[Text 2943256 from COM]

Tema: Re: Emberi leletek

Istvan ) irta:

> Ket gondolatom van az anyaggal kapcsolatban.
>
> 1. Az ott leirtak egy cseppet sem ingattak meg az eddigi velemenyemet az
> evoluciorol, nincsenek benne olyan adatok (szerintem az egesz konyvben
> sem) amelyek ellentmondananak az evolucionak akar a darwini, akar a
> molekularis biologiai aspektusat tekintve a dolognak. Mindossze nehany
> millio evvel eltologatjak az elet, az ember, a barmi keletkezesenek az
> idopontjat.

Igazad van, ez is egy lehetseges ertelmezes. Bar Te nagyon nyitottan
viszonyulsz ehhez a temahoz, a tema kutatoi szamara a "parmillio ev ide vagy
oda" nem ilyen bagatell kerdes. Hiszen meg ebben az esetben is radikalisan
at kellene ertelmezni az elovilag illetve az ember kialakulasarol szolo
uralkodo elkepzeleseket, es alaposan at kellene irni a tankonyveket - s meg
azt sem tudjuk pontosan, milyenre. Egy azonban biztos: a leletek
elfogulatlan vizsgalata szerint az emberi erederol alkotott kepunk alapos
reviziora szorul.

> 2. Minden tovabbi nelkul elhiszem, hogy a kulonfele akademiakon uldogelo
> trottyos venemberek eltussolnak leleteket egy olyan tudomanyagban, ahol
> ezek a leletek kepezik az __egyetlen__ tenyt, bizonyitekot. Aki doktoralt,
> akademiai szekfoglalot irt abbol, hogy az ilyen-olyan-eloember mikor
> maszott le a farol, es ezt az egeszet egy negyed allkapocstoredekbol
> kovetkeztette ki, az bizony nem akar megszegyenulni, hogy az egesz
> eletmuve futohomokra epult.
>
> Ne keverjetek ezeket a tudomanyokat a muszaki tudomanyokkal, mert itt nem
> lehet matematikai bizonyitasokat adni, nincsenek ellenorizheto,
> megcafolhato tenyek, neha-neha egyes dolgokrol kiderul hogy megsem az
> aminek gondoltak (ld. Vertesszollos), aztan megy minden tovabb.

> Szoval az ilyen ingovanyos talajon allo dolgoknal igenis felerosodik az
> _ember_, a _tudos_ szerepe, es sajnos neha az emberi gyengek
> gyozedelmeskednek.

Azt irod, hogy a tudomanyos allaspontot "az igazsag elfogulatlan kutatasan"
kivul nagymertekben befolyasoljak egyeb emberi tenyezok. Ez kihat peldaul az
elovilag osi torteneterol szolo elkepzelesekre is. Ne feledjuk, hogy a fajok
multjarol szolo elmeletek joforman kizarolag ilyen fossziliakon alapulnak.
Es valoban talalunk peldakat az altalad emlitett esetekre (eltussolas,
egzisztencialis okokbol valo ragaszkodas megcafolt feltetelezesekhez,
tevedes, hamisitas, stb). Nem art tehat elovigyazatosan szemlelni az egesz
vilagkepunkre kihato allitasokat az elolenyek eredetevel kapcsolatban.

> Ahogy ezek a bizonyos leletek elegendo bizonyito erovel fognak
> rendelkezni, fenekestul fogjak felforgatni az egesz antropologiat.

En is igy gondolom. Szerintem mar most elegendo bizonyito erovel
rendelkeznek. Idot csupan az igenyel, mig a szakemberek hajlandoak tudomasul
venni az "elfeledett" tenyeket, es uj elmeleteket kezdenek kidolgozni.

> Vedd figyelembe hogy nem csak a begyepesedett trottyosok dolgoznak a
> tudomanyban, hanem olyan ambiciozus fiatalok is, akik egyszer szeretnenek
> akademikusok lenni, hogy ok is begyepesedett trottyosok lehessenek
> egyszer.:-)

Had idezzek Max Plancktol, a modern fizika egyik atyjatol, aki a kovetkezo,
kisse rezignalt megjegyzest tette egyik muveben: "Valamely uj, tudomanyos
igazsag nem ugy szokott gyozelemre jutni, hogy az ellenfelek meggyozetnek es
kijelentik, hogy megtertek, hanem inkabb ugy, hogy az ellenfelek lassankent
kihalnak, es a felnovekvo nemzedek mar eleve hozzaszokik az igazsaghoz."

Tehat szerintem is az ambiciozus fiatalok fognak valtoztatni a helyzeten.

Udvozlettel:
Isvara

T. math!

>> Velemenyem szerint ...
>> barmely ezt meghalado kockameretre meghatarozhato az a bizonytalansag,
>> amelyen belul a homerseklet, illetve nyomas spontan ingadozhat.

>szerintem a nyomas
>spontan ingadozasa normalis eloszlast alkot, vagy valami hasonlo eloszlast.
>ezek az eloszlasok sosem korlatosak az ertelmezesi tartomanyukon.

Mint tudjuk, a kinetikus gazelmeletben szinte kivetel nelkul idealizalt
matematikai helyzetekbol indulunk ki, es ezekben talan ervenyesnek vehetjuk
az eloszlasfuggvenyek szelsoertekeit. De azt is tudjuk, hogy az idealis
gazokra tervezett gaztorvenyek csak kozelitoleg teljesulnek a valosagos
gazokban. Ez az elteres eppen az idealizalasban elkovetett
egyszerusitesekbol adodik.

A kinetikus gazelmelet valamennyi formulajaban szerepel a gaz homerseklete,
vagy egy azzal ekvivalens mennyiseg (peldaul a molekulak atlagos sebessege),
amely az adott terfogatban vizsgalt gaz osszesegere jellemzo atlagos ertek.
Ennek a mennyisegnek a szerepeltetesere kizarolag akkor vagyunk jogosultak,
ha ez az atlag egy valoban jol hasznalhato atlag, vagyis a molekulak
sebesseg eloszlasa megfelel az elozetes elvarasainknak. A tapasztalatbol
tudjuk, hogy ez altalaban nagyon pontosan teljesul, ezert nem is szoktunk
foglalkozni az ebbol fakado ertelmezesi problemakkal. Azonban, ha az
eloszlas terbeli inhomogenitasat is vizsgalat ala akarjuk venni, akkor mar
nem fognak megfelelni a korabbi kepletek, mivel az inhomogenitas
figyelembevetelevel a homersekletet nem vehetjuk egysegesnek az egesz
terfogatban. A kulonbozo terfogategysegekben levo kulonbozo homersekletu
gazreszekre ugyanis kulonbozo eredmenyeket adnak az emlitett kepletek,
mivelhogy azokban parameterkent szerepel a homerseklet.

Tovabbi problemet okoz, hogy a kulonbozo homersekletu terreszletek kozotti
atmeneti jelensegeket egyaltalan nem irjak le ezek a statisztikus
megkozelitesek. Egy szemleletes peldaval elve, egy koncert utan a stadion
kapujan hompolygo tomeggel szemben valo haladast nem lehet ugyanugy
elkepzelni, mint egy nagyjabol ures stadion eseteben. A statisztikai
jellemzok iranyfuggoek lesznek. A fo aramlasi irannyal szemben joval
rovidebb az atlagos szabad uthossz, ment vele egyiranyban.

Pontosabb szamitasnal ugyan igy figyelembe kell venni a poziciok fuggoseget
is. Egy pozicioban csak korlatozott mennyisegu molekula fer el. Ha ez a hely
egy molekula meretu, akkor eppenseggel csak egy molekula lehetseges ezen a
helyen, es ez modositja a tobbi molekula elhelyezkedesi valoszinuseget.. Ez
szinten nincs figyelembe veve abban az egyebkent zsenialis maxwelli
felismeresben, hogy minden szabadsagfokra azonos energia jut, vagy Boltzmann
azon modeljeben, ahol a fazisterben valo eloszlas egyenletes.

Vagyis a termeszetben szokasos, es tapasztalt eloszlasoknal jol
hasznalhatoak az ezekhez megallapitott eloszlasok torvenyszerusegei.
Ugyanakkor inkorrekt dolog ezeknek az eloszlasoknak a szelsoertekeit
valosagosnak elfogadni, mert szelsoseges esetekben a valosagban mar nem
alkalmazhatok ezek az eloszlasok.

Udv: Takacs Feri

Sziasztok, en is erdeklodve olvastam a gravitacio uj elmeleterol a 
cikkeket es kulonosen a rola kialakult vitat.
Amit hianyoltam cikkekbol (nem talaltam meg? nekem nem mukodott ha
csak raboktem egerrel a megadott hivatkozasokra, kerulo uton kellett
becserkesszem oket) az a konkret kiserleti adatok osszehasonlitasa 
a regi elmelet alapjan szamitott ertekekkel es az uj elmelet alapjan 
szamitott ertekekkel egy tablazatban vagy meg inkabb egy grafikonon.

Ha jol ertem, azt feltetelezik a szerzok, hogy azonos tomegu (es alaku?)
testek nem vonzzak egymast, am gravitacios kolcsonhatasaban vannak 
az eltero tomeguekkel. Tehat ha az inga melle tesznek egy az ingaval
megegyezo tomegu testet, annak nem lesz hatasa az inga mozgasara, mig 
egy feleakkora vagy tizedakkora testnek lesz hatasa. Tenyleg ezt 
mertetek ki?


Janos ) irja egyebek kozott:
>Sulyosbito korulmeny, hogy Dezso allitasa, miszerint a sajatenergiak
>azonossaga (amibol a vonzoero zerus voltara kovetkeztet) csak egyetlen
>erteknel (R) all fenn.  Errol a megjegyzesemrol viszont nem hajlando
>tudomast venni.  Pedig ez egymagaban is megkerdojelezi az egesz
>elmeletet, az elojelektol fuggetlenul.

Ugy erted, hogy ha elfogadjuk (ertem a kritikadat az elojelekrol, 
de most fogadjuk el egy pillanatra) a cikkben szereplo kepletet, 
akkor ket azonos test nem vonzza egymast a vegtelenben, es nem 
vonzza egymast ha R tavolsagra van egymastol (hogy lehet ket R 
sugaru gombhej tomegkozeppontja R ravolsagra egymastol?), de van 
koztuk vonzo (vagy taszito?) ero a kozbulso tavolsagokon? Vagy 
inkabb: egyforman vonzzak egymast a vegtelen tavban es R tavban 
egymastol, es ettol eltero modon ha feluton vannak?
Ha ez kovetkezik a kepletbol az azonos tomegekre, akkor hasonlo 
alaku maximum (vagy minimum) gorbe kell hogy leirja a kulonbozo 
tomegu testek tomegvonzasat is? Jol gondolkozok? Ezt viszont mar 
konnyeden lehet vizsgani csillagaszati peldakon....

udv 
a lepkevadasz

>> (Meg egy koltoi kerdes, ki merne felvallalni a
>> vilagon a Newton-i gravitacios torveny modositasanak
>> kiserletet, akinek mar komoly allasa van egy jol fizeto
>> nyugati egyetemen?)

Barmelyik professzor, aki mar megkapta a "tenure"-t. A tenure az egy 
olyan dolog az amerikai egyetemeneken, hogy veglegesitik az allasat. 
Miutan megkapta csak fegyelmivel tavolithato el, nem lehet neki 
felmondani azert mert nem fogadjak el a cikkeit vagy hasonlo.
Tehat veszteni valoja egy tenured professzornak igen keves lenne 
ez ugyben, ezzel szemben rengeteget nyerhetne az ugyon: vilaghir 
(penz, nok, csillogas), Nobel dij stb...

udv
a lepkevadasz

u.i.: fentebbi (es elozo) velemenyeim szigoruan szemelyes maganvelemenyem
sem munkaltatomnak, sem csaladomnak semmi koze hozza es nem felelosek 
erte.

Hello! 

> Regebben felvetettem itt, hogy nem tudom megmagyarazni
> az utaztatott atomorak lassubb jarasat. Most sem.

OK, kezdjuk elolrol.

> Node mi hangolodik el
> a relativisztikus sebessegen ? 

Semmi.

> Az atomnak is mas hullamhosszt kellene produkalnia,
> ha nem tevedek.

Miert kellene? Az "idodilatacio" jelensege nem azert eszlelheto, mert
valamely fizikai folyamat egyszer csak elkezd maskent vegbemenni. A
szived ugyanugy ver, az ora ugyanugy ketyeg, a cezium- vagy
ammoniamolekula ugyanugy rezeg tovabb haladas kozben, mintha allna. Az,
hogy a hozza kepest mozgo megfigyelo mas idotartamokat (periodusidot) 
mer, az egy egeszen masik kerdes. Nem arrol van tehat szo, hogy maga a
folyamat valtozik meg. (Ha vele egyutt utazol, eszre se veszel semmi
kulonoset). Gondold meg: ugyanazt az orat sok kulonbozokeppenmozgo
eszlelo kulonbozokeppen jaronak _eszleli_. Honna tudna szegeny ora, hogy
"kinek a kedveben kell jarnia"?

Udv:
Jano

> Minden termeszeti esemeny jan.21-re esik.
> Ha jol emlexem, akkorra josoljak a foldrengest is a Mor-Komarom
> vonalon.
> Tud errol valaki reszletesebben valamit?

Tudok. Feltunesi viszketegsegben szenvedo koklerek idoszaki
hulyesegrohamanak ujabb ekes peldajarol van szo. A sajto persze bukik az
ilyesmire, mert imadjak a felelmet, meg az ijesztgetest. Aztan ha nem
jon be, legyintenek, mintha mi sem tortent volna, es turelmetlenul
varjak a kovetkezo rettenetes hirt.
Tisztelet a bevetelnek.

Udv.
Jano

Ui. 1980. januar elsejen "japan tudosok elorejelzese szerint" a
Gellerthegy foldrenges kovetkezteben a Dunaba csuszott, es Budapest nagy
resze megsemmisult. Van aki meg emlekszik ra? Kb. ugyanilyen cirkusz volt.

Hidas Pali leirasahoz annyit fuznek hozza, hogy ugyanez a teny a
hosszusagkontrakcio szemleltetesere is alkalmas, ugyanis a kozel
nagysebessegu muon rendszerebol nezve a legkor nehany szaz m vastag,
amibol szinten az kovetkezik, hogy elettartamuk alatt leerhetnek a foldfelszini
g.

Na, mara eleget irtam, sziasztok:
Jano

Kedves Benyo!

>Ekkor a tomegpont  _csak_  a sikra meroleges iranyu idoben "mozog",
>egyebkent all.
>Magyarul telik az ido. Ez a sikra meroleges vektor c hosszu.

Koszonom Benyo, en is megertettem valamit, amire eddig nem tudtam rajonni.
Nevezetesen, hogy annak idejen Minkowsky a ter-ido abrazolas megalkotasakor
hogyan jutott a negyzetgyok -1 (vagyis az imaginaris szam) bevezetesehez.

ImRenek irtam nehany honapja::

>.)  Namost, azert
>hivjuk ezt 'kepzeletben letezo' szamnak, mert a haromdimenzios
>kornyezetunkben nem figyelhetunk meg olyan rendszert, amelyikre ez a szam
>ervenyes leirast adhat. El tudsz Te kepzelni olyan derekszogu haromszoget,
>amelyiknek az atfogoja rovidebb a hosszabb befogojanal? En nem.

A leirasodbol viszont nyilvanvalo, hogy az ido-menti c vektor 'eldol',
vagyis a
korabbi befogobal atfogo lett, amibol igy mar gond nelkul ki lehet vonni
barmelyik befogot.

De van itt valami, amit nem ertek: Miert nem mondja ki a fizika egyertelmuen
azt, (amit jeleztel is az ido menti c vektorral), hogy a jelenlegi terido
szemleletunk szerint a haromdimenzios ter c sebesseggel, vagyis
fenysebesseggel mozog az idotengely menten. Egyszeruen nem ertem. Minkowsky
ota tudjuk, hogy ez igy van, megsem olvastam ezt igy leirva sehol.


Idezem ujra a megfogalmazasod:
>Ekkor a tomegpont  _csak_  a sikra meroleges iranyu idoben "mozog",
>egyebkent all.
Itt bizonyara arra gondolsz, hogy egyebkent a *terben* all az a bizonyos
tomegpont. Majd folytatod:

>Magyarul telik az ido.

Na itt van a baj!!! Mi az, hogy 'telik az ido'? Az ido nem 'telik', mert ami
itt mozoghat, az egyedul a 'tomegpont'. Az ido itt nem mas, mint a mozgas
egyik lehetseges iranya. Vagyis itt valojaban az tortenik, hogy a tomegpont
az ido-tengely menten c sebesseggel mozog.

Minkowsky meg abban az evben meghalt, amikor megjelent az ezzel kapcsolatos
publikacioja, ezert tul sok ideje nem maradhatott a magyarazatokra, de
biztos vagyok benne, hogy o" ezt a tenyt tisztan felismerte. Egyszeru, mint
egy pofon:
A haromdimenzios vilagunk a negyedik, az idodimenzio menten (kozel) a feny
sebessegevel mozog. Azert mondhatjuk hogy csak 'kozel', mert allo test
gyakorlatilag nem letezik, vagyis, ha valami a terben is mozog, akkor az
idomenti mozgasa csokken. Ahogy no a ter-menti mozgas, ugy csokken az
ido-menti mozgas. Olyba' tu"nik az egesz, mintha a terbeli mozgasok az
ido-menti mozgasbol taplalkoznanak. Es igy mar az is erheto, miert pont a
fenysebesseg a megfigyelheto legnagyobb sebesseg, amelyet 'realis' test csak
megkozelithet, de el nem erhet. Vagyis a vilag 'realitasa' az ido-menti
FENY-bol szarmazik. Na, itt vettem en elo a Szentirast .... Szamomra azota
vilagos, hogy mi valojaban a FENY GYERMEKEI vagyunk, es nem ertem, a fizika
miert nem fogalmazza meg beszednyelven is azt, amit a matematika nyelven mar
megfogalmazott. Teny, hogy a rendszerek ido-menti viselkedesenek vizsgalata
szamos, eddig tisztazatlan kerdesunkre valaszt ad. Ha valakinek van kedve a
tartalmas, (epp ezert egy kicsit talan nehez) olvasmanyokhoz, akkor az ezzel
kapcsolatos irasomat megtalalja a
http://www.megaram.hu/~mgkm/A%20Szeretet%20titkai.htm internetes cimen. Nem
tul hosszu iras ahhoz kepest, hogy tulajdonkepp egy komplett filozofiai
rendszert fogalmaz meg, de talan epp ezert egy kicsit tomeny. Ezt a kerdest
'A viszonyrol' c. fejezet targyalja.
Erdekelne, hogy az ido-dilatacio okanak altalad ismeretetett meghatarozasat
valamilyen konyvben olvastad, vagy Magad jottel ra?

Udvozlettel: Gyiran Istvan

Titusz,

>Kedves Zoli!
>
>> >A vasreszelekes erovonalkep kialakulasat pontosan az a
>> >differencialegyenlet kormanyozza - irja le, mint az aramlasokat.
>>
>> Igen, errol tudok, de a magnesseg eseten aramlasrol
>> nem szoktak szolni, es nincs is kimutathato aramlo
>> fluidum.
>
>Azert nincs, mert egyaltalan nem az a diffegyenlet "kormanyozza".


Egyeterve a vasreszelekes es egyeb erovonalkepek keletkezesere adott
magyarazatoddal, meg a fluxusrol irott dolgaiddal (amiket egyebkent ugyanigy
leirtam egy kicsit elobb, de ez nem kisebbiti erdemeidet :-) megjegyzem,
hogy rengeteg aramlasi kepet "kormanyoz" ugyanaz a diffegyenlet. (Azert utom
bele az orrom, mert a "kormanyozza" kifejezes tolem szarmazik.)

Szoval, ha elfogadjuk, hogy a reszelekes erovonalkep surubb vonalakat ad
ahol nagyobb a magneses ter (vagy a liszt az elektrosztatikus terben), akkor
a vegen elegge ugyanaz a diffegyenlet jon ki, aminek megoldasa az
erovonalkep magnesek es vasreszelek eseten. (Persze a konstansok es a
fizikai jelentesek masok.)

Epp ilyen alapon modeleznek elektrolitkaddal elektromos vagy magneses
tereket, vagy ketdimenzioban sosvizzel nedvesitett itatossal.

Aki meg nem ismeri, ezen alapul a biodetektoros teranalizator: nedves foldbe
szurt vaspalcara egy szazas izzon keresztul rakapcsoljuk a fazist (a
kiserlet eletveszelyes, rengeteg biztonsagi eloirast kell betartani!). A
gilisztak megerzik a tererot, es kimaszva a foldrol az ekvipotencialis
vonalak menten helyezkednek el. Miutan kelloen kigyonyorkodtuk magunkat a
megoldas szimmetriajaban, kikapcsoljuk az aramot, gyorsan osszeszedjuk a
giliket, feltesszuk a vaskalapunkat, es elmegyunk horgaszni.

Janos

mathi,

> namost a Sarkadi elmeletben mi az, ami meghatarozza a sebesseget, poziciot?
Semmi.
A totalis hatarozatlanasagi torveny ervenyesul: semmi nem fugg ossze
semmivel   :-)


> segitseg: F=ma ilyen tipusu torvenyeket varok.
Kitol ? Mert en csak ertetlenkedni tudok.

>> - A newtoni gravitaciobol es az altalunk modositott
>> gravitacios torvenybol ugyanaz a gravitacios sajatenergia adodik.
>ez paradoxonnak tunik. mivel pedig paradoxonok nincsenek, ezert valami
>fogalmi zavar lehet.
Nincs itt semmi fogalmi zavar. Csak nezd meg az egyenleteket.


Az R tavolsagban levo gombhejakra ezt irja Dezso:
Végállapot:    alfa/2 x (m)negyzeten - alfa/2 x (m/2)negyzet- alfa/2 x
(m/2)negyzet = -G(m)negyzet/ 4R          (4.3.)

Na most irjuk ezt fel egy akarmilyen X-re:

-G(m)negyzet/ 2X -( -G(m)negyzet/ 4R )

Figyelem ! X=R esetre visszakapjuk a Dezso fele sajatenergiat a
vegallapotra.
Na most tartson X a vegtelenhez. Akkor ebbol a kezdeti allapotot kene
megkapni.


(Kezdeti állapot:    alfa/2 x (m/2)negyzet + alfa/2 x (m/2)negyzet
= -G(m)negyzet/ 8R  +( -G(m)negyzet/8R)= -G(m)negyzet/ 4R       (4.2.))

Meg is kapjuk, csak ellentetes elojellel.

A felteglakrol jutott eszembe a Sarkadi korfolyamat:
Vegyunk ket m tomegu testet. Ezek kozott ero nem hat. Igy energia befektetes
nelkul elvihetjuk az egyiket akarhova.
Ott kettevagjuk. Az egyi felet hagyjuk visszaesni, tetemes energiat nyerve.
Majd a masik felet is. Utana kezjuk elolrol.
A szabadalom hasznositasabol befolyt penzt az algebra oktatasanak
fejlesztesere ajanlom fel.   :-)

Janos (Vaskalap).

Sarkadi Dezso otodik hozzaszolasa a Tudomany HIX januar
17-i, ezredik szamaban a modositott gravitacival kapcsolatos
eszrevetelekhez.

Sziasztok!

Ugy gondolom, hogy talan mindenkiben kialakult valami velemeny
a Bodonyi Laszlo altal es altalam kozolt informaciokrol,
miszerint a laboratoriumi kiserleteinkben azonos nagysagu tomegek
kozott a gravitacios kolcsonhatas minimumat sikerult kimutatni.
Ez egy kiserleti teny, amit barmikor es barhol mindenki
ellenorizhet, ha veszi a faradsagot hozza.
Senkit sem akarunk meggyozni errol, pusztan kozoltuk a tenyt.
Ehhez hozzafuztem egy lehetseges elmeleti magyarazatot.
Termeszetesen ezt sem lehet szentirasnak tekinteni, tehat
javaslom, hogy mindenki sajat maga ertse meg a levezetest,
es sajat maga dontson a sajat meggyozodese szerint.

Konkret megjegyzesek:

1./ Altalanos relativitas a gravitacio jelenlegi legjobb elmelete,
a relativisztikus gravitacios effektusok azonban eros grav.
terekben lepnek fel, illetve kotodnek a fenysebesseghez kozeli
sebessegu, dinamikus gravitacios jelensegekhez.
Tehat Sarkadi-Bodonyi gravitaciohoz nem tud sem hozzaadni,
sem elvenni az altalanos relativitas.

2./ Ha valaki az Interneten kozolt dolgozatunkban igazan
elmelyedt es megprobalta tovabbfejleszteni, konnyen
rajohetett volna a kovetkezo kepletre is:

E(grav.csat.)=alfa * (M - m)^2

ahol M es m a kolcsonhatas elott kompakt tomegek, elegendoen
tavol egymastol. Az alfa parameter tartalmazza az R kozeli
tavolsagot es termeszetesen G-t.
Ha alaposan tanulmanyozzuk a G eddigi meresi technikait,
akkor ra lehet jonni arra, hogy a meresek 99 szazaleka
nem gravitacios erot mer kozvetlenul, hanem a megvaltozott
csatolasi energiat. A kiserletekben M a forrastomeg tipikusan
50 kg, az m detektortomeg (a Cavendish ingan lengo tomeg
maximum 10-20 grammos). Itt tipikus ertekeket irtam.
Az M tomeget kozelitik a torzios ingahoz, amely beleng, vagy
megvaltozik a lengesideje, de nyilvan energia atadas tortenik:

delta E(csat)=alfa*(M-m)^2-alfa*M^2 = kb. - 2*alfa*m*M

mert a paranyi m tomeg sajatenergiaja elhanyagolhato,
egyebkent iskonstans, tehat az energia megvaltozasba
nem szol bele.
Tehat a szokasos gravitacios meresek latszolagosan
tokeletesen igazoljak Newton torvenyet.
Fontos: a torzios szalra eddig senkisem akasztott a forrastomegnek
megfelelo 50 kg tomeget.

3./  reszere uzenem:

- Meg egyszer Teged is megkerlek, hogy nezzetek utana
a gravitacios irodalomban, hogy a gravitacios allando pontossaga
messze elmarad a tobbi fizikai alapveto konstans pontossagatol.
Hiaba van egy meresi adatnal a hiba +-0.0002 peldaul, mikor egy
masik eredmeny fel szazalekkal elter kozep ertekben.
- A ket test problema, amit felvetsz, az uj gravitacios torveny
szerint is egzakt modon megoldhato:

http://www.geocities.com/CapeCanaveral/Campus/4384/hcomgr.doc

ebben a cikkben megtalalod a megoldast.
De ha lesz idom, akkor reszletes tajekoztatast adok rola levelben.

4./ Vaskalapos baratomnak uzenem, hogy az elojelekkel nincsen
problema, az o felfogasa szerinti vegallapot szemben all az
energia-megmaradassal. Ellenorizzetek!

Mivel minden fontos mondanivalomat elmondtam, a tovabbi kerdesekre
az e-mail cimemen, kulon levelekben valaszolok.
Hangsulyozom, mindenki magaban alakitja ki az uj gravitacios
eredmenyeinkrol a velemenyet, a sajat meggyozodeset.
AZ IDO MINDENT ELDONT, elobb vagy utobb.

Udvozlettel: Sarkadi Dezso

Tisztelt TUDOsok!

Tudom, hogy egy ujszulottnek minden vicc uj (a HIX olvasogardaja nagyjabol
felevente cserelodik), de megsem kellene egyszer mar leragott csontokat
nyaldosni ujra meg ujra. Az erdemi vita erdekeben kenytelen vagyok a HIX
kollektiv emlekezetebe idezni a Sarkadi Dezso (SD) gravitacios otleteivel
kapcsolatos korabbi fejlemenyeket (TUDOMANY #79-176, 1997; lasd pl. a HIX
CD-n).

1) Az elmelettel kapcsolatos osszes lenyeges ketely (kettos csillagok,
   Naprendszer, additivitas, tobbtestproblema kezelese, stb.) mar szerepelt;
   erdemi valaszokat nem kaptunk SD-tol egyikre sem. A levezetesek 
   hianyossagaival es zavaros fogalmaival ugyanez a helyzet.

2) SD egyik fo erve a gravitacios allando ertekenek ugymond "nagy" hibajara
   epul. Ezt kivedendo javasolta Voros Jozsef a Fold korul keringo
   egitestek (Hold, muholdak) keringesi idejenek osszehasonlitasat a ket
   elmeletben, mert a keringesiido-hanyadosokbol a gravitacios allando kiesik.
   Az eredmeny: Newton kiuteses gyozelme (TUDOMANY #118).

Az elmelet tehat demonstraltan megbukott, nem erdemes tobb szot vesztegetni
ra. A kiserlet viszont tenyleg szent, de ahhoz, hogy az allitolagos effektust
elfogadjuk, legalabbis fuggetlen meres(ek)kel kellene megerositeni a puszta
letezeset. Ilyen meres egyelore nincs, es nem is lesz, amig SD nem publikalja
az eredmenyeit a fizikus szakma bevett szokasai szerint. Sem a HIX, sem pedig
a Geocities nem alkalmas forum erre, mert a fizikusok csak elenyeszo szamban
olvassak ezeket, igy SD-nek eselye sincs, hogy olyan olvasoja legyen, aki
kepes es hajlando osszerakni egy hasonlo merest. 

Ha SD tenyleg azt akarja, hogy komolyan foglalkozzanak a kiserleti
eredmenyeivel, akkor egy, a maingrav.doc-hoz hasonlo cikket be kellene
nyujtania valamelyik neves folyoiratnak (pl. Phys. Rev. Letters), es ezzel
egyidoben feltenni a cikket a los alamosi preprint szerverre (xxx.lanl.gov; 
ezt szinte minden fizikus olvassa), mert igy addig is olvashatjak a 
szakmabeliek, amig a referalas/publikalas lefut (ha lefut...).

Ami a reprodukalast illeti, SD aggodik, hogy ki tenne kockara az allasat
egy ilyen "rizikos" kiserlettel. Nos, a fizikusok jelentos reszenek 
"nyugdijas" allasa van, es pont az ilyenek szoktak altalaban akkora
penzek (es kutatoi garda) folott rendelkezni, hogy abbol egy ilyen 
kiserlet siman kivitelezheto. Ehhez persze az kell, hogy az illeto lasson 
benne fantaziat, de ha az elso cikk mar megvan, es eleg nagy a varhato
csobbanas, akkor jonehany vallalkozora lehetne szamitani.

Ha az effektus tenyleg letezne, akkor sem biztos, hogy egybol a Newton-torvenyt
kellene kidobni; ehhez oszinten meg kell vizsgalni minden egyeb szoba joheto
magyarazatot, es meggyozo ervekkel ki is kell zarni oket. [Ajanlott irodalom
a "Cargo Cult Science" c. iras bizonyos Feynman nevu fizikustol, aki szerint
a fizikusnak elsosorban arra kell torekednie, hogy sajat magat ne csapja be,
mert ez a legkonnyebb.] Ez persze megint csak a tudomanyos folyoiratokban
zajlo pro/kontra cikkek reven folyik a leghatekonyabban.

Amugy az utobbi evtizedekben bosegesen lattunk peldat a bevett elmeleteket
megkerdojelezo kiserletekre, de nem mindegyikbol lett maradando vilaghir.
A magas homersekletu szupravezetes pl. tenyleg letezik, noha ezt a BCS-elmelet
alapjan nem varta volna senki (mas is a mechanizmusa, mint az alacsony
homersekletu valtozatnak), de a hidegfuzio latvanyosan megbukott, es azt az 
urat is gyorsan elfelejtettek, aki egy bizonyos otodik erovel probalkozott,
mellesleg epp az Eotvos-kiserlet eredmenyeinek ujraertekelese kapcsan...

Nem mind arany, ami fenylik; aki viszont valami fenyeset talal, az forduljon
ekszereszhez, ha azt akarja, hogy masok is aranynak fogadjak el...

Udv,
KZ

k

Tisztelt TUDOMANY!

Bar par hete magam szorgalmaztam, hogy Isvara kreacionista leveleire senki
ne valaszoljon, ezt megis tobben megteszik, ezaltal feleslegesen napirenden
tartva a temat. Most kenytelen vagyok en is ez ugyben megszolalni. 

Isvara ugyanis (propagandahadjaratanak reszekent) egyes regeszeti
leletekkel kapcsolatban tett olyan allitasokat, amelyek sulyosan es
szisztematikusan eltorzitjak a valosagot es alkalmasak a TUDOMANY
olvasokozonsegenek megtevesztesere. Isvara dezinformacioit en most
szeretnem valodi informaciokkal kiegesziteni, nehogy egyes olvasok
tevedesben maradjanak.  Levelem nem Isvaranak szol, hanem a tobbi
olvasonak, Isvarat pedig kerem, hogy NE valaszoljon, mert nem kivanok
parbeszedbe elegyedni vele: levelem nem vitacikk, hanem informaciokozles.

AUSTRALOPITHECUSOK
~~~~~~~~~~~~~~~~~
A januar 4-i TUDOMANY-ban Isvara az Australopithecusokrol ertekezett. Fobb
allitasai a kovetkezok voltak:
   1. Vitatott a tudomanyos kozossegen belul, hogy az Australopithecusok
valamelyike lehetett-e a Homo sapiens kozvetlen elodje.
   2. Solly Zuckermann biometriai vizsgalata es Charles Oxnard sokvaltozos
analizise alapjan kimondhato, hogy az Australopithecusok egyaltalan nem
hasonlitanak az emberre, hanem emberszabasu majmok.
   3. Tanzaniaban talaltak 4 millio eves labnyomokat, s ezek olyanok, hogy
csak a mai ember hagyhatta oket, Australopithecus semmikepp.

Ebbol az 1. allitas igaz. Valoban nem eldontott kerdes, hogy az
Australopithecusok valamelyike kozvetlen emberelod-e. Senki nem is mondta,
hogy ez nem vitatott. Csak azt nem ertem, hogy ha Isvara is elismeri, hogy
ez a kerdes "vitatott", akkor par bekezdessel kesobb miert allitja ugy be,
mintha a tudosok donto tobbsege meg lenne rola gyozodve, hogy az
Australopithecus kozvetlen emberelod, es miert igyekszik ezt mindenaron
cafolni. Maga Richard Leakey, akire Isvara tobbszor is hivatkozik, is azt
irja, hogy tovabbi leletekre van szukseg a kerdes eldontesehez (ld.
Richard Leakey: Az emberiseg eredete. Vince Kiado, 1997)

A 2. allitas viszont nem igaz. Isvara ugyanis elhallgatott nehany dolgot.

Elhallgatta azt, hogy Zuckermann meg az 50-es evekben elveszitette azt a
vitat, hogy az Australopithecusok majmok-e vagy sem. Allaspontjat a
tudomanyos kozosseg ma egyontetuen elutasitja (Johanson and Edey 1981).

Elhallgatta azt, hogy Oxnard sokvaltozos analiziset Howell es munkatarsai
(1978) megsemmisito kritikaval illettek. Oxnard eredmenyei nehany
vazcsonttoredek meresein alapultak, nem vettek figyelembe a csontok
bonyolult alakjat es nem tettek kulonbseget a mozgas szempontjabol fontos
es nem fontos parameterek kozott. Elhallgatta Isvara azt, hogy ma mar tobb
mint 30 tudos munkaja alapjan (hadd ne adjam meg az osszes referenciat,
tul hosszu lenne) elsopro mennyisegu olyan bizonyitek all rendelkezesre,
ami ellentmond Oxnard allaspontjanak. Ezek a munkak szamos kulonbozo
testresz es komplex izulet maradvanyainak vizsgalatan alapulnak es
ketseget kizaroan bizonyitjak, hogy az Australopithecusok jobban
hasonlitanak a mai emberre, mint az emberszabasu majmok. 

A legfontosabb Australopithecus-leletrol, Lucyrol peldaul mindenki
elfogadja, hogy ez a faj *ket labon jart*. Ez ugyebar a mai emberszabasu
majmokrol nem mondhato el. 

Elhallgatta Isvara azt, hogy a paleoantropologusok kozott ma teljes az
egyetertes azt illetoen, hogy az Australopithecus africanus es
Australopithecus robustus minden jellemzo szerint sokkal inkabb az
emberhez hasonlit, mint az emberszabasu majmokhoz. Mindket faj ket labon
jart. Az A. africanus fogai nagyobbak ugyan az emberi fogaknal, alakjuk
azonban sokkalta jobban hasonlit az emberi fogakra, mint az emberszabasu
majmokera. Allkapcsanak teljesen parabola alakja van, akarcsak az emberi
allkapocsnak. Az A. robustus arca lapos, nincs eloreugro szemoldoke.
Elulso fogai viszonylag kicsik, orlofogai ellenben nagyok. 

Termeszetesen abbol, hogy az Australopithecusok ennyire hasonlitottak a
mai emberre, nem kovetkezik, hogy valoban a mai ember kozvetlen osei.  A
hasonlosag es a torzsfaban elfoglalt hely nem fugg ilyen kozvetlenul
ossze. Isvara tehat helytelenul mossa ossze ezt a ket dolgot. 

Terjunk at a 3. allitasra, a 4 milliard eves, mai emberehez hasonlo
labnyomok problemajara. Isvara bizonyara a Laetoli labnyomokra gondol.  Az
igaz, hogy Tuttle (1990) szerint (es nehany mas kutato szerint is) ezek a
labnyomok tulsagosan emberszeruek ahhoz, hogy Australopithecustol
szarmazhassanak. De Isvara itt megint elhallgatott nehany dolgot.

Elhallgatta, hogy ezek a labnyomok rendkivul kicsik, 120-130 cm magas
emberszabasuaktol szarmaznak. Elhallgatta, hogy Johanson es Edgar (1996)
megvizsgaltak a labnyomokat, es azt talaltak, hogy ha a Hadarnal talalt
Australopithecus afarensis-labnyomokat lekicsinyitjuk, akkor tokeletesen
beleillenek a laetoli labnyomokba.

Elhallgatta, hogy Stern es Susman (1983) szinten megvizsgaltak a labnyomo-
kat, es azt talaltak, hogy apro eltereseket mutat az emberi labnyomoktol,
es szerintuk szarmazhatnak Australopithecus afarensistol. Ellhallgatta,
hogy Burenhult (1993) szerint a nagylabujjak kicsit elallnak, akarcsak az
emberszabasu majmokei, az ujjak hossza pedig nagyobb, mint az ember
ujjaie, de rovidebb, mint a majmok ujjaie. Egyszoval: Isvara elhallgatta,
hogy a Laetoli labnyomokrol senki sem tud igazan biztosat mondani.

A januar 18-i TUDOMANY-ban Isvara ujabb allitasokkal allt elo:

KANAPOI FELKARCSONT
~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Errol Isvara azt allitotta, hogy ez a 4,5 millio eves csontdarab teljesen
olyan, mint a mai ember felkarcsontja. De nehany dolgot sajnos elhallgatott.

Elhallgatta, hogy maguk a felfedezok, Patterson es Howell (1967) is ugy
veltek, hogy a felkarcsont (pontosabban annak csak az also vege, hiszen
csak ez van meg) alapjan nagyon nehez a rendszertani csaladot azonositani. 
Ezert megmertek nehany parametert es tobbvaltozos analizist alkalmaztak.
Ebbol az jott ki, hogy ezzel a modszerrel meg a csimpanz es az ember
felkarcsontjat sem lehet megkulonboztetni, annyira hasonlo egymashoz a
ketto. A hasonlosagbol tehat semmire sem lehet kovetkeztetni!

Elhallgatta, hogy Feldesman (1982) szinten megvizsgalta a kanapoi
felkarcsontot, es ezt allapitotta meg: "A kanapoi felkarcsont tavolrol sem
Homo-szerubb, mint barmely Australopithecus-lelet, vilagos, hogy a
Turkana-tavi, hiperrobusztus Australopithecusokkal tarsithato". 

Es elhallgatta Isvara, hogy Lague es Jungers (1996) atfogo vizsgalatot
vegzett, melyben osszehasonlitottak az emberszabasu majmok, az emberek es
a hominidafossziliak felkarcsontjanak also reszet. Sok parametert
megmertek es tobbvaltozos statisztikai analizist alkalmaztak. Ennek
eredmenyekeppen megallapitottak, hogy a kanapoi felkarcsont igen tavol
esik az emberi felkarcsontok tartomanyatol, ehelyett a fosszilis hominidak
csoportjahoz all kozel, meghozza olyan erosen, hogy *annak a
valoszinusege, hogy ez egy emberi lelet, kevesebb mint 1 az 1000-hez*. Ezt
irtak: "A kanapoi felkarcsontot tehat az Australopithecus anamensis fajhoz
sorolhatjuk. E vizsgalat eredmenyei szerint a kanapoi lelet semmivel sem
"emberszerubb", mint barmely mas Australopithecus-fosszilia, szemben a
korabbi, ellentetes kovetkeztetesekkel." 

CASTENEDOLOI CSONTVAZ
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Isvara azt allitotta, hogy 1880-ban, 3-4 millio eves, erintetlen
agyagretegben talaltak egy olyan csontvazat, amely teljesen megegyezik a
mai ember csontvazaval. De itt megint elhallgatott nehany aprosagot.

Elhallgatta, hogy 1899-ben egy hivatalos jelentes megallapitotta, hogy az
agyagretegben talalt osszes osi fosszilia atitatodott soval, *kiveve* a
fent emlitett csontvazat. A szakemberek szerint ez arra utal, hogy a
csontvaz egy viszonylag nem regen lezajlott temetesbol szarmazik.

Elhallgatta tovabba, hogy 1965-ben a csontvazon kollagenanalizist,
1969-ben pedig radiokarbon kormeghatarozast vegeztek (Conrad 1982).
Mindket vizsgalat eredmenye alapjan egyertelmuen megallapitottak, hogy a
csontvaz nem 3-4 millio eves, hanem legfeljebb nehany ezer eves.

ELHALLGATAS VAGY ISMERETHIANY?
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Megkerdezhetitek, miert irom azt, hogy Isvara ezeket a tenyeket
elhallgatta. Hiszen az is lehet, hogy csak nem tudott roluk. Nos, ez nem
lehetseges. Ugyanis szamtalan alkalommal, sokan megadtuk neki azokat a
forrasokat, amelyekben a fenti informaciok megtalalhatoak. Amit itt
leirtam, az mind megtalalhato a www.talkorigins.org-on, a Hominid Fossils
FAQ-ban. Ennek a cimet par hettel ezelott Hrasko Gabor itt a listan is
megadta Isvaranak, es Isvara vissza is jelzett, hogy olvassa oket. Tehat a
fenti tenyekrol, adatokrol Isvaranak *tudnia kellett*.

Isvaranal szemlatomast kettos merce letezik: a prekoncepciojanak megfelelo
tenyeket, adatokat unalomig sulykolja, az azt cafoloakat pedig egyszeruen
*elhallgatja*. Ez egy sajatos *tudasszuresi folyamat*, ami a
kreacionistaknal egyebkent teljesen altalanos gyakorlat. Isvara arrol
beszel, hogy az altala emlitett leleteket a tudosok megprobaljak
elhallgatni, eltitkolni. Amint latjuk, errol szo sincs, a leletekkel
foglalkoznak, vizsgaljak oket, cikkeket irnak roluk -- es a kreacionista
allitasok rendre megcafolodnak. Nem a tudosok vegeznek itt tudasszurest,
hanem Isvara es tarsai, akik minden elkepzelheto forumon dezinformacios
kampanyt folytatnak a tudomany ellen.

Ezek utan mindenki dontse el maga, hogy erdemes-e Isvara allitasaira
odafigyelni, erdemes-e azokat komolyan venni, erdemes-e egy szemernyi idot
is raszanni a meghallgatasukra, vagy plane a cafolatukra, a vele valo
vitatkozasra. Szerintem mindenesetre jobban tenne Isvara, ha befejezne a
dezinformacios kampanyt ezen a listan es visszavonulna tanulni. Lenne mit.

Szilagyi Andras

Hivatkozott irodalom:
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Howell F.C., Washburn S.L., and Ciochon R.L. (1978): Relationship of
   Australopithecus and Homo. Journal of Human Evolution, 7:127-31.
Johanson D.C. and Edey M.A. (1981): Lucy: the beginnings of humankind.
   New York: Simon and Schuster.
Tuttle R.H. (1990): The pitted pattern of Laetoli feet. Natural
   History, (March 1990)61-4.
Johanson D.C. and Edgar B. (1996): From Lucy to language. New York:
   Simon and Schuster.
Stern J.T., Jr. and Susman R.L. (1983): The locomotor anatomy of
   Australopithecus afarensis. American Journal of Physical Anthropology,
   60:279-317.
Burenhult G. (1993): The first humans: human origins and history to
   10,000 BC. New York: HarperCollins.
Patterson B. and Howells W.W. (1967): Hominid humeral fragment from
   early pleistocene of northwestern Kenya. Science, 156:64-6.
Feldesman M.R. (1982): Morphometric analysis of the distal humerus of
   some Cenozoic catarrhines: the late divergence hypothesis revisited.
   American Journal of Physical Anthropology, 59:73-95.
Lague M.R. and Jungers W.L. (1996): Morphometric variation in
   plio-pleistocene hominid distal humeri. American Journal of Physical
   Anthropology, 101:401-27.
Conrad E.C. (1982): Are there human fossils in the "wrong place" for
   evolution? Creation/Evolution, Issue 8:14-22.

>> http://www.geocities.com/CapeCanaveral/Campus/4384/hcomgr.doc
[...]
>Kerlek titeket, hogyha en nem
>irtam egesz vilagosan, akkor csak akkor alkossatok velemenyt, amikor az
>eredeti cikket vegigolvastatok.  Nagyon tanulsagos, mert megerthetitek,
>hogyan general egy (ket) hibas elojel egy hibas elmeletet.

Az elmelet erdekelne (de foleg a kiserlet leirasa es a varttol
eltero eredmenyek), de annyira nem, hogy atverekedjem magam erte
egy program- es gyartofuggo formatumon. Ha rendelkezesre all
plain-textben vagy HTML-ben, akkor szoljatok. (ez celzas akar
lenni a szerzo fele -;-)

a.

Kedves Titusz !

>Es az osszes tobbi megjegyzesed is az erovonalak "begyujteserol" es
>"metszeserol" tavol all a mai fizikusok altal elkepzelt valosagtol.

Amit irtam, tekintheto memotechnikai eszkoznek.
Magam is utaltam ra, hogy inkabb a trafo elvenek konnyebb
atlatasa, megjegyezhetosege volt a celom, s bar az erovonalak 
letezese szerintem is illuzorikus - 
az erovonalas szemleltetest geometriai modellnek 
tekintem - s ha ez hiba lenne - akkor felvetodik,
hogy a matematikai egyenletek is eppugy csak modellek, 
s igy aztan nem vilagos miert minositheto egyik modell
preferalhatonak, mig a masik karosnak ?

A reszelekes felvetessel sem kivantam messzire menni.
Mindossze arra kivantam utalni, hogy leteznek makroszkopikus
jelensegek is, melyek a kvantumelmeleti jelensegekben ismertekhez
hasonloan, kvantaltsagot mutatnak, s akar homogen ter
is produkalhat rendezettseget a reszelekek eloszlasaban. 
( Ez utobbit ugyan nem irtam, de feltetelezem, hogy 
igy van )

>Szerintem minderrol ugy tudnad errol meggyozni magadat, ha belatod, hogy
>_ertelmetlen_ az a kerdes, hogy egy mozgo magnesrud erovonalai egyutt
>mozognak-e vele vagy sem.
>(Gondolatkiserlet: egy drotot tartok ill. mozgatok egy magnesrud vegenel,
>es ezt kell megvizsgalni tobbfele koordinata-rendszerbol.)

Ebben nem kell meggyozni, mert sosem gondoltam, hogy leteznenek
erovonalak, es az indukcio fogalmaval ugy altalaban sincs gondom. 

Jokat mosolyogtam viszont, amikor egy muszaki 
foiskolai tankonyvben azt olvastam: Az erovonalak - rugalmas 
gumiszalagkent rovidulni igyekeznek, mikozben egymast taszitjak.

A komolytalansaga ellenere a gondolatot teljesen at tudom 
erezni, pedig fikcio. 
Meg helyes kovetkeztetesre is lehet jutni altala, 
pl. ha a vasreszelek valamely szemcsejenek atugrasi lehetoseget 
latolgatnam. 
A fikcio utal arra, hogy a vasreszelek potencialvolgyben
van, mert a vonalanak elhagyasa csak kulso energia 
igenybevetelevel volna lehetseges. Ket vonal kozotti
tartozkodasa labilis allapot.

Egyenes vezeto magneses tereben koncentrikus gyurukbe
rendezodnek a ferromagneses szemcsek, meroleges lapon.
Tudom, hogy nincs belathatoan koze a jelensegnek meg a klasszikus 
atommodellekhez sem, de ugyanakkor bosszantoan motoszkal egy
hatsogondolat, melyet nem tudok indokolni, hogy talan
megis van. 

Udv: zoli

Kedves Janos !

>En egy elektrosztatikus porlevalasztot tartok a szobaban, ami egyben
>ionizalja is a rajta ataramlo levegot. 
>A port meg nem engedi ki, ezert nem lesz koszos a fal, 
>mint az a tus ionizatorral nagyon gyakori.
>Egyertelmuen kevesebb a kosz a lakasban, miota a porlevalaszto-szuro
>mukodik.

Ne vedd kekeckedesnek, de nem merult fel, hogy
a keszulek a levego aramoltatasaval alattomban inkabb
pozitiv ionokat kelt, melyek aztan lebego porszemcsekkel 
utazgatnak a levegoben, s amikor ujra betevednek az ionizatorba, 
akkor a negativ fesz csapdazza oket ?

Persze onmagaban veve az mindenkeppen jo, ha a levegoben
lebego porok, es mindenfele mikroszkopikus vadallatok is 
kigyomlalodnak, de vajon a kedelyallapotra, kozerzetre
is jo hatassal van-e, ahogyan allitjak ? 

Egy masik, es roppant sunyi kerdes: 
A keszulek felnyitasa es a mukodesi elv kifurkeszese
megtortent-e mar, es ha igen, akkor kozreadod-e ? :)

Udv: zoli

> Ne felejtsetek el: ha Dezso tobbszor is irja le, hogy tevedek,
> mint en, hogy o teved, ettol nem lesznek korrektek a
> kovetkeztetesei.  Mert en tobbszor nem irom le, csak
> hivatkozom.  Kerlek titeket, hogyha en nem irtam egesz
> vilagosan, akkor csak akkor alkossatok velemenyt, amikor az
> eredeti cikket vegigolvastatok.  Nagyon tanulsagos, mert
> megerthetitek, hogyan general egy (ket) hibas elojel egy hibas
> elmeletet.

Ennel mar csak az lesz tanulsagosabb, ahogy adott esetben ez az
okfejtesed esetleg tovabb el majd. Konnyen kaphatsz majd olyan
hivatkozasokat, hogy xy a z egyetemrol is erdeklodessel
tanulmanyozta elmeletunket, hosszu elemzeseben csupan nehany
elojelhibara mutatott ra, de ezen kivul semmi egyeb
kifogasolnivalot nem talalt a levezetesben.

Ezek utan mennyire felhaborito, hogy a csunya "hivatalos
tudomany" ennek ellenere magasrol tesz ra.

A propos, Egely legutobb a Vasarnapi Ujsag cimu radiomusorban
hirdette tanait...

Felreertes ne essek, nem allitom, hogy Dezso ezt fogja csinalni,
de sajnos sokszor van ilyen. Es amikor nem az ember
szakteruleterol van szo, akkor szoget ut a fejebe, hogy mi is
lehet az a hivatkozas a neves szakemberre... Hat valami ilyesmi...

Sziasztok!

Lehet hogy tul gyenge a felfogasom, de en meg mindig nem ertem!

 írta a következő üzenetben: ...
>Az ido-dilatacio altalam ismert legszemleletesebb talalasa:
>Zoli abrajaban van egy sor derekszogu haromszog, melyekre
>felirhato a Pitagorasz-tetel:

Ott kezdodik a dolog, hogy ezek nem derekszogu haromszogek:

>>fenyforras>........................
>>      ______\/\/\/\/\/\/\/\/________
>>      tukor


Egy kicsit atrajzoltam az abrat:


>Az egyik haromszog kinagyitva:
>              vt
>A'         A..... B......D...
>    \       \       :        /      c^2t'^2 = c^2t^2 - v^2t^2
>     \       \      :ct'   /
>      \       \     :     /
>       \    ct \    :   /ct                    ___________
>        \       \   :   /            t' = t \/1 - v^2/c^2
>         \       \  : /
>          \       \ :/
>tukor _C'__C________\:______
>             visszaverodes


Nem ertem, hogy a feny miert a ct' utvonalon verodik vissza? Szerintem a
beesesi szog = visszaverodesi szog.
A B pontban szerintem nem az A pontbol kibocsajtott fenysugarat erzekeljuk,
hanem egy korabbi, A' pontbol kilott sugarat.
De rajzolhattam volna ugy is, hogy a C pontbol visszaverodo sugarat hol
fogjuk erzekelni.

>A fenyforras v sebesseggel mozog.
>A tukorhoz rogzitett rendszerben t,
>a fenyforrashoz rogzitett rendszerben t' ido
>telik el a fenyjel kibocsatasa es visszaverodese
>kozott. Mindket rendszerben felrajzoltam a fenyutat,
>mivel ezek hossza kulonbozik, az idok is kulonboznek.
>(c ugye allando).


Az a gyanum, hogy nagy hulyeseget rajzoltam, mert itt valoszinuleg nem errol
van szo.
Ha a fenyforrasbol merolegesen kibocsatunk egy fenysugarat (a B pontban),
akkor az valoban ct' utat fut be. De milyen alapon beszelunk ct utrol az A
pontbeli kibocsatas eseten? Nem merolegesen vilagitunk, hanem elore egy
bizonyos szogben?
Segitsen mar valaki!!!
Lehet, hogy megis el kellene olvasnom Eistein konyvet? :)))

Udv
Vass Zoltan