Udv,
A valasz a kerdesedre szerintem a kovetkezo:
A felbontassal van a gond. Mindig tudsz olyan felbontast talalni ami nem
invertalhato, szingularis matrixot eredmenyez. Valtoztass rajta!
(regularizacios modszert szoktak hasznalni, azaz gondoskodnak arrol hogy a
matrix diagonalis elemei legyenek viszonylag nagyok...)

A katonasagnal tavmero voltam 8-O... Van egy berendezes, amivel a ket szemed
tavolsagat meg tudod novelni kb meteresre (hajo eseten ez biztos ennel tobb
is lehet). Ekkor, az ilyen tavcsovon terben latott targy fole kell egy
perspektivikusan torzitott negyzetet helyezni es leolvasni az eredmenyt (en
csak nehany szaz metert tevedtem atlagosan :-)).
Egyebkent ket szogmeresbol meg lehet hatarozni a tavolsagot.
Persze regebben inkabb lottek egyet es a becsapodashoz kepest modositottak
az agyuk beallitasat.
Ujabban lezeres tavolsagmerok vannak meg a tankokban is. Allitolag az
egyiptomiakat igy sikerult megverniuk a zsidoknak.

Laci

Kedves Csaba !

>>Csak azon a velemenyen vagyok, amit az elozekben is kifejtettem, miutan 
barki meghal, megszunik az egyenisege is. Lehet hogy nem azonnal, bele 
telik egy kis idobe.<<

* Mivel majd. 20 mp-re megallt a szivem elmeletileg halott voltam. Ezt 
barki ellenorizheti, hiszen a zarojelentes ma is megvan, meg a 
Kiskunfelegyhazi korhazban is a "furcsa esetek" kozott kutathatoan es nem 
titkosan. Ezen kivul az orvosok is elnek Dr. Gyongyossy Gyorgy ( volt gimn 
osztalytarsam.), Dr. Garai Istvan (ogyi. Kepv mszp-s!) es Dr. Letoha 
Viktoria ( Bolyai egy. Marosvasarhely!)......valamint ezen kivul a rontgen 
foorvos, akinek nem ismerem a nevet, de a napokban is lattam. Sajnos ennel 
tobbet  nem tudok mondani, mint amit leirtam, es nagyon vigyazok ra, hogyha 
kerdeznek akkor csakis a nagyon szaraz igazat mondjam, es egy betuvel sem 
tobbet, mint amit valoban magam tapasztaltam meg. Mellesleg tenyleg nem 
tudok tobbet mondani, mint amit leirtam.

Straters@...........hu.-nak irtad mar elobb a halal-kozeli elmenyekrol....: 
-

>>>Kivanom, hogy egyszer te is tapasztald meg! >Az egesz vilagkeped at fog 
alakulni!<<

* Csaba! Nekem nem alakult at semmi sem. Azt elhiheted, hogy rengetegen 
kikerdeztek hivatasos orvosoktol kezdve, a para-akarmilyen kutatokig. 
Pontosan ugyanugy eltem az eletemet, mint addig, es utana sem voltak mas 
elkepzeleseim az eletrol. Azt tartottam egyedul erdekesnek, hogy nem 
feltem, es nem voltam megijedve, hanem valami elkepesztoen erdekes modon 
nagyon fitt-nek es kipihentnek ereztem magam.

Starters@......irja: -
>>Pl. emiatt is valoszinu, hogy ez a jelenseg nem "foldontuli": akkor 
_mindenki_, akivel megtortenik, _pontosan_ emlekezne ra, mert EZ lenne a 
celja.<<


* Szerintem sem foldontuli. Itt valamit csinalt a szervezet, amivel valami 
ellen vedekezett, - talan a barium-jodidos erfesto injekcio ellen. Spontan 
rendezodott vissza szivveres, tehat a szervezet tudta, hogy mit csinal.

> Kallo Robert.  ( nick name: - "Kopja")

Tamas,
>Ha ket reszecskebol all, es rajta kivul nincs semmi, 
>akkor azert ugyanaz a kerdes felvetheto, mint magara a 
>vilagegyetemre: ertelmezheto-e egyaltalan ilyen 
>korulmenyek kozott a zartsag?
igen. es zart, es nekem ezzel semmi gondom nincs. ha nincs a rendszeren kivuli 
dolgokkal kolcsonhatasban, akkor zart. akar ugy, hogy nincs rendszeren kivuli d
olog, akar ugy, hogy van, csak nincs vele kolcsonhatasban (egyebkent meg ha ten
yleg nincs, akkor szamara ugy sem letezik). tisztan metafizikai felteves, tehat
 csak logikai jatek: a VE-n kivul is lehet valami, amivel nem vagyunk kolcosnha
tasban. pont azert nem tudunk rola, mert nem vagyunk. minden szigoruan zart ren
dszer olyan, hogy a bent levoknek kint nincs semmi.
a fekete lyukkal az a gond, hogy egyaltalan nem egy nagy entropias szetszort al
lapot, hanem a leheto legjobban koncentralt kis entropias allapot. valoban nem 
valtozik az entropia, de a II fotetel szerint nonie kellene, amig el nem eri a 
maximumot.
a bolygoval az a gond, hogy az egy normalisabb konstrukcio, meg sem tudom elkep
zelni, hogy szetszorodik (vegyunk egy olyan bolygot, ami egyedul van az urben, 
messzi mindentol). tehat kis entropias anyagcsomo marad.
>Lehet -- en is csak egy lehetosegkent vetettem fel. Mint
>lehetoseg, mindenesetre jol megfontolando...
meggondoltam, szerintem nem jo.
1) azert, mert en elmeleti eldonthetetlensegrol beszeltem
2) azert, mert szerintem kiserleti eldonthetetlenseg sincs a QMben.
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: orion.analogic.sztaki.hu)

Ferenc,

>>Egyebkent mar talaltak az agyban kozpontot, amit 
>>ingerelve halalkozeli elmenyeket kelt.
>Nagyon rossz erv. Az agyban talaltak olyan kozpontokat, 
>amelyeket ingerelve a legkulonbozobb latasi, hallasi 
>stb. elmenyekhez jutunk, anelkul hogy ennek a 
>kulvilagban barmi is megfelelne. Ebbol egyaltalan
>nem kovetkezik, hogy nincsenek kulso targyak. Ugyanigy 
>abbol, hogy ingerlessel halalkozeli elmenyeket lehet 
>kelteni, nem jelenti azt, hogy ezek az elmenyek csak az 
>agy temekei. Ha fejbe vernek, es csillagokat latsz, 
>abbol nem kovetkezik, hogy nincsenek csillagok... -
>: )))
jogos eszrevetel. de szerintem azert bizonyos fokig jo ez az erv. gondoljuk csa
k meg alaposabban. eloszor is a tapasztalati tudomanyokban semmifele megfigyele
s es kiserlet nem bizonyitja az elmeleteket deduktiv szigorusaggal, csupan igaz
olja vagy cafolhatja azt.
a kovetkezoket allapithatjuk meg szerintem.
1) Az ingerleses kiserlet igazolja azt, hogy nem feltetlenul szukseges a tulvil
ag letezesenek hipoteise ahhoz, hogy a halalkozeli elmenyek idevonatkozo reszet
 megmagyarazzuk.
2) Valoban igaz, hogy kulonfele azonositott agyreszek ingerlesevel kulonbozo la
tvanyokat lehet eloidezni. Ebbol akkor hasonloan levonhatjuk azt a kovetkeztete
st, hogy nem feltetlenul szukseges minden erzeki elmeny magyarazatahoz letezo o
bjektum magyarazatul. De ezt az erzekcsalodasokbol is tudjuk. A letezonek tekin
tett koznapi dolgokat azert gondoljuk letezonek,mert kulonfele erzekelesek kozo
tt nagyon nagy korelacio van, amit legjobban azokat magaba foglalo objektumok m
agyaraznak.
3) A halalkozeli elmenyeknel viszont nincs ekkora nagy erzekelesi adattomeg koz
ott ilyen nagyfoku korelacio, illetve a tulvilag, mint magyarazat mas szempontb
ol is csakmasodik alternativa, ha van evilagi jo magyarazatra lehetoseg. A kise
rlet pedig pont erre mutat ra, es igy komoly erv abban, hogy az evilagi magyara
zatot preferaljuk a tulvilagi elleneben.
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: orion.analogic.sztaki.hu)

BM
>Kedves Math, ha felmutatne'k egy papirt, hogy tessek, 
>en leirtam mi lesz, akkor is rafoghatnank, hogy azt 
>azota irtam, csak az agyam ugy emlexik, hogy egy evvel 
>korabban irtam. Irtam volna kozjegyzo elott?
peldaul. pontosan azert, amit itt irtal. ha van lehetoseg arra, hogy valamit hi
telesebben igazoljal, es szamodra fontos az, hogy masokat meggyozzel, akkor ted
d meg! ha viszont szamodra nem fontos, akkor halgass!
>Egyebkent ami a jovobelatast illeti, nem azt erzi az 
>ember, hogy mi fog tortenni, hanem, hogy mi lesz a 
>hatasa!! 
mindegy. a hatasa is egy tortenes.

>>Agy nelkul _mindent_ eszlelnel, ami a vilagban van.
>>Az agy a lehetseges informacioknak csak egy toredeket 
>>engedi be a tudatba, igy jon letre a mindennapi tudat.
>Ez nagyon tetszik!
pedig ez a kovetkezot jelenti: az agy vegzi az informacio szureset, a figyelmet
, az adatfeldolgozast. es pont ez az, amit tudatnak hivunk. tehat a tudat ugeni
s az agyban van, es nincs szukseg meg masra.
> Mutoasztal feletti lebegest atelo szemelyek minden 
>gond nelkul kepesek falakon atlebegni, lenezni a lenti 
>bufebe, amig az orvosok kuzdenek, es halljak is 
>a "lentiek" gondolatait. Nem a hangokat halljak,
>hanem a gondolatot. A kesz gondolatot, mielott kimodjak 
>a mondatot!
ha ilyen kepessegunk volna, es az genetikusan fuggo, akkor az egy olyan oriasi 
szelekcios elony, ami nagyobb a nyelv kepessegenel. ez azt jelenti, hogy az ert
e felelos genek orisai szelekcios elonnyel nagyon gyorsan elterjednenek, illetv
e ez a kepesseg nagyon gyorsan nagyon erosse fejlodne, es az elovilag legalabb 
egy faja rendelkezne ezzel, es nyertes fajkent jelenne meg az evolucioban. de a
z is lehet, hogy akkor ennek mar reg el kellett volna terjednie az elovilag egy
 nagyobb reszen is.
azaz, ha mar mondjuk legalabb ezer eve van olyan ember, aki tud ilyet, akkor ma
 mar mindenkinek tudnia kellene ezt, meghozza kiforrott formaban, megbizhatoan,
 mindennaposan.
ha viszont a kepesseg egyedi, nem genetikus tudas, akkor ezek az emberek ha mag
uk is hiosznek benne, nyilvan mast se csinalnanak, mint hogy fejlesszek. ez a k
epesseg a legkisebb formabanis olyan elonyokhoz juttatna oket, amivel hatalomra
 tennenek szert, es ok iranyitanak a vilagot. tehat egeszen kezzelfoghatoan tud
na errol mindenki, mert nyilvanvaloan demonstralva lenne kepesseguk.
a parajelensegek, perpeetum mobile es hasonlo dolgok olyanok, hogy ha egy kicsi
t is leteznenek, akkor olyan hatasa lenne, amely annyira nyilvanvalo demonstrac
ioja lenne, hogy senki nem ketelkedne benne. peldaul Egelynek, ha mukodne az en
ergiatermeloje, akkor ez abban nyilvanulna meg, hogy az ELMU-nek felmondana, ma
jd olcso energiavallalaltot alapitana, es pillanatok alatt gazdagabb volna Bill
 Gatesnal kilora megvenne amerikat. es ez mindenki szamara demonstralna, hogy v
aloban olyat tud, amirol a tudosok nem tudnak.
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: orion.analogic.sztaki.hu)

November 23-an rendezzuk meg a Tenyeket Tisztelok Tarsasaga
(Hungarian Skeptics) VIII. Orszagos Konferenciajat. A rovid
program:

Megnyitó
Kuruzslók
A természetgyógyászat törvényi szabályozása
Paracsodák?
A homeopátia története, elméleti háttere, alkalmazása
A homeopátia tudományos kritikája
A TTT új tervei
Félreértések a géntechnológia körül
Mire utalnak a halálközeli jelenségek?
Áltudomány a reklámokban
Kozmikus karambolok
Globális felmelegedés, vagy globális félreértés?

Reszletes informaciót az alabbi cimet kaphattok:
http://www.hrasko.com/xaknak.php?docid=90010

Szeretettel varunk minden erdeklodot!

Hraskó Gábor

Miert lenne tudat a halal utan? Ugyanugy semmive lesz, mint ahogy
semmi volt elotte, csak eppen a kialakulasahoz sokkal tobb ido kell (par
honap, ev) mint a halalahoz (par perc).
Merthogy elotte hol volt az az orokeletu tudat?
A lelekvandorlasrol mar csak ki lehet mondani, (legalabb itt) hogy
baromsag.

Paraelmenyekrol en is azt gondolom, amig nem objektivek, addig a
psziches magyarazaT a feltetlenul igaz.

En is (tul)sokat aggodtam mar, szerencsere felelslegesen ilyen
helyzetekben.
Sot almodtam meg halalokat (rosszul). (persze elobb-utobb bekovetkezik
:)
Mikor tenyleg baj volt, elotte nem aggodtam.
Igy mukodnek a valoszinusegek.

Ha forditva lett volna, most lehet hogy a megerzeseimet bizonygatnam.

Mindenesetre objektiv esetekben gazdara var a hires 1millio dollar.

Sanyi

Udv

Gergo:

> Az erdekel, hogy hogyan merik a tavolsagot ekkora tavolsagokon?
> (de nem ugy pluszminusz 3 km, hanem meterekben).
> Irja, hogy a nemetek valamilyen "optical range finder"-rel voltak
> felszerelve meg radarral (ha jol ertettem). Mibol all az elobbi?

Igazabol nem tudok rola semmit, csak azt, hogy egy ilyen van kiallitva a 
Millenarison (legalabbis a teremor szerint az ott kiallitott eszkozzel 
azonosat hasznaltak a Bissmarckon).


Janos:

> A CT sok 2D kepet csinal kulonbozo iranyokbol, ebbol rak ossze 1 db 3

Sajnos ezt eltalaltad.
Lehet, hogy nem voltam eleg vilagos:
A 2D-s tomografia matematikai elmelete erdekelne az altalam leirt 
konstrukciora.
Azaz: Hogyan csinalja meg a CT a sok 2D-s kepet?
Midenesetre kossz a valaszt, es minden jot

Peter

> Felado :  [Hungary] irta:
> A VE tulajdonsagai, fizikai 
> allandok stb. nagyon hatarozottan _kituntetik_ az eletet. Az elet
> lehetosegfelteteleit biztositjak, az eletre iranyulnak.
>_nem_ kovetkezik szamomra, hogy ezek a tulajdonsagok kituntetik 
>az eletet, hogy eppen az eletre iranyulnak... A VE-ben annyi 
>minden mas csoda, megjelenesi forma, anyagstruktura, jelenseg van
>- miert eppen a (foldi) elet lenne ezek kozul a kituntetett?

Itt nem az a kerdes, hogy miert "lenne" kituntetett? 
A kituntetettseg teny.

Idezek a tudomany#1964-bol:
"Az viszont mar tudomanyos tenykent kezelheto, hogy a VE rengeteg
alapveto fizikai tulajdonsagaban, azok szinte leirhatatlanul
valoszinutlen megvalosult allapotaban ezernyi nyilkent mind
egyenesen az ertelem letrejottenek lehetoseget megteremtve 
mutatnak az emberre."
"Tegyuk fel ad abszurdum, hogy a VE elettelen, de ugyanekkor minden
parametere a Jupiter voros foltjara van hangolva, megpedig ugy, 
hogy ezen kivul semmi mas letezo sincs, amelynek relaciojaban 
hangoltsagrol lehetne beszelni. Egy ilyen hipotetikus esetben a 
Jupiter voros foltja, annak ellenere, hogy ugyanolyan kozonseges 
letezo, mint barmelyik masik, a VE altal kituntetette valna.... 
ugy tunik, hogy azok a letezok, amelyeknek kozmikus 
lehetosegfeltetelei a hataron vannak, eppen az ertelmes elet fele 
mutato antropikus nyilra esnek, ami persze nem veletlen: az 
ertelmes elet nem csupan egy "voros folt", hanem az ismert 
termeszeti letezok legosszetettebbje, amely mint ilyen a 
hierarchikusan egymasra epulo szervezodesi szintek csucsan 
helyezkedik el."

>eppolyan alaptalannak tunik nekem, mint mondjuk az a tetel, 
>hogy Isten az Embert sajat kepere teremtette
Nos ez egy szamomra elfogadhatobb vallasi tetel. Csak maskepp.
Az embert nem sarbol, oldalbordabol teremtette, hanem letrehozott
egy olyan vilagot, es olyan termeszettorvenyeket, allandokat 
amelyek alapjan kesobb "magatol" torvenyszeruen letrejon. 
A sajat kep meg azt jelenti, hogy ez a hasonlosag, ez a kozos 
tulajdonsag az ertelem, az ontudat, a kivancsisag, a kreativitas,
az alkotas, stb. Tehat nem csak az embert teremtette a sajat 
"kepere", hanem az ertelmes elolenyeket, legyenek akar nyalkas 
szornyetegek is. Az ertelem sokkal fontosabb, es objektivebb, mint
a szamunkra szimpatikus kinezet, kep.

> Felado :  [Hungary] irta:
>Hogyan lehet eldonteni valamirol, hogy szimulacios hiba? ...
>arra gondoljunk, hogy az ember megjelent  a vilagban minden tudas
>nelkul. Mikozben fokozatosan megismerte a vilagot, az esetleg 
>jelenlevo szimulacios hibakkal egyutt ismerte meg - barmit ertsunk
>is szimulacios hiban. Azaz egy szimulacios hiba elvileg 
>felismerhetetlen, sot, definialhatatlan is. Hiszen a hiba mindig
>valamihez KEPEST hiba, az etalont viszont nem ismerjuk.
A csodak mindenkeppen kilognak a VE rendszerebol. Ha pl. olyan
egyszeri dolgot tapasztalsz, ami a vilagrol alkotott ismereteink
szerint lehetetlen, es meg vagy ugyanakkor gyozodve arrol, hogy
"esznel voltal" akkor ez jo esellyel szimulacios hiba. Gyanitom,
hogy ez sokkal gyakoribb, mint gondolnank, csak elmemukodesi
zavarnak, feledekenysegnek, alomnak tulajdonitjuk annyira hiszunk
abban, hogy nincsenek csodak. A gyermekek ilyes beszamoloira
jobban oda kellene figyelnunk. De esetukben is kepzelodesre,
hazudozasra gondolunk automatikusan.

> Felado :  [Hungary] irta:
>>>Na, akkor nezzuik ezt VEvel. 
>>Stop! Itt nem kell _biztosan_ bekovetkeznie semminek!
>>Meg a vilagegyetem letrejottenek sem. 
>Eddig ezt felteteleztuk, es az antropikus erv nem a teremtettseg
>kerdese volt, hanem a finomhangoltsag kerdese. 
A VE letrejotte sem teremtettsegi kerdes itt. Szerinted muszaj volt
a Big-Bangnak ott, akkor es ugy megtortennie?

>A peldam ha alkudozik is a valsozinusegekkel, meg mindig megfelel
>a Kovary tetelnek es cafolja azt.
Nem cafolja. Mert a valszamnak csak az egyik oldalat veszi 
figyelembe. Sok huzas eredmenyenek adott statisztikat kellene 
kovetnie a valszam szerint es figyelmen kivul hagyod, hogy nem 
teszi.

>A ket vilagkep nem egyenerrteku. Azert eldonthetetlen 
>tudomanyosan, mert a vallasos vilagkep nem eleg egzakt ahhoz, hogy
>egzakt kovetkezmenyei legyenek, hogy egzakt modon ellenorizheto 
>legyen, mig a tudomanyos igen. 
En nem beszeltem _vallasos_ vilagkeprol. Mar Te is ilyen 
csusztatasokkal manipulalsz. Az idealizmus nem = vallasossag.
Foleg nem, ha csak valoszinusitesen es nem "bizonyossagon" alapul.

>A vallasos vilagkep nem felel meg egy elmelet fele tamasztott 
>felteteleknek.
A materialista sem. Nem is csoda, hogy egy "vilagkep" nem felel meg
egy "elmelet"-tel szemben tamasztott kovetelmenyeknek. Nem elmelet.

>>"Mondjuk" irtam, mert minden antropikussag nelkul is 
>>gyenge labon all a materializmus. A Corcoran problemat 
>>meg lehet negligalni,
>nem emlekszem, hogy ismertetted volna a problemat. en nem 
>ismerek ilyet, 
Biztos ez egyfajta "szimulacios hiba" nalad. :-)))))

>Es a reduktio ad absurdum ervem szerint valoban, vagy az otosonel
>is csalasra kell gyanakodnunk, vagy a harmas ismetlodesnel sem. 
Mar vagy tizedszer siman elfeledkezel arrol, hogy a 44M-szor kisebb
valoszinusegu esemenyen csodalkozasi definiciom szerint van ok ra.

>>> kerdeznem a csodalkozaspartiakat, hogy ha egy 
>>>lottohuzas es a ra kovet- kezo 8243. huzas eredmenye...
Ha osszekerverunk egy adathalmazt, akkor meg mindig vegezhetunk
vizsgalodast az elofordulo elemek szamszeru megoszlasaban, de
elveszitjuk azt a lehetoseget, hogy a sorrendiseggel osszefuggo
statisztikai elemzeseket vegezzunk. Szomszedos elofordulasok 
valoszinusege, stb. Ezert nincs jogod az osszekevereshez. 
Szerintem a 8243. ismetlodes bar kicsit kisebb csoda, mint a 
szomszedos ismetlodes, de meg mindig elegge nagy csoda.
Az ismetlodesnek atlagosan 44M huzas tavolsagra vannak egymastol.
Ha baromi nagy [sokbillios] adathalmazt nezunk, akkor a 44M-hoz
kozeli ismetlodesi tavolsag sokkal gyakoribb, mint az 1-hez 
kozeli. Es a 8243 kb. otezerszer kozelebb van az 1-hez, mint a 
44M-hoz, ezert ritka es emiatt valoszinutlenebb. 

Csodalkozom hogy azutan, hogy tobbszor is elhangzott mar az, hogy
az elemi veletlen es fuggetlen esemenyek nagy sorozata kovet egy 
jol meghatarozhato eloszlast, Te meg mindig figyelmen kivul 
hagyod az ervelesedben ezt a matek torvenyt. Persze. Hiszen eppen
ez cafolja az allitasaidat. Nehezen hiszem el rolad, hogy ezzel
ne lennel tisztaban es ebbol kellemetlen kovetkeztetesek adodnak.

Tamas irta:
>>Az antropikus problemanak csak nelkulozheto szemlelteto eszkoze a
>>valszam. Altalanos megfogalmazasban: A VE tulajdonsagai, fizikai
>>allandok stb. nagyon hatarozottan _kituntetik_ az eletet. Az elet
>>lehetosegfelteteleit biztositjak, az eletre iranyulnak. Ennyi.
>Ugy velem ez forditott logika. Tudniillik elobb voltak az allandok
>es utana olyan elet alakult ki, amely ilyen korulmenyek kozott 
>lehetseges. Az ok es okozat forditott.

Az en allitasomban nem volt ok-okozati sorrend. Az csak egy teny.

>Az evolucio ereje a valasz a kiindulasi kerdesre: az elet epp 
>olyanra alakul, ami az adott korulmenyek (allandok) mellett kepes
>tulelni. Feltevesem (nem bizonyithato), hogy masfele allandok 
>mellett masfele elet alakult volna ki.
Nem kiserted vegig figyelemmel a vitat? Igaz hetek ota csak a 
valszam fut, de elotte vagy negyszer is megirtam, hogy a 
vizsgalatok "mindenfele", "barmifele" elet, az elethez 
elengedhetetlen bonyolult strukturak kialakulasanak 
lehetosegfelteteleire iranyultak. Az antropiakutato tudosok 
szerint _s_e_m_m_i_f_e_l_e_ elet nem alakulhatott volna ki, ha a
VE alapallandoi, tulajdonsagai akar picit is masok. A legtobb 
esetben meg szervetlen kemia sem nagyon letezne, nemhogy biologia.
Udv, Peter.

> Felado : buvar_at_hungary.org irta:

>Elkepzeltem a kovetkezo helyzetet. En korabban erkezek a kaszinoba
>es vegignezek 99 menetet, azt latom, hogy mindig fekete jon ki. 
>Jon a szazadik huzas, te ekkor erkezel. Fekete jon ki.
>A fenti gondolatmenetedet kovetve nekem csodalkoznom kell az 
>esemenyen (szaz fekete egymas utan), neked pedig nincs okod 
>csodalkozasra (egyetlen fekete esemenyt lattal). Hogy van ez? 
>Ugyanaz az esemeny az egyik megfigyelo szamara gyarakvasra es
>csodalkozasra ad okot, mig a masiknak "termeszetes"... 

A szaz_adik_ fekete huzasban semmi sem csodalatos. 
De szaz egymasutani fekete az csodalatos.
Ilyen egyszeru.
Segitseg: Mar 99 egymasutani fekete is majdnem annyira csodalatos
volt, mint 100 egymas utani.
Udv, Peter.

> Felado :  [Romania]
> Temakor: Csillag rancigalas ( 44 sor )

Kedves Szocs!

> Gondolom nem eloszor a Nap, ilyenszeru mozgasat fedeztek fel,
> mert amint irod, csak tavolrol lathato ez. 

Nem, a Nap ilyetenszeru mozgasa ismert sokszaz eve, kovetkezik a
newtoni mechanikabol.  Ugy latszik felrerthetoen fogalmaztam: a 
Napot csak peldakent hoztam, a szobajoheto sebessegek nagysaganak
illusztralasara es arra, hogy egy tolunk tavoli bolygorol hogyan 
lehetne eszrevenni, hogy a Napnak bolygoi vannak.

> Ezt ugy csinaltam meg, hogy az egitestek korpalyan mozogtak, a 
> Nap korul, de ugyanakkor, az egesz mozgott egyenesvonalban is, 
> ezzel a Naprendszer egyuttes mozgasat szimulaltam a terben. 
> Megcsinaltam azt a valtozatot, amikor az egitestek nyomot hagynak
> maguk utan. Igy korajzolodott egy-egy ciklois-palya, minden boly-
> gora. Ebben nagyon jol latszik, hogy minden bolygo, egy korpalya
> soran , ketszer randitja meg a Napot, termeszetesen meretevel 
> aranyosan. A perihelium es aphelium pontokon. 
> Miben tevedek?

Itt valami hiba van. Ha a bolygo korpalyan megy akkor nem lehet
kulonbseg perihelium es aphelium kozott. A korpalya minden pontja
egyben perihelium es aphelium is. 
Korpalya eseten a bolygo mindig ugyanakkora erovel huzza a Napot,
az ero iranya korbeforog. Egyszerubb az egyenesvonalu mozgas nel-
kul nezni: a dinamika ugyanaz marad. A cikloisok azt a hamis illu-
ziot keltehetik, hogy nagyobb a gyorsulas (igy ero), ahol a gor-
bulet nagyobb. Ez lehet felrevezeto. 

udv
kota jozsef

Sziasztok!

BM irja:
: Ugyanis ez esetben fogni kell x db RLC rezgokort,
: ezeken megfelelo Q eseten ott lesz x db azonos
: frekiju szinusz, amik azonos fazis eseten mar osszeadhatok!

Lehet, hogy megint meg leszek gyanusitva, hogy gyorsan olvasok, de sebaj.
;-) [Alternativakent egyebkent fol lehet tenni egy szabatosan
megfogalmazott kerdest is a la "milyen a frekvenciaspektruma egy rezgokor
zajanak"...] Szoval: ha RLC rezgokor kimeneten egeszen pontosan 1 freki
van, akkor a kor savszelessege nulla, azaz Q=vegtelen.  Ami azt jelenti,
hogy idealis LC tagrol beszelunk, R nincsen benne. Tehat zaj sincsen.
Valos csatolt rezgokoroknel a kovetkezo a helyzet: vegyunk 2 teljesen
egyforma parhuzamos RLC kort, amik k=1 idealis csatolasuak. Ekkor igaz,
hogy dupla zajaram fog atfolyni az ellenallasokon. A bibi az, hogy a ket
rezgokorben levo R-R (kvazi 2R) helyett egy helyettesito RLC kapcsolasban
csak R/2 jelenik meg, azaz az eredeti ellenallas negyede.  Dupla aram
negyedakkora ellenallason meg mindig ugyanakkora teljesitmenyt produkal.
Mondtam, hogy nem lehet a zajjal trukkozni. :-)

: Szoval en tartok tole,
: hogy parhuzamos RLC koron csak akkor van
: "rezgokor atviteli fuggvenyevel szu"rt ellenallas-zaj",
: ha az LC tagok szupravezetobol keszultek.

Ez nem igaz. Soros RLC rezgokornel tokmindegy, hogy a tekercs ohmos
ellenallasa R_ind a tekercsben "van benne", vagy egy idealis tagokbol
epitett RLC korod van, ahol R=R_eredeti+R_ind. Parhuzamos rezgokornel
analog megoldas van. Parhuzamos RLC kornel, ha az L-lel sorban is van
ellenallas -- azaz az eredo ellenallas R || R_ind + j*omega*L ||
-j/(omega*C) -- R_ind elhuzza a rezgokor frekvenciajat (egyszeruen
levezetheted, ha megnezed, hogy hol 0 a fenti kifejezes kepzetes resze
R_ind fuggvenyeben), de tovabbra is ezzel az "elhuzott"  atviteli
fuggvennyel lesz szurve az ellenallasok termikus zaja (mi massal lenne
szerinted?).

Udv,
marky

Sziasztok!

Tudja valaki, hogy konkretan, pontosan hogyan mukodik a jegvirag kepzodese? Edd
ig ket alkalommal volt errol szo regebben (az archivumban megneztem), de csak u
talas tortent.
Miert pont abban a fraktalis geometriaban epul fol? A hokristalyt ertem, de ha 
az szimmetrikus, a jegvirag miert nem az? Kristalykepzodes ez is, az is.

Koszonom, Endre

>A gazok hasznalata miert lenne tilos? Mi az hogy tilos?! Tuszt szedni meg
>tilosabb! Honnan veszed hogy tilos? Akkor a katonasagnal miert kellett
>gazalarcot hasznalni? (esetleg megsem annyira tilos?)
Ugy tudom, nem "a" gaz, hanem egyes gazok tilosak. Egyebkent, attol,
hogy tilos... legfeljebb bekeben nehezebb gyartani.

>Igen, tudnek jobb kiserleti elrendezest, de erosen szkeptikus vagyok az
>eredmenyt illetoen. Peldaul javaslom tegyek a kartyat egy zart, belulrol
>megvilagitott (bar minek a feny?!) dobozba. Ha a testen kivul kerul a lelke
>es az lat, akkor ezt is fogja latni... Persze lehet hogy a lelek nem szereti
Nagyon jo elrendezes - a beszamolok szerint a lelek "atmegy" mindenen es
kozben latja, ami ott van. Persze csak akkor jo, ha az orvos sem tudja,
mi van rajta...

>Most az agyaval lat-e az ember (mint irtad) vagy a lelkivel? Ha azzal is
>akkor minek a test kozeleben elhelyezni a felismerni szant objektumot
>(lehetne barhol a vilagegyetemben!) Kell-e hozza feny, ha mar szem nem kell
>hozza? Honnan tudja mi a felulete egy targynak? Latja egy egesz konyv minden
>oldalat?
Barmi lehetseges - attol a mechanizmustol fugg, amivel ilyenkor "lat".
Attol is fugg, hogy hogyan alakitja at ebren, amit "latott".
Az a gond, hogy mas az alom, mas az eber es egesz mas a halalkozeli
allapot. Egyikbol a masikba atlepve sajnos az _ottani_ modon tudod csak
ertelmezni a dolgokat, igy pl. az almodban tapasztalt dolgokat ebren at
kell ertelmezned, hogy felfoghasd. Az alomkepek altalaban tul
feluletesek egy teljes elmenyhez, igy ebren kiegeszited a megfelelo
informaciokkal (amik viszont meg NEM voltak benne az alomban). Ezen
kivul van pl. egy olyan jelenseg, hogy felalomban kikapcsol az az
ellenorzo kozpont, ami megnezi, hogy hiheto-e az adott gondolat:
ilyenkor rendkivul gyorsan lehet gondolkodni es volt, hogy zsenialisnak
tunt, amit kitalaltam - de utana rogton felebredtem a felalombol es
rajottem, hogy
tenyleg zsenialis lenne, de alapjaban hibas gondolat...

>> Szoval en nem hiszek az egeszben. Ha nem kell az agy a tudathoz
>> akkor minek van egyaltalan.
>parapszichologiai alapu ideologia valasza a kovetkezo: Azert, hogy a
>tudatot learnyekolja. Agy nelkul _mindent_ eszlelnel, ami a vilagban
>van. Az agy a lehetseges informacioknak csak egy toredeket engedi be a
>tudatba, igy jon letre a mindennapi tudat.
Pontosabban: az agy egy resze a szuro, a tobbi a tulajdonkeppeni agy?
Akkor ennek vilagosan elkulonultnek es felismerhetonek kellene lennie,
megfelelo
osszekottetessel a ketto kozott es a "szuro" mukodese latszolag sertene
az energiamegmaradas elvet, ahogy mar regebben irtam! Ezenkivul a
"szuro" serulese eseten (szinte barmilyen agyserulesnel) kaotikus es
esetleg _rengeteg_ informacio jutna az "agyba". Egyebkent pedig a
"szuronek" gigantikus kapacitasunak kellene lennie, hogy _minden_
informacioval tudjon foglalkozni! Ehhez kepest maga az agy smafu lenne,
sok 100 nagysagrenddel kisebb kapacitassal! Apropo: ugye _minden_
informacio egyszerre jelentkezne, fuggetlenul a fenysebessegtol? Akkor
meg a jelenlegi termeszeti torvenyekkel is gond van - de _csak_ az
agyban?
Ha pedig a teljes, ismert agy maga a szuro lenne, akkor teljes
osszevisszasag lenne benne (mert az erzo es a mozgato valamint az egyeb
kozpontok azert eleg jol elkulonulnek az agyban - es _folyamatosan_
bombazna mindegyiket az egesz vilag minden informacioja).

>Furcsa, de van ilyen elkepzeles. Azt hiszem, nagy hibank, hogy
>ragaszkodunk egyetlen vilagkephez, es gondolkodasunk nem eleg rugalmas
>ahhoz, hogy teljesen szokatlan vilagkepekben gondolkodjunk.
Abszolut rugalmas megkozelitesbol 5 perc alatt hatalmas hibakat
talaltam.
Egyebkent valami alapja azert van: az agyban tobb szuro is mukodik. Van
egy, ami pl. a vakfolt hatasat szuri ki (helyettesiti a kornyezo
szinekkel, ha a masik szemed eppen becsukod), van olyan, ami elnyomja a
disszonans kepek kozul a nem illeszkedo reszleteket (kancsalsagnal),
vagy a sok hang kozul csak egyet enged at (ha arra figyelunk), vegul van
olyan, ami a tudattalan informacioit szuri meg, hogy mi keruljon at a
tudatosba, mert a tudatos agy kapacitasa _messze_ kisebb, mint ami az
osszes aktualis informacio _valos ideju_ feldolgozasahoz kellene. Ez nem
azt jelenti, hogy pl. a tudatos agy nagysagrendekkel kisebb lenne, mint
a tudattalan, hanem azt, hogy amihez a tudattalannak kell 15 agysejt
(valami egyszeru muvelethez), azt a tudatos mondjuk 15 ezer agysejttel
kepezi le (pl. amikor tanulsz, vilagosan emlekszel a lap anyagara,
szinere, mintazatara, illatara, betutipusara, az oldalszamra, arra, hogy
kozben hogyan sutott a Nap stb. es ha szerencsed van, az olvasott
szovegre is - de persze ebbol egy betu is jo par byte-ot foglal a
tudatos
memoriadban).

>Gondoljatok bele, ti meg keptelenek vagytok elhinni, hogy leteznek
>olyan dolgok, amiket sosem tapasztaltatok meg me'gis leteznek.
Igen, de ez forditva nem igaz: ha egy "sosem tapasztalt" dologra
gondolsz, attol az meg nem fog letezni.

>A ti ervelesetek alapjan (agy kepzelgese) ez a vilag sem letezik.
Ez nem bizonyithato es az ellenkezoje sem, csak nehany dolog belole.

>es me'g azt sem mondhatjuk, hogy nincs hiba a matrixban,
Ez azert massal is magyarazhato...

>Emberek millioi tapasztalnak parajelnesegeket minden nap!
Csak esetleg rosszul magyarazzak...

>Kedves Math, ha felmutatne'k egy papirt, hogy tessek, en leirtam mi lesz,
>akkor is rafoghatnank, hogy azt azota irtam, csak az agyam ugy emlexik,
>hogy egy evvel korabban irtam.  Irtam volna kozjegyzo elott?
Nos: maskor is volt ilyen megerzesed? folirtad? bejott (mennyi beloluk)?
Ez a mostani eleg eros volt, hogy biztos legyel benne? Miert nem
terjesztetted el (rokonsag kozott vagy egy ismert ujsag para rovataban)?

>Egyebkent ami a jovobelatast illeti, nem azt erzi az ember, hogy
>mi fog tortenni, hanem, hogy mi lesz a hatasa!! A vegtelen fajdalamat erzed,
>evekkel elore vizesre bo"go:d a lepedot, erzed a tehetelenseget,
Errol idaig meg nem hallottam...

>a mar megvaltoztathatatlansagot, azt, hogy Amerika messze van,
>sokba kerul, hogyan is ulhetne'l gepre o"hozza' csak ugy,
>de ugyanakkor egyre jobban erzed, hogy ez 7-8 ezer km es 200 ezer forint
>semmi ahhoz az akadalyhoz kepest, aminek a bealltat egyre kozelibbnek erzed.
Ez NAGYON altalanos, rendkivul sok esemenyre illik - es nem sokat segit
az esemeny megvaltoztatasaban.

>De ha ez szamit, O leirta elore, datummal, igaz o sem kozjegyzo elott....
Szamit, nagyon is. Szamitott ra, eszerint alakitotta az eletet es a
viselkedeset a baleset elott es alatt is. Persze jo lenne tudni, hogy
pontosan mit irt es mi tortent.

>Ajanlom Moody konyve't: Elet az elet utan.
Internet cim?

>Amiket ir, azoknak egy resze sajat tapasztat, tenyleg ugy van,
>ez en bizony elhiszem, hogy azok is ugy vannak, amiket en me'g
A "tapasztalatot" (reszben, mert az alom felidezese nem tokeletes) en is
elhiszem, csak azt nem tudom, honnan jon.

>+Hogyan nyeli el az anyagot, ha all az ido az esemenyhorizonton?
>Ha mar ilyen nyogvenyelos az eve's is, akkor hogyan tud kozben veges ido
>alatt elparologni? Szoval az anyag _soha_ nem tunik el benne, csak egyre
>vorosebb lesz?
Itt mar nincs olyan, hogy "az" ido. Kivulrol ugy nez ki, hogy az
anyagnak, amelyik befele egyre gyorsabban zuhan, egyre lassul a
sajatideje (minden folyamat, ami bene zajlik) - fenysebesseg kozeleben
szinte megall, DE gyorsan es rovid ido alatt beleesik a lyukba. En ugy
gondolom, az anyagrol ugyanez ugy nez ki, hogy az egesz vilagegyetem es
a lyuk is fenysebesseg kozelebe gyorsul, ellapul, kozben az ideje
ugyanugy lelassul, tehat minden folyamat szinte megall bennuk - es
NAGYON gyorsan megteszi ezt a lecsokkent tavot. Nem tudom, hogyan
gondoljak ezt a "megall az ido" gondolatot, valaki leirhatna bovebben.
Lehet, hogy az esemenyhorizont alatti reszre gondolnak - de ott egyelore
nem tudjuk, mi tortenik.
A "parolgas" pedig nem a lyuk belsejebol indul, hanem az esemenyhorizont
kozelebol es _kivulrol_ ugy, hogy egy frissen keletkezett virtualis
reszecskepar egyik tagjat a lyuk az energia-adossagaval egyutt elnyeli -
a masik pedig kiszabadul es megszokik.

>>Egyebkent mar talaltak az agyban kozpontot, amit ingerelve halalkozeli
>>elmenyeket kelt.
>Nagyon rossz erv. Az agyban talaltak olyan kozpontokat, amelyeket
>ingerelve a legkulonbozobb latasi, hallasi stb. elmenyekhez jutunk,
>anelkul hogy ennek a kulvilagban barmi is megfelelne. Ebbol egyaltalan
>nem kovetkezik, hogy nincsenek kulso targyak ... Ha fejbe vernek, es
>csillagokat latsz, abbol nem kovetkezik, hogy nincsenek csillagok...
Igen, de sajnos az ingerek hatasara keletkezo erzetekbol NEM kovetkeznek
a kulso targyak - viszont, ha van olyan egyszeru inger, ami rendes
halalkozeli elmenyeket kelt, akkor valoszinu, hogy az "igazi elmeny" is
hasonlo egyszeru inger hatasa.

Kedves math!

>Nem ertem, hogyan arnyekol? A tudat ele van kapcsolva?

Valahogy ugy.

A filozofia - vagy legalabbis sok filozofus, igy azok tobbsege is,
akik a magyar egyetemeken tanitanak - eljutott oda, hogy a
kijelentsek: a filozofia "alapkerdese" eldonthetetlen. Tehat egyforma
jogod van barmelyik rendszerben gondolkodni.

Nos, az idealista felfogas egyik valtozata szerint alapjaban veve csak
egy feltetel nelkuli letezo van, nevezetesen egyetlen tudat, amely
mellesleg rendelkezik a kepzeloero kepessegevel. Ezt a tudatot - meg
ha ez borzasztoan bosszant is teged - nevezhetjuk istennek vagy
Istennek, amit pedig elkepzel vilagnak vagy termeszetnek. Az elkepzelo
tudat - nevezhetjuk nagy bosszusagodra teremtonek, sot akar Teremtonek
is - letrehoz kulonbozo jol megtervezett lenyeket - nevezzuk
embereknek - es kepzeletben magat megsokszorozva magat belejuk
helyezi. Ettol a pillanattol kezdve elvesziti azt a kepesseget, hogy
egesz kepzeletvilaganak tudataba legyen, csak annak lesz tudataba,
amit az altala elozetesen kitervelt modon az agy szamara kozvetit.
Ekkor joggal mondhatjuk, hogy az agy arra szolgal, hogy a tudat elol
az erzekletek oriasi reszet elzarja, vagyis mas szavakkal ezeket a
tudat szempontjabol learnyekolja. A parajelensegekkel az ember akkor
talalkozhat, ha valamilyen okbol ez az arnyekolas megszunik.

Igy mar ertheto?

Egyebkent a halal kozeli elmenyek cafolatara irt soraidbol az egyre
nyilvanvalobb, hogy te csak az ismetlodo jelensegeket tekinted
letezonek. Tehat szerinted Julius Caesar nem letezett, hiszen letezese
nem ellenorizheto barmikor barki altal, megbizhatatlan torteneti
forrasokra kell tamaszkodnunk, de az Etna kitorese sem volt valosagos,
hiszen csak szemtanuk megbizhatatlan vallomasaira tamaszkodhatunk, meg
televizios felvetelekre, na de azt jol tudjuk, hogy ilyeneket konnyu
hamisitani, sot szupernova-robbanasok sem tortentek (egy kritikus elme
nem hiheti el, hogy bizonyos fenykepfelvetelek, amelyek allitolag
ezeket bizonyitjak, nem laboratoriumi csalasok-e, a megfigyelest pedig
nem tudod megismetelni)  arrol nem is szolva, hogy milyen alapon
higgyek el bizonyos elemiresz-atalakulasokat, amelyeket a CERN genfi
laboratoriumaban eszleltek. Nekem nem all modomban szemelyesen
ellenorizni. Szamodra a vilag csak az alapveto, megismetelheto
kiserletekkel ellenorizheto jelensegekbol all, mas pedig nem letezik.
Nem erzed, hogy a felfogasoddal valami nagy baj van?

Ferenc

Math,

> Nem ertem, ez mire jo. a tudomany nem kozvelemenykutatas. lehet olyan
> kerdes, amit az emberek 99 szazaleka erdekesnek talal, meg sem jo kerdes.
> es lehet olyan, amit csak 1% talal erdekesnek, de jo kerdes. 

  Ne facsarj mar ki minden szot! Ha megegyszer elolvasod, akkor megertheted,
hogy arra utaltam, hogy lehetseges szubjektiv dolgokat objektiven,
tudomanyosan tanulmanyozni. Azaz kozvelemenykutatas alapjan definialom
az 'erdekes huzasok' kategoriat, majd tisztan objektiven, matematika
precizitassal kiszamolom, mekkora az erdekes huzas valoszinusege. 
Szerintem osszemosod a ket kerdesfeltevest, vagy nem akarod latni a 
kulonbseget.

> nem kell. mindig a legnagyobb valoszinuseggel igaz elmeletet valasztjuk.
> kuszoboles helyett maximumkereses.

  Mar megint visszaertunk az elmeleti kutatas es annak alkalmazasa 
problemakorhoz. Utobbit te konzisztensen nem tekinted tudomanynak, en
igen. Alkalmazasnal ugyanis kuszoboles kell, bar a kuszob nemileg
szeles es alkalmazas fuggo is.
  Ha akarom, akkor persze maximumkeresesnek is hivhatom, mert amikor
kivalasztom, hogy milyen iranyban kutatok tovabb (azaz melyik elmelet
helyett probalok ujakat kitalalni), akkor a kis valoszinuseguek kozott
valogatok. En ezt kuszobolesnek hivom, te maximalizalasnak, de a lenyeg
ugyanaz. A lottos peldaban is errol van szo. Az elmelet (a huzasok
veletlenszeruek es fuggetlenek) nagyon gyengen magyarazza a merest,
ezert ide is erdemes a kutatok agyi kapacitasat koncentralni.
  Ha jol ertem, akkor Te is ugy gondolod, hogy elmeletek csak
bizonyos valoszinuseggel igazak, objektiv (tudomanyos) igazsag (abszolut)
nincs.
  Viszont varom a kifejteset a 'szubjektiv' es 'veletlen' folyamatok
kulonbsegenek...

Gyula

On Mon, 2002-11-11 at 13:24, math--freemail.hu wrote:
> De csodalkozhatsz, es a csodalkozasod mennyisegi merteke lehet aranyos
> a valoszinuseggel. Lathato, hogy csak mennyisegi kulonbseg van:
> csodalkozol: hol kevesbe, hol jobban. Csalasra kovetkeztetni viszont
> binaris dolog. Mert vagy kovetkeztetsz vagy nem. vagy azt mondod, hogy
> az antropikus erv jo erv, vagy nem. Es ez nem fugghet onkenyes
> valoszinusegi hataroktol.

Ne haragudj, Math, de ezek szerint te mar reg ehen haltal - vagy
belpoklos vagy. Ehes lehetsz, es az ehseged nagysaga lehet aranyos a
szervezeted szamara szukseges energiamennyiseggel. Lathato hogy csak
mennyisegi kulonbseg van: ehes vagy: hol kevesbe, hol jobban. Enni
viszont binaris dolog. Mert vagy eszel, vagy nem. Es ez nem fugghet
onkenyes ehsegerzeti hataroktol.

Az analogia alapjan, mivel szerinted vagy mindig, vagy sosem szabad
csodalkozni, te vagy allandoan, vagy sosem eszel.

Udv, Sandor
Ui. Igen tudom, biztos meg fogod magyarazni hogy mi a hiba az
analogiaban. Ennek ellenere az ervelesedben szerintem egy abszurd
iranyba csusztal el.

Egyszer mar kuldtem forrasanyagot a gravitacios hullamokkal foglalkozo
kutatointezetekrol. Bar reakcio nem erkezett, tudom hogy vannak a listan
akiket erdekel.

Igy most megint jelzem amire bukkantam (nem volt nehez, a slashdot
cimoldalan van:): egy teljes szemeszter eloadasanyaga a gravitacios
hullamokrol.

"This website contains  all the materials from a graduate-student-level
course on Gravitational Waves taught at the California Institute of
Technology, January through May of 2002.  The materials include
Quicktime videos of the lectures, lists of suggested and supplementary
reading, copies of some of the readings, many exercises, and solutions
to all exercises.  The video files are so large that it may not be
possible to stream them from most sites, but they can be downloaded. 
Alternatively, the course materials on DVD's can be borrowed via
Interlibrary Loan from the Caltech Library (click on CLAS, then on Call
Number, then enter QC179.T56 2002 )."
http://elmer.tapir.caltech.edu/ph237/

Nemcsak az elmeletet nyujtja, de a detektalasrol is kulon resz szol.

Erdemes nagysebessegu interneteleressel rendelkezni (a videok gigabyte
nagysagrenduek), vagy pedig, mint azt javasoljak, egy helyi konyvtar
segitsegevel konyvtarkozi kolcson kereteben kikerni az anyagot.

Udv, Sandor
Ui. Csabanak kulon elony hogy az oldalt osszeallito egyik szemely
szemely neve roman.

Kedves Kota Jozsef!

<<<Ha eltavolodunk sajat naprendszerunktol, akkor a bolygokat mar
nem latjuk. De azt latjuk, hogy a Nap kis korokben jar korbe.
Az amit ugy mondunk, hogy a bolygok keringenek a Nap korul, az
pontosabban ugy ertendo, hogy a bolygok es a Nap IS keringenek
az egesz rendszer tomegkozeppontja korul. Ami a Napon kivul
van. A bolygok kozott Jupiter a nagykutya, igy a Nap kb 11
evenkent jar korbe. Erre rarakodik meg a Szaturnusz hatasa, a
tobbi bolygo ebbol a szempontbol eszrevehetlen. Messzirol ezt
ezt a korbejarast lathatjuk, es ebbol kovetkeztethetnenk arra
hogy hol es mekkora nagybolygoknak kell lenniuk, anelkul, hogy
latnank azokat. A Fold-meret meg a kicsit tavolabbi jovo...

Technikailag nem magat a korbejarast merjuk, az tul kicsi.
Amit merunk, az a korbejarasbol adodo sebesseg. A Fold orbi-
talis sebessege 30 km/s, a Nap kisebb korben jar es lassabban,
de jar, az o sebessege nehany meter (nem km) masodpercenkent.
Egesz emberi lepteku sebesseg :). Ha messzirol merjuk a Nap
sebesseget (doppler szinkepeltolodasbol), akkor a sebesseg
annyi amennyi es erre rarakodik egy 11 eves szinuszhullam
a Jupitertol es egy masik, kisebb hullam a Szaturnusztol.
A jelenlegi meresi pontossag minden ravasz trukk utan 3m/s
korul jar, ez mar eleg ahhoz, hogy nehany bolygot talaljunk.

A modszerbol adodoan azokat a bolygokat lehet konnyebben fel-
fedezni, akik nem csak nagyok/nehezek, hanem kozel is vannak
a kozponti csillaghoz. Olyan Jupiter meretu bolygokat is
lattak, amelyek keringesi ideje joval egy honapon belul van.
A bolygok jelentos mertekben vandorolnak tortenetuk soran.
Ma mar inkabb nem az okoz fejtorest, hogy hogyan lehetnek
nagy bolygok kozel a napjukhoz, hanem az, hogy a mi Jupite-
runk miert nem ment kozelebb.
A periodikus sebesseghullam periodusabol es nagysagabol ki
lehet talalni a bolygo tomeget es a kozponti csillagtol
(sajat napjatol) valo tavolsagat. Sot a palya excentrici-
tasat is. Eddig konnyeden csak szinuszhullamrol beszeltem,
ami korpalyara igaz. Excentricitasra pont a periodikus
sebessegingadozas nem szinuszossagabol kovetkeztethetunk>>.

Gondolom  eloszor nem a Nap, ilyenszeru mozgasat fedeztek fel, mert amint
irod, csak tavolrol lathato ez. A gondolatmenetet megertettem, de inkabb az
erdekelt, hogy mi az ok-okozati osszefugges. Amit leirsz, az
tenymegallapitas. Letezik es megfigyelheto, merheto, stb. Szamomra az
erthetetlen, hogy tudomasom szerint, ez a mozgasforma nem adodik a
korforgasi torvenybol.

Be szamolok egy egyeni elvrol, amelyet akkor fedeztem fel, amikor
programoztam egy, ugymond "Naprendszert". Ezt ugy csinaltam meg, hogy az
egitestek korpalyan mozogtak, a Nap korul, de ugyanakkor, az egesz rendszer
mozgott egyenesvonalban is, ezzel a Naprendszer egyuttes mozgasat
szimulaltam a
terben, amely tudomasom szerint eleri a 220 km/s-at. Megcsinaltam azt a
valtozatot, amikor az egitestek nyomot hagynak maguk utan. Igy korajzolodott
egy-egy ciklois-palya, minden bolygora. Ebben nagyon jol latszik, hogy
minden bolygo, egy korpalya soran , ket iranyba huzza meg a Napot,
termeszetesen tomegevel, tavolsagaval aranyosan (a gravitacio torvenye
alapjan). A perihelium es aphelium pontokon van az ero maximuma. Csakugyan a
szinuszforma a koncentrikus palyara vonatkozik es az excentrikus elter
ettol.
Mi a velemenyed?

Ezt az elvet meg alatamasztja,  meg harom ismert jelenseg is.

> Felado :  [International]

<<A rancigalast ugy tudom elkepzelni, hogy a bolygo eleg nagy a csillaghoz
kepest, es atomegkozeppontjuk nincs a csillag belsejeben, hanem pl. valahol
negyeduton.
Ekkor ugye a keringes alatt a csillag is valtoztatja a helyzetet.>>

Te keresed az ok-okozati osszefuggest, es el lehet kepzelni is, de gondolom
ilyesmi nem letezik, ahogy a
Naprendszerben sincs igy. Igy a kettos csillagforma alakul ki.

Udv. Szocs