Kedves Endre,

 >En tomegvonzasrol beszeltem. Azt nem nyeli el, nem arnyekolja semmi.
A tomegvonzast valoban nem. A gravitacios hullamokat viszont igen:
a tobbi tomeg kepes elnyelni azokat: amikor a gravitacios hullam
rezgesbe hoz egy tomeget, akkor az energiara tesz szert. Ugyanekkora
energiaval kell gyengulnie a gravitacios hullamnak.
 >Az elektronok mozognak, gravitacios teruk tehat oszcillal.
Meg egyszer mondom: akkor az elektromos teruk is.
A pozitiv es a negativ toltesek oszcillalasa csak akkor oltana
ki egymast, ha az elektronok tomege egyenlo lenne az atommagokeval.
Csakhogy az utobbiak tobb ezerszer nehezebbek, ezert sebesseguk
is tobb ezerszer kisebb, tehat az elektronok elektromos terenek
oszcillacioja lenne a dominalo. Ez alapallapotban nem mukodik.
(Kulonben az anyag egy meg melyebb energiaszintre tudna kerulni.)
Gerjesztett allapotban igen, ez maga a szinkepelemzes.
Az altalad forszirozott modszert talan "sulykepelemzesnek"
lehetne nevezni. Mivel az atomokban a gravitacios erok ugy
10^42-szer gyengebbek az elektromosoknal, gyengeseguk
megakadalyozza a sulykepelemzes alkalmazasat, mert
42 tizedes pontossaggal meg Kisfaludy sem tud merni.
 >Kovetkezeskeppen, elemzessel elvileg a torzulas jellege,
 >a diffrakcios gorbe valtozasa alapjan beazonosithato,
 >hogy milyen anyagot sumakoltal oda.
Jo lesz nagyon. Azert engem meg mindig zavar: az
eredmeny fuggetlen attol, hogy pl. loszos talaj van-e
a laboratorium alatt, vagy granit, vagy hogy tegla-
vagy vasbeton epuletben mericskelnek-e? Hiszen a falhoz
ugyanugy nem er hozza a lezersugar, mint a gyuruhoz.
Analitikaban ki szoktak terni arra, hogy mi zavarhatja az elemzest.
Honnan ered ez az oriasi szelektivitas, hogy csak a gyuru
anyaga szamit? S milyen tomegu a legkisebb analizalhato gyuru?
    (Nehogy egy mereten alulival allitsak be.)
Tovabba milyen sugaru a legnagyobb analizalhato gyuru?
    (Nehogy egy tulmeretezettel allitsak be.)
Szamit, ha a gyurut excentrikusan "sumakolom" oda?
E kerdeseknek az a celja, hogy ellentmondasba juttassalak. :-)

Udv,  Kalman

Thus spake HIX TUDOMANY:

> Beszeltunk itt tobbszor az osszenyomott rugo, a feltoltott kondenzator,
> stb. fokozott tergorbito hatasarol az energia-tomeg ekvivalencia kapcsan.
> Ha olyan rendszerunk van, melyben 1-1 adag egymassal reakciokepes
> anyag lebeg, akkor ugye ok ketten jobban gorbitik a teret, mintha
> kozombos anyagok lennenek ?
> Honnan tudjak ezek egymastol elkulonulten, hogy egyuttesen
> felszabadithato kemiai energival rendelkeznek ?

Nem tudjak. Annyira gorbitik a teret, amennyi a tomeguk. Ha a rugot
osszenyomod, az elektrosztatikus terek energiaja megno, es ez
tomegnovekedest is jelent. A ket anyagnak is annyi a tomege, amennyi.
A reakciotermek viszont konnyebb, annyi energia tomegevel, amennyi
eltavozott. Ugyanaz az anyag kulonbozo reakciokban vehet reszt, mely
kulonbozo energiafelszabadulassal, es igy tomegdefektussal jar.
Tehat a tomegdefektus merteke nem az anyagtol, hanem a reakciotol fugg.
Anyag-antianyag annihilacional pl 100%, magreakcioknal meg jol merheto,
kemiai reakcioknal mar olyan kicsi, hogy nehezen mutathato ki.

> Udv: zoli

-- 
Valenta Ferenc <vf at elte.hu>   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
Egyetlen atombomba tonkreteheti az egesz napodat!

Hi!

> |S|   |s  d| |T|
> | | = |    |*| |
> |B|   |d mu| |H|

Ez nem jelenti azt, hogy a jelenseg reverzibilis! Sot...

> Es a Villari-jelensegrol mi a velemenyed? ;-)

Nem hallottam rola. Meseld el!

> A kovetkezo problemaval szembesultem: hanyfelekeppen lehet 4 jatekosnak
> 14-14 lapot osztani egy ro:mikartyabol? [a biztonsag kedveert leirom: a
> romikartyaban van 52 kulonbozo lap (2,3,4,...10, bubi, dama, kiraly, asz
> -- 4 szinben) duplan es 6 joker, azaz osszesen 2*52+6=110 lap]

Ha ez megnyugtat, en sem tudtam kiszamolni :) A problema az, hogy nem
kulonboztetjuk meg a jatekosoknak kiosztott lapok sorrendjet, viszont
nem tudjuk egyszeruen kiszamolni hogy hanyfele sorrendjuk lehet, mert
nem allando az egyforma lapok szama. Ez elrontja a feladat 'szimmetriajat',
igy ugy tunik nem marad mas hatra, mint a rekurzio, vagy reszekre bontas,
hosszu, csunya kepletek. Szerintem egyszerubb megoldas nincs.
(Szoljatok ha tevedtem)

> Elore is koszonom,
> marky

-- 
Valenta Ferenc <vf at elte.hu>   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"Mindig jo, ha bajba jutsz, hogy ha orditsz s korbefutsz!"

Kedves Jozsef !  

>> ugye ok ketten jobban gorbitik a teret, mintha kozombos anyagok lennenek ?
>> Honnan tudjak ezek egymastol elkulonulten, hogy egyuttesen
>> felszabadithato kemiai energival rendelkeznek ?

>Nem tudjak. Mindegyiknek vannak a belso szerkezetebol adodo lehetosegei,
>amik pl. kemiai reakciokat eredmenyeznek, ha megfelelo kornyezetebe
>kerulnek. Nem latom, hol itt a problema. Egy oxigenpalacknak nem lesz attol
>kisebb vagy nagyobb tomege, hogy egy liter benzint vagy inkabb liter vizet
>raksz melleje...

Koszonom a segitseget. A problema itt nalam volt.
Rovidzar folytan az opcionalisan kiveheto kemiai energiat
brutalis tevedessel jarulekos tomegnek vettem.
Mar vilagos, hogy a benzin hozzaadasaval mindossze csak lehetove
valik az ossztomegbol toredeknyit eldisszipalni.
Az egyik anyag a masik belso energiajanak csokkenteseben
tulajdonkeppen egyfajta 'kulcs a zarhoz' szerepet jatszik,
mikozben maga is veszit es megvaltozik, mert a benzin oxidalodik,
az oxigen pedig... 'benzidalodik'! :)

Udv: zoli

Kedves Endre !

Szerintem praktikus az a hozzaallas, amit itt tapasztalsz.
Vedd eszre, hogy eloszor is elvi hibakat firtatunk, tevedesek
felfedesere keresztkerdeseket teszunk fel, es ilyenkor
meglodul mindenki fantaziaja. Rengeteg tanulsagos szempont,
kritikai megjegyzes tor elo tobbekbol, es ez eloreviszi a dolgokat.
Ez visz elore !
A koldusba rugdosos hasonlatod nagyon nem talalo Kisfaludy esetere.
Lattal te mar derus, folenyes, magabiztos koldust, aki
eloszor is azzal indit, hogy szamodra elerhetetlenul magasszintu
felso kapcsolatait hangoztatja, majd lekicsinyloen legyintve
kerdojelezi meg a tudomany legjelentosebb kepviseloinek erdemeit,
szellemi kvalitasait ? :)
Nos az ilyen megszorultnak cseppet sem latszo 'koldussal' szemben
- ha egyaltalan kepes meg megfontolt kulturemberek erdeklodeset
felkelteni - irritalo megjegyzesei, provokativ folenyessege miatt
meg azok fejeben is felmerulhet - nem volna tan megiscsak helyesebb
az 'elobb utok, utana kerdezek ' modszert alkalmazni ? :)
Egyebkent hol bizonyitotta egyszer is, hogy kiralyfi ?
3 konyvet biztos irt mar nagy-nagy titkok beavatott tudojakent.
Tan csak nem azokra celzol ?

Udv: zoli

Ha mar ugyis szoba kerult itt a gravitacios hullamok merese,
az erdeklodok figyelmebe ajanlok egy szinten erre keszult
obszervatoriumot:

 http://www.ligo.org/

udv
koronczay david

Csaba,

>       Janos irja:
>  >Total vilagos, a nap melegiti a torony egyik oldalat, igy annak
> >valtozik
> a  dolesszoge...
> Meg a Nap nem kel fel, 10, 15 perces idokozonkent mar harom fok valtozas
> all
> be. rogton ahogy a feny is megjelenik, akar a domb mellol, akar a
> felleg
> mogul, az inga elindul.
A levego homerseklete nem szamit, a rossz hoatadas miatt a tornyot nem a levego

melegiti, hanem az elnyelt sugarzas. Tegyel melle egy napelemet, figyeld meg,
hogy a napelem altal leadott energiaval fog legjobban korrelalni az inga
mozgasa.
A fal fastagsaga nem mindenutt egy meter, ahol vekonyabb, ott hamarabb melegszi
k
at, de nem is kell teljesen atmelegednie, eleg, ha a felso retegek atmelegednek
,
maris mindenfele mechanikai feszultseg tamad a rendszerben.


>   A masik, barmilyen doles, ingadozas nem okoz korforgast, csak
> meroleges
> szogvaltozast,
Nono, probalt csak a felfuggesztesi pontodat egy korpalyan mozgatni. A
tehetetlenseg miatt meglepo dolgokat fogsz tapasztalni.


> az égbolt tiszta, viszont a Napsugarak majd merolegesek.
 ...es all az inga.
Nana, a falak homerseklete akkor kulonbozik legjobban, amikor reggel kis szogbe
n
sut a nap.


> ok, torony doles szog, ha a fuggesztopontot elmozditom, az irany nem
> valtozik. Sot 10- 15 fok elcsavaras sem latszik a grafikonon.
Ne elmozditsd, korpalyan mozgasd.


> A vastag vassal erositett fal egy tomeg, a dolesi szog nem valtozna.
Tevedes. Osszevissza csavarodik. Merd csak ki.

Janos

Kedves Pista (magnistor)!

A T#1858-ban valaszoltal nekem. Koszonom, hogy nem kioktatni
akartal, nem folenyeskedtel es nem hazudoztal, amivel megteremtetted
az ertelmes parbeszed alapjat. Megprobalok alkalmazkodni.

[Nem sikerult ugy irnom, hogy kozben nehany oldalvagast ne vigyek be
Endrenek. Elnezest, Endre, hogy nem irok neked kulon, nincs ertelme
ismetelni magam. Ha gondolod, ve'dd magad.]

> Titusz:
> > A tudomanyt inkabb a metodikaja teszi tudomannya,
> > mint a targya.
>
> Ketsegtelen, hogy "konyhai" modszerekkel nem lehet "tudomanyt"
> muvelni.  Kerlek ne vedd sertesnek, de elegge dogmatikus
> szemleletet erzek a kijelentesedben.

Hat akkor legyek dogmatikus, de kitartok mellette.
Lejjebb magyarazom, hogy miert.

> Talan csak veletlen, hogy Te es Valenta Feri, mindketten ELTE-sek
> vagytok. Ha ez szemlelet az Egyetemrol szarmazik, hat nagyon
> kellemetlen lehet ott a gyakorlatiasabban gondolkodo
> munkatarsaknak:-(

A Kisfaludy-fele "gyakorlatiassagnak" (amely celja az olcso
nepszeruseg es az emberek tudatos hulyitesevel szerzett penz) nincs
helye az egyetemeken. Egyebkent (aktivan kutato) kiserleti fizikus
vagyok es eddig senki sem kifogasolta a gyakorlati erzekemet.

> Szerintem a tudomanyt a tudas teszi azza, a tudomany fejlodeset
> viszont a ketelkedes, es az elegedetlenseg hajtja.  A ketelkedes
> arra jo tobbek kozott, hogy finomitsa az elmeletet -vitara,
> ertelmes meggyozesre sarkallva-. A ketelkedes kivancsiva is tesz,
> es uj megismeresekre osztonoz.

Igy van. Csak nem ertem, hogy ezt miert nekem cimezed, nem pedig a
szazadszor is megdontott agyrem-elmeleteikhez bigottan ragaszkodo
egyebk listatarsainknak.

> Az elegedetlensegunk valamivel szemben, annak tokeletesiteset
> igenyli.  Lehetunk elegedetlenek pl. egy etellel szemben,
> ugyanugy, mint egy tudomanyos tetellel, vagy valamilyen muszaki
> megoldassal.  Ezek az uj megismeresek, muszaki megoldasok, teoriak
> sokfelekeppen megkozelithetok, es az eredmenyeikre is nagyon
> kulonbozo modon lehet reagalni.

Pontosan. De ha tudomanyosan akarunk reagalni, ha azt akarjuk, hogy
a tudosok foglalkozzanak velunk, akkor bizonyos kriteriumoknak (ld.
lejjebb) meg kell felelnie a reakcionknak. De ez nem feltetlenul a
tudosok fafejusege, sokkal inkabb a vilag rendje: a pontos idot is
nehezebben aruljak el a jarokelok, ha letolt nadraggal kozelitesz
felejuk.

> Bocsass meg, de nem az altal muveljuk a "nagy tudomanyt", hogy a
> barmit is elobbre rangsorolnank az altalad emlitett ket tenyezobol
> (ti. metodikaja, targya), hanem az altal, hogy ezeket igyekezunk
> harmoniaba hozni.

Tehat kitartok a velemenyem mellett, hogy a tudomany es
tudomanyossag kriteriuma a metodika. A pszichologia egy evszazada
meg altudomanynak, szelhamianak szamitott. A genetika a
Szovjetunioban par evtizede is. Szerintem a tudomany targya lehet
barmi, amit tudomanyosan lehet vizsgalni. A tudomanyos vizsgalat
kriteriumai pedig a kovetkezok (nem biztos, hogy teljes a lista,
csak rogtonzom):
1. Cafolhato allitasokkal operalunk (ez kozmegegyezes, sot kozhely).
2. A cafolatok es az igazolasok a matematikai logikan -- illetve
termeszettudomanyokban reprodukalhato kiserleteken _is_ --
nyugszanak. (Persze kimondhatunk csak statisztikailag ervenyes
allitasokat is, ha ezek igazsagtartalma is korrektul meghatarozhato
a matematikai logika illetve empiria keretei kozott.)
3. Az elobbi ketto pont megkoveteli, de azert kulon leirom, hogy az
altalunk hasznalt/bevezetett fogalmak jol definialtak, elozoleg
definialt vagy ismert objektumokra visszavezethetok legyenek. Es ha
eddig nem hasznalt kontextusba helyezzuk a foglamainkat, akkor ott
is ertelmezzuk oket.

Tobb talan nem is kell hozza ... (de sajnalatosan alulmuvelt vagyok
tudomanyfilozofiabol, koszonettel veszem a kiegesziteseket).
Mindenesetre ez a harom pont szerintem -- elvben -- elegendo ahhoz,
hogy egymast es egymas kulturajat nem ismero emberek megertsek
egymas allitasait, es vegul eldontsek, hogy kinek van igaza, ha
kezdetben ellentmondas van a velemenyeik kozott.

Lehet tudomanyosan vizsgalni sokmindent, es ahogy a tudomany
eszkoztara bovul, egyre tobbet. Tovabbra is igaz, hogy bizonyos
dolgok vizsgalatara a tudomany inkabb vagy kevesbe alkalmas.

Nezzuk meg a gyakorlatba atultetve (ugyis epp ezt a skillemet kell
bizonyitanom ;-) ) a fenti kriteriumrendszert:
Szamomra teljesen egyertelmu, hogy Endre (es tsai) erolkodese
tavolrol sem felel meg a fonti kriteriumoknak, rendszerint azok
egyikenek sem. Peldaul a "tehat", "ebbol kovetkezik" stb.
kifejezesek gatlastalan hasznalata egymassal ossze nem fuggo
allitasok osszekotesere nagyon hamar elszomoritjak a tudomannyal
foglalkozokat. A "pont befele strukturalodasa" ((c) Endre) es a
hasonlok pedig teljes ertelmetlensegek, amig nem definialja valaki
ezt az "ujfele pontot", amely mindenkepp kulonbozik a "szokasos
ponttol", aminek a kozmegegyezes szerint semmilyen strukturaja
nincsen, egyetlen tulajdonsaga a helye (ideje) lehet.
Eppen az effele fogalmazas (trukkok) teszik lehetove, hogy gumikent
nyujthassak, alakithassak, magyarazgathassak a vegtelensegig a mar
kimondott es azota tarthatatlanna valt allitasaikat.
Ami meg kulonosen bosszanto az effele altudomanyos ertekezesekben,
az az, amit a (valodi) tudosok szajaba adnak, amit belemagyaraznak
az o szavaikba, hogy azutan elegansan bebizonyithassak ezeknek a
tarthatlansagat, majd mindjart be is tolthessek az igy keletkezo
"urt" a sajat bolcsessegukkel. Szinte minden ilyen irasmu az alabbi
seman alapszik: "Az un. >>hivatalos<< tudosok azt allitjak, hogy a
Nap kocka alaku, de ez nyilvanvalo abszurdum. Rud alaku." (Es az
igenyesebbje hozzateszi: "csak a hegyevel mindig a Fold fele
mutat".)

Nekem sem kesztetesem, sem energiam, hogy ilyesmi ellen hadakozzam.

> Ezek fenyeben tehat tudomanyt annak targya nelkul muvelni
> irtozatosan nehez lenne. Meg sohasem hallottam a semmi
> tudomanyarol :-) (bar, mint kiderult a semmi sem semmi :-))))

Hat igen, valamirol ki kell mondanunk azokat az allitasokat...

> [...] De eppen ezek a hatarozatlansagok reven letrejott
> kapcsolodasi pontok teszik szeppe az egesz tenykedesunket, amit
> hidd el, nehez szetvalasztani tudomannya, es hetkoznapi munkava,
> vagy esetleg hobbiva. En egy tapegysegben kicserelek egy
> alkatreszt, vagy egy oreg faliorat "keltek eletre", nekem az hobbi
> -esetleg munka-.  Annak pedig, aki ideadta javitasra, ez mar
> valamilyen szinten tudomany -az en "tudomanyom"-. Ha ezt kello
> nagy 'hokuszpokusszal' tennem, akkor igen nagy tudomanyom lenne.
> Esetleg meg el is magyarzhatnam nekik kozben az ohm-torvenyt, vagy
> a pont mechanikajat, es mar johet is a baberkoszoru :-))

A tudomanyt nem a kulcsinye (a habveres) teszi tudomannya. Epp az
altudosok azok, akik a kulsosegeket masoljak minden erdemi tartalom
nelkul.

> Valamilyen tudomany muvelese akkor ertekes, ha azt minel tobben
> -meg a "kisemberek" is- megertik, es adott esetben sajat hasznukra
> lehet.

Nem feltetlenul. Ez csak az utilitarianus felfogas. Raadasul nehez
kitalalni elore, hogy mit fognak tudni a "kisemberek" hasznalni szaz
ev mulva. Hogy mit tudnak megerteni, az meg szvsz teljesen
irrelevans, ld. a szamitogepeket vagy az atomeromuveket.
Ezek a szempontok csak akkor ertekelodnek fol, amikor tamogatast
akarsz szerezni a kutatasodhoz, mint ahogy te is irod.

> A tudomany akkor nepszeru, es akkor kap megfelelo tamogatast, ha a
> "metodusok" nem olik meg annak erthetoseget.

A fentiekbol kiderul, hogy szerintem metodika nem megoli, hanem
megteremti a tudomany erthetoseget.
Korrekt metodika nelkul jo esetben szemleltetni lehet a tudomany
vivmanyait, illetve elhitetni az emberekkel, hogy ertik, amirol szo
van (kicsit sarkitva: ez a tudomanyos ismeretterjesztes).
De ilyenkor mar veszelyesen el is mosodik a tudomany es az
altudomany kozotti hatarvonal, nem csoda, hogy a "kisemberek"
tulnyomo tobbsege nem is erzi a kulonbseget.

> Az ugynevezett latvanytudomany -ahol annak muveloje- a leheto
> legbonyolultabb matematikai kepletek, vagy meg nem ismetelheto
> kiserlet, "eredmeny" moge bujik, csak sarlatansag (bocsanat,
> okoskodas,). Nem veletlen, hogy a regeszet, -es altalaban a multat
> kutato tudomanyagak- ujabb es ujabb tudomanyos tetelei dolnek meg.
> Tobbnyire nem reprodukalhato esemenyeket kutatnak. Termeszetesen,
> mas, egzaktabb tudomanyagak is -ahol szamtalan reprodukciora van
> lehetoseg- folyamatosan valtoznak, finomodnak, ahogy egyre
> 'tavolabbra' es 'kozelebbre' "lathatunk".

Az elejevel egyetertek, nem is hiszem, hogy valaha irtam vagy
gondoltam mast. Annyit finomitok, hogy en a regeszetet talan
ovatosabban kezelnem. Pont azert, mert a tudomany eszkozei
regebben meglehetosen korlatozottak voltak ezen a teruleten, illetve
most is igen korlatozottak, de nagy a fejlodes. Torvenyszeru, hogy a
hipotezisek -- amelyekbol tobbre volt szukseg regebben -- egy resze
a fejlodes soran megdol. (Ez is csak azt bizonyitja, hogy a regeszet
is tudomany.)

> Igy aztan a metodika egyre kifinomultabb, bonyolultabb lessz. De
> megis vegyazni kell arra, hogy ne a metodika legyen  a tudomany
> targya, (marmint, hogy ne vesszunk el a reszletekben) hanem az.
> amire a metotika iranyul.

Kiveve ha magat a tudomanyt vizsgaljuk tudomanyos eszkozokkel. ;-)

Felmerult bennem a gyanu, hogy azt olvastad ki a levelembol, hogy
szerintem hogy a kutatoknak/tudosoknak fontosabb a metodika, mint
amit vizsgalnak. Ezt nem gondolom igy en sem, es szerintem ez
egyaltalan nincs ellentmondasban a fontiekkel. Ugyanakkor ha van egy
fizikai kiserlet (inga, fenyelhajlas stb.), akkor az mar definialja
a targyat, akkor a kovetkezo szempont az, hogy tudomanyos igennyel
vizsgaljuk a jelenseget. (Megjegyzem, hogy az is hasznara valhat az
emberisegnek, ha a tudosok idonkent azt is megnezik, hogy az
altaluk kitanult modszerek hol mashol alkalmazhatok, ld. peldaul a
"penzfizikusokat", vagy azelott a biofizikusokat.)

Titusz

> Felado :  [Finland] irta:

>Amiket irtal azonban, pl. hogy "elso blikkre megallapitja, hogy
>marhasag" stb., ezek a szubjektiv megiteles kategoria, ami magaban
>foglalja annak lehetoseget, hogy helyes a megiteles, az azet is,
>hogy helytelen...
>Az viszont biztos, hogy az objektiv megiteles kategoria az az
>objektiv vita, amire sajnos lathatoan nem igazan vagytok hajlandoak.
>Megjegyzem: az elso blikkes megallapitas nem tudomanyos modszer.
>Sajnos a legtobben megis ezt teszitek.

1./ bibi: Az "elso blikk" nincs szoros osszefuggese a szubjektiv
megitelessel. Hosszas es alapos tanulmanyozas es megfontolas utan
is lehet szubjektiven megitelni.

2./ Az "elso blikk"re megallapitas rendszerint nagyon alapos
tanulmanyokon, es evtizedeken at szerzett szerteagazo ismereteken
alapul. Emiatt legtobbszor egyaltalan nem feluletesseget takar,
pedig Te ezt sugalmaztad itt. Ez a szubjektiv megiteles ezer
szallal kapcsolodhat, kapcsolodik meglehetosen objektivnek
tekintheto tudomanyos eredmenyekhez.

3./ A szubjektiv jelentheti azt, hogy egyeni, szemelyes, ez esetben
sincs sok koze a tevedeshez/helyesseghez. Soroljak veget nem eroen
olyen tudomanyos eredmenyeket, amelyek egy embernek koszonhetoek
vagy tevedeseket, amelyeket nepes kollektivak kovettek el???

4./ A szubjektiv jelentheti azt, hogy nem targyilagos, ez esetben
is tiltakozom. A gondolkodasi sebessegnek, komplexitasnak
az elozetes ismeretek mennyisgenek nincs koze ehhez. Semmikeppen
nem fogadom el, hogy az 'elso blikkre' megallapitas nem lehet
targyilagos.

5./ Emiatt az ellentettjet sem fogadom el. Az 'objektivet'
targyszerunek ertelmezve nem latok szoros osszefuggest a vitaval.
Sok erosen szubjektiv vitarol tudok.
Az objektiv kategoria=objektiv vita meg tautologia.

6./ Az objektivnek persze van 'tudatunktol fuggetlenul letezo'
jelentese is ami itt egy kisse elszinezi az ertelmezest olyan
mellekzongekkel, mintha a vitaban szuksegszeruen kiderulne az
igazsag mig az 'elso blikkre' feltetlenul valami egyeni specialitas
maganyvelemeny, partikularitas lenne. De ez csak mellekiz.

7./ Az elso blikkes megallapitasra elozo levelemben kituno peldat
hoztam Kalman 'elso blikk'es telibetrafalo felismeresevel.
Tokeletesen tudomanyos. A felismeres gyorsasaganak semmi koze
ahhoz hogy valami tudomanyos-e vagy sem. Sot!
Matematikai problemak tomor, egyszeru megoldasa esztetikai elvezetet
jelent, mig ugyanezt vert izzadva megoldani nem annyira szep.

Alfeltalalok es altudomanyok kedvelt nodszere, a "melegen
tartas".
Nem veletlen hogy regebben fel evig a kreacionizmus most meg az
asszimetrikus inga ez a BS gravitacio elmelet a sztar a listan.
A 'melegen tartas't mar lehet eredmenynek kozmetikazni.
"A tudomanyos internetes listan egy evig vitatkoztak az
elmeletemrol" ez mar rangot adhat valamilyen kozegben.

Melegen tartas hogy vitara provokalod te is itt a tudosainkat.
Ezt adando alkalommal lehet ugy kommunikalni, hogy "Az egy eves
tudosvita soran 273 alkalommal szolitottuk fel a tudosokat, hogy
cafoljak meg elmeletemet, de ezt nem tudtak megtenni."

Kulonosen az altudomanyos gyogyszerek, eljarasok eseten biztos a
siker, ha elkuldjuk tudomanyos bevizsgalasra tiz korhaznak.
Tizbol otten visszautasitjak, negyen elvegzik es megallapitjak,
hogy semmi hatasa. De nagy valoszinuseggel lesz egy, ahol
jegyzokonyveben legalabb udvariassagbol leirnak valami olyasmit,
hogy 'az esetek egy reszeben a betegek allapotaban javulas
mutatkozott, mas esetekben hatastalan volt.' No persze a betegek
egy reszenek allapota spontan is szokott javulni. De ezt aztan
lehet ugy hivatkozni, hogy az 'XY korhazban vegzett tudomanyos
vizsgalatok megerositettek az eljaras hatasossagat, az esetek
egy reszeben javult a betegek allapota.' A tobbit persze elfelejtik.
Ezutan mar lehet egy negyezer forintos diavetitogep es egy ezer
forintos polarizacios szurot osszeepitve 100.000 Ft-ert arulni
a gyogyito lampat, es jo sok penzt elkerni kozmetikusoknal,
"termeszet"gyogyaszoknal egy negyedoras "kezelesert". Hogy nem hat
az nem baj, legalabb a beteg eljon meg tizszer-husszor. Azok a
betegek amelyeknek meg spontan javulnak vilagga kurtolik, hogy
ez gyogyitotta meg oket. Forog a kerek, csorog a penz.

Regebben sok levelet irt a tudomanyba egy kituno fiatal kutato
Szilagyi Andras. Sajnos az ujabbmodi listan mar nem annyira
aktiv. Sok tucatszor megirta ide: "Rendkivuli allitasok rendkivuli
bizonyitekokat kovetelnek." Es jo lenne megfogadni ezt.
Egy vilagrengeto uj gravitacioelmelet, amely szerint ket azonos
tomegu test nem vonzza egymast igazan rendkivuli bizonyitekot
kovetelne nem pedig labilis ingakat es Napot eltakaro felhoket.

Apropo, hogy "a Fold ket fele nem vonzza egymast?" szep pelda az
"elso blikkre". Ismet a tudomanyos valtozatbol.

Hagyjatok mar abba a tudosok provokalasat, hogy komolyan vegyenek
olyan dolgokat, amelyeket nem lehet. Eddig is csak baratsagbol
irtak ellenerveket, nem mintha komolyan vettek volna a dolgokat.

Udv, Peter.

Kedves Buvar,

> Endre irja:
> >Mert ugye a DNS-re is egy
> >matematikus jott ra, a biologus csak az agyat fogta es dekazott vele.
> >Es ugye hogy mmmereszel!!! bbelekotyogni egy szakadt matematikus a
> >mikrobiologiaba!
> Ezt kifejtened reszletesebben egy teknodugo biologus kedveert?
:-D Crick-rol es Watsonrol van szo, egy masik levelben utaltam ra,
amely elobb irodott, de egy javitas miatt kesobbre keltezodott, emiatt
nem a megfelelo sorrenben jelent meg a HIX-ben.

Udv: Endre

Kedves Peter,

> > Azert mara mar fejlodhettunk volna valahova. De csak a regi
> > betegsegeket ujitjuk fel.
> Szerintem fejlodunk. Lassan, es nem mindenben, az igaz. Felismerni a problema
in
> kat es elfogadni ertuk a felelosseget a fejlodes elso es legfontosabb lepese.
 E
> s ezt egyre tobben tesszuk meg manapsag.
:) Igen, ebben is van igazsag. Nem feher a dolog, es nem fekete. De ez
nem zavarta a mori bankrablokat.

> > > Ellentetben ugye a regebbi idokkel, amikor minden nagyobb
> > > foldesurnak jart a pallosjog, az elso ejszaka joga, a penzveresi jog...
> > Pszichologia, baratom. Ez _elrettento_ pelda. A filmekben: _kovetendo_
> > pelda.
> Nyilvan en vagyok pszichologiailag alulkepzett, de nem igazan latom a kulonbs
eg
> et :-o
> Manapsag az agrolszakadt emberek tobbsege a bankvezereket, menedzsereket es m
af
> fiafonokoket irigyli, es az o helyukben szeretne lenni. Anno meg a kiralyok,
he
> rcegek, grofok helyeben szeretett volna lenni. Mi a kulonbseg?
Rendben, kesobb, de mostmar nyakamon a sorlimit. :)

> Mellesleg a mikrobiologiat eleg komoly tudomanyos kutatokozpontokban dolgozva
 t
> anultak meg, vezeto kutatokkal dolgozva, ugyhogy a szaktudasuk nem igazan vol
t
> kerdeses.
Semmi bajom a szaktudasukkal, ellenkezoleg, tokeletesen megerdemeltek
a Nobel-dijat. Arra celoztam, hogy a DNS jellegere is nem a biologus,
hanem egy _kivulallo_ egy (valoban) fizikus, nem matematikus jott ra.
Es arra, hogy nem tettek zsebre, amit kaptak a Nobel-dij elott. Tehat
nem precedensnelkuli a tudomanytortenetben az, ha kivulallo felulmulja
a kerdeses szakteruleten otthonos, kompetens szemelyeket.

> Egyreszt nem ket ev volt, hanem kilenc (1953-ban irtak le a DNS szerkezetet,
19
> 62-ben kaptak meg a Nobelt).
Koszonom, elnezest, nem neztem utana, csak emlekezetbol irtam. :)

> Masreszt a tudomanyos kritikat nem kene osszekeverni a takonykopkodessel.
Nezopont kerdese. Es az is, hogy mennyire volt tudomanyos az a
kritika, amely vegul totalisan csodot mondott. Azert fontos ez, mert
potencialisan most is ez a helyzet.

> Harmadreszt, az hogy Watson es Crick akkoriban meglepoen hangzo elmelete hely
es
> nek bizonyult, nem bizonyitja, hogy barmelyik mas meglepoen vagy orulten hang
zo
>  elmelet is helyes kell legyen.
Valoban. A lehetoseg azonban tagadhatatlan.

> Szvsz jobban tenned, ha a tenyeknel maradnal, nem boklasznal el a tematol, es
 n
> em szonoki fogasokkal akarnad megnyerni a vitat.
En a tenyeknel maradok. A kapott ellenerveknek azonban csak egy kis
szazaleka korrekt. Mar visszaterve a gravitacios meressel kapcsolatos
vitakhoz. En nagyon szeretnem, ha _mindegyik_ ilyen lenne (is talan
mindig meg is koszontem). Roviden: az eddig felsorolt zavaro hatasok
nagysagrendekkel kisebbek meg a potencialis gravitacios hullamok
potencialis hatasanal is, es az altalanosan gravitacios hatasoknal is,
a meres maga pedig ezeket akkor is kiszurne, ha valosak lennenek.

Udv: Endre

Kedves Kibuc, :)

> A gravitacios hullamok "hagyomanyos" elmelete alapjan
> a keltett hullamok energiajat es hatasat a kornyezetere ki lehet
> szamitani, es a szamitasok helyessegenek gyakorlati ellenorzeseert
> Nobel-dijat is kapott Hulse es Taylor 1993-ban.
Ez izgalmasan hangzik. Utanajarok, de ossze tudnad Te vagy barki mas
foglalni?

> Ezzel szemben
> gyakorlatilag csak Kisfaludy ur becsuletszava all, ami - figyelembe
> veve eddigi szerepleseit - szerintem nem sokat er.
Vegulis megertem. :)

> >> (tényleg, te mindig lelkiismeretesen attanulmanyozol minden "kuldjon
> >> ezer forintot a cimemre, es en milliomossa teszem" tipusu "befektetesi
> >> ajanlatot"?)
> > Sehogy sem latom az analogiat.
>  Ebben talan meg segithetek:)
> [...]
Vili! :)) Ez jo. :) Viszont azert itt nem csak egy sornyi informacio
van, hanem egy teljes jegyzokonyv. Szoval az analogia meg igy se
stimmel.

> > :) Szemtelen leszek: http://members.xoom.it/terembura/all-labor2/ ,
> > Fig. 7. Ezert kell megnezni, amit mert minek.
>  Jobb otleted nincs? Nekem a szerver azt mondta, hogy nincs ilyen lap.
Ja, elegge akad neha. Felrakom egy jobb szerverre siman meg zipben, es
akkor menni fog. Addig is probald ujra, mert nem mindig akad.

> > Na jo. :) Ugy, hogy a tarcsak egy sinre csusztak ra, amelynek
> > koszonhetoen hozza sem ertek a Faraday-csohoz (sem), melyben a
> > lezersugar haladt.
>  Az keves. A sinnek van valami kapcsolata a meroberendezes
> razkodasmentes platformjaval? (A fenyinterferencia meresek nagyon
> erzekenyek a berendezes legaprobb mozgasara is. Szokasos jelszo meres
> kozben: "...nem mozog, nem kohog, nem vesz levegot!"
Kibuc! :) A razkodas csak a felrakaskor van, akkor pedig _nincs
meres_, masreszt a kohoges tekinteteben: a kicsikocsi a fenymerovel
lassan megy vegig, ami azt jelenti, hogy zavaro razkodas eseten meg
kellene tornie a lemert gorbenek. De nem torik meg, majd latni fogod
az abrakon (nemtom mer arra a tre szerverre rakta... :) ) Raadasul a
zavaro tenyezok a tobbszori meresek alkalmaval nem eredmenyezhetnek
azonos valtozasokat. Erted, szoval nem kohoghetek _ugyanugy_ mashogy a
vas, az olom, a muanyag stb. eseten, hogy veletlenul pont ugyanolyan
deformaciokat okozzon. :)

Koszonom. :) Udv: Endre

Kedves Juan,

> >Pszichologia, baratom. Ez _elrettento_ pelda. A filmekben: _kovetendo_
> >pelda.
> Tevedsz. A filmek tulnyomo tobbsegeben a bunos megkapja bunteteset es
> a jok nyernek. Az eroszakos bunozot altalaban lecsukjak, lelovik, stb.
> Aki ezek utan ezt kovetendo peldanak tartja... az azt jelenti, hogy
> bortonbe akar jutni.
A lenyeg: A kerdeses latott jelenet 3 masodperc alatt
_viselkedesmintakent_ irodik be a tudatalattiba is es onnantol kezdve
totalisan lenyegtelen, hogy mi tortenik 1 perc mulva, vagy hogy milyen
buntit kap a rosszarcu a film vegen. Mindez abban az esetben, ha nem
szarmazik belole _szemelyes_ fajdalom. (A foldesurnal szarmazik.
Erted?)
A nehol komolytalan fogalmazast nem kell figyelembe venni, ezt most
halalos komolysaggal irtam le. Ha van itt pszichologus, pontosan tudja
mirol tepem itt a billentyuzetet. Tehat HAROM, nem tobb, harom
masodperc van arra, hogy toroljuk vagy atirjuk. A _negyedik_
masodpercben es utana mar csak a hipnoterapia segit.

> Az se igaz, hogy a filmek azt mutatnak, hogy akinek penze van az
> mindent megtehet. Gondolj csak a Colombo sorozatra,
Nem igaz, hogy letezik Ferrari Testarossa tipusu auto. Nezz csak ki az
utcara, latsz ilyet? Nem latod? Na latod!
Nem igaz, hogy letezik epelmeju ember, nezz csak be az
elmegyogyintezetbe.

Forditas: Attol meg, hogy az ellenkezojere hozol egy peldat, meg nem
lesz altalanos ervenyu. Mert nem tizszer, hanem _szazszor_ annyi
ellenpeldat hozok (mondjuk nem ferne bele a sorlimitbe az elemzesekkel
egyutt). Elsosorban az US filmekben, de ujabban francia es a nemet
peldak is vannak. Illetve magyar: Baratok kozt es Elso generacio, bar
ezek csak ipari tanulok.

Endre

Kedves Zoli,

> >Ha a tudat maga nem az EM mezo, akkor mibol all me'g?
> Erre valaszod:
> >En ezt elvileg korrektul levezettem, csak meg a kiserlet elvegzesere
> >varok. De csak szolok, hogy azert letezik, korrektebb elmelet.
> Ezt mindig a hasznalhatosag donti el, de maris felfuggesztem a 'helyes
> megfejtes' iranti elfogultsagomat, viszont ettol elveszithetem a
> lenduletem, tehat kerlek, majd ismertesd - miben tevedek, ill. hol
> kene korrigalni az elgondolasaimat, hatha az en verziom
> is kap valaha valahol teret valamilyen gyakorlati alkalmazasban.
> Raadasul az enyimben nem kell bevezetni kulon olyan dimenziot, melyhez
> nincs hozzaferesi lehetosegunk.
Ize, igazsag szerint nem olvastam az egesz levelvaltast a temaban, igy
tudom mirol gondolhatnam, hogy tevedsz benne. Csak ugy szoltam.
Megtenned, hogy osszegyujtod azokat a hozzaszolasaidat, amelyekrol szo
van es elkuldod nekem kulon?

Endre

> Felado :  [Hungary]
>Mindenki mastol is - akinek tudata van, tehat kompetens - ugyancsak
>varom a kritikakat, eszreveteleket.

Akarhogy boncolgatjuk magunkat, egy halmaz adaton kivul nem talalunk semmit.
Hasonloan egy szamitogep, sok milliardnyi tapegysegtol fuggo adattarjahoz.
Nem egy eset volt, hogy balesetek soran oxigen ellatas hijan torlodik, vagy
megszakadnak a belso kapcsolasok az agyban, es maris kezdhetjuk elorol.
Elo szervezetben az adatok 'kilogasa' szinte termeszetes, tudvan hogy az agy
elteroen a proceszorok mukodesetol elektromagneses jelekkel 'is' dolgozik.
De felmerulhet e valaha is a halalontuli 'lelek, szellem' fogalma? hisz az
adatok anyaghoz (tomeghez) kotottek.
Azt el tudom kepzelni, hogy evek soran a tudomany es a tehnika fejlodesevel
az ember elerheti hogy onmaga tudatat, onmaga mibenletet egy gep kulonleges,
orias kapacitasu proceszorjara athuzza, raepitse, meg mielott meghal. Nehez
viszont egy halal utan elkepzelni a lelek mibenletet.
De manapsag mar annyi mindent hall az ember. Pl. itt Varadon egy kisfiu a
Korosbe fulladt. A holttestet a buvarok nem talaltak. Aztan a nezelodok
kozul valaki egy koszoru szeruseget keszitett, melyre egy ego gyertyat
tettek. Kis ido utan a koszoru addig sodrodott, es epp ott allt meg, ahol a
kisfiu volt. Amikor ott lementek a buvarok, megtalaltak a holttestet. Vagy
egyszeruen a viz sodrasarol esett volna szo?
   Csaba.


_________________________________________________________________
Send and receive Hotmail on your mobile device: http://mobile.msn.com

> Temakor: Re: multicikli ( 34 sor )
>Ennel kisebb korivekkel is lehet kezdeni valamit. A termeszetben eleg
>gyakoriak. Ezeket ugy hivjuk - lepdelo labak. :)
>Elkepzelhetonek tartok labbalhajtos mu-lovat is.
Epp ma haladtunk el egy oriasi, tobb szaz hektar buzatabla melett. Kb.
minden 12 meterben a vontato jarmu szeles kerek nyomai utan ures a terulet.
Osszeadva gyakorlatilag az osszterulet 4-5 %-arol van szo. Epp
elgondolkodtam mennyire elkelnenek valami modern hidraulikus golyalabakon
mukodo szerkentyuk, de meg ontozes szempontjabol is, mely vizhiany ahogy
hallom az utobi idokben eleg nagy gondot fog okozni.

>Temakor: torony-sziporka ( 23 sor )
>Van megint egy brillians otletem, ingyen atadom, csaknem talalmany !
De most ez komoly, vagy..
Gyerekjatekokra idom nem futja, ha pedig arra gondolsz, hogy a kilenges
kormozgas befolyasolo, az elozo cikkben irtam, hogy semmi koze.
   Csaba.



_________________________________________________________________
Join the world’s largest e-mail service with MSN Hotmail.
http://www.hotmail.com

> Felado :  [Hungary]
>Persze ha az ember sajat maga vezet le egy torvenyt, akkor azt jobban >meg
>fogja erteni, mint ha konybol elolvasna, esetleg a >bizonyitast/levezetest
>teljesen mellozve.
Ebben nem ketelkedem, csak azt nem ertem hogy adhatnak helyes eredmenyt
kulombozo levezetesek kulombozo ismeretlen adatok szerepeltetesenek
hijanyossagaban?
>Valojaban a fizikusoknal keves gyakorlatiasabb kutato letezik,
Mindezt lehet potolni, (kompenzalni) az elet folyaman.
Kar hogy eletkorunk nem tobb evszazados, marcsak azert, hogy lasd mennyi
minden valtozhat, es az elozo mondatomban is igazat adnal, talan a
kovetkezoben is, habar nem eppen ugy van:

>..hogy a szemellenzos, begyepesedett tudosok nem kepesek az ujat >befogadni
>stb...
nevetseges.
>csak kapasbol tudjak hogy melyik hova vezet, melyek a zsakutcak, >melyekkel
>erdemes foglalkozni..
Hat ez a baj, En is kapasbol dontottem, hogy erdemes, de barki kapasbol el
nem dontheti az erdemesseget, mig meg nem tekinti az eves adatbazist.
   Csaba.


_________________________________________________________________
Send and receive Hotmail on your mobile device: http://mobile.msn.com

Hat ha nem is a sokszor emlegetett 'Nebulo' vagy micsoda de egy kisbolygo
ismet elhuzott mellettunk jo parezer kilometerre Foldunktol.
Alig harom napra vettuk eszre, mielott a sziberiai katasztrofahoz hasonlon
kart tehetett volna valahol a foldkeregbe furodva.

  Lehetne e Nap palyara allitani a Foldel ellentetes iranyba tavcsovekkel
felszerelt mholdat, esetleg kettot a Foldel haromszoget bezarva, az
informaciok tovabitasa erdekeben?
  Egyre bizonytalabbnak latszik a Nap iranyabol erkezo targyak eszrevetele.
Habar az informacio is jo 16 perc, megis idonyeres ket szempontbol. Elob
vesszuk eszre, a tobb 16 perces fenysebessegnyi utat pedig a tomeg napokig
is elhuzhatja.
  Es utanna hogy mit tudunk tenni?, mert mar volt ilyen kerdes. Legalab egy
'miatyankot' elmondunk :-)
       Csaba.

_________________________________________________________________
MSN Photos is the easiest way to share and print your photos:
http://photos.msn.com/support/worldwide.aspx

Kedves Zoli
>Jelfeldolgozo mechanizmusok uzengetnek, melyek az idorendiseggel
>valamelyest tisztaban vannak.
>Tehat gepezet ez, idoalappal, memoriaval es jelekkel.
Szerintem ilyenek a nem tudatos lenyek agyaban is vannak,
tehat ez nem a tudat ismerve.


>>Olvastad McFadden elmeletet?
>Igen, de elvesztem benne, es szamomra nem utalt semmmi arra, hogy a
>tudat ekvivakens az EM mezovel.
Szerintem McFadden elmeleteben az az uj hogy az EM mezot egy osszegzo
("binding") es vezerlo funkciokent bevezeti. Olyan mintha a sejteknek
lenne egy/tobb ujabb laba a kommunikaciohoz, de ez a lab nem anyagi
hanem energia alapu (EM mezo). A tudat (az EM mezo) nem minden
idopillanatban
letezik az agyban. Pl. amikor felebredsz, az idegsejtek ujra
"kigeneraljak".


>>Szerintem tamadhatatlan definicio, es ezek utan maris lehet irni
>>olyan viszonylag egyszeru programokat, melyek gepi tudatot
>Itt van a kutya elasva, itt valami fizikai alapon nyugodva
>mukodik az elmeleted.
Minden prognozis statisztikai modszereken kell alapuljon,
es a tudat folyton prognosztizal. Altalaban arra tippelunk,
hogy mikor - mi varhato. Hipnozis alatt pedig minimum ismerjuk
esemenyek sorrendiseget, torteneteket meselunk keresre,
megha oksagi osszefuggeseikkel nem is boldogulnank, mert a komolyabb,
bonyolultabb, maskor fontoskodva be-bekiabalo korrelatorok ilyenkor
lustan standbye-ban bobiskolnak. :)

>>Zoli, mi a velemenyed a "binding"-rol?
>Ritkan talalkoztam ezzel a 'koto' szoval, es nem tudom - ez specialis
>szakszokent is hasznalatos  ?
A tudatos tapasztalas egyik "rejtelyekent" emlegetik.
Azaz pl ha van egy zold erzekelo sejtcsoport es van agy kerek erzekelo
sejtcsoport es a tudatodban megjelenik a zold alma kepe, akkor hol van
a zold alma sejtcsoport? McFadden szerint az EM mezo csinalja ezt az
osszegzest.


Szocs:
>azt szamitottam ki, hogy ha leteznenek azok a "lokalis
>elektromos aramok", azt energetikailag nem kepes fedezni az
>eloszervezet a 75 kcall/h kapacitassal.
Akkor hogyan mukodik az agy?


>Ebben en is ketelkedem. Feltettem azt a kerdest, milyen
>modszerrel lehetne megismerni egy szines TV mukodesi elvet,
>ha az alapelveket nem ismerned, hanem csak az egesz
>keszulek allna rendelkezesedre. Az alkatreszek egyedi
>tulajdonsagabol nehez lenne magallapitani egy aramkor
>mukodesi elvet, funkciojat. Igy allunk az idegrendszerrel is.
Akkor szerinted hogy lehet megismerni az agyat?





Endre:
>En ezt elvileg korrektul levezettem, csak meg a kiserlet elvegzesere
>varok. De csak szolok, hogy azert letezik, korrektebb elmelet.
Lassuk a kiserlet eredmenyet...

Lajos

Juan ) irta:

> A filmek tulnyomo tobbsegeben a bunos megkapja bunteteset es
> a jok nyernek. Az eroszakos bunozot altalaban lecsukjak, lelovik, stb.
> Aki ezek utan ezt kovetendo peldanak tartja... az azt jelenti, hogy
> bortonbe akar jutni.

Sajnos azert ez nem ennyire egyertelmu, Endrenek van ebben igazsaga. A klasszik
us krimik, amiket fiatalkorunkban neztunk (Colombo, Petrocelli, Kojak es tarsai
) meg belefernek az ervelesedbe. De mit mondasz a "modern" valtozatokra: Rambo,
 Terminator, Die Hard, vagy akar Star Wars? Ahol a jo fiu(k) ugyanolyan eroszak
os(ak), kegyetlen(ek), mint a rosszak. A kulonbseg koztuk a filmekben egyre ink
abb csak az, hogy a rosszak altalaban rondak, alattomosak es egyfolytaban gonos
z kepet vagnak, mig a jok tobbnyire szepek, mosolyognak (vagy gondterheltek, me
rt az emberiseg vagy a galaxis jovoje nyomja a vallukat) es persze sebezhetetle
nek. Lemeszarolhatnak egy legionyi rosszfiut, mikozben rajtuk legfeljebb nehany
 karcolas esik. Es a vegen, amikor hullahegyeket maguk mogott hagyva dicsoseges
en tavoznak a harcterrol, a konkluzio az, hogy ezzel a problema meg van oldva.
(Legalabbis a kovetkezo folytatasig.)
Azaz ezek a filmek egyertelmuen azt sugalljak, hogy a jo csakis vegletes erosza
k bevetesevel gyozhet, de ezen eroszak ellenere teljes mertekben megmarad jonak
, mert a "josag" valamifele veleszuletett adottsag, nem a cselekedeteibol fakad
 .
Na ezzel a nezettel aztan minden gyerek szivesen azonosul...

Egyebkent vegeztek e targyban szocialpszichologiai kiserleteket is, ahol kimuta
ttak, hogy pl. gyerekek, miutan eroszakosan viselkedo, reagalo felnotteket latt
ak filmen, maguk is hajlamosabbak voltak eroszakosan reagalni problemas helyzet
ekben. Szoval sajnos a dolognak van alapja.
Peter