írta:
"...Am amint kiderul, vannak kerdesek melyek valasz nelkul maradnak.
Peldaul az Universumrol kialakult erdeklodesunk egyszeruen egy csapda.
Vonzova tesz az ismeretlen tema, de az informaciok egyszeruen a vegtelenbe
fulladnak.
  Amit azomban nem szabad elfelednunk, hogy egyeni letunk matamatikailag
egyenlo az Universumi letevel..."
Baratsagos es moderalt megszolalasaid nagyon szimpatikusak, nemcsak a
(ve'lt) tudas, hanem a kifejezes modja is nagyon fontos. Vannak akik tul ko-
molyan veszik a "hituket", ezert minden mastol szarmazo velemenyt tamadas-
nak vesznek, es veresen harcolnak ellene a sajatjuk vedelmeben, pedig nem
mehet soha teljesen biztosra az ember...
Orulok, hogy te nem ilyen vagy.
Szerintem tobbe-kevesbe felesleges olyan dologrol vitazni, majd o:lre menni,
vagy elfogultan, biztosat allitva nyilatkozni, amire talan sohasem kapunk
egyertelmu valaszt, de legalabbis most meg nagyon messze lehetunk a
megoldastol...en csak erre probaltam ravilagitani...
Tenyleg koszi.
Ja, es nem hulyultem bele  :))), csak probaltam kicsit valo vilag szerint
felfogni a dolgot...nehez...

Inhouse

Peter,

>Nekem az a tapasztalatom, hogy miota a HIX a Fotex szerverre koltozott,
>azota a torles nekem egyaltalan nem mukodik. Konnyen lehet hogy a te
>problemad is ugyanez volt.
>Mar irtam HIX Jozsinak az ugyben par honapja, egyszer visszairt, hogy
>szerinte most mar mukodik, probaljam ujra. Megprobaltam, tovabbra sem ment,
>ezt megirtam neki. Azota semmi... :-(
>Ha ezt a levelet olvassatok, az annak a jele, hogy tovabbra sem tudok
cikket
>torolni :-(

Dehogynem, csak mas a modszer.
Bekuldod a torlendo cikket megegyszer, a torles enyhe ledorongolassal
egybekotve  :-( megtortenik, utana bekuldod a javitott valtozatot.  :-))))))

A seregnel ezt ugy mondtak, hogy "a katona talalekony".

Janos

@@@ Tegnap ota mukodik a "rendes" torles is. Probaltam. -- M. L. moderator @@@

Kedves Lista!

 irta:

> En mellesleg nem tudok egyetlen modszert sem, amivel a
> CO2-t meg lehetne kotni ekkora skalan (erdosites megkot
> valamennyit, de keveset).

En az Elet es Tudomany elozo szamaban (LVI. evfolyam 38. szam, 
http://www.eletestudomany.hu/eltu/g_hireink5638.html#567) volt errol szo. 
A Norvegok azt csinaljak, hogy a tenger feneken levo homokkoretegbe 
nyomjak a CO2-t. Igy valami kornyezetvedelmi adot sporolnak meg es a 
beruhazas 3 ev alatt megterul. gondolom ehhez az is hozzajon, hogy 
lenyegeben csak a csovet kellett beruhazniuk, hiszen az olajfuro torny 
keznel volt. Masreszt nagy lehetoseg van a 100 m alatti tengervizbe 
elnyeletni a CO2-t. Ez 100 evig athidalast jelentene, mivel ott lenn mar 
nagyon pici homersekleti gradiens ezert csak nagyon ritkan jon fel az a 
viz.

Udv From:, a NOx

@@@ A meszvazas tengeri elolenyek meg le vannak sz...va. -- M.L. hirtelen @@@

Sziasztok!


>> Teljesen siman el tudom kepzelni az elet spontan
>> kialakulasat.

> Elenk fantaziad van.

Az olvasas jot tesz a fantazianak :-)))

------

Ganti Tibor: Az elet altalanos elmelete (Muszaki konyvkiado, 2000, kb. 
200 oldalas ismerteto a chemoton elmeletrol.)

Nehany kiragadott reszlet:

"(Hidvegi Mate 1981-ben, 10 evvel a chemoton elmelet elso publikalasa 
utan) mintegy szaz reakciolepest tartalmazo halozatot fejlesztett ki, 
ezaltal egy konkret es komplett chemoton-anyagcsere-halozathoz jutott.

A teljes halozat minden vegyulete megduplazodik ket osztodas kozott. E 
prebiotikus chemoton formaldehidet, cianhidrogent es ammoniat eszik, 
karbamidot es szendioxidot bocsat ki anyagcseretermekkent.

 .... meggyozodesunk, hogy ugyanaz az absztrakt rendszer nagyon sokfele 
konkret kemiai uton valosulhat meg, s ez csak egy a sok kozul. Azt 
viszont ez a munka ketsegtelenul bebizonyitotta, hogy a chemotonelmelet 
segitsegevel spontan keletkezo, az eletre jellemzo tulajdonsagokat 
mutato, programvezerelt, szaporodo fluid automatak egzakt es konkret 
modon tervezhetok akar iroasztal mellett is, ha a megfelelo adatok ismertek.

(Ha abbol indulunk ki), hogy az elo rendszerek fluid masinak, akkor a 
biogenezis egyszeri csodabol mindjart a kemiai torvenyek altal 
iranyitott szuksegszeru folyamatta valik, amely a tudomany egzakt 
modszereivel nyomon kovetheto."

------

z2

Tisztelt Listatarsak !

********************************

Az EGESZSEGUGYI HIRLEVEL 2001.09.26. szamabol

Az elso oceant ativelo mutet

New Yorkban dolgozo amerikai sebeszek sikeresen eltavolitottak egy holgy
epeholyagjat. A paciens ekozben Franciaorszagban fekudt.

Rutineljaras volt. A 68 eves holgy mindossze otvennegy percet toltott
egy strasbourgi mutoben, hogy megszabaditsak beteg epeholyagjatol.
Csupan egy dolog volt szokatlan: az operaciot vegzo sebeszek a mutet
alatt New Yorkban tartozkodtak.

Ez volt az elso "transzatlanti mutet", amelyet emberen hajtottak vegre.
A beavatkozasra mindossze ket honapot kellett varni azutan, hogy hat
allatkiserlettel bizonyitottak megbizhatosagat (ezekben serteseket
operaltak). Az operacio soran komplikaciok nem leptek fel.

A mutoben felvett videojelek nagy sebessegu optikai kabeleken jutottak
at az ocean tulso partjara, ahol az amerikai sebeszek egy szamitogepes
feluleten utasitottak a beavatkozast vegzo, 7000 kilometerre levo
robotot.

"Bamulatos lehetett latni, amint a mutoben hirtelen mukodesbe jottek a
sebeszeti eszkozok, anelkul, hogy az ott tartozkodo orvosok egyike is
hozzajuk ert volna" - mondta Jacques Marescaux, a Louis Pasteur Egyetem
munkatarsa. Marescaux egy negyvenfos csapattal - sebeszekkel,
altatoorvosokkal, robot- es telekommunikacio szakemberekkel - vegezte el
a "telemutetet".

A beavatkozas vegeredmenyben a laparoszkopias mutetek egyik specialis
esetenek szamit. Ezeknek az opreacioknak az a lenyeguk, hogy az orvosok
minimalis szoveti roncsolassal hatolnak be a beavatkozas helyere egy
olyan eszkozzel, amelynek vegen a sebeszeti eszkozok mellett apro kamera
is talalhato. A laparoszkopia szamitogepel tamogatott valtozataban a
sebeszeti muszeregyuttest mar robotok mozgatjak, a sebesz
kezmozdulatainak vezerletevel. Innet mar csak egy lepes volt az, hogy a
szokasos par meteres tavolsagot tobb ezer kilometerre noveljek - az
eljaras lenyege ugyanaz maradt.

Az eljaras rovid tavu gyakorlati jelentosege az lehet, hogy egy-egy
mutet soran lehetoseg nyilik a fizikailag egyebkent tavol tartozkodo
specialistak aktiv reszvetelere. Jelenleg ilyen helyzetekben csak
tanacsokat lehet kerni toluk. A tavolabbi jovoben elkepzelheto elzart
vagy megkozelithetetlen helyen levo serultek - peldaul katonak - ilyen
modon torteno operacioja.

A szakemberek mar korabban felvetettek az ilyen nagy tavolsagu operacio
lehetoseget, de eddig a kommunikacios kapcsolatok ehhez nem voltak eleg
gyorsak es megbizhatoak. Az informacio veges terjedesi sebessege
(maximum
fenysebesseggel) behatarolja a hosszu tavu alkalmazasi lehetosegeket is,
mivel egy-egy kritikus helyzetben akar egy masodperces keses is
katasztrofat okozhat. Az idobeli keses jelenleg 200 milliszekundum volt,
ami boven a becsult biztonsagi hataron (330 milliszekundum) belul van.

Ajanlat:

WEBSURG
A mutettel kapcsolatos reszletes informaciok, tovabbi kepek, videok
kisereteben.

Origo-Tudomany www.origo.hu/tudomany

****************************************

Tisztelettel
Zoltan

Tisztelt Listatarsak !

**********************************

Az EGESZSEGUGYI HIRLEVEL 2001.09.26. szamabol

Biologiai csodafegyver: a bekamereg

Ir kutatok eredmenyei szerint a bekak merge nagyszeruen hasznalhato egy
sor betegseg, peldaul a keringesi zavarok es a rak ellen.

A Chris Shaw vezette kutatocsoport (Ulsteri Egyetem) esoerdei bekafajok
ragadozok ellen termelt mergenek feherjeit elemezve felfedezte, hogy

- dramai modon, akar 50%-kal is csokkentik a magas vernyomast;
- megakadalyozzak a verrogok kepzodeset, ezaltal hatekonyak gyogyszerek
alapanyagat kepezhetik a melyvenas trombozis es a szivbetegsegek
megelozesehez;
- olyan korulmenyek kozott is hatnak, ahol a hagyomanyos antibiotikumok
mar nem;
- hatekonyak lehetnek a rakos daganatok es a leukemias betegsegek ellen,
s vedik a csontvelot a kemoterapias kezeles alatt.
- a novenyeket ellenallokka teszik a rovarok tamadasaval szemben.

Az egyetem kutatoi mar tobb eve vizsgaljak a vilag minden tajarol
szarmazo esoerdei bekafajok mereganyagat. A felfedezesek kozul kulonosen
igeretes az uj antibiotikumok eloallitasanak lehetosege, mivel egyre
ellenallobb bakteriumtorzsek terjednek. A bekak feherjei ujfajta modon
hatnak: beagyazzak magukat a bakteriumok sejthartyajaba, s szetrepesztik
a sejtet. E modszer ellen a kutatok szerint nem lehet rezisztenciat
kifejleszteni.

Egy eszak-amerikai faj mergeben talalt molekulak hasonloak azokhoz az
emberi hirvivo-molekulakhoz, amelyekrol tudjuk, hogy szerepet jatszanak
a tumorok novekedesenek szabalyozasaban.

Origo-Tudomany www.origo.hu/tudomany

***************************
Tisztelettel
Zoltan

Szia Jeszy!
 Az egesz Fold egy nagy laboratorium volt evmilliardokon
 keresztul es most is az, meghozza nagyon sokfele
 "laboratoriumi" korulmenyek voltak a kulonbozo teruletein
 eltero hofokok, kulonbozo osszetetelu kozetek,
 helyenkent is valtozo gazok (pl. vulkanokbol) stb. miatt.
 Elfelejted, hogy az elet kezdeteinel sokkal primitivebb, es
 egyszeubb onreprudukciora kepes szervezetek alakultak
 ki. A mai legegyszerubb bakteriumok is kb. milliard eves
 evolucio es a termeszetes szelekcio termekei.
 Ne azzal probalj ervelni, hogy egycsapasra kellene 
 olyan fejlett bonyolult lenyeknek kialakulnia, amelyek
 most elnek a foldon. A mostani szerves szintetikus
 eljarasok igazabol nem is olyan bonyolultak, csak meg
 kell tanulni a kemiat, de kifejezetten az a celjuk, hogy a
 leheto legkevesebb mellekreakcio es mellektermek nelkul,
 a leheto legnagyobb tisztasagban es olcson allitsak
 elo a bonyolult molekulakat. Egy fejleszto laborban nincs
 ido esz nelkul, vaktaban kiserletezgetni. Az evolucionak
 viszont nem volt mas valasztasa, de volt ido boven es nem
 volt fonoke aki surgette volna az eredmenyt. Te csinalod itt
 a bakugrast. Azt is elfelejted hogy a genetikai kodot
 (a DNS lancot) osszesen negy "betuvel" irta meg a
 termeszet, azok ismetlodnek kulonbozo kombinaciokban
 es hosszusagban, es van koze a kristalyokhoz is.    
> En is feltehetnem a
> kerdest: szerinted az elo sejt alkotoelemeibol egy egyszeru,
> automatikus folyamat kovetkezteben letrejon a sejt? En azt hiszem,
> hogy mar a legtobb szintetikusan eloallithato szerves molekulat is
> meglehetosen bonyolult laboratorium eljarasokkal lehet letrehozni. Hol
> voltak az elet letrejotte elott ilyen laboratoriumok? Sajnos, ezt a
> problemat az evolucio hivei a szokott logikai bakugrassal akarjak
> megoldani: "bizonyos esetekben letrejonnek szerves vegyuletek, tehat a
> valamennyi szerves vegyulet letrejohet". Egyebkent a kristalynak semmi
> koze sincs az elo anyaghoz,

> Elenk fantaziad van. Csak azt magyarazd meg, mikent lehetseges az,
> hogy az igen fejlett emberi technika segitsegevel meg nem sikerult elo
> sejtet letrehozni. Akkor hogyan johetett letre az elettelen, fejlett
> technikaval, azaz a fejlett technikaval egyenerteku folyamatok
> lehetosegevel ugyancsak nem rendelkezo osfoldon az elo anyag?
 Meglehetosen gyenge kerdeseid vannak. A valsz egyszeru:
 meg nem tartunk a tudomanynak azon a szintjen. Kb. 150 evvel
 ezelott ugyanilyen hulye kerdes lett volna, hogy miert nem
 oldottuk meg a repules problemajat, ha azt a termeszet mar
 reg megoldotta. Es meg sok hasonlo bargyu kerdest fel lehet
 tenni ma is. Egyebkent mar kozel vagyunk ahhoz, hogy
 szintetikusan allitsunk elo DNS lancokat is.
 Udv.: S. Zoli

Kedves Janos,

tegnapelott irtam ket tudomanyba szant szosszenetet, amelyek
kozul az egyik elbitangolt. Akkor meg azt hittem, ertem mire 
gondolsz az ellentmondasaidban, de most elbizonytalanodtam.
Irod:

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: *** HIX TUDOMANY *** #1600 ( 12 sor )

> Mindazonaltal ha a napbol a foton 75 millio kilometerre 4 perc alatt
> er oda, 150 millio kilometerre 8 perc alatt, akkor nehez megmagyarazni
> (nem nekem, en ertem), hogy 4 perc mulva nem feluton van, bar ez az 
> igazsag.

Szerinted hol van a foton ? 

> Ugyanez a helyzet a pi liter festekkel, amit ha betoltesz az alakzatba,
> akkor mert is nincs az egesz egyben befestve is.

Ugy erted, hogy nincs befestve (legalabbis belulrol) ? A kerdes az, hogy
milyen vastagon akarjuk befesteni. Matematikailag egy kobcenti, vagy
tetszolegesen keves festek eleg.

udv
kota jozsef

>Az atomenergiarol mar irtam, en is atomparti vagyok, de megertem azokat az
>ellenvelemenyeket, miszerint sehol a vilagon nincsen olyan barlang, amire
>szakertok irasba adtak volna, hogy "a kovetkezo x millio evig nem lesz ott
>foldrenges, nem onti el a talajviz, mittudomen, szoval a radioaktiv
>hulladekot ott biztonsagban lehetne tarolni". A nemet kormany allaspontja
>az, hogy "amig ilyen nincs, addig nem hasznaljuk ezt az energiaforrast".
>[innen mar politika, hogy a geologusokat visszarendeltek az egyik ilyen
>lehetseges helyrol, stb.] A kormany mar megegyezett az atomiparral es a

Ez nem igy van. Igenis kokemeny politika. Az a fajta ellenvelemeny amit
irsz, velemenyem szerint tipikus voros-zold demagogia.
A valosagban mindennek van valoszinusege, adott helyen adott intenzitasu
foldrengesnek (adott idointervallumban) is, kalkulalhatok az okozott karok,
hatasok, ezeket ki lehet vedeni (uvegszemcsekbe zarni az aktivabb
hulladekot,
stb.) Kalkulalhato, hogy mi a rosszabb, egy tarolot ert esetleges foldrenges
esetleges kovetkezmenyei, vagy az atomenergiarol valo lemondas szinten
kalkulalhato kovetkezmenyei. Epeszu ember ha ezeket osszeadja, teljesen
nyilvanvalo, hogy az atomra szukseg van, es eszement orultseg az atom-
eromuvek ido elotti bezarasa. Majd -20-30 ev mulva, >50$ olajar mellett- a
nemet kozvelemeny is rajon erre, es nagyon fogjak utalni a mostani
voros-zold kurzust miatta.
Kar vitatkozni olyan ervrendszerrel, hogy "nem lehet bebizonyitani, hogy
az adott helyen x millio evig nem lesz foldrenges", ez nem egy racionális
kalkulacio, sima propaganda.

pl. a kanadai-pajzs ami jo par milliard eve elegge stabil valami, miert nem
jo tarolohelynek?

udv: VAti

>Kezdetben (fold kialakulasa) a legkornek nagyon magas
>volt a CO2 tartalma. A novenyek ezt az evmilliok alatt
>szepen megkotottek.
>Azaz ma azerty van minimalis mennyisegu CO2 a >legkorben, mert a C belole kulo
nbozo szilard/folyekony
>anyagkent meg van kotve. Oriasi mennyiseget kotnek meg 
>a tengerek, erdok es a fold alatt levo koolaj,
>foldgaz is. Ha elegetnenk az osszes koolajat, 
>kiirtanank a bioszferat, akkor eleg jol visszallna a 
>kezdeti allapot. 

Mi a helyzet a karbonatokkal?
Ugy tudom, igen nagy mennyisegu szen van bennuk
(foleg a meszkoben) felhalmozva. Ez biologiailag lett
megkotve a legkori CO2-bol, vagy geokemiai folyamatokkal
az elovilag kialakulasa elott?

Gabor

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: biovegpc05.unifr.ch)

Sziasztok !

Eloszor is koszonom Marky beszamolojat a csoposta reneszanszarol,
es minden reagalast a bizarr megoldasokra.

A targyra terve - mindig mondom, de nem mindenki hallgat ram:
A fotetel megfogalmazasaban szerintem nem zart rendszerrol 
van szo, hanem elszigeteltrol, de az 'elszigeteltet' valojaban 
MAGARA HAGYOTT-kent kell ertelmezni, es lehet is.
Gondolom kenyelmi okbol emlegetnek sokan roviden - zart rendszert.

Ugy illik, hogy a fotetel a Vilagegyetem egeszere is ervenyes legyen, 
amig az az alapallas, hogy ugyancsak magara hagyott.
A Naprendszer bolygoi viszont nem tartoznak a magara hagyott rendszer
kategoriaba, mert van egy kozos kozponti egofejuk, melybol 
energia-morzsakat nyernek.
Nalunk meg aztan szinte minden megtortenhet, es az ellenkezoje 
is, amiota a fejek, kezek, labak es szarnyak megsokasodtak, de 
mindez csakis energiafelvetel reven.

A Vilagegyetem fekete-lyukai es a 2. fotetel egyutt viszont 
valamilyen gondot okoztak Stephen Hawkingnak, aki eroszakot vett 
a lyukak klasszikus elmeleten, es azt vallja, hogy parolognak, 
majd egy bizonyos vegso stadiumban joval a mi idonk vegezete utan - 
azaz amikor mar elo tanuja nem lesz a dolognak - felrobbannak.

Udv: zoli

Sziasztok !

Ha kivulrol figyelhetnenk olyan rendszert, mely gombszeru
es bizonyos sebesseggel tagul, s melyben gyakorlatilag ugyanez 
a sebesseg a hatarsebesseg, akkor tapasztalhatnank, hogy a rendszerben
levok az einsteini terido fizikat ismerve megallapitanak -
nincs kozepe a vilaguknak, hiszen aktualis hatarat, meretet 
nem ismerhetik meg, mert elvileg sem merheto ki, es eljutni is
csak elkesve lehet mindenhova.

Ha kivulrol figyelhetnenk olyan rendszert, mely kb. pontszeru, 
de lassacskan novekvo atmeroju, es ongerjeszto novekedeset 
onkorlatozo ellenhatas tartja kordaban, s e ket hatas eredoje
pl. exponencialis, vagy pl. -1/t szerinti novekedest eredmenyez, 
akkor a benne egyszercsak megszuleto lakoknak esetleg meguzenhetnenk, 
hogy ugyan mi sem lattuk a folyamat elejet, de nagyon ugy nez ki, 
hogy ez oroktol fogva letezett mindig valtozoan, tehat arra a kerdesre,
hogy mi volt elotte, nem lehet helyes valaszt adni.

Persze dehogy uzennenk nekik, de nem am, mert akkor veget nem ero
kerdes-ozon, panaszaradat - es vadirat is jocskan zudulna felenk.
(Igaz, ha e rendszer is olyasfele jol kitalalt ter-idos volna, 
 mint a fentebbi es mi hatralhatnank, hogy bele ne keveredjunk, 
 ha'listen - ezek sosem ernenek el bennunket. :)

Udv: zoli

Sziasztok!

VAti irta:
: stb.) Kalkulalhato, hogy mi a rosszabb, egy tarolot ert esetleges foldrenges
: esetleges kovetkezmenyei, vagy az atomenergiarol valo lemondas szinten
: kalkulalhato kovetkezmenyei.

Egyaltalan nem kalkulalhato. A nemet + benelux geologusok azon vitaznak
keshegyig menoen, hogy a Rajna-volgy szepen csuszva sullyed, vagy
szakaszosan ugral lefele [nem ertek hozza, ezert csak azt tudom mondani,
ahogy az allami tv musorabol megertettem]. Az utobbi felfogas "hivei"
szerint a lehetseges max. foldrenges 7,5-os, az elobbi felfogas szerint
meg mittudomen, valami 4 koruli ertekre emlekszem. Ennek az evtizedek ota
folyo vitanak a kereteben egy a Rajna-partra epult atomeromuvet nem adtak
at, mondvan, hogy foldrengesveszely miatt nem kap uzemeltetesi engedelyt.
Tehat en mint laikus azt latom, hogy a geologusok sem tudjak eldonteni,
hogy kinek van igaza, tehat egy politikus teljesen helyesen cselekszik, ha
a "worst case"-re tervez, ami korantsem "voros-zold demagogia", mivel az
emlitett eromuvet a Kohl-kormany alatt nem engedtek uzembe helyezni.

Ha mar worst case: egy hoeromunel a worst case az, hogy folrobban a kazan,
meghal 100-200 dolgozo az eromuben, 10 km-es korzetben pedig
megrongalodnak az epuletek. Az atomeromunel a worst case az, hogy 1000
km-es korzetben parszazezer evig nem lehet lakni. Itt megint lehet
valoszinusegszamitast rendezni, hogy melyik a biztonsagosabb. Viszont a
WTC-tamadas ota ezekben en nem biznek vakon.

Meg egy 'aprosag': a nemet atomeromuvek uzemeltetoinek nincs biztositasuk
a "worst case" esetre [mivel ez parszazmilliard DM-es 'takaritasi'
koltseget jelent], tehat az adofizeto eldontheti, hogy az orosz rulettban
mire tesz [draga olaj+elolvadt sarki jeg kontra atomeromu].

Par napja a nemet tv mutatott egy riportfilmet egy (nemet)
katasztrofavedelmi gyakorlatrol. Jodtabletta nincs, vagy ha van is, senki
sem tudja, hogy hol; a mentosok jokedvuen csevegtek, ahelyett, hogy
siettek volna. Frankfurt am Mainban egyetlen katasztrofaelharitasi
jarmuvon van geigerszamlalo; a varos kitelepitese kivitelezhetetlen par
oran belul, marad a "menj haza es csukd be az ablakot"; a korhazakban az
orvosok meg elvileg sem tudjak, hogy mit kell egy sugarbeteggel csinalni.
Ezek utan en nem csodalkozom, ha a (nyugat)nemetek atomellenesek.

: Kar vitatkozni olyan ervrendszerrel, hogy "nem lehet bebizonyitani, hogy
: az adott helyen x millio evig nem lesz foldrenges", ez nem egy racionális
: kalkulacio, sima propaganda.

Ez pongyola megfogalmazas volt a reszemrol. A "nem lesz" termeszetesen
mindig azt jelenti, hogy "99,x% valoszinuseggel nem lesz a tudomany
jelenlegi allasa szerint". Amint fentebb latszik, a tudomany jelenleg nem
all a helyzet magaslatan.
 
: pl. a kanadai-pajzs ami jo par milliard eve elegge stabil valami, miert nem
: jo tarolohelynek?

Mondjuk mert nem nemet felsegterulet? :-) Viccet felreteve: a kanadaiak
ott assak el az atomhulladekukat? Ha igen, akkor folajanlottak mar
kulfoldi allamoknak, hogy anyagi ellenszolgaltatas fejeben ok is
elashatjak ott? Ez nem provokativ kerdes akar lenni, tenyleg nem tudom.
Nem is olyan regen az oroszok folajanlottak a sajat taroloikat a
nemeteknek, de elutasitottak az ajanlatot -- hivatalosan azert, mert "ez a
mi szemetunk, nekunk kell gondoskodni rola (ezert szunnek meg a kulfoldi
ujrafeldolgozasok is)"; nemhivatalosan persze az orosz 'lazasag' miatt.

Ketsegtelen, hogy az atomeromuveket nem lehet azonnal bezarni, mivel ezek
adjak a nemet villanyszukseglet 30%-at [ill. be lehet zarni a nemeteket,
ha a franciaktol atomaramot importalunk]. Ha 30 ev alatt viszont
foltornasszak a regenerativ energiakat erre a szintre, akkor miert ne
zarjak be az atomeromuveket? Az en hasfajasom jelenleg az, hogy 30 ev
mulva nem lesz eleg a regenerativ energia, viszont az osszes atomeromuvet
mar bezartak. Na, akkor mi lesz? 

Az 50$-os olajarnak ehhez semmi koze nincs, mivel a nemet
villamosenergianak elenyeszo resze adodik csak kozel-keleti gazbol/olajbol
[ehhez jon meg az Eszaki-tengerbeli es az orosz keszletek], hanem szenre
alapul. A keletnemet keszletek mintegy 200 evig kitartanak, a nyugatiakrol
nem tudok adatokat. 200 ev alatt pedig talan csak osszehoz az emberiseg
valami hasznalhato alternativ energiaforrast.


Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

Inhouse:
>Nem akartalak en ezekkel a primitiv kerde-
>sekkel felzaklatni, csak arra akartam utalni,
>hogy az atlag embernek nagyjabol felesleges
>tudnia, hogy mi is a nagy helyzet az Universum-
>ban. Mivel kutatni nem tudja, mert nem ert hozza,
>ha valamit meg be akarnak neki bizonyitani, azt
>meg azert nem, mert nem atlag ember logikaja
>szerinti.
Ok. Szoval nyilvan semmi gond nincs azzal, ha valakinek nincs szuksege arra, ho
gy ilyenkerdesekre valaszt kapjon, hogy bebizonyitsak, hogy ezekre a kerdesekre
 nincs ertelmes valasz, vagy van, es ez a valasz nem jo, amasik meg jo lehet, v
agy valoszinuleg jo, vagy tudasunk szerint jo.
Ez esetben nem is baj, hogy nem erti azt, amit ezekrol a kerdesekrol mondanak, 
hiszen o nem kerdez semmit, o nem allit semmit. Ilyen szempontbol kovetkezetes 
az allatok, noveneyek eletmodja: ok ezt meg sem ertik, de nem is kerdezik meg.
a gon ott van, amikor az ertelmi kepesseg nincs harmoniaban a kivanszisaggal. s
zoval amikor valaki olyat kerdez, amire nemkepes megerteni a valaszt. Ilyenkor 
valojaban az illeto a kerdest sem erti (legalabbis nem olyan szinten, ahog a va
laszt varja).
Meg nagyobb baj, ha raadasul az illeto tobbet okoskodik, mint amennyi az ertelm
i szintje, azaz allit valamit, aminek a targyalasahoz nincsenek meg a kepessege
i.

Ha viszont "csak" a focizashoz van esze, es meg is marad a focizasnal, akkor be
kesen megelunk egymas mellett,e s raadasul mindkettonk elegedett lesz mindennel
, azokra akerdesekre, amelyek erdeklik, mindketten rendelkezunk a valasszal.


>Egyebkent a semminek mi a magyarazhato
>definicioja? 
A legtobbszor a "semmit" szot logikai kvantor ertelmeben hasznaljuk, azaz "nem 
letezik olyan valami, hogy..." ertelemben. Enek nincs definicioja, alapfogalom,
 nem letezo dologrol szolo fogalom, hanem a letezo dolgok leirasahoz szukseges 
segedfogalom.


>A nagy semmi kozepen?? van a
>mi Universumunk? 
Emogott a kerdes mofgott egy olyan vilagkepet sejtek, ami regen elfogadott volt
, ma is lehetseges volna, de fizikai tudasnk szerint nem igaz (Konkretan a rel 
elm szerint nem igaz).

Tehat logikailag elkepzelehto volna, hog van egy vegtelen euklideszi terunk, es
 aban egy veges vagy vegtelen kiterjedesu anyag. A vegtelen esetben nincs gond.
 a veges esetben kerdezhetned, hogy de mi van, ha a szelso anyaghoz megyunk, es
 lepunk meg egyet? Hat mi lenne, eggyel arrebb vagyunk, es most mar az anyagi u
niverzum nagyobb lett.

Ha meg a ter is veges volna, akkor nem lehetne arrebb lepni. 

Ami pedig a fizikai tudasunk szerint igaz, az az, hogy a ter nem euklideszi, ha
nem gorbult. Olyan, mint egy labda felszine: hosszaban veges, de megisncs vege 
(topologiailag vegtelen). Ezt teljesen kitolti az anyag, tehat nincs olyan, hog
y a ter szele es olyan sem, hogy az anyag szele.
Amikor az anyagi univerzum tagul, akkor a ter is tagul, aketto elvalaszthatatla
n.


>Mi az a semmi? Vagy a
>semmi is valami, de akkor mar nem semmi?
>Hat ez nem semmi!! :))))))
A letezik igenek ket jelentese van. Az egyik az, hogy resze a valosagnak, azaz 
valos, a masik pedig csak az, hogy resze egy logikai konstrukcioval megadott ha
lmaznak. Ez logikai kvantor.
Ennek megfeleloen a letezik ellenkezojenek is ket jelentese van.
A nem letezik eszeritn ket jelentesi, es mindketto mondhato a "semmi" szoval is
 egy-egy mondatban.

A semmi tehat kulonfele szinteken bir jelentessel. Az egyik a valos vilag siznt
je, a masodik az azokrol alkotott fogalmak szintje, stb.

A valos vilagrol szolo semmi, egy letezo fogalom a "vilagrol szolo fogalmak" "u
niverzumaban", tehat egy metaszinten.

A 19. szazad vegetol bontakozott ki az a logikai valsag, amely hasonlo paradoxo
nokrol szolt, mint peldaul a "hazug kretai", a "sevillai borbely", a "minden om
agat nem tartalmazo halmazokhalmaza". Ez utobbit Bertrand Russel fedezte fel, e
s ezzel altalanos es immar kikerulhetetlen matematikai valsagga lett. Ezert Rus
sel minden erejet a megoldasra forditotta. Es talalt is megoldast. Ez pedig pon
tosan az, hogy kulonbozo metaszinteken levo fogalmakat egy mondatba ne keverjun
k ossze.
Tehat a "a semmi letezo fogalom, tehat valami, tehat nem semmi", pont egy ilyen
 metaszint-csusztatas. Nana, hogy ellentmondas lesz a vege.
Ennekmegfeleloen a halmazelmeleti axiomakat is megujitottak, es innentol nincse
nek ilyen ellentmondasok a matematikaban,mert az olyan halmazdefinicio, hogy "m
inden onmagat nem tartalmazo halmazok halmaza" em legalis.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: portal2.mindmaker.hu)

Hello !

 Lenne egy-ket kerdesem a temahoz:
1. Valahol azt hallottam, hogy a globalis felmelegedessel es a jegsapkak
olvadasaval a legveszelyeztetettebb varosok kozott lennnenek a part menti
amerikai varosok. Ha ez igy van, akkor nem az USA erdeke lenne a CO2
kibocsatas csokkentese akar nagy aron is ?

2. Az atomeromuvek kapcsan. Az atomenergia kevesbe szennyezo mint a
fosszillis cuccokat egeto hoeromuvek nem ? Mert azok folyamatosan
bocsatanak ki karos gazokat, mig atomenergianal csak a kimerult
futoelemek elhelyezeserol kell gondoskodni.

3. Mi szol a megujulo energiaforrasok (nap, szel) ellen ? Ha csak az nem,
hogy kiforratlanok es dragak ?

Bocs, ha hulyesegeket kerdeztem.
Attila

Sziasztok!

Bocs, hogy belekotyogok, de nekem is van par gondolatom ezekhez a
filozofikus kerdesekhez. A fo problema az ellentmondas (vagy paradoxon,
antinomia, aporia) fogalmanak tisztazatlansaga. Es ezen a ponton maris
nehezsegekbe utkozunk, hiszen tobbfele ertelmezese van ezeknek a
fogalmaknak, mind az alkalmazott nyelvi kornyezet, mind pedig ezen
kornyezetek idobeli valtozasanak fuggvenyeben. (A nyelvi kornyezet itt tobb
mindent is jelenthet. Akar egy egy paradigmakhoz kotodo iranyvonalat egy
tudomanyon belul, akar a tanulas folyamatanak kulonbozo szintu
lepcsofokait, akar kulonbozo tudomanyokat, akar kulonbozo vilagnezeteket,
akar ezek kulonbozo korszakait, kombinacioit, de mindenesetre egy nagyobb,
bar nem feltetlenul mindent magaba foglalo osszefuggo gondolati rendszert.)
Termeszetesen tobbfele nyelvi kornyezetben felvetheto latszolag ugyanaz a
kerdes, de valojaban megsem pontosan ugyanarrol a kerdesrol van szo, es az
egyikben esetleg eleve ertelmetlen, mig masokban ertelmes, de ezekben is
kulonbozo keppen lehet kiertekelni, vagy eppen nem lehet kiertekelni. Bar
math ertelmesen, es helyesen terelte a kerdest egy korrekt matematikai
nyelvi kornyezet iranyaba, ami tole nem is meglepo, de ezzel meg
egyaltalaban nem lett megoldva a kerdes mas nyelvi kornyezetekben, ami
azert is sajnalatos, mert a kerdes ezekben vetodott fel. Math velemenyet
errol mar ismerhetjuk korabbrol, hiszen szamara a matematikat egyedul az
axiomatikus formalizmus nyelvezete jelenti, es mas jellegu nyelvi
kornyezetek letjogosultsagat megkerdojelezi. De arrol valoszinuleg mathnak
sem alakult ki elkepzelese, milyen lenne egy olyan vilag, amelyben csak ez
a nyelv letezik, es meg a csecsemokkel is az anyjuk a matematikai
formalizmus nyelven kommunikalna. Ilyen vilag letezese persze
lehetetlenseg, meg elkepzelni is az. Tehat kijelenthetjuk, hogy a sokfele
nyelvi kornyezet egyideju letezese szuksegszeru, es ebbol adodoan mindig
lesznek olyan kerdesek, amelyek az egyikben ellenmondasok, a masikban nem.
Es ahogyan az elolenyek, es az emberiseg fejlodese vegighaladt az erzetekre
adott oszton-, vagy reflexszeru valaszoktol, az elvont szimbolikus
megfogalmazasok fele, ugy minden ember egyedi fejlodese is ezt az utat
koveti a megszuletestol kezdve. Az eddig leirtak fenyeben talan mar
latszik, hogy bizonyos kerdesek, ellentmodasok letezeset nem lehet a nyelvi
kornyezetek osszehasonlito vizsgalatanak figyelmen kivul hagyasaval
kezelni. Es persze vannak olyan megoldhatatlannak latszo kerdesek, amelyek
mas nyelvi kornyezetben meg sem fogalmazhatok, igy ebben a masik
kornyezetben eppen ez _a hiany jelenti a megoldast_, jolehet ez utobbi
kornyezetben ez a kerdesfelvetes, es megoldas nem is letezik. Tetszett
Janos mondasa, miszerint alapjaban veve minden ellentmondas latszolagos,
hiszen a vilag maga ellentmondasmentes. Ha tokeletesen megismerhetnenk a
vilagot, ami persze lehetetlen, akkor lenne hozza egy tokeletes nyelvunk
is, amelyben nem lennenek ellentmondasok. De meg ekkor sem szuletnenk a
tokeletes nyelv ismeretevel, tehat a tobbi nyelv, es vele az ellentmondasok
is megmaradnanak. Tovabbmenve azonban tudhatjuk, hogy soha nem ismerhetjuk
meg a vilagot teljesen, tehat soha nem lesz vegleges tokeletes nyelvuk sem
a leirasahoz, es mar csak ezert is mindig maradnak megvalaszolhatatlan
kerdesek. Ezek lehetnek _ertelmes_ kerdesek, de az ertelmes definit valasz
rajuk az, hogy _megvalaszolhatatlan_ ( vagy a valasz nem ertelmezheto).
Ilyen kerdesre a tovabbiakban ertelmetlen keresni a valaszt az adott nyelvi
kornyezetben, de ez nem zarja ki, hogy mas nyelvi kornyezetben egy hasonlo
kerdes megvalaszolhato legyen. (Egyszeru pelda: az A-B muvelet ertelmezve
van a termeszetes szamokon, ertelmes, de az eredmeny nem ertelmezett, ha
A<B. A negativ szamok bevezetesevel uj kornyezetben a problema megoldodik.)
Ez szuksegszeruen felveti a nyelvi kornyezetek osztalyazasanak
szuksegeseget, hiszen nyilvanvaloan fontos tudni, hogy melyik nyelvi
kornyezet a tokeletesebb, melyik illeszkedik jobban a letezo vilaghoz, de
erre meg nincs tudomanyos modszer kidolgozva, csupan az intuicioinkra
tamaszkodhatunk. Kezenfekvo indukcios intuicio, hogy amelyik nyelvi
kornyezetben tobb letezo jelenseg leirhato, az jobb nyelv, de amikor kozel
egyforma a leirhato jelensegek szama, akkor nem lehetseges donteni, es
joesetben alternativ, vagy kozel egyenerteku nyelvi kornyezetekrol
beszelhetunk.

Mi a semmi? A valasz nagyon egyszeru. A mindenseg komplementer halmaza.
Vagyis aki tokeletesen ismeri a teljes vilagot, az a semmit is ismeri.
Ennek hianyaban elfogadhato az a valasz is, hogy a semmin az osszes ismert
dolog hianya ertendo. Persze ez a valasz nem kielegito, hiszen nem ismerjuk
ahhoz elegge a vilagot, hogy megmondhassuk, mit is jelent peldaul a ter,
vagy az ido hianya. Pedig ez a ket alapveto fizikai fogalom minden
letezonek is a parametere. Soha nem is fogjuk megismerni, hiszen mi veges
belso reszei vagyunk a vilagnak, nincs kulso ratekintesi lehetosegunk, de
meg belurol sem lehetseges vegigvizsgalni, igy a vegtelenseg feltetelezese
szuksegszeru, bar a vegtelenseget is ertelmezhetjuk tobbfelekeppen.

A kerdest a szubjektiv megiteles oldalrol is meg lehet kozeliteni, ahogyan
Csaba tette. Az univerzum letezesetol fuggetlenul csak a letezo emberek
gondolkodnak, es csak a gondolkodo letezok szamara erzekelheto az
univerzum. Amikor meghalunk, megszunik szamunkra minden, vagyis marad a
semmi. Ez a megkozeletes azonban szuksegkeppen fugg a konkret ember
vilagkepetol, igy nem csoda, ha van aki maskepp kepzeli. De vegul is a
kepzelet nem fizikai kategoria, igy nem is tartozik az eldontheto temakhoz.
Sajnos nagyon sokan keptelenek elfogadni az eldonthetetlenseg fogalmat,
vagy tenyet, es vegtelensegig ragaszkodnak a szinten eldonthetetlen
elkepzeleseikhez, velven, hogy ez barnit is szamit azon kivul, hogy ez
hatalmas ido, es energia pocsekolas, meg ami ezzel jar. A kerdes szubjektiv
megitelesnel elegendo arra koncentralni, hogy a tobbi ember szamara a vilag
tovabb letezik, de szamukra az elhunyt fizikai jelenlete megszunik mind
terben, mind idoben. A megkozelitesem a vegletekig racionalis, amelyhez egy
racionalis gondolkodasi, es nyelvi kornyezet tartozik. Nyilvan egy
idealista gondolkodasban, es nyelvi kornyezetben maskeppen lehet a
kerdeskort megkozeliteni, de felhivnam a figyelmet, hogy nem a konkret
vilagmegvalto kerdesek a fontosak, hanem a nyelvi kornyezetek minosegenek,
hasznalhatosaganak, tokeletessegenek a kerdese.

Kedves Ferenc!

Eloszor a 2. fotetelre atfogalmazasara hivatkoztal, es vegul Te is
belattad, hogy nem igaz, tehat letrejohet egyszerubol kicsit bonyolultabb,
ha energiat kap, mivel leteznek egyszeru iranyito mechanizmusok. Ezzel
persze az eredeti ervelesed elbukott. Most azzal ervelsz, hogy az elo sejt
nagyon bonyolult. De felhivnam a figyelmed a _sok kicsi sokra megy_
szolasra. Senki sem allitotta, hogy egyetlen lepesben jott letre a
bonyolult elo sejt. Sok kicsi lepesben a kulonbozo vegyuletek egyszeru
mechanizmusokkal egyre bonyolultabb formakat hoztak letre sok szaz millio,
vagy milliard ev alatt, es soha nem is volt olyan allapot, amely az
elettelen, es az elo kozotti atmenetet jelentette volna. A virusok
elo-elettelen volta ma is vitatott, de helyuk a vilagban eleg jol ismert.
Nincsenek olyan reszeik, ami az onallo eletet biztositana, de igenybe
veszik a megfertozott eloleny szervezetet a maguk tovabbelesehez. Bonyolult
informacio kodolo szenvegyuletek a virusokban is vannak, akarcsak bennunk,
es ezek mukodesenek vizsgalata semmi olyanra nem utal, amely ellenkezne az
egeszen egyszeru molakulak kozott is fennallo fizikai torvenyekkel,
beleertve a 2. fotetelt, es az egyszeru iranyito mechanizmusokat is. Csupan
azert tunik szamodra ez az egyszeru mechanizmus bonyolultnak, mert az
elolenyeket alkoto vegyuletek bonyolultak, es sokfelek, igy az egyszeru
mechanizmusok ervenyesulese is sokfele.

Udv: Takacs Feri

PS: Nekem mukodik a levelek torlese, valami mas gond lehet Peternel, de
valoban vigyazni kell az ujrakuldessel. Amig nem jelezte vissza a torles
elvegzeset, nem szabad ugyanazt megegyszer rakuldeni. Valamit mindenkepp
kell modositani az ujrakuldendo levelen, ha nem egyertelmu a torles
megtortente. A kis idokulonbseggel kuldott levelek sorrendje felcserelodhet
a kulonbozo szervereken. Es mint lattuk Janosnal, azert mert a valaszlevel
serult, nem biztos hogy az elkuldott levelunk is serult volt.

> az alábbiakat írta a következő üzenetben:
news:...
>
> Ugyanez a helyzet a pi liter festekkel, amit ha betoltesz az alakzatba,
> akkor mert is nincs az egesz egyben befestve is.

Ott van a bibi, hogy felteszed: vegtelen feluletet csak vegtelen sok festekkel
lehet befesteni. A peldad eppen azt mutatja hogy nem igy van. Ui. a feltetelezes
abbol jon, hogy a festekretegnek van egy konstans vastagsaga, ami az esetunkben
nyilvan nem igaz.

SB

> az alábbiakat írta a következő üzenetben:
news:...
> SB:
>
> > Az hogy nyelvileg sikerult tisztaba tenni a kerdest (vagyis hogy nincs
> ertelme
> > a
> > kerdesnek, amit eppenseggel en mondtam elobb), szamodra mar megnyugtato es
> > kielegito?
> Igen. Volt egy kerdes, amirol azt lehetett hinni, hogy ertelmes,e s nincs ra
> valasz. Kimutattam, hogy ertelmetlen. Nemlatok tovabbi problemat.
>
> > A Vilagegyetem letezik, slussz passz. Vedd eszre hogy a szintaktika
> > es a szemantika nem erinti a kerdes lenyeget.
> De nagyons a lenyeget jelentik. Szerinted mi jelent az a mondat, hogy "a
> vilagegyetem letezik". Honnan tudod, hogy ez igy van?

Ha nem letezne, a fontit nem tudnad megkerdezni. Egyebkent nem veletlenul
fogalmaztam ugy a kerdest, hogy "miert letezik barmi?". En nem ragaszkodom az
Univerzumhoz. Lehet hogy csak en letezem, es az Univerzum ill. ti csak a
kepzeletem jatekai vagytok. Mindegy, a lenyegen ez se valtoztat.

> > A kerdes letezik, fuggetlenul
> > attol hogy mi meg ezt a helyes (ertelmes) kerdest sem tudjuk feltenni.
> Melyik kerdes?:)

Amikor en a szabad akarat letezeset szoktam vitatni, mindig azt felelik: "miert
vonod ketsegbe a nyilvanvalot?" Persze ez nem ugyanaz az eset, hiszen nekem van
igazam abban hogy ez nem nyilvanvalo. Viszont az, hogy nem a semmi letezik, az
nyilvanvalo, mert a semmi nem szokott a hix.tudomanyra postolni. Amit Te
megprobalsz ketsegbevonni, az valojaban az egyetlen nyilvanvalo dolog a
vilagon: valami van.

> Semmifele kerdes letezeset nem fogadom el

Neked legyen mondva.

> , amig felnem teszed, es meg nem
> bizonyosodtam rola, hogy letezik es ertelmes.

En epp azert hasznalom a misztikum megnevezest, mert ertelemmel nem felfoghato.

SB

Szervusztok!

Nehany gondolat Ferenc (TUDOMANY #1601) soraival kapcsolatban...
:( Ujra es ujra ugyan azok a felvetesek... Lehet, hogy erdemesebb lenne
az archivumbol elokeresni es idezni a korabbi TUDOMANY es VITA cikkeket.
Senki nem beszelt egy sejt spontan összeallasarol. El kell tudni
vonatkoztatni a jelen kor elovilagtol, es környezeti viszonyaitol. Ma
azt valoszinositik, hogy a kezdetekkor, akár szabad hidrogen is jelen
lehetett (ha nem szökött meg a vilagűrbe), mert oxigen volt keves.
Mondhatjuk, hogy fejlett technikai szinvonalon vagyunk, es megsem tudunk
"sejtet letrehozni", de ugy is felfoghatjuk, hogy _még_ nem vagyunk azon
a tudomanyos/technikai szinvonalon, hogy ezt megtehessuk.

Az eukariota sejt mar hosszu fejlodes eredmenye. Rengeteg kutatnivalo
van rajta. A mai -"igen fejlett emberi technika segitsegevel"- csak arra
vagyunk kepesek, hogy virust rakjunk ossze, illetve nem is nagyon kell
"összerakni", hiszen összeall az magatol is. Mi a fenet lehet csinalni,
ha ilyenek a felepito anyagainak a tulajdonsagai?

udv,

Gogy

((Mar elkuldtem egy valtozatot, de benazott valamit az SMTP szerverunk))

To:ro:k Pe'ter ) írta:
>  irta:
> 
> >   En mellesleg nem tudok egyetlen modszert sem, amivel a
> > CO2-t meg lehetne kotni ekkora skalan (erdosites megkot
> > valamennyit, de keveset).
> 
> Sot, az is lehet hogy szinte semmit. A minap olvastam egy rovid hirt (sajnos
> nem emlekszem, hol), miszerint ennek ellenorzesere vegeztek egy kiserletet
> gumifakkal es meg egy masik fafajtaval, aminek a nevere nem emlekszem, es
> azt talaltak, hogy a CO2 donto reszet a hajszalgyokerek kotik meg, amik
> viszonylag gyorsan (evente) elpusztulnak es elbomlanak, azaz az igy lekotott
> CO2 hamar visszakerul a legkorbe.
> Ez nyilvan nem eleg altalanos eredmeny, sok mas faval is el kene vegezni
> ugyanezt a vizsgalatot. Mindenesetre eleg ahhoz, hogy megkerdojelezze az
> eddigi feltetelezeseket az erdosites hatasarol.

Nono!
Egy erdositetlen teruleten a novenyi biomassza mennyisege csekely.
Erdositeskor a felnovekvo fak novekedesuk soran rengeteg cellulozt es
lignint szintetizalnak, ami poliszaharid, tele van szenatomokkal, amit a
kornyezetukbol vesznek fel. Az fak novekedesenek 10-200 eve alatt
rengeteg CO2-t kotnek meg. Egy "beallt" erdoben (biztos van ra valami
preciz okologiai terminusz) mar nem novekszik a biomassza mennyisege,
anyag-csere egyensulyban van tagabb kornyezetevel.
A foldtortenet egyes periodusaiban (pl. pleisztocen, eocen) voltak
teruletek ahol az erdokbe(?) epitett biomassza átalakult,
felhalmozodott. Ilyenekbol lettek pl. a szenmezok. Ma is leteznek
hasonlok: pl. tőzeglápok. Itt a tozeg felhalmozodasaval parhuzamosan,
lassan, folyamatosan fogyasztja a legkori CO2-t.
Az erdok folyamatos CO2 fogyasztasat el lehet nyujtani azzal, ha a
kitermelt faanyagot nem futesre/egetesre hasznaljuk hanem hosszabb tavon
is alkalmazhato termekekbe epiti bele az ipar. Gondolom nem mindegy a
felhasznalt fa fajtaja sem. Egy tölgy gerenda erezhetoen tobb anyagot
tartalmaz, es gondolom tartosabb is mint egy konnyu fenyo.

udv,

Gogy