Science hirlevelben olvastam:

The apicoplast, an organelle of the malaria parasites and its relatives,
has been shown by Funes et al. (p. 2155) to have originated from the
secondary endosymbiosis of green algae, with subsequent lateral gene
transfer to the host nucleus.

Nem ertek biologusangolul, ezert csak hozzavetolegesen hevenyeszve:

A malaria korokozojanak (vorosvertestekben tenyeszo parazita egysejtu)
es rokonainak egyik (mitokondrium-szeru) szervecskeje, az apicoplast
az egysejtube szimbiotikusan beepult zold algakbol alakult ki. Kesobb
a zold algak genallomanya reszben beepult a gazdasejt magjaba is.

Ha tevedek, kifejezetten jo neven vennem, ha biologusok kijavitananak.

> Felado :  [Romania]

<<< 1. Mennyire biztosan tudjak, hogy a genallomany nagy resze
ertelmetlen adatokat tarol? >>>

Lehet, hogy eliteltek, de en nem adattarolast latok, sem az agyban, sem a
genallomanyban. Ezek biologiai mechanizmusok es azok mukodnek, hol
intenzivebben, hol kevesbe intenziven, az adott, kozvetlen kornyezetevel
kolcsonhatasban.

<<<Mire jo ez nekik? Tobb benne az ertelmetlen resz ?>>>

Nincs ertelmetlen dolog az eloszervezetben, csak az ember szeret
osztalyozni.

<<Azert van egy lenyeges kulonbseg koztunk: a balna harom dimenzioban
el, mi csak kettoben erezzuk otthon magunk. >>

Mi sem elunk ket dimenzioban. Menes kozben a labadot nem kellene felemeld
2D-ben. Nem latnal semmit fennt, stb

<<Na es az elefant? Neki mire kell a nagy agy?>>

Van kis kalapacs, nagy kalapacs. A nagyobb lehet gyengebb, rosszabb.
A pontossag, tobblettudas, az agy-izom feloldokepessegen (rezolucio) mulik.
Az ero nagysaga, a nagytomegen alapszik.

<<<A nagy testtomeg nem lehet donto feltetel , a rinocerosz es a vizilo
is meglehetosen nagyok es egyik sem a nagy eszerol hires. :-))>>

De a nagyerejukrol hiresek!

<<<Az elefantrol 'mostanaban' derult ki, hogy nagyon sokoldaluan
kommunikal. Infrahangokkal, talajdobogtatassal, gesztusokkal stb.
es nagyon szocialis lenyek.
Megtehetik, mert nagy az agyuk?>>>

Infrahangot bocsajtanak ki, pontosan a nagytomegu ideg-izom mechanizmus
altal. Nem tudnak magas hangon zummogni, mint a szunyog. Nagy hangszer=mely
hang, kishangszer=magas hang.

<<Ja igen, a regebbi kerdes: mire kellett az o"s-o"s embernek ekkora
agy? >>>

Azert, hogy tajekozodjek es tudjon megmaradni kornyezeteben, akar csak
manapsag.
Mered allitani, hogy a mai ember tobbet tud? Nem arrol van szo, hogy
"egyebet" tud?
Ma az ismereti anyag borzaszto nagy, de mindenki csak egy kie reszet kepes
felfogni.

Udv. szocs

> Felado :  [Hungary]

<<<Megint nagyokat tevejegsz.
1) A tenisztudashoz igenis az agyadnak kell tanulnia valamit, nem a
karodnak, n
em a kezednek, es azt hiszem, meg a vegetativ idegrendszernek sem kell. Az
agya
dnak kell tudnia az uj mozgast.>>>

Hat ezzel nem ertek egyet. Minden mechanizmus bejaratasa (rodazs) csak a
maga egeszeben hatasos. Az ideg-izom osszehangolasa, az maga a tanulas!
A sulyemelonek, ilyen korulmenyek kozott eleg lenne, ha csak gondolatban
vegzi az edzest:- ).

Szocs

Go'be' druszam irta:

> Az alabbi level alapjan szeretnek megkerdezni egynehany dolgot.
> Latom utanajartal a Foldmag kerdesenek ezert biztosan van infod a
> csatolodo problemakrol is.

Ejnye, pedig mondtam hogy nem ertek annyira a dologhoz hogy a
felmerulo kerdeseket is megvalaszoljam:)

> Nem tudok angolul. Magyar nyelvu forrasra volna szuksegem.

Sajnos en gyakorlatilag minden ilyen jellegu infot angolul vagy
franciaul keresek, mert sokkal tobb esely van arra hogy meg is
talaljam:) Az altalad idezett levelem irasakor a lista kedveert
megprobaltam magyar forrast is felkutatni, de nem bukkantam par perc
alatt igazan jora, igy abbahagytam.

Hurra! http://sci.fgt.bme.hu/~volgyesi/geofiz/geofiz.htm, bar az abrak
hianyoznak. Ha megengeded, a kerdeseidre a lenyegi valaszokat
meghagyom a szerzonek, valami azt sugja hogy kompetensebb mint en:)

Persze utana eldiskuralhatunk a dologrol (vannak olyan dolgok is amit
ugy nezem nem targyal a mu de nekem sincs most idom utananezni), de ha
ezt elolvasod mar tobbet fogsz tudni a dologrol mint en:) Idod van:
ujevig nem leszek hix-kozelben...

Udv, Sandor, szinten go'be'

Sziasztok!

Elnezest, hogy csak ilyen kesve valaszolgatok, de az unnepek kornyeken
ritkan vagyok internet kozelben.

Kedves Gaal Tamas!

(a derivalasrol)
Koszonom a hanyaveti hibas megfogalmazasomhoz fuzott hasznos
kiegesziteseidet, igazan erdekes volt.

Kedves Starters!

>En ugy tudom, hogy gravitaciot nem lehet arnyekolni.
>"Kijon" a fekete lyukbol is - mas kerdes a terjedesi sebessegbol
>eredo problema, de ahhoz meg a Nap merete is kicsi.

Kerdes, hogy mivel tamasztod ala azt, amit tudni velsz. Az eleg koztudott,
hogy barmilyen hatas csak fenysebessegu lehet, igy a gravitacio is. A terido
szerkezetet az eddigi ismereteink szerint kizarolag lokalis kapcsolatok
tartjak egyben, es a terido szerkezetet befolyasolo gravitacios hullamok is
lokalisan fenysebesseggel terjednek. Ebbol kovetkezoleg a mi
esemenyhorizontunk moge kerulo tomegek kozvetlen hatast nem gyakorolhatnak
reank, de az esemenyhorizont kozelebe kerulo tomegek kozvetlen hatasa is
szuksegkeppen csokken a voroseltolodas mertekeben. A kozvetett hatasok
mibenleterol pedig vajmi keveset lehet tudni, es olvasni, bar ketsegtelen,
hogy kozvetett hatasok meg akkor is leteznek, amikor a kozvetlenek mar
megszuntek. A learnyekolas naprendszernyi mereteken beluli egitesek eseteben
gyakorlatilag nem kerul szoba, azonban az esemenyhorizont keletkezesenek
lehetosege kozeleben mar nagyon is szamolni kell ezzel, amit mas oldalrol
ugy szokas indokolni, hogy az Einstein-egyenletek nem linearisak, igy nem
ervenyes a szuperpozicio elve.

Kedves Janos!

>>>az olomgolyo kulseje arnyekolna
>>>a belsejenek gravitacios mezejet (ahogy a bolygo is, ami az olomgolyot
>>>vonza), tehat a meretevel aranyosan csokkenne a fajsulya.
>>Csokken is a fajsulya, csakhogy ennek kimutatasahoz nehany naptomegnyi
>>olomgolyora volna szukseg. A szokasos meretu olomgolyoknal, de meg a Fold
>>meretu golyoknal is ez a hatas szinte teljesen elenyeszo.
>Szerintem meg no a fajsulya, mert minel nagyobb terfogatu anyag van egyutt,
>annal jobban osszenyomodik a kozepe.
>Namarmost ha megsem, akkor szelsoertek van valahol?

Valo igaz, a fajsuly nyomasfuggo is, igy valoban az olom mennyisegenek
novekedesevel eloszor no a fajsuly. Csak amikor mar a tomeg egy resze
esemenyhorizont moge kerul, kezd el velemenyem szerint csokkenni. De lehet,
hogy meg ezelott neutroncsillag alakul ki a sok olombol, de a
neutroncsillagra is feltehetoleg ugyanezek elmondhatok.

Kedves Zoli!

>... toltes is kerulhet statikus allapotba,
>megakadva semleges test felszinen, melynek iranyaba zuhant elobb
>csakis a tomege reven. Maris felvetheto, hogy miert nem kelt
>vegallapota utan is EM hullamot, ha allitjuk, hogy tovabbra
>is ervenyben van a gyorsulasa ?

Miert is ne kelthetne? Jogos a felvetesed, es szerintem a helyes valasz az,
hogy igenis kelt EM hullamot a felszinhez nyomodo gyorsulo toltes. Az mas
kerdes, hogy ez a hullam becslesem szerint eszmeletlenul gyenge lehet, joval
gyengebb mint a csillagok hosugarzasa, de most nincs idom utana szamolni.

>Ez a gumimodell koti meg valszeg a gondolkodasomat,
>s ezzel nem fer ossze, hogy befele zuhan a ter.

Egyreszrol Einstein a sullyal ekvivalens terbeli gyorsulassal vezeti be az
alt.rel. szuksegesseget. Masreszrol a tomegekbe zuhano teridos modell
kikuszoboli a tomeg gravitacios tavolhatasat. A tomeg lokalisan elnyeli a
teret, es ez minden amit a tomeg csinal. A gravitacionak tulajdonitott tobbi
jelenseg a ter elnyelodesenek, es a ter egyeb tulajdonsagainak a
kovetkezmenye. Ugyanis a ter elnyelodesenek hatasara a ter aramlasba jon, es
az elnyelt ter helyebe mozdul a kijebb levo ter. A tavolsag negyzetevel
forditottan aranyos erotorveny, es maga az erohatas is puszta aramlastani
jelensegge valik. Newton elott Descartes feltetelezte, hogy minden mozgas,
es erohatas, igy a bolygok mozgasa is kozvetlen erinkezesek utjan valosul
meg, ezt nevezik orvenyelmeletnek. Amikor Newton felfedezte a mozgas
torvenyeit, a gravitacios tavolhatast semmivel sem magyarazta meg, pusztan
axiomakent, es tenykent rogzitette, azonban ez a matematikai alapozas
latszolag teljesen pontos leirast adott a jelensegekre. Einstein ramutatott
az elmelet gyakorlatban is gyenge pontjaira, es uj matamatikai megkozelitest
javasolt. De mikozben elmeletet a zuhano terido modelljevel vezette be, a
vegen mar ezt a modellt elfeledve erthetetlen modon mar csak gorbult terido
modellje maradt meg a kulonfele szohasznalatokban. Szerintem semmi nem
indokolja, hogy a zuhano terido modelljet feladjuk, mivel eppen ez a modell
az, amely megalapozza az alt.rel. elmeletet, igy kovetkezetlenseg gorbult
teridorol beszelni az aramlo terido helyett. Es ebben az aramlo modellben
ujra altalanos ervenyre jut Descartes elkepzelese, mely szerint minden hatas
lokalis hatasok lancolataban terjed, es globalis tavolhatas nem letezik.
Termeszetesen a zuhano terido modelljenek bazisa, mediuma a Minkovsky-fele
terido, amelyben ervenyesul a specialis relativitas elve. Ezt a teridot kell
megfejelni a tomegek okozta terelnyelodessel, es az ennek kovetkezteben
letrejovo termozgassal. Mivel a ter aramlasa miatt a kulonbozo objektumok
sajat idoskalaja is torzul egymashoz kepest, es igy a ter aramlasa csak az
adott terelnyelo tomegekhez illesztett nyugvo lokalis
segedkoordinatarendszereken belul szemleletes, igy nem teljesen indokolatlan
gorbult teridorol beszelni. Ugyanis a nyugvo segedkoordinatarendszer pusztan
elvileg letezo, fizikailag nem kimutathato, ezzel szemben a valosagos zuhano
koordinatarendszerben torzulnak az idoskalak is. De fontos figyelni arra,
hogy a terido gorbuletet nem a tomeg okozza kozvetlenul valamilyen
tavolhatas reven, hanem a terido sajat aramlasa gorbiti magat a teridot,
amelyet mindenutt lokalis torvenyek szabalyoznak. A tomeg pusztan az
elinditoja ezen aramlasoknak.

Termeszetesen ennek a modellnek is vannak gyenge, es ismeretlen pontjai. Igy
peldaul a tavoli galaxisok fenyeben megfigyelheto voroseltolodas, amely
miatt fel kell tetelezni, hogy a tomegek altal elnyelt terido potlodik egy
altalanos, mindenhol ervenyesulo tagulassal. Sajnos ezen altalanos
tagulasban nehez felfedezni a lokalitasi elvet, es hajlamos arra gondolni az
ember, hogy a ter dinamikusan atcsoportosulo terfogatanak valoszinu
allandosaga (,vagy az arra valo torekvese) mogott globalis okok is rejlenek.
Az ugyanis eleg nyilvanvalo kovetkeztetes, hogyha a zuhano teridomodellben
nincs tagulas, akkor a vilagegyetem osszeesne a tomegek allando
terelnyelese, es ennek vegtelen hatotavolsaga kovetkezteben. Ezen globalis
okok utani kutatas viszont segithet jobban megismerni a vilagegyetemet. Itt
persze konnyu kulonfele talalgatasokba bocsajtkozni, de kiserleti igazolast
nehez kitalalni. Peldaul el lehet kepzelni, hogy megsincsen semmilyen
globalis hatas, hanem a tomeg altal elnyelt ter valamilyen fenysebessegu
sugarzas formajaban visszasugarzodik a terbe, majd veletlenszeruen megtett
tavolsag megtetele utan visszaalakul terre. Ezzel egyben a terido kvazi
allando mennyisege, es a kvazi allando tagulasa is biztositott.

>>>A test gorbuletbe kerult es ezaltal
>>>kevesbe mozgekonnya valt reszecskei lomhabba valtan kevesbe
>>>kepesek visszaverni a naluk meg mozgekonyabb reszecskeket,
>>>melyek az elobbiek vonzasa folytan viszont szabadabban esnek
>>>gyorsulva felejuk.
>>>Tehat a testek ido-anomalia kovetkezteben onmagukat
>>>a fokozottabb gorbuletek fele engedik csak haladni.
>>E szerint a testek megszilardulasa jelentos tomegnovekedessel
>>jarna,...
>>A szabad reszecskekre viszont eszerint nem hatna a gravitacio.

Itt a testeken beluli reszecskek kozotti lokdosodo jellegu erok
asszimetriajara epited az egyiranyban jelentkezo vonzoero ervenyesuleset.
Marpedig a szabad reszecskek kozott aranytalanul ritkabb az ilyen lokdosodo
ero. Meg a nagyobb nyomasu gazokban is elenyeszoen ritkak az utkozesek a
szilard testeken beluli lokdosodo kolcsonhatasok mennyisegehez kepest, leven
ez utobbi esetben allando kristalyracsok allando koteseinek folyton rezgo
rugorendszereirol van szo. Tehat az utkozesek szama a kulonbozo
halmazallapotu anyagokban jelentosen eltero, es nincs aranyban az anyag
surusegevel. Igy a vonzoero nem fugghet az utkozesek szamatol, amely
utkozesekben ertelmezesem szerint modositottad az egyenlo kolcsonhatas elvet
a tergorbulet iranyanak megfeleloen. Azonban ha ilyen modon alakulna ki a
vonzas, akkor az utkozesek gyakorisaga korrelacioban lenne a vonzassal.
Ehelyett azonban a tomeggel aranyos a vonzas.

Udv: Takacs Feri

>A capanak van egy oldalvonal nevu szerve (erzekelo sejtek futnak vegig az
Nem kivul, hanem egy-egy csovon belul mindket oldalan es ezeken lyukak
vannak a kulvilag fele.

>oldalan. Ezzel tudja erzekelni az elektromos zavarokat. Persze hogy ez
Nem az elektromos jeleket, hanem nyomasvaltozast erzekel.
Ezen kivul: az elozo szerv altalanos a halaknal, a capanak viszont
tenyleg van erzekszerve nagyon gyenge elektromos jelek meresere, amit az
elolenyek izommozgasa kelt.

>mennyire erzekeny azt nem tudom. (Azt hallottam, hogy ez a szerv az
Nagyon. Egeszen lassu mozgast is megerez vele, a masikkal pedig nagyon
gyenge elektromos jeleket.

>emlosoknel, az embernel is megvan, csak folcsavarodott es a fulon belul a
>csigaban talalhato ... )
Igen, de nem a csigaban hanem a felkoros ivjaratokban, es ott nincs
kijarata, igy csak helyzetvaltoztatast tud merni.
 ... tisztara olyan, mint a jerevani radio: Moszkvaban Mercedeseket
osztogatnak.

>>Analog elektronikat meg ugy illik tervezni, hogy ne az
>>alkatresz abszolut pontossagatol fuggjon valami, hanem
>>ket alkatresz relativ erteketol.
>> Pl. egy ketszeres erositesu nem invertalo muveleti
>>erositohoz kell ketto ugyanakkora ellenallas.
>Ha van abszolut hiba, akkor van relativ is. Ha ket alkatresz ertekenek van hib
a
>ja, akkor anank is van hibaja, hogy egyenloek-e.
Ez a relativ hiba 1-2 _nagysagrenddel_ kisebb, mint az abszolut. Ez
eleve pontos alkatreszeknel nagyon  kicsi lehet. Ezen kivul az ilyen
alkatresz-parosok egyuttfutasa (a kornyezet hatasara) is nagyon jo.

>diplomaval se vettetek eszre. Egy nyamvadt erettsegivel (fizikabol kettes >vol
tam!) nekem kellett kimutatnom az aurat a reszecskek megfigyelesevel, raadasul
Ez a gond, kulonben nem estel volna bele a kovetkezo csapdaba:

> Hintazik a gyerek? Hintazik. Mekkora energiabefektetes hajlongania? Baromi
> kicsi. Megis mekkora kinetikus energia a hintazasa? Baromi nagy. Honnan
> szarmazik? A gravitaciobol. Akkor energiat csatol ki a gyerek a gravitaciobol
?
NEM! Hallottal mar rezgokorokrol? Nagy energiaval rezeghet mar es akkor
is csak kis energia kell a gyorsitasahoz. A hinta az, es mindig CSAK
annyival no az energiaja, amennyit a gyerek atad neki a _sajatjabol_
(+surlodas). A gravitacio atlagban NEM tud energiat adni neki, mert
oda-vissza mozog ugyanazon a palyan. Ha a vilagurben epitenel hintat,
magnessel, elektromos vonzassal, stb. az nagyjabol ugyanigy mukodne.

>Mondjuk 10 szazalekat fekteti be a gyerek.
Az autod, ha 200-al megy, akkor sem kell a _tovabbi_ gyorsitasahoz nagy
energia - sokkal kevesebb, mintha 0-rol gyorsitod 200-ra.

>lyen keves szarmazik a gyerek hajlongasi energiabefektetesebol, es milyen sok
a
> bolygo gravitaciojabol. Nem igaz, Zoli? Mondd, hogy nem igaz.
Es ennek hatasara a bolygo gravitacioja csokken? Ha nem, akkor honnan
jon az energia?

>keresztyenseg) tanitasanak valtozasarol szolo kijelentes szinte egy az egyben
>alkalmazhato a tudomanyra is, ezert is teves iranynak velem amugy a vitat.
Pont ez az, hogy nem: pl. a klasszikus fizika ma is ervenyes, de mar
ismerjuk az ervenyessegi koret es a hatarait is. Ezen kivul: a
tudomanyban elvileg _barmit_ ellenorizhetsz szemelyesen is - most,
rogton (pl. egy reszecskegyorsitoban megfelelo korulmenyek kozott
ELVARHATOD, hogy ba'jos kvarkot "lassal"). Ezt egyik vallasban sem
teheted meg (pl. semmilyen korulmenyek kozott nem _varhatod_ el, hogy
isten valaszoljon az imadra vagy megmutassa magat - de azt sem, hogy ha
valahogy elsz, akkor az eleted valahogy alakuljon).

>OK, teljesen mindegy. A tudomany autentikus kepviseloi is egyszer ezt, maskor
>meg mast mondtak. Akkor ezek szerint nincs kulonbseg. (Amugy elegge
>ertelmezhetetlen az _autentikus kepviselo_, igy ha lehet, ne azzal akarj
Egyezzuk ki pl. a papa+vezeto teologusok / akademia osszeallitasban.

>Na, akkor tisztazzuk, vajon a keresztyenseg donti-e el, hogy mi tartozik a
>Bibliahoz, vagy a kivulallok? Mert ugy latszik, kulonbozo dolgokrol beszelunk.
A Bibliat barmikor es barhogyan meg lehet valtoztatni - de ezt kulon
jelezni kell es nem mondhatja azt, hogy ez az "igazi", csak azt, hogy
"ekkor es ekkor valtoztattam meg ezt es ezt".

>Termeszetesen a keresztyen egy adott szakaszaban el kellett donteni, mik is a
>hiteles iratok. Ezt tobb zsinat soran tettek meg. Viszont gyakorlatilag
>teljesen egyertelmu volt mindig is, mit fogadjanak el hitelesnek -- a
>legnagyobb problemat a Jelenesek konyve okozta, ezen valoban sokat tanakodtak;
MINDEN iratot fel kellene sorolni - a megfelelo kommentarokkal. Ami nem
illik a Bibliaba, azt mashol, de jol hozzaferheto helyen, ami a
Bibliaban is megvan, pl. fuggelekben.

>Ugyanez a gond a tudomannyal is: melyik az igazi? Melyik tudosnak ill.
>altudosnak van igaza? 4-500 evvel ezelott a mostani foiranyzat nemhogy kis
Ezt egy "kicsit" egyszerubb eldonteni: amelyiknek meg lehet ismetelni a
kiserleteit. Isten lete sem lenne kerdeses, ha barmilyen _bizonyitott_
modon megjelenne ma is...

>szimmetria kedveert a tudomany eseten is a vilag ertelmezeserol (a tudomany
>torvenyeirol) kell beszelni. Amugy e nelkul meg rosszabb is lesz az
>osszevetes, mert mint irtam, a _keresztyen (==krisztusi) tanitas_ nem
>valtozott 2000 ev ota, mig a tudomany jocskan atalakult csupan az elmult 100
A _tudomanyos_ torvenyek kozul meg semmit nem kellett megtagadni -
esetleg kiderultek az illeto jelenseg korlatai. A vallasos ertelmezesek
gyakran ellentmondanak egymasnak.

>Nem errol beszelek. En a keresztyen tanitasokrol beszeltem, es nem arrol, ki
>hogyan latta es latja osszeegyeztethetonek a Biblia egyes ertelmezeset a
>tudomany pillanatnyi (es tortenelmi leptekben elegge valtozo) allasaval. Itt
>eleve elengedhetetlen a tortenelmi tavlat, ezert ezt a kerdest sosem lehet a
>'jelenben' objektiven ertekelni.
Tehat azt mondod, hogy az ertelmezesekkel lehet es van is gond, de a
tanitas maga valtozatlan es orok? Na jo, de akkor hogyan valasztom szet
a tanitast a tobbitol? Es a tobbi miert nem orok es hibatlan?

Egyebkent reszletesen kidolgoztad a levelet, de nem sok konkretum van
benne - viszont igaz, hogy az en tudasom ebben eleg feluletes. Legy
szives, nezd meg az ateizmus honlapot: http://www.ateizmus.hu -ra
emlekszem (remelem ez az, amit regebben olvastam, vagy:
http://www.freeweb.hu/ateizmus/)
Van olyan resz benne, ahol a Biblia ellentmondasait reszletezi. Kerlek,
ird meg, hogy ezekrol mi az igazsag - vagy irjal masrol, ami meg
szerepel a lapon es bizonyithato, hogy nem helyes.

>> Mar mondtam: mondj egyetlen _vallasos_ felfedezest, vagy barmifele
>> ellenorizheto dolgot!
>1.: Hol mondtad ezt? Hiszen elozo levelemben szalltam be a temaba, e
Kesobb kapcsolodtal be, nem Toled kertem.

>2.: Eleve miert kellene osszekeverni a keresztyenseget a tudomannyal? Engedd
>mar Krisztusnak eldonteni, hogy mit tanit es mirol jelent ki dolgokat, es
>ennek kereten belul vitazni. Ilyen erovel a tudomanyon is szamon kerheto volna
>rengeteg, nem tudomanyos kerdes. Ha ott nem tartod jogosnak, akkor a
>keresztyenseg eseten se tartsd jogosnak, hogy nem a keresztyenseg tanitasahoz
Akkor mit keres egy tudomanyos listan? Valoban, eleg sok vallas mondja,
hogy az o tanitasait nem lehet tudomanyos modszerekkel megkozeliteni, de
mi itt ilyen modszereket hasznalunk - a vallasok vizsgalatara is. Ezzel
is eleg sokat ki lehet deriteni.

>>>tevedes. Mondj konkretan olyan _keresztyen_ _tanitast_, ami
>>>valtozott 2000 ev ota!
>> Pl. Jezus egyik mondasa, miszerint meg a tanitvanyai eleteben
>> bekovetkezik a vegitelet. Nem is egyszer: eleg sokszor valtozott, hogy
>> mikorra vartak.
>itelt mondatokra hivatkozol. Jezus azt is nagyon vilagosan kozolte ugyanis,
>hogy az idot csak az Atya tudja... Az, hogy ennek ellenere voltak, akik csak
En ugy tudom, hogy konkretan mondta, hogy meg sok kovetoje elni fog a
vegiteletkor.

>> Vagy: az evolucio. A Biblia teljesen
>> mast ir! Egy egyszer elkeszitett, statikus vilagot!
>Igen? Honnan veszed? Olvasd csak el pontosan a Genezis elso ket fejezetet,
>aztan pontositva fogalmazd meg a problemat. A pontositas utan mar valoszinuleg
>el tudunk indulni a kerdes megvitatasanak utjan.
Tavlati tervem. Addig legy szives, idezzel belole.

>> A vallasos kepeket le lehet annyira egyszerusiteni, hogy ez megteheto
>> legyen, szemben pl. kvantummechanika jelensegeivel, amelyeket NEM lehet
>> szemleletesen bemutatni, igy nehezen erthetok.
>beloluk, mire gondolhatsz. Mit lehet pontosan leegyszerusiteni, es hogyan? Es
"Legyen vilagossag!" - vilagos es szemletes kep (mas kerdes, hogy
egitestek nelkul hogyan  lesz vilagos es ma mi van EZZEL a fennyel).
"Megteremte a Napot es a csillagokat." - megint csak egyszeru es
szemleletes kep. "Megteremte az allatokat, stb." - el se kell
gondolkodni azon, hogyan tudta fel nap alatt megteremteni az a sok
milliard pici elolenyt (vagy masik oldalrol: miert kellett ehhez fel
nap).

>miert ne lehetne ezt megtenni a QM eseten is? (Szerintem a QM sokkal, de
Pl.: az elemi reszecskek ugy tudnak kilepni az atombol, ... hogyan? Az
elektron ugy kepzelheto el, ... hogy is? Egyszeruen NINCS szemletes kep
es ugy tudjuk, nem is lehet.

>sokkal egyszerubb rendszer, mint a keresztyen tanitas...)
Logikusabb, kutathatobb, stb. - egyszerubb?

>> Valoban eleg feluletesek az ismereteim, de azert
>> nehany kovetkeztetes igy is levonhato beloluk.
>bizony semmi alapod kijelenteni, hogy ez eleg a kovetkeztetesek levonasahoz.
>Mar csak azon egyszeru oknal fogva, hogy a feluletesseg miatt nem is tudhatod,
>hogy nem alapvetoen teves keped van-e a targyrol...
Alapkovetkeztetesek igy is mukodnek. Olvasd el a regebbieket. Csak egyet
ismetlek: miert nem a tokeletes vilagban elunk?

>> Ennel melyebbre akkor
>> megyek, ha valaki ellenorizheto konkretumot allit.
>Mire vonatkozo konkretumot, es milyen ertelemben ellenorizhetot?
A vallasra vonatkozo barmilyen konkretumot, amit meg az eletemben
ellenorizhetek es _egyertelmu_, hogy a vallas okozza.

>> Valoban, vannak teruletek, ahol megfernek: ezek azok, amelyekrol a
>> tudomany nem tud nyilatkozni vagy nem illetekes,
>a gond az, hogy a keresztyenseg lenyegi teruletei pont ezek! Ahol a tudomany
>nem tud, sot, nem is illetekes nyilatkozni!
De arrol igen, hogy lehet-e barki vegtelenul igazsagos ES megbocsato
vagy josagos ES hatalmas a jelenlegi vilagot figyelembe veve - tovabba
egy adott dolog a Bibliaban ellentetben van-e egy masikkal.

>> pl., hogy a Bibliat nem lehet szo szerint ertelmezni.
>Ez nem kiderult, hanem -- marmint egyes szakaszokra -- mar az apostolok idejen
>is nyilvanvalo volt...
>> kovetkezik, hogy gyakorlatilag akarmit ki lehet olvasni belole
>Ez nem igaz. Legfeljebb annyira, mint a tudomanyra is -- tevtanitassal
>mindkettoben barmi lehetseges...
A tudomany teteleit MIND szo szerint kell erteni. Ebben is kulonbozik...

Sloan:
>Az ember és az emberszabású majmok közötti likra
>gondoltam. Gondolom Te is. -Sloan
Nem vagyok a stilus nagy hive, de a tudomanyban a szakszavak hasznalatanak van
nemi funkcioja.
Tehat kerlek mondd el nekunk egy kicsit szakszerubben, mi is az a "lik", amire
gondoltal, es miert gondolod ugy, hogy ez megingatja az evolucio elmeletet.
En egyebkent nem gondolhattam ilyen konkret dologra, mivel altalanosabben fogal
maztal.
Amennyire a szakszerutlen fogalmazas ellenere sejteni velem, nem ingatja meg az
 evolucio elmeletet.
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

Sloan:
>>>>tehat te tudod nekem bizony itani ezt. bizonyitsd!
>>>Mit? Milyen ezt? Mire gondolsz konkrétan?
>> Hat a parakepessegeket. Tenyleg nem ertetted, vagy
>>csak kellemetlen a kihivas?:
>Te is a lottószámokat akarod, mi? :-)
Nekem mindegy, csak ha valamit allitasz, igazold. Legalabb ezen a forumon. De u
gy tunik, nem tudod igazolni, hanem csak kerulgeted a forro kasat.
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

Tamas:
>2.: Eleve miert kellene osszekeverni a keresztyenseget
>a tudomannyal? Engedd mar Krisztusnak eldonteni, hogy
>mit tanit es mirol jelent ki dolgokat, es ennek kereten
>belul vitazni.
Ha mashol nem is, de itt ezen a forumon boztosan minimalis kovetelmeny a tudoma
nyos keret.
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

Szocs:

><<<1) ha van ilyen jelenseg, akkor a magyarazhato
>>azzal, hogy egy az agyteruletek plasztikusak, azaz ha
>>nincs inputjuk, akkor osszezsugorodnak, atveszik mas
>>erze kszervek kiertekelesenek szerepet.>>>
>Gondolom, hogy ezt a jelenseget csak feltetelezed!
Nem, sot neurobiologia tananyag.
<<<2) a fantomvegtag jelensege viszont egy ellentetes
>>jelenseg, amirol tudok.
>En lattam ilyen fantom jelenseget (kettot is), de ott a
>vegtag egy resze hianyzott, es az izomrostok is csak
>reszben veszitettek a hosszusagukbol.
en ugy tudom, total amputalt vegtagnal is jelentkezik. illetve hogy olyan forma
ban jelentkezik, hogy kifejezetten ott van erzet, ami hianyzik.
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

Hello,

> (fizikabol kettes voltam!)

Ebben egy percig sem ketelkedem, ha le tudsz irni ilyet:

 > es abbol milyen keves szarmazik a gyerek hajlongasi
 > energiabefektetesebol, es milyen sok a
 >  bolygo gravitaciojabol.

Udv:
Jano

Sziasztok!

Nehany link az EEG-vel (vagy hasonlokkal) vezerelt berendezesekrol:

http://www.space.com/missionlaunches/missions/no_hands_010202.html
http://www.other90.com/
Ez utobbi kesz termek, egy rakas szoftver van hozza, es mar nem is uj dolog.
Nem tudom miert nem terjed, lehet hogy van valami akadaly, nem olyan sulyosan
draga hogy az igazi fanatikusokat elriassza (kb. 300 euro). Szoval egy kicsit
gyanus, szivesen hallanek velemenyt olyanoktol akik mar talalkoztak vele.

Viszlat!

     Barna Janos

Uraim,

> >> Megjegyzem, az evolucio nem sok gyenge kozul a legjobb, hanem abszolut
> >> ertelembenis eleg eros elmelet.
> >A hiányzó láncszem ellenére?
> Mibol gondolom, hogy Te meg mindig ugy tudod, hogy a majombol alakult ki
> az ember?
>
> Az ember és az emberszabású majmok közötti likra gondoltam. Gondolom Te
> is. -Sloan

 ...mifele lik? Semmifele lik nincs. A milt szazad elejen elterjedt egy
evoluciocafolat, azota mindenki ezt a bizonyos likat emlegeti.
A lik mar akkor sem letezett, de azota egyre tobb lelet jon elo, a dolog
egyre meggyozobb lesz. Persze, azt ne várjuk, hogy az elmult egymillio evbol
pontosan azonosithatoan minden generaciobol es az osszes valtozatbol lesznek
ep leletek.
A csontmaradvanyok es a genetika eredmenyei ket, egymastol fuggetlen
bizonyitekot jelentenek az evoluciora.
Ezt mar a birosagok is el szoktak fogadni.

Endre,

> Es a csoda a jatszoteren van. Kiviszed a gyereket a jatszoterre? Mondjuk
ki. Hi
> ntazik a gyerek? Hintazik. Mekkora energiabefektetes hajlongania? Baromi
kicsi.
Igy van. Minden periodusban baromi kicsi energiabefektetes.
Ami a kis vesztesegek miatt halmozodik.

>  Megis mekkora kinetikus energia a hintazasa? Baromi nagy. Honnan
szarmazik? A
> gravitaciobol.
Nem. A gyerek izmaibol szarmazik.

>Akkor energiat csatol ki a gyerek a gravitaciobol? Igen.
Nem.
Kepzeld el a gyereket egy urallomason. Bog, mert nem tud hintazni. En
viszont megvigasztalom: a hinta aljara kotok egy jo hosszu gumikotelet, ami
pont annyira van megfeszitve, hogy a hintara hato huzoero a gyerek foldi
sulyaval legyen egyenlo. A gyerek boldogan hintazik, ezalatt eltunodsz:
mameg a gumikotelbol csatol ki energiat a gyerek?

 >Megoldh
> ato ez nagyban? Minden megoldhato. Nagyobb tomeg, szinkronizalt
sulyathelyezes,
>  nagy attetel es egy dinamo a tengelynel, aztan egyenletesse kell
varazsolni az
>  ingadozo frekvenciat. En nem ertek hozza, ez a ti szakteruletetek.
Koszi az elismerest. Tenyleg az en szakteruletem. Igy aztan kijelentem: a
statikus gravitacios terbol nem csatolhato ki energia. Semmilyen
rezonatorral meg szinkronizalt izekkel.
Persze a gravitacios ter ingadozasabol mar igen. Arapaly eromuvekben ez az
elv mukodik. Mint ahogy a gumikoteles elrendezesben is, ha az a budos kolok
lusta, nem akarja magat hintaztatni, akkor neked kell a kotel aljat
huzkodni.

> Csak egy ami kerdeses: ki meri megcsinaln
> i, hatha a tobbiek hirtelen "nem ismerik meg", nem igaz?
Na ez innet psziches problema. (Uldozesi mania.)
Ehhez nem ertek, de biztosithatlak, en megcsinalnam az udvosseghozo
energiakicsatolot, mert annyira sosem erdekel masok velemenye, hogy
meggozodesemen valtoztassak. A tenyek elott viszont akkor is meghajlok, ha
nem masok prezentaljak, csak egyszeruen nem lehet oket nem eszrevenni.

> Nem zavarjanak
> minket a tenyek, a gravitaciobol egyszeruen lehetetlen energiat
kicsatolni. Ugy
> an az elobb vertem bele a fejemet a hintaba, akkorat lendult a gyerek, de
meg a
> kkor sem fogom fol, mekkora kinetikus energiat kaptam a homlokomra, es
abbol mi
> lyen keves szarmazik a gyerek hajlongasi energiabefektetesebol, es milyen
sok a
>  bolygo gravitaciojabol. Nem igaz, Zoli? Mondd, hogy nem igaz.
En ugyan nem a Zoli vagyok, de "nem igaz". Minden energia a gyerek
hajlongasabol szarmazik

Janos

Szia Fu!
KOSZI A linkeket, utananezek a GRB-knek.
Talan tisztul kicsit elottem, most ami homalyos:

>>>par masodperces, mindent elnyomo felvillanasokat, amelyek
az utobbi kutatasok szerint valoszinuleg nagyon-nagyon tavoli
objektumokbol szarmaznak<<<

+ Hogy zarhato ki, hogy kozelrol jonnek?

>>>
>cafolhato az, hogy ezek a vegso tomegpusztito fegyverek,
>amivel fejlett civilizaciok intezik el magukat?

Nem cafolhato, de eleg valoszinutlen, ahhoz tul nagy az energiajuk,
valoszinuleg tul nagy fizikai objektum tartozik hozzajuk...
 <<<

+ Tul nagy objektum tartozik egy par mp-es felvillanashoz??? Par
fenymasodperc atmero.
udv, Sanyi

Hello Starters!

>>>(A temahoz ajanlom meg a borlatast - az is egy letezo es vizsgalt
jelenseg. Mas kerdes, hogy az ember borlatasa sok nagysagrenddel
gyengebb, mint a szeme.)<<<

+ Ha jol ertem akkor bo"rla'ta'srol avn szo. (A borla'ta's letezo
jelenseg, arra en is kepes vagyok :)
Az erdekelne, ha tenyleg van ilyen, hogyan eli meg az alany, mit
erez a boren, esetleg hangulata valtozik, vagy hogyan erzekeli?
Kepalkotasrol nem lehet szo.
udv, Sanyi

Az iment olvasom, hagy a hintazo kisgyerekbol elsofaju orokmozgot lehet csinaln
i. Aki esetleg nem tudna, annak leirom, hogy mukodik az ingamozgas - merthogy e
z az.

1. Fuggolegesen log a hinta. All. Ahhoz, hogy elinduljon, ki kell te'riteni. Ki
te'riteskor - mivel korpalyan mozog - emelkedik is, azaz no a helyzeti energiaj
a. Ezt a mi befektetett munkankbol fedezi.
2. Elengedjuk. Mivel a helyzeti energia minimumra torekszik, ezért atalakul moz
gasiva', aztan oda-vissza.
3. Mivel a rendszer nem surlodasmentes, ezert a koloknek hajtania kell magat, e
zzel pont annyi energiat visz be a rendszerbe, amennyit a surlodas felemeszt.

Ez ilyen egyszeru. Ha ebbol valaki megprobalna energiat kicsatolni, hipphopp le
allna az egesz. Ennyi.

Arpi
---
ATTENTION:
The information in this electronic mail message is private and
confidential, and only intended for the addressee. Should you
receive this message by mistake, you are hereby notified that
any disclosure, reproduction, distribution or use of this
message is strictly prohibited. Please inform the sender by
reply transmission and delete the message without copying or
opening it.

Messages and attachments are scanned for all viruses known.
If this message contains password-protected attachments, the
files have NOT been scanned for viruses by the ING mail domain.
Always scan attachments before opening them.
---

Kedves Sloan!


Ime, a folytatas:


> De nem tudom tudsz e a mostanaban publikalt 'megtalalt' reg elfeledett
> irasokrol, pl. a holt tengeri tekercsek

Tartok tole, hogy tobbet tudok roluk, mint Te. Csak eppen ha nem a
bulvarlapokbol tajekozodik valaki, akkor nagyon jol tudhatja, hogy a Qumrani
tekercsek semmi problemat nem okoznak a keresztyenseg szamara. Meg csak nem is
okozhatnak, hiszen ezek oszovetsegi tekercsek, leven, hogy meg epp korabbiak,
mint az ujszovetsegi iratok. Az Oszovetseget pedig csak megerositettek, es
bebizonyitottak, hogy a keziratok masolasa evezredeken at csupan nehany betu,
meg ritkabban szohibaval tortent -- nagysagrendekkel pontosabban, mint barmely
mas irodalmi irat eseten... Ugyhogy jozanul, nem szenzaciohajhasz ujsagiro
szemmel nezve ebben az ertelemben semmi szenzacio nincs a tekercsek korul.


> vagy az otodik evangelium,

Aruld mar el nekem, miert kellene a keresztyensegnek kanonon kivuli, eretnek
iratokat elfogadni? Egelyt sem fogadjuk el. Vagy Szerinted el kellene?


> a reinkarnacio tanat kivagtak, persze nyomokban meg benne
> van, ha erdekel majd megirom hol.

Nagyon is jol ismerem Swami-Praphupada otletet, minden hibajaval egyutt. A fo
gond az vele, hogy az is kiderul, hogy halvany lila fogalma sincs a
keresztyenseg legalapvetobb tanitasarol, igy eleve hiteltelen, amit allit.
(Olyan ez, mint itt is a relativitaselmelet koruli vita, melyben az onjelolt
cafolatot hozok mellesleg kivaloan demonstraljak, hogy a lenyeget, mar
mindjart a kiindulo gondolatmenetet nem ertik... Ettol azert ugye meg az
abszolut ido nem lett igazolt? Hat ugyanigy a reinkarnacio sem fer bele a
keresztyensegbe, akarhogyan is szeretnek egyesek otvozni a tuzet a vizzel.)


> Ja, a keresztyenseget hibasan is ertelmezik,

Mire gondolsz?


Salom-Eirene-Pax, Udv: Tommyca

Kedves Math!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: 2 fizikai kerdes ( 24 sor )
> Idopont: Mon Dec 16 10:33:38 CET 2002 TUDOMANY #2039

> Hat szerintem meg eleg irracionalitassal lehet csak olyat felvetni, hogy nem
le
> tezo dologgal kolcsonhatni.:)

azert nem veletlen, hogy a logika es a filozofia foglalkozik olyan
kerdesekkel is pl., hogy a 'semmi' milyen tulajdonsagokkal
rendelkezik, ill. egyaltalan milyen kijelentesek alkalmazhatok ra.
Az eszmecserek messze nem zarultak meg le. Ezzel szorosan
osszefugg a vilagegyetem zart/nyilt voltanak kerdese is, igy hat
szerintem itt sem zarhato ilyen konnyen rovidre a kerdes...


> >A QM koppenhagai ertelmezese Szerinted nem epp abban
> >alapvetoen uj a klasszikus fizikahoz kepest, hogy
> >elmeleti eldonthetetlenseget hoz be? Akkor meg nem
> >razott meg kellokeppen a QM. Es persze ebbol
> >kovetkezoen akkor nem is erted... (Ld. A legelso e
> >temaban irt levelem Bohr idezetet...)
> Nem bizony. A koppenhagai ertelmezes abban uj es megrazo, hogy teljesen uj
foga
> lomrendszert hozott be. De modszertanilag a QM teljesen normalis
pozitivista, k
> onkretan machianus. Szo sincs eldonthetetlensegrol, fogalomrendszervaltasrol
va
> n szo.

Szo sincs ilyesmirol... Nem veletlen, hogy maga Planck kuzdott a
leginkabb a QM ellen, es probalt valami 'tisztesseges' elmeletet
alkotni veletlenek nelkul.

Ha igazad volna fenti kijelenteseidben, akkor Einstein nem tagadta
volna elete vegig a koppenhagai ertelmezest, hanem megnyugodhatott
volna egy jo kis pozitivista felfogasban...

Igy hat tovabbra sem tudok mast mondani, mint azt, hogy Magad is
jol peldazod Bohr mar idezett mondasat. Termeszetesen azt is
latom, hogy nem akarod belatni, amiket irtam, igy hat nem marad
mas, mint tudomasul venni velemenyunk kulonbozoseget, es ezzel
lezarni a vitat.


Salom-Eirene-Pax, Udv: Tommyca

Kedves Sloan!

Sajnos megtréfált a rendszer, a 19 órával késobbi csomagom átment,
ez pedig, az elso része, visszapattant a sorlimit ürügyén. Így hát
elnézést kérek, de most sajnos fordított sorrendben megy...

Szorít a sorlimit, úgyhogy csak az elejét lesz alkalmam most elküldeni:

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: tudomany <-> vallas - #2004 ( 49 sor )
> Idopont: Wed Dec 11 13:43:38 CET 2002 TUDOMANY #2034

> Tessék a másik véleményén elgondolkodni, mert a keresztyénség tanításaiban
> is vannak hibák.

Megnyugtatlak: mást se teszek, mint a másik véleményén is gondolkodom. Az
egyik-másik, és a másik-másik véleményén is, ha egyszer már fizikus is vagyok,
meg lelkész is. A hibákon tulajdonképpen nem tudom, mit értesz, lévén, hogy
szerintem nincsenek a Krisztus-hitben hibák. Ha egyes felekezetek, vagy egyes
keresztyének tanításáról van szó, akkor ott persze már csak embervoltunkból is
vannak hibák, és hát emberi gyarlóságból még több. Szerintem azonban nem errol
kellene vitatkozni, mert akkor ugyanezt a tudományra is alkalmazni kell, és
máris kiderül, hogy e tekintetben nincs különbség...


> > A zsinatok pedig teljesen egyertelmuen, tortenelmileg nagyon is
> > jol dokumentaltan *nem* valtoztattak a Biblian.
> Ezt ugye nem gondoltat komolyan? Az összes vatikáni zsinat azzal
> foglalkozott, hogyan lehetne 'megvágni' a bibliát.

Ezt ugye, nem gondoltad komolyan? Semmi ilyesmirol nincs szó -- ugyan már, hol
változott szerinted a Biblia? Hol 'vágták meg'? A Biblia most is ugyanaz, mint
mindig is a kanonizálás óta. Mivel konkrétumot nem említesz, még az se derül
ki, mit tévesztettél el, így korrigálni sincs mit...


> Apám mesélte, hogy böjt idején nagyapám vele küldött
> misebornak valót a lelkésznek, aki kétmarékkal tömte a fejét, és külön
> elrakta magának a bort, mert tudta, hogy nagyapám minoségit küld, nem
> öntötte össze a lorével, jó lesz az neki! Ekkor ábrándult ki az egyházból.

Einstein meg haláláig tagadta a QM igazságát. Ki tudja, hányan ábrándultak ki
emiatt a tudományból... Ne keverd össze egyes emberek buneit a keresztyén
tanítás állítólagos tévedéseivel, hibáival!


> Hasonlíts össze egy Kálvinista, egy Lutheránus és egy Katolikus Bibliát, és
> megtudod.

Nem értem, hogy ilyen nagyfokú tudatlansággal honnan veszed a bátorságot... Nem
létezik kálvinista, sem lutheránus Biblia -- legalábbis olyan értelemben
amelyre értelmes keretek között gondolhatna az ember e megnevezéssel --, csak
protestáns _fordítású_ Biblia. Startersnek tegnap már megírtam, hogy mi a
különbség oka a katolikus és protestáns használatú összeállításban.


> > Mondj konkretan olyan _keresztyen_ _tanitast_, ami
> > valtozott 2000 ev ota!
> "Egy törvényt hoztam néktek, szeressétek egymást!"- ezt mintha valami Jézus
> nevu pasi mondta volna úgy kétezer éve.
> Ezzel azért kicsit szemben állnak a gyerekek keresztes hadjáratai

Azt kértem, hogy _keresztyén_ _tanítást_ mondj, ami változott 2000 év óta!
Ehelyett mondtál egy olyan cselekedetet, amely _szerinted_ ellentétben áll egy
szövegkörnyezetébol kiragadott mondattal. Hát, ez egészen más...


> Nem csak a tanítás, hanem a tettek is számítanak!

Ne keveregj! Amikor a tanítás változásáról van szó, akkor a tettek mit sem
számítanak. Ezek akkor számítanának, ha a keresztyén tanításból következo
etikáról lenne szó. De nem errol szólt Starters azon gondolatcsokra, amelyekre
reagáltam. Azon nincs mit vitatkozni, hogy az egyház is követett el temérdek
bunt, mert nyilvánvaló. De ez nem a keresztyénséget, mint hitrendszert
jellemzik, hanem azokat, akik így vagy úgy a keresztyénséghez tartoznak.


Sálóm-Eiréné-Pax, Üdv: Tommyca

Sziasztok!

Math irta:
: Ha ket alkatresz ertekenek van hibaja, akkor anank is van hibaja, hogy
: egyenloek-e.

Ez igy igaz. De a relativ hiba nagysagrendekkel kisebb, mint az abszolut.
Az altalam hasznalt CMOS-gyartastechnologiaban egy ionimplantalt
ellenallas -40...+125 fok kozott + gyartasi szoras = +-35% -os ingadozast
mutat a neverteke korul. Ket egyforma nagy ellenallas relativ hibaja
viszont 0,5% alatti. Kondenzatoroknal a hiba +-12%-rol 0,5% ala csokken.
Ha kulonbozo ertekek kellenek (R1>R2 ill. C1>C2), akkor a legynagyobb
kozos osztojukbol kell tobb darabot sorba ill. parhuzamosan kapcsolni.

: De lehet, hogy van megoldas. En nem tudok rola. Ez fontos kerdes lenne.

Analog elektronikanal is lehet hibabecslest csinalni, "worst
case"-szimulaciokat vegezni, stb.

Udv,
marky