János:

>>Minthogy a "jol kiveheto" minosítést én definiálom, ezert a válaszom :
>>NEM.

>Helytelenítem. Próbálom érzékeltetni, mit jelent a "jól kiveheto"
>közkeletu magyar kifejezés:.....
No ha ugy, akkor meginkabb NEM.

>>R. Feynmann tökéletesen kitárgyalta.
>Melyik könyvében a sok közül?
>A könyvkiadók kitehetnék könyveinek szószedetét a webre! Ugye?
Ugyan minek?
Beirod a gugliba hogy "Maxwell daemon"
utana meg a talalatokon beluli keresesbe hogy "Feynmann"
Erre ez jon ki, ami sokkal jobb, mintha a kiadok erolkodnenek:
Maxwell's demon - Wikipedia, the free encyclopedia Richard P. Feynmann,
"Feynman Lectures on Computation", Addison-Wesley, 1996, pp.148-150.
Retrieved from "http://en.wikipedia.org/wiki/Maxwell%27s_demon" ...
en.wikipedia.org/wiki/Maxwell's_demon - 26k - Tárolt változat -
Hasonló lapok


>Képtelenséget, vagy mihaszna dolgot kérek?
Mihaszna, ugyanis az informacio letezik, a neten van, hozzaferheto...stb.
Nekem 20 masodpercig tartott, mig megtalaltam.

>>Ugyanez a kérdés: ellenállás zajfeszültségét diódávalegyenirányítva,
>>kondenzatort töltve, maris kesz az örökáramforrás.
>>(Vagy sem... :)

>Káprázik a szemem?  Kondenzátoron át örök áram? Na ne! :)
Nem át, hanem "ról". A kondival parhuzamosan van a terhelés, a kondi csak
szűr.
Az áramforrással egy kicsit pongyola voltam, "energiaforrás" lett volna a
szabatos.

>Tartályos történetem egyébként entrópia-csökkenés gyanuról szól,
>nem örökmozgóról!
Ez bizony ugyanaz. Energiabefektetes nelkuli entropia csokkenés = örökmozgó.

Udv.: Janos

Nem kell ide Maxwellt emlegetni, ugyanis, a bicikli - menet ko:zben - azért
nem do"l el, mert a forgo' mozga's NEM a forga'stengelyt o"rzi meg, hanem a
forga'ssikját!

Benkő Laci.

"Zoli" <Nem mind arany ami Angol> soraira;

Nem tudnam ,hogy mi az a <hu,wikipedia> ,talan valami ottani masolasa a
<www.wikipedia.org>-nak.
A magyar akum-bakumos szoveget lehettelen olvasni.
Habar, <wikipedia.org> tobb mint 10 ezer cikket/adatot kozol
Magyar nyelven is. Sot tobb mint 80, soha nem hallott nyelven is,
kevesebbet.

De a magyar szoveg amit kozoltel helytelen, a forditasa. Az "allitas"
(statement) nem a (single) egyedulli alanyt, a fotont, hanem a negy
fundamental forces (alap-eroket, gravity,electromagnetizm, small and the
great force), a <they> =ok/azok amik nem veve anyagnak ,habar van
enrgiajuk es tomeguk.

Ma a kozmologusokat es elmeleti fizikusokat a <neutrino physics>
foglalja el.

a Solar <N> power. kerdese.
Mi a neutrino,matter (anyag) ,vagy energy?
ha kepes problemak nelkul athatolni egy fenyev vastag olomfalat is. De
amikor ,ketsegtelenul van <mass.-e),tomege is. a Super Kamiakonde -aval
felfoghato.
Mi a <dark-energy> es a  <dark matter> melyek a vilagegyetem 96%-at
alkotjak?

MAS ALANY.
A "Vita"-n ,mar honapok ota megy az evolucio  elemzese. A napokban jott
fel egy hypotetical ,nagyon feltetelezett tudomanyos kerdes.
Amire szeretnem olvasni biologusok, zoologusok ,stb. szak-velemenyeit.
A kerdes; ha az emberi leny,jelen kepessege es tudasaval elt volna kb.
65- 145 Mya. (Million years ago = millio evek elobb)  lett volna kepes
specialis kitenyesztessel (micro-evolucioval) megmenteni a
nagy-meretu,nagytestu dinaszauroszokat.
Az hogy let volna kepes a nagydinaszauroszok legzokepessegeit
valtoztatni azon modon, a (book-lung) konyv-tudo-legzesrol, a
sziv-legzeseikre? Mikor az athmosfera oxygen tartalama jelentosen
csokkent.
Mint irtam, nagyon felteteles kerdes, s csupan hasonloan feltetelzett
valaszok lehetok.

> Tartalyos tortenetem egyebkent entropia-csokkenes gyanurol szol,
> nem orokmozgorol!

A ketto ugyanaz. De ha ezt eddig nem tudtad, akkor miert
akartad csokkenteni az entropiat, mire mesz vele ezen kivul? : ))

Az orokmozgo abbol a sebbol verzik, hogy eredo energiat adna.
Ha kere'k, ami adja az energiat, akkor felmelegszik a bolygo.
Ha masodfaju, azaz energiabefektetes nelkul langyos vizbol
hideget es meleget csinal, akkor sem jobb a helyzet,
hiszen a hideg es meleg elobb-utobb ugyan ujra
langyos lesz, de ha ko:ze' gozgepet es aramgeneratort illesztunk,
(es mi masra lenne jo) akkor az aramfogyasztonal
vegso soron ismet csak hot disszipalunk es melegitjuk
a bolygot.

Az igaz, hogy energiakozvetito kozegnek ekkor
jo lenne a levego, nem kene a kocsinak magaval cipelnie
az energiahordozot, a benzint, de ekkor a bolygo
levegojenek hojet valagy ki kellene sugarozni az urbe.

A'm, ha a bolygo melegedeseert az uveghaz hatasu
_gazok_ felelosek es nem az automotorok altal leadott
homennyiseg, akkor megiscsak jo otlet lenne meleglevegovel
hajtani a kocsikat.
A Szaharahoz kepest bakfitty lenne az auto altal leadott ho.

Kar, hogy (me'g) nem mukodik... : )

a BenceMiki

> A minap a roman TV uj energiaforraskent az anyag es antianyag
> egyesulesebol nyert eroforrast nevezte a jovo legmegfelelobb megoldasnak
> nagysebessegu urraketak meghajtasara. E megoldassal talan elernek a
Ez fegyvernek sokkal jobb. Aki belekerul az urhajo altal kilott
gammasugarzasba, az jobb, ha meg elotte megirja a vegrendeletet. Ha a
Fold kerul bele...

> Lehetseges e anyaggak korulvett vilagunkban antianyagot tarolni?
Igen, csinaljak is, magneses terrel. Nem egy eletbiztositas: az orosz
rulett kevesbe veszelyes. Itt uj ertelmet nyer pl. a *szunetmentes*
mukodes (aramforras, magneses mezo, vezerles - minden). Valoszinu, hogy
ez egy olyan terulet, ahol a Windows-t meg egy ideig nem fogjak alkalmazni.

> Egyaltalan mit tudunk az antianyagrol, amikor maga az anyag mukodesevel
> sem vagyunk tisztaba? Azt mondjuk ha egy neutronbol egy elektron valik ki
Maga az anyag? Tisztaba' ?
> kulso hatasokra, egy protont es egy neutront kapunk. Lehet e ez forditva
Protont es *elektront* - ugye az valt ki :-)
Itt a kulso hatas is lenyeges. Vannak olyan folyamatok, amelyeknel ebbol
a kulso energiabol reszben anyag keletkezik. Pl. ket aranyatom kozel
fenysebessegu elleniranyu utkozesebol par szaz elemi reszecske
keletkezik, amelyek egyuttesen nehezebbek is lehetnek, mint a ket
aranyatom ossztomege.
Es hogy mit kezdjunk veluk? A kozonseges anyag mukodeset is jobban meg
fogjuk igy erteni - valoszinuleg a kozonseges anyag es az antianyag
magasabb szinten egyseget alkot, es a kiserletekkel tobbet tudunk meg
arrol, hogy egymassal hogyan reagalnak. Ez energiaforrasnak es
fegyvernek is a ma letezo leghatasosabb modszer. A kerdesed olyan volt,
mintha azt kerdezted volna, hogy minek foglalkozzunk a gazok
viselkedesevel, amikor meg a folyadekokat is alig ismerjuk :-(
Avagy: minek a puskapor, amikor meg a forro szurokkal is sokszor
leontjuk a labunkat?

> is, vagyis a neutronbol pozitront valasztanank ki, a maradek a proton
> antianyaga lenne?
Sok mindent lehet. Amit itt irtal, az nem biztos - a megmaradasi
torvenyeknek itt is teljesulni kell. Antineutont lehet felbontani
antiprotonra es pozitronra. Mindharom eleg nagyot szol, ha talalkozik
kozonseges anyaggal...
Antianyagbol egy vilagot fel lehet epiteni - es a sugarzasa alapjan
eszre sem lehet venni, hogy ez antianyag.
Nem tul regen tudnak annyi antihidrogent (molekulat) eloallitani,
amelynek mar a tulajdonsagait makroszkopikusan is lehet vizsgalni.

Sziasztok!

1., 20km/h sebességgel egyenesen vonatkocsi platóján vízszíntes 
síkfelületu futószalag mukodik egyenletesen. Egyensúlyban 
maradhatunk-e rajta láblerakás nélkül, ha igyekszünk mindig a kocsi 
közepén maradni?

2., 5m belso átméretu forgó mókuskerékben vagyunk, 28-as biciklivel, 
a fenti halado vonaton. A mókuskerék vízszintes tengelye meroleges a 
vonat útirányára. Igyekszünk mindig leglentebb maradni benne.
Egyensúlyban maradhatunk-e láblerakás nélkül, ha elengedett 
kormánnyal  próbálunk bringázni?

3., Elobbiektol független kérdés: Sík vízszintes terepen módosul e a 
biciklik tömegközéppontjának magassága a kormány elfordításakor?
Van-e/volna-e ennek elonye/hatranya ?

A minapi témákra térve:
>ellenallas zajfeszultseget diodaval egyeniranyitva,

Induktív tekercs kapcsait diódával összekötve DC elektromágnest 
kapunk, ugye? Ha ellenállás zajfeszültségét feltuningoljuk trafóval
még bikább mágnest kapunk, vagy nem?
(csak ne tegyük PC közelébe, mert legyalulja a vinyot! :)

gáztartály:
BenceMiki:
>nem lehetseges olyan csapoajtot kesziteni, ami nem dezsmalja meg
>a rajta athalado molekulak mozgasi energiajat.

Racsnis forgóajtó lehet hogy elonyosebb mint a csapóajtó. 

Starters:
>Az energiaveszteség az ajtónak nyereség: energiát kap, amitől 
>rezgésbe fog jönni. Innen kezdve simán átengedi vagy átsegíti a 
>másik oldalról is a molekulákat - ha ott nagyobb a nyomás - akkor is, 
>ha ez a nyomás kicsi.

Ha az ajtók nyugati oldalán alagút van,  csökken a valószínusege
a nyugatról keletre visszajutasnak.

Zoli