Nincs is aura...
(Mellesleg, ugy tudom nehany epilepszias roham elott ezt erzi. Azaz ez jelzi
elore a rohamot. :-))
http://www.geocities.com/lemagicien_2000/kfpage/kf.html
It leirjak hogy lehet ilyet kesziteni...
Kulcsszavak: kirlian, electrophotography.
Az aura hokusz pokusz nagy atveres...
Laci

Zolinak, a "térido felcsavarodásáról".
Azt a jelenséget, melyet az általad megjelölt link ír, BÁRKI megtekintheti,
ha van egy kb. 1400/min. fordulatú elektromos motorja. Helyezz rá egy
gumilepedobol kivágot korongot, majd forgás közben hirtelen döntsd meg a
motort. Egyrészt, egyértelmuen láthetó lesz, hogy a forgó rendszerek nem a
forgástengelyüket, hanem a forgássíkot "igyekeznek" megorizni, másrészt az
ott leírt jelenséget fogod teljes egészében megfigyelni. Magyarul, megint
egy elképesztoen hibás értelmezésre jutott a "tudomány", aminek a valós
alapja a forgómozgás, és semmilyen kapcsolata nincs a "téridovel". A fent
leírt "kísérlet" elvégzését, lévén valóban igen egyszeru, javaslom
mindenkinek, mert röbbet árul el a forgások lényegérol, mint amit eddig
egyáltalán tudtunk róla.
Benko László.

On Mon, 2002-12-09 at 17:45, imeb--freemail.hu wrote:
> Szo nincs arrol, hogy ketelkedne'k az auraban.
> Nem kell parafenomennak lenni ahhoz, hogy tudjunk rola.
> Akinek van haziallata, jol tudja, hogy szaz meterrol megerzik
> a gazdit, es ne magyarazza azt senki, hogy
> meghalljak a jarmuforgalom zaja mellett vagy hogy
> megerzik a szagat negy falon es a szmogon keresztul.
> A kutyusoknak es cicaknak teljesen termeszetes dolog
> "latni" a gazdi aurajat.

En meg arra lennek kivancsi hogy mikent lehet latni ezt az aurat szaz
meterrol, autoforgalom mellett es falon keresztul - ha mar magat a
gazdit nem lehet latni, a hangjat nem lehet hallani es a szagat sem
erezni... Es hogy miert jobb magyarazat a gazdi erzekelesere az hogy
bevezetunk egy teljesen uj erzekelesi format amely azon tul hogy nehezen
tamaszthato ala (egesz pontosan ellentmond a jelenlegi fizikai/biologiai
elmeleteknek), ugyanazt a problemat (akadalyon keresztul erzekelheto)
veti fel mint a "klasszikus" erzekeles.

Udv, Sandor

On Tue, 2002-11-19 at 05:04, kovaryp--axelero.hu wrote:
> Az antropiakutatas legfobb tudomanyos eredmenye az, hogy kiderult
> mennyire szuk parametertartomanyokban lehetseges csak az elet.

Most nem talalok egy megfelelobb levelet hogy arra valaszoljak, de
gondolom ez is megfelel. Gondolom vannak akik nem bujjak az internetet
es igy meg nem hallottak hogy nemreg talaltak bakteriumokat 3.5
kilometerrel a fold felszine alatt, uran bomlasa altal melegitett
radioaktiv pocsolyaban amelyben az oldott hidrogen koncentracioja a
"rendes" szazmillioszorosa (mar ha pocsolyanak lehet azt nevezni:). Egy
melytengeri-elet specialista szerint az elet fenntartasanak ilyen
formajaval meg nem talalkoztak. A bakteriumok valoszinuleg tobb szaz
millio evvel ezelott szigetelodtek el a felszintol, egy ismert
melytengeri bakterium rokonai es hidrogent meg kent kajalnak, oxigen nem
kell nekik (mondjuk ez nem uj dolog).

Egy masik, jegbe fagyasztott bakteriumot azutan sikerult szaporitani
miutan egy 160km mely oceannak megfelelo nyomasnak tettek ki.

Ha igy belegondolok hogy 3.5 km-el a felszin alatt radioaktiv
kornyezetben milyenek lehetnek a parameterek (nyomas, homerseklet...),
illetve 160km vizoszlop alatt jegbe fagyva, maris tagabb
parametertartomanyra gondolok mint azt a fenti idezet sejteti...

http://www.nature.com/nsu/021209/021209-1.html
http://www.princeton.edu/pr/pwb/99/1213/microbe.shtml
http://www.sfgate.com/cgi-bin/article.cgi?f=/c/a/2002/12/09/MN154689.DTL
&type=science

Udv, Sandor aki osszefoglalta cikket mert finoman az o fejere is
koppintottak:)

Kedves Sloan,

Azt allitottam, hogy felteve, hogy
1) A para kepessegek genetikusan orokolheto vagy tanulhato kepessgek.
2) A para kepessegek jelentos es altalanos szelekcios elonyt jelentenek.
3) ELeg regota megvannak egy bizonyos populacioban.

Akkor elterjednek. Ez egy evolucios trivialitas, valoszinusegszamitasi szempont
bol kezenfekvo.

>Elterjedt, és meg van a nyertes faj is. Talán 
>kitalálod, úgy nevezik: Homo Sapiens.
nem igaz, hiszen meg a para hivok szerint is csak az emberek kis resze kepes er
re vagy hasznalja ezeket a kepessegeket. ne feledd, hogy, ha az emberi faj eges
ze kepes erre, akkor azok, akik hasznaljak lenyomjak azokat, akik nem. ha pedig
 csak az egyik resze kepes erre, akkor szinten lenyomjak azokat, akik nem. hacs
aknem valami olyan genetikus osszefugges van, hogy ez a kepesseg genetikai okok
bol ohatatlanull valami hatrannyal parosul, ami miatt nem egyertelmu a szelekci
os elonye.

>Bocs, de ez egy kicsit sántít. Legalább ezer olyna 
>tulajdonság van, amit egyes emberek ezer éve is 
>birtokoltak, de ennek ellenére mára sem terjedt el
>minden ember körében.
Egy sincs olyan, ami kifejezett szelekcios elony volna, es genetikus alapu.

> Például mindannyian felvehetnénk a versenyt Plátónnal
>vagy Arisztotelésszel, Nagy Sándorral vagy még 
>sorolhatnám. Nem hiszem, pedig sok olyan régen élt 
>ember volt, akinek tulajdonságai mindenkinek
>előnyösek lennének.
1) Platonnal es Arisztotelesszel a legtobb jelenlegi filozofus siman felveszi a
 versenyt.:)
2) Nem biztos, hogye zek orokletes tulajdonsagok.
3) Nem biztos, hogy szelekcios elonyt jelentenenek. 

>Olvass el egy könyvet, ami Atlantiszról szól. Az 
>akkori "emberek" még birtokolták ezt a tudást 
>(telepátia, stb.) de az a kor letűnt, és az ember
>belezuhant az anyagi világba. A fizikai problémáink 
>elzárjánk előlünk a valóságot, olyan egy kicsit, mint a >Mátrixban, csak kádak
 nélkül. Itt élsz, ebben a 
>világban, de körülötted sokkal több van, csak rá 
>kellene nyitnod a szemedet!
ez homalyos. konkretan mit jelent a "letunt" "lezarjak" terminusok? most akkor 
en konretan rendelkezem ezzela  kepesseggel, vagy nem? es ha igen, miert nem tu
dok rola?

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

Kedves Sloan,
>> 2) Az ujfajta erzekeles olyan szelekcios elony volna, 
>>ami joval nagyobb falsulyu, mint a szaglas, es latas.
>> 3) Ha van egy A faj, es egy B faj, es B mindent tud, 
>>amit A, de van egy szelekcios elonye, es A es B egy 
>>nicheben van, azaz versenyneznek, akkor A kipusztul,
>> mert B elnyomja. De ha C mas nicheben van, akkor nem 
>>kovetkeztetunk ilyenre.
>> Nyilvanvalo, hogy az extraszenzoros ember es a normal 
>>ember egy nicheben van. Ezert jogos itt a >kovetkeztetes. Ugyanez nem jogos e
gy ember es egy 
>>egeszen mas allat eseteben.
> A fejtagetésed mindaddig helytálló csak, amíg 
>feltételezed a következőt: "az extraszenzoros ember es 
>a normal ember egy nicheben van"
Igen, felteszem es szerintem helyes is a felteves. Megfigyelesem szerint az oss
zes ember egy tipusu eletkornyezetben el, egymassal kapcsolatban: falun, varoso
n, civilizacioban. Egymassal verseneyznek a forrasokert es a parjukert. Tehat s
zerintem az emberi faj bizony egy nicheben van.
Nem irtal erre ellenervet, amit fejtegetsz, az mas tema.
>Csak egy féle ember létezik, nincs két külön faj! 
>Mindenki képes az ESP-re, de nem mindenki tudja 
>használni. Pl: Te vagy én képesek vagyunk egy kést
>elhajítani, de nem tudunk olyan kunsztot, amit a 
>cirkuszi késdobáló. (bár Te lehet, nem tudhatom :-)
Vanank ilyen kepessegek. De ha jol megfigyeled ez csak olyan kepessegekre igaz,
 amelyek nem jelentenek altalanos szelekcios elonyt. A kesdobalo kepessege nem 
jelent szelekcios elonyt, egyfajta megelhetesi mod, de ha mindenki tudja, kulon
osebben nem nem jo semmire.
Megfigyelheted, hogy minden tuleles szempotnjabol fontos kepessget bizony nagyo
n magasan kifejlesztunk: nem jellemzo az, hogy egy gepard lassan fut, mert nem 
gyakorolja, hogy egy sas nem lat elesen, mert nem gyakorolja. Es az sem, hogy e
gy ember nem lat, mert nem gyakorolja.
>Az ESP is ilyen, ha gyakorlod, akkor menni fog 
>valamilyen szinten.
> DE: az emberek többsége még a létezésében sem hisz, 
>akkor meg hogy a fenébe kezdene hozzá gyakorolni. Ez kb 
>olyan, mintha az analfabéta, akinek van keze, nem debil 
De ha az ESP letezik, es hisz benne legalabb nehany ember, akkor akkora szelekc
ios elonyt jelent, hogy ok tokelyre fejlesztik, es megjelennek a civilizacioban
, es lassan elnyomjak a tobbit. Figyeld meg, hogy a mai fejlett tarsadalomban m
indenki tud irni, mert oriasi elony, es figyeld meg, hogy az irastudo tarsadalm
ak megjelentek, fejlettebbek, es lassan elnyomjak az irastudatlan tarsadalmat. 
Az iras megjelenese utan nagyon gyorsan azok uraltak a tarsadalmat, akik tudtak
 irni, es utana nagyon gyosan irastudo tarsadalmak uraltak a vilagot.
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

Kedves Gaal Tamas,
>Ez a dolog - pontosabban "tudomanyos teny" - a 
>Kolmogorov-bonyolultsag fogalma. Ennek reven azok, akik 
>azt hiszik, hogy tobb heten keresztul ugyanaz a 
>szamotos (-hatos, akarmi) megjelenhet a bergengoc 
>lottoban, es ez semmi feltunest nem kell hogy okozzon, 
>megertik, hogy ez megsincs igy: bizony, csodalkozniok 
>kell, mert a sorozat (jo esellyel) nem veletlenszeru.
En ezt elfogadom, komoly a hivatkozasod. Afelol vannakketsegeim, hogy erre alap
ozhato egy egzakt hipotezisvizsgalat, ami a csalasra kovetkeztetne.
>A mellekelt magyar nyelvu hivatkozas Tom Stoppard: 
>Rosencrantz es Guldenstern halott c. dramajanak Kamra 
>szinhazbeli eloadasat idezi, aholis a nezok megsejtik, 
>hogy ha (penzfeldobaskor) egymas utan mindig 
>fejet talal Rosencrantz, akkor ott valami nem stimmel. 
En filmben lattam. Vegulis a kerdes ott is nyitott marad, vagy nem ertettem a f
ilmet?:)
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

Kedves Sloan,

amit a halalkozeli elmenyrol, lelekrol es testrol irtal, az nagyjabol olyan, mi
tha a lelek amolyan turista vendeg volna a testben: ha jo az ido, jo a szallas,
 akkor megy, ha nem, akkor elmegy. nem iranyit semmit, nem o szervez, nem o tar
tja karban, semmi koze a helyhez, o csak egy kobor vendeg. mivelhogy meg csak n
em is hasznalja le, nem rombolja a testet, semmifele empirikus megjelenese ninc
sen. kivetel az, hogy a gondolkodast, erzekelest hozza kapcsoljatok. ezt viszon
t az agyhoz is tudjuk kapcsolni. szoval a lelek-elmelet eleg ures igy. nagyjabo
l egy materialista elmelettel ekvivalens, csak van emg nehany felesleges szovir
ag benne.
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

Kedves Sloan,

Eleg ferde keped vana tudomanyrol:
>Érdekes hely! De én nem ilyen dologról beszéltem. A 
>lényege a mondandómnak, hogy manapság a tudomány 
>betonbiztosnak tart olyna elméleteket, amelyek
>szinte napi rendszerességgel dőlnek meg. 
Neha dolnek meg tudomanyos elmeletek. A tudomanyfilozofia kepe jelenleg a tudom
anyos elmeletekrol, hogy igazolt hipotezisek. Azaz nem abszolutum, a legjobb, a
mi tudhato. Kifejezetten nem dogmatikus, hanem kritikai-racionalista.
>Ez kb olyan, mint amikor egyesek  ragaszkodtak a lapos 
>Föld és később a Földközpontú világ téves elméleteihez
>csak azért, mert erdekeik így kívánták, és mert sokkal 
>kényelmesebb volt. 
A (modern) tudomany kifejezetten a tudasnak az erdekektol, hittol, erzesektol p
olitikatol valo elszakadasaval, ezt elosegito metodika megjelenesevel fejlodott
 ki. A tudomany legfontosabb celkituzese a tudas onmagaaert, es minden mas szem
ponttol mentesen.
> A tudomány hajlamos elméleteket gyártani, ezeket 
>megfigyelésekkel alátámasztani, majd körömszakadtáig 
>védelmezni azt, ahelyett, hogy a megfigyelésekből 
>indulnának ki, és az elméleteket alakítanák a megismert
>világnak megfelelően. 
1) Valojaban nemigen van olyan, hogy megfigyeles csak ugy elmelet nelkul. Poppe
r hires peldaja: "na kedves hallgatok, akkor nezzunk korbe, es vegezzunk megfig
yeleseket".
2) A tudomany metodikaja szerint az elmeleteket igenis ellenrozik, es ha a megf
igyelesek cafoljak, el kell vetni. Ezzel szemben a paratudomanynak, vallasnak n
incs ilyen metodologiai iranyelve. Tehat azok a dogmatikusak.
3) Ha az ellenorzes cafolhatja,e s elvetheti az elmeletet, akkor a sorrend vegu
lis lenyegtelen.
4) Mivel barmilyen elmelet ab ovo egyenertekuen felvetheto, ezert is lenyegtele
n a sorrend.
> Ha ma lennének kísérletező szellemű fizikusok, akkor >olyan távlatokat nyitná
nak meg ebben a tudományban, 
>amiket gondolni sem mernek még. És ezt az utolsó 
>mondatot vehetitek szó szerint is!
dehat vannak. kiserleteznek a fizikusok. olyan kiserletek is vannak, hogy hat-e
 az ima a gyogyulasra. stb. rendesen vegrehajtott kiserletet a tudomany mindig 
elfogad.
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

Sloan:
>Nos, ezt nevezik Indiában ma is Maya fálylának. A 
>fizikai problémák alatt a fizikai tested által okozott 
>dolgokat értem. Ha feltételezzük, hogy Te és
>minden más ember több mint amit látsz, és el tudod 
>hagyni a tested, akkor érthető lesz, hogy a tested 
>lekorlátoz Téged.
bevett nezet, de abszolut nem ertheto. magyarazd mar el, miert.
> Ma már tudják fényképezni az aurát. Ez egy olyan 
>energiamező, ami a tested körül van, és mindenkinél
>olyan egyedi képet mutathat, mint egy ujjlenyomat. 
zavaros beszed.
1) az aura a te nezeted szerint tulajdonkeppen a test es lelek viszonylataban m
i, es hogy is kapcsolodik a kerdeshez?
2) az aura szerinted anyagi?
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

Kedves Endre

Irod:

<<Kedves Woland, kulturalodjal legyszives, mert ez nem szinvonal.>>

Vagyis kulturalatlan es szinvonaltalan vagyok. Nezd el nekem eme hibaimat,
kerlek. Ha nem lennenek hozzam hasonloak, ugyan mihez merned a kulturat es a
szinvonalat?;-)
A tobbi irasodra nem erdemes reflektalnom, amig el nem arulod nekem, hogy
hol a nyavajaban irtam en neked ionszelrol??
Merthogy egy szoval sem emlitettem ilyesmit, es a semmire ilyen hosszas
elitelo
valaszt adnod talan felesleges, mi tobb, ertelmetlen is:-)
Konkluzio: en elolvastam cikked, te viszont az enyemet nem!:-)
Ahany ionszel emlitest talalsz az irasomban, annyi turo rudit kapsz tolem,
ok?:-)))

Fotiszteletem

Voland

@@@ Khmmm. @@@

Sziasztok
Laikuskent en hirtelen most nem tudom, hogy a sima teridogorbuletet
mennyire jogos zuhanasnak hivni, ahol ugy erzem jogos a dolog, az az
EH-on belulre vonatkozik, ahol az idezetek szerint a metrika terszerubol
idoszeru lesz, ahogy regebben is irtam, a terdimenziok is idoszeruve
valnak, ahogyan nem tudunk fiatalodni, kotelezoen az idoben elore kell
haladnunk itt a Foldon is, ugy az EH-on belul csakis a szingularitas
fele mozgunk kotelezoen, fenysebnel gyorsabban akar, mert _maga a ter
zuhan_. Ezt igy lehet legegyszerubben kifejezni. Ezek csak ertelmezesek,
biztos bele lehet kotni nyelvtani ertelemben, mert nem anyag, ami zuhan.
Na de az se semmi, amirol a masik idezet szolt, hogy az
esemenyhorizontot relativisztikus ertelmebn soha nem eri el az utazo
(szamunkra!), viszont kvantummechanikai ertelmben eleri, mert a lyuk
mereteig vorosodott hullamhossznal elvileg is felbonthatatlan lesz a
hawking-sugarzastol.
Na most akkor mi van? :) Ugy latszik eleg sok szalon osszeferhetetlen a
ket elmelet.
udv, Sanyi

Hello Zoltan

>>>Legyszi. magyarazd el, hogy mit jelent az, hogy "maga a terido
zuhan".
Szamosan irtak, hogy ha nagyon nagy fekete lyuk esemenyhorizontjan
atmegyunk, nem vesszuk eszre. Sot: mi is csucsulhetunk egy fekete lyuk
belsejeben (lasd: atlagos surusege az univerzumnak meg a kiadodo
Schwarzschild sugar).<<<

+Ezt az utobbit en nem ertem, tehat hogy egy tetszolegesen kicsi
anyagsurusegnel mi is a Schwarzschild radiusz. Nekem az a szemleletes,
hogy a megf.VE-et (ami roppant kis surusegu) egy topologiailag kifordult
f.ly veszi korul. Monnyuk mastol meg nem hallottam ilyet :)

A kerdesedre az lehet a valasz, hogy kulso koord.rendszer szamara igazak
amiket ideztem. (Bar azok szamara meg nincs semmi az EH-on
belul, csak tomeg- impulzus- toltesmennyiseg stb.)
Alt.rel. szerint minden koord.rendszer egyenrangu, csakhogy az EH-on
belulrol
nagyon maskepp nez ki a vilag.

>>>nagyon nagy fekete lyuk esemenyhorizontjan atmegyunk, nem vesszuk
eszre<<<

+Inkabb ugy mondanam, nem lesz belolunk kvarkleves :)
Az arapaly-erok sokkal kisebbek, de ha oda kerulsz, biztos ki tudod majd
kovetkeztetni, hogy atlepted. Nincs olyan, hogy na akkor noveljuk
vegtelen nagyra a toloerot es kijutunk, mert _maga a ter zuhan_.
Ki van tuntetve benne egy irany, ugy, mint kivul az ido.
Aztan hogy ebbol belulrol nezve hogyan lesz normalis koordinatarendszer
azt nem tudom, valszeg a vilag nagyon el van transzformalva benne.

Ha az egyszeru teridogorbuleteet is zuhanaskent ertelmezzuk, akkor az
EH-on belul fenysebnel gyorsabban zuhan. A szingularitasnal gondolom
~vegtelen sebesseggel. A spec.rel.t ez nem zavarja.

udv, Sanyi

Szervusztok! Adalek Dobo Andor munkassagahoz:
http://www2.mno.hu/cikk.mno?cikk=117463&rvt=51
amely a Magyar Nemzetben jelent meg.
Itt szerepel, hogy:
<2002. oktober 10-en roppent fel a hir Washingtonbol, hogy a Chandra amerikai r
ontgenobszervatorium meresei arra engedtek kovetkeztetni, hogy letezhet meg a f
enynel is gyorsabb anyag, és ha ez igy van, alapjaiban rendulhet meg a vilagegy
etemrol eddig alkotott felfogasunk.>
Marpedig a c fenysebesseg, mint hatarsebesseg, a specrel alap-axiomaja. Olyan s
ok hozzaerto szokott nyilatkozni a relativitasrol, most is szeretnek olvasni er
rol a HIX-ben. Tovabbra is jo a relativitas, vagy a Dobo Andor altal kibovitett
 relativitas az igazi?
Mi az oka, hogy Dobo elmelete nem elfogadott a hivatalos fizikaban? En egy hiba
t tudok Dobo Andor elmeleteben, mely nem fizikusi hiba, hanem matematikai hiba.
 Kivancsi lennek, ki talalja meg ezt a hibat rajtam kivul.
Reszletek: www.extra.hu/doboandor
Varom a valaszt: a pontos elojelu Sarkadi Dezso.
2002 dec 10.

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: gandalf.haea.gov.hu)

Kedves Starters!

Jo sokara reagalok, mert idom is hijan volt, e-mail eleresem is...

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: tudomany <-> vallas ( 57 sor )
> Idopont: Mon Nov 11 18:14:35 CET 2002 TUDOMANY #2004
 
> Csak egy ilyen: hol van a mennyorszag es a pokol? Regebben "odafont"
> ill. a Fold belsejeben volt - ma azt mondjak, hogy a szivunkben ill. a
> mi vilagunkbol nem megtapasztalhato helyen. Ez bizony a regi tagadasa.
 
Ez a velemeny pedig a dolgok nem ismerete. Sajnos addig, amig pl.
a heber gondolkodas -- a gorog-europaitol alapvetoen es nagyon is
eltero -- vonasait, es igy az ujszovetseg szuletesekor abban is
jelentkezo hatasait nem ismered, addig persze valoban nem latszik
a kulonbseg, nem latszik, miert is nem volt szukseg valtozasra.
Alapos bibliai, kortorteneti, teologiai ismeretek merlegen
kijelentesed egyaltalan nem all meg.
 
Ne keverjuk pl. ossze azt, hogy leirt bibliai reszeket egyes
korokban hogyan ertelmeztek -- netan tevesen -- azzal, hogy a
leiraskor mi volt az ertelme. Lenyeges kulonbseg. Pl. a pokol
terbeli elkepzelese legfeljebb az egyhaz utolagos -- es teves --
visszavetiteseben jelenik meg, de nem az okori szentirok
latasaban.
 
 
> Egyebkent a kereszteny vallas (is) a kialakulasa utan meg par szaz evig
> nagyon komolyan atalakult: mar Jezus sem mind ugy mondta a tanitasait,
> ahogy lejegyeztek (minden apostol mashogy), a Bibliat is tobbszor es
> tobben atirtak (pl. a zsinatok), stb. stb.
 
Ezek a kijelentesek sajnos mar tobbek egyszeru tevedesnel...
Kezdjuk ott, hogy alapveto fogalmi csusztatas mar az is, ahogyan
az apostol szot hasznalod. Megfogalmazasodbol az sejlik, hogy
osszekevered az evangelistaval.
 
A zsinatok pedig teljesen egyertelmuen, tortenelmileg nagyon is
jol dokumentaltan *nem* valtoztattak a Biblian. Nem is tudom,
hogyan jott ez a gondolat szamodra. Teljesen nyilvanvaloan
igazoljak a szovegkritikai kutatasok, hogy meg szovaltoztatasok is
csak igen ritkan fordulnak elo a keziratok kozott, es teljesen
apro, lenyegtelen valtozasokrol van szo (pl. sokszor csak rokon
ertelmu szora csereles). Sokkal nagyobb a szovegegyezes a bibliai
keziratok kozott, mint barmely mas irodalmi, tortenelmi szovegek
eseten. (Persze nem csoda, hiszen nagyon ugyeltek a masolok.)
 
Tulajdonkeppen az egesz velemenyed a 100 evvel ezelotti liberalis
teologia szlogenjeit veszi alapul. Kar, hogy azota nemcsak eltelt
100 ev, hanem idejet multta is valt ez a felfogas, kiderult az
onkenyessege, megalapozatlansaga.
 
 
> Azutan jottek az
> egyhazszakadasok,
 
Ennek ugyan mar mi koze a tanitas 'valtozasahoz'? Vegkepp a Biblia
valtozasahoz?
 
 
> sorra szuletnek az uj kereszteny szektak is,
> mind mas tanitassal.
 
Ez a beallitas is teves. Szektak es tevtanitasok mar a
keresztyenseg kezdetetol fogva _azonnal_ voltak, az Ujszovetseg is
megorokit kozuluk parat (marmint termeszetesen vitaba szallva
veluk). Ennek ma sincs semmi koze a _keresztyenseg tanitasanak_
valtozasahoz. (Ahogyan az altudomanynak sincs koze a tudomany
valtozasahoz.)
 
 
Amugy az egesz gondolatmenetnek az ismerethiany mellett talan meg
nagyobb baja, hogy szinte egy az egyben alkalmazhato a tudomanyra
is, igy vegkepp alkalmatlan, hogy valamifele tudomanyossag neveben
keresztyenseg ellenes propagandanak hasznald...
 
A tudomany meg inkabb folyamatosan valtoztatja dogmait - messze
sokkal tobbet valtozott a vilag ertelmezese 2000 ev alatt, mint a
Bibliae, mint az irasmagyarazat. A keresztyen tanitas pedig
tulajdonkeppen nem valtozott azota semmit - legfeljebb a feltett
kerdesek ujabbak, es ennek megfeleloen az ujabb kerdesekre is
keletkeztek valaszok... Nem szep dolog egyebkent altalanossagban
vagdalkozni -- mert igy persze elore biztositott, hogy cafolat sem
erkezhet, leven nincs semmi konkretum, amiben kimutathato a
tevedes. Mondj konkretan olyan _keresztyen_ _tanitast_, ami
valtozott 2000 ev ota!
 
 
> A vallas valodinak kinezo, egyszeru, konnyen megertheto es szepen hangzo
> valaszokat ad az elet legfontosabb problemaira, valamint ugyanilyen, de
> nagyon csunyan hangzo dolgokat arra az esetre, ha ezeket nem fogadnad
> el. Valamelyik a ketto kozul nagyon sok embert meggyoz...
 
Iszonyu 'egyszeru' tevhit, hogy a keresztyenseg egyszeru
valaszokat ad. Latszik, hogy fogalmad sincs, mi is a
keresztyenseg, es milyen valaszokat ad _valojaban_... Konkretumok
nelkul persze tulajdonkeppen ez esetben sem mutathato meg, hol is
tevedsz... (Mert formailag altalanosabban vallasnak nevezve ugyan,
de egyertelmuen minden konkretumod a keresztyensegre
vonatkozik...)
 
 
Osszessegeben alapveto es hatalmas tevedes, hogy a tudomany es
keresztyenseg szemben allna egymassal. A ketto kozul minimum
egyiket hibasan kell ertelmezni ahhoz, hogy ilyet higgyen az
ember.
 
 
Salom-Eirene-Pax, Udv: Tommyca

Kedves Feri !

Koszonom a valaszokat neked es masoknak is, de kicsit kotozkodom:
>A differencialas a folytonosan valtozo mennyisegek kozott definialt muvelet
>(lasd Newton, Leibnitz). A hagyomanyos logikai valtozok ezzel szemben
>diszkretek, igy a differencialas muvelete nem ertelmezheto rajtuk. Igy
>diszkret logikai differencialegyenletekrol sem lehet beszelni.

Ellenben kivetel van, hiszen a diszkreten megvaltozo 1(t) 
egysegugras fuggveny derivalhato, megpedig derivaltja 
a Dirac impulzus. 

>Azt azonban megerosithetem (mint Sanyi is emlitette), hogy a terido 
>igenis aramlik a tomegek iranyaba.  ...

>a felszini targyak csak allando 1g gyorsulassal tudnak megmaradni 
>a befele zuhano teridoben, amelynek gyorsulasa a felszinen eppen 1g. 
>A felszini targyak eme gyorsulasat a fold anyagainak 
>(minden egyes atomjanak) terkitolto eroi biztositjak,

Ez az 'allva gyorsulas' nekem mindig bizarrnak tunt.
Ha pedig a fold anyaganak eroi taszitoan hatnak, akkor az allohelyzet 
megorzesehez feltetelezni kell egyensulyt megteremto erot.
Ha azonban ezt az erot a terido 'zuhanasabol' eredeztetnenk, azzal 
Einsteint negligalnank, aki elmeletebol szamuzte a newtoni 
gravitacio fogalmat es a gravitacios ero fogalmat is 
elvetette egyuttal.
En Occam borotvajat alkalmazom a terido zuhanasara.
Induljunk ki abbol, hogy tergorbuletben az ido lassabban 
mulik mint a kevesbe gorbult helyeken. A makroszkopikus 
testek reszecskei mikozben egymashoz kotodnek kulonfele 
erok altal, ugyanakkor tavolsagtartok is. Ha a kolcsonos 
tavolsagtartasukra feltesszuk, hogy az valamifele dinamizmusuk 
reven valosul meg, maris megmagyarazhato, miert mozdulnak a testek 
a nagyobb gorbuletek fele. A test gorbuletbe kerult es ezaltal 
kevesbe mozgekonnya valt reszecskei lomhabba valtan kevesbe kepesek 
visszaverni a naluk meg mozgekonyabb reszecskeket, melyek 
az elobbiek vonzasa folytan viszont szabadabban esnek 
gyorsulva felejuk.
Tehat a testek ido-anomalia kovetkezteben onmagukat 
a fokozottabb gorbuletek fele engedik csak haladni.

A feny mas eset - bar reszecskeit a fotonokat epp ugy nem  
ragadja magaval terido, mint ahogy az agyagot sem az huzza felfogasom
szerint. A foton viselkedese amiatt mas, mert semmi nem taszitja, 
ill. vonzza, nincs kotott komplex rendszerben mas reszecskekkel.
Minthogy nincs kotesben semmivel, a vakuum parameterei altal 
megszabott c-vel, az elvi maximummal terjedhet.
(egymassal kapcsolatot tarto reszecskekbol allo rendszerek 
tehetetlensege belso, rendszerukbeli info terjedesi kesleltetesekbol 
fakad. A relativisztikus mozgasi tomeg pedig a rendszerben
kintrol nezve megnovekedett belso kesleltetesek fokozodasa
miatt jelentkezik)

Tergorbuletbe futo feny az ottani lassu ideju megfigyelo szerint
magasabb frekvenciaju. Ez a fotonok tomegenek megnovekedettseget 
is jelenti, melyet potencialis energiajanak rovasara, annak 
elvesztese aran nyer, a tomeg-energia ekvivalencia tetel 
szerint.
Tergorbulet kozelebe jutvan szokesi kiserlete kozbeni elhajlasara 
pedig sajat felfogaskent irom, hogy mint kiterjedt hullamnak -
a ter gorbultebb iranya fele eso reszenek megno az energiaja, 
es ezzel a frekvenciaja is, mig a kifele eso 'reszenek' frekvenciaja 
ettol elmarad. 
Ha egyenesen haladna idofuggvenyeben toresek lennenek, amit a
vakuum tulajdonsagai nem engednek meg.  Ha az ido-anomalias
vakuum megfelelo iv menten a gorbulet fele kanyaritja 
el a hullamot (kanyaritani igen, de elsodorni, arreb tenni 
ugyanis nem lehet) az idofuggveny torese nelkul 
terjedhet az tovabb.

Udv: zoli

Szakacs-Vass Sandor
>Ez mar masodszor jon elo ezen a listan... Megmondana valaki hogy miert
>nem megnyugtato az a magyarazat amit az iskolaban tanultam es ami meg ma
>is mindenutt szerepel?

Hol mindenutt ? Es hol lehet utanajarni, hogy Te mit tanultal
rola az iskolaban ? 
(megrobalom megint a Para rovatot segitsegul hivni, hatha valaki 
telepatiaval megoldja. :)
Ugy kifejtve meg nem lattam, hogy erteni is lehessen legalabb
a lenyeget. (Felvetese elott kerestem az archivumban is de nem talaltam 
rola semmit .)

Az altalad idezett magyarazat-toredek, ami olvadt vas aramlasarol szol,
ugyancsak keveset mond. Egyreszt nem ertem, hogy az aramlo vas milyen alapon 
kelt magneses teret, masreszt azt se tudom, milyen okra vezetik 
vissza az olvadek folyamatos aramlasat. 
(Es hogy a Fold magja nagyreszt vas lenne, s nem inkabb arany,
olom, egyeb, az milyen feltetelezesekre epulo elmelet.)

De ha vas, nekem akkor is gond, hogy 770Celziusz korul ugrasszeruen 
lecsokken a magneses szuszceptibilitasa, azaz ettol feljebb 
paramagnesesse valik. Az olvadaspontja pedig 1000fok felett van 
es nem tudok rola, hogy olvadtan ujra ferromagnesesse valna,
hacsak nem nagy nyomason megint... ???

Ma talaltam utalast a weben, hogy oktatjak az elfogadott elmeletet 
egyetemen, de attol az meg messze nem _koz_ismert. 

Udv: zoli

> Masreszt: ha regen ez altalanos volt, akkor nem volt benne semmi
> kulonos, mindenki hitt benne. Mitol tunt ez el???

Hallottál az inkvizícióról? Már azért is megégettek, mert valaki azt
hallotta rólad, hogy van egy fekete macskád! Az ilyesmi
boszorkányságnak=eretnekségnek számított hosszú éveken keresztül. Az egyház
birtokolta a tudást, és irigyelte másoktól. Minden konkurenciát
megsemmisített, mert a buta ember könnyebben befolyásolható.
Sloan

>. Azert erveltem mindig
> azzal, hogy az agy nem "szamitastechnikai memoria".
OK, ha az agy működése nem írható le a számítástechnika nyelvén, akkor
kérlek írd le máshogyan. Hogy működik, hogyan tárolja az információkat, HOL
tárolja őket, milyen formában, hogyan éri el, miért működik sokkal
tökéletesebben pl. hipnózisban stb. Mert az én ismereteim szerint a tudomány
még nem adott pontos választ ezekre a kérdésekre, de lehet, hogy tévedek.
Mindenesetre én is azt mondtam, hogy NEM számítógép módjára működik.
Üdv Sloan

> a vilaghalon kozzetett,
> forradalmi elmeletet hirdeto iromany szerzoje elegge gyakran
> hianyzott a fizika orakrol ! :)

Sose mondtam, hogy fizikus lennék, de az agyműködés nem fizika! Ha
összeraksz egy halom atomot, amiből mi állunk, még nem kapsz embert. Itt
valami más van, az élet az a misztérium, amire a tudomány MÉG nem adott
választ. Talán holnap :-)
Üdv Sloan

>   Nos, hol és mikor lehet megtekinteni, amikor a testeden kívül vagy
éppen?

Minden egyes éjjel, ugyanis az álom is ilyen állapot. Helyet nem tudok
mondani, ki tudja előre, hol lesz álmában.
Sloan

> Kedves sloan.
> A lelekrol igen erdekes elkepzeleseid vannak, amelyek egy kivetelevel
> 'igazak' is :-) (ez az egy: a Letezese, ami szerintem nem igazolt, es nem
is
> igazolhato!).
A fentiekben igazad van, egy kivételével: nem is igazolható! Ez tévedés.
'elképzeléseim' szerint mikor meghalsz, a lélek elhagyja a tested, és nem ér
véget az életed, csak később újra inkarnálódsz más testben. Ez abban a
pillanatban igazolást nyer a TE számodra, mihelyt meghalsz. Ha lehózták a
függönyt, akkor HAMIS, ha továbbra is "magadnál vagy, látsz, hallasz,
lebegsz" stb. de mindenki más halottnak 'hisz', akkor IGAZ! Persze ez most
elég kévés Neked, de be fog következni valamelyik verzió, ezt az egyet
garantálhatom. :-)
Sloan

Adtál egy jó ötletet, de azért az a hármas sem lenne rossz, ilyen
"kétmilliárdos" időkben, nemigaz :-)
Sloan

> >>Es tobb utodjuk lett, mint a tobbieknek? Nem. Itt pedig csak ez szamit.
> >Attól, hogy elhagyod a tested, még nem lesz több utódod, nem? :-)
> Dehogynem! Ha lenyeges elonyei vannak, pl. infok, amiket egyebkent nem
> tudnal meg.
Bocsi, de szerintem az utódszám attól függ, hogy mennyit kefélsz, nem attól,
hogy milyen tulajdonságaid vannak. Erre csak egy példa, és előre leszögezem,
hogy minden előítélet nélküli: Mo.-n a 'kisebbség' és a többség szaporulata
drasztikusan eltér egymástól. Lassan ők lesznek többségben. Talán azért,
mert valamilyen szelekciós előnnyel rendelkeznek, mert ha igen, akkor
hagyhatjuk a tudományt meg ilyeneket a fenébe, és valahol máshol kell
keresni a megoldást. Mondjuk a putriban.

> Ha elarulod a internet cimet, megkiserlem...
Nem tudok netcímet, és nem személyeskedés, de elég szörnyű, hogy ha valami
nincs fönn a neten, akkor szarunk rá. Nem Te vagy az első ezzel a kéréssel.
Emberek, papírról elfelejtettünk olvasni, vagy a WC-re is notebookal jártok?
Nem kell megvenni, mert drága, de ott a könyvtár. Kell cím?

> >>>elhagyja a testet, ... visszatér bele.  Ha ez nem következik be
belátható
> >Pontosan igazad van, vagyis annak, akitől hallottad. (ezért nem tudja
> >mindenki: meg kell tanulni, és gyakorolni)
> Kinek? a lelked ismeri, csak nem arulja el Neked? Ha megtanulod, ki
> tanulja meg? A lelked? O mar ismeri. Mi tanul meg Benned a lelkeden
> kivul???
Tulajdonképpen a készségeket valószínűleg az elme rektározza el, mert azok
nem maradnak meg. Nem úgy kell elképzelni, hogy ha tudtál vezetni előző
életedben, akkor fogsz tudni most is. Ez a terület homályos előttem is, a
lényeg annyi, hogy a szellemi fejlődés szempontjából lényeges dolgokat
viszed magaddal, de azokat is meg kell tanulnod újra, de úgy veszed észre,
hogy ezek nagyon egyszerű, egyértelmű dolgok. Ez azért van, mert az anyagi
világ igencsak különbözik a mentálistól.

> Masreszt, ha valaki kabulatban van (alkohol, kabitoszer, koma), akkor
> utana _tokeletesen_ kellene emlekezni az eltelt idore + az osszes,
> kozben esetleg szerzett infora, mert a lelke vegig normalisan "mukodik".
Emlékszik is, a tudatalattiban mindenről lenyomat készül, színes,
szélesvásznú, szagos mozi. Hogy éber állapotban miért nem tudjuk használni?
Kérdezz meg egy pszichológust.

> Rengeteg dolgot nem erzekelunk a vilagunkbol, mert nincs ra
> erzekszervunk.
Ez téves, az un. hatodik érzék az, amit eddig ESP-nek neveztünk. A
napfonattól a gerincoszlop mentén fut fel egy hatodik idegszál is az agyba,
ez a fizikai megfelelője az ESP-nek. Ez kb. olyan, hogy van szemed, de nem
nyitod ki. Addig azt sem tudod, hogy mi az a kép.

>fényképezni az aurát.
Az elvét kérdezd meg azoktól, akik csinálják, én nem tudom. Legutóbb a való
világban láttam a gépet, és az eredményét is, de régebben a sportszigeten is
volt, asszem 5000 HUF. Nem próbáltam ki :-(

> Valoban, az agy sok mindenre kepes, amit nem szoktunk hasznalni es
> tanulni kell. Azonban ugy tunik, a lelek agy es erzekszervek nelkul is
> kivaloan erzekel mindent, amit az ember + minden mast is, amit az nem.
> Mit csinal a lelek, amikor emberben van, a "sajat" erzekszerveivel?
> Miert nem hasznalja?
Használhatja, csak meg kell tanulni a módját, mint a járás, írtam már.
>Miert hagyatkozik az ember gyenge erzekeire, aki
> meg koncentralni sem tud??? Vegul: miert nem mutatja meg az eddig
> megszerzett - hatalmas! - tudasat??? Miert kell minden egyes embernek
> min. 20, de akar 60 evet csak azzal tolteni az eletebol, hogy mindent
> megtanul, amit az "elodje" - es ami mar BENNE VAN a lelkeben ???
Ezek az élet nagy kérdései. Azért vagyunk a Földön, hogy tanuljunk,
fejlődjünk. Ez az iskola a szellem számára. De amint írtam amit már tudott
ezelőtt, azt könnyebb megtanulnia újra. Valószínűleg ez az oka a zsenik
kialakulásának. Könnyebben tanulnak.

>Ha en isten lennek, ennyire pazarlo modszert biztos nem alkalmaznek.
De nem vagy :-)
Sloan

> Mindenki nagy bizonyossaggal hajtogatja,
> hogy az aura lefenykepezheto. Konkretumokat kerek!
> Datumot kerek, orszagot, varosnevet, utcat es hazszamot,
> kutatokozpont nevet, kutatocsoportvezeto nevet, modszert.
> Es magukat a fotokat is szivesen latnam.
> Hogyan is mukodik az a fenykepezo?
> Szo nincs arrol, hogy ketelkedne'k az auraban...
Szerintem inkább menj el egy olyan helyre, ahol ki lehet próbálni a gépet.
Én legutóbb a sportszigeten láttam. Ezt már írtam is másütt. Beszélj a
kezelőjével, biztosan öbbet tud majd mondani. Mindenesetre fotót készít. Ha
beszélsz egy látóval, és megkérdezed a színekről, és ugyanazt mondja, mint a
gép, akkor nem kamu.
Sloan

Sziasztok!

Ki tud felvilagositast nyujtani, a M.M- hiradastechnikai
boltokban (piros fekete) kaphato 50eFt koruli csillagaszati
tavcsovek. Mit tudnak? (technikailag es laikusoknak egyarant)

Illetve, tudtok-e olyan helyet, ahol esetleg ugyanilyen
tipusu tavcsoveket ki lehetne probalni vagy esetleg berelni?

Valaszokat elore is koszonve a kovetkezo cimre varom:



Koszonettel.

Sziasztok Tudosok!

Pliiiz, mostmar nyogjetek valamit az elhajlo gravitacios problemamra, mar tobbs
zor beirtam, de semmi reakcio, pedig ha igaz, nem gorbul miatta a terido. :)))

Ha a tomeg elhajlitja (ergo fokuszalja/arnyekolja) a gravitacios teret is, akko
r miert allando az olom fajsulya? Vagy a Nesquik-kakaoe, mindegy.
Mert ha pl. egy feketelyuk gravitacios tere is egy akkora teste', mint amekkora
nak a feketelyuk latszik az elhajlitott fenyen keresztul (tehat szingularitas-m
eretu, pontnyi), tehat ha elgorbiti a teridovel egyutt a gravitaciot is, amely 
"tartomanyban" azert raadasul a feketelyuk igencsak feher, akkor ez arnyekolast
 jelentene egy reszecskecsoport eseteben, tehat az olomgolyo kulseje arnyekolna
 a belsejenek gravitacios mezejet (ahogy a bolygo is, ami az olomgolyot vonza),
 tehat a meretevel aranyosan csokkenne a fajsulya.

Marpedig nem csokken, azaz a gravitacio nem gorbul, akkor a terido sem, legfelj
ebb az elektromagneses hullamok palyagorbeje.
Ez igy elegge barnacsikos alsogatya, amit mostmar tisztazni kene, nem pedig a s
zennyestartoban tarolni. :-DD

Masik aspektus: A gravitacio egyenes vonalu vektor. Ha gorbul a terido, valtozi
k a vektor iranya, tehat energiaja, mellyel megvaltoztatja a test helyzeti ener
giajat. De ez nem tortenik, mert akkor igy szamolnank a gravitacios vektorokat,
 illetoleg akkor a gravitacio arnyekolhato lenne, ami fajsulyvaltozast okozna. 
De nem okoz.
Mi a megoldas?

Udv: Endre