> A kapszula úgymond csapdaként ill. katalizátorként muködik.
> Ha a kapszulában hozzá hasonló kapszula jött létre - csak épp kissé 
> összegyurödve, akkor e 2. kapszulába is bejutnak építoanyagok, s 
> megint ujabb kapszula jön létre, a 3., mégjobban összegyurve. 
> Minthogy egyre tömöttebbé, zsúfoltabbá válik az eredeti kapszula 
> beltere, egyszercsak szétszakad, vagy kinyílik, s kibuggyan belole a 2. 
> sz. kapszula a beltartalmával együtt.

Ez már majdnem a Nagy Bumm elmélete.
Üdv, János

Erdekes talalmany. A hetvegen alkalmam volt kb 24 orat autozni,
ekozben kb. tizszer keresztezve kulonbozo idojarasi frontokat es
zivatarzonakat. Szep feladat volt az esoerzekelos ablaktorlonek,
meg is bukott rajta. Kulonosen a kamionok altal felcsapott zuhany
lepte meg, de az is elofordult, hogy a zapor elmultaval maradt a
legerosebb fokozat, meg a benzinkut (esotol vedett) reszere allva
is. Ezeket betudtam szofferhibanak: a felhasznalok marcsak szambeli
folenyukbol adodoan is mindig talalekonyabbak, mint a programozok.

De azon elgondolkodtam, hogyan mukodhetnek ezek az esoerzekelok? Az
ablakrol lefolyo vizet merik? Vagy az ablakra esett vizcseppeket
mutatjak ki valahogyan (pl az ablakuvel elein atbocsatott infra jel
szorodasat vizsgalva)...?

Sziasztok!

Lehet hogy lemaradtam az ötlet apropójáról, de szerintem egészen
izgalmas elgondolás. Végülis a sejtek-baktériumok is ezt csinálják, csak
épp nem belül alakul ki új kapszula, hanem a túlhízást követő
kettészakadással egyidőben regenerálódik a két félsejt egy-egy új
sejtté, majd újraindulhat a ciklus.

Jól érzem, hogy hiányzik matematikai modellből a kapszula létrejötte és
regenerálódása? Az hogyan jön ki? Vagy be a képbe.

Üdv: Endre

Zoli:

>Minthogy egyre tömöttebbé, zsúfoltabbá válik az eredeti kapszula
>beltere, egyszercsak szétszakad, vagy kinyílik, s kibuggyan belole a 2.
>sz. kapszula a beltartalmával együtt. A 2-es ezután tovább csapdázza
>a környezetében lévo építoanyagokat, s késobb o is kinyílik majd.
>Az eredeti 1. sz kapszula pedig regenerálódik, így megint
>kialakulhat benne hozzá hasonló kapszula. S így tovább.
>
>

Zoli,

>Magam elott látom, amint megvetnek miatta,
Ki, s miert ?

>Nap mint nap tapasztaljuk, hogy az anyag egy része gondolkodik. De
>nem csak hogy gondolkodik - érez is. (utóbbi végképp felfoghatatlan,
>megfoghatatlan)
>Kérdés, hogy melyek azok az anyagi komplexumok, melyek ilyesmire
>biztosan alkalmatlanok.
Elso kerdes inkabb az, mik azok az anyagi komplexumok, melyek ilyesmire
biztosan alkalmasak. Az emberi agy biztosan, ez szenvegyuletekbol all,
10exp10 korüli elemszamból, de ezek kapcsolodasa meg nincs egeszen
folderitve. Mondhatnam, alig van folderitve.
Lehet logikai rendszereket csinalni sziliciumbol is, 10exp10-nel
bonyolultabbakat is, de egyelore ezekrol nem allithatjuk, hogy ereznek, bar
ki tudja. Mindenesetre nekem meg nem szolt a szamitogepem, hogy bizonyos
programokat szivesebben futtat, meg hogy ne dobjam ki a mellette allo
Mckintosht, mert olyan jol osszemelegedtek mar...

Udv.: J.

Soha nem gondolod vegig az otleteidet!

> Tegyük fel, hogy mikro- vagy nano-kapszula némileg átjárható falán
> homozgással különféle építoelemek juthatnak be, de ki már kevésbé,
> mert az építoelemek odabent a szuk beltérben könnyen
> összetalálkozva összekapcsolódnak , s eztán méretesebb
> komplexumokként már nem férnek ki a szuk nyílásokon.
> A kapszula úgymond csapdaként ill. katalizátorként muködik.
> Ha a kapszulában hozzá hasonló kapszula jött létre - csak épp kissé
> összegyurödve, akkor e 2. kapszulába is bejutnak építoanyagok, s
1. problema: kevesen fognak bejutni. Mar az elso kapszulaban
osszeallnak: akkor pedig nem fernek be a masodikba. Azt sem konnyu
megoldani, hogy *megfeleloen* osszealljanak. Ha maguktol is
osszeallnanak, az kivul is megy (kapszula nelkul), ha meg nem, ahhoz
sok energia kell. A "szuk belter" itt nem segit: ha tul szuk, be se
megy semmi (nem akarok hasonlatot mondani), vagy csak nagy energiaval
lehet betuszkolni :-) ...akkor pedig valami ott szakadni fog :-) -
szoval, ez nem megoldas.

> megint ujabb kapszula jön létre, a 3., mégjobban összegyurve.
> Minthogy egyre tömöttebbé, zsúfoltabbá válik az eredeti kapszula
> beltere, egyszercsak szétszakad, vagy kinyílik, s kibuggyan belole a 2.
2. problema: tegyuk fel, hogy szetszakad - de nem biztos, hogy ki is
fer rajta a belso kapszula. Valoszinuleg *aktivan* ki kell lokni. Ez
olyan nagy problema, hogy pl. allatok siman bele tudnak pusztulni abba,
ha nem tudjak levedleni a regi boruket, vagy nem tudnak elobujni a
babbol (pedig ott volt par millio ev csiszolgatni a technikat - es
raadasul a levedlett bornek utana nem kell meggyogyulnia es tovabb elnie).
Szo nem volt rola, hogy a kesz kapszula falai novekedni tudnanak: akkor
viszont magatol biztos nem fog kiesni vagy elojonni egy ugyanakkora
masikbol. Azt sem konnyu megoldani, hogy idoben szakadjon szet: vagyis
akkor, amikor mar a belso kapszula teljesen kialakult (a kiszakadas
ugye a nyomastol fugg, nem attol, hogy mi van benne). Addig is: mukodni
is csak akkor tud, ha folyamatosan pont a megfelelo alapanyag van
korulotte, es soha nincs valami mas, ami bejut, nem jol all ossze, de
kimenni mar nem tud es tonkreteszi az egesz kapszulat.

> sz. kapszula a beltartalmával együtt. A 2-es ezután tovább csapdázza
> a környezetében lévo építoanyagokat, s késobb o is kinyílik majd.
> Az eredeti 1. sz kapszula pedig regenerálódik, így megint
Te ismersz szerkezetet, ami elegge szetnyilik, es aztan nagyjabol az
eredeti formaban tud regeneralodni? En nem, illetve az elolenyek tudnak
valami hasonlot (sebesules helyrehozasa), de az nagyon sokba kerul
nekik (nagy raforditassal mukodik a folyamat: nem erne meg ilyet
kesziteni. Sokkal olcsobb modszerek vannak a kapszulagyartasra). Nem
veletlen, hogy az elolenyek nem igy szaporodnak.
Ezen kivul valahonnan energia is kell (az epiteshez, a
regeneralodashoz, stb), amit szinten biztositania kell a kornyezetnek.

> kialakulhat benne hozzá hasonló kapszula. S így tovább.
Mire jo ez az egesz? Persze azon kivul, hogy veg nelkul szaporodnak a
kapszulak? Ezek eleg bonyolult szerkezetek lennenek: csak akkor erdemes
ilyet nagy munkaval letrehozni, ha valami nagyon komoly elonye van, es
raadasul iranyithato is. Mi ez az elony (ahhoz kepest, mintha mas modon
keszulnenek a kapszulak) es hogyan iranyithato a folyamat?

Az elovilagban vannak olyan megoldasok, amelyekben elofordulnak az
otleted *egyes* megoldasai - de igy, egyutt nem - es valoszinuleg
ertelme sem sok van. Ha lenne, letezne ilyen. Ami pedig letezik belole,
az nagy energiaigenyu, bonyolult folyamat - komoly, precizios
iranyitassal es hibajavitassal.

Egyszerubb lenne azt megoldani, hogy minden ilyen kapszula belsejeben
*tobb* ugyanilyen keszul - es amikor keszen vannak, szetesik az egesz
kapszula es kiszabadul mindenki. De a tobbi problema ettol meg
megmaradna...

Dolgozd ki jobban az otleteidet, es legalabb nehany alapveto
ellenorzest csinalj meg, mielott kozzeteszed!

---
Nekunk is van annyi rossz otletunk, mint barki masnak.
A kulonbseg az, hogy ezek NEM kerulnek az On asztalara!
(ceges reklam)

A multkor azzal fejeztem be, hogy vajon letezik-e a feladat eredmenyere
valamilyen szemleletes magyarazat. En az alabbit talaltam, nem tudom kinek
mennyire szemleletes, mindenesetre nem kell hozza integralni. (es ha valamit
meg tudunk oldani integralas nelkul, akkor tkp. egy eszkozt kaptunk arra,
hogy lehet elemi uton felig precizen levezetni a szogfuggvenyek derivaltjait
meg altalanos integraljait) (megj.: ha valaki ismer ilyen szemleletes
bizonyitasokat, kerem irja meg)

Fogalmazzuk at a feladatot:

Jeloljuk R-el azt az uthoszt, amit a szabadon mozgo ember tesz meg, es S-el
azt, amit a korlatozott iranyokban halado. Egy koralaku palyan kell
vegigmennunk. (ekkor minden iranyba ugyanolyan gyakorisaggal kell mennunk,
tehat ez analog az eredeti feladattal)

A kor sugara 1/2, az ut szelessege d. Mennyit kell gyalogolni pl. az a)
esetben?
Nyilvan R=pi, ha d=0. Ha csak a negy egtaj iranyaban haladhat, akkor surun
valtogatva az iranyokat, cikcakkban kell menni. De akarhogyis halad,
osszesen maximum 2(1+d)-t megy fuggolegesen, es 2(1+d)-t megy vizszintesen,
vagyis osszesen S maximuma 4(1+d). Hasonloan S minimuma 4(1-d). Ha d tart
nullahoz, akkor S=4. Ami megfelel annak, mintha a korpalyat erinto negyzet
keruleten haladna. S/R = 4/pi

Altalanosan: ha n iranyban haladhatunk, akkor S egyenlo annak az n oldalu
szabalyos sokszognek a keruletevel, melynek a beirhato kore a palya (a
cikkcakkos utvonalat "kiegyenesitve" ezt a sokszoget kapjuk). Az  n-szog egy
oldala: 2*(1/2*tan((2pi/n)/2)) = tan(pi/n). Vagyis a kerulet S=n*tan(pi/n)

S/R = n*tan(pi/n)/pi = tan(pi/n) / (pi/n).

SB