T. Laci!

>Ha kinyitjuk a vizcsapot , kozepes erosseggel, akkor a viz eleinte folyik
>rendesen, kesobb, nehanyszor tiz masodperc mulva latvanyosan lecsokken a
>vizhozam, es azon a szinten allandosul.
>Mi lehet ennek az oka?

Ket jelenseg is szoba kerulhet.

1. Bar vizcsapot irtal, en azt gondolom, hogy a menettel zarodo szelepre
gondoltal. A kisnyomasu szelepekben gumitomites fekszik a szeleptanyerra,
ami zaraskor erosen ossze van preselve. A hasznalt gumik nem tokeletesen
rugalmasak, igy a szelep nyitasa utan idore van szukseguk, hogy legalabb
reszben visszanyerjek eredeti alakjukat. Mikozben a gumitomites tagul, a viz
hozama csokken. Ezzel ellentetes jelenseget okozhat, ha a menet, vagy a
szelep szara elhasznalodott, es akadozik. Ekkor a csavar kicsavarasa nem
feltetlenul jar egyutt a szelep elengedesevel, az csak kesobb razodik ki.
Ekkor hirtelen latvanyosan megno a vizhozam.

2. A szomszed, vagy lakotars mar hasznalja a vizet, amikor te is
megereszted. O is eszleli az altalad okozott nyomascsokkenest, majd az
eredeti helyzetet visszaalitando megjobban kinyitja a sajat csapjat, ami
nalad okoz nyomascsokkenest. A jelenseg melegvizzel sokkal jobban elvezheto.
(Persze csak annak, aki az ilyesmit szereti.)

T. Zoli!

A Coriolis-gyorsulas az a=2*wXv keplettel szamolhato, ahol w a fold
szogsebessege (2*pi/24 ora) v a targy foldfelszinhez viszonyitott sebessege,
X a vektorialis szorzas jele. Ha kb. 3 cm/s sebessegu vizszint csokkenest
feltetelezunk, akkor a Coriolis-gyorsulas nehany
mikron-per-masodperc-negyzet, ami szabad szemmel eszrevehetetlen. Raadasul
ez az egesz vizre egyforman hat, es nem hoz letre forgatonyomatekot. A
forgatonyomatek akkor lepne fel, ha az edeny merete jelentosse valna a
foldfelulet gorbuletehez kepest, es az eredetileg fuggoleges v sebesseg
iranya mar kulonbozne a kulonbozo helyeken.

Megjegyzem a lefolyo-(t)orveny hibas magyarazataval mar a teveben is
talalkoztam. Falin utifilmjeben nehany elelmes etiopiai reprezentalta
egy-egy vodorrel a kiserletet keves penzert a turistaknak mindjart az
egyenlito mindket oldalan, ami ott 50 meteres gyaloglast jelentett. Akkor
nem is szamoltam utana.

Valojaban ugy gondolom, hogy a lefolyo-orvenyert a lefolyo fele vizszintesen
aramlo viz tehetetlensege a felelos. A lefolyoba eloszor a lefolyo feletti
viz kerul, amelynek helyere vizszintesen aramlik a viz. Minnel kozelebb
kerul a lefolyohoz annal gyorsabban, es annal nagyobb tehetetlenseggel. Ha
pontosan a lefolyo kozepvonala fele aramlana a viz, akkor ott megakadna a
tobbi iranybol erkezo vizek miatt, es lefele venne az iranyt a lefolyoba. Ha
elteres van a kozepvonaltol, mivel a viznek volt valami elozetes mozgasa,
akkor a mozgas tehetetlensege letrehozza az orvenyt. A kozepvonalat elkerulo
viz tehetetlensegenel fogva tovabb szeretne aramlani egyenes iranyban, de az
ott levo viz miatt vegul forgomozgasra kenyszerul. Az orveny iranya attol
fugg, milyen mozgast vegzett elotte a viz, de meg a latszolag nyugalomban
levo vizben is erosebb aramlasok vannak, mint amit a Coriolis-ero hozna
letre.

Udv: Takacs Feri

A TUDOMANY 966 szamaban foglalkoztam a hattersugarzassal, de nehany dolognak
utananezve ugy gondolom, a korabban elmondottak nemi modositasara van
szukseg.

A Compton-effektus nem jatszhat szerepet a lathato fenytartomany fotonjainak
szorasaban, mivel az csak a rontgensugarzas frekvenciasavjaban valik
eszlelhetove. Tehat a hattersugarzas kizarolag a vilagurben lathatatlanul
jelenlevo sotet anyag sajat homersekletekent ertelmezheto. Egyes becslesek
szerint az univerzum osszes anyaganak 90 %-at ez a sotet anyag teszi ki, bar
ez a becsles eppen a Nagy Bumm hipotezis reszekent jelenik meg, ugyan ugy,
mint a hattersugarzas magyarazata. (Sot eppen a hattersugarzast tartottak a
Nagy Bumm igazolasanak.) De meg ennel joval kisebb aranyu sotet anyag
jelenletenek feltetelezese is messzemenoen alatamasztja azt az allitasomat,
hogy barmerre is forditsuk a hattersugarzast mero teleszkopot, ott mindig
tomenytelen sotet anyagot talalunk. Ugyanis az emlitett sotet anyag eppen
azert sotet, mert nagyon kis tomegu anyagreszekbol all, amelyeket a
gravitacio nem tudott csillagokka tomoriteni, igy nincs sajat
energiatermelesuk, csupan homersekleti sugarzasuk, illetve a csillagok
fenyenek reflexioja. Mivel egyenkent kicsi a tomeguk, de osszessegeben
meghaladjak a csillagok tomeget, ezert szamosaguk sokszorosan meghaladja a
csillagok szamat. A sotet anyag homersekletet is a csillagok fenye hatarozza
meg, illetve annak az a resze, amelyet elnyelnek. A vilagurben koborlo sotet
anyagreszek mindegyiket nagyjabol ugyanaz a csillagos egbolt melegiti, mint
amit mi is lathatunk ejszakankent, es nagy konnyelmuseg lenne a szemunkbe
erkezo tomenytelen csillag fenyet semmibe venni. Nyilvanvalo, hogy az a
feny, amelyet ilyen konnyeden eszlelni tudunk szabad szemmel, szamottevo
energiat tartalmaz. Ez a feny melegiti a sotet anyagot, amit az
tovabbsugaroz homersekleti sugarzas formajaban. Igy a hattersugarzas
kielegito magyarazatot kap a sotet anyag letezesenek feltetelezeseben, de
nem igazolja a Nagy Bummot.

Udv: Takacs Feri

>Ha kinyitjuk a vizcsapot , kozepes erosseggel, akkor a viz eleinte
folyik
>rendesen, kesobb, nehanyszor tiz masodperc mulva latvanyosan lecsokken
a
>vizhozam, es azon a szinten allandosul.
>Mi lehet ennek az oka?  Esetleg Janos talalhatna ra valamilyen
>elektronikus analogiat.
>Laci

Hallo!

Szerintem  - a csaphoz kozelebb(, mint a 'betaplalasi helyhez') -
van egy le'gzsa'k. Onnantol a cso 'ellenallasa' kisebb, mint
az egesz csoe' . A legzsak energiata'roloke'nt mukodik.
Valoban van elektromos analogiaja: A legzsak kb. a kondenza-
tornak , a cso ellenallasnak(veszteseg) es induktivitasnak(viztomeg
tehetetlensege, mozg.energiaja kovetkezteben...) felel meg.
A dolog (gyengebben) ugy is modellezheto, hogy itt az induktivi-
tast esetleg elhanyagoljuk.  A negypolus: O--R1-----R2--O

C             Rcsap

O---------------O
A csap kinyitasanak a kimenetre kotott veges ellenallas felel
meg. (A bemenetet feszultseggenerator eteti).  Hm???
                                               Udv:HFeri

>Ha kinyitjuk a vizcsapot , kozepes erosseggel, akkor a viz eleinte
folyik
>rendesen, kesobb, nehanyszor tiz masodperc mulva latvanyosan lecsokken
a
>vizhozam, es azon a szinten allandosul.
>Mi lehet ennek az oka?  Esetleg Janos talalhatna ra valamilyen
>elektronikus analogiat.
>Laci

Hallo!

Szerintem  - a csaphoz kozelebb(, mint a 'betaplalasi helyhez') -
van egy le'gzsa'k. Onnantol a cso 'ellenallasa' kisebb, mint
az egesz csoe' . A legzsak energiata'roloke'nt mukodik.
Valoban van elektromos analogiaja: A legzsak kb. a kondenza-
tornak , a cso ellenallasnak(veszteseg) es induktivitasnak(viztomeg
tehetetlensege, mozg.energiaja kovetkezteben...) felel meg.
A dolog (gyengebben) ugy is modellezheto, hogy itt az induktivi-
tast esetleg elhanyagoljuk.  A negypolus: O--R1-----R2--O (folul)
Alul atkotes. Kozeprol  kondenzator az atkoteshez. A rajzkiserlet
csodot mondott, ezert a szoveg.8:((
A csap kinyitasanak a kimenetre kotott veges ellenallas felel
meg. (A bemenetet feszultseggenerator eteti).  Hm???
                                               Udv:HFeri

Te irtad:

>Azt a hatast, amit a gyartok emlegetnek, ugy tudod elerni, hogy a fejed
>beboritod alufoliaval, es a fulednel meg a szadnal  (a hullamhossznal
kisebb
>:-) lukakat csinalsz. Ez azert is jo, mert igy legalabb megismerlek, ha az
>utcan mobiltelefonozol. A mentosoknek meg majd megmagyarazod valahogy a
>dolgot....   :-)
>

Tudom poen volt, de epp a BME-n (ami, mint tudjuk azota Gazdasagtudomanyi
is)
tanitjak a V1 tetejen, (a tanszeket nem tudom), hogy ha egy icipici res is
van egy arnyekolason, akkor ott bemegy a hullam, akarmit csinalsz.

Pelda erre: liftben is lehet 30 cm-es (900 MHz) hullamokon telefonalni,
pedig azert 30 centis lukak nincsenek a liftben.

Gondolom Te is lattal mar Faraday kalitkaban radiot, amin szolt a
Slagerradio, mert en mar igen. A legnagyobb luk 2 centi volt ! A hullamhossz
meg ugy 30 meter...

Szal errol ennyit.

Udv
Benyo

Szia,

Voltam egyszer az Egely Gy. eloadasan, es akkor volt ott egy meghivott
fizikus, aki ha jol emlekszem Paks kornyeken a sajat hazaban epitett egy
oriasi ingat, aminek a periodusideje 2 perc !!! volt.
(Fizikai inga volt, tehat egy fuggoleges rud, es radasul a "felfuggeszto"
tengely alig egy picivel a kozepe felett ment at rajta vizszintesen)
Ennel hosszabb T-t nem tudott elerni, ebbol azt a kovetkeztetest vonta le,
hogy az ehhez a T-hez tartozo energia a letezo leheto legkisebb energia,
hiszen az energia quantumos....

Na, nekem ez a resze mar nagyon gyanus volt...

Ez a pali mondta azt is, hogy azonos tomegu testek nem vonzzak egymast.
Nem Te voltal az veletlenul : )) ?

ITT A CAFOLAT:

amit ott helyben meg is mondtam neki,
Akkor a valaszt kikerulte, mas temara valtott.

Adott 2 db 10 kg tomegu test 1 m-re egymastol.
Szerinte ezek nem vonzzak egymast.

De mi van, ha az egyikre ugy tekintek, mint 2 db 5 kg-os testre szorosan
egymas mellett?
Akkor mar kellene lennie vonzoeronek, nem?

Szoval szerintem az a felteves, hogy a tomegek kulonbsegevel (is?) aranyos
lenne a tomegvonzas, eleg abszurd.

Benyo

Kedves Sarkadi Dezso!

Atfutottam az elso cikken, amit irtal, es altalanossagban 
megfelelonek
tartom a tartalmat.  A fizikai levezetesek es egyeb 
dolgokba nem mentem
bele. Modszertanilag a kovetkezo megjegyzesem volna.

Amennyiben valaki egy uj elmelettel all elo, akkor a 
kovetekzok
elengedhetetlenek:

1) Le kell irni az uj elmeletet, olyan formaban, hogy abbol 
a
kovetkezteteseket egyertelmuen meg lehessen tenni.
2) Meg kell mutatni, hogy ez az uj elmelet megmagyarazza az 
eddigi
megfigyeelseket es kiserleteket. Ez tortenhet egyszeruen 
ugy, hogy
hataresetknet kimutatod a regi egyenlettel valo 
ekvivalenciat, mnit az
einsteini elmelet, vagy ugy, hogy egypar lenyeges peldan 
megmutatod a
magyarazatot.
3) Fel kell mitatni egy kiserletet vagy megfigyelest, ami a 
regi elmelettel
nem magyarazhato. (Felteszem ez az a kiserlet, amikor 
osszemerheto
testekkozotti gravitaciot mered.)
4) Magyarazni kell tudni ezt az uj emeletten.
5) Fel kell tudni mutatni egy olyan predikciot, amely 
ellenorizheto, es
amely kulonvalasztja a regi es uj elmeletet. Ezaltal az uj 
elmelet
fuggetlenul ellenorizheto attol a megfigyeelstol,a mi az 
elmelet
kidolgozasara inspiralt.

Irasodban ezeknek nagy resze megtalalhato. Ertheto okokbol 
irasodban
torteneti es elmeleti dolgokat fejtegetsz. Fontosnak tartom 
azonban ezen
pontok hangsulyozasat es talan kiemeleset. Fontosnak 
tartom, hogy a cimek
kifejezzek ezeket a reszeket. Tehat: regi elmelet, uj 
elmelet,
magyarazhatatlan megfigyeles, magyarazat az uj elmeelttel, 
predikcio.
Illetve ezzel ekvivalens frappans cimek. Ezen tul nyilvan 
ki kell terni
elmeleti es tortnelmi dolgokra, hogy az egesz elmelet 
felotleset,
kidolgozasat indokold, de ez modszertanilag nem is lenyeges.

A levezetesek, kovetkeztetesek, esettanulmanyok, 
kiserletek, torteneti
dolgok kritikajat masra bizom.

math

>Szevasztok, Sarkadi Dezso vagyok Paksrol.
Szerbusz Dezso, emlekszunk rad.
En meg Janos (Vaskalap) vagyok, Budapestrol.

>Mar lassan ket eve,
>hogy nem irtam a gravitacios kutatasainkrol.
Hogy repul az ido !
Orulunk, hogy van lehetoseged a sulyzozasra.
De meg jobban orulnenk, ha valaszt adnal (elsosorban magadnak, persze)
nehany egyszeru kerdesre:
 Miert van megis vonzoero ket azonos tomegu test kozott, ha az ero a
tomegkulonbseggel aranyos ? Mi tartja ossze a fold ket, hajszalpontosan
azonos tomegu felet ? Mert a gravitacio szerinted nem, igy a forgas miatt
szet kellene repulnie.
Mi tartja ossze a kozel azonos tomegu egitesteket ? Mert vannak ilyenek, es
eleg gyorsan mozognak ahhoz, hogy Newtoni gravitacio hianyaban szetvaljanak.
Mi a helyzet a toltesekkel ? Ket azonos toltes sem taszitja ezek szerint
egymast ? (Persze ezzel nem mersz kiserletezni, mert sokkal kisebb a meresi
hiba, igy azonnal kiderul, hogy a toltesekre nem ervenyes az otleted. Pedig
a toltesek kozotti erohatas ugyanolyan modon keletkezik, mint a gravitacio.)


>Az eredmenyek kozul a legfontosabb: osszemerheto tomegeknel
>Newton gravitacios torvenye jelentosen modosul.
>A kiserletek es az altalam kidolgozott elmelet szerint egyenlo tomegek
>gravitacioja minimalisra csokken, durvan azt lehet mondani, hogy a
>gravitacios ero a tomegkulonbseggel aranyos.

Es mit lehet mondani finoman, peldaul harom egyenlo tomegu testtel
kapcsolatban ?
Ezek kozott nincs vonzoero, gondolom. De ha kettonek osszeadjuk a tomeget,
akkor, miutan megkaptuk az eredmenyt, azonnal elkezdik vonzani a harmadikat
?

Osszeveve, nagyra ertekelem anyagi aldozatvallalasodat es a kiserleti
technika fejleszteseben vegzett munkadat.
Bizonyara jol hasznalhato merestechnikai tapasztalatokat lehet szerezni a
munka soran.
Cikkedet olvasva azonban megerosodott abbeli meggyozodesem, hogy elmeleted
kizarolag lambda egyenlo nulla esetben ervenyes, vagyis akkor, amikor a
szokasos erotorvenyt adja vissza.

Udvozlettel, Janos

Laci,

>Ha kinyitjuk a vizcsapot , kozepes erosseggel, akkor a viz eleinte folyik
>rendesen, kesobb, nehanyszor tiz masodperc mulva latvanyosan lecsokken a
>vizhozam, es azon a szinten allandosul.
>Mi lehet ennek az oka?  Esetleg Janos talalhatna ra valamilyen
>elektronikus analogiat.


Hat ennek sok oka lehet.
1. melegvizcsap eseten atmelegszik a szerkezet, kiterjed, igy csokkenti az
atfolyas sebesseget.
2. valahol messze van egy szukites a csoben. Amikor kinyitod a csapot, a
nyomas alatt levo vezetekbol a kinyitasnak megveleloen jon a viz. Aztan
lecsokken a nyomas (elfogy az a tobbletviz, ami a vezetek zartsagabol
kovetkezoen felhalmozodott a szukites mogotti terreszben), ekkor az
atfolyast a tavoli szukites korlatozza.
Elektromos modell: alulatereszto szuro (nagy ellenallas, utana egy kondi).
Esetleg halozati toltos villanylampa. Bekapcsolod, amig tart az akkuban,
addig vilagit, utana nem, vagy alig, mert a toltoaram kisebb, mint ami a
folyamatos uzemhez kell.

Janos

>Felado :  [France]
>Temakor: Vizvezetekes kiserlet ( 14 sor )
>Idopont: Tue Jan 11 05:21:47 EST 2000 TUDOMANY #994
>Mar regota felfigyeltem egy jelensegre:
>Ha kinyitjuk a vizcsapot , kozepes erosseggel, akkor a viz eleinte folyik
>rendesen, kesobb, nehanyszor tiz masodperc mulva latvanyosan lecsokken a
>vizhozam, es azon a szinten allandosul. 
>Mi lehet ennek az oka?  Esetleg Janos talalhatna ra valamilyen
>elektronikus analogiat.
>Laci
Én is megfigyeltem a jelenséget.
Szerintem a csap gumitömítése okozza.
A csap kinyitásakor, az addig összenyomott gumi lassan kitágul és ez
csökkenti a vizhozamot.
Persze ez a magyarázat csaptól függő.
Udv: góbé

Nezzetek ezt at, es mondjatok meg (ha van) hogy hol a hiba:
(Tobb mint 10 evvel ezelott alkottam meg ezt a "A Veletlenek 1. sz. 
Biro-fele Torvenye" - Lehet, hogy spanyolviasz!!)

"Barmely, adott szempont szerint kivalasztott sorozat egy, az elobbitol 
teljesen fuggetlen szempont szerint teljesen veletlenszerunek tekintheto."

Tudom, itt a "teljesen fuggetlen" megvalosithatatlan, idealis eset, hiszen 
a "egy lepke szarnycsapkodasa Tokioban befolyasolja a mucsarocsogei templom 
harangjanak hangzasat". Vagy: "veletlenszamot eloallitani csak az uristen 
kepes"
Azonban, azt hiszem, hogy LEHET olyan sorozatokat valasztani, ahol az 
egymastol valo fugges gyakorlatilag elhanyagolhato.

Pelda: Egy csoportot kivalasztasanak szempontja: minden egyednek lefagyott 
a bal nagylabujja. Ez a populacio a fogtomesek szamat tekintve 
veletlenszerunek tekintheto.

Udv
Biro Zsolt

http://www.extra.hu/GRAMMA

Kedves Janos !  

Koszonom a valaszt, es Almasy Laciet is egyarant.

>Ha a vasreszelek szemcsemerete es a surlodasi tenyezok jol definialtak,
>akkor a mintazat is az.

Amiatt is erdekes szamomra ez a dolog, mert a fizikaban jo regen
kimondtak:  Erovonalak marpedig nincsenek.
Ennek ellenere az erovonalkep mint modell nagyon jol mukodik.
Emlekszem egy erettsegizore, aki majdnem 
megbukott fizikabol, mert valoszinuleg nem jol lebegtek
lelki szemei elott a transzformator erovonalai, 
vagy legalabbis statikus kepben gondolkodhatott, es
 a vizsgan kijelentette, hogy a vizsga elotti
 ejjel dobbent ra, hogy a transzformator elv hibas:
 Transzformatorok marpedig nem mukodhetnek !

Velemenyet azzal indokolta, hogy miutan az erovonalak a trafokban
legtobbszor zart magneskorben, azaz a vasban koncentralodnak, 
igy semmi kozuk a vas koruli huzalhoz, azaz nem metszhetik a 
tekercsek meneteit, tehat hiaba van a vasban fluxusvaltozas, 
kivul ennek nincs hatasa, alig lehet szo indukciorol!
A bizottsag megrokonyodott, durcasak lettek, s nem is 
tisztaztak a helyzetet, de azert egy mento-kerdes utan atengedtek
az egyebkent jotanulokent szamontartott diakot.

A vasreszelekes erovonalkep engem a kozegaramlasok stacioner
allapotaira emlekeztet - nem formailag, hanem elvontan -
a kenyszeru rendezodes egyik peldajakent. 

Sot, tovabbmegyek - a vasreszelek lathatoan diszkret, elkulonult
vonalakba rendezodese a kvantumelmelet tiltott es lehetseges
allapotaira emlekeztet, csak itt makroszkopikus jelensegrol
van szo, es nem dinamikus, hanem statikus egyensulyi allapotokrol.

>>3. Mikent mukodne Mizsei Janos vekonyfalu gumicsoves Gunn-dioda-
>>   analogjanak _negativ_ valtozata, melynel a viz a csovon
>>   kivul aramlana es belul lenne a levego ?

>Sehogy. A cso azert szivodik ossze, mert megno a belul aramlo viz 
>sebessege, es lecsokken a nyomasa.

Elnezest, hogy nem reszleteztem mife'le inverz valtozatra
gondoltam: 
Vegyunk egy kettosfalu csovet, melynel a kulso legyen merev falu, 
s annak belsejeben legyen egy vekonyfalu gumicso. 
A csofalak kozott folyik a viz. A belso cso az aramlo folyadektol 
kitagul, mintegy felfuvodna. 
Ekkor a csofalak kozotti aramlas merseklodik, es ha nem lep fel 
oszcillacios jelenseg, akkor esetleg a tranzisztorok-, ill. 
FET-ekhez hasonlo aramstabilizalo hatasu effekt jon letre.

Amennyiben a felfuvodas helyi dudorkent vagy dudorokkent jelentkezik,
akkor a dudorok hullamkent vonulhatnak vegig a rendszeren.
Sot, a helyi folyadektorlodasok miatt a dudorok kornyezeteben
valoszinuleg a - korforgalom - kevesebb utkozes_ elonyet kihasznalva 
csavarodva folyna a viz, es lehet, hogy el-eltekergetne' a 
levegovel enyhen felfujt hosszu, lagy gumicsovet.
A hossz menten periodikusan valtakozva vonulni latszo dudorok, 
melyek egyuttal iranyra meroleges csavarodast is okoznak, mint
rotacioval is jellemezheto halado hullamok... 
Te jo eg, ez mintha maga a titokzatos foton mechanikai 
analogja lenne ?!  

Tudom, tudom, szerinted nincs is foton.
Ha eddig nem is volt, ezutan mar lehet,
ha mas nem, hat -  mu''-foton, gumibol. :)

Udv: zoli

Janos irta :

>Azt a hatast, amit a gyartok emlegetnek, ugy tudod elerni, 
>hogy a fejed beboritod alufoliaval, es a fulednel meg a szadnal  
>(a hullamhossznal kisebb :-) lukakat csinalsz. 
>Ez azert is jo, mert igy legalabb megismerlek, ha az
>utcan mobiltelefonozol. A mentosoknek meg majd megmagyarazod valahogy a
>dolgot....   :-)

Lam, ezekszerint megse jo mindenre a vaskalap ? :)

Nem csak a fejet, de a szaporitoszerveket is vedeni kellene
a mikrohullam ellen. ( Femezett polietilen-tasakkal ??? :)

Az alufolias megoldas hatranya, hogy tul puritan es olcso,
es emiatt - miutan rohamosan elterjed, ugyanolyan hirtelen ki is 
megy a divatbol.

Szerintem a mikrohullam ellen a fej vedelmere legjobb volna olyan 
sisakot viselni, mely kettosfalu, atlatszo, es a ket fala
kozott viz van.  ( Nehezviz is jo, ha nincs otthon mas.)
Bekes halak is uszkalhatnak a sisak falai kozott, s ez  
kulon esztetikus.

A halak egyebkent testbeszeddel szoktak kinyilvanitani 
nemtetszesuket a viz homersekletevel kapcsolatban, s igy a 
tul intenziv mikrohullamok elol meg idoben fedezekbe vonulhatunk.

A sisaknak felul mindenkeppen nyitottnak kell lennie
az eteteshez. ( gilisztas, vizibolhas bio-tamagocsi )

A felso nyilas legyen alkalmas tintahalak belo'gatasara.
Ok olyankor vethetok be, amikor jo szinben akarunk mutatkozni, 
vagy esetleg eppen inkognitonkat kivanjuk megorizni.
Remelem a tintahalak festekanyaga ved a karos UV sugarzas 
ellen, mert ez esetben kijelenthetem, hogy egy-fust alatt 
feltalaltam a korpanoramas, szeleslatokoru, 
360 fokos napszemuveget is. :)

Udv: zoli

Kedves Marky !

>Angolul Linear Feedback Shift Register (LFSR), es tenyleg 
>hasznaljak,pl. titkositott adatatvitelnel az ugrokulcs egy 
>reszekent. A maximalis hosszusag (2^n-2), ahol n a shift 
>register hossza. Mivel a dolog determinisztikus (es periodikus), 

En is a radiotechnikai alkalmazassaval talalkoztam eloszor.
32 bites regiszterrel dolgoztak, de minthogy elofordulhat
helyenkent sok azonos 0 vagy 1 egymas mellett, es ez 
kedvezotlen volt valamiert, ezert tovabb komplikaltak,
es egy kulon hardver figyelelte az extrem hosszu _monoton_ mintakat,
s azokat a reszeket lecserelte egy cifrabbra.
Az adot es a vevo szinkronizalasa bit-szinten es 32 bites
szo szinten is kovetelmeny volt.

Viszont, ha tul sokszor beaavatkoznak a jelbe, akkor
a jel spektruma is jelentosen megvaltozhat.

A jelbe valo beavatkozasnak az is elonye, hogy az esetleg
titkositasra hasznalt kod kevesbe lesz ismeros, evidens a 
generalo algoritmus megfejtesevel foglalkozo matematikusnak.

A visszacsatolas persze sokfele lehet, de hajdanan a fogyasztasi
es helyigeny szempontokra ugyelve az erosebb hardware-takarekossag 
miatt nem nagyon komplikalhattak el a szerkentyut.

A szort spektrumu adasrendszer is hasonlo generatorokkal
mukodik, de ott a veteli nehezsegek enyhitesere ( ado es vevo 
mintajanak probalkozassal torteno szinkronizalas ) 
a veletlenjel autokorrelacios fuggvenyere vonatkozo kulon 
kovetelmeny miatt komplikaltabb visszacsatolast alkalmaznak 
az EXOR-osnal. 

Az egyszeru EXOR-os visszacsatolasos valtozat optimalis 
alaparamkor a hangszerek ill. szintetizatorok feherzajgeneratoranak 
megvalositasahoz.

Valoszinuleg a C64 volt az elso elterjedtebb szemelyi szamitogep, 
melyben ilyen hardware zajgenerator is mukodott.
Volt egy titokzatos bit - a hangchip 16 bites zajgeneratoranak
beallitasahoz. A kezikonyvben nagyon idetlenul ezt a
bitet kb. igy definialtak: ez egy teszt bit, melyet allitsunk
at masik allapotaba, ha a zajgenerator valamilyen okbol
leallna, vagy nem indulna el. 
Ez kisse komikus volt.
Mintha egy keszulek hasznalati utasitasaban az allna:
Ha nem mukodik, vagjuk oldalba. :)
Ez lehetett az alveletlen gen. inicializalasra fenntartott bit,
mert a bekapcsolasnal altalaban bizonytalan, hogy egy 
regiszter bitjei milyen allapotban vannak, es a csupa 0 nem jo.

Udv: zoli

Sziasztok!

Janos mar megmagyarazta, hogy miert nem mukodhet a dolog. Nekem meg
eszembe jutott, hogy ettol fuggetlenul mast meg csinalhat: a nem a
mobiltelefon antennajan keresztul tavozo sugarzast esetleg
visszaveri/szorja, es igy nem a tenyereden megy at, hanem az ujjaidon. ;-)

Az alufolia egyebkent mukodik ebben a frekvenciatartomanyban? Kiserleteim
azt mutatjak, hogy a Szechenyi-hegyi tv-tornyot nem lehet learnyekolni
tole kb. 1..2 km-re (analog radioval URH-savban laza konnyedtseggel tudom
fogni az MTV 1 hangjat, raadasul ha a szovjetek (?) elkezdtek adni, akkor
lottek az egesz radiovetelnek is, kb. olyan hagja lett, mint amikor
kozephullamot hallgatva egy tavvezetek alatt megy a kocsi). Tehat 100 MHz
korul nekem nem valt be (mondjuk a sugarzott teljesitmenyek kicsit masok),
5 meterrel es 2 gipszkarton fallal hatrebb viszont alig zavart a torony.
Tudom, kikerulte a kovalygo szinuszhullam. :-)


Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

Udvozletem!

Ez az elso beirasom a Tudomanyhoz, bar olvasgatni szoktam.
Szoval szerintem egyszeruen csak arrol van szo, hogy a vizvezetekcsovekben
ha elzartuk a csapot a viznyomas deformaciot okoz. Ha kinyitjuk a csapot,
megszunik a feszitoero, a csovek osszebbhuzodnak (mint a leereszto
leggomb), plusz terfogatot adva a vizaramhoz, igy novelve a nyomast a
csoben. Miutan ez befejezodott, visszaallt a normalis meretre megszunik a
plusz nyomas, marad a viz eredeti nyomasa. 
Bar nem ennek szemleltesere es nem is tudomanyos celzattal, de ugy jo 15
evvel ezelott Hodmezovasarhelyen voltam taborban es abban a parkban, ahol
a hires szekelo Lenin-szobor allott (illetve ult) azzal szorakoztunk, hogy
a szabadteri ivokutat befogtuk, majd egy kis ido utan elengedtuk.
Valoszinuleg valahol gumicso lehetett benne, mert az elengedes utan ugy
2-3 m magasra szokellt fel a viz (mely visszahullva eltalalta a gyanutlan
jarokeloket), aztan visszallt a normalis 20 cm-es magassagra.
Azt hiszem talan ennyi eleg is elsore.
							Valkai Sandor

Nem arrol van-e szo, hogy a feletted lakok vizvezetekeben levo viz nyomasa
rasegit az elejen? Nalunk negyszintes tarsashazban ez van. Nem sokemeletes
hazakra mereteztek annak idejen a rendszert, igy neha meglepo kulonbseg van
a foldszinti es a negyediken talalhato szelepek kifolyasa kozott.
A feletted lakok helyett a tagulasi tartalyra is gondolhatsz meg. Tulnyomasos,
vagy gravitacios?

Udv.:
Laci


__________________________________________
Szent Istvan Egyetem, Elelmiszertudomanyi Kar
Fizika - Automatika Tanszek
http://www.physics.kee.hu

[Text 2925665 from COM]

Tema: bonyolult
Valasz Gogy ) levelere (TUDOMANY #984)

En irtam:
> > Elso temakent javaslom, hogy vitassuk meg ezt az "egyszerusithetetlen
> > bonyolultsag" neven ismertte valt jelenseget.
> > ...Jollehet e motorok meglehetosen
> > egyszeru szerkezetuek, nagyon nehez elkepzelni a motor nelkuli sejt es a
> > teljesen mukodokepes motorral rendelkezo sejt kozotti szakadekot
> > athidalo, celszeru formak sorozatat.

Gogy:
> Nem tudom miert ne lehetne ezt elkepzelni egy evolucios folyamat
> eredmenyekepp? (Akar a mar sokszor megemlitett meg osszetettebb
> rendszerbol valo leegyszerusodessel is.)

Ahhoz elobb el kellene magyarazni a meg osszetettebb rendszer kialakulasat,
amibol kesobb egyszeruve valt. A problema megmarad.

> Szerintem az, hogy valamit nem ismerunk, az meg nem ad okot arra, hogy azt
> a bizonyos dolgot elkezdjuk misztifikalni.

Viszont arra sem ad okot, hogy legyintsunk ra, hogy "valahogy" letrejott. Ez
semmikeppen nem tudomanyos magyarazat.

> Bakteriumrol van szo. Nem valoszinu, hogy atmeneti formak sorozatait
> talaljuk.

Nem csak a megtalalas lenne meggyozo. Mar az is valami lenne, ha legalabb
elmeletileg el lehetne magyarazni ezen molekularis gepezetek kialakulasat
olyan lepeseken keresztul, amelyek mindig mukodokepesek es amelyek elonyosek
az organizmus szamara.

> Mert ha voltak is, nem tudom mennyi az esely arra, hogy nyoma
> maradjon.

Ha viszont nincs nyomuk, es elmeletileg sem tudjuk elkepzelni, milyenek
voltak, mi indokolja a feltetelezesuket? Szerintem csupan az elmelet iranti
elfogultsag.

> Szerintem az egeszbol csak az derul ki, hogy az E. coli, egy igen fejlett
> eubakterium, amin igen jelentos nyomokat hagyott az evolucios fejlodes.

Tipikus jelenseg, hogy bar semmifele evolucios magyarazatot nem tudunk adni
valaminek a letrejottere, megis automatikusan az evolucio termekenek
tekintjuk. Ez velemenyem szerint csak azt mutatja, hogy a bizonyitekok es
magyarazatok hianya ellenere a tudosok es az ertelmiseg jelentos resze az
evolucios paradigma elkotelezettje.

Vegeredmenyben az eszreveteleid egy tapodtat sem mozditottak elo az
osszetett molekularis gepezetek eredetere vonatkozo kerdes megvalaszolasat.

Egy masik elgondolkodtato pelda:
A sejt belso osszetettsegeet mutatja az is, ahogy tizennegy molekularis
alapegysegbol letrehozza a palmitinsav nevu zsirsavat. A zsirsavmolekulak
alkotjak a sejt fo energiaraktarait. A palmitinsav-gyartashoz a sejt egy
bonyolult, kor alaku "molekula-gepet" keszit feherjemolekulakbol. A "gep"
kozepen egy szinte'n molekulakbol allo kar talalhato, ami hat "munkafazison"
keresztul forog. Minden alkalommal, amikor a kar fordul egyet, a
munkafazisoknal enzimek kozremukodesevel ket ujabb molekularis alegyseg
kapcsolodik a zsirsavhoz. Het fordulat utan kesz a szukseges tizennegy
egyseg, es a zsirsav levalik.

Ahhoz azonban, hogy ez a rotalo "osszeszerelo gep" mukodni tudjon, mind a
hat kulonbozo enzimnek a helyes sorrendben kell jelen lennie, es a
molekula-karnak is megfeleloen kell felepulnie. Egy bonyolult gep altalaban
csak akkor mukodokepes, ha egyetlen letfontossagu alkatresze sem hianyzik,
es mindegyik mukodik is. Nehezen tudnank peldaul elkepzelni, hogy egy auto
motorja mukodni tudjon benzinszivattyu es vezermutengely nelkul. Ezert nehez
belatni azt is, hogy a fentiekben ismertetett molekulagep letrejohetett
volna barmilyen lepesrol lepesre vegbemeno evolucio utjan.

Udvozlettel:
Isvara

> Felado :  [Hungary]
> Namarmost, (ha egy villamosmernokben megbizol) akkor en azt allitom, hogy
a
> hullamhosszhoz kepest kicsi, homogen anyagbol keszult akarmi lenyeges
> mertekben nem nyel el semmit (vagy ha igen, akkor a kisugarzott
> teljesitmenyt is csokkenti, ami ugyanaz, mintha kisebb teljesitmenyu
> radioadot tennenk bele).

Egyetertve fentiekkel, ratennek egy lapattal. A radiotelefonok automatikus
adaserosseg szabalyozast vegeznek, vagyis az adas erosseget ugy allitjak be,
hogy az eppen elegendo legyen a biztonsagos kapcsolathoz. Ez csokkenti az
elektromos fogyasztast, noveli a hasznalati idot ket akkutoltes kozott, es
csokkenti a felhasznalo em terheleset. Ha a kibocsatott teljesitmeny egy
reszet elnyeletik pl. egy antennara huzott akarmivel, akkor a telefon
egyszeruen feljebb emeli a kibocsatott teljesitmenyt, es a kezelo feje pont
annyit kap, mint bogar nelkul, csak a telefon tobb aramot fogyaszt. Ha pedig
nem tudja novelni tovabb az adaserosseget, mert elerte a maximumot, de a
jelet meg kevesli a cella, akkor meg bizonytalan lesz vagy szetesik a
kapcsolat.

Az em elnyelo kutyu tehat egy erzekeny, kis fogyasztasu telefonbol egy sokat
fogyaszto, erzeketlen gepet csinal. A kezelot csak akkor vedi, ha mar nem
tud telefonalni...  :-)

A vedoeszkozok ujabb generaciojanak tervezesenel mar felismertek fentieket,
es a legujabb vedokutyuk egyaltalan semmit mast nem csinalnak, csak hulyitik
az embereket.

Nem veletlen, hogy a radiotelefongyarto cegek nem epitenek
csodaarnyekolasokat. Valodi vedelemhez arra lenne szukseg, hogy a
kibocsatott energia elkerulje az embert. Iranyerzekenyseg hullamhossz alatti
meretu antennaval nehezen elkepzelheto, marpedig az egesz telefon ugy ahogy
van antennastol-telefonostol kb. egy nagysagrenddel kisebb mint a
hullamhossz. Ezugyben amit meg lehet tenni, az az antenna eltavolitasa a
testtol. Ez kulso antennaval, kihangositoval es hasonlo modokon lehetseges,
ezeket a valodi lehetosegeket a gyartok hasznaljak is. Kis, fulhoz szoritott
kompakt gepnel sajnos nem sok mindent lehet csinalni. A teljesitmeny
szukseges minimumra leszabalyozasa az egyetlen ismert lehetoseg, amit a
gyartok meg is tettek.

Tobben kerdeztek mar barati koromben a velemenyemet a bogarkakrol es hasonlo
kutyukrol, mindig a vasarlas utan... Es csak azt ertem el fentiek
elmondasaval, hogy megsertodtek... Az emberek hiszekenyek. Hasznalnak
magneses benzinmegtakaritot es vizkooldot, csodadoktorhoz jarnak, XY aktakat
tenykent fogadnak el, Egelyt es UFO magazint olvasnak... Mostantol
telefonalni is tudnak csodakutyuvel. A bogarka legkozelebbi rokona talan az
a csodako, amit HiFi cuccok oldalara kell ragasztani, es ettol javul a
hangminoseg...   :-)

Irok valamit, ami tenyleg csokkenti a benyelt em sugarzast.
Autoban kulso antenna hasznalata nagyon celszeru, ilyenkor nagysagrendekkel
kisebb az adag. Ha nincs mas csak a kezben tartott telefon, akkor kiszallva
az autobol sokkal kisebb a terheles, mint auton belul. Az arnyekolo hatasu
plehkaszniban a telefon kenytelen nagyobb teljesitmennyel adni, es a kezelo
ilyenkor sajnos _belul_ van az arnyekolason a _forras_ tarsasagaban...
:-))

Amennyire tudom, elismert, tudomanyos igenyu vizsgalat nem mutatott ki mas
karos hatast, mint a testszovet enyhe melegiteset. Mindenesetre a telefon
eseteben valoban meglehetosen engedekeny a szabvany, meglepo hogy ilyen nagy
teljesitmenyu adast enged meg egy centire az ember fejetol... Valoszinuleg a
rendkivul nagy igeny a mobil telefonalasra es anyagi okok jatszottak kozre
ebben az engedekeny szabvanyalkotasban. Kisebb energiaval akkor lehetne
adni, ha kisebbek lennenek a cellak, de akkor sokkal tobb atjatszo kellene,
sokkal dragabb lenne a kiepites.

Udvozlettel, Jozsef

> Felado :  [France]

> Ha kinyitjuk a vizcsapot , kozepes erosseggel, akkor a viz eleinte folyik
> rendesen, kesobb, nehanyszor tiz masodperc mulva latvanyosan lecsokken a
> vizhozam, es azon a szinten allandosul.

Egy tippem van, ami nalunk a melegvizes boyler eseteben tenylegesen
megvalosult, olyan mertekben, hogy szinte hasznalhatatlanna valt, javitani
kellett.

A boyler hidegviz betaplalo csocsonkja olyan mertekig elvizkovesedett, hogy
azon csak lassan tudott bearamlani a viz a boylerbe. Ha megnyitottam a
melegvizes csapot, akkor eleinte a boylerben a gaz/goz nyomas a tagabb
kiomlo oldalon eros vizsugarat eredmenyezett, majd mikor egyensulyba jott a
dolog, akkor mar csak ugy jott a viz, ahogy a hideg oldal leszukult csove
adta az utanpotlast - alig. Ez tapasztalati teny, nem ures elmelkedes. A
betaplalo csodarab kipucolasa utan rend lett.

Ugyanez a jelenseg mukodhet hideg vizre is. A vezetek osszellenallasa jo
nagy, lassu statikus aramlast tesz lehetove az adott nyomas mellett. De a
csap megnyitasakor a nyomas csokkenese miatt nemi oldott levego szabadul el,
ez megnoveli a viz/gaz osszterfogatot a csap kozeleben, es egy rovidebb
szakaszon a sokkal kisebb csoellenallas gyors aramlast eredmenyez - amig be
nem all az egyensuly. Tehat eleinte a vizben oldott, felszabadulo levego
nyomja ki a vizet. Utana a teljes rendszer csoellenallas viszonyai
ervenyesulnek. (persze ilyenkor is valamivel nagyobb a kiaramlo terfogat az
apro buborekok miatt, hiszen kisebb a nyomas mint a vizmuben, de ez mar
elhanyagolhato)

Masik, prozaibb lehetoseg, ha egyszeruen a zart csapban osszepreselt tomites
esetleg lassan rugja ki magat, es ez csokkenti kisvartatva a kiaramlasi
keresztmetszetet...

(Ennek tovabbfejlesztett variaciojat is megvalositottak a lakasomban, egy
forditva beszerelt csempeszelep kepeben. Ha a mogotte levo csapot egy adott
erteknel jobban megnyitottam, akkor a viz torlonyomasa levitte a tomito
gumigyurut a szelep csavaros reszerol, es onmukodoen elzarta a vizet... Nem
volt kedvem a csempe szetveretesehez, ugyhogy most gumi nelkul uzemel,
kitunoen. Nemi hatrany, hogy ha kellene, nem lehetne vele elzarni a
vizet...)

Jozsef

> Felado :  [Germany]
> Meglehet oldani, a problemat anelkul, hogy elotte megmernem a kiindulasi
> meretet es attol fuggoen tagitom ki az U format ?
> Pl. Ha a meret 10mm volt akkor 15mm-re tagitom, ha 10,3 mm volt akkor csak
> 13mm-re.
> Sajnos a meres eleg problemas mert kb. 100.000 db ilyen munkadarab van.
>
> Ha van otletetek, osszatok meg velem, elore is kosz

Egy szimpla mechanikus celszerszam otletem lenne, ami tulajdonkeppen a
meresen alapul, csak egyszerre megy az egesz. (Lenne elektronikus megoldas
is, de annyit nyilvan nem er az egesz...)

Tehat van egy fogora emlekezteto eszkoz, de a ket sza'ra nem keresztez.
(Nyit a szerszam oldal, ha osszenyomjak a nyelet, mint pl. a csotagito fogo)
Alaphelyzetben rugo tartja nyitva a nyelet, es utkozesig ossze kell nyomni.

A szerszam oldalon az egyik lapos pofa kozepeben van besullyedve a masik
pofa, ha a nyelet osszenyomjak, akkor a kozepso resz kiemelkedik, ez vegzi a
tagitast. A szelesebb sza'r egyik oldalon sik, a masikon oldalon egy lapos
lepcso van, ami pl. 5 szazadonkent emelkedik, es annyi lepcsoje van, hogy a
kezdeti pontatlan U lehetseges ertekeinek feleljen meg egy-egy lepcsonel a
vastagsag. A szerszamot oldalrol, az U beture merolegesen, betoljak az U
nyitott sza'rai koze. A megfelelo lepcsonel fog elakadni, ezzel megvan a
meres, egyben megfelelo pozicioba kerult a celszerszam. A masik, belso pofa
a betolas soran a fix lepcsok szintje alatt van teljes egeszeben, igy a
betolasnal nem jatszik. Minel beljebb megy a szerszam, annal kisebb a
szukseges tagitas. Mikor a munkadarab a kezdeti meretenek megfelelo
pozicioba kerult, utkozesig ossze kell nyomni a nyelet. Ezzel a mozgo resz
fix mertekben elfordul, az eddig besullyesztett belso sza'r kiemelkedik.
Ebben hernyocsavarok vannak, ugy beallitva, hogy a meg az U szarai kozott
levo, legmagasabbra emelkedo csavar, mikor a sza'r felso helyzetben megakad,
pont annyival emeljen, amennyi az adott kezdeti munkadarab ertekhez
szukseges. Ezzel megoldodik, hogy a munkadarab pontosan a kezdeti kiindulo
meretenek megfelelo mertekben lesz korrigalva. Egyszerre tobb csavar is
lehet az U szarai kozott, igy nem kell a lepcsoknek tul szeleseknek lenni,
ugyis mindig a legmagasabb, meg a szarak koze eso csavar dolgozik. (Minel
melyebbre ment be a szerszam, annal tobb es a forgasponttol nagyobb tavolsag
miatt nagyobbat mozdulo csavar megy ki az U betubol a tuloldalon. Igy ezek
kiesnek a jatekbol. Ezek a magasabb, tobbet mozdulo csavarok, mivel minel
szukebb a kezdeti U betu, annal nagyobbat kell korrigalni rajta. A
csavarokat persze a nem dolgozo oldaluk felol lehet hangolni, hogy a
munkaoldal sima lehessen, ne karcoljon.)
Nem tudom, eleg erthetoen fejeztem-e ki magam... Rajz nelkul nem konnyu.

Nyilvan asztalra rogzitett, karos kivitel is lehet ugyanezen az elven. A
durva profil elozetes meresek alapjan kiszamithato, a forgasponttol valo
valtozo tavolsag miatt eltero emelkedesek figyelembe vetelevel.
Meg se probalom lerajzolni karakterekkel, ha nem ertheto, de erdekel, irj es
faxon, vagy emailben
elkuldok egy vazlatot.

Jozsef