ferenc
kamarazenekar Beethoven hangversenye volt kedden. A
hegeduverseny szolistajakent en Pauk Gyorgyot vartam, de nem ő
volt. Tudja valaki, hogy ki volt es valami infot rola, mert
tetszett. Csutortokon a Matav zenekar koncertjen voltam es
hallottam egy "Bloch: Rapszodia csellora es zenekarra"? muvet -
a zeneszerzorol meg csak nem is hallottam - nagyon hatasos
muzsika volt, azt hiszem, hogy a szazad (mar mult szazad!)
elejerol valo es valoszinuleg zsido szerzo lehet a dallamokbol
itelve,talan R. Strauss utan ? Tud-e valaki jo felvetelt a mubol
es Bloch egyeb dolgaibol? En sosem lattam de lehet, hogy csak
nem vettem eszre.
Udv, Judo
|
+ - | Ogg Vorbis (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szervusztok!
Kivancsi volnek, hogy tesztelte-e mar valaki audiofilebb rendszeren a
targybeli tomoritot, es mi vele a tapasztalata. Nekem elegge gyenge
rendszerem van (remelem csak egyelore), es ott 256 kbit-en nam hallottam
tul nagy kulonbseget az ogg es mp3 kozott (mintha az ogg jobb lett volna,
szellosebb, kulonallobban hallatszottak a hangszerek).
--
Minden jot!
Sanyi mailto:
|
+ - | Sziasztok! (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hol lehet Budapesten Nagy választékban jazz CD-ket kapni?
Köszönöm előre is
W.István
|
+ - | Randi ismet (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hello Peter!
>>>Nem kis csusztatas van itt. Fizikaval nem megmagyarazhato jelenseg
van ezer. Randi _parajelensegert_ fizet. Kabelirany meghallasa nem
parajelenseg. <<<
http://www.randi.org/research/challenge/challtxt.html
A challenge kiirasabol idezek, kiemeles tolem:
>>>I, James Randi, through the James Randi Educational Foundation, will pay
the sum of US$1,000,000 (One Million Dollars) to any person or persons who
can demonstrate _ANY_ psychic, supernatural or paranormal ability _OF ANY
KIND_ under satisfactory observing conditions. <<<
A paranormal definicioja pedig: olyan jelenseg, amit a tudomany nem magyaraz
meg. The definition of paranormal: What cannot be scientifically explained.
Hivatkozz erre, ha el akarna utasitani. Az oldalain nem talaltam kikotest
arra vonatkozoan, hogy csak szellemlatassal, clairvoyance-el meg vizerekkel
foglalkozna, ezek csak abban kulonboznek, hogy nepszerubbek mint a szukebb
hiend-es kort erinto varazslatok. Ellenben ott all, hogy OF ANY KIND!
>>>Kabelirany meghallasa nem parajelenseg. <<<
Akkor rajta, MAGYARAZD meg! (De inkabb megse kezdjuk ujra, benne van az
archivumban.)
>>>De potyara nekem nincs kedvem dolgozni, mert biztos vagyok az
elutasitasban. Ha Te hiszel a produkcio dijazasaban, akkor levelezd le
reszletesen. <<<<
Nem dolgozom potyara, mert biztos vagyok a bukasodban.
Annak idejen ket darab 10-20 soros email valtasbol kiderult, hogy csipobol
nem utasitanak el.
Erre a cimre irjal.
A masodik emil mar egyenesen James Randitol jott.
A kiserletnel a csatlakozok kulonbsegeinek az esetleges hatasat ki kell
kuszobolni a tesztmodszerrel, a tobbi megszervezese mar Randi dolga lesz.
>>>Mert nem parajelenseg, ha reszletesen leirnank a kiserletet, biztos
vagyok Randi sem tartana annak. <<<
A fenti definiciok alapjan nem lenne szep dolog tole, erre is van esely, de
figyelj, vannak surun 190 soros hozzaszolasaid, pedig ezekert egy arva
petakot se kapsz, ennek a felebe beleferne az allitasod reszletes
megfogalmazasa is, nem er
meg ennyit 1.000.000 US dollar?????
A vegleges nevezes se kerul semmibe. Kivancsian varom a fejlemenyeket.
udv, Sanyi
|
+ - | Yamaha RXV396 (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hello hangosok!
Olyan kerdesem lenne hozzatok, hogy valaki ismeri-e kozelebbrol a Yamaha RXV
396RDS tipusu hazimozi erositot?
A digitalis hazimozi cimu ujsagban volt rola egy cikk es azt irtak rola,
hogy eleg jo.
Kinek mi a velemenye rola?
A kozeljovoben keszulok venni egy hazimozi erositot és az erdekelne, hogy
erdemes-e penzt fektetni ebbe a tipusba.
Masik kerdes, erdemes e megvenni hozza az NS-P210 hangsugarzo osszealitast?
|
+ - | mp3, audio cd (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szevasztok!
Érdeklődnék, hogy ki tud mp3 illetve audio cd-ket szerezni, főleg újakat?
A leveleket küldjétek az email cimemre: hu
Köszi
|
+ - | Re: Kenwood CD-jatszo digitalis bufferrel (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
From: Timpani >
[...]
> szemben maris kialakult ne'mi ellenerzesem egy 1 eves
> hordozhato, nem eppen olcso, razasbistos KENWOOD cd-jatszoval
[...]
> 10 sec-os [buffer] allas: femes, loudnesses, a felso savszel
> kemeny, az also fulladozik, mesterseges terhatas,
> mintha itt is ujradigitalizaltak volna.
[...]
> Kikapcsolt [buffer] allapot: elfogadhato 1-bites hang,
Eloszor ket dologrol kene meggyozodni mielott barmi kovetkeztetest levonunk
ebbol.
1. A memoria tenyleg legalabb 1764000 byte. Nem pedig mondjuk negyede
(ADPCM?).
2. A memoria kiolvasas tenyleg jo minosegu fuggetlen orajellel van idozitve.
Szerintem biztos, hogy nem stimmel valami (pl. 1. pont). Olyan nincs hogy
direktbe (CD-rol) jobban szoljon valami mint
memoriabol.
Engem kifejezetten megnyugtatott ez a sztori, mert most mar tudom, hogy a
razkodasmentes discmanek rossz hangjabol nem kovetkezik, hogy a
fuggetlenkiolvasasupuffermemoriascdlejatszo cimu alkotmanynak nem lesz
kivalo hangja.
Tamas
|
+ - | Elado Philips hangositas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hali!
Ha valakit erdekel. Elado ket db. Philips LBB1110/00 tipusu 5
csatornas keveroerosito. Az erositok 100V-on is, meg 4 Ohmon is
uzemelnek. Elado meg egy Philips SQ 40-es 100 V-os erosito a
fedolapja hianyzik. Van meg 4 db. Philips 100 V/50W-os kul/belteri
hangfal felerosito kerettel egyutt. (Olyan hosszukas, mint a Beagok,
csak ez konnyebb, meg szebben szol).
Ezen kivul van meg ketto db. rackszekreny, az egyik gorgos, a masikra
ra kellene szerelni. Mindketton zarhato atlatszo muanyag ajto van.
Van meg egyeb Philips alkatresz is ami a hangositasbol maradt.
Erdeklodni vagy a e-mail cimen, vagy
telefonon a 06-30-9705-370-es mobil, illetve a (1)487-9200/1152-es
vezetekes telefonszamon lehet.
|
+ - | Re: Hangfelvetelt mivel csinaljak (*** HIX HANG *** #10 (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hali!
> Felado : [Hungary]
> Temakor: Hangfelvetelt mivel csinaljak ( 30 sor )
> Idopont: Sun Mar 4 21:54:10 CET 2001 HANG #1056
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> Milyen hangrongzito eszkozt javasoltok a kovetkezo feladatokhoz?
> 1. Gyulekezeti alkalmak rogzitese a meglevo hangrendszeren
> keresztul (foleg szoveg, keves zene)
> 2. Egy-egy notat jobban kidolgozva szeretnenk felvenni, belso
> hasznalatra kazettat es esetleg CD-t csinalni belole (akusztikus
> hangszerek, szinti es enek) Ehhez szinten a gyulekezeti keverot
> hasznalnank.
> 3. Idonkent egy-egy koncert felvetele egy mikrofonnal (mar ahol
> az eloadok ehhez hozzajarulnak)
>
> Gondoltam DAT-ra, illetve MiniDisc-re. Egyikkel sincs tapasztalatom...
Felejtsd is el a MD-et! Veszteseges tomoritessel dolgozik, raadasul
16000 Hz felett nem visz at, gondolom ettol tobbet mar nem is erdemes
mondani rola.
> Masreszt: Ha a felvetel mar eleve digitalis modon tortenik, akkor
> van-e mod arra, hogy ujabb atalakitasok nelkul a szamitogepbe
> keruljenek?
Igen, az SPDIF csatlakozón keresztül, már, ha van a hangkártyán ilyen.
********
AWE...
3D Gime (R)
Official MS betatester #295922
E-mail:
Website: http://3d-gime.gigakft.com
Phone/SMS: +36-30-2004198 -
Fax: +36-30-9174290
********************************
|
+ - | Kenwood CD-jatszo digitalis bufferrel (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
> Kenez Tamas >:
> > [...] Oke, ezt vegyuk at megegyszer. Volt ket azonos file a gepen
> > es kulonbozoen szoltak?
>
> Timpani >:
> > Sajnos, jol ertettel.
>
> Na jol van, nekem ketto lehetseges magyarazatom
> van erre,
Nem baj, ha nincs ra _Neked_ jo magyarazatod, sokkal
szomorubb az, hogy nagy-penzzel rendelkezo cegek (pl
a Polygram) sem tudtak ertelmes valaszt adni a jelensegre.
Egy azonban azert 4 eve mar kiderult: a a CD-re szandekosan
bevitt jitter, nem okoz szignifikans kulonbseget, mig pl a
visszavero reteg vastagsaga igen. Termeszetesen
bit-azonossagot feltetelezve. Lehet, hogy tenyleg nem csak
a jitter a ludas, de az utolagos jitter-csokkento eljarasokkal
szemben maris kialakult ne'mi ellenerzesem egy 1 eves
hordozhato, nem eppen olcso, razasbistos KENWOOD cd-jatszoval
probalkozva. (mai megfeleloje a DPC-X612-S-s model lehetne,
ha a dig. outputot bennehagytak volna)
Ezen egy 3allasu kapcsoloval lehet a buffert(koztestarat?)
- kikapcsolni,
- 10 masodpercesre,
- 40 masodpercesre
atallitani. Otthon akkurol uzemeltetve, egy jobb fejhallgatoval
kb fe'l ora alatt kepet alkottam a hangjarol:
40 masodperces allas: csal(od)as! MD-hez hasonlo
hangzas, adattomoritett, nyilvan a memoria
10 sec-ra meretezett, de a reklam erdekeben
beepitettek egy -olcsobb?- software-t nagyobb
chip helyett.
10 sec-os allas: femes, loudnesses, a felso savszel
kemeny, az also fulladozik, mesterseges terhatas,
mintha itt is ujradigitalizaltak volna.
Kikapcsolt allapot: elfogadhato 1-bites hang,
koszonoviszonyban sincs ugyan _azzal_ a terrel
a tordasi ref. templombol, amit a felvetelkor
rogzitettunk (Bach: Cello-Suitek Máté Balázzsal
Hungaroton kiadasban), de a javulas a bufferelt
allasokhoz kepest lehengerlo.
Ugyanezt a tesztet carbon cd-ratettel is elvegeztem,
de a poent nem szivesen lonem le elore.:)
Annak, akit tenyleg erdekel ez az egyszeru teszt,
szivesen megmutatom eloben is, s ha hoz magaval
egy kis penzt (na ja) kauciora, meg el is viheti egy
hetvegere. Digitalis kimenete miatt azoknak is
erdekes lehet, akik DAC-kal tudnak CD-t hallgatni,
vagy a PC-n digitalis kartyat hasznalnak. Ennek sajnos
csak optikai kimenete van, de amint latom az aktualis
KENWOOD katalogust, az ujabb modellekbol meg ezt is
kisporoltak.
Salut!
Claus Neumann
|
+ - | CD jatszo demagnetizalas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
A CD jatszot is lehet demagnetizalni, sot az egesz lancot!
Az XLO-nak van egy lemeze, melyen hang!! altal érik el a kivant hatast.
Sajna mukodik!
A lemezeket nem csak demagnetizalni lehet, hanem antisztatizalni is.
Sajna ez is mukodik. Egy kozepes vagy annal jobb keszuleken ez 50-100 Ft
javulast is jelenhet, amennyiben ez igy merheto 8)
Az osszhatas alltalaban az, hogy a hangszerek jobban szetvalnak a sztereo
megnovekszik.
|
+ - | Mivel rogzitsuk a musort (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hallo hallo !
Kerner Zsolt kerdesere valaszolnek.
Szerintem MiniDisc-et kellene használnod. Egyrészt zajtalan,
monoban akar 150 percet rogzithetsz ra es nem ez lesz a
lanc legszukebb keresztmetszete. A szoveges reszek rogzitesere
nyugodtan hasznald a minidisk automatafelveteli lehetoseget.
Sokkal civilizaltabb modon mukodik mint gondolnad, vagy mint
a regebbi kazettasmagnokon megszokhattuk. Az egyszeru hordoz-
hato MD-ken ez atkapcsolhato funkcio. Hasznaltan mar 30-40
ezerert tudsz venni, de ujonan is messze messze az emlitett
180000 Ft osszeg alatt kerulnek. Uj gyari akkujaval evekeg elvagy
es legalabb 2-3 orat rogzithetsz vele. Ettol fuggetlenul szerintem
nincs is szukseged hordozhatosagra. Ha adott rendszerhez akarsz
csatlakozni ahol keveropult van, ott villany is van. Inkabb keszits
egy 10m hosszu vekony drotu eurodugo vegu hosszabbitot. Ezt
barhova bedughatod es akar a zsebedben is elfer. Ur leszel vele.
Szamitogepbe masolas:
Az elegsegesen jo hangkartya draga. Sokkal deragabb, mint
maga a MiniDisc. Gondolom, a digi kimenettel ellatott mobil MD-
k is dragak, csak ugy, mint a digi bemenetet megengedo
hangkartyak. Leveledben emlitett meglevo rendszerhez valo
kapcsolodasi kenyszeredbol kovetkezik, hogy audiofil felvetel
keszithetosegerol szo sem lehet. Velemenyem szerint menj be
analog modon MD-rol hangkartyara. Hangkartyakkal kapcsolatban
nincs sok tapasztalatom. Arrol talan a tobbiek irnak majd. Ket
dologra azonban felhivnam a figyelmedet: A jo AD konverter draga
dolog, masreszt komolyabb felhasznalas eseten a hangkartyat jol
le kell arnyekolni a sz.gep-ben dzsalo nagyfrekis jelektol. Legjobb
kulso hangkartyat hasznalni, bar tudtommal az mas arkategoria.
Udv, Agoston
|
+ - | Ragalmakrul. (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Felado : [Hungary] megirta az elso olyan
levelet, ami nelkul imho szebb lenne a hanglista. Szerinte en "nem
vagyok kepes megerteni, vagy szandekosan felreertem", "engem
kimondottan Pista bantasa motivalt", "megint en, es csak en,
aktualpolitikai hurokat _kezdek_ pengetni", "az a szinvonal, ami
engem szorakoztat az minosit is egyben", "ragalmazok es
szitkozodom". Es koszonje meg, hogy nem idezek meg haromszor ennyi
sokkal gorombabb jelzot az eredeti levelebol, amit Agoston tanacsara
csak nagyon erosen kurtitva kuldott be a listara.
Na hagyjuk, es beszeljunk a lenyegrol. Egyaltalan nem tamadtam
Istvant. Akkor nem hagytam volna ki, hogy megirjam, hogy mi a
velemenyed a kabeleirol. :-))) Abszolut nem erdekes, hogy valakinek
vagy valakiknek nem tetszik mas termeke, vagy a masok altal javasolt
hifi eszkoz. Haj, de sokszor irtam mar ide, hogy az en
hangzasidealomtol masok agybajt kapnanak. Hogy a nagy tobbsegnek az
nem tetszene. Utoljara par napja. Latatlanban lefogadom, hogy a
Jitter eroteljes csokkentese semmi esetre sem arthat a hangnak. A
Zeneakademian sincsen jitter. :-)))) Nem vedekezeskent irom, tegnap
is irtam errol. Nem azt irtam, hogy Pista Anamastere _rossz_, hanem
azt, hogy az _Neked nem tetszett_. Ez teny. Az zavart, hogy Te,
akinek nem tetszett a kis jitter eppen a jitterben velted megtalalni
a "sok nem ismert parametert", ami felelos a CD rossz hangjaert. Nem
szeretem az inkoherenciat az emberek velemenyrendszereben. Altalaban
arra utal, hogy csak osszevissza beszel a gazdajuk.
Pista kiveteles elektronikai szakertelmerol mar tobbszor irtam. Nem
fog megvaltozni a velemenyem amiatt, hogy egy bizonyos kerdesben,
vagy esetleg vilagnezetileg tartos velemenykulonbseg van kozottunk.
De azert le kell irnom, hogy Pista sem erinthetetlen "szent",
lehetnek hifisztikai velemenykulonbsegek kozottunk, es en ezt
megirhatom a Hanglistan alkalom adtan, meg akkor is, ha eddigele
senki nem irt rola, mert valami kiveteles kimelettel kezeljuk a hifi
bizniszben resztvevoket itt a listan. Maganemilekben persze
oda-vissza mindenkirol jarnak nagyon eros kritikak, eppen Toled is
tudom, hogy Pista hogyan velekedik rolam. En nem szeretem ezt a
kettosseget, lenyegeben hazugsag ez. Attilaval is elhuzodo vitakbe
keveredtem, pedig o nem harcolt a moderacio eltorleseert. Szerintem
ez a tisztesseges dolog, ha elteroek a velemenyek. Egyenlok az
eselyek, a vitapartner is kifejtheti velemenyet. A szakmai vita, az
nem "bantas".
>[Amugy szamtalanszor emlitettem Neked, hogy egyre jobb a hang Pistanal
>es ezert erdemes lenne meghallgatnod. Kar, hogy erre nem vetted a
>faradsagot.]
Megsugom Neked, hogy miert. Feltem, hogy nekem nem fog tetszeni,
amit nala hallok. Es akkor en nem tehettem volna mast, mint hogy
megirom a Hangra, ha szoba kerul, vagy valaki kerdezi. Mert en nem
szeretek "ket velemenyt" tartani. Pista Qsound CDn demonstralt
sztereokepet, kutyaugatasokra es a kaveban kevert kockacukrok
hangjara figyelt, nincs infom klasszikuszenei rajongasarol, tudom,
hogy nem hasznal kivalo [es draga] alkatreszeket. Pista a
"megfizetheto" arszektorban praktizal, eszmeletlenul olcso, es nem
is lehet elvarni hogy nehany tizezerert olyan erolkodot csinaljon,
mint masok sokszazezerert, milliokert. Szemely szerint erdekelt
volna meddig jutott, de igy el tudtam kerulni, hogy egyaltalan
velemenyem legyen a termekeirol. Mert annyira bantani akartam.
:-)))))) Inkabb masoktol erdeklodtem. Ellentmondo velemenyeket
hallottam. Ahogy az termeszetes es rendbenlevo is.
>Az 1053.-as Hangon megint aktulapolitikai hurokat kezdtel pengetni. Es
>megint Te. Csak Te.
Jo nagy hazugsag ez. Aktualpolitikat meg soha az eletben nem
kezdemenyeztem a hanglistan. De ha mas felveti, akkor ne kerd, hogy
ne ismertessem a velemenyemet. Most is _csak_valaszoltam_. Minden
esetre pikans, hogy eppen Te kifogasolod ezt, aki eppen leveleinek
politikai felhangjai miatt szenvedted el tolem a listan torteno
osszes moderacio 90%-at az elmult evben. Nyilvan eppen ezert irtad
ezeket.
>Az aktualpolitakai megjegyzeseidre, ragalmaidra, szitkozodasodra pedig
>az alabbi sorokban valaszolok:
>[20 ures sor]
Ez egyszer elmegy, akkor meg viccnek is lehet tekinteni.
Ismetelve mar otrombasag. A listaolvasok ellen.
Most ebbol rendszert akartok csinalni?
Agoston irta:
>>>>konnyen deli szomszedaink sorsaban kell osztoznunk.
>>>A direkt politizalo illetve fenyegetozo kijelentesekre...
>>Ebben nem volt semmifele fenyegetozes.
> No comment
En kommentalom, mert felek nem elegge tisztan erted.
Deli szomszedainknal senki nem jart jol. Ott mindenki szivott
ezerrel. Ezzel nem lehet fenyegetozni. Mifele fenyegetes az, ami a
fenyegetot magat ugyanugy sujtja, mint az allitolagos fenyegetettet?
Udv, Peter.
|
+ - | Es hifirul. (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Felado : [Hungary] irta:
>Az alabbi lapon a vitahoz szukseges technikai minimumok olvashatok.
>Senkit >sem akarok vele megserteni, de talan hasznos :-)
>http://www.vgard.net/digitalaudio/digitalaudio.html
Itt olvastam:
"Player Electrical Design: The photodiode signal is applied to a
phase-locked loop to recover the timebase information. The EFM code
is recovered from the radiofrequency RF signal from the photodiode
by detecting the NRZI signal, and converting it to NRZ and thus to
EFM. Synch words are identified and merging bits discarded. The EFM
code is demodulated with a lookup table and the data stored in a
buffer memory. Clocking data is used to insure uniform data rate
even if the incoming data has an irregular rate due to flucutations
in rotation rate, etc."
Ez mintha az en velemenyemet tamasztana ala. Persze attol, hogy itt,
ebben a cikkben ez jelent meg, meg nem biztos, hogy igy is van, vagy
hogy en jol ertelmezem. De minden esetre valamifele magyarazatot ad
arrra, hogy nem az ujjambol szoptam, hanem nyilvan regebben, valahol
masutt mar olvastam ilyesfelet. Ez csak meg fontosabba teszi, hogy
tisztazzuk a kerdest.
> Felado : [Hungary] irta:
>Regebben volt nalam egy SONY professzionalis walkman nevu szerkezet, de
>sajnos vissza kellet adnom. Azzal eleg jo felveteleket keszitettem,
>persze amennyire kazettara ez lehetseges. Ilyet most ujonnan 180.000 >Ft-ert a
djak... draga, masreszt talan van jobb megoldas is.
Ha megis a szep analog hang mellett dontenel, akkor ennel joval
olcsobban megveheted az enyemet. Makulatlan allapot, ot kazettat sem
jatszottam le vele.
Keszult egy beszelgetes a Petofi Radio "Masvilag" c. musoraba velem,
a pilotaval, meg meg egy fickoval a Concertoban a "megrogzott" LP
hallgatokrol, Lprol, Cdrol, a regi kituno felvetelekrol. A riporter
egy Ilyen walkmannel keszitette. [Meg dolby C is van benne] Nem
csoda, ezt a keszuleket Martin Colloms fedezte fel, kideritette,
hogy hulyere veri a toronyhifis deckeket. Ma is Stereophile ajanlott
keszulek.
> Felado : [Hungary] irta:
>Tenyek hianyaban az elvi vitak leginkabb szellemi onanianak tünnek.
Valszeg nem fogjuk megcsinalni a vilag legjobb Cdjatszojat, de
tisztan latni meg nekem is fontos, pedig nem hallgatok CDt.
Megertem, ha mas nem igy van vele. Az viszont lapozzon, es ne
akadalyozzon meg engem abban, hogy okosabb legyek.
>Szivesen vennem viszont a tapasztalataink konstruktiv cserejet,az
>olyan tanacsokat,ötleteket,megoldasokat,amik a gyakorlatban müködnek
>es a zene jobb minösegü reprodukalasat teszik lehetöve. Ilyenekkel >nyilvan so
kan rendelkezünk es ha megosztjuk ezeket egymassal mindenki >jol jar. 1/ CD mag
neses kezelese Az igy kezelt CD hangja jelentös >javulast mutat A hatas barhol
es könnyen demonstralhato,
A magnes az egy csodalatos szerkezet. Anelkul hat mas targyakra,
hogy hozzaerne. [Emlekszem a szomszedasszonyra, aki mikor a fia
tavszabalyozhato tevet vett, nem hitte el, hogy a tavszabalyzoval
valt a fia csatornat, mig sajat kezeben alaposan ki nem probalta.]
Mert hogy az infravoroset ugyanugy nem latjuk, mint a magneses
teret. Ezert rengeteg csodalatos buvos keszuleket csinaltak mar
magnessel. Benzincso kore rakva csokkenti a benzinfogyasztast, vizet
magnesezve az megtelik eleterovel [azt sem latjuk], karkotobe
szerelve csokkenti a vernyomast, hatfajosoknak a gerincere rogzitve
"hat, ez segit", keszitenek magneses autouleshuzatot faradas ellen,
es kedvenc eszkozuk az orokmozgo konstruktoroknek is. A piramisban
meg megelesedik a borotvapenge....
A Cdt lakkozzak, erre is gyart valaki mar keszuleket es anyagot, a
CDt "elektretezik" P.W.B eszkozeivel, a CDt korbekoszorulik, a Cdt
zold filctollal korbefestik, a Cdt lefagyasztjak es megszentelik.
Most mar le is magnesezik. Ha ezt mind megcsinaljuk, mar qrva jol
kellene szolnia.
Engem, aki mar meggyozodott sok tudomanyosan meglehetosen nehezen
magyarazhato hifis effektusrol nagyon zavar, ha ujabb, meg sokkal
meglepobb jelensegekrol kapok hirt. Mert nem hiszem ezeket el. Es
ugy erzem, hogy a sajat magam altal is tapasztalt [es hirdetett]
furcsa jelensegek hitelet rontja a szkeptikusok elott, ha mindenfele
orult hangzasjavito modszereket hirdetnek masok. Ennyi orulet azert
nem lehet a hifiben. A CDt lezerFENY olvassa ki, ezt nem
befolyasolhatja az az oruletesen csekely magnesseg, ami a CDben
lehet. Node ez csak elmelet, es azzal mar joparszor porul jartam.
Azt irtad, barhol es konnyen demonstralhato. Nem tenned ezt meg
nekem?
Eskuszom, hogy "hitelesiteni" fogom a hanglistan a modszeredet, ha
hasznal.
> Felado : [Yugoslavia] irta:
>Konyveben azt irja 30 W sinus. Eredetileg kaptam hozza ket hangfalat, 80 >watt
osakat. A kezikonyvben kulon felhivtak a figyelmet arra hogy, figyelmesen >keze
ljuk a hang erot, mert megserulhetnek a hangszorok...
>Milyen eros hangfalakat ajanlatok, hogy ne feljek a tonkremenestol.
Legjobb ezerwattossal probalkozni. :-)))) Meg ha nagyot hazudnak,
akkor is biztonsagban vagy. Felre a trefat. Kerdesedre nem lehet jo
valaszt adni, mert a hangfalra irt teljesitmenyek ebben az
arkategoriaban legbolkapottak. Ki tudna megsaccolni, hogy mennyire
hazudos epp az altalad kinezett hanglada gyartoja? Udv, Peter.
|
+ - | Ez, valamit az... (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Bedinivel viszont szerintem kockazat nelkul lehet javitani a
> hangon, legalabbis ha "varazslatos" hatasa eleg hosszu ideig
> tart egy lemez lejatszasahoz: nem kell modositani a
> keszulekedet. Ha nem tetszik, a tovabbiakban nem hasznalod.
Miert lehetne kockazat nelkul? Ha nem tudjuk, hogy hogy es mire
hat, akkor esetleg egy tulzott beavatkozas vegleg tonkrevaghatja a
CD-t... Ezt persze csak elvileg mondom, de miert kizart, ha uj es
ismeretlen jelensegek vezerlik a dolgokat? Aki kezratetellel
gyogyit, az miert nem tud ugyanigy betegiteni, vagy olni?
> Rosz hirem van. Sajnos roszabbul szol a masolat. Amikor
> kezdet- ben DAT-okon szerkesztettem meg zenekarunk anyagait,
> nem sporoltam a digitalis atvetelek szamaval. Eloszor
Hat ez erdekes... De nem tudom, egy DAT hogy mukodik, lehet, hogy
az sem kulonb egy CD jatszonal.
> audiokazettakra tortent a sokszorositas. Igy negy atvetel utan
> sem volt nagyon fulbeszoko a kulonbseg, de megis megfigyelheto
> mar. A minosegromlas java amugyis az audiokazettakra
> masolaskor tortent. Megjegyzem, hogy a ket DATom rendszeresen
Az utobbi nem meglepo, viszont az elsonek elvi jelentosege van, ha
valoban letezo effektus... De ebben lehet akar az is, hogy az
ember termeszetesen rosszabbnak varja a masolatot...
> >En azokon a dolgokon szoktam fennakadni, amik elvileg nem
> >lehetnenek :)
>
> Kerdes, hogy mit csinal az ember a "fennakadas" utan.
> Einstein is fennakadt a MM kiserlet eredmenyen.
> De nem vonta ketsegbe azert, "mert ez nem lehet".
Valoban, ha valamirol egyertelmuen kiderul, hogy van, bar elvileg
nem lehetne, akkor uj elmeletet kell keresni, illetve a regit
modositani... De hang ugyben ilyet meg nem talaltam...
> Latszik, hogy jol ertesz a digit technikahoz, kerdes, hogy
> "tokeletesen" ertesz-e hozza? Ez nem sertes, ezt en nem tudhatom,
> csak akkor, ha a legkisebb reszletekig tisztazod a dolgokat, ha
> sokat "beszeltetlek". :-))))
Ezt rosszul latod, olyan szinten biztos nem ertek hozza, hogy
konnyeden osszedobnek bonyolultabb digitalis ketyereket, de az
elveket talan ertem...
> Ezert kerdezem: ha "az egesz idozites a regeneralt orajellel megy",
> akkor minek oda kvarcclock? Honnet tudja a meghajtomotor, hogy a CDt
> eppen milyen fordulatszammal kell forgatnia? Laikuskent ugy
Hat eppen ez az!!! Azt tudja, (nem a motor, hanem a vezerlo
aramkor), hogy a CD-rol egysegnyi ido alatt x darab jelet kell
leszedni. Ha ugy tetszik, a kvarc csak ahhoz kell, hogy az
egysegnyi idot tudjuk. Maga a CD pedig kulonbozo sebesseggel
forgatando, attol fuggoen, hogy eppen kivul, vagy belul
olvassak... Folyamatos mechanikai szabalyozas, a leolvasott jelek
orajellel valo hasonlitgatasa alapjan...
> kepzelem, hogy A CDn levo "bitek" ramba olvasasat, es onnan
> kiolvasasat, ezek sebesseget es utemet [es igy a CD fordulatszamat]
> egy kulso, nem regeneralt, hanem fix orajel vezerli. Azt hiszem,
Fix, de az csak a referencia... A bitfolyam pedig mar magan viseli
annak a nyomat, hogy ugy rangattak ide-oda, hogy passzoljon a
referenciajelhez...
> Ezert gondolom ugy, hogy a lemezen rogzitett jitter nem megy at A
> RAMon, es ez, ha igy van, akkor erthetetlenne teszi az azonos
> lejatszoberendezesen lejatszott eredeti es irt CDk eltero hangzasat.
A RAMot es jarulekos reszeit tekintsuk egy fekete doboznak, be es
kimenettel. Akkor fog egyszeruen es gondmentesen mukodni, ha be es
ki szinkronban mennek a jelek, azaz amikor egy bit bemegy, akkor
ki is jon egy. Barmilyen ettol eltero mukodes komplikaciohoz
vezet, ami persze nem megoldhatatlan, de igy az egyszerubb, ezert
tobbnyire ezt is alkalmazzak, es igy megy at a jitter a RAM-on...
> Igaz, hogy jitter sokmindenben keletkezik, meg vezetekben is, de ez
> a sokminden ugyanazon berendezest hasznalva mind azonos. Ott csak a
> lemez jittere lehet eltero, az meg "nem megy at" a fent irt kvarc
> utemadon. Hol van tevedes a gondolataimban?
Ott a tevedes, hogy nem utemadot irtal le... Ellenkezoleg, pont
neki van adva az utem, megpedig rosszul, es csak azert igy, hogy
ne legyenek szinkronozasi gondok...
|
+ - | Amitol a CD jobban szol 2. (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Folytatas
2./ CD köszörüles
A masodik modszer a CD hangjanak elviselhetöve tetelere
ami nalam bejött,az az un.koszorüles.Ez valojaban a CD sze-
lenek adott szögben (pontosan 36 fokban ) törtenö leeszter-
galyozasa.Erröl meg 1996-ban jelent meg egy cikk a nemet
Audio v.Stereo magazinban.Ott az ötletgazda meg meretezett
rajzot is megadott.
Azota mar kaphato erre a celra keszitett celgep ( CD eszterga )
nemetorszagi ara kb.650 DM.
A leesztergalt felületet fekete filctollal szoktak bekenni.Nehany
CD-met leesztergaltattam probakeppen.Meghallgatas utan ugy
döntöttem,hogy az összeset megcsinaltatom,amit azota meg
is tettem.
A müködesi elv a lezersugar lemezanyagon belüli visszaverödesenek
csökkentesen alapszik.Az egyebkent is szög alatt beesö lezersu-
garat a CD polikarbonat anyaga,mint egy optikai kabel vezeti es
ez a közeghatarokrol visszaverödik.A sokszorosan visszavert
lezerfeny zavarja a kiolvasasi pontossagot.Az esztergalasi szöget
ugy valasztottak meg,hogy a felületröl visszaverödö lezer lepjen
ki a lemez anyagabol,igy a kiolvasast zavaro hatasa csökken.
A hangra gyakorolt hatas ugyanabba az iranyba mutat,mint a
CD magneses kezelese:veszit a hang a kemenysegeböl,analogosabb,
nö a dinamika es jobban levalik a dobozokrol,megnö a ter elöre-
hatra iranyban.Több informaciot hallani meg.Eddig semmifele hat-
ranyat nem tapasztaltam.A magneses kezeles es az esztergalyo-
zas hatasa hasonlo jellegü es egymast erösitik.Valszeg azert,mert
midkettö a kiolvasasi pontossagot növeli.
Ket helyet ismerek,ahol CD esztergalyozassal foglalkoznak,az egyik
a Delta Audio.T:320 2241,a masikat fejböl nem tudom,de ha valakit
erdekel szivesen megadom.Ara kb. 300 Ft/CD.
Az esztergalyozas utan a köszörült felületet be szoktak kenni fekete
filctollal a jobb fenyelnyeles erdekeben.En a dolgot egy kicsit tovabbfej-
lesztettem:egyreszt a CD közepsö (központosito) furatanak felületeröl is
törtenik visszaverödes ill az azt korülvevö altalaban atlatszo gyürü felü-
leteiröl.Ezert ezeket a reszeket finoman megcsiszolom (mattitom) es
feketere festem.Masreszt nem gyözött meg a fekete filc elnyelö hatasa,
ezert kerestem olyan matt fekete festeket,amely egyreszt abszolut "holt"
fekete,azaz gyakorlatilag minden fenyt elnyel,masreszt nem oldja a CD
anyagat.( nem akartam a CD-ket tönkretenni )
Az ilyen modon kezelt esztergalt CD-k eseten a hang a mar leirt iranyban
tovabbi javulast mutatott.A javulas a hang minden reszere kiterjedö es
igy sokkal halgathatobbak a CD-k.Folyamatosan vegzem a CD-im festege-
teset es leginkabb mar csak ezeket tudom hallgatni.A kezeletlen CD-k
hangja egyre inkabb zavar az ismert digitalis "iz" miatt.
Ugy gondolom,a hang javulasanak demonstralasa nem nehez.Akinek van
füle,meghallja.A legkorrektebb persze ket egyforma CD-vel bizonyitani,
melyböl az egyiket kezeljük.En igy gyözödtem meg a beavatkozasok
hatasarol:az egyes lepesek között mindig összehasonlitittam az eredmenyt
a kezeletlen CD hangjaval.
Aki nem hiszi,jarjon utana!
Üdvözlettel:Ficzek György
|
+ - | Re: CDs furcsasagok (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Felado : [Hungary]
> Temakor: CDs furcsasagok I. ( 193 sor )
Kedves Peter!
>> A tezis: ha egy cucc ossztorzitasa olyan tartomanyba esik amit az agy
>> jol korrigal, azt a cuccot jobbnak fogjuk hallani
>> a torzitas freki- es energiaeloszlasa olyan hogy az agy nem tudja
>> megfeleloen korrigalni
> Ha az agy nem tudna _erzekelni_, akkor imho korrekt lenne. De a
> _korrekcio_ nekem gyanus. A Zeneakademian nem kell korrigalni.
Ott talan nem kell, felteve ha elo zenet hallgatsz (jo akusztikaju
teremben). Hifin at hallott zenet viszont korrigalsz, akar akarod, akar
nem, mert a referencia az elo hangrol alkotott emlek (ez valamiert
erosebben rogzul mint a mesterseges hangrol alkotott emlekek).
> De egyebkent sem lehet sokra menni kodos fogalmakkal. Sem az altalad
> emlitett ossztorzitasrol, sem az altalad emlitett tartomanyrol, sem
> az agy altalad emlitett korrekcios kepessegerol nem tudunk szinte
> semmit. Semmire sem megyunk egy definialatlan ossztorzitassal.
Az allitas csak az okot irja le, a jelenseget. A tudomanyos vizsgalat mar
a kovetkezo lepes. Mar hogyne mennenk semmire vele: figyelembe vesszuk.
Elkezdjuk vizsgalni. Talan meg jutunk is valamire. Ha az a hozzaallas,
hogy ugysem megyunk vele semmire, biztosan nem is megyunk vele semmire.
> A tudomany modszere szerint elkulonitjuk a kulonfele "torzitasokat" es
> ugy vizsgaljuk ezek hatasait. Bonyolult rendszert nem tudunk
> maskeppen vizsgalni.
Termeszetesen. Ha vizsgalni akarjuk, valahogy el kell kezdeni. Ugyan
biztos hogy a szuperpozicio elve nem mukodik egy ilyen rendszer
vizsgalatanal, jelenleg nincsenek jobb modszereink. Kiveve ha megkeruljuk
az elektronikus merest es lehetseges egy objektiv
tesztelo-rendszert/kulturat osszehozni (amirol Bese Attila azt mondja, ok
megcsinaltak). Errol azonban nem tudom elhinni, hogy valoban objektiv,
amig tobben le nem ellenoriztek.
> Minek erre megoldas? A delikvens ugyanazt a fulkagylojat hasznalja a
> Zeneakademian, mint a hifi teszteken. Mas kerdes, ha felsuket. Tehat
> barmilyen az egyes ember fulkagyloja, termeszethunek a termeszethu
> ahngot fogja hallani.
Pontosan azert, mert igy volt tervezve. Ugyanakkor mas es mas a
toleranciank a hallas folyamataban (es ebben a fulkagylonak _is_ szerepe
lehet, errol keves kiserlet volt - ertheto okokbol :-). Jelenleg az az
allaspont, hogy a fulkagylonak a hangtereles mellett foleg a terhallasban
(lokalizacioban) van szerepe.
Hallasunk a "termeszetes" hangokra van optimalizalva, a "mesterseges"
hangokat pedig mindig meg fogjuk tudni kulonboztetni (egesz
addig amig tulsulyba nem kerulnek es modosulnak az audio-pattern-jeink).
Ha erdekel bennunket, miert tudjuk megkulonboztetni, akkor muszaj agyalni
rola.
> Hifi teszteknel nem igyekszunk korrigalni, akkor analizalunk es
tudatosan
> osszehasonlitjuk a hallott zenet eletszeru emlekeinkkel. Eppen az a
> cel, hogy amikor majd nem tesztelunk, hanem zenet hallgatunk, akkor
> ne kelljen, illetve minel kevesebbet kelljen "korrigalni". Mert az
> faraszto.
Sajna az a baj hogy nem tudjuk kikapcsolni olyan konnyen azt a korrekciot.
Nem tudom, hogy onmagaban a korrekcio teljesen az emlekekhez csatolt-e
vagy pedig fizikai okai vannak, viszonylag gyenge visszacsatolassal az
emlekek reven.
Te is irtad tobbszor, hogy az emberek megszoktak a langyos cinbumm
hangszint es mivel termeszetes hangot ritkan hallanak, azt varjak el a
"jo" hifitol is.
Ez a langyos hangszin gyk. egy torzan felerositett Fletcher-Munson gorbe,
az effektus valoszinuleg a pozitiv visszacsatolas hatasara jon letre
(self-stimulation).
> Ilyent is csinaltak mar. Marmint AB tesztet elo zenevel. Sohasem
> talaltak a hifit jobbnak....
Most mondtal egyet :-))
> De gyakorlott, elozene hallgato, jo
> tesztelonel mindig az elo zene [emleke] a referencia, es ez mukodik.
Ebben egyetertunk.
> Ez a legbiztonsagosabb ut a teves kovetkeztetesekre. Ha nem
> valogatottan jo iteszeket hasznalnak. De azt nagyon nehez.
Irtam hogy nem mindenki alkalmas vaktesztre. En pl biztosan tudom magamrol
hogy (meg?) nem vagyok alkalmas ra. Mert (foleg hosszutavon) egyertelmuen
hallok kulonbsegeket, vakteszteken azonban eleg nagy hibaszazalakokat
produkalok. Ezert is utalom oket :-) Nekem szubjektive az a fontos ami
nekem tetszik, fuggetlenul attol, hogy tevedek-e vagy sem :-))
> Nincsen kiralyi ut. Meg kell gyozodni az ismert iteszek
> "hallasarol", es csak azutan hinni nekik, vagy ketelkedni bennuk. De
> mar az is sokat mond, hogy milyen lemezekkel tesztelnek. En eloszor
> ezt nezem meg. Ha slager es poplemezek dominalnak, es legfeljebb
> mutatoban van [rendszerint a lista vegen!] egy-ket klasszikus, es az
> is valami csinnbummcirkusz, vagy "nepszeru" darab, akkor en mar el
> sem olvasom a tesztet.
Jogos.
> >Szoval szerintem azert van kulonbseg a masolt es eredeti CD kozott,
> >mert a transzport szar.
> Jo, de ez hogyan kovetkezik az elozoekbol?
A kovetkezokeppen (idezek az "elozoek"-bol):
Nincs ket CD-transzport ami ugyanolyan (analog) jelet bocsatana a
receiver oldalaba (lasd lezeregyseg, szervo stb). Elmeletileg ez nem is
kellene szamitson, de megint minden a gyakorlati megvalositason mulik.
En csak azon csodalkozom, hogy gigahertzeken tudunk (levegon at) olyan
kicsi BER-t produkalni aminel gyk napok telnek el ket bithiba kozott,
miert lenne hat problema a CD-rol erkezo bitfolyam illesztese (igaz, nem
ugyanazokat a kodolasokat es szuroket alkalmazzak). Sajna a jelenlegi
CD-transzportok nagyon gyengek (tul draga lenne rendesen megcsinalni?).
Ezert lehet az elso feladat: "jol szolo" transzportot talalni, mivel
annyira szar mindegyik, hogy mindegyik befolyasolja a hangot. Egyetertek
abban, hogy ez nem kellene igy legyen, de hat de facto igy van.
Utana is irtam egy-ket dolgot az analog zajokkal es torzitasokkal, amelyek
atmennek a szilikonon.
> >Ekkor pedig egyertelmuen szamitasba kell venni az anyagjellemzoket is.
> Es miert pont azokat?
Mert valoszinu hogy az "analog" felbontas amirol beszeltem, meg a zajok es
torzitasok osszefuggnek az anyagi hordozo tulajdonsagaival.
Egy Shannon nevu uriember is rajott egy hasonlo dologra a digitalis
atvitellel kapcsolatban, o gyujtofogalomkent "zaj" cimket ragasztott ra.
Persze, ha ezt kozli a HANG-on, lehet hogy azt valaszoltak volna:
"Semmire sem megyunk egy definialatlan ossztorzitassal." :-)))
Nem ertem ezt az ellenszenvet az anyagjellemzokkel kapcsolatban. Amikor pl
azt mondom, "ellenallas", akkor nem anyagjellemzorol beszelunk? Ebben az
esetben batorkodtam felvetni, hogy letezhet esetleg mas anyagjellemzo is.
Lehet hogy tevedek, de mi ebben olyan idegesito?
> Valamint mely agyangjellemzoket az ezer kozul?
Ha lehet, akkor az osszest :-)
> Es hogyan kell szamitasba venni oket? Melyiket milyen sullyal es
> mikent?
Ez mar a vizsgalattal kapcsolatos. Ezt kellene kiserletileg megerositett
uton tisztazni.
> Miert nem a geometriat, vagy a szineket kell egyertelmuen
> szamitasba vennunk?
A szinek is (a meresi modszerrel kapcsolatos) anyagjellemzok :-) A
geometria nem, de nyilvan az is szamit (hullamterjedes miatt).
> Es melyek lehetnek azok a csudalatos anyagjellemzok, amik _minden_
> hangszer rogzitett hangjat eppen _mindig_ az adott hangszer valosagos
> hangjanak iranyaban toljak el,
Ki mondott ilyet???
En arrol beszeltem, hogy a hifin, mesterseges rendszeren at mi adodik
hozza (nem eleg a tokeletes "digitalis" adatatvitel, mert mas info is
letezik, ami hozzaadodik es foleg amit eredetileg sem kodoltunk).
Nem azt mondtam hogy ezek a hozzaadodo izek (nevezzuk infonak) jobba
teszik a hangot, sot esetleg meg az is kiderulhetett az olvaso szamara,
hogy egyenesen karosak :-)
Evidens hogy elo zenenel ezek a torzitasok nem tevodnek hozza.
Felvetelnel pedig, egy csomo info-vesztes/hozzaadas (torzitas) van mar a
mikrofonnal is, majd a digitalizalasnal is, nyomasnal is, lejatszasnal is
stb stb. Meg szep hogy mashogy szol, amikor a fulunk felbontasahoz kepest
csak minden x-milliomodik info-morzsat rogzitjuk, plusz ehhez meg
hozzajonnek mas zajok es torzitasok az analog kivitelezes miatt.
> Van egy olyan erzesem, hogy a karos, hozzaadott "mas informaciok" >
> megszuntetese jarhatobb ut lenne a Szonikus Nirvanaba, mint a zeneben
> nem szereplo "mas informaciok" hozzaadasa.
Ezzel nem mondtal ellent, sem ujat. Meg szep hogy ki kell oket kuszobolni.
Mas. Irrital teged az a felvetes, hogy lehetsegesek addicionalis infok,
amelyeket a keszulekek produkalnak, vagy pedig csupan a (z esetemben eleg
pongyola) megfogalmazas idegesito? (ti. hogy nevezhetnenk jo oreg zajnak
es torzitasnak, en pedig mindenfele altudomanyos informacio-elmelettel
jovok itt a beteges teoriakhoz valo affinitasommal :-)))
Azert beszelek informaciorol, mert digitalis atvitelrol volt szo, es ez a
kozelites kozerthetobb ebben a kontextusban.
Ami az agyrol es korrekcios funkcioirol szolt, az biztosan nem kiforrott,
egzakt tudomanyos elmelet, de valoszinu, hogy tobb szerepe van, mint
amennyit jelenleg tulajdonitunk neki.
Udv,
Zoli
|
|