OK!

Kuldhetek Neked (és Torok Istvannak) egy kb. 80 kB-os
.pdf-et, mire mesz vele copy/paste-val?
Az Abbyy Fine Reader is (Pedig az nagyon joooo!) csak zagyvasagot
produkalt.:-( Meg az osszes konvertalo amit probaltam.

Udv Pali

>A PDF ugy van kitalalva, hogy csak olvasni / kinyomtatni tudd.
>Elvileg nem lehet belole mas formatumba kinyerni a szoveget.

Kapitalista jol kitalalja, orosz meg jol feltori...
Vagyis ELCOMSOFT a varazsige!

Sziasztok!

>ha tudsz olyan fenykepezogepet, amelyik kepes
>CD-t irni, akkor azt aruld mar el.

A Sony gyartott olyan Mavica gepet, ami 8 centis CD-R lemezre irta az
allokepeket, nem floppy-ra vagy kartyara. magam is lattam ilyet mukodni.

Egyebkent az emberek azert irjak a kepeket CD-re, mert a legtobb kommersz
gepen a kartya nyilasa az elemfedel alatt van es ha sokat nyitogatod a
fedelet, letorik, mert persze az egesz tiszta muanyagbol van. Szoval elobb
USB->PC->CD-RW es csak utana bedugas az elohivo gepbe.

Masreszt, ha a CD lemez elveszik, buktal kb. 200 forintot. Ha viszont az a
belyegnyi kis memoria-kartya eltunik, minimum 10eFt-ot veszitesz vele.

Udv: Feher Tamas.

Sziasztok!

Szeretnék néhány információval szolgálni én is a témához. Gyakran
felmerül ilyen és hasonló probléma.

Kezdjük az elején:
1) Létezik olyan program, hogy Adobe Reader. (Régebben Acrobat Reader
volt, gondolom a félreértések végett változtatták meg a nevét.) Mint
már írták mások is ezzel olvasni lehet a PDF file-okat. + Az
engedélyezett szolgáltatásokat. Pl. nyomtatás, kijelölés, stb. Ezeket
későbbiekben említett Adobe Acrobat-tal lehet beállítani, hogy miként
történjen. Meg lehet csinálni akár azt is, hogy úgy nyíljon meg, mint
egy PowerPoint prezentáció, az oldalak átúsztatásával, stb. De akár
azt is, hogy csak jelszó beírásával lehessen megnyitni a dokumentumot.
Akár űrlapot, és bizonyos interaktivitást is lehet vinni PDF
dokumentumokba, amit szerver oldalon fel lehet dolgozni.

Figyelem! A Readerből is kétféle verzió létezik.
http://www.adobe.com/products/acrobat/alternate.html
A Basic és Full verzió. Ebbe nem nagyon mélyedtem bele, de elsőre a
full verzió az kezeli az Acrobattal létrehozott *.PDX index file-okat,
míg a basic nem. Ez utóbbinak annyi a jelentősége, hogy pl. egy több
ezer oldalas katalógusnál ha keresel valamit hagyományos kereséssel
1-2 percig is eltarthat, gép sebességétől függően, míg index file-lal
tizedmásodpercben mérhető a keresés sebessége. Csak megjegyzem, hogy
legutóbb 1-2 hónapja amikor letöltöttem a magyar még basic volt, annak
ellenére, hogy a full felsorolásban található. Bár az élsimítása szebb
az előző verzióknál, de a vonalstílusokat bizonyos esetekben hibásan
értelmezi. Van még mit javítani rajta


2) Adobe Acrobat
Tulajdonképpen ez egy szoftvercsomag. Része a Distiller, a Catalog, és
régebbi verzióban volt egy OCR is, de magyar nyelvhez elég buta volt.
Ebből a 6-os verziótól kezdve van Standard és Professional verzió.

A tudásukról összefoglaló táblázatot itt lehet olvasni:
http://www.trans-europe.hu/product.cfm?id=116

Tulajdonképpen az Adobe úgy készíti az összes PDF file-t, hogy
létrehoz egy postscript file-t (szintén ő találta ki nyomdai célokra,
de ez más téma) és azt "desztilálja" a Distiller programmal PDF-é.
Rengeteg dolgot lehet beállítani, legfőképpen azt, hogy hogyan kezelje
a fontokat. Magyar nyelvnél javaslom, mindent ágyazzunk be, akkor nem
lesznek kalapos ő és ű betűk. Biztosan mindenki találkozott már
ilyennel. Természetesen ez file-méret növekedéssel jár.

A Catalog készíti a fentiekben említett index file-okat.

Az Acrobat pedig ezt az egészet összefogja, és a fentiekben említett
dolgokat teheti hozzá. Itt már lehet RTF-be menteni. Táblázatokat
sajnos nem viszi át. (Nem tudom az RTF specifikációját, lehet, hogy
nem is tartalmazhatja.)

És elérkeztünk a SUBJECT-beli kérdéskörhöz.
Nem egyszerű, de nem lehetetlen. Ha le van tiltva a nyomtatás és nem
ismerjük a jelszót, nem nagyon tehetünk semmit a fenti programokkal.
Még Acrobattal sem. Viszont létezik egy Advanced PDF Password Recovery
szoftver. http://www.elcomsoft.com/apdfpr.html Ez vissza tudja fejteni
a jelszót és utána már lehet nyomtatni, kijelölni, stb. Nem ingyenes!
Sajnos találkoztam már olyannal, amit nem tudott. De az lehet, hogy
hibás file volt.

Ha táblázat is van a dokumentumban, és innen már személyes
tapasztalataimat írom le, nekem leginkább a Scansoft Omnipage szoftver
jött be, de hál' Istennek nem sokszor kellett, mert az sem
100%-os. A működési elve roppant egyszerű. Képet készít a PDF-ről és
azt értelmezi. Speciális fontoknál ez nem az igazi sajnos. Próbáltam
már PDFtoWORD és hasonló programokat is, de nekem azok nem jöttek be.
Javaslatom, hogy a PDF-ből csinálj képformátumot olyan maximális
felbontással, amit a fenti OCR program még beolvas, és próbáld meg azzal.
Jobb felbontásnál pontosabb a karakterek felismerése. Lehet más OCR is.

Mivel a PDF nagyon speciális tömörítést használ, szerintem nem is lesz
100%-os program soha. Van egy olyan érzésem, hogy túl jól sikerült az
algoritmus. De lehet, hogy ehhez a PostScript specifikációnak is köze
van és nem lehet 100%-ban visszaalakítani. Ha belegondolok a
Postscript arra való, hogy adott nyomtatón egy képinformációt ezred
milliméter pontosan létre tudjon hozni. Ezért találták ki, mint
leírónyelv. Ha az nem jó, akkor új Postscriptet kell írni.
Belejavítani már szinte lehetetlen. NA EZ LETT TÖMÖRÍTVE ÉS KÉSZÜLT
BELŐLE A PDF FORMÁTUM. Ez mindent megmagyaráz, hogy miért nehéz
visszaalakítani.

Azért megjegyzem, hogy az újabb Adobe programok (Illustrator) már tud
olyat, hogy úgy ment PDF-be, hogy azt meg is tudja nyitni és
szerkeszthető tovább. DE ITT A LÉNYEGE VESZIK EL A PDF-NEK: A MÉRETE!
Ugyanis beágyaz minden információt a file-ba ami a további
szerkesztéshez szükséges. Szóval az már csak PDF-nek álcázott
illustrator formátum. Lehet, hogy más programok is tudnak ilyet és
adott esetben éppen szerencséd van, éppen az a grafikai program ezt
tudja és úgy lett elmentve. Nem ismerem őket, de lehet hogy az összes
konkurens (Freehand, CorelDraw) is tudja ezeket. De magából a PDF
file-ból ezt nem lehet kideríteni. (Én még nem jöttem rá!)

Bár nem tartozik a SUBJECT-hez ez se, de én PDF file-t WORD-ből a
PDF Creator https://sourceforge.net/project/showfiles.php?group_id=57796
szoftverrel készítem azokon a gépeken, ahol nincs Adobe Distiller.
Nem tud annyit, mint az Adobe-é de elég jó.

ENNYI!

Remélem segítettem néhány dologban, akik ezt már mind tudták
azoknak ezer bocsánat hogy feltartottam őket.


Üdvözlettel: Józsa Károly

"Aztan egyszercsak kopp... Ugyanis a sok fuszal es
 egyeb reszlet miatt a kepek joval nagyobb helyet foglaltak."

Most ezt nem tudom hova tenni mert a jpeg kepformatum merete nem igazan
fugg attol hogy mi is van azon a kepen (fugg a szinmelysegtol a merettol  felbo
ntastol -ugy tudom )
 a tiszta hofeher semminek is akkora a merete Mint fuszallal es egyeb reszletbe
n gazdag kepenek.
Kerlek javitsatok ki ha rosszul tudom 

Donisli

Attila vrote:

>Udv Lista! 
>>A helyzet az, hogy at lehet konvertalni pl. az Adobe Acrobat 6.0 
>>Professional programmal. Fizetos. 

>De esetleg ujra nem gondoltatok a leg1xubb megoldasra 
>1. pdf kinyit 
>2. Select All 
>3. Ctrl+C 
>4. Uj doksi megnyit es Ctrl+V 

Dehogynem gondoltam erre, igaz, nem reagaltam elsore, 
mert tavaly mar leragtam rola minden csontot, es ugyis megvan 
az arhivumban. De amit leirtal, altalaban nem azzal szokott
problema lenni. Mint irtam, ez _nem_minden_ PDF eseteben mukodik.
Ugyanis a PDF formatum tamogatja ennek a dolognak a letiltasat is.

>Az uj doksi kinezete valoban nem teljesen olyan, 
>mint az eredeti, de piszkosul hasonlit. 

A legtobb esetben szo sincs arrol, hogy hasonlitania kell.
Hanem illeszkedne kell a szakdolgozatba, ugy mintha azt
a dolgozat iroja kovette volna el. Ebben az idoszakban diakok
tizezreinek -es meg akiket ravesznek erre- ilyesmin jar az esze...
Ez a szakdolgozat olyasmi, mint arrafele a diplomamunka.
Csak itt nem targyi dolgot kell prezentalni, hanem irott
formaban, bekotve, es egy elore meghatorozott 
kovetelmenyrendszer szerint formazva. (Amibe a forrasanyagok
nem illeszkednek bele, de hat at lehet oket formazni.)

A dolgozatok tobbsege ugy keszul, hogy az Internetrol, meg
egyeb helyekrol egy csomo szoveget es abrat osszeolloznak,
(Ctrl+C, es Ctrl+V), majd atformazzak ahogy kell.
Csakhogy a PDF esetben ez nem mindig jon ossze...

>Foleg egy kis igazitas utan.
na ja.

>Ujabb elfelejtett dologra akadtam.:-)) 
>Mert ezt e tema kapcsan, a listan meg senki sem vetette fel. :-))) 

Dehogynem, meg a TV-hiradoba is jutott nemi ido a dologra,
igaz, ott nem mondtak ki, hogy PDF...
--
Török István

Sziasztok! 
> <A PDF ugy van kitalalva, hogy csak olvasni / kinyomtatni tudd. >
> <Elvileg nem lehet belole mas formatumba kinyerni a szoveget. >
> <(legfeljebb kepkent) 

>nem tudom... lehet... biztos, hogy Te tudod jobban, de... 
>- Egy regebbi Linuxvilagban olvastam olyan indexelo programrol, 
>ami eppen tud pdf-et is indexelni. (swish-e) 
>- en gyakorlatilag ugy csinalom, hogy a Adobe Reader 6.0 
>copy to fajl funkciot hasznalva beillesztem az szovegszerkesztobe. 
>Ami altalaban megy is. - google-ban szamtalan atalakito program 
>talalhato. 
>Szoval lehet, hogy eredetileg csak olvashato/nyomtathato doksikhoz 
>fejleszettek, de mostansag ez nem 101%, hogy igaz. 

...A fotozasrol is hasonlo... khm.
A PDF formatumrol nemcsak konvertalo programok jutnak az eszembe,
hanem leirasok is, hogy aszondja van neki rendeltetese, tortenete,
stb.
Ezek az informaciok ugyanott talalhatok ahol a PDF, es a veluk
kapcsolatos szoftverek-pl. a Google listajaban is megjelennek. 
Vagy ezek csak szamomra lathatok?

A PDF formatumot arra taltak ki, hogy:
legyen egy tobb operacios rendszer alatt is egyszeruen olvashato
fajlforma, azaz, hordozhato legyen. Ma mar ez nem allja meg a 
helyet, mert a mai PDF-eket DOS alatt, vagy 16 WIN alatt nem 
lehet olvasni, nem adtak ki hozza ujabb Reader-t.

A PDF formatumot, akarcsak a WORD DOC fromatumot, erdetileg
is arra talaltak ki, hogy szamitogepen szerkesztheto legyen,
am olyan szolgaltatasa is van, ami a szerkesztest megakadalyozza.

Ezen felul a PDF-nek van olyanja is, hogy le lehet tiltani
az atkonvertalast, a kijelolest, (OLE funkciok letiltasat),
es a nyomtatast is.

A PDF-hez viszont mar indulaskor keszult olvaso-megjelenito
program, hogy az is meg tudja nezni, aki nem rendelkezik
a szerkeszto programmal. Kesobb keszult a DOC-hoz is.
A DOC formatumhoz viszont hogy, hogy nem, elegge el van terjedve
a szerekeszto program-merthat ugye, az OpenOffice.Org is kepes
megnyitni. :)

Mivel a PDF falj (azaz nem papiros), konnyu szamitogeppel 
konvertalni mas formatumba, tobb mod is van erre, es a
Reader is kepes erre. Mert annak vegul is, ez (is) a dolga.

Na, de mivel a PDF tamogatja a nyomtatas, a kimasolas tiltasat,
azok, akik nem szeretnek, hogy a dokumentumukat mindenfele
formaban felhasznaljak, hat azok elnek is eme lehetoseggel.
--
Török István

 irta: 
>>> 100-120e HUF korul mar nagyon jo digitalis kaphato, es egy jo analog 
>>> is 80-100e HUF korul van. 
>>Kozepes inkabb. 

>Ezek szerint egy Canon 3000, vagy egy Nikon 50/60F az csak kozepes? 
>En azt hittem ezek jo gepek. Ugy tunik ismet tevedtem. 
>Udv
>LEvi

Hat jonak jo gepek azok, bar a Canon-t nem specikikaltad 
bovebben, de az alapkiszereles optikajanak a fenyereje
hagy nemi kivannivalot :), attol fuggetlenul, olyan
csaladifotozas celokra meg tul jo is. A Nikon optikjanak
altalaban jobb a fenyereje, mint ugyanabban az arban
kaphato Canon esetben. Ugy tudom, mindkettonek tobbpontos
a fenymeroje, es elektronikus oldalrol csak a csucsgepek
kinalnak tobbet.

Ami azt illeti, lehet igazi profi filmes gepet kapni ennyiert,
csak nem a legujabb modellre kel koncentralni, es le kell
mondani olyan dolgokrol, hogy garancia, meg hasonlok => ebbol
kovetkezik, hogy hasznalt is lehet, es akkor nem kell mindjart
a legnagyobb bolthalozathoz menni, meg ilyenek.

En tudok egy helyet (Budapesten), egy maszek fotoelohivo es
fotocikk kereskedorol van szo. Ott lattam tavalyelotti 120ezres
AF nem tukorreflexes modellt 25 ezerert is, igaz, meg volt kopva az 
aljan egy kisse a kistigrisesezust foncsor. 
Kicsit dragabber cserelheto objektives tukorreflexes
Minolta is volt (nem tudom a tipusat).

A digitalis gepeket (marmint a profi kategoriat) viszont 
nem nagyon szoktak elvinni a bizibe, mert a digitalis mania
fuggoseget okoz. :)

A filmes hasznalt gepek eseteben a legnagyobb dilemma az, hogy
hanyszor kattintottak mar vele. Mert a mechanika kopik, es
altalaban olyan 10ezer exponalasra vannak hitelesitve a gepek.
Namarmost, ha azelott egy fotoriportere volt a gep...
--
Török István

>Istvan irta: 

<<Mennyi egy netkapcsolat havidija? Nem olyan hazi, 
hanem olyan ami hivatalosan tobb gepen egyidoben is elerheto?>> 

>Nem ertem egeszen.Miert nem jo a hazi? 

Nos, azer, mert nem hazi interneteleresrol van szo.
Hanem nyilvanos szolgaltatasrol. Mar csak elviekben
sem ert mindeki egyet azzal, hogy ne legyen minden 
szabalyos, ugymint ahogy azt is szem elott tartjak
ott, /nagyon helyesen/ hogy nem megvasarolt
programot sem telepitenek a gepre. De ha nem ez lenne,
vannak "joakarok" arrafele is, es leven nyilvanos
szolgaltatas, nem lehet megtiltani senkinek, hogy odamenjen
a gephez szambavenni, hogy mi van rajta.

De ez mind nem erdekes, modemes eleres lehetseges csak,
aztat meg ugye, megosztani nem erdemes.

>Lehet,hogy nalunk maskepp van? Van egy 512-es hazi kapcsolatom,
>routerrel. A szolgaltatomat nem erdekli,hogy egy gepet hasznalok 
>512-vel avagy 10 gepet 10 x 51.2-vel. 

Aha. De ugye nem telehazat uzemeltetsz, es nem penzert
arulod /vagy ami "meg rosszabb", ingyen teszed kozze
a nagyokozonseg szamara az internet elerest?
--
Török István

U.I. Hunter, a Te levedre majd akkor valaszolok, ha megjon a TEXT
GURU, mert mer megint keslekedik, es mar unom a korulmenyes
szerkesztgetest... :-P

> az alábbiakat írta a következo 
>üzenetben news:... 
>> > >Felado :  
>> >Idopont: Tue Jul 6 00:34:13 CEST 2004 GURU #3421 
>> > >> szakertok szerint karacsonynal sokkal elobb nem is nagyon lesz. 
>> >hogyne lenne kispofam, 2500 Ft 
>> >> '''''''''''''' 
>> Bocs, de ez nem az ovoda. 
>> Itt legy szives felnott embernek tekinteni levelezotarsad! 

>Az otthoni stilusodra senki nem kivancsi, te fideszbuzi. 
>Ez nem a germam telefontarsasag, ott jatszd azt agyad, 
>mashol ugysem tudod. 

Volt egyszer egy Keskar. Nem tudott elegge elbujni.
De hogy Te mit kapsz majd ezert!
--
Török István

Hi!

Istvan:
Melyik digitalis gep tud CD-t irni?
Csak nehany pelda: Sony Mavica CD-1000. Igaz
ez egy regebbi 2MP-es gep, 10x-es optikai zoomal,
vagy pl. Sony MCD-500, 5MP, 3X zoom, Super
HAD CCD.

Egyebkent memoriakartyan nem nagyon szeretik
-en sem- tarolni a fenykepeket. Kell ott a hely az
uj kepeknek... (Es nem is lenne tul gazdasagos,
foleg amikor esetleg RAW-ba ment az ember fia).
En pl. DVD-n tarolom a kepeket, mert meg az is
eleg gyorsan (kb. 1 honap alatt) megtelik.

Udv: KTTech


---
Outgoing mail is certified Virus Free.
Checked by AVG anti-virus system (http://www.grisoft.com).
Version: 6.0.717 / Virus Database: 473 - Release Date: 2004.07.08.

Sziasztok!

> Ezek szerint egy Canon 3000, vagy egy Nikon 50/60F az csak kozepes? En azt
> hittem ezek jo gepek. Ugy tunik ismet tevedtem.

igen. ezek meg csak nem is kozepes gepek, hanem inkabb also
kategoriasok. Nem a tudasuk, inkabb a terhelhetoseguk miatt. Bar az is
igaz, hogy nem is a kompakt boxkamerak stilusa, egy amatornak (evi par
tiz tekercs) nagyon megfelel, kellemesen olcso aron.

NEM leszolni akarom oket, csak jelzem, hogy ha valaki _komoly_ gepet
akar venni, ami sok sok ev mulva is gep, az ne ezt a szeriat vegye meg,
hanem inkabb a 2-300e koruli gepvaz aru kornyeket. (Ha hozzafer egy
kevesse hasznalt F801s vazhaz, az kb. orok darab)

-- 
Üdvözlettel,
 Balogh Laci                    mailto: hixleveleim (kukac) freemail (pont) hu

Hello!

> aztan ha tudsz olyan fenykepezogepet, amelyik kepes
> CD-t irni, akkor azt aruld mar el.

www.sony.com

  - digital cameras
  - mavica

mindossze 400 dolcsi. :-(  

-- 
Üdv
Csaba                          mailto:

Sziasztok  !
Elnezest az OT.-ert. annyi fotozasos level volt 
egyet megkockaztatnek :
 Van egy oreg Practika tipusu fenykepezo gep.
  Az optikaja menetes . Sikerult vennem egy
   teleobjektivet csak kesobb figyeltem fel ra, 
   hogy ez bajonettes felfogatasu . Biztos hogy o is
   tipusazonos csak korabbi, vagy fiatalabb nem tudom.
   Tud-e valaki segiteni ? Allitolag van ilyen illeszto
    gyuru .A fotos bolban nem mertek biztosra igerni.
Segitsegteket koszonom 
           Gabor

On Thu, 8 Jul 2004  wrote:

> >?????
> >Telehaz nyitva mondjuk csak munkaidoben [8-16h], az teljes kihasznaltsagon
> >kb havi 17600Ft+AFA. Mennyi a havidija annak a netkapcsolatnak?
> >Netkavezo nem a koltsegeket fedezi, hanem jol megel belole...
> Nem irtatok, de gondolom szelessavu netkapcsolatrol lenne szo. Az pedig
> havonta kb 9.000+AFA. Ha szerinted havi 8600+AFA-bol jol meglehet elni,
> akkor valamit tudsz. Vagy inkabb ugy gondoltad, hogy a netkavezo tobbi
> bevetelevel egyutt (pl. kave:)) ertendo a "jol megel belole"? Nem
> kotekedesnek szantam, csak tisztazni szerettem volna.

Ha netcafe, akkor igen ritka, hogy csak 2 gep van. Es igenis lehetnek
plusz szolgaltatasok (nyomtatas, esetelg fenykep minosegben is, cdiras,
nagyobb dolgok "berletoltese", cdiras, halozatos jatekok, fax, fenymasolas
stb). Ezekre persze vastagon ra
lehet tenni a hasznot, ha az ipse beult oda, valoszinuleg ott fogja
igenybevenni.

Tehat van egy olyan szerzodes a szolgatatoval, hogy szolgaltat 768/128
Kb/s-t, amit tetszoleges gepre szet lehet osztani, a netcafe pedig erre
alapoz, beallit 10-15 gepet. Ez mar jovedelmezhet.

-- 
  NGabor

On Thu, 8 Jul 2004, baramisati wrote:

> De esetleg ujra nem gondoltatok a leg1xubb megoldasra
> 1. pdf kinyit
> 2. Select All

Ja, penzert a hulye is tud bort venni. Mi van, ha a kijeloles le van
tiltva? Akkor ha fejre allsz, akkor se tudsz kijelolni.
Ha meg igen, akkor asszem mar le van irva ez a modszer.

> 3. Ctrl+C
> 4. Uj doksi megnyit es Ctrl+V

-- 
  NGabor

     06/30/677-14-99          #Linux forever! (Debian Sid; 2.4.26)
***Ha másnak vermet ásol, úgy tedd, ha beleesel, ki tudj mászni belőle***

On Thu, 8 Jul 2004  wrote:

> Szoval, Tibor, hidd el, nem tudhatod jobban, hogy mit gondol
> Hunter, meg aztan ha tudsz olyan fenykepezogepet, amelyik kepes
> CD-t irni, akkor azt aruld mar el.

Az elso felevel egyet ertek, mas gondolatat nehez kitalalni (lasd meg:
nema gyereknek hig a leve). CD-iros fotomasinarol se tudok. De:

>
> Ott arrol volt szo, hogy bemegy a geppel, a Flash kartyaval
> a fotoszolgaltatohoz, vagy elkuldi Net-en.
> Az, hogy neked van CD irod, az kit erdekel? Erted... ;-)

Epp az a lenyeg, hogy nem tud tavolsagi okokbol bemenni a fotolaborba.
Tetelezzuk fel ismet, hogy akinek olyan digitalis gepe van, aminek a
felveteleit erdemes elohivni, annak van viszonylag normalis, erkolcsileg
nem elavult gepe. Az utobbi idoben egyre kevesebb "modern" gept latok
cdiro nelkul. A cdirok ara mar annyira megkozelitette az olvasoet, hogy
keves kiveteltol eltekintve mar azt tesznek uj gepbe (vagy ha nem cdirot,
akkor cdiro-dvd kombot, esetleg kicsit tobbert dvdirot).

Es hogy miert cd-n kuldi? Egyszeru. Mekkora egy cd kapacitasa? 650-700 MB.
Mennyi az ara? 150-300 Ft. Mennyi egy atlagos memoriakartya (tudom, hogy
ilyen nincs) kapacitasa? 64-256 MB. Ara? 5-50ezer. Azert mintha lenne egy
kis kulonbseg.
Tehat cdre kiir, szagos levelke mellekel a  labornak, hogyaszongya:

T. fotolabor,

kerem dolgozzak ki a mellekelt cdrol a "Odonke meggyet szed es leesik a
farol" nevu konyvtarban talalhato 15 kepet 9x13-as meretben, es postazzak
az alabbi cimre. Problema eseten hivjak a kovetkezo telefonszamot.

Ezekutan mar csak a fizetes van hatra, vagy utanvet kuldik, de azt se
tartom elkepzelhetetlennek, hogy banki atutalassal is lehessen fizetni
(sose probaltam).

> (Meg ne sertodj)
>

(Te se, es ugy altalaban senki se :-)))

> Kulonben is a CD iras egy felesleges muvelet, ha mar /digis
> gep/ csak akkor relevans, ha azon akarjuk hosszabb tavon
> tarolni a dolgokat. Ahhoz, hogy a szolgaltato kinyomtassa,
> mi a turonak kell meg CD-re is irni a kepeket?

Miert ne tarolhatnank a jol sikerult kepeket? Meg nem romlik, enni nem
ker, nem sok helyet foglalnak. Aztan meg ha rajossz, hogy megiscsak jo
volna megnezni, hogy Odonkenek a jobb, vagy a bal laba torott el a leeses
miatt, akkor ott van az archivum :-))

-- 
  NGabor

On Thu, 8 Jul 2004  wrote:

> A PDF, ha le van tiltva benne a nyomtatas, a kijeloles, akkor:
> (Holmi keruloutas technikakat leszamitva), az Acrobat Reader
> ennek ellenere kepes azt atszerkeszteni? Mert akkor soha nem fogom
> megvenni... meghat semmi ertelme az egesznek.

Itt a szezon fazonnal valo keveresenek tipikus esete forog fenn. A Reader
a kijelolheto dolgokat se tudja atszerkeszteni, de legalabb nem kell
megvenni, free.
Az Adobe Acrobat tudhatja szerkeszteni, de gondolom az ilyen "csak
kepernyorol olvashato" pdf-eket jelszoval vedik az atszerkesztes ellen. A
jelszo nelkul nem tudod modositani, gondolom en...

-- 
  NGabor

Hali,

>Mar csak annyit, hogy ezzel nem art vigyazni. A gepem a hozza kapott
>kartyara elvileg 226 JPEG kepet tud tarolni. En vigan elmentem egy erdei
>utra, kattotgtattunk is rendesen minden ize-bigyora, hogy majd ugyis a
>haromnegyedet kidobjuk. Aztan egyszercsak kopp... Ugyanis a sok fuszal es
>egyeb reszlet miatt a kepek joval nagyobb helyet foglaltak. Lehet hogy ez
>csak az en egyszeru-mint-az-ek gepemmel problema, de lehet hogy nem...

Ezt nem egeszem ertem. En ugy tudtam, hogy a kartyak kapacitasat MB-ban
adjak meg, nem kepben. :) Persze szerintem Hunter csakk viccelt. Az en 128
MB kartyamra egy eskuvoi buli alkalmaval (zommel este fenykepeztem) siman
felfert 150 kep + kis video (ugy tunik a fekete = 0). Szoval persze, hogy
fugg a kep merete az informaciotol. Nalam (max. felbontasban) kb. 500kB -
1.4 MB kozott szorodik, de jellemzoen 750-900kB korul van.

Udc
LEvi

HIX GURU #3424, :
 >>Netkavezo nem a koltsegeket fedezi, hanem jol megel belole...
 >Nem irtatok, de gondolom szelessavu netkapcsolatrol lenne szo. Az pedig
 >havonta kb 9.000+AFA. Ha szerinted havi 8600+AFA-bol jol meglehet elni,

Mondjuk az igaz, hogy nem tudom, mostanaban mennyi a tarifa a netkavezokban.
Amikor egyszer beultem egy helyre kiprobalni a KDE feluletet, akkor 40
percert es a kaveert fizettem kb 600Ft-ot.
Es mivel sehol egy cd-iro a gepekben, feltetelezem, nem vettek nagy
letolteseket is lehetove tevo adatvonalat, hanem valami egyszeru
savszelesseget osztanak szet arra a nehany gepre.
Tehat nem a havi 8600Ft+AFAbol lehet megelni [nem is ertem, hogy gondoltad
ezt], hanem abbol az osszegbol, amennyiert a szolgaltatast tovabbadod.
-- 
Udv,
           Hunter       http://vnet.hu/huntah/       -[HE 1.2beta1;]-

Az általad javasolt megoldás csak akkor működik, ha az eredeti pdf állomány
készítője nem védte azt le másolás ellen. Ha igen, nem működik a "szöveg
kijelölése" gomb a Readerben.
István

>>A helyzet az, hogy at lehet konvertalni pl. az Adobe Acrobat 6.0
>>Professional programmal. Fizetos.
>
>De esetleg ujra nem gondoltatok a leg1xubb megoldasra
>1. pdf kinyit
>2. Select All
>3. Ctrl+C
>4. Uj doksi megnyit es Ctrl+V

A CD-re írásnak pl. az az értelme, hogy meg tudjam mutatni a fotóimat a
barátaimnak. Nekik ehhez mindössze egy TV-re és egy asztali DVD-lejátszóra
lesz szükségük, ha CD-n tudom vinni az anyagot...

>Kulonben is a CD iras egy felesleges muvelet, ha mar /digis
>gep/ csak akkor relevans, ha azon akarjuk hosszabb tavon
>tarolni a dolgokat. Ahhoz, hogy a szolgaltato kinyomtassa,
>mi a turonak kell meg CD-re is irni a kepeket?

> meg aztan ha tudsz olyan fenykepezogepet, amelyik kepes
> CD-t irni, akkor azt aruld mar el.
Peldaul a Sony Mavica sorozat jopar darabja. Tobb eve letezo megoldas.

> Kulonben is a CD iras egy felesleges muvelet, ha mar /digis
> gep/ csak akkor relevans, ha azon akarjuk hosszabb tavon
> tarolni a dolgokat. Ahhoz, hogy a szolgaltato kinyomtassa,
> mi a turonak kell meg CD-re is irni a kepeket?
A negativot is a szemetbe dobtak miutan megkaptak a nagyitasokat? Mert
akkor valoban letorolhetik a memoria kartyaikat. (Ha arra gondoltal,
hogy tarolasra jo a vinyo is, az persze mas teszta, de digitalisnal
javasolt min. 2 peldanyban tarolni a kepeket, hasznos tud lenni az a
CD vagy DVD iro...)

Udv,
 kbalazs

ui: sok okosat olvastam toled mas temakban eddig, most viszont ugy
tunik, hogy tevedsz. Nincs ezzel semmi baj, senki sem erthet
mindenhez.

En sem dicsekedni akarok, de akkor te sem a legalacsonyabb arat kinalo
orszagban elsz. :-) Nalunk havi 5000 forintnyi osszeg a korlatlan GPRS,
7500-ert pedig korlatlan mobil 153 kbps internet van (CDMA). (Az arban
benne van a kartya is 1 eves elofizetes eseten.)

Udv,
 kbalazs


> Udvozletem GURU-k
> 
> Akkor nalatok eleg jol szivatnak benneteket,
> nalunk ez  6000 Ft-nek megflelo osszeg/ho es 1000 Mb-kap erte az ember, ha
> elhasznaltad akkor  210 Ft/Mb. ORANGE
> 
> A masodik szolgaltato pedig 7500 Ft/ho es korlatlan adatmenyiseg a
> letoltheto. EUROTEL
> 
> szal nem dicsekedni akarok, de nalunk ez van - csak, hogy tudjatok.
> 
> udv, Zsolt

Hello,

Blagh Laci irta:
>Szoval lehet, hogy eredetileg csak
>olvashato/nyomtathato doksikhoz
>fejleszettek, de mostansag ez nem 101%, hogy igaz.
A PDF az egyfajta lapleiro nyelv, amilyent pl. a 
nyomtatok kapnak meg a drivertol es az alapjan 
nyomjak a kepet/szoveget a papirra. A PDF, ha 
belenyitsz, nagyon hasonlit a PostScript-re. Vajon 
miert is ;-)
Vegul is az Acrobat Reader egy olyan printerkent 
viselkedik, amelyik a kepernyore nyomtat. A PDF 
szerkeszthetosege meg az Acrobattal is 
kinszenvedes, gyakorlatilag csak korrigalni lehet. 
Maga a file egy nyomtatas "eredmenye".
A formatum es a ... szomszedos jogok megtartasa 
erdekeben a file titkosithato, bizonyos funkciok 
tilthatok, amit az Acrobat Exchange sem biral 
felul. (a jelszo ismerete nelkul.)
A PDF-et a legtobb program OCR megoldassal 
konvertalja, kisebb reszben ghostscript vagy Adobe 
motor/license felhasznalasaval kozvetlenul az 
objektumokhoz fernek hozza.
Az eddig probalt shareware modszerek legtobbje a 
virtualis es egyeb memoriak gyors megtelesevel, 
vagy/es a rendszer kifagyasaval ertek veget ;-)

NZoli

hali, megprobalok rovid lenni: van wireless AP aminek kapcsolata van
egy wireless halokartyaval egy linuxos gepben. mivel a wifi kartya nem
tud bridge-t, ezert a linuxos gep mogotti LAN-t proxy arp subnettel
kotottem ossze az AP mogott levo LAN-al. ez gyonyoruen mukodik, minden
gep tud pingelni mindenkit, de van egy baj: a broadcast-ek nem mennek
at a ket LAN kozott. ezert sokminden nem muxik, foleg jatekok (war3).
hogyan tudnam megcsinalni hogy a broadcast-ek is atmenjenek a
drotnelkuli kapcsolaton? valami iptables cuccosra gondoltam, de ahhoz
egyaltalan nem ertek :( legyszi aki ismer ojan embert aki mar latott
ojan embert aki mar hallott valami hasonlorol, az irjon. minden
segitseget szivesen fogadok.
peace, bud

Istvan irta:
<<Kulonben is a CD iras egy felesleges muvelet, ha mar /digis
gep/ csak akkor relevans, ha azon akarjuk hosszabb tavon
tarolni a dolgokat. Ahhoz, hogy a szolgaltato kinyomtassa,
mi a turonak kell meg CD-re is irni a kepeket?>>

Sajnos en is a feleslegesen CD-re irasos kategoriaba tartozom.
Mivel gyozom meg magamat erre a felesleges muveletre?
Egy ujrairhato CD belekerul kb. 1-3 dollarba.(Au.)
Egy kartya tarolokepessegtol fuggoen esetleg tobbszaz dollarba.
Mi van ha a szolgaltato hibajabol a CD hasznalhatatlan lesz?
Veszek egy masik CD-t 2 dollarert,ramasolom a kepeket a
kartyarol,visszaviszem ugyanahhoz a szolgaltatohoz
(mert kozel van)vagy egy masikhoz es kinyomtatjak a kepeket.
Es mi van ha a szolgaltato hibajabol a kartya megy tonkre?
Veszek egy masik kartyat tobbszaz dollarert,ramasolom a...
Mit? :-(
Azok a kis kartyak nagyon erzekenyek.Nem nagyon szeretik
a gepbol-gepbe valo ki-be mozgatast.
A szolgaltatonal cserelodhet a szemelyzet.Keves gyakorlat,
hajra', egy rossz mozdulat es a kartya halott.
Tapasztalatom: ment tonkre kartyam mert szamitogepbe lett
beledugva,olvasasra.
Tanultam.
Csakis ha muszaj,akkor kerul ki a kartya a fenykepezogepembol. 
Udv.: Tamas

> az alábbiakat írta a következo üzenetben
news:...
>
> Te meg legy szives a kiemeleseknel vagy fix szelessegu betutipust
> feltetelezni, vagy semmilyet.
>
> Ez a stilus roppant durva.
Ez a durva
nagyon stilus

Sziasztok!

Rovidesen ujra akarom telepiteni a geptemet,
WindowsXP+SP1-el. Az a kerdesem, hogy mit javasoltok,
hogy a Microsoft honlapjarol mely frissitesekkel biztonsagi
javitasokkal celszeru az uj telepitest megspekelni?

Udv. Player

Sziasztok!

Hogy lehet a kovetkezot Excelben megcsinalni?

Van egy egyszeru fuggvenyem: C1=(A1*3)+(B1*2)

Na most ennek csak akkor van ertelme, ha az A1, B1 tartalma szam.
De en azt szeretnem, hogy ha az A1(B1) mondjuk 1, akkor a cellaban 
azt jelenitse meg, hogy "elegtelen". Ha azt irom be, hogy 2, akkor meg 
azt jelenitse meg, hogy elegseges, ha 3 akkor kozepes, ha 4, akkor jo, 
ha 5, akkor jeles, ha 6, akkor isteni stb. Ugyanarrol a cellarol van szo, 
persze.

Na es mi van akkor, ha forditva szeretnem, mondjuk mazochista vagyok 
es  beirom, hogy kozepes, de azt szeretnem, hogy  3-al szamoljon.
Remelem erthetoen fogalmaztam meg egy nagyon kezdo Exceles 
kerdeset.
Koszonettel veszek minden segitseget.

shaci

Sziasztok!

Újra internetmegosztás, de most más szemszögből. Nem egy földrajzi
helyen, hanem mondjuk egy cég két különböző városban lévő
telephelyén. Az egyik szolgáltató (a neve invivel kezdődik és telre
végződik) weblapja szerint (lásd alább) az ő üzleti ADSL csomagjaik
egy időben több bejelentkezést tesznek lehetővé. Az ügyfélszolgálatuk
ennek ellentmond, kérdés, hogy melyik az igaz. Ha van köztetek
ilyennel rendelkező, aki már tudja az igazságot, vagy ki tudja
próbálni, kérem, írja meg, hogy tényleg lehet-e egyszerre két helyről
bejelentkezni.

És az idézetek a weblapról:
üzleti csomagok: "A hozzáféréshez több számítógép csatlakoztatható.
Üzleti vagy háztartáson kívüli LAN hálózaton történő megosztás
megengedett. A hozzáférés egy időben több bejelentkezést tesz
lehetővé."

egyéni csomagok: "A hozzáféréshez egy számítógép csatlakoztatható.
Üzleti vagy háztartáson kívüli LAN hálózaton történő megosztás,
illetve szerverüzemeltetés nem megengedett. A hozzáférés egy időben
egy bejelentkezést tesz lehetővé."

Köszönet

Sziasztok!

Vettem egy PS-128 Signal tipusz riaszto szirenat, sajnos a boltban nem
kaptam hozza leirast a bekoteshez.

Ha valakinek van ilyen leirasa, kerem, kuldje el mail-ben, ha lehet.

Elore is koszonom!

Hever Zsolt

Sziasztok!

>>De bizony szemetek! Mert erofolennyel elnek vissza. Ugyanis ez akkor 
>>kell, amikor mas lehetoseged nincs! Es ez indokolatlanul magas dij.
>>De te csak fizessel. Lehet, hogy te vagy egyedul aki eltartja ezt az
>>uzletagat.
>>
>:))))))))
>Nos, a piacgazdasagban ez igy mukodik. 
>Es ez igy van rendjen, ha tetszik neked ha nem!
>A miertekrol mondjuk egy kozgazdasagi szakkozepiskolast kerdezz meg.
>Korrekt valaszt fogsz kapni, ha mar legalabb harmadeves.
>A guru nem az a hely ahol megkellene ve'denem gazdasagi rendszerunket, 
>ezert reszemrol itt vege.

Persze ez igy tul egyszeru. Nem szukseges mindent elfogadni azzal, hogy
ilyen a rendszer, mert a monopoliumokat es a kartellezest - es sok minden
egyebet - a torveny bunteti. Lasd Microsoft esete az EU-val. Emellett az
allampolgar is buntethet: nem vesz meg olyasmit, amivel nem ert egyet. En
pedaul hasznosnak tartanam a telefonszam-kijelzest a vonalas telefonon is,
de ezert egy fillerrel sem vagyok hajlando tobbet fizetni.

Torok Arpad

OFF/ON

Szia Marton!

>En informalasi szandekkal valaszoltam a feltett kerdesere.
>Mivel en is csak ember vagyok, nem tudhatok mindent, ezert eselyes volt 
>(ugyanugy, mint barki masnal), hogy tevhitben elek. Azt kuldtem el
valasznak, 
>amit en tudtam. Nos, rosszul tudtam van ilyen, bocsi, azota mar tobben 
>kreativ hozzaallassal leirtak a "jo" valaszokat is.
>De az eletemben eszembe nem jutott volna, hogy ha segiteni akarok valakinek

>(es nem 100%-ban igazat irok), akkor letolnak, lealaznak erte.

Minthogy nyilvanosan irtam, amit irtam es te is nyilvanosan valaszoltal
ezert itt a nyilvanossag elott kerek toled elnezest. Eszem agaban sem volt
megserteni teged (marha a leprogramozozas sertesnek szamit). Amiert azt az
apro elt, amit kiereztel szanekosan beleraktam az azert volt, mert kijelento
modban nyilatkoztal olyasmirol, amirol legfeljebb felteteles modban kellett
volna.

Amugy a listan vannak egyparan akik programozok es megsem hasznaljak a
cegjelzesuket a maganlevelezesukben, de hat ez a te maganugyed.

Meg egy utolso, szinten nem serto szandekkal: minthogy programozo vagy
illene es tanacsos is melyebben ismerni a szamitastechnika trendjeit es
masok eredmenyeit, programjait is, hogy ne hasonlits az egyszeri
asztaloshoz, aki vilag eleteben fiokokat gyart es el sem tudja kepzelni,
hogy szekrenyt is tudna kesziteni.

Amugy en is ajanlottam egy jot, a kedvencemet a Konvertor-t.

Torok Arpad (laikus)

OFF/OFF

A problema megoldodott.

Koszonom mindenkinek, aki segiteni probalt. Nev szerint
nem sorolnam fel, nehogy kimaradjon valaki.
A jo valasz masok okulasara:

      Set objExcelApp = Excel.Application
helyett
      Set objExcelApp = New Excel.Application
tehat "csak" a new hianyzott.

Zoli

Torok Istvan irta a GURU #3424 -ben: 
>meg aztan ha tudsz olyan fenykepezogepet, amelyik kepes
>CD-t irni, akkor azt aruld mar el.

CD-re iro digitalis fenykepezogepekrol itt (is) talalsz angol nyelvu 
informaciot (hosszu a link, egy sorba irando):
<http://www.sonystyle.com/is-bin/INTERSHOP.enfinity/eCS/Store/en/-
/USD/SY_BrowseCatalog-
Start;sid=tn_2pIaGuJf2u8ZrSV78r8mXZc7elDUcLRs=?
CategoryName=dcc_DIDigitalCameras_CDMavicaDigitalCameras&Dept=
dcc_DIDigitalCameras>

Sony Mavica MVC-CD350, Sony Mavica MVC-CD500

Udv,
abapdr

Egy naiv kerdes: "regi" (=tavaly vasarolt) DVD olvaso vajon tudja 
(majd) olvasni a dual layeres DVD-ket, vagy csak a regi jo 4.7 GB-
os DVD-ket ismeri?

PEter