Sziasztok!

Tudna nekem valaki abban segíteni, hogy a fent említett Hipokrateszi eskö
szövegét honnan lehetne megszerezni?
Honlap címe vagy bármi más forrás.

Köszönettel: Kiss János

>Eleg kodos, de altalaban ugye azt, hogy az elo szervezetek korul talalhato
vala
>milyen transzcendens eroterszeruseg, ami befolyasolja a test allapotat,
illetve
 >a test allapota is kihat emerre az aurara. Erdekes, hogy Yoda is
ugyanerrol "b
>eszelt" a Jedi visszaterben, igen meglepodtem, mikor megneztem, most hogy
>leadtak ujra. Csak ott eronek nevezte (a Lucas), viszont eleg jol meg van
>fogalmazva, ezert most a poen kedveert onnan idezem: "Az Ero hatalmas. Az
>eletbol arad, ezert nagy. Korulvesz es osszekot minket. Nem az izmaidban;
>magadban, magad korul kell erezned az Erot. Kozted es koztem, a fakban, a
>koben, mindenutt. Az Ero ott van a fold s a hajod kozt is." Vagy az Obi-Van
>Kenobi is hasonloan nyilatkozik (mar a Lucas): "a minden eleven alkotta
>energiamezo, ami korulvesz es athat bennunket, ez az ami a Galaxist
>osszetartja."
(Megjegyzes: Miota elo az urhajo es a fold (Gaya) bolygo?!)

Kedves Endre,
Ne haragudj, de az unnepek miatt csak most tudok az auradra reagalni.
Felek elragadott a Sotet oldal! Luke (ekezetek a megfelelo helyen! :-)),
terj vissza az ero tiszta oldalara, a tudomany, az ertelem fenyere (a
gyulolet, a harag, csak a sotet oldalt erositik.)! Erzem maradt meg benned
valami jo (az ide kivankozo reszt ki-oncenzuraztam)
Az Ero es a jozan esz legyen veled (remelem a hinta nem csapott nagyon
fejbe!)!
Jobbulast es boldog ujevet!

Laci
A kinai piacon nyolcszaz Ft-ert lehet venni orokmozgot (ketto egy ezres).
Csak egy 9V-os elemet kell meg bele rakni es cserelni kb hetente...
Engem nem ultetsz fel megegyszer annyira, hogy komolyan is vegyelek!

Endre:
HT> 1. A hinta tekeri a tengelyet? Tekeri. Akkor munkat vegez rajta,
HT> ez merheto, dinamoval elektromos teljesitmenykent kicsatolhato.
Az idealis hinta nem tekeri. A realis hinta igen. Tobbek kozott ez is
a vesztesegek koze tartozik, amit a motor potol.

HT> Lengesszinkronban mozgatja a tomegeket, mellyel fenntartja a
HT> lenges maximumat. A motor felvett teljesitmenye (betap) kevesebb,
HT> mint a tengelyen jelentkezo kimeneti teljesitmeny (kicsat :)=).
Nem kevesebb. Ugyanannyi.

HT> Persze hogy nem. Viszont latod a kulonbseget:
HT> 1. Gravitacio eseteben van egy X betap es annak sokszorosa
HT> jelentkezik a tengelyen forgatonyomatekkent.
Igen, jelentkezik, de mihelyst kicsatolod, el is tunik, es leall a
hinta.

HT> Az elektron oda-vissza mozog, megis vilagit az izzoszal. Megfelelo
HT> mechanikaval egyeniranyithato az forgatonyomatek, tehat a munka
HT> pozitiv lesz. Igen, es ahhoz, hogy az oda-vissza mozogjon, mi
HT> munkat fektetunk bele.
Es nem nyerunk semmit.

>> A gravitacio (vagy mas ero) a rezgokor letrehozasahoz kell, de osszesen
>> NEM vegez munkat.
HT> Akkor miert kell nagyobb energiat befektetni gravitacio nelkul?
HT> Mert potolni kell a hianyzo energiat. Gravitacio meglete eseten
HT> nem kell potolni, mert megvan.
Nem. A rendszer osszenergiaja konstans, es a potencialis energia
alakul at kinetikussa periodikusan. Hasonlo modon keringenek a bolygok
a Nap korul, ott szinten a pot. energia alakul at kinetikussa. es
vissza.

--
udvozlettel,
Gergo

Zoli:
>Mindenesetre roppant gyanus, hogy mikrovilagi meresek
>eredmenyei hatarozatlansagbol akkor csapnak at
>hatarozottba, amikor a megfigyelo - ill. az o muszere,
>detektora belep az adott merendo rendszerbe. Addig
>eldontetlen, hatarozatlan allapotok vannak, s csakis a
>megfigyelestol a merestol dolnek el az eldontetlen
>allapotok.
nem tudom, miert olyan furi. eleg ertheto az, hogy ha vannak hatarozatlan allap
otok, akkor egy rendszer egy nagyobb mreomuszer-rendszerrel kolcsonhatva (ez a
meres) kerul hatarozott allapotba. ebben nincs semmi furi.

persze van, akik szerint a "tudat" is szukseges ehhez, de azt nem tudom, miert
lenne szukseges. persze csak a tudatos lenyek tudnak beszamolni a meresrol, es
gondolkodni rajta, de miert volna szukseges tudatra bebilleneshez?

kulonoskeppen akkor, ha a tudat az agy egy komplex allapota, akkornem tudom, ho
gy miert volna ilyen kituntetett a QM szempontjabol. olyasmi felvetes ez, mint
peldaul az volna, hogy a "piros zoknik" hatarozzak meg a vilagot. eleg furi vol
na ez a kituntetes.

kulonosen tulinterpretaltnak tartom azt, hogy ebbol mindenfele "Metafizikai" ko
vetkeztetest vonjunk le.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

szocs:

>>Az izomban, vagy erzekszervben a kulso inger
>>ingerulette (akcios potencialla) torteno konvertalasa
>>folyik. Ha ez nem kerul feldolgozasra a megfelelo agyi
>>kozpontban, es nem jut el a "tudatig",a kkor nincs
>>erzet. Az erzet akkor alakul ki, amikor az
>>erzekelokozpont feldolgozza az ingeruletet,
>>es "tudatosodik".
>A folyamat igy indul. De egy kicsit misztikus szamomra
>a "feldolgozas". Mi az?
Hat tulajdonkeppen specifikus informacio kialakulasa. Peldaul ha a latokozponto
dban egy arra specifikus neuron, vagy nauroncsoport aktiv lesz, mert felismer e
gy latvanyt. Ez jelenti azt, hogy mondjuk latod a labdat. A "labdaneuron" vagy
"labdaneuronok! mintazata aktivitasa.
Aztan meg a megfelelo asszociaciok beindulasa is. A labda felismeresehez hozzat
artozik mindaz, amit tudsz a labdarol. A fogalom jelentese.


>Ugy gondolom, hogy az ingerulet, ha bejut az agy
>megfelelo regiojaba, akkor az egy neuron halozaton
>visszakerul a periferiara, es akkor jon letre az erzes,
>mint energetikai tevekenyseg. ATP atalakitas.
normalis esetben ez is hozzatartozik. ez egy pontos verifikacioja annak, hogy e
rzekelted a dolgot. de szerintem enelkul is van erzet. ezt kiserletileg tesztel
ni kellene.
eszleled, erzekeled a labdat akkor is, ha bena vagy, nem tudsz belerugni.

<<<<<es gondolom annak ellenere, hogy reflex van, erzet meg sincs. es
akaratlagosan nem tudja mozgatni a vegtagot.>>>>

>En ugy tudom, hogy miutan a petyhudt allapot megszunik,
>akkor jelentkeznek a reflex mozgasok, s azt jelenti,
>hogy mar van valami kapcsolat a >kozpontiidegrendszerrel.  Nincs akaratlagos m
ozgas, de
>halvany erzet van, a nem akaratlagos mozgasokkal
>parhuzamosan.
hat ezt pontosabban kellen tudni.
mert vannak reflexek, amikhez az agy nem kell, hanem gerincben megtortenik, ily
enkor az ingerulet nem tudatosul, szerintem ilyenkor nincs is erzet. ez egy don
to kiserlet volna.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

>>enetileg dragulni fog az energia, aztan a nagyuzemi
>>fogyasztas hatasara ezek a technologiak is teljesen
>>kierlelodnek.
>NEM atmenetileg es NEM kicsit. Az energia
>eloallitasanak_ az ara hosszu tavon 3(optimista)-10
>(pesszimista) szeresere fog novekedni, kulonben nem
>eri meg az uj technikakat bevezetni.
1) fokozatos lepesekben ez nem tul sok. legfeljebb sporolosabbak lesznek az emb
erek egy ideig
2) atmenetileg ezt ugy gondoltam, hogy amig ki nem jonnek a nagyon hatekony alt
ernativ eljarasok.
3) amikor a foszilis energia mar dragul, mert veszesen fogy, az alternativ ener
giaknal egyre inkebb nyerobb lesz egy-egy hatekony eljaras. egyre nagyobb nyoma
s, lehetoseg lesz.

>>technikak egyaltalan rendelkezesre allnak, hogy majd
>>nem a valsag kozepen kell majd kifejleszteni az uj
>>technikat, mint ahogy kellett azt a tortenelem
>>soran  e
>Igen, de az energiahordozok fogyasat mar regota lehet
>latni.
sokmindent lehetett latni a multban is, es az emberiseg nem volt eleg erett hoz
za. most erettebb. de csak ici picit.:)

> Ezzel egyutt sajnos a mai gazdasagunk olyan, hogy
>szerintem, amikor kiderul, hogy TENYLEG es VALOBAN
>elfogytak a fosszilis energiahordozok, hihetetlen
>kaosz, hatalmas energiahiany, drasztikus aremeles,
>esetleg haboruk (a maradek energiaert), stb. lesz.
szerintem a fentiek miatt nem annyira. peldaul haboru szerintem emiatt nem lesz
 . legfeljebb ingerultebb lesz a kozhanguat, es mas okbol konyebben tor ki habor
u. ugye eddigi haborukra is igaz, hogy "l2tter" "olaj" motivalta oket.
ha akkor is lesznek etnikai gondok, akkor nyilvan lesznek haboruk. ha egyebkent
 minden rendben elsz, akor azert nem hiszem. olyan haboru, ami nyiltan az energ
iaert folyik,s zerintem nem lesz.

es azt hiszem, ez a tortenelemhez kepest szinten fejlodes.
szerintem akkora kaosz sem lesz.

most az emberiseg el van kenyeztetve energiailag. marmint a nyugat. annyi lesz,
 hogy gazdasagosabb gondolkodas lesz. lesz ebbol baj, de kaosz nem hinnem.

>Optimista vagy. Szerintem ez ennel nehezebb lesz.
>Gondold el: az USA uralja a Foldet, ahol meg rendesen
>kiepitett jarda sincs es a gazdasag legfontosabb
>hajtoereje a MAXIMALIS fogyasztas!
a fejlodesnek ez a termeszetes utja szerintem. a fejlodeshez az kell, hogy aki
fejlodik, annak joval jobb legyen. igy meg van a motivacioja.
a fejlett resz pedig huzza magaval a tobbi reszt. azert huzza, mert termeszetes
 modon atadodik az uj technika, azert, mert a tobbi resz a paic, amit siznten f
ejleszteni kell.
a globalizacio soran a fejlett orszagok be fogjak latni, hogy piacilag szuksege
 van a tobbi orszagra, es biztosnag miatt is rendes allapotra kell hozni oket,
mert egy Foldon elunk. ez szuksegszeru az USAnak is. nem lesz jotekony nagybacs
i, de amennyire az erdekei megkovetelik, meg fogja tenni a magaet. ami nem tul
rozsas, de enm is katasztrofalis.
USAnak nem erdeke, hogy Afganisztan Los Angeles legyen, de az sem, hogy elvadul
jon.
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

szasztok,
mostanaban repuloztem egyet kettot, 09.11 ota eloszor, es kisse bennem volt a f
elsz. az jutott eszembe, miert nincs a repulon az utasoknak ejtoernyo?
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

> =======================================================
>Felado :  [Romania]
>> Felado :  [Romania]
 .
<<Allitjuk, hogy szomszedos bolygoinknak nincsennek sem gravitacios, sem
magneses hatassal Foldunkre,>>>
>A szomszedos bolygok magneses hatasa bizonyitott az ingaoram altal,
>sokszorosan.
 Teny, hogy a naprendszer bolygoi gravitaciosan is kolcsonhatnak, hisz a
Pluto jelenletet is eloszor hasonlokep igazoltak. Nemreg volt szo a
bolygok es csillag viszonyairol, amit 'rancigalassal' magyaraztatok.
 Ami szokatlan, hogy eddig ezt muszerekkel nem sikerult igazolni.
 Namostan felmerul egy kerdes, miutan egyre eloterbe kerul a gravitacio
'nyomo' hatasa. Az Univerzumban nagy tomegek eseten a gr. learnyekolasi
folyamat mukodhet. Ez valami hasonlokep is leirhato, pl amig ket
'abszolut' tomeg, tegyuk fel feketelyuk tavolrol hozzank kepest egymas
melett esik, a gravitacios tere osszeadodik. Ha a ket tomeg elfedi
egymast, csak az egyik tomegnek erezzuk  a gr. eroteret. A Nap bolygoival
a galaxismaghoz kepest egy lassu korforgast ir le, ezt is egy elegge
zigzagos palyan, marmar kiszaladva a galaxis ellapult sikjabol. Ekozben
bolygok, csillagok millioi esnek egybe, fedik egymast, majd tavolodva, a
csillagkozi ter melyen Foldunk is athalad, elegge egyenlotlen, iletve
leteznek minimalis valtozasok. Igy ket kulonbozo helyen felvett pontnak,
vagy a pontba letezo tomegnek sose lesz egyforma az energiaszintje, sot
egy pontnak sem kulonbozo iranybol. Emiatt barmely tomeg a terben
gyorsulasi hatast elvez.
 Hasonlokep mukodik az a tomeg is, mely az ingamat kepviseli, a fuggesztes
kiemeli abbol a grav. godorbol mely erteke nagyjabol 9,8 m/s/s, es az
oldalso minimalis erteku egyenlotlen gyorsulasi ertekek mozgasra
kesztetik.
 Diohelyban ennyi, errol meg sokat lehetne leirni.

     Udv. Csaba.

>Felado :  [Romania]
>Temakor: ho" - kere'k ( 41 sor )
> Idopont: Sun Dec 29 18:43:11 CET 2002 TUDOMANY #2052
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

>> zoli
>>  Re: Inga.
>> TUDOMANY #2051
>> Into peldakent alljon az Egely-kerek
>> Udv: zoli
<<<Elmeselek most ne'ktek egy tortenetet az Egely- kerekrol es a
bioenergia mereserol.
Szereplok: e'n es ket fiatal ismerosom. Mindketten hisznek a
bioenergiaban, UFO-kban es ugy altalaban minden titokzatos, a
tudomany altal meltatlanul elhanyagolt dologban.
Az egyik hatarozottan jo fej, sokat olvas, minden erdekli.
Nagy kitartassal es komoly anyagi raforditassal
(pl. az Egely-kerek pofatlanul draga)
 bioenergetikussa kepezte magat.
Persze ez csak az en megnevezesem, mar nem emlekszem,
hogy O" minek nevezte azt amibol mesterfokozatu diplomat szerzett.
Koklerseg kizarva, valoban HISZ abban, hogy O" bioenergiaval
gyogyitani kepes.
Feldragako amuletteket (szep, szines, erdekes alaku kavicsok,
nyaklancon, gyuruben hordhatok ) es bioenergia erosito hegyikristaly
varazspalcakat is "forgalmazott". :-)
Helyszin: egy bufe'  raktara.
Az asztalon kirakva a fent emlitett aru es egy Egely-kerek.
Ez utobbi uj szerzemeny.  Epp azt teszteljuk, hogy ki mennyire tudja
felfuttatni a bioenergia kijelzot ha a kezet a 'muszer'
ele'/melle'/kore' teszi. E'n a legkevesbe. Nem is csoda, hisz meg a
kezdo fokozatnal is alabbvalo vagyok ugyanis NEM HISZEK az ugyben.
(ezt minden jelenlevo tudja, probalnak is a helyes utra terelni ).
A 'muszer' kitunoen mukodik. :-)
Meglatok az egyik polcon egy henger alaku, atlatszo muanyag dobozt
es raboritom az Egely-kerekre. Nezzuk mit mutat igy? -mondom.
SEMMIT! Semmit?? Lehetetlen!
A sracok probalta'k erositeni a bioenergiajukat kristalyokkal,
osszekapaszkodva, maxxxximalisan koncentralva es az eredmeny:
SEMMI.
O"szinten megsajnaltam O"ket!
Udv. go'be'>>>
  A hengeralaku muanyagdoboz eleg veszelyes a kiserletben. Tedd ra peldaul
egy Eszak Del iranyba allo iranyture. Elektrosztatikus toltese a tut
akar el is teritheti a megszokott iranybol. Ez viszont meg nem
bizonyitek a kerek nemmukodesere. Valoszinuleg uveg szigetelesu henger
is blokkolja az Egely kerek mukodest.
  Ez meg nem azt jelenti, hogy energiaszintunk bizonyos pontokban nincs,
vagy nem merheto.
  Az Aktiv a TV2-ben nemreg szamolt be egy tobb tiz eve beteg holgyrol,
kinek mar az egesz testet pattanasok boritottak, es az orvosok nem
talaltak a megoldast. Majd a musor lefutasa utan jelentkezett egy orvos,
aki kulonbozo pontokon muszerekkel lemerve az energiaszintet, megtalalta
a hibas reszleget. Maga a gyogyitas mar nem okozott gondot.
  Kulonbozo tranzisztoros kotesekkel egy szupererzekeny muszert sikerult
kifejlesztenem, olyannyira, hogy az uveg elektromos vezetokepesseget is
sikerult meghataroznom. Hasonlo megoldassal csengogombot keszitettem,
mely egyszeru erintessel mukodhetett. A szerkezet hasonlo esetekrol
szamolt be, iletve nem mindenki kezerintesere mukodott egyforman. Tehat
energiaszintunk, vagy bioaramunk nem mindeg, es nem mindenkinek
egyforma.
  Az inga pedig nem Egely kerek, csakhat konnyebb valamit blamalni, mint
tudomanyosan hozzaszolni.
    Udv. Csaba.

Csaba,

>   A mar tobbszor bemutatott nagyvaradi aszimetrikus kiserleti inga
> jelenleg is folytatja nemmindennapi komunikacios tevekenysegeit.
Jol belepasszol az Endrevel folytatott polemiaba, tenyleg, Endre, nezd csak
meg, Csaba milyen pici teljesitmenyekkel milyen oriasi toronyora ingakat
lenget. Ugyanis igen nagy tomegek kis veszteseget jelento felfuggesztessel
igen erzekenyek mindenfele zavarra, gerjesztesre.
Kiveve a gravitacios zavarokat. Azok ugyanis mindket tomegre egyforman
hatnak, s minthogy a nagyobb tomegu inga kisebb karon helyezkedik el, a
kisebb tomegu nagyobb karon (ki van egyensulyozva), ezert a gravitacios ter
valtozasai ezekre az ingakra nem hathatnak. Az inga tehat kommunikal,
leginkabb a termikus hatasok okozta zajokkal, zavarokkal.

>   Mizsei Janos latogatasa, es tul elhamarkodott itelkezese
Vegyuk ugy, hogy Csaba nincs egeszen tisztaban az "elhamarkodott" szo
jelentesevel.
Ha en elzarandokolok Varadig, megmaszom azt a bazimagas tornyot igy otvenen
tul, akkor a velemennyilvanitasomat elhamarkodottnak nevezni kisse
elhamarkodott.
Egyebekben nem itelkeztem, csak tapasztalataim es a homerom alapjan
velemenyt mondtam.

>csaknem
> leszerepeltette az ingas kiserlet tobbeves munkajat,
Nem az volt a celom, a a tenyeket viszont nem hagyhatom figyelmen kivul.

>   Rogton fel is merul a kerdes, vajon mit tud komunikalni egy rudra
> fuggesztett aranytalan tomeg? El kell aruljam, hogy sokmindent, csak
> azokat ertelmezni is kell.
Megegyszer mondom: a gravitacio egy ketkaru szerkezetre kiegyensulyozva
felfuggesztett tomegparra NEM hat. A gravitacio idobeni valtozasa sem.
Kizarolag a gravitacios ter terbeli elterese eredmenyezhet
forgatonyomatekot.
DE AZ SEM TUDJA SOK FORDULATNYIT KORBEFORGATNI AZ INGAT.

>    Pedig nem az en ingam az elso, mely sok hasonlo dolgot valoban igazolni
> tud, mindossze egy kicsit komolyabban kelene kezelni a gyakorlati
> dolgokat, iletve a magankutatok munkait.
Komolyabban kellene kezelni a termikus hatasokat, meg hogy ki, s mikor
nyitja ki a toronyba vezeto ajtot.
En komolyan foglalkoztam a kerdessel, elvarom, hogy a kiserletezo is
komolyan foglalkozzon a megallapitasaimmal.

>   Mindenkinek Kellemes Unnepeket, Csaba.
Mint "maganember", a kritikat nem keverem ossze a szemelyes jo viszonnyal,
igy persze en is sok sikert kivanok az ujevre, sok szep sikeres munkat, jol
lengo toronyora ingakat....

Udvozlettel,  Janos.

Edre,

> Gergo:
> > A hinta nem vegez munkat. A gravitacios ter konzervativ, ez miatt a
> > negyedperiodus (egy fo:lfele) ugyanannyi munka, mint amennyit
> > visszanyer (amikor lefele jon).
> 1. A hinta tekeri a tengelyet? Tekeri. Akkor munkat vegez rajta, ez
merheto, di
> namoval elektromos
> teljesitmenykent kicsatolhato.
Nem tekeri, kotelen van felfuggesztve.
Ha rudon lenne, tekerne, de pont annyi energiat tudsz belole kicsatolni,
amit a zsirreteged hintazas kozbeni ledasaval becsatolsz.

> Es? Es ez kit erdekel? Hat nem tokmindegy, mibol nyered a munkat? :)
Egyebkent
> nem azonos a helyzet, mint gravitacio eseteben. Ugyanis a magnes lefekezi
a leg
> ures terben hintazo gyereket es nyugalmi helyzetbe allitja, mig a
gravitacio ne
> m, mint mondtad. Szerintem mondjuk az is, csak kesobb, de ez nem lenyeges.
Azonos a helyzet, a magnes sem fekezi, mint ahogy a gravitacio sem.


> A motor felvett
> teljesitmenye (betap) kevesebb, mint a tengelyen jelentkezo kimeneti
teljesitme
> ny (kicsat :)=).
Nem. Pont egyformak.


> > A lenges frekvenciaja nem fugg linearisan a g-tol. A hinta tengelyere
> > a mindenkori centripetalis ero hat.
> Fugg a sulytol. Az pedig fugg a g-tol. De ez mellekes.
Mellekes, mert meg a kepletben is tevedtel.

J.

Kedves Jozsef!

>elmaradtam a valasszal - elnezest :)

+ Horizont kozeleben jartal? :)
Nem akar osszeallni ez a modell nalam, lehet, hogy megint olyat irok
amit mar egyszer en is maskepp lattam. Csak egy nagyon reszletes es
nagyon interaktiv szimulacio segithetne. (talan)

>Az mar igaz, hogy a horizont videke nem mindennapi hely. A
>semmi kulonost ugy ertem, hogy a szerepcseret nem a fizika
>diktalja, hanem az, hogy a Schwartzshild metrikat midenaron
>eroltetni akarjuk ott, ahol nem passzol.

+ Nade ha mar ez se mukodik, akkor mi mukodik? Es ez miert nem mukodik?
A (szingularis) tomegponton kivul vagyunk a horizonton belul is. Nem
ugy, mint ahogy pl. a Nap tomegenel hiaba szamoljuk ki a 20km-es meretet
az esemenyhorizontra, nincs EH, nem ervenyes a Schwartzshild megoldas,
mert a tomeg belsejeben vagyunk. Vagy nem ilyesmire erted azt, hogy nem
passzol?
Egyaltalan mennyire vehetjuk megalapozottnak azt amit a horizont mogott
tortenni velunk? Kiderulhet, hogy nincs ertelme horizont mogottrol
beszelni, ugy, ahogy VE-men kivulrol se? Van ez az uj gravastar teoria,
abban a hej alatt nemtom mi is van, lehet hogy semmi.

>Eleve nem varhatjuk, hogy jol mukodjon. Ha mukodne, akkor
>a Schwartzshild metrikaban szereplo t jo abszolut idot je-
>lentene -- holott az orak mas-mas helyeken egeszen maskep-
>pen jarnak.

+ Leveled alapjan lassan visszajon a par evvel ezelott is feltett
kerdesem, mert most azt vazoltad, hogy az EH-nal megall az ido
szamunkra, tavoli +figyelo szamara. Hogyan tudott a terido ott felvenni
egy bizonyos ertelemben maximalis gorbuletet, amitol megallt az ido? A
csillag osszeomlasa is az idoben tortenik :-o De mar hajlando vagyok
ebbe belenyugodni :-)

>Alljunk egy pillanatra. Bergengociaban (horizonton belul) teny-
>leg nem lehetnek allo allomasok -- de ha a befele eso utas egy-
>uttal kepzett asztrofizikus, akkor mindig ki tudja szamolni a
>pillanatnyi (r,t) koordinatait. Ez a t az, ami visszafele megy.

+ Jo sok redbullt be kell nyomnia :) mert iszonyatosan felporognek ott a
dolgok. Ez a vissza meno t milyen gyorsan megy vissza nagysagrendileg?
Az EH-ig meg erteni velem a dolgot, az urhajos elvorosodott korongga
alakul, eltunik, elotte felveszi a terido forgasat, mert a ter a lyukkal
egyutt forog. itt megegy bokkeno, ahogyan a tomeg ertelmezhetetlen egy
szingularitasban, ugyanugy egy nulla atmeroju pont forgasat se tudom
ertelmezni :(
Na es az se qtya, hogy a forgo EH azt jelenti, hogy annak kozeleben a VE
forog! Minel kozelebb vagyunk az EHhoz, annal inkabb, es kozben mi
"nyugalomban" vagyunk. Na ezt az effektet fogja a NASA szonda kimerni,
de mar jo regota huzodik.
Aztan, hogy a forgo EH-nal a VE tavolabbi reszei hogyan
transzformalodnak, hogy ne lepjek at a fenysebet, abba bele se merek
gondolni.

>Ahogy elhalad Gyoron keresztul, a MAV szabvany szerinti Schw.
>ido 1:01 lesz, Sopronban pedig mar 23:30. De Bergengiciabol,
>erkezes elott visszanezve azt latja, hogy a Soproni ora 23:50,
>a gyori 2:31-et, a budapesti pedig 2:29-et mutat.

+ Talan ez a legfurcsabb. Azt mondod, hogy belulrol pont olyannak
latszik a terido kulso szerkezete mint kivulrol? Odaertunk a
szingularitashoz, es kiderul, hogy Budapest inerciarendszereben
vagyunk???  :o)

>Ami furcsa dolgot tapasztalunk az az, hogy a nyugaton a hori-
>zonthoz kozeledve *sietnek* az orak. DE ebbol jozanul megint
>csak annyira kovetkeztethetunk, hogy az orak furcsa modon let-
>tek beallitva.

+ Nem inkabb a VE osszes oraja sietni kezd? MI lelassulunk a VEnek, az
meg nekunk felgyorsul. Vagy azt mondod, hogy a Bp-i orat mindig
szinkronban latjuk???

>A horizontot t=vegtelenkor erjuk el, es vissza-
>nezve az ora vegtelen + par percet mutat.

+ Azt meg hogy csinalja? :)

>A problema megint onnan ered, hogy abszolut idot akartunk ra-
>eroszakolni a kulonbozo helyekre.

+ Szerintem en nem eroszakoltam abszolut idot, nekem meg az lenne
furcsa, hogy meg az EH belulrol is a kivulrol lathato terido szerkezetet
eszlelnenk.

>Igen, ebben egyetertunk.
>A zuhano terido szerintem is jo kifejezes, mert erzekelteti
>azt, hogy a ter nem statikus, es a horizonton belul nem lehet
>megallni.


+ Igen, csak a zuhano teridoben (abban, hogy valahova bezuhan :) van
valami e'terszeru, az EH mogotti dolgoknal (ha vannak :o) lehet, hogy
helyesebb lenne az r, es t szerepcserejebol kiindulni, es azzal
magyarazni. Ezt meg is tettek mar, szoktak ugy mondani, hogy kint az
idoben van kotelezo irany, bent a terben.

BUEK, Sanyi
lehet, hogy ezt a szamot erdemes nem torolni, es jozanul is elolvasni :)

Endre, ne haragudj, de ebben a temakorben az elozo cikkeid sokkal
ertelmesebbek voltak, mint a mostani. Ugy erzem, hiaba reagalnek
tetelesen az egyes dolgokra - arra kerlek olvasd el egy gimnaziumi
tankonyvben vagy kerdezz meg tanart a rezgo rendszerekrol, a surlodasrol
es a fizikai es a biologiai munka kulonbsegerol - utana szamold ki, mi
tortenik a Te esetedben (a hintaval ill. a masfel kilos rezgo testtel)
es csak azutan irjal ujbol.
Nem az a problema, hogy ujfajta meglatassal kozelitesz a dolgokhoz,
hanem az, hogy nem vagy hajlando utanaszamolni a "regi fajta" modszer
szerint ill. nem is igazan ismered a "regi fajta" modszert.

>En ugy ertem, hogy az erzest az az inger valtja ki amely mar visszatert az
>agybol, s igy erzed azt is, ha az inger csak az agybol indul.
Az agybol az inger _nem_ ter vissza. Ha erkezik valamilyen reakcio az
agybol az ingerre, az egy parancs (pl. mozgato vagy utasitas
hormontermelesre). Nincs olyan inger sem, ami "az agybol indul" es
kimegy onnan. Ez fura is lenne: mihez kezdene az adott szerv egy
ingerrel? A szervek nem tudnak "erezni", csak jeleket kuldeni es
parancsokat fogadni.

<<<Azért ez ennél egy kicsit bonyolultabb. Az izomtónus a REM fázisban
megszunik,(kivéve a szemmozgató, középfül, légzoizmokat) amit az
Alvási>>>
>En csak azt mondtam, hogy nincs olyan alom, amelyben ne lehetne eszrevenni
>valamilyem mozgasformat,apro rangasokat. Vagyis van kimenet.
Ez ilyenkor csak mellekjelenseg - a nem tokeletes gatlas miatt van. Ha
nem lenne, az sem sokat valtoztatna az almon.

>az? Ugy gondolom, hogy az ingerulet, ha bejut az agy megfelelo regiojaba,
>akkor az egy neuron halozaton visszakerul a periferiara, es akkor jon letre
>az erzes, mint energetikai tevekenyseg. ATP atalakitas.
Ami "visszakerul", az sose az erzes - mindig egy parancs az adott
szervnek. Akkor, ha van reakcio - es tobbnyire nem ugyanaz a szerv kap
parancsot, amelyik az erzest inditotta.

>En ugy tudom, hogy miutan a petyhudt allapot megszunik, akkor jelentkeznek
>a reflex mozgasok, s azt jelenti, hogy mar van valami kapcsolat a
>kozpontiidegrendszerrel. Nincs akaratlagos mozgas, de halvany erzet van, a
>nem akaratlagos mozgasokkal parhuzamosan.
A reflexek jo resze a gerincveloben keletkezik, amirol akkor szerzel
tudomast, ha a jelzes _eljut_ az agyadba is. Ha nem jut el, a reflex
akkor is mukodik. Idegi serules eseten elofordulhat olyan is, hogy az
erzet megmarad (vagy hamarabb all helyre), de mozgatni nem tudsz.

>>Lathato, hogy nehezen tudod meggyozni a vilagot arrol, hogy
>>eddig ismeretlen hatas, vagy tavolrol hato kozmikus erok
>>tartjak mozgasban az ingadat,...
> Talan azt mar irtam, hogy nem akarok senkit sem semmirol meggyozni. Ezek
>valos, realis kiserleti adatok, amit eddig es ahogy latom most is
>bizonyitekok alatamasztasaval figyelmenkivul hagyunk.
> Par napja reggel meglepodve lattam, hogy az inga egesz ejjel forgott,
>orak hosszat balra, majd jobbra, ok nelkul mondom en, hiszen szelcsend
>uralkodik, felhos van, a nap dolt szogu fotonjai sem haborgatjak (kivalt
>ejjel). Es vajon veletlenek e az egybeesesek az amerikai tornadokkal, a
>magyarorszagi foldrengessel, es az Etna ujabb kitoresevel??
A kiserleti berendezesek altalaban ugy keszulnek, hogy _lehetoleg_ egy
dolgot merjenek - ezzel szemben ez az inga hihetetlenul sok dologra
reagal _egyszerre_, raadasul ezek jo reszet nem is ismerjuk. Emiatt eleg
nehez ertekelni, hogy most eppen mit mutat?
Mire jo igy ez a kiserlet? Engem inkabb egy masik kiserletre emlekeztet
(Radiotechnika?), amelyben egyszeru elemekbol (egy dioda vagy
tranzisztor es nehany passziv elem) osszeraktak egy valodi kaoszon
alapulo generatort. A kimenete eppen olyan szeszelyes volt, mint eze az
ingae.

<<Tudomasom szerint ez egyaltalan nem igy van. Kaosz-elmeleti peldakent
olvastam olyasmit, hogy egy Japanban lehullo falevel is befolyassal
lehet
elvben Europa idojarasara,
azaz rendkivul gyenge hatas is beleszolhat iranyadoan, labilissa valt
kaotikus folyamatok tovabbi alakulasaba.>>
Ez igaz, de nem igy, ahogy irod.

>Ha az en tudasom e teruleten pontos, akkor ez tevedes.
>Amirol itt beszelsz az az un. Pillango-effektus, de tudtommal semmi koze a
>divatosan "kaosz-elmeletnek" nevezett terulethez.
De, az elmelet resze.

>Pongyolan fogalmazva:
>Ha jol tudom, akkor a Kaosz-elmelet hivatalos neve nem-linearis dinamika, s
>a makrovilag bizonyos folyamatainak a mikrovilagehoz hasonlo
>"hatarozatlansagarol" szol. Vagyis arrol, hogy a makrovilag bizonyos
>folyamatai eppugy nem determinisztikusak(nem linearis dinamika), mint a
>mikrovilag folyamatai.
NEM! A kaoszfolyamatok teljesen determinisztikusak, elvben _pontosan_
kiszamolhatok - viszont mindig tartalmaznak nemlinearis komponenst es a
gyakorlatban soha nem lehet tokeletesen pontosan merni vagy beallitani a
felteteleket - ezert nem lehet megmondani az eredmenyt.

>Ezzel szemben a Pillango-effektus arrol szol, hogy egy rendkivul kis hatas
>is szamottevo hatassa alakulhat a kis hatasbol kovetkezo ujabb es ujabb
>hatasok osszegzodese es megfelelo alakulasa eseten. Viszont ez nem
Ez igaz - viszont ilyen effektus csak az un. "kaoszpontok"-on johet
letre (pl. ha egy ceruzat a hegyere allitunk, akkor ilyen allapotban
van, barmely mas helyzetben nem. Amikor felborul, elgurulhat valameddig,
de a szomszed hazba vagy varosba mar nem). Japanban nincs olyan
kaoszpont, aminek a hatasa Europaig elerne.

>feltetelez nem-linearis dinamikat, ehhez a teljes determinisztikussag, a
>linearis dinamika tokeletesen eleg.
Ugy latom, Te kevered a kettot. Az interneten van errol egy kivalo cikk,
rajzokkal, pontos magyarazatokkal. Lehet, hogy mar valaki irta a cimet -
ha megtalalom, en is leirom.

> Felado: Endre Varga..
> Re: Hinta Mizsei Janosnak

> ...tehat [az energiat] kicsatolhatjuk. Vagy nem ?

Kedves Endre !

Nagyon helyes, ne hagyd magad :) Nekunk is volt peldaul egy
orank, ami tobb mint egy napig lengett -- es meg kakukkolt
is. Es az egesz a graviatciobol lett kicsatolva :)

udv -- kellemes Szilvesztert es BUEK
kota jozsef

Szocs:
>En azt mondtam, hogy az agy (egeszeben) energiafogyasztasa szinte
>semmit nem valtozik, attol fuggoen, hogy eppen mit csinalsz.
>Szaladsz, gondolkozol, stb. Termeszetes, hogy terben es idoben
>valtozik az agyban vegbemeno tevekenyseg, de nem ker tobb energiat.

Vigyazat - masok, akik merni tudnak, mast mondanak !
*MTI 2001. junius 8 :
A Journal of Gerontology cimu tudomanyos
folyoirat beszamoloja szerint ...
Szolocukor - a gondolkodas uzemanyaga
MTI - 2001.6.8.
Agymukodesunk is energiaigenyes. Mint amerikai kutatok kideritettek:
az agy szolocukor-ellatasa nagy mertekben befolyasolja gondolataink
sebesseget, sot, az emlekezest is.
A gondolkodashoz, a koncentralashoz sok energiara, nevezetesen
szolocukorra van szukseg, s amerikai kutatok kiserletei szerint
gyakran elofordul, hogy az agyban lecsokken e vegyuletek aranya.
Minel idosebb valaki, annal nehezebb az agy szolocukorral valo
ellatasa - ez magyarazza, hogy az idos embereknel miert mukodik
osszabbul az emlekezet, miert megy nehezebben a koncentralas.*

Bizom benne, hogy a kutatok nem voltak hijan szolocukornak
felfedezesuk vilagga kurtolesekor.
Egyuttal kotelessegemnek erzem szolni, hogy szemben
a szolocukorral - a repacukor _idegrendszert_ is karosito
hatasarol es a kulonfele artalmairol egyre tobb hir
olvashato, mely szerintem cukor-haboruhoz kell vezessen
hamarosan, vagy mar el is kezdodott ?

Udv: zoli

Manapsag az egyre szaporodo hatalmas bevasarlokozpontok
miatt a kisboltosok forgalma alabbhagyott. Panaszkodnak is emiatt,
ahelyett, hogy osszefogvan, szoftverfejlesztoket penzelnenek,
hogy a jovot elorebb hozva helyzeti elonyhoz jussanak.
Szerintem ugyanis elkerulhetetlen, hogy nehany ev, vagy evtized mulva
megoldjak - az otthoni PC-mmel osszekotott aruhaz-szimulator
kabinba belepve, es felveve a 3D-s szemuveget, olyan aruhazban
erezzem magam, ahol mindent kezbevehetek, kicsomagolhatok, kiprobalhatok,
megtapogathatok (meg az elado leanyokat is :) ...

Nem is ragozom tovabb. Biztosan ez a jovo, es azt se tudjuk
majd, hogy az egykori sarki kisboltos az uzemeltetoje az uj
virtualis gigantikus bevasarlokozpontnak, vagy a ma meglevo nagy
kereskedo multik kenyszerultek ilyen iranyba valtani.

Talan a lakasgondok is enyhulnek, ha a fejlesztok virtualis
lakasokat is kinalnak, melyek ugyancsak trukkos mukodesu
kabinok lesznek.
(ezek a csod miatt bezart aruhaz-epuletekben kapnak majd helyt)
A lakokokabinokbol persze be lehet lepni az uj virtualis
nagyaruhazakba, ahol kivalasztjuk az arut, majd a bolti
szemelyzet aranytalcan viszi ki a virtualis parkoloba,
s bennunket is hazhoz szallit virtualisan, forgalmi dugok
nelkul, csodas tajakon gurulva/repulve.

A 'Valo vilag'-hoz hasonlo nepi kommuna's TV-s mulatsagok is
kimennek a divatbol, mert a kabinlakok a vilaghalozaton keresztul
barmikor egyesithetik lakasaikat bensoseges 'Halo vilagga' es megengedik
masoknak is legalabb a kukkolast.
Nyilvan olyan szovetsegek is kottetnek majd, ahol ket (vagy tobb)
lakokabin berloje nem is egyazon foldreszen el valosagosan.

Gyakorlatilag megszunik a szemelyautok hasznalata, igy igen
energiatakarekossa valik a civilizacio.

A gyerekeknek nem kell eljarniuk az iskolaba, es akar
naponta atiratkozhatnak masik virtualis isibe, ha az adott
tanitoneni nem tetszik, vagy a hulye virtualis padtars
folyton ellopja az uzsonnat, meg korzovel szurkalgat ora alatt, stb.

Udv: zoli

Vasuti varoteremben varakozva, a jegypenztar ablakaban fenymasolt,
kezirassal kitoltott lokalis menetrend tablazatot lattam.
Egy utas kerdezte, kaphatna-e masolatot rola, de a penztaros
megrokonyodott zord es elutasito tekintete elol gyorsan elmenekult,
szinte szegyenkezve, mint akit tetten ertek, hogy lusta leirni,
tehat csunyan hibazott.

Kint viszont eszrevettem, hogy eltunt az evszazados zomancozott
felirati tabla az allomasfonok ajtajarol.
Korabban megmosolyogtatott a 'Forgalmi es tavirda hivatal,
belepni tilos' felirat. Tulajdonkeppen uj, muanyag ajtot kapott
az allomasfonok, mert a regi elvetemedett, es huzatos volt, s a regi
rozsdasodo tablat valszeg esztetikai okokbol (vagy lustasagbol :)
elhagytak.

Amit meg nem sikerult megtudnom gyerekkorom ota, az a kovetkezo
rejtely: A vasuti gyalogos feluljarok alatt a sineket megduplazzak.
Mi az oka ennek ?  (Vasutasokat is kerdeztem mar, de megrokonyodnek,
es csunyan neznek, mert nem tudjak a magyarazatat.)

Udv: zoli

Sziasztok!

Math irta:

: aha, ertem. ez jo otlet, csak hat nem vegleges megoldas, csupan elodazza
: a dolgot. kisebb kezdeti hibarol kesobb halmozodik fel a hiba. nem
: tudom, hasznaljak-e ezt az otletet a chipben. gondolom hasznaljak,e s
: ezzel egyutt tul nagy a hibaja.

A szamokat, amiket en irtam egy szimpla CMOS gyartastechnologiara
vonatkoztak. "Normalis analog" gyartastechnologiaban pl. vannak vastag-
vagy vekonyfilm-ellenallasok, amiket lezerrel sokkal pontosabbra lehet
trimmelni. A megoldast (marmint hogy ket alkatresz relativ erteket
hasznaljuk az abszolut ertekek helyett) termeszetesen alkalmazzak
integralt aramkoroknel es nem csak ellenallasoknal. Egy "klasszikus"
(ertsd: nem chopper-stabilizalt, nem auto-zero) muveleti erosito
parameterei pl. azon mulnak, hogy mennyire egyforma ket elvileg ugyanolyan
tranzisztor.

: >Analog elektronikanal is lehet hibabecslest
: >csinalni, "worst case"-szimulaciokat vegezni, stb.
: konkretan e zmit jelent?

Konkretan azt jelenti, hogy un. erzekenysegi fuggvenyeket szamitasz
(sensitivity function). Ezek parcialis diffegyenletek, hogy a kivant
kimeno ertek mennyire valtozik egy aramkori parameter valtozasa eseten.
Ezeket Taylor-sorba fejtve csak a lienaris tagot nezzuk, mivel a kis hibak
jo kozelitessel linearizalhatok. Igy most van egy csomo ilyen erzekenysegi
fuggvenyunk, hogy pl. hogyan valtozik egy muveleti erosito uresjarati
erositese (open loop gain) a tranzisztorok erositesenek valtozasanak
fuggvenyeben (ami geometriai ingadozasokbol ered). Ezekbol a fuggvenyekbol
ki lehet hozni ketto legrosszabb esetet (worst case), amikor az erosites
maximalis ill. minimalis. Ugyanigy meg lehet hatarozni egy sokadfoku
szu"ro" hatarfrekvenciajanak az ingadozasat (a minimalis frekvencia
ilyenkor nem feltetlenul a maximalis R ill. C ertekeknel jon elo), stb.

Az teny, hogy ezekkel a trukkokkel ill. egyeb ravasz aramkori
megoldasokkal nem lehet az analog hibat nullara redukalni. A kerdes
azonban az, hogy mennyit toleral az alkalmazas? Tegyuk fol, hogy analog
szamitogeppel valami tartoszerkezetet akarsz meretezni. Ekkor aztan lehet
a pontossag +-30% is, mert ugyis haromszoros vagy negyszeres biztonsagi
tenyezovel meretezel. Erre irtam a legelejen, hogy mernokoknek elegendo
pontossagu lehet az analog szamitas is.

Udv,
marky

Sziasztok!

BM irta:

: Legyen hogy adott vegtelen sok forgovektor
: mindenfele amplitudokkal (es persze frekvenciaval),
: az eredojuk alltalaban a nulla korul mozog,
: ez lenne a szokasos zajfeszultseg, de ezek a
: vektorok a forgasuk soran egy pillanatra
: egy iranyban allnak, amikor az eredojuk megno,
: ez lenne egy tu"impulzus. Aztan ujra szetcsusznak.
: Marmint ez az egesz akkor jatszodna le igy,
: ha mestersegesen letrehozunk egy tu"impulzust.

Csak egy mellekes megjegyzes: a feher zaj amplitudoeloszlasa
Gauss-eloszlas, ami azt jelenti, hogy nem 0 valoszinuseggel elofordul
tetszolegesen nagy amplitudo is, es mivel elotte es utana kis amplitudo
valoszinu, a termeszetben is van tuske.

: Az idoben es terben halado hullamnak az egykor
: azonos pillanatnyi fazishelyzetu ossztevoi, azaz az
: egy iranyban allo vektorok egyre jobban
: szetcsusznak, az tu"impulzusbol laposodik.

Ezt pontosan definialnod kell. Ha a hullamokat vakuumban kelted es
fenysebesseggel haladsz mellettuk, akkor ez az impulzus nem csuszik szet.
Egyebkent egy tetszoleges helyen (nyilvan a terjedes iranyaban) azt latod,
hogy barmikor 0 jel van, kiveve 1 Dirac-impulzus erejeig. Az impulzus
diszperziv mediumban fog csak szetcsuszni, ami azt jelenti, hogy a
mediumban az elektromagneses hullam terjedesi sebessege fugg a
frekvenciatol (azaz az anyag toresmutatoja frekvenciafuggo, lasd pl.
prizma+szinbontas).

###

Radiokommunikacional mar ma is meg tudja allapitani a vevo, hogy milyen
messze van az ado (ill. a releallomas). GSM 900-nal pl. 550 meteres
felbontassal. (Ezt tudnia kell, hogy mennyit kesik a jel a toronyig, hogy
ott ne zavarodjon ossze az ido"osztasos multiplex). Ugyanilyen
megfontolasbol adodik egy max. tavolsag is az adotoronyig (mekkora kesest
lehet meg kompenzalni), ami GSM 900-nal 35 km.

A CDMA-ban meg pont az a plane, hogy mindenki ossze-vissza adhat es megsem
zavarja a tobbieket, mert a kulonbozo adok (idealis esetben) egymasra
ortogonalis kodokat hasznalnak (amiknek a keresztkorrelacioja idealisan
nulla).

Udv,
marky