> Felado :  [Hungary]

<<Hat tulajdonkeppen specifikus informacio kialakulasa. Peldaul ha a
latokozponto
dban egy arra specifikus neuron, vagy nauroncsoport aktiv lesz, mert
felismer e
gy latvanyt. Ez jelenti azt, hogy mondjuk latod a labdat. A "labdaneuron"
vagy
"labdaneuronok! mintazata aktivitasa.
Aztan meg a megfelelo asszociaciok beindulasa is. A labda felismeresehez
hozzat
artozik mindaz, amit tudsz a labdarol. A fogalom jelentese>>>

En inkabb ugy tudom, hogy nincs specifikus neuron (latasra, hallasr), hanem
csak specifikus receptor. Ettol tovabb csak akciospotencialok vannak.
A feldolgozas idoigenyes folyamat, foleg az idegrendszerben, mert sokkal
lassubb a folyamat mint a szamitogepekben. Ha idot mersz, kiderul, hogy az
ingertol a cselekedetig mert ido, aranyos a neuronlanc vezetesi sebessegevel
, nincs ido kulonbzo feldolgozasokra.
 .
<<<normalis esetben ez is hozzatartozik. ez egy pontos verifikacioja annak,
hogy e
rzekelted a dolgot. de szerintem enelkul is van erzet.>>>

Az erzeklet is csak valamilyen fizikai, biologiaitevekenyseg  Valami kell
reagaljon az ingerre, s szerintem
reagalni csak a vegrehejtoszervek kepesek, energetikai tevekenyseguk altal.

<<eszleled, erzekeled a labdat akkor is, ha bena vagy, nem tudsz
belerugni.>>

Ha bena vagy nem erzekelsz semmit, elni is csak mesterseges lelegeztetessel
lehetseges, csak ha reszleges bena vagy, igy mar van mukodo
vegrahajtoszerved is.

<<hat ezt pontosabban kellen tudni.
mert vannak reflexek, amikhez az agy nem kell, hanem gerincben megtortenik,
ily
enkor az ingerulet nem tudatosul, szerintem ilyenkor nincs is erzet. ez egy
don
to kiserlet volna.>>

En ugy tapasztaltam, hogy totalis gerincszakadas utan nincs semmilyen
reflex. Ezt a jelenseget diagnosztizalasra is hasznaljak. Amikor
megjelennnek reflexek, mar nincs tatalis szakadas. Termeszetes, hogy lehet
erzes hiany ettol.

Szocs.



---
Xnet scaneaza automat toate mesajele impotriva virusilor folosind RAV AntiVirus
 .
Xnet automatically scans all messages for viruses using RAV AntiVirus.

Nota: RAV AntiVirus poate sa nu detecteze toti virusii noi sau toate variantele
 lor.
Va rugam sa luati in considerare ca exista un risc de fiecare data cand deschid
eti
fisiere atasate si ca MobiFon nu este responsabila pentru nici un prejudiciu ca
uzat
de virusi.

Disclaimer: RAV AntiVirus may not be able to detect all new viruses and variant
s.
Please be aware that there is a risk involved whenever opening e-mail attachmen
ts
to your computer and that MobiFon is not responsible for any damages caused by
viruses.

> Felado :  [Hungary]

<<Az agybol az inger _nem_ ter vissza. Ha erkezik valamilyen reakcio az
agybol az ingerre, az egy parancs (pl. mozgato vagy utasitas
hormontermelesre). Nincs olyan inger sem, ami "az agybol indul" es
kimegy onnan.>>>

Itt egy kicsit el kell gondolkozni, mert az inger, mint fogalom, a
szevezeten kivuli dolog. A hatasa valt ki akciospotencialt es az megy az
agyba, s ugyancsak akciospotencial formaba megy ki az agybol a "parancs", de
az is akciospotencial. Az agybol nem indul semmilyen akciospotencial, hanem
csak az agyon at megy, a vegrahajtoszervek fele, amelyeket valahol ingerek
valtottak ki. Az agy nem termel parancsokat. Egy pozitivan visszacdatolt
mechanizmus, mint barmely onmukodo mechanizmus. Valaszol egy bemeneti
ingerre.

<<Ez fura is lenne: mihez kezdene az adott szerv egy
ingerrel? A szervek nem tudnak "erezni", csak jeleket kuldeni es
parancsokat fogadni.>>

Tehat az inger, testen kivuli. Azt meg nem tudod bizonyitani, hogy a szervek
nem ereznek. Idegi kapcsolat nelkul biztos nem, de ha akciospotencial eri az
izmot, akkor az mar valaszol a parancsra, energetikai tevekenyseget indit el
(ATP), s ez mar aktiv tevekenyseg, ami lehet pontosan az erzet is.

<<Ez ilyenkor csak mellekjelenseg - a nem tokeletes gatlas miatt van. Ha
nem lenne, az sem sokat valtoztatna az almon.>>

De igen. Mozgas nelkul nincs alom, nincs gondolkodas sem, csak sokszor a
mozgasok olyan minimalisak, hogy nem esszlelhetoek, kivulrol.

<<Ami "visszakerul", az sose az erzes - mindig egy parancs az adott
szervnek. Akkor, ha van reakcio - es tobbnyire nem ugyanaz a szerv kap
parancsot, amelyik az erzest inditotta.>>>

Ami visszakerul az nem erzes, hanem kepes erzest kivaltani, meg akkor is, ha
azt parancsnak nevezzuk. Nem mindig ugyan
az a szerv kapja a parancsot, de osszefugg a kapott informacioval.

<<<A reflexek jo resze a gerincveloben keletkezik, amirol akkor szerzel
tudomast, ha a jelzes _eljut_ az agyadba is. Ha nem jut el, a reflex
akkor is mukodik.>>

Ha van reflex, akkor mar van gerincveloi kapcsolat is, ami nem zarja ki az
erzes hianyat, de lehet forditva is.



---
Xnet scaneaza automat toate mesajele impotriva virusilor folosind RAV AntiVirus
 .
Xnet automatically scans all messages for viruses using RAV AntiVirus.

Nota: RAV AntiVirus poate sa nu detecteze toti virusii noi sau toate variantele
 lor.
Va rugam sa luati in considerare ca exista un risc de fiecare data cand deschid
eti
fisiere atasate si ca MobiFon nu este responsabila pentru nici un prejudiciu ca
uzat
de virusi.

Disclaimer: RAV AntiVirus may not be able to detect all new viruses and variant
s.
Please be aware that there is a risk involved whenever opening e-mail attachmen
ts
to your computer and that MobiFon is not responsible for any damages caused by
viruses.

> Felado :  [Hungary]

>En azt mondtam, hogy az agy (egeszeben) energiafogyasztasa szinte
>semmit nem valtozik, attol fuggoen, hogy eppen mit csinalsz.
<<<Vigyazat - masok, akik merni tudnak, mast mondanak !
*MTI 2001. junius 8 :
A Journal of Gerontology cimu tudomanyos
folyoirat beszamoloja szerint ...
Szolocukor - a gondolkodas uzemanyaga
MTI - 2001.6.8.
Agymukodesunk is energiaigenyes.>>>

Sajnalom, de eltrtel a lenyegtol. Nem azt mondom, hogy az
agytevekenyseg nem energiaigenyes (lasd fennebb). A tevekenyseggel nem
valtozik az energia szukseglet, osszessegeben. Ezt nem en talaltam ki,
olvastam, a
merest, amikor oxigen fogyasztast mertek, a kulonbozo agytevekenysegektol
fuggoen, habar nem lehet kikapcsolni, hozzakapcsolodo izom tevekenysegeket
sem.

Szocs



---
Xnet scaneaza automat toate mesajele impotriva virusilor folosind RAV AntiVirus
 .
Xnet automatically scans all messages for viruses using RAV AntiVirus.

Nota: RAV AntiVirus poate sa nu detecteze toti virusii noi sau toate variantele
 lor.
Va rugam sa luati in considerare ca exista un risc de fiecare data cand deschid
eti
fisiere atasate si ca MobiFon nu este responsabila pentru nici un prejudiciu ca
uzat
de virusi.

Disclaimer: RAV AntiVirus may not be able to detect all new viruses and variant
s.
Please be aware that there is a risk involved whenever opening e-mail attachmen
ts
to your computer and that MobiFon is not responsible for any damages caused by
viruses.

Udv,
Nem hinnem, hogy hatizsak ernyot kene alkalmazni egy utasgepen es az ajton
keresztul ugraltatni az utasokat. Viszont az ulesekbe (esetleg sorokba) is
lehetne epiteni egyet-egyet es ezt viszont megfelelo technikaval
automatikusan kiszabaditani - a bekotott utasokkal egyutt - mint a
katapultokban. Ugyan dragabb lenne, de nagyban novelne az utasok bizalmat.
Persze csak adott magassag alatt ( ha zuhan a gep akkor azt ugyis eleri a
gep) es folott lehetne hasznalni. A Challenger katasztorfaja utan is ajtot
es ejtoernyot szereltek az urrepulogepek kabinjara (legalabb is szo volt
rola...), pedig annal a sebessegnel es uzemanyagmennyisegnel nem nagyon
hiszem hogy sokat segithetne...
Szoval lehetne vonzani az utasokat egy kis plussz biztonsagerzettel.
Sajnos meg a pilotafulke ajtajanak a bezarasat sem tudjak elerni...

Kedves Endre,
Nekem ugy tunik a birodalom hazavag cimu mubol vett idezeted szerintem sem
egeszeben sem reszleteiben nem alkalmazhato (itt). Ezt remelem nem nagyon
kell igazolnom, bar tettem ra egy utalast azzal hogy onellentmondas
talalhato benne (az elet szo hetkoznapi ertelemben vett hasznalataval sem
egyezik meg). Ez egy mualkotas (hit, mese) eseten megbocsathato, de
tudomanyosan semmikepp.

Visszaterve a kerdesedre:
Dawkins nehany konyveben lehet talalni definiciot arra mi az hogy elo:
// Persze attol fugg milyen szempontbol erdekel a dolog (Mindennapi
ertelemben? Vallasi ertelemben?)//
Bonyolultsag, anyagcsere - stabilitas, reprodukcio. Amennyiben ezekkel
egyutt nem rendelkezik a dolog, akkor legyen az nagyon bonyolult (urhajo),
folytasson komoly anyagcseret, legyen hosszu ideig stabil, vagy szaporodjon,
terjedjen (D. a prerituzet hozta peldanak) nem tekintjuk elonek (remelem te
sem). - mellesleg a tudomany korabbi szamaiban volt errol szo -
Nem reszletezem, mert meg a vegen elrontom valahol. Olvasd eredetiben, ott
mellekelve van a bizonyitas, indoklas is (marha ilyenre egy definicional
szukseg lenne).
Szoval a elegge onkenyes dolog, de ha mar megtettuk (akar mindennapi
ertelemben is) ahhoz ragaszkodni kell es nem lehet kiterjeszteni barmire
indoklas nelkul.
A fold bolygo eseten felvetettek, hogy eloleny (Gaya hipotezis), hiszen a
rajta levo okoszisztema komoly anyagcseret folytat, egyedfejlodese van,
hosszu ideig stabil, bonyolult, de altalanos erv ellene az, hogy nem tudunk
a szaporodasarol... Az urutazasok sem fejlodnek a megfelelo utemben, pedig
eppen az emberiseg lehetne a Gaya szaporito szerve :-).
(Remelem azert nincs harag!)
Laci
PS. Regen en is olvastam Egely-t, de miota rajottem, hogy nem csak
gombvillamban hisz (4 dimenzios torusz :-o), hanem szinte barmilyen
koklersegben, az a meggyozodesem alakult ki, hogy nem lehet komolyan venni.
Aki mindenrol valami uj dolgot allit, hisz, elhisz, terjeszt, ott valami
komoly baj lehet... (Meg a vallasok eseten is megkovetelnek valamilyen
kovetkezetesseget- lasd szentte avatas menete stb.) Raadasul nem lattam
semmilyen modszert, szamitast, bizonyitas amit nyujtott volna (mind titkos,
'szabadalmazas alatt van', vagy eppen dolgoznak rajta).

Újság >> TUDOMANY >> 2053. szám >> 15. hozzászólás


>Felado: [Hungary]
Re: Re: Inga Válasz erre | 2002-12-30 12:13:32+01
<<<A kiserleti berendezesek altalaban ugy keszulnek, hogy _lehetoleg_ egy
dolgot merjenek - ezzel szemben ez az inga hihetetlenul sok dologra
reagal _egyszerre_, raadasul ezek jo reszet nem is ismerjuk. Emiatt eleg
nehez ertekelni, hogy most eppen mit mutat?>>>
Tokeletesen igaz. Evek soran kiderul, hogy tobb tenyezo is kozrejatszik a
titokzatossagban. Egy gondom van, espedig az, hogy maga a hely adott, es
most mar elegge koltseges mulatsag, mindemelett idoigenyes lenne a
koltozkodes.
<<<Mire jo igy ez a kiserlet? >>>
 Annyit azonban mar elertem evek soran, hogy el tudom valasztani a
jelensegeket.
 Mi is a kiserlet lenyege? Barmely test iletve tomeg nyugalmi allapotanak
alando megfigyelese eddig figyelmenkivul hagyott jelensegeket hoznak
felszinre, melyek egy-egy lepessel kozelebb visznek bennunket a
gravitacio valos mukodesehez.
 Dezso kiserletei is hihetetlennek tunnek. Miert? Mert nem minden
jelenseget tudunk egyenletekbe zarni, vagy a rendszer mukodik maskep?
Hiszen a kiserletek eredmenyeben senki sem ketelkedik.
 Akar a Dezso ingajat figyelnem alando jelleggel, hasonlo eredmenyre
jutnek, mint az en ingammal, az pedig hogy mit iletve miket mer az inga a
'zajokat' kiszurve, az ileto hely kivalasztasatol is fugg.
   Udv. Csaba.
Engem inkabb egy masik kiserletre emlekeztet
(Radiotechnika?), amelyben egyszeru elemekbol (egy dioda vagy
tranzisztor es nehany passziv elem) osszeraktak egy valodi kaoszon
alapulo generatort. A kimenete eppen olyan szeszelyes volt, mint eze az
ingae.>>>

Felado: [Hungary]
Re: Ingak Válasz erre | 2002-12-31 17:33:43+01
 Újság >> TUDOMANY >> 2054. szám >> 14. hozzászólás
>>folyamat mukodhet. Ez valami hasonlokep is leirhato, pl amig ket
>>'abszolut' tomeg, tegyuk fel feketelyuk tavolrol hozzank kepest egymas
>>melett esik, a gravitacios tere osszeadodik. Ha a ket tomeg elfedi
>>egymast, csak az egyik tomegnek erezzuk a gr. eroteret.
>Ez nem igaz. Ha igy lenne, csak a foldfelszin egy kis darabjanak a
>vonzasat erezhetned, a tobbit ez learnyekolna.
 Ne essunk tevedesbe. A Fold tomege messze elter az 'abszolut' tomeg
fogalmatol. Szinte nagyszemu drotkeritesnek tekinthetjuk, mig a neutron
csillagok is csak lisztszitalo drothalo, a neutrinok is nagyreszben
athaladnak tomegukon, nembeszelve a gravitacios hatasokrol.
>Ha tavolodsz a Foldtol,
 Tehat a Foldtomeget semikep sem vehetjuk elo peldanak.
>...egyre erosebb lenne a vonzas.
 Vonzast nem allitanek, hiszen a gravitacios hatasok sugarhatasuak. Ha a
gombalaku tomeget a felszinen egysegesnek veszem, a feluleti 'g'
'egyenes' aranyban csokken tavolodva a tomegtol az egysegnyi felulet
csokkenesevel. Miert???
 Ezt matematikailag is igazolom.
   Udv. Csaba.

 Ez mar -
pl. aszimmetrikus kornyezetben - egy hegycsucson vagy egy magasabb
hazteton eszreveheto lenne! A Fold melyen pedig mar nehany meteren belul
sulytalansag lenne.
Emiatt a tovabbi gondolataid is mind megalapozatlanok...

Felado:Piriti Janos
Re: Inga Válasz erre | 2002-12-31 13:53:55+01
>> Ha a ket tomeg elfedi
>> egymast, csak az egyik tomegnek erezzuk a gr. eroteret.

>Ezt sajnos minden napfogyatkozasnal eszre kene venni.

 Ahogy az elob emlitettem, nem 'abszolut tomegekkel van dolgunk. Reszben
pedig az elfedesi hatas, 'arnyekolas' kimerheto.
  Udv. Csaba.

Felado: [Hungary]
Re: Energiaszint, vagy bioaram? Válasz erre | 2002-12-31 17:33:52+01 Az
>Egely-kerek viszont ugy nez ki, CSAK a hotermeleseddel fugg ossze!
 Amihez nem ertek iletve tartomanyok, ahol nem vagyok jartas nem tudok
hatarozott velemenyt alkotni, megsem mernem a kezem a tuzbe dugni allitva
hogy csak a hohatas okolhato.
 A kiserlet elvegezheto: Fuggesszunk egy hosszu szalra egy 50 kg-os
olomtomeget.
 Vegyunk egy vekony muanyagcsovet, eleg ha kezunkel megdorzsoljuk, maris
kepes elmozditani, lengesbehozni a kiserleti ingat.
 Az elmozditas nem fog menni uvegburokban.
 A kolcsonhatasok nem gravitaciosak!!! De nem is hohatason alapszik.
   Udv. Csaba.

En tunodtem:
>>Na csak azert, mert tuske es nemtuske kozott
>>energiaaramlas es igy megcsapolas is lehetseges.

Erre Starters irta:
>Igen, de ugyanez visszafele is megy (a "kicsatolo" keszuleked
>ugyanilyen tuskeket produkal), igy atlagban nem lehet energiat kivenni.
>Ha egyeniranyitani akarod, akkor pedig az egyeniranyito is okoz ilyen
>tuskeket: ugy sem mukodik.

Koszi a valaszt. Kozben mas magyarazatot is kiotlottem:
ha a forgovektorok amlitudo eloszlasa valoban Gauss alaku,
akkor egyaltalan nem is lesz tuskenk,
hiaba van nemnulla valoszinusege a nagy amlitudoknak is.
A kozepmezony annyira nagy sullyal szerepel a pillanatnyi
eredo vektor kialakitasaban, hogy hiaba van par nagy
amplitudoju vektorunk, nem tud ervenyesulni.

Ha nemnulla valoszinuseggel lenne'nek tuskek a zajban,
peldaul fel voltos tuskek is, mert miert ne, akkor bizony
diodaval egyeniranyithato lenne, mert a dioda tuloldalan
hiaba jelennek meg tuskek, nem nyit ki, vagy ha
a tuske negativ volt, akkor ugyan kinyit, de az csak jo.
Ket tuske meg mar csak nem keletkezik egyszerre
a ket oldalt.
Vagy tevedne'k, es megis leteznek p>0 valoszinuseggel
voltos (eredo)impluzusok is? Ha me'gis igen, akkor tenyleg
nem ertem, miert ne lehetne gyors diodaval egyeniranyitani.
Szerintem nem leteznek.

Ez a piszok zaj nagyon nyeresre all. :-((((

Masik kerdes: tartalyba zart folyadek vagy gaz
egesz veletlenul nem akar aramolni ossze-vissza
magatol? Ido utan tenyleg mozdulatlan lesz?
Semmi Brown mozgas vagy micsoda?
Ha nem, akkor esetleg...
na ki talalja ki mire gondolok? :-))

BM

sziasztok,
kaptam nehany valaszt maganban is. elorebocsatom, hogy persze ha egyszernincs e
jtoernyo a gepeken, akkor az nem veletlenul van igy, biztos lehet rveket felhoz
ni mellette.

a kovetkezo tipusu ervek voltak:
- draga, nagy helyet foglal el
- nem sokat novel a biztonsagon, nem sok embert ment meg


ugyanakkor a masik oldalrol azt mondhatjuk, hogy
- a biztonsag eleg nagy prioritasu, foleg a repulogepeknel, mert az emberek amu
gy is felnek, es ezert legalabbis volna egy jo nagy utazokozonseg, aki megfizet
ne szerintem a dolgot
- masreszrol pedig nem a tenyleges biztonsag a donto, hanem a biztonsagerzet. a
z utasok nem gondolnak bele, hogy vajon egy veszhelyzetben tenylegesen mi torte
nik, nekik megnyugtato az, ha van ejtoernyo.
- harmadreszt pedig nehany emberelet is szamit
- vegul a tulnyomas biztos megoldhato valahogy

ha megnezunk mas biztonsagi eszkozoket, azok is sokszor dragak, es nem is olyan
 egyertelmu a hasznalhatosaguk. a lenyeg, hogy fel van szerelkezve a kozlekedes
i eszkoz vele.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

Endre:

>:) Nem ilyen tudomanyos melysegekben ertettem a > utani
>reszt. :) Ugy ertettem, hogy igy van holnap, van
>ertelme a holnapnak etc, mig "Enelkul csak" annak
>tudata van, hogy elobb-utobb meghalok. Ha nem tudok
>ujat alkotni, de legalabb is nincsen meg bennem a
>szandek, az indittatas erre, az en szemelyisegemben ez
>kb.  analog az elet ertelmenek megszunesevel. Mondjuk
>igy.
ennek az eszmefuttatasnak tenyleg az a problemaja, hogy nem tudomanyos, sot tel
jesen szubjektiv. az, hogy neked ez igy van az egy dolgo, senki nem vitatja. vi
soznt nem erv semmi mellett vagy ellen.
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

Zoli,

> Talan a lakasgondok is enyhulnek, ha a fejlesztok virtualis
> lakasokat is kinalnak, melyek ugyancsak trukkos mukodesu
> kabinok lesznek.
Epp tegnap hallottam egy effele jovokeprol: 8 milliard ember vegetal
szojaliszten es vitamintablettakon, mert mar semmit sem erdemes gyartani,
mindent potol a virtualis valosag. Ja, es csajozas-pasizas sincs....

> Amit meg nem sikerult megtudnom gyerekkorom ota, az a kovetkezo
> rejtely: A vasuti gyalogos feluljarok alatt a sineket megduplazzak.
> Mi az oka ennek ?  (Vasutasokat is kerdeztem mar, de megrokonyodnek,
> es csunyan neznek, mert nem tudjak a magyarazatat.)
A dupla sin sokkal jobban vezeti a kereket, nehezebben siklik ki a vonat.
A kisiklas a feluljaronal sokkal veszelyesebb, mint mashol, tobb kar
keletkezik.

J.

Dezso,

Az elgondolasod tokeletes egy elektronra. Ezuttal meg elojelhiba sincs
benne.

> omanyba esik. (A ket egyenletbol ez pontosan kiszamithato!) Ha nagyon sok
ilyen
>  elektron ingat egymas melle helyezek, akkor elvileg megkaphato az egy
tonnas f
> onalinga is, mely minden energia beadasa nelkul a mm-es tartomanyban fog
lengen
> i (orokmozgo).
Es hogyan veszed ra az elektronokat, hogy ugyanabban a fazisban lengjenek?

A problema ugyanaz (informatikai problema) mint a maxwell demonjaval.
A ket reszre osztott doboz kozotti csapoajto mukodtetesevel
energiabefektetes nelkul lehet(ne) futeni a doboz egyik felet.

Janos

Endre,

> > > Igen es ennek a gumikotel latja karat, karosodoni fog, egyre romlik az
> > allapota
> > >  es a hatekonysaga. Igy vettuk ki belole az energiat.
> > Jaj. Jajjjaj. Jajjjajaj.
> Bovebben, mas megfogalmazasban? :)
Jaj. Jajjjaj. Jajjjajaj, Jaj. Jajjjaj. JajjjajajJaj. Jajjjaj. JajjjajajJaj.
Jajjjaj. Jajjjajaj.
 ...bar nem szeretek szoszatyar lenni. :-)



> Egyeniranyithato a hinta tengelyen jelentkezo forgatonyomatek? Igen.
Folosleges egyeniranyitani. A halozatban is valtakozofeszultseg van.
A gravitacio nem azert nem ad le plusz energiat, mert a hinta mozgasa
periodikus.

> valtozo iranyu munka
> abszoluterteket vettuk es a gravitacio altal vegzet munka permanensen
> pozitivva
>  valt.
I: Jaj :I
 ...remelem ismered a kottairasban az ismetlojelet.
A munka nem vektormennyiseg. Ha az elojelere gondolsz, akkor az megegyezes
kerdese, altalaban a rendszertol kapott munkat szoktuk pozitivnak tekinteni,
a rendszerbe betaplalt munkat negativnak. Ha mindent osszeadsz, akkor igy
nulla fog kijonni. persze a surlodast es legellenallast is figyelembe kell
venni.


> > Reszint nem jar jobban a foldi gyerek, reszint meg milyen keplet
szerint?
> Nemtom. De van mas tenyezo a kepletben? Tomeg, gravitacio, meg allandok
amik
> ug
> ye allandoak.
En meg tom.
Pld. a tomeg nincs benne ha gravitacios terrel hintaztatunk (mindegy, hogy
forgatassal keltjuk a teret az urhajon, vagy a fold tomegevel), de benne
lesz a tomeg, ha a gumikotellel keltjuk a visszaterito erot akar a
vilagurben, akar egy foldi jegtabla feluleten a gravitaciora meroleges
sikban. Mert tetszik, nem tetszik: ketdimenzioban a foldunk feluleten is
sulytalansag van.


> > > mondani, a gravitacio lengette, a motor csak fenntartotta a lenges
> > maximumat.
> > Igy van.
> Akkor most min vitatkozunk. Egy lenges fenntartasahoz kevesebb energia
kell,
> mi
> nt a lenges
> latszatanak fenntartasahoz. A kimeno teljesitmeny viszont ugyanaz, a
> kulonbsege
> t tehat
> kicsatolhatjuk. Vagy nem? Hova kerul akkor a kulonbseg?
A rendszerben allandosult allapotban a motor altal betaplalt 600 mW
folyamatosan hove alakul (legellenallas, surlodas).
Kozben oriasi helyzeti energiak es mozgasi energiak alakulnak egymasba
folyton-folyvast. De ez nem csatolhato ki, mert akkor a lenges leall.


> > Azt az amplitudot, ahol a mechanikai vesztesegek egyenlove valtak a
motor
> > teljesitmenyevel, illetve a motor altal adott lokdoses frekvenciaja
> > elcsuszik az inga sajatfrekijetol.
> Nem. Mashogy gondoltad el a szerkezet mukodeset. Eppenhogy megegyezik a
> frekven
> cia, ezert tudja
> fenntartani a lengest.
En jol gondolom, csak te nem tudod, hogy az inga sajatfrekvenciaja nagy
kiteresek eseten fugg a kiteres nagysagatol.
Ezert nem tudtok nagy amplitudot elerni azzal a tomegetekkel, mert nem
tudtok utanamenni a gerjesztes frekvenciajaval.

> > Ha gondolod, pontosan kiszamitom neked hogy energetikailag mi
> > tortenik. Add meg az inga hosszat, tomeget, es azt, hogy mennyi ideig
leng
> a
> > motor kikapcsolasa utan.
> Koszonom, kerni akartam. Megprobalom elerni az illetot es lemerni a kert
> adatok
> at. Addig is
> megadnad a kepleteket?
f= 1/2pi negyzetgyok(g/l)
kis kiteresek eseten.

> Kerdeses: Gondolom a teljes hintaszerkezet sulya kell.
A lengo tomeg kell.

 >Illetve mi szamit a
> leng
> es vegenek, hiszen
> idealis esetben a lenges vegtelen ideig tart, csak mechanikai
vesztesegeket
> es
> sajatossagok miatt
> all meg.
Pont ezert tudok belole sokmindent kiszamitani.
Mert nem idealis a hintad, ezert lesz egy pont, amikor megall.
Nezzed nagyitoval, fogod latni, amikor megall.
Esetleg a kezdeti kilenges szoget is megadhatod, akkor meg pontosabb leszek.

>Tehat a valos fizikai megallasig merjem az idot,
Addig.

> "nagyon
>  lelassul" a
> lenges?
A lenges nem lassul le. Csak az amplitudo lesz egyre kisebb. Sot, ha jol
sejtem egy picit a lenges frekvenciaja no, ahogy az amplitudo csokken.

> > > 3. Ha feleakkora a gravitacio, felezodik a lenges frekvenciaja,
> > Nem egeszen.
> > A frekvencia gravitacio negyzetgyokevel aranyos (megintcsak kozepiskolas
> > fizika), igy a negyedakkora gravitaciohoz tartozik a feleakkora
> frekvencia.
> Reszletkerdes, eletem soran nem tudomanyos teruleten tevekenykedem, az
> eltelt e
> vek alatt megkoptak
> a reszletek,
Ennekem viszont nem koptak meg a reszletek. Amikben tudvalevoleg az ordog
lakozik.

> teves. A
>  dinamon jelentkezo
> pluszteljesitmeny, a kijelzok altal mutatott ertekek viszont nem lehetnek
> teves
> ek.
Hat az attol fugg.
A villamos meresekkel nagyon kell vigyazni, mert a muszerek nem mindig
tudjak azt mutatni, ami van.
Pld. a valtakozofeszultsegu voltmerod a konnektorban 240 voltot mutat. pedig
minketten tudjuk, hogy ott egy szinuszos feszultseg van, ami hol nulla, hol
meg 300 voltnal is nagyobb.
Lehet peldaul sorbakotni egy tekercset, egy kondenzatort meg egy
ellenallast. Ha megfelelo ertekeket valasztasz, es az egeszet bedugod a
konnektorba, akkor lehet olyan eset, hogy a tekercsen is 240 voltot mersz, a
kondenzatoron is 240 voltot mersz, meg az ellenallason is 240 voltot mersz.
Mivel ezek sorba vannak kotve, ugye a feszultseget ossze kell adni, az 720
volt. Ha megmered, akkor a kapcsokon megis csak 240 volt van.


> Nem a lexikalis pontossag a lenyeg, hanem a gondolkodas kepessege es a
> kreativi
> tas.
Hogyne, de azert vannak hatarok. Ha a kreativitas nyilvanvalo tevedesekre
epul, akkor az nem tudomany es technika.
Es ertelme sincs.

Janos

Sziasztok!

zoli:
> Amit meg nem sikerult megtudnom gyerekkorom ota, az a kovetkezo
> rejtely: A vasuti gyalogos feluljarok alatt a sineket megduplazzak.
> Mi az oka ennek ?  (Vasutasokat is kerdeztem mar, de megrokonyodnek,
> es csunyan neznek, mert nem tudjak a magyarazatat.)

Csak tippelek:
Korabban normal vasuti atjaro lehetett ott, ahol viszont szokas egy
masodik, melle fektetett sinnel az athalado forgalomnak simabba tenni
az utat. Uj letesites eseten meg gondolhatnak arra, hogy baleset, haboru
okan megsemmisul a feluljaro, es normal atjarova kell alakitani.

A vonatnak is segit talan a melle fektetett sin, mert a kisiklas valik
nehezebbe, mert mind a ket oldalon a peremnek at kell lepnie egy sinen,
es a kisiklasi valoszinuseg szerintem nagyobb az atjarok eseten, a sinekre
kerulo targyak miatt.


Udv.:
Joco

Kedves Starters!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: Re: tudomany <-> vallas - #2043 ( 121 sor )
> Idopont: Thu Dec 26 11:43:23 CET 2002 TUDOMANY #2049

> >akademikusokkal sem oldottad meg a problemat: vezeto tudosok vitatkoznak
> >egymassal. (Pl. Hawking-Penrose. Vagy Einstein kontr 'Koppenhaga' -- epp
> itt
> De nem az egesz alapjain, hanem csak az uj felfedezeseken.

Ismet egy parhuzam a teologiaval! :-)


> Arany egy volt, a Biblia pedig egy tobb ezer ev irasaibol
> osszevalogatott szoveggyujtemeny - ezert irtam, hogy minden lehetseges
> irasra utalni kellene.

A magyar kolteszet is eppugy hosszabb ido termese, ez nem lehet
erv. Mar mondtam, hogy alkalmazd csak szepen kovetelesed a
tudomanyra, es majd utana lehet rola vitatkozni. Amig a tudomany
nem vallalja fel, hogy az osszes altudomanyos irast osszegyujtse,
es minden lehetseges irasra utaljon, addig teljesen alaptalan es
jogtalan koveteles, hogy az egyhaz az eretnekek irasait orizgesse,
utaljon ra, stb...


> Sajnos, ha ket kijelentes ellentetben van, akkor az gond, a lenyegtol
> fuggetlenul.

Sajnos, ha ket kijelentes felreertes szerinti ertelmezese
ellentmond egymasnak, akkor nem a kijelentesekkel van gond, hanem
az ertelmezovel... Bizony, ha a lenyeget kihagyod, akkor semmi
alapod ellentmondast kialtani, igy nagyon is lenyegbevago kerdes,
hogy csak feluletesen, vagy tenylegesen ismersz valamit...


> >tortenne is csoda, akkor sem fogadhatjuk el annak csoda voltat. Nos, hat ez
> >az objektiv valosagnak valo nyilt es szandekos hatat forditas!
> Sajnos viszonylag konnyu hiheto "csodat" gyartani - mar az okori
> Egyiptomban is foglalkoztak ilyennel. Ezert en is azt mondom, hogy csak
> olyan csodat fogadok el, amirol egyertelmu, hogy nem emberkez muve.

Valld meg oszinten: lehetseges Szamodra olyan helyzet, amikor
bevallanad, hogy 'egyertelmu', hogy nem emberkez muve valami?
Egyaltalan mit jelent ez a kiteteled?


> >ellentmondasnak lattak, aztan kesobb egy uj tudomanyos ismeret
> >megvilagitotta, hogy szo sincs rola, csupan ismeretunk volt hianyos.
> Konkretumok?

Nem biztos, hogy a legjobb pelda, de azert a jelenseget
demonstralja: a Betesda-tavi gyogyitas (Janos 5.) kapcsan pl. volt
olyan allapot, amikor ugy gondoltak, hogy teves a leiras, leven
nem volt annak idejen olyan furdo, amely otszogletu lett volna,
hogy 5 oszlopcsarnoka lehessen. Aztan kiastak egy furdot, amely ha
nem is otszogletu volt, de az addig ismert elrendezesekkel szemben
valoban 5 oszlopcsarnoka volt.


> Ezekrol senki nem modja, hogy "AZ" igazsag - viszont a jelenlegi legjobb
> elmeletek.

Attol, hogy pl. a 'jelenlegi legjobb elmelet' csomagjaba burkolva,
azert megiscsak minduntalan ugy kerul elo egy-egy az elmeletekre
alapozott kijelentes, hogy bizony ez az igazsag. Ha netan arra
akarnal utalni, hogy ettol a megfogalmazastol meg a hatterben
azert tudjuk, hogy csak a 'jelenlegi legjobb elmelet' ertendo
alatta, akkor viszont legyunk igazsagosak, es az egyhaz
tanitasatol se vitassuk el azt, hogy egyes kerdesekben a
'jelenlegi legjobb tudasa-elmelete' alapjan szolni. Emellett
termeszetesen vannak olyan kijelentesek is, amelyek viszont
valoban azzal az igennyel lepnek fel, hogy 'ez az igazsag' --
csakhogy ugyanez a tudomanyban is eppigy megvan. Pl. egy
kiserletben tapasztaltakat tenynek tekint na tudos -- semmiben sem
kulonbozik ez attol, hogy pl. amit a tanitvanyok sajat szemukkel
tapasztaltak, azt ugy adjak tovabb, hogy 'ez az igazsag'.


> Epp ott nyitottam ki: Lukacs 21, 25-33 A vilag vege.

Attol tartok, ez a tema, mivel hermeneutikai-exegetikai jellegu
voltabol kifolyolag vegkepp messze all a termeszettudomanytol, mar
valoban olyan, amelyet a moderatorok nem viselnek e listan.
Emellett minden bizonnyal terjedelmesebb is annal, hogy 200 sorba
suritheto legyen... Ha komolyan erdekel a kerdes, ill. a ra adott
feleletem, akkor tedd fel a HIX Filozofian, es ott keszseggel
allok rendelkezesedre.


> >Ha Te meg arra sem veszed a faradsagot, hogy 2 oldalt elolvass, en minek
> MELYIK 2 oldalt???

Elozo levelemben irtam: a Biblia elso ket fejezetet a teremtesrol.


> >erolkodjek, es idezzek egy szuk sorlimitbol aldozva?
> Te ismered a Bibliat, pontositanod kellett volna pontatlan idezetemet. A
> leveledbol ugy latszott, mintha ilyen nem is lenne a Bibliaban.

Ne haragudj mar, de ha ellentetes velemenyen vagyunk egy
kerdesben, akkor ne tolem vard, hogy 'pontositsam' idezetedet. Ha
egyszer szerintem nem talalhato olyan vonas, amit Te nagy
altalanossagban felvetettel, akkor nekem eleg altalanossagban
tagadni. Ha pontosabb valaszt varsz, akkor bizony ahhoz pontosabb
kerdest illik megfogalmazni... A moge pedig vegkepp visszas bujni,
hogy nem ismered a Bibliat, es ezert pontositsalak -- mert akkor
min is vitatkozunk egyaltalan, ha meg tisztaban sem vagy azzal,
mit allitasz? Ez nagyon tudomanytalan hozzaallas...


> >> "Legyen vilagossag!" - vilagos es szemletes kep
> >Gondolod? Nagy tevedes! Konyvtarnyi anyag van tele ennek ertelmezesevel.
> Ez itt mellekes - a kep maga igen szemletes es nagyon sokaig senki eszre
> sem vette ezt a "kis" hibat.

Ez itt mellekes. Nem a szemleletessegtol fugg, mennyire vilagos
egy kep. Ha valoban vilagos volna, akkor nem probalna konyvtarnyi
irodalom ertelmezni, mit is jelent ez a vilagos kep...


> jobb ertelmezest hallottam: a "legyen vilagossag" a fiatal Fold volt,
> vastag felhotakaroval. Joval kesobb kezdett latszani a Nap es a
> csillagok. Mondom, magyarazni barmit lehet...

Ez is egy lehetoseg -- csakhogy ezzel is epp Magadat cafolod, hogy
olyan egyszeru volna ertelmezni...


> Azert ezernehanyszaz evig elegge szo szerint _kellett_ venni a Bibliat
> annak, aki hosszu eletet szeretett volna itt, a Foldon...

Ez most Szamodra erv?!?


> , amit >teremtett, jo, azaz celjanak megfelelo: olyan, amilyennek tervezte.
> Az lehet, de akkor istennel van gond, mert neki tokeletesnek tunik az,
> ami nekunk nem.
> Egy tokeletes vilag MINDEN LENYENEK tokeletes.

Bizonyitas?! Mar miert kellene ennek igy lennie? Az, hogy Te igy
gondolod, egy dolog -- attol meg nem lesz valoban igy is. Mint
fent irtam: a teremtett vilag jo, azaz celjanak megfelelo, olyan,
amilyennek Isten tervezte. Az mar az ember hibaja, hogy a bunnel
mive tette a vilagot. Ugyanakkor ettol meg a szabad akarat is
celjainak megfelel, tehat a teremtes maga meg a buneset utan sem
ertekelodik at. A gond termeszetesen e temaban is az, hogy a
lenyeg nelkul akarsz reszletkerdeseket targyalni. A vegtelen nem
irhato le veges fogalmakkal, utobbi csupan annyit tud biztositani,
hogy mindenkepp ellentmondashoz juss. Mert hatalmas nagy kulonbseg
van egy tetszolegesen nagynak megvalasztott szam, es az ezekbol
elvonatkoztatott vegtelen kozott...


> Pedig a vegtelennel egyutt eppenhogy konnyebb definialni:
> - igazsagos: mindig betartja a sajat (isteni) torvenyeit (es ezeket ugye
> mi is ismerjuk, mert benne vannak a vallasban)... megbocsato: minden
> bunt megbocsat.
> - josagos: SENKIT nem hoz meg kellemetlen helyzetbe sem... hatalmas:
> ellenorzese alatt van MINDEN helyzet.

Ez bizony egyaltalan nem a 'vegtelenul igazsagos-megbocsato-
josagos-hatalmas' fogalma, hanem a Te emberi, veges fogalmaid...


> >viszont lehetetlen szo szerint erteni: Ha nem tudod, hogyan is lep ki az
> >elektron az atombol, akkor hogyan erted szo szerint, hogy kilep?!?
> Nem szemleltetheto, de termeszetesen pontosan lehet szamolni vele.

Miota azonos a 'pontosan lehet szamolni vele' a szo szerint
vehetoseggel?


> "kilep" viszont egy korulbeluli fogalom: egy olyan allapot, amelyben az
> elektron az atomtol mar elegendo tavolsagban van a megkulonbozteteshez
> es magatol mar nem ter vissza az atomba.

Tehat ismet cafoltad magad: ez bizony ko kemeny ertelmezes mar,
szo nincs szo szerintisegrol!


Salom-Eirene-Pax, Udv: Tommyca

Sziasztok!

BM irta:

: Eredetileg arra gondoltam, hogy azonos fazisban inditok
: egy 1,00*f es egy 1,01*f frekiju hullamot.
: Osszesen par periodust csak.
: A vevo ezek egymashoz viszonyitott fazisabol szamolna'
: az ado tavolsagat. Ezt a gondolatot egeszitettem
: ki sok osszetevos jatekra, azaz impulzusra.
: Mar csak a CDMA miatt is, lasd lejebb.

Elvileg lehetseges.

: > Radiokommunikacional mar ma is meg tudja allapitani a vevo,
: > hogy milyen messze van az ado (ill. a releallomas).
: > GSM 900-nal pl. 550 meteres felbontassal.
: Kivancsi lenne'k hogyan teszi. Ugye nem idomeressel?

De igen.

: Mert en kifejezetten _nem_ idomeressel szeretne'm megoldani.
: Az idomereses modszer elfogadhatatlan mennyisegu
: adatforgalmat jelentene az atjatszo tornyok nelkuli halozatban.

A beerkezo jel valosideju Fourier-analizise viszont elfogadhatatlan
mennyisegu elektronikat igenyel.

: De: a CDMA un. chipekkel nem kapcsolgathatok RF
: oszcillatort, mert akkor a vevo helyen egyaltalan nem linearisan
: fognak a osszeadodni, hanem amilyen fazisban az RF jelek
: erkeznek. Ezert is gondoltam impulzusokat ("RF fotonokat")
: kuldozgetni.

CDMA-nak ket alvaltozata van "mezei" kommunikaciohoz rendszeresitve:
1) direct sequence, 2) frequency hopping. Tovabba meg szoktak
kulonboztetni koherens es nem koherens demodulatort. Ez utobbi azt
jelenti, hogy a demodulaciohoz kell-e fazisinformacio (koherens) vagy nem.
Direct sequence-nel az adatbiteket XOR-olod egy sokkal nagyobb
bitsebessegu pszeudorandom bitsorozattal es a vegeredmennyel
fazismodulalod a vivot. Ebbol kifolyolag ilyet csak koherensen lehet
demodulalni.

Frequency hoppingnal sok vivofrekvenciad van, ami kozul mindig csak az
egyik aktiv. Az a'lveletlengenerator pedig azt valasztja ki, hogy eppen
melyik vivo aktiv. Ez csak a vivo, amit meg modulalni kell. A vivot aztan
tetszoleges modulacioval modulalhatod, elterjedt peldaul a negyerteku
digitalis frekvenciamodulacio (4-FSK). Ezt lehet koherensen es nem
koherensen is demodulalni (utobbi esetben 3 dB-lel kisebb a jel-zaj
viszony).

A vivofrekvenciak valtasakor elvileg ugrik a fazis is, ami a spektrumnak
nem tesz tul jot (szelessavu zaj), ezert itt lehet olyan trukkoket
elkovetni, hogy folyamatosan valtoztatjuk a fazist, mikozben beall az ado
az uj vivofrekvenciara. Akarhogy is oldod meg, gyakorlatilag arra megy ki
a jatek, hogy egy kulso kvarc frekvenciajat felszorzod egy PLL-ben
valamennyivel a vivofrekvencia eloallitasahoz. A vivofrekvencia valtasa
pedig a szorzasi tenyezo valtoztatasaval tortenik.

Udv,
marky

Sziasztok!

Megj.: arra az esetre, ha nem lenne jo a fejlec: marky vagyok, csak lehalt a co
ttbusi halozat, igy
a www.hix.hu webes feluleten keresztul irok.


Math irta:

: Namost vegyunk egy analog szorzot. Eleve nehez 1%
: pontossagot analog eszko beme
: neten elerni. De ha megis sikerul, akkor meg az
: osszeadonak maganak is van hiba
: ja, mondjuk annak is van 1% (csodas volna, nem?).

: Namost ezek utan a kimenet hibaja akkor 3%.

Ez igy van. Viszont ravasz elektronikat mindig lehet epiteni. A kollegam csinal
t egy integralt aramkort, ami egy par 10 mV-os jelet eloszor fixen erosit, majd
 van benne egy analog szorzas is. Az egesz linearitasa 0,2%-os pontossagu. Itt
a linearitas a fo" problema, nem
az erosites abszolut merteke, mert a referenciajelet is ugyanigy dolgozza fol.

: Arrol nem is beszelve, hogy analog eszkoz eseteben az
: 1% csak szoras, es a hiba akarmekkora is lehet.

Ez nem egeszen igy van. Egyreszt vannak garantalt hatarertekek, masreszt pedig
analog elektronikanal ha azt mondom, hogy +-0,5% pontossagu, akkor az vagy gara
ntalt maximum, vagy +-3*szigma.

: A digitalis eszkoznel ugyanilyen potnossagu
: alkatreszekkel a hiba tetszolegesen
: nagysagrenddel leviheto a felbontas novelesevel, az
: analog eszkoznel viszont a
: pontossaghoz az alkatreszek pontossagat kellene
: nagysagrenddekkel csokkenteni, amit nem lehet.

Vagy olyan megoldast alkalmazol, ahol ez nem problema. Vegyunk pl. egy tolo'me'
ro"t, magyarul sublert. :-) Ezen 0,1 mm-es felbontassal le tudod olvasni a tavo
lsagot, holott szabad szemmel 0,1 mm-es osztasokat nem tudsz egymastol megkulon
boztetni. Ilyen trukkoket az elektronikaban is el lehet kovetni.

: Van egy kerdesem, lehet az analog eszkozok hibajat
: elkeszultuk utan pontosan merni? Vagye z lehetetlen
: egy nagy integralt aramkornel?

Termeszetesen lehetseges es kell is. Elvegre az integralt aramkor adatlapjaban
minden blokkra vannak garantalt min-max ertekek, amik betartasat valahogy ellen
orizni kell. Tovabbi aljas kulcsszo az ISO 900x. ;-)
Ha pl. valahol a chipen van egy aktiv szu"ro", akkor
annak az erositeset es a hatarfrekvenciajat ellenorizni kell. Ehhez kell ket be
lso meropont. A chipeknek szokott lenni ilyenkor egy "teszt" uzemmodja, amivel
ezeket a meropontokat kulso labakra multiplexeled. A meres meg a szilicium wafe
ren tortenik, a wafer szetdarabolasa elott.
A rossz chipekre egy festekpottyot festenek (inking) es ezeket nem tokozzak, me
nnek a kukaba. Ha a mernoknek van egy kis esze, akkor pl. a szuronel elhelyez t
artalek kis kondenzatorokat, amiket egy tranzisztorral hozza lehet kapcsolni a
szurohoz. A tesztnel kiderul, hogy jo-e a szuro hatarfrekvenciaja. Ha nem, akko
r plusz kondenzatorokat lehet odakapcsolni (a kapcsolo tranzisztorokat pl. egy
a chipen elhelyezett
EEPROM-bol vezerlik) es a teszt soran be is egetik az EEPROM-ba ezen informacio
t. Ha nem akarunk EEPROM-ot, akkor lehet un. biztositekokat is beepiteni, amike
t aztan egy tularammal szetegetnek ("igazi" ROM).
Filmellenallasokat is ilyen teszt soran trimmelnek lezerrel. Ez azt jelenti, ho
gy filmellenallasokat a nevlegesnel kisebbre terveznek. Ezutan ejtenek egy L-al
aku metszest lezerrel rajtuk, amitol megno az
ellenallasuk. (A lezeres metszes soran folyamatosan merik az ellenallast, ugyho
gy az abszolut hibat itt a meresi hiba definialja.)

Osszefoglalva egyreszt en mint mernok garantalni tudok a vevonek egy abszolut h
ibaszazalekot. Masreszt a chipgyar nekem is garantal bizonyos parameterekre abs
zolut hibaszazalekokat (pl. egy ellenallasertek ingadozasat),
amivel en aztan tervezni tudok. (Integralt) analog elektronika tervezese elsoso
rban nem arrol szol, hogy iszonyu pontos alkatreszekbol epitkezunk, hanem hogy
olyan aramkori megoldasokat alkalmazunk, ahol
2 alkatresz relativ hibaja a mervado, ill. a parameterek nem fuggenek a homerse
klettol ill. a tapfeszultseg ingadozasatol. Emiatt aztan az integralt elektroni
kaban
mas kapcsolasok vannak, mint a diszkret megoldasokban,
ahol az alkatreszek abszolut ertekere/hibajara szokas bazirozni.

Udv,
marky

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: somlai.ita.kfki.hu)

Sziasztok!

Dezso:
> omanyba esik. (A ket egyenletbol ez pontosan kiszamithato!) Ha nagyon sok
> ilyen elektron ingat egymas melle helyezek, akkor elvileg megkaphato az
egy
> tonnas fonalinga is, mely minden energia beadasa nelkul a mm-es
tartomanyban
> fog lengeni (orokmozgo).
Szep gondolat :)  Azert ha megakarnad epiteni ezt a szerkezetet, nem art
megmondani az elektronoknak, hogy hagyjak figyelmenkivul a statisztikat, es
legyen egy kituntetett irany, amerre szivesebben mozognak. Enelkul ugyanis
az izotropia miatt minel tobb "elektroningat" kotsz ossze, annal inkabb meg
se mozdul :(
Sokkal hatekonyabb lenne nagyobb reszekkel foglalkozni, mint pl. atom, vagy
molekula. Csodalatos szivattyut lehetne kesziteni, ha sikerulne a
Brown-mozgast "egyeniranyitani". Akarmilyen pozicioban mukodhetne, es ha
kelloen sokat rakunk ossze belole, akar egy generatort is hajthatna. A belso
surlodas hoje meg segitene is a mukodest, vagy futeni lehetne vele.

Udv, es sikeres ujevet kivanok : Pista

HT> NEM! A kaoszfolyamatok teljesen determinisztikusak, elvben
_pontosan_
HT> kiszamolhatok - viszont mindig tartalmaznak nemlinearis komponenst
es a
HT> gyakorlatban soha nem lehet tokeletesen pontosan merni vagy
beallitani a
HT> felteteleket - ezert nem lehet megmondani az eredmenyt.
>Milyen az a nemlinearis komponens? Mondanal egy peldat?
>En is ugy tudtam, hogy teljesen determinisztikus, es 2 okbol nem
>tudjuk szamolni:
>1) sok tenyezotol fugg
Nem mindig: akkor is lehet kaotikus, ha csak 1 tenyezotol fugg.

>2) a parameter kis valtozasa nagy valtozast idez(het) elo az
>eredmenyben (-lehet hogy ez az a nemlinearis komponens)
Igen, es nem az a gond, hogy kis elteres nagy valtozast okoz (mint a
linearis erositoben), hanem a nemlinearis kapcsolat.

Altavista kereses a "ka'oszelme'let" szora...
A legjobb leiras:
http://cosmo.supernova.akg.hu/kaosz.htm

Jok meg ezek is:
http://www.kfki.hu/~cheminfo/TermVil/tv98/tv9809/kaosz.html
http://www.chemonet.hu/TermVil/tv2002/tv0207/gaspar.html

Van nehany futtathato peldaprogram is.

Halihó!

 írta 2002. december 29. 14:13 dátummal:
>  Talan azt mar irtam, hogy nem akarok senkit sem semmirol meggyozni. Ezek
> valos, realis kiserleti adatok, amit eddig es ahogy latom most is
> bizonyitekok alatamasztasaval figyelmenkivul hagyunk.
  Ha javaslatom, hogy ne azzal söpörd le a feltételezéseinket, hogy nem
lehet más hatás az oka. Ennek alátámasztása végett legyél olyan
körülményes, hogy egy mérnökkel és statikussal konzultálva a tornyot 6-8
ponton folyamatosan rögzített hőmérésnek veted alá, illetve a torony
mozgásait folyamatos lézeres szintezővel méred, illetve egy szeizmográffal
a földmozgásokat is követed. Jó lenne az inga kötélzetén fellépő erőket is
mérni (forgatás, illetve a kilengés oldalirányú komponenseit). Érdemes
lenne mérni a levegő jellemzőit, is: hőmérséklet, páratartalom, légmogzás
intenzitása és iránya.
  Ha ezeket az inga útjaként rögzített görbékkel egybeteszed, akkor fogod
igazán látni, hogy milyen hatásokat kell kiküszöbölnöd... amíg ezt nem
teszed meg... addig igazából bármilyen hatást nevezhetsz ki felelősnek a
mozgatásért.
  Amit látatlanban felteszek, hogy a hőváltozás egy nap alatt akár 20-30 fok
is lehet, a torony tetejének mozgása akár 5-15mm is lehet, a szeizmográg
pedig szép tüskékkel teli ábrát fog rajzolni vonal helyett. A fellépő erők
pedig ezeket a hatásokat fogják tükrözni. A felfüggesztési pont mozgása
sokkal inkább befolyásolja az ingád mozgását, mint egy sokezer kilométer
távolságban lévő levegőmozgás.
  A legfontosabb a torony mozgásának mérése lenne.
-- 
Frank O'Yanco -=- Mobil +36-70/312-1856 +36-30/368-7792 -=- ICQ: 49179141
FreeBSD (current stable branch)
Key fingerprint = E99D 1A55 0DF2 3AAC 2A15  FD55 0D71 B88D 35E5 C50D

Halihó!

 írta 2002. december 30. 17:43 dátummal:
>   A hengeralaku muanyagdoboz eleg veszelyes a kiserletben. Tedd ra peldaul
> egy Eszak Del iranyba allo iranyture. Elektrosztatikus toltese a tut
> akar el is teritheti a megszokott iranybol. Ez viszont meg nem
> bizonyitek a kerek nemmukodesere. Valoszinuleg uveg szigetelesu henger
> is blokkolja az Egely kerek mukodest.
  Tedd egy olyan iránytűre, amely védett az elektrosztatikus tér ellen...
rögtön nem befolyásolja.

>   Az Aktiv a TV2-ben nemreg szamolt be egy tobb tiz eve beteg holgyrol,
> kinek mar az egesz testet pattanasok boritottak, es az orvosok nem
> talaltak a megoldast. Majd a musor lefutasa utan jelentkezett egy orvos,
> aki kulonbozo pontokon muszerekkel lemerve az energiaszintet, megtalalta
> a hibas reszleget. Maga a gyogyitas mar nem okozott gondot.
  Hát, a gyógyításról szó sem esett. Csak annyi, hogy kezeli, majd még
meglátjuk mi lesz az eredmény.

>   Kulonbozo tranzisztoros kotesekkel egy szupererzekeny muszert sikerult
> kifejlesztenem, olyannyira, hogy az uveg elektromos vezetokepesseget is
> sikerult meghataroznom.
  Ez olyan multiméterrel is megy, amelyik képes 200M - 1G ohm ellenállást
mérni... érdekes dolgok adódnak egy ilyen műszerrel, érdemes
elszórakozni... mondjuk tapogatni nem érdemes, mert amivel mi mértünk, az
500V feszültséggel dolgozott, és inkább a szigetelések minőségét
ellenőriztük vele.

> Hasonlo megoldassal csengogombot keszitettem, mely egyszeru erintessel
> mukodhetett.
  Nálam az akvárium világítását kapcsolja ilyen áramkör... egy olcsó NE555
és három ellenállás kell hozzá... majdnem olcsóbb, mint egy minőségi
kapcsoló... :)

> A szerkezet hasonlo esetekrol szamolt be, iletve nem mindenki
> kezerintesere mukodott egyforman. Tehat energiaszintunk, vagy bioaramunk
> nem mindeg, es nem mindenkinek egyforma.
  A bőr ellenállásától függ a működése, akinek kevesebb, az jobban tudja
kapcsolni az akváriumom világítását, akinek nagyobb a bőrellenállása, az
nem is tudja kapcsolni.
-- 
Frank O'Yanco -=- Mobil +36-70/312-1856 +36-30/368-7792 -=- ICQ: 49179141
FreeBSD (current stable branch)
Key fingerprint = E99D 1A55 0DF2 3AAC 2A15  FD55 0D71 B88D 35E5 C50D

>miert nincs a repulon az utasoknak ejtoernyo?

Nem teljesen vicces kerdes, mert van mar olyan repulo(kisebb),
amelyik ejtoernyovel tud leszallni problema esetén...

udv
Endre