Most küldtem egy csomó levelet az újságba, amik úgy tunik, hogy nem a
digestre mentek, hanem privátba. Remélem nem baj.
Ma este feliratkozok a HIX VITA-ra otthon is, szóval mostmár tudni fogok
otthonról is írni. Igyekszem a késobbiekben. nem elkövetni ilyen malort, és
ha megy akkor a személyes leveleket elpostázom a digestre is.
Sziasztok,
  Pocze Balázs

Kedves András!

  A Te leveldbol sem írok idézeteket, remélem nem baj. Te visszatértél a
 Jutka által feldobott témához, ezért nem is válaszolok rá tárgyszeruen,
mert
 úgy érzem hogy AZ EREDETI TÁRGYHOZ nem tudnék érdemileg hozzászólni.
 Igazából
 az o levele csak kihozta belolem azt, amit már évek óta ki akarok kiáltani.
 :)

 Szia,
   Balázs

 U.i.: Az Utópistát dicséretnek veszem, nem baj ? :-)

Szia Attila!

  Nem idézek be a leveledbol csak két dolgot fuznék hozzá. A túlnépesedést
megoldaná a természetes szelekció. (most gonosz vagyok?)
 Az ember helyérol pedig annyit, hogy SZVSZ az állatvilág része lennénk mi
is, nem?
Most ennyit tudok írni, mert még akarok máshvá is válaszolni.
 Szia,
  Balázs

Kedves Jutka!

   Most másodszorra olvastam el a levelet amit küldtem, és azt gondolom,
hogy
 egy kicsit agresszívre sikeredett. Elnézést kérek ezért.
 Azt amit eredileg el akartam mondani, azt a  levelére
 írt válaszban írtam le újra. Mégegyszer bocsi a hangvételért.
 Szia,
    Balázs

 U.i.: mindenkinek lehet rossz napja.

 Ha magánban akarsz válaszolni, akkor a  címre tedd
 kérlek.

Kedves Ferenc!

   Egy bizonyos szinten még egyet is értek veled, az elobbi írásom inkább
 dühbol készült, mintsem abból, hogy átgondoltam volna. DE!
 Nem mindegy az, hogy az emberiség hal ki, vagy "magával viszi" a világ
többi
 részét is. Persze az ember nagyon sok mindent elért már, az orvostudomány a
 technika stb. stb. terén, de ettol függetlenül még nem lehetünk ennyire
 önzok. A "fára visszamászás" inkább metafóra volt. De gondolj bele: múlt
 szombaton volt egy autómentes nap. Egy kicsit tisztulhatott volna a város
 levegoje. Eredmény? Semmi. Tele volt minden kocsival, éppolyan büdös volt
 mint bármikor máskor.
 Nem az zavar, hogy "lejöttünk a fáról", hanem az, hogy azt az ajándékot
amit
 az intelligenciánkkal kaptunk nem tudjuk megfeleloen hasznosítani. Gondolj
 arra, hogy az alternativ energiaforrások helyett még mindig olajat
használunk.
 etcetera.
   A lényeg az, hogy mi itt a "civilizált oldalon" a saját kényelmünk miatt
 tönkretesszük azt a közeget, ahol élünk. Ráadásul úgy, hogy nem törodunk a
 jövovel.
 Ezért mondom azt, hogy inkább fent kellett volna maradni.
 Üdv,
   Balázs

 U.i.: Nem vagyok vallásos ember, de gondoltál már arra, hogy a tudás fája a
 Bibliában mit szimbolizál?
 U.i.2: Nem érzem magam gonosztevonek. Sot, még a természetes szelekciót sem
 tartom gonosz dolognak.

 Ha valaki magánan akar írni, akkor azt a  címre
 tegye, plz.

Kedves Zoli!

> Szetzilalhatnak aprankent minden rendet,
> ami a biztonsag alapja.

A nyugati civilizacio kultura- nomeg ertek-rothaszto
aknamunkajannak bevegeztvele ugy allunk, hogy
johet ide akar az ordog is, tovabb zilalnia a dolgokat
mar neki sem all hatalmaban. Minket mar csak az
illuzioinktol szabadithatnak meg. Mar legalabbis
mindazokat, akinek meg akad egy csopp illuzioja is
igy az uj evezred hajnalan. Ezert csak es kizarolag
nekik van meg itt vesztenivalojuk.

Udvozlettel:

Zoli >
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

Kedves BM!
BM irta : ---
Vietnamban azert harcoltak, hogy ne kovetkezzen be az 1984 c konyvben
leirt vilag, azaz nehogy az egesz vilag kommunista legyen es ugy is
maradjon ki tudja meddig. Az bizony sokkal tobb millio ember eletet
keseritette volna meg, mint ahanyan osszesen elvesztek a XX. szazad
haboruiban.
Nekem Te egy kicsit naivnak tunsz a nyugati politikaval es gazdasaggal
kapcsolatban. A politikai lepesek kozul, szinte elvetve van csak olyan,
amelyiknek tenyleg az az oka, amit a mediak fele kinalnak. Wietnam sok
penzrol, uj fegyverek kiprobalasarol es az oroszok megkostoleserol sokkal
inkabb szolt mint vilagmegmentesrol. Egyebkent meg elvesztettek a
haborut, megsem lett kommunista vilagrend.

BM irta : ---
>Hirosima, Nagaszaki.
 Ok sem voltak szentek a kamikaze repuloikkel, Pearl Harbourt nem
emlitetted...
 Miutan meg Hirosima sem kesztette oket arra, hogy feladjak a haborut,
nem hiszem, hogy egy demonstracio eleg lett volna nekik, ha maga Hirosima
sem volt az.

PearlHarbour eseteben elsosoran katonai celpontokrol es katonakrol
eszelhetunk, mig az atombomba eseteben,  polgari celpontokrol,
tomeggyilkossagrol.

BM irta : ---
Es tudod, hogy a multik hany orvosi muszert fejlesztenek?
A mentoautot is el kell keszitenie valamilyen cegnek, es az autocegek
altalaban multik, nem garazscegek.

Mitgondolsz mekkora a haszon a gyogyszeriparban? Az egyik legjobban
fizeto dolog. Ez a penzt meg az is megeri, hogy a jobb es olcsobb
gyogyszerek helyett, a tobb profitot hozoakat tartsak forgalomban. A
tobbi pedig megy a sulyesztobe. - Az embereket pedig nem meggyogyitani
kell, hanem kezelni. Eveken at, mert aban van a penz.-

BM irta : ---
Csak halkan
jegyzem meg, hogy nem vagyunk kotelesek muanyag jatekokat venni es
McD-ba jarni.

Ehen,,, magyarazd mar el majd a gyerekednek ezt,a Meki, meg a jatekbolt
elott. Nem csak az a kenyszerites amikor pisztolyt nyomnak a homlokodnak..

BM irta : ---
Az Internet is rossz dolog?
Multik nelkul nem lehet komoly fejleszteseket csinalni

Par ezer evig elvoltunk a Net nelkul. Legfeljebb most nem a gep elott
ulmek, hanem a haverokkal egy sorozobe. (Most de jol esne.)

BM irta : ---
Es lehet segiteni az Afrikai ehezokon? Hogyan? Komolyan kerdem!

Elhangzott a listan egy ket tipp. De en nem vagyok szakember. En mikor
velemenyt nyilvanitok, elsosorban a motivaciorol beszelek.

BM irta : ---
Egy akcio lehet preventiv onvedelem is! A fegyverek es hirszerzes
tokeletlensege miatt elkerulhetetlenek a civil aldozatok is! Szomoru, de
valasztasi lehetoseg van: en halok meg vagy a masik. Vagy nalam lesz 100
aldozat, vagy a masiknal 10.

Ehen,,, ismet mondom, ezek a szavak egy arab fundemantelista szavai is
lehetnenek pl. a WTC elott.

BM irta : ---
>gyermekeket dolgoztatnak a gyarakban, kizsakmanyolva es kihasznalva
oket.
Hany eves gyerekekrol beszelsz? Nem hinnem, hogy 16 ev alatt
dolgoztatna az USA. Konkret forrast kerek! Melyik orszag, varos?
Milyen ceg? Ha van rola megbizhato forrasod, kuldd el kerlek!

Majd utana nezek. Nem az USA-ban dolgoznak, hanem azsia, india, stb. Csak
a tulajdonosok amerikaiak.

Tisztelettel, Josh

Vegig olvasva a cikkedet Jutka, nagyon sok gondolat vetodott fel bennem,
igaz en
Mo.-on elek, de itthon ugyanezt kicsiben is tapasztalni lehet:
A bunozok 90%-a abbol a retegbol kerul ki (cigany es magyar egyarant) aki
nem dolgozott, nem dolgozik es nem is akar, sot a szulei sem dolgoztak, de a
gyerekeik sem fognak. Az a kerdes, hogy miert van ez: allandoan beszelnek a
politikusok a felzarkoztatasrol, a felemelesrol, de ezeket az embereket nem
lehet felemelni, nem lehet a fejukbe tudast tenni, hisz nincs ami befogadja,
keptelenek gondolkodni, keptelenek a rabizott anyagi javakbol gazdalkodni.
Ma Mo.-on megkapjak a tamogatast (csaladi potlek, iskolaztatasi potlek,
szocialis segely, nevelesi ellatas, foallasu anyasagi segely, gyermekvedlemi
tamogatas és mindez havonta rendszeresen), ezek utan minek dolgozzon, hisz
tobbet keres munka nelkul, mintha ugyanezert meg ellene izzadnia. Es
ittjonnek a gondok: egyik oldalrol szukseg van-e erre a sokfele tamogatasra,
masikoldalrol ok is emberek, segitsunk rajtuk. Ez a dilemma, ha nem adok
tamogatast, meg tobbet fog bunozni  hisz jelenleg is a betores, rablas,
lopas, kerites, kitartas, kenyszerites stb. buncselekmenyeknel bevett
ugyvedi fordulat a "megelhetesi bunozes", azaz nincs mibol sajat es csaladja
letet fenntartani, azert bunozik. Holott ez nem igaz, hisz annyi segelyt
kap, amit beosztva, gazdalkodva belole a letszuksegleteit es egy also-kozep
megelhetesi szintet biztosit az osszeg.
Pelda: 30 eves anya, apa 3 fo 6-12 ev kozotti gyermek. Apa munkanelkuli
segelye: 25.000,- Ft. Anya nem dolgozik, mert 3 gyerekkel foallasu anya
ellatas: 27.000,- Ft. Gyerekek iskolaba jarnak, tehat csaladi es
iskolaztatasi ellatas: 30000,- Ft. Nincs sajat hazuk, ezert raszorultak
szocialis segelyre: 10.000,- Ft, a gyermekek veszelyeztetve elnek, mert
nincs a szuloknek adokoteles jovedelme, gyermek vedelmi tamogatas: 12.000-
Ft, + ingyen etkezes az iskolaban (alapitvanyi tamogatas): 18.000,- Ft,
mindez rendszeresen havonta. Ezenkivul idoszaki segelyek futesre,
iskolakezdesre, ruhazkodasra (alapitvanyi altalaban).
Ehhez kepest 30 eves apa, anya 1 fo 6 eves gyerek, mindket szulo dolgozik
havi netto fizetes egyutt: 85.000,- Ft (fizikai munkasok), gyermektamogatas:
4.000,- Ft es nem erdekes, hogy  nincs sajat hazuk, de van adokoteles
jovedelmuk, oldjak meg abbol a lakast, ruhazkodast, gyermeke etkezteteset
stb.
Ezek utan komolyan elgondolkodtato, hogy csinalok meg 3-4 gyereket, a munka
egyszeru, nem megerolteto, esz nem kell hozza, es kapok egy rakas allami,
onkormanyzati, alapitvanyi tamogatast amibol csak elleszek valahogy, sot
6-7 gyereknel lakast is adnak ingyen talan. Es mielott megmosolyognatok: ez
igy igaz, ez egy eletpaja ma. De a legszornyubb az, hogy ezt nem is tudjak
eddig sem vegiggondolni, hisz annyira alulmuveltek. Hogy lehet, hogy alul
muveltek hisz kapnak iskolaztatasi tamogatast, igaz, csakhogy iskolaba meg
nem jarnak, beiratkoznak es  a sok hianyzas miatt kicsaopjak, vagy ha nem
ugyis megbukik, mert nem tanul, de sebaj meg 1 evvel meghosszabodott a
tamogatas. Kozben apuci, anyuci otthon mar reg elitta az osszes tamogatast,
elverte kartyan, penznyeroautomatan, harom napig volt a gyerekeknek csoki,
teliszalami, aztan vege. tehat irany lopni, betorni, ha maskepp nem megy
rabolni. A gyerekek a honap tobbi napjan is ennenek, apuci, anyuci is inna
egy kis bort, palinkat, a haverok is kartyaznanak, tehat penzt kell szerezni
a kovetkezo segelyosztasig. Egyebkent is a tobbiek is ezt csinaljak neha
le-lebukik valaki, de 1-2 ev borton nem egy nagy dolog, hisz a rokonsagbol
szinte minden csaladbol volt mar valaki, es azt mondtak ott sem kell
csinalni semmit, viszont teljes ellatas van (kaja, meleg szoba, zuhanyzas
stb.)
Ezek utan segelyt osztanatok vagy sem, itt van ujra a dilemma?

Szerintem ez egy tarsadalmi modell, melyet ket oldalrol lehet megkozeliteni,
vagy tulgyorsan fejlodik az emberiseg egy kisebbsegi resze, vagy tul sok
azoknak a szama akik nem kepesek fejlodesre, s inkabb maradnak a torzsi
fejlodes korabbi szintjein. Az mar csak egy meglepo parhuzam, hogy a
fejledosre kepesebb reteg Mo.-on az ertelmisegi es szakmunkara kepes dolgozo
emberekbol kerul ki, mig a fejlodesre nem kepes reteg a torzsi, nemzetsegi
allapotokhoz szokott, dolgozni, gazdalkodni keptelen, muveletlen  nem
dolgozo emberekbol, ES ezek szama a nagyobb!
A vilagra rahuzva ugyanezt a modellt, a fejlodesre kepes reteg USA, EU, mig
a fejlodesre keptelen reteg Afrika, Kozep-es Del-Amerika, Azsia (kivetel:
Japan). Ezen ujra elgondolkodva, talan az europai emberek letelepedese
(Amerikaba, Ausztraliaba) lehet az oka. Es meg egy osszefugges, szerintem, a
vallasi fanatizmus ennek a felemelkedo, fejlodesre kepes reteg ellen
iranyulo mozgalom, "ha mar mi nem tudunk kiemelkedni, masoknak, nehogy jol
menjen!"

Erzem sok biralatot fogok kapni, de csapongo gondalataimat nehez rendszerbe
foglalni, tovabba velemenyemet nehez eltitkolni.
Sanyi

- A *Kedves Vitazok* subject vitazoinak kulon ajanlva -

Valahol az osztoneinkben ott el a 'tavolabbi rokonainkkal' -
azaz az idegen rasszokkal szembeni ellenerzes. Ez persze megint
rettento egyoldalu megkozelites, mert ez az erzes nagyon is
szituacio-fuggo, azaz akar visszajara is fordulhat olykor, es
csodalkozast vagy csodalatot is erezhetunk ellenerzes helyett,
vagy eppen sajnalatot.
Ha azonban a kozelunkben elo 'nem foldieink' tul gyakran tesznek
rossz fat a tuzre, akkor kifejezett onuralomra van szukseg,
hogy ne kezdjunk szelesebb korben altalanositani.
Az emberi elme ugyanis olyan, hogy folyton statisztikakat keszit
es kovetkeztetest von le mindenbol anelkul is, hogy ez tudatosulna.
Ha nincs kello mennyisegu adat, akkor precedensbol altalanosit.
Ez nem is mindig hiba ! Gondoljunk csak a * Ha egyszer megegettem
a kezem, nem dugom megint a tuzbe ! * esetre.
Az altalanositas tehat termeszetes onvedelmi, tulelesi mechanizmusunk
resze.
De mi is lehet az alapja a 'nem igazan a foldim' tipusu szemelyek
jelenletebol eredo, konnyen eluralkodo rossz eloerzetnek ?
Lehet konkret rossz tapasztalat is termeszetesen, de eredendoen
a regmultban gyokerezhet ez, amikor kis nepsuruseg mellett
tavoli, egymastol elszigetelt nepcsoportok mindegyike mas-mas
betegsegekkel szemben volt ellenallo.
Akik osztonosen uta'lta'k az idegen jovevenyeket, es eluztek oket,
azok tulelesi eselyei jobbak voltak, mint akik ezt nem tettek.
A ma embere bizonyosan ezen bizalmatlan utalkozok leszarmazottja,
tehat az *idegeneket lehetoleg tavol tartani* kesztetes valoszinuleg
oseinktol orokolt - ugyanugy, ahogy vertol, betegsegektol, beteg vagy
serult, legyengult emberektol vagy allatoktol viszolygas is.

A bunozesrol:
Tomegmeretekben mar gyanus, hogy anyagiakkal is szorosan osszefuggo
kulturalis leszakadottsagbol, es elfajult onsorsronto mentalitasbol
ered, ami onszaporitova valik, es ordogi korhoz vezet.
A szonyeg ala sopres miatt megkesett felismeres teszi nehezebben
orvosolhatova utolag, de megis meg kell kezdeni a helyrehozatalt,
megha tobb aldozatot is kell hozni utolag celzott oktatasra, nevelesre,
muvelesre, mert ennek elodazasa onmagunk es utodaink elleni vetek.
Nincs mas kulturalt megoldas.
Fontos azonban, hogy ne csak peznyelo latszatintezkedesekbol
alljon, tehat aktivan kritikusan kovetni es fejleszteni kell a
folyamatot, de ugy, hogy az odafigyeles, es az esetleges tarsadalmi
turelmetlenseg megse hozza megalazo helyzetbe az erintetteket,
mert ugy nem mukodhet.
Egyebkent vannak tolunk tavol elo nepek, feketek, ahol nincs zar
a kunyhok ajtajan, mikozben eljarnak a foldekre dolgozni.
A lopas fogalmat sem ismerik bizonyos tavoli nepek olyannyira,
hogy meg szavuk sincs ra. Talan mert a kis nepsuruseg miatt,
mindenki mindenkit ismer, egymasra vannak utalva, nem urbanizalodtak,
es nincs lehetoseg arctalanul eltunni a tomegben.

A mi civilizacionkrol:
Valoban tele van otromba hibakkal, visszassagokkal, ellentmondasokkal,
egyre dagado es kezelhetetlenne va'lo problemakkal, melyeket
a katasztrofalis allapotok bekovetkezteig soprogetunk a szonyeg ala,
majd amikor mar ez nem megy, kapkodo tuzoltassal, tuneti kezelessel
probalunk segiteni bajokon.
Az is nyugodtan kimondhato, hogy sunyi taktikazas folyik minden teren,
es hazugsagtenger az, amiben pancsikalunk, tocsogunk.
Onzes, kozony, szinjatszas, kenyelemszeretet, problemak elodazasa, es
hibak masokra haritasa a jellemzo, tomegmeretekben.
Ez van, mert a pedagogia es a pszichologia tudomanya helyett
sokminden mast tanulunk, es a tomegkommunikacios csatornakbol is mas
csurog rank. Masra van tomegigeny, talan mert az emlitett tudomanyok
erdektelenek kiforratlansaguk miatt. Es itt megint ordogi kor van:
Kiforratlanok, mert kevesen muvelik, ezert hiteluk csekely.
Nem kozponti temak es lanyha az erdeklodes. Keves, vagy
nem elegge epito a vita es kritika veluk szemben, ami hatraltatja
fejlodesuket.

Mire is van tomegigeny ? Pl. harcot nezni !
Miert jo masok kulonfele harcat, gyozelmet es vereseget nezni ?
Mert izgalmas, tanulsagos, es megmozgat bennunk valamit, amit
elpuhultsagunkban, es a magunk kenyszeruen alakitotta sajat
rezervatumainkban nem tudunk igazan jol megmozgatni maskepp,
mikozben az idegrendszer igenyli.
Mert orokoltuk a harciassagot is, melyet mukodtetnunk kell - akar
akarjuk, akar nem.

Miert harcol a rasszista, vagy - miert epp a rasszizmust valasztja
valaki a sajat harcanak ?  A veletlen muve es neveltetesi hianyossag
egyutt.
Az illetot vagy felhergeltek erre, vagy csak egyszer beduhodott
valamiert es odacsapott. A sikertol felvillanyozodott,
es folytatja, mert a SIKER az - ami eltet (meg annak remenye is).
Vagy pedig, amikor egyszer odacsapott, visszakapta, es ezzel
megalaztak ot, megsertettek harcosi onerzeteben, s ezt nem tudja
feldolgozni, lenyelni, elnyomni maskepp, mint hogy uj harcra keszul.
A keszulodes pedig ugyancsak kellemes, izgalmas elfoglaltsag.
Szellemi torna, mely megmozgatja a fantaziat es a problemamegoldo
keszseget is probara teszi. Valami megoldas pedig mindig szuletik,
ami sikerelmenyt jelent. A siker pedig nagyon jo, meg akkor is,
ha csak kepzeletunkben el. A keszulodesrol, a taktikazasrol es
a tenyleges harcrol - nagyon-nagyon nehez leszokni.
A siker jolesik, es ami egyszer jolesett, arra folyton visszavagyik
az ember.
Sajnos a bunozes is harc.

Udv: zoli

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: USA - mi mas? ( 158 sor )
> Idopont: Tue Sep 25 12:53:48 CEST 2001 VITA #1834

> Vietnamban azert harcoltak, hogy ne kovetkezzen be az 1984 c konyvben leirt
> vilag, azaz nehogy az egesz vilag kommunista legyen es ugy is maradjon ki

Na azert Orvell '84-e nem egeszen errol szolt. A lelki terror es a gondolat-
rendorseg nem "kommunista" otlet. Az egy masik lapra tartozik, hogy valaki
ott is olvasta es egy-ket otlet megtetszett neki. Abban igazad van, hogy a
kommunizmus ellen harcoltak, de abban nincs, hogy miert.
Szegyen, de nem tudom melyik USA elnoknek volt a domino elv felelme erre a
teruletre: azaz, ha egy orszag "kommunistava" valik az adott regioban, akkor
mindegyik. Errol szolt kesobb Korea is.

> tudja meddig. Az bizony sokkal tobb millio ember eletet keseritette volna
> meg, mint ahanyan osszesen elvesztek a XX. szazad haboruiban.
> Ugy latszik az USA ugy itelte meg, hogy inkabb haljon meg 3 millio vagy
  akar
> meg tobb ember, mint hogy a vilagnak nyugati fele (durvan 600 millio fo)
> szinten azt az eletet elje, amit a SZU kinalt. Lehet vitazni, hogy igazuk
> volt-e, ok mindenesetre ezert harcoltak Vietnamban.

Nem. Azert Koreaban harcoltak. Vietnamot csak atvettek a Franciaktol es a
politikai buszkeseguk nem engedte, hogy kivonuljanak. Igen ugy itelte meg,
de akkor meg senki nem tudta megmondani, hogy melyik a jobb. A hideghaboru es
ezek az elozmenyek is reszben _ideologiai_ ellentetek voltak. Valoban ugy
iteltek meg, hogy a masik ideologia x millios irtasa megmentheti az o 100x
millios ideologiajukat. De ez csak onzes volt abban az idoben. Ugyanis akit
kovetnek, az tudja kizsakmanyolni a regiot. Most gondolkozz el azon, hogy mi
lett volna, ha csak egy jelentos ideologia eli tul a masodik VH-t. Mindegy
melyik

> Es van egy nagy kulonbseg: az USA megszallta Japant es Nyugat-Nemetorszagot
> is, de felviragoztatta oket, es nem tette oket az USA reszeve. A SZU nem
  ezt
> tette azokkal az allamokkal, amiket megszallt. Az egesz hideghaboru arrol
> szolt, hogy nehogy orokre egy orult idea uralja a vilagot (kommunizmus).
> Ez nem kis tet!

Nem kis tet. Viszont itt sem ertek egyet veled. Ugyanis az USA reszeve tette
Nyugat-Europat. Kelet-Europa meg konyorog, hogy a resze legyen. Gazdasagilag.
Ugyanugy fuggnek gazdasagilag, mint a "keleti blokk" fuggott politikailag.
Most ugyanazt akarjak, de mi van, ha valakinek ez nem tetszik es az uj allas-
pontjat a jenkik veszelyesnek itelik? Hamar vege lesz a baratsagnak. A meg-
maradt szovetsegeseket ellene hangoljak, lemossak az ellenzot es majd azt
fogjuk tanulni, mint '56-rol a 60-as evekben.

> Valoban rossz nezni, hogy a McDonalds hogy pazarolja a fakbol keszult
A fogyasztoi tarsadalom vivmanya. Egyebkent azert csinaljak, mert igeny van
ra. Igaz az igenyt ok teremtettek. Na mindegy, most nem errol akartam irni..

> >> Az sem igaz, hogy zsugoriak lennenek.
> >Ami igaz az igaz, Izrael-tol nem sajnaljak a penzt meg a fegyvereket,
> >sot az atombombat sem.

Mas nem erzi ugy, hogy kezd kicsit Koreasodni a helyzet. Itt nem tarsadalmi
berendezkedes a kerdes, hanem vallasi, de az eredmeny ugyanaz. Kar azon
vitatkozni, hogy melyik vallas volt ott elobb, illetve ki kinek az otthonat
vette el. A vegeredmeny pillanatnyilag, hogy kette van tepve a regio es a
jenkik attol felnek, hogy ha ezt feladjak akkor az egesz regiot elvesztik.

> Nem ismerem a jelentest, de en azert ketelkedem hogy ne lett volna jo
> eselyuk. Lehet, hogy megis igazad van, delatod: Japan es Nyugat-Nemetorszag
> jol jart! Az USAnak nem maniaja a teruletszerzes, ellenben minden mas
  orszag
> gondolkodasaval.

Nem. A teruletszerzes nem. Csak gazdasagi hatalomra tor a nyersanyagban
gazdag teruletek felett. Igaz nem leng a _kizsakmanyolt_ orszaghataron a
jenki zaszlo, de biztos lehetsz benne, hogy minden jelentos gazdasagi intez-
meny tetejen igen. Es abban is biztos lehetsz, hogy a penzes amerikai intez-
menyt jobban vedik, mint a sajat ertekeiket kepviselo intezmenyeket. A jenkik
remekul ki tudjak hasznalni az emberi gyarlosagot, kapzsisagot. Amikor
viszont olyan ellenfellel talalkoznak aki nem megvesztegetheto, akkor jon a
szivas: Vietnam, Korea. Gerillakat nem lehet lefizetni, ha az jobban szereti
a hazajat mint a penzt.

> Ma bizony erteni is kell valamihez, ha az ember legalisan akar jo penzt
> keresni. Aki ert valamihez, az megtalalja a helyet anyagilag. De eltertem a
> tematol.

Majdnem mondtam valami csunyat. Aztan meg lestem volna, hogy levelemet
elnyeli a moderator lomtara. Az a munkahelyem ahol eddig a legjobban ereztem
magam fizette a legkevesebbet (multi volt). Az, ahol a legtobbet kerestem,
nem foglalkozott azzal, hogy mi a szakmam (szinten multi). S..get kellet
nyalni. Amikor ez nem tetszett es a munkamat kezdtem el vegezni, elkuldtek..
Igaz, ha ertenek a S..g nyalashoz es kioperaltatnam a gerincemet, valoban
megtalalnam az anyagi szamitasaimat, csak nem tudnek a tukorbe nezni anelkul,
hogy vissza ne hivjam a reggelimet. Ha a megjegyzesed Tamas fele iranyult,
akkor legy nyugodt, hogy ert valamihez, jol. Bar vedje meg magat, ha akarja.

Egyebkent ideologia kerdesekre ajanlanek egy erdekes filmet. HBO produkcio: a
3. Birodalom. Ez a tipikus mi lett volna, ha. Ha a nemetek elfoglaljak
Europat es a vilag tobbi reszet beken hagyjak. Ezzel az Amerikaiak legitimi-
tast adnak a letezesuknek. A veget hagyjuk, de a megteremtett ideologia
hatteret erdemes egy kicsit elemezni.

V-ger

>Az Egyesult Allamok teruleten az eghajlat nem volt alkalmas
>arra, hogy ilyen foldmuvelo kulturak kialakuljanak,

  Mar elnezest, de arrol az Amerikarol beszelunk itten ahol a Midwest-en (amit
az orszag eleskamrajanak is neveznek) tultermelesi valsaggal kuzdenek a
termelok???

  Mert hogy az eghajlat nem valtozott annyit az elmult 3-400 evben...

>ugyhogy az ott elo
>indianok szama eleve elenyeszo volt a bevandorlokehoz kepest,

  Mikori evekrol beszelunk itten?? Szerintem egyszeruen azert nem muveltek
foldet az eszakon elo indianok, mert meg nem jutottak el arra a fejlodesi
fokra. Egyebkent volt nekik kukoricajuk peldaul, nem???

>Szerintem a #Vita-t moderalni kellene.

  Moderalva van.

>Tudniillik a cikk a magyar
>buntetojog szerint kimeriti a faj elleni uszitas tenyallasat.

  Vagy nem. Ha azt mondta volna, hogy oljuk meg ezt es ezt a nepseget, akkor
talan igen, de csak a szemelyes es szubjektiv velemenyet irta le valaki, ami
vagy igaz (tenyszeru) vagy nem. Mecsoda kulonbseg....

  Meg mindig nem gyozom csodalkozni, hogy alapveto magyar szavak jelentesevel
es alkalmazasaval a tisztelt nebulok nincsenek tisztaban....

  Vissza a 3. altalanosba!!!!

Azert van meg itt mit szerkesztgetni nekem gyerekek, csak ugy futnak az
ujjaitok a billentyuzeten, mindenfele elozetes gondolkodas nelkul, csak ugy
bele a vak internetbe!

>BM:
>hogy megalakulasa ota hany embert olt
>meg, szerintem minden orszag igencsak magasan vegezne.

  Kulonosen Luxemburg es Monaco. Egyebkent hogyan tud 170 orszag egyszerre
magasan vegezni ugyanazon a listan???

  Ez elsonek jol indult, lassuk mi lesz itt meg??

>Vietnamban azert harcoltak, hogy ne kovetkezzen be az 1984 c konyvben leirt
>vilag,

  Jaj, akkor mar nem is sirok azutan a par millio szerencsetlen vietnami utan.
Esetleg az amerikai fegyvergyartok erdekeltsege nem jatszott bele a haboruba
veletlenul, ugye??

>Az bizony sokkal tobb millio ember eletet keseritette volna
>meg,

  Es ezt te tudod, honnan is??Vegtere kommunista a kommunistaval nem harcolt
olyan nagy mertekben, mint kapitalista a kapitalistaval. Ha meg az egesz vilag
kommunista....

>Ugy latszik az USA ugy itelte meg, hogy inkabb haljon meg 3 millio vagy akar
>meg tobb ember, mint hogy a vilagnak nyugati fele (durvan 600 millio fo)
>szinten azt az eletet elje,

  Milyen szerencse, hogy az USA ilyen dontohelyzetben van es a masok eleterol
donthet. Juhe!!!

   Nem beszelve arrol, hogy itt arrol az orszagrol beszelunk, amelyik a szabad
gondolkozast es valasztast mindenekelott a legfontosabbnak tartja.

  Legkozelebb arrol fognak ilyen logikaval donteni, hogy atomozzuk le az
olajbaro arabokat, mert inkabb az a 300 millio amcsi eljen jol es olcso olajon,
mint azok a kaftanviselo muzlimok.

>Tulkepp a japanok miert is gyilkoltak a kinaiakat es miert akartak masok
>foldjere terjeszkedni?

  Mert ok meg ugy iteltek meg, hogy inkabb azok a rohadt kinai komcsik haljanak
meg, mintsem az orwelli otlet valosagga valjon az egesz vilagon. Jol tudom?

>Miutan meg Hirosima sem kesztette oket arra, hogy feladjak a haborut,

  Ez most magyarazat volt Nagaszakira???

>e felvirágoztatta oket, és nem tette oket az USA részévé.

  De elarasztotta oket Miki egerrel, ami legalabb akkora bun.

>Az egész hidegháború arról
>szólt, hogy nehogy örökre egy orült idea uralja a világot

  A kapitalista  kapzsisag???

 >Az amerikai filmekben lathato pazarlas is borzaszto, ezzel
>egyetertek.

  Na latod, bezzeg a kinai kommunistak nem pazarolnak. Peldaul beerik egy
gyerekkel is.

>Ez tenyleg nem volt szep toluk, de ne felejtsuk el,
>az nem a mai Amerika volt!

  Ja, azok a rohadt kommunista indianok, azokat kellett rancba szedni!!!

>Volt naluk rabszolgasag is.

  Elarulom, Angliaban is. Sot gyerekmunka is. De legalabb nem voltak
kommunistak.

>De azóta igencsak behozták magukat pl emberi jogok tekinteteben,

  Ja, mert a rabszolgasagot eltoroltek vagy 120 eve, aztan megis kulon iskolaba
kellett a feketeknek jarni a 60-as evekig. Nem beszelve, hogy az alkotmanyuk
vagy 200 evvel korabbrol meg kimondja, hogy minden ember egyenlo.

>Az izraeli helyzet az en szellemi kepessegeimnek tul bonyolult,

  Pedig egyszeru. Az izraeliek elvettek a palesztinok foldjet, ami a
palesztinoknak nem tetszik. Kesz.

>Japan es Nyugat-Németország
>jól járt!

  Kulonosen Drezda es Hirosima. De hat meg kell fizetni a belepopenzt, nem?

>Az USAnak nem maniaja a teruletszerzes,

  Nem hat, ugy veletlenul nott a 13 allam 50-re 200 ev alatt.

>Jol latom a helyzetet?

  Idaig nem, de meg fejlodhetsz.

>Aki ert valamihez, az megtalalja a helyet anyagilag.

   Felteve ha van munkahelye.

>Es lehet segiteni az Afrikai ehezokon?

  Na az afrikai tortenelmet majd a jovo heten veszuk....

>Egyebkent kifecsegett otleteim altalaban - vagy nem szoktak megvalosulni,
>vagy mar elkestem veluk.

  Magyaran, elorelatasod vagy nem mukodik jol, vagy valakinek masnak is mar az
eszebe jutott.   :)

  Hiaba, ez a zsenik atka!!!

>Jutka:
>hogy az Afrikai foldreszen elek.

  Gratulalunk!  Az elso igazi bur a listan!!

  >A volt gyarmatositok a mai napig sem ereznek kesztetest arra,hogy a
>lelkiismeretuktol vezerelve segitsenek ezeknek az orszagoknak

  Hat egyreszt feltetelezem te se erzel felelosseget azert amit a dedapad
elkovetett, masreszt meg sok esetben a kizsakmanyolas meg mindig folyik.

  A lopasos sztoridra megjegyeznem, hogy Mo.-on ugyanugy ellopnak a
torulkozodet. Sot, sok helyen meg a bikinit is lelopnak rolad...

>Tehat, ugy gondolom,hogy a civilizalt vilagnak felelosege van az Afrikaval
>szemben

  Nem latom be, miert?? Vegtere is mennyire tehetunk mi rola, hogy ott tartanak
ahol? Ki segitette az europaiakat a kozepkorban vagy a reneszanszban? Hol van
az megirva, hogy a fejlettebbnek mindig segitenie kell gyengebbet, kulonosen ha
az mas orszagban van??

  Szerintem van eleg segitsegre szorulo a nyugati orszagokban is, mindenki
sepregessen a sajat portajan.

>mert ok tehetnek arrol,hogy ott embereknek es gyerekeknek kell
>ehenhalnia a
>21.szazadban.

  Mar elnezest, de tegyem fel mi mint magyarok, hogy tehetunk arrol, hogy az
afrikaiak nem kepesek magukat ellatni??

  (Egyebkent ez ugyben azt hiszem ideztel es egy velemenyen vagyunk, csak nem
volt vilagos a leveledbol.)

>es szules
>elott all 80(nyolcvan) uj sexualis kapcsolatot letesit a 9 honap alatt.

  Az a problema, hogy nincs nekik jo TV programjuk. Mert ugye ha a Dallas-t
neznek, akkor nem ernenek ra szexelni.

  Egyebkent akkor honnan tudta ki az apa??

--part1_cd.cac8443.28e69396_boundary
Content-Type: text/plain; charset="US-ASCII"
Content-Transfer-Encoding: 7bit

Nagyon kedves vitazok,

Ahogy en olvasom megjegyzesteiteket, legtobben utalni fogtok, de mert gonosz
ven ember vagyok, nem zavar.

Kedves nagyapam aki 45ben halt meg kilencvenen felul, gyakran ugy kommentalt
a vilaghirekre hogy Hazudnak Renduletlenul.  Akar tetszik nektek az un.
fejlodes, akar nem, az legalabb is szamomra nyilvanvalo hogy legalabb is
ebben a tenyben semmi nem valtozott.  Csupan annyit tudok hozzatenni, hogy
bar szajukbol folyik a hazugsag, a labuk oda viszi oket (ha tudja) ahova
igazan vagynak.

Nehany vadolja, nehany partolja az USAt ebben a kis emberretegben amely e
forumhoz hozzaszol. Annak az elenyeszo kissebbsegnek akit nem mese hanem
tenyek erdekelnek, tegyetek egy kis gondolatbeni kiserletet.

Vegyunk talalomra szaz ember azokbol az orszagokbol ahol utaljak az USAt. 
Mindegyiknek mutassuk be szaz talalomra valasztott amerikai eletet.  Ezutan
kerdezzuk meg oket, hany szeretne az USA lakoival eletmodot cserelni.

Hany bevandorolni, es hany kivandorolni akaro embert, csaladot, talalsz a
vilagon?

Udvozlettel,

Pista

Halihó!

>> A gepen meg nem lenne semmilyen kezeloszerv, ami az iranyitast illeti.
>> Persze ez a jovo zeneje..  De van meg futurisztikusabb otletem is,
>> ha netalan vkit erdekel, szoljon. :-)
> Nem lenne jo', mert aka'rhogyan ko'dolod, a jelet neked suga'rozni kell
> a ge'pre. Jo:n a terrorista elkezdi zavarni a jelet, majd a ge'p
> ko:zele'be juttat /pl ma'sik ge'p/ egy jelado't /ra'dio' stb. ba'rmi
> amivel a jelet ku:ldo:d/ e's a ko:zelbo"l kezd adatot suga'rozni, amely
> igy nincs zavarva, vagy ha zavarva is van, akkor az ero"sebben jo:n, e's
> ma'ris o" ira'nyi't.
  Dehogy is irányít... ott a bűvös szó: kódolva. Léteznek olyen
kriptográfiai módszerek, amelyekket nem lehet fél óra alatt megtörni.
Felszállás előtt a gép új kulcsot generál, ezt kódolva közli a
toronnyal, és terrorosta próbálja meg ezt a repülés ideje alatt
megfejteni. Itt szó sincs napokról, egy RC5 kódot sem lehet pillanatok
alatt megfejteni, a neten többezer gép több mint 3 éve próbálkozik a
megfejtéssel. 3 év alatt pedig lazán le lehet cserélni legalább
háromszor a kulcsokat.
  Máskülönben induláskor fel lehet tölteni egy vészprogramot, amelyet
akkor hajt végre a gép, ha elveszti a földi irányítást, de hogy nem
fogad el másik erősebb jelet, az megoldható.

  Pár száradtökű képviselő megint előjött a kedvenc témájával, hogy a
terroristák biztosan az interneten kommunikáltak, ezért tiltsuk be az
egészet, mert veszélyes. Hogy mikor szoknak le erről?
--
Frank O'Yanco - Auth Gábor -=- Mobil/SMS +36203494743 /+36303687792
Age of The Penguin -=- SuSE Linux 7.2 -=- http://andromeda.rgstudio.hu

Kedves Jeno!

Termeszetesen igazad van abban, hogy a BS ures volt, amikor kigyuladt, a
WTC meg teli volt emberekkel. Abban is igazad van, hogy a tuzoltok hosok
voltak, es nem hulyek. Ezek fontos dolgok, de a ta'lala'sod azt a latszatot
kelti, mintha en az ellenkezojet allitottam volna, pedig en egeszen masrol
beszeltem. Eleg szabadon ertelmezed a fogalmakat. Szerintem a hosiesseg
ellentete a gyavasag, a hulyeseg ellentete a normalissag, es amirol nem
beszeltel, de amirol viszont en beszeltem, a tudas ellentete a tudatlansag..
Ez a hat jellemzo harom egymastol fuggetlen kvalitas ellenpolusa, amelyek
kulonbozo fokozatokban egymastol fuggetlenul kombinalodnak az emberekben.

A new york-i tuzoltok nem tudtak az epulet varhato osszeomlasarol, ez immar
nyugodtan tenynek is veheto. Ettol meg normalisak, es hosok voltak, de
tudasuk eme hianyossaga sajnos sulyos aldozatok aran derult ki. A tuzoltok
abban a remenyben mentek be az ego epuletbe, hogy lehetoseguk lesz
mentoakciora, de valojaban a tudtukon kivul a biztos halalba mentek minden
tulelesi lehetoseg nelkul. De ez a tudasbeli hianyossag nem csak a
tuzoltoknal letezett, hanem mindenkinel, a kozembereket, a varosvezetoket,
a tervezoket, es epitoket is beleertve. Sajnos a katasztrofak gyakran olyan
helyzeteket teremtenek, amelyekre epp esszel nehez gondolni, es ezert nehez
ezekre elore felkeszulni. Igy utolag mar mas helyzetben vagyunk, es
bizonyosan szamos olyan viszonylag egyszeru megoldas fog elterjedni, amely
kedvezoen befolyasolhatja a lehetseges aldozatok szamanak alakulasat egy
ilyen katasztrofanal. Pl. a WTC-ben volt automatikus tuzolto rendszer, de
az csak a mennyezetrol permetezte a vizet. A jovoben kulon figyelmet kell
forditani a tartoszerkezetek hutesere is. Ehhez nincs szukseg sokkal tobb
vizre, csupan maskeppen kell azt felhasznalni. Tovabba hoerzekeloket kell
szerelni a tartoszerkezetekbe, amellyel eszlelheto a hutes hatekonysaga, es
hoszigetelessel kell ezeket ellatni. Egy ilyen egyszeru megoldas is
valoszinuleg orakkal meghosszabitotta volna a tornyok fennmaradasat, es
lehetoseget adott volna az elo emberek kimentesere, illetve az osszeomlas
elotti tavozasra.

Udv: Takacs Feri

Tisztelt VITA!

Folytatom elkezdett cikksorozatomat. A szokott formaban zarojelen kivul a
tenyek (zarojelben a maganvelemeny) es [szogletes zarojelben a
hatterinformaciok, fordtasok, evszamok]. Tehat:

    1. James Start I. [I. Start Jakab] uralkodasa, aki 1566-1625-ig Skocia
1603-1625-ig Anglia kiralya

    I. Erzsebettel kihal a Tudor-haz, legalabbis reszben. I. Erzsebet meg
eleteben utodjaul jelolte VII. Henrik ukunokajat, Skocia, kiralyat, a
stuart-hazbeli IV. James-et (talan maradhatunk a Jakabnal). Jakab VII.
Henrik Margaret nevu lanyatol szuletett V. Stuart Jakab skot kiralynak az
unokaja, Mary Stuart kiralyno es Lord Henry of Darnley fia.Ettol kezdve
Skociat, Irorszagot es Angliat perszonalunio kototte ossze, de Anglia es
Skocia is onallo kiralysag maradt. Az angol-skot hatarvitak megszuntek,
mindket orszag megtartotta a maga parlamentjet, a maga torvenyeit es a maga
nemesseget. A vallasi kulonbesegek jelentosek voltak a ket orszag kozott. Az
angol egyhaz puspoksegi rendszerre epul, mig a skotoknal ez presbiterianus
szervezodesu. Miutan VI. Jakab I. akab neven birtokba vette az angol tront
tuestent megtert az anglikan egyhazba, neki ugyanis kedvezett, hogy az angol
egyhazat a puspokok [bishop, archbishop] iranyitjak, mert annak az egyhaznak
o a feje, es igy az invesztituran keresztul kozvetlenebbul gyakorolhatja
hatalmat. I. Jakab tronbeszedenek egy reszlete:
    "Istennek van hatalma epiteni es lerombolni, eletet adni vagy halalt
osztani. Neki engedelmeskedik test es lelek. Ugyanez adatott meg a
kiralyoknak. Megalkotjak es alpusztittjak alattvaloikat, paancsolnak elet es
halal felett, itelkeznek minden dologban, es tetteikert csak Istennek
felelosek. Alattvaloikat ugy kezelhetik, mint sakkfigurakat, a nepet
felemelhetk vagy a melybe taszithatjak, mint egy penzdarabot."
    Az abszolutizmus ennyire nyilt hirdetesevel rengeteg ellenfelet gyujt
Jakab Kulonosen a katolkusok felnek a jelentosebb elnyomastol, anak
ellenere, hogy Jakab valasszabadsagot bizotsit szamukra. Jakabbal szemben
egy ellenzeki csoportosulas alakul. Ennek koszonheto az ugy nevezett "lopor
osszeeskuves", melynek evfordulojat ma is unneplik "Guy Fawkes' Day" neven
az angolok.
    A katolikus Spanyolorszagban ekkortajt III. Fulop volt tronon, aki
termeszetesen nem rokonszenvezett kulonosebben Jakabbal, aki az anglikan
egyhazat preferalta. Igy III. Fulop titokban jelentos anyagi tamogatast
nyujtott a fent emlitett Jakab-ellenes csoportnak, hogy az angol
katolikusokat lazadasra biztassak kormanyuk ellen. Celjuk: a parlament
epuletenek levegobe repitese es akiraly meggylkolasa volt. Guy Fawkes es
Thomas Winter voltak az osszeeskuvok kovetei, akik az angolok es a spanyol
szervezok kozott a kapcsolatot fenntartottak. Az 1605. november 4-en
elkovetett merenylet nem sikerult. 5-re mar le is tartoztattak Fawkesot es
Winter-t. A per soran az esemenyeket titokban tartottak. Jakab csak annyit
hozott nyilvanossagra, hogy a tettesek cselekedetei vallasi indokokkal
magyarazhatok.
    Jakab szakitott Erzsebet protestans politikajaval. A protestantizmus
Jakabnak tulajdonkeppen a feudalis abszolutista hatamanak egyik eszkozet
jelentette. Mivel hatalmat Irorszagban is megakarta szlarditani, igy 1609 es
1611 kozott protestansokat telepitett Irorszagba. Az irorszagi Ulsterben kb.
100 ezer reformatust telepitenek le, nagy tobbseguk az angolositott skociai
Lowlandsrol szarmazik. Ezen protestansok jelentettek az angol uralom alapjat
Irorszagban. A bevandorlo angolok lassan a lakossag nagyobb reszet alkottak
Ulsterben. A telepites elozmenye, hogy 1593-ban (Erzsebet idejen) kitort az
ulsteri lazadas, amely az angol uralom ellen iranyult. Az ir lazadok
termeszetesen tamogatast kaptak Spanyolorszagtol, azaz II. Fuloptol
[1556-1598], de 1601-ben a spanyol es ir csapatokat az angolok legyoztek. A
felkeles ekkorra osszeomlott, es kesobb vezetoi elismertek I. Jakab angol
kiraly uramat. Ez az akcio nevezheto a mai Eszak-Irorszagban tombolo
konfliktus alapjanak.
    Jakab uralkodasa alatt a feudalis abszolutizmus megszilarditasara, a
parlament jogkorenek megnyirbalasara torekedett, es mint tronbeszedebol
lathattuk, a kiralyi hatalom isteni eredetet vallotta. Uldozte puritanokat,
azt a protestans vallasi es politikai mozgalmat, amely az anglikan egyhazban
tapasztalt kompromisszumokkal szemben az oskereszteny egyhaz tisztasagahoz
valo visszaterest surgette. [A puritanok mar Erzsebet alatt, 1570-ben
tomegesen Holladiaba emigraltak.] Jakab az angol burzsoazia erdekeit
figyelmen kivul hagyva kozeledett Spanyolorszaghoz, aki a gyarmati
kereskedelemben a legfobb rivalisa volt. A burzsoazia es a veluk szovetseges
uj nemesseg  elegedetlensege a kiraly es a parlament kozotti
osszecsapasokban nyilvanult meg. A parlament igyekezett nem megszavazni a
kert adokat, es tiltakozott a bel- es kulpolitika ellen. Mindez gyorsitotta
a forradalmi helyzet kialakulasat.

    2. I. Charles [I. Karoly] [1625-1649], es az angol polgari forradalom

Miutan 1625-ben meghalt I. Jakab, fiara, Karolyra hagyta a tron(oka)t.
Karoly folytatta apja hagyomanyait, folytatta az abszolutizmus kiepiteset,
mellozte a parlamentet. Jovedelmeinek ertekesitese erdekeben Karoly az angol
monopoliumok arusitasaba kezdett. Az ez ellen lazado polgarsagnak a
kalvinizmus tanai biztositottak az eszmei tamogatast. Az angol kalvinistak,
a puritanok ket nagyobb iranyzatba valtak szet:
- presbiteriants [persbiterianusok], akik a teljes szemelyi- es
vagyonbiztonsagot, a papsag hatalma helyett a vilagi egyhazfelugyelok
fellepeset koveteltek
- independents [kb. fuggetlenek], akik a fuggetlen egyhazkozsegeket
koveteltek
Gyulekezeteik es politikai befolyasuk reven a puritan osszejovetelek
veszelyeztettek a rendszert, a kalvinista onkormanyzati elkepzelesek pedig
nemcsak egyhazi, hanem politikai programot is jelentettek.
    1628-ban Karoly osszehivta a parlamentet, amely elfogadta a "Request of
Laws"-t a Jogok Kervenyet. Csak a parlament altal jovahagyptt adokat,
jovedelmeket [monopoliumokat] lehetett beszedni, es csak torvenyes biroi
itelet alapjan lehetett alakit letartoztatni. Karoly 1629-tol nem hivta
ossze a parlamentet.
    National Covenant, igy nevezik a Nemzeti Szerzodest, amely Skociaban az
evangelikus vallas szabadsaganak es tisztasaganak megorzesere iranyul
[1609]. William Laud, Canterbury [az anglikan vallas kozpontja] erseke
1636-tol kiserletet tesz arra, hogy a jeletos mertekben fuggetlen skot
presbiterianus egyhazat szukebb korlatok koze szoritsa a "Book of Canons"
[Kanonok konyve] segitsegevel. A skot nemzetgyules 1638 novembereben
megtagadja a "Book of Canons" elfogadasat, a puritan skotok fellazadtak,
mert nem akartak az anglikan szertartasokhoz alkalmazkodni, megtagadtak az
adofizetest, es alairasgyujtesbe kezdtek. A felkeles leveresere Karolynak
penzre volt szuksege, ezert 1640 tavaszan osszehivta a parlamentet. A
testulet azonban - varhatoan - ahelyett, hogy adokat szavazott volna meg,
inkabb jogokat kovetelt, ezert a kiraly ket het utan feloszlatta. Innen
kapta a nevet: "rovid parlament".
    A kiraly a skot haboru miatt 1640 novembereben ujra osszehivta az
ezuttal "hosszunak" nevezett parlamentet, amelyik rogton ki is mondta, hogy
jovahagyas nelkul nem lehet feloszlatni. :-) Az uj adokat torvenytelennek
minositettek, es intezkedtek a kiraly legbefolyasosabb kegyenceinek az
eliteleserol, kivegzeserol [Count Thomas Wentworth of Strafford es
Canterbury erseke].
    John Pym1584-ben szuletett angol politikus, az ellenzek tagja. O es
Hampden szerkesztetek a vadiratot a kegyenc Strafford grof ellen. A
parlament Pym vezetesevel felelos kormany megalakitasat kovetelte, szabad
kereskedelemet, es Angliaban is presbiterianus egyhazszervezet kiepiteset
koveteltek. 1641. februar 16-an Karoly elfogadta [el kellett fogadnia] a
"Triennial Act"-et, amely eloirja a parlament legalabb haromevenkenti
osszehivasat. Strafford grofjanak, azaz az ir kormanyzonak, Thomas
Wentworthnek 1641. majus 12-i kivegzese a kiraly elleni ir lazadas
kitoresehez vezetett, a katolikus irek gyuloletuket az uj angol es skot
telepesek elleni tamadasban vezetik le. A tamadasnak raadasul tobb ezer
ember esik aldozataul.
    Wentworth a kemeny kez politikajat folytatta Irorszagban,es az 1609-ben
Ulsterben letelepitett protestansok szeles koru tamogatasaval megerositette
az angol korona hatalmat, es az irek ellenszenvet. Igy ertheto, hogy az
ireknek a protestansok elleni felkelesehez vezetett Wentworth halala. karoly
hiaba probalta meg a felkelest drasztikus intezkedesekkel leverni, ez csak
reszben sikerult neki. Mikor a parlament Karolytol jelentos jogokat csikart
ki, hozzajarult a lazado irek foldbirtokainak elkobzasahoz. Az ebbol
szarmazo kb. 1 millio fontnyi bevetelt a felkeles leveresere es tovabbi
angol telepek letrehozasara forditottak. Irorszag azoban folytatta elszant
ellenallasat Angliaval szemben.
    Az angol puritanok felvettek a kapcsolatot a skotokkal, es amikor a
kiraly a puritan vezetoket le akarta tartoztatni, a parlament a londoni
tomeg segitsegevel szembefordult vele, ezert Karoly 1642 januar 10-en
Londonbol Oxfordba, Eszak-Angliaba menekult. Mielott elindult legfontosabb
parlamenti ellenfelei ellen vadiratokat keszitett, es parancsot adott
letartoztatasukra, de az alkotmany elleni tervet elarultak.
    Ekkorra a korona es a parlament jogaiert folytatott harcok
polgarhaboruva szelesedtek, amelyben a gavallerok [a korona tamogatoi] es a
kerekfejuek [a hajviseletuk miatt igy nevezett puritanokhoz tartozo
parlamenti kepviselok] alltak szemben egymassal. 1642-ben a kiralyi seregek,
az eszaknyugati nemessegbol verbuvalodott gavallerok gyozelmet arattak a
parlament katonai felett.
    Oliver Cromwell 1599-ben bigottul kalvinista nemesi csaladba szuletett,
es hitebol fakadoan hitt eleve elrendelt feladataban: "Semmi ketseg, ki
vagyok valasztva, s a gondviseles belyege lesz minden tettemen". 1643-ben a
puritan parlamenti kepviselo Cromwell megszervezte a "ironside"-nak
[vasbordajuaknak] nevezett fanatikus puritan [elsosorban lovas] hadsereget,
es a mersekelt presbiterianus vezetoktol fokozottan atvette az iranyitast.
Az ujnemesseg es a jomodu parasztsag kozul kiekrulo fuggetlenek
[independents] az ironside-nak koszonhetoen "Marston Moor"-nal [1644. julius
2.] es "Naseby"-nel [1645. julius 14.] is gyozelmet arattak, s ezzel a
kuzdelem a kerekfejuek oldalara fordult.
    1643-tol 1646-ig Londonban a Westminster Abbey-ben ult ossze a
westminsteri zsinat, mely jovahagyta a Westminsteri Konfessziot, az angol,
skot es ir reformatus egyhaz szigoruan kalvinista vallasi iranyzatat. A
magukat 1638-ban Nemzeti Konventben egyesito skot presbiterianusok befolyasa
alatt allo uj valasi iranyzat szigoru kalvinista felfogasban ertelmezi a
predesztinacio [az emberi sors elore meghatarozott Isten altal] tanat. A
Konfesszio es a vele egyidejuleg jovahagyott katekizmusok alapjan az aranyos
kollegialitas elven nyugvo egyhazi szervezetet kovetelo presbiterianus
egyhaziak jelentos mertekben ervenyesithetik befolyasukat. A parlament annak
rendje egy modja szerint jovahagyja a zsinat hatarozatait, melyek Anglia,
Skocia es Irorszag szamara kozos egyhazi szervezet ialakitasat irjak elo. A
westminsteri zsinattal a 17. szazadi angol kalvinista reformacio dogmatikus
csucspontjahoz er. A hatarozatok vegrehajtasat azonban Cromwell
megakadalyozza, mert szerinte tulzottak a presbiterianusoknak adott
kedvezmenyek.
    A kiraly a kerekfejuek fokozodo gyozemeinek hatasara a skotokhoz
menekult. Karoly Skociaban a presbiterianus nemesek es egyhaziak
tamogatasaban bizott, akik onallosaguk vedelmere a Konvent-be tomorultek.
Karoly alaptalanul remenykedett abban, hogy onmaga szamara kihasznalhatja az
angol-skot valasi elentetet. Egy megvesztegetesi ugylet segitsegevel a
londoni parlamentnek sikerul meghiusitania terveit. Archibald Campbell,
Marquess of Argyll skot nemes ugyanis 1647-ben 400 ezer fontert kiadta I.
Karolyt az angol parlamentnek. A kiraly elfogasa utan vitara kerul sor a
parlamentben. Mikozben a presbiterianusok bizonyos feltetelek mellett
ragaszkodnak a kiralysaghoz, Oliver Cromwell a koztarsasag bevezetese
mellett foglal allast. Cromwell az "fuggetlenek" elen megszerezte a
hatalmat, miutan 1648. decembereben tisztogatasokat vegez a parlamentben.
Tobb mint 80 presbiterianus kepviselot uznek el es tovabbi 60 kepviselo
elmenekul. Csupan radikalis puritanok, a fuggetlenek [independents] maradnak
a parlamentben.

Sajnos a sorlimit miatt be kell fejezzem. Amint idom engedi, folytatom a
lefejezessel. :-)

< Mark >
    

UIN: 3126166