ORIGO hirek, kerdes hogy a tudomany szempontjabol mennyire megalapozottak?

   A Déli-sark környékén telepített új teleszkóp - átnézve a vékony
sarkvidéki légrétegeken - minden eddiginél részletesebb képeket
készített a kozmikus háttérsugárzásról. Újabb bizonyítást nyert, hogy
az Univerzum 95%-át sötét anyag és energia uralja.

 - az Univerzum energiájának kb. 30%-a a számunkra még ismeretlen
természetű sötét anyag formájában van jelen;
 - az Univerzum energiájának még nagyobb hányadát, kb. 65%-át a még
titokzatosabb sötét energia adja;
 - a sötét energia feltételezett taszító hatása miatt az Univerzum
jelenleg is gyorsulva tágul.
  Bővebben és képekkel ilusztrálva a köv. címen:

  http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20021217azeddigi.html

   Udv. Csaba.

Sötét energia a Világegyetemben
  (http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20021217azeddigi.html)
  Idezet:
<<<Az új adatok abban is sokat segíthetnek, hogy többet megtudjunk arról a
titokzatos, egyre komolyabban feltételezett erőről, amelyet "sötét
energiának" neveznek, s amely taszító hatása révén örök tágulásra
kárhoztathatja az Univerzumot.

A "lapos" világegyetem modellje szerint nagyon nagy távolságokon egy a
gravitációt kiegyensúlyozó, azaz a téridőt "kisimító" hatás lép fel. Ez a
"taszítóerő" a gravitációs téregyenletekben egy kozmológiai állandó
bevezetésével jeleníthető meg. A legújabb mérések és elemzések sorra
megerősítik a kozmológiai állandó és a taszító hatás forrásaként szolgáló,
a Világegyetemet betöltő "sötét energia" létezését.>>>

  Az Origo cikkenek sorait idezve az ember felteszi a kerdest. Teny, hogy
az Univerzum anyaga valamikor (kb 15 milliard eve) suritett allapotban
volt.
 Miert ertelmetlen az a kerdes, hogy miota? Ha idoban szamontudjuk vetni a
robbanas utani eltelt esemenysorozatok osszessegenek 'idotartalmat', a
suritett allapotra is vonatkozhat az ido.  A cikket vegigolvasva, a
kritikus tomeg eloszlas barmikor megfordithatja a tagulast. Es akkor mi
lesz? Az Univerzum anyaga ismet suritett allapotba kerul... De meddig???

  Tehat az univerzum minden allapotara torvenyek vonatkoznak, akar
suritett, akar tagult helyzetben. Emiatt szerintem helytelen az ido
kezdetenek fogalma. Ha a Nagy Reccs beall, az egyaltalan nem azt
jelenti, hogy valaha is a Nagy Bumm nem ismetlodhet, hasonlokep
elmelkedve mint megfigyelok ezen fazisvaltakozasok egyikenek
'anyagbolkeszult' elo tanui vagyunk.
 Az Univerzum osszanyaganak suritett allapota fizikailag kis helyet
foglalt el a terben. " az Univerzum közvetlenül kialakulása után, a
legelső másodperctöredékben hirtelen és hatalmas kiterjedésen ment
keresztül"
 Ez azt jelenti, hogy az eddig suritett allapotban levo anyag az addigi
kismeretu terbeli formajat pillanatok alatt oriasira novelte, azaz
egymashoz kepest az anyag reszecskei nagyonnagy tavolsagot vettek fel.
 De hol? Egy addig ertelmezetlen ures terben?  Es vajon 'ures' volt e az a
ter? Kepes e maga az anyagonmagat osszesuriteni egy ures terben?
 Kerdesek halmaza vetodik fel, de szerintem ez lenne ez a 'nemletezo'
"orokmozgo" efektus, ha az anyag onmagat kulso hatas nelkul ossze tudna
suriteni.
  A cikk sotet energiakent emliti azt az ismeretlent, mely uralja
Univerzumunkat, de mit tudunk rolla, azonkivul hogy egyre tobbet
emlegetjuk "taszitohatasat"?
 Leget hogy ok mar a Nagy Bumm elott is jelenvoltak??
      Udv. Csaba

Csaba,
>>A neutrino szamara a Fold azert "szita", mert nem hat 
>>kolcson ektromosan, hiszen semleges, tovabba 
>>gravitaciosan sem, hiszen 0 a tomege (vagy
>>valami hihetetlen kicsi,
>Egy foton egy masik galaxisbol is eler hozzank, felteve 
>ha utkozben epp el nem nyeli egy feketelyuk, iletve 
>utjat nem fedik mas tomegek. A neutrino sem jutna at a 
>foldtomegen, ha utkozben, iletve egyenes utvonalat nem 
>teritene el egy masik reszecske.
igy van. nem ertem, ez ellenerv akart lenni, vagy egyetertesz vagy mi?
>>Namost ha a gravitacio eseteben valamilyen arnyekolo 
>>hatasrol beszelsz, akkor nem tisztaztad, hogy az a 
>>Foldnek milyen tulajdonsagan alapszik (ugy >tunik, nem 
>>elektromos es nem gravitaciso kolcsonhatason), milyen
>>kolcsonhatasok definialjak az arnyekolast?
>A kolcsonhatasok eseten nem feltetlen szukseges a 
>toltesek szerepe.
van, amelyiknel igen, van, amelyiknel nem. az elektromosnal szamit, a tobbinel 
meg persze nem. egyebkent mindegyik kolcsonhatasnal van egy bizonyos mennyiseg,
 ami szamit. egy "toltes-szeru" mennyiseg.
> A mikrovilagban meg ervenyesulni latszik Newton 
>torvenye, iletve minden test megtartja egyenesvonalu 
>egyenletes mozgasat, 'amig'... hat ugye
>amig a haladasba egy masik tomeg, (utbaeso akadaly) 
>bele nem szol. De gondolkodjunk csak el ezen a 
>mozgastorvenyen. Mihez kepest mozog? Egyedul
>egy paranyi neutrino mozgasat, iletve terbeli haladasi 
>iranyat keptelenek vagyunk meghatarozni, pedig nem a 
>szomszedos 'reper' neutrino lesz az 
>energiameghatarozoja, hanem maga a ter. Es akkor mi a 
>ter, ha nem minden iranybol minden iranyba halado 
>reszecskek osszessege, melyet nevezhetunk gravitonoknak.
? Ez eleg zagyvasag. Viszonyitsunk ahhoz a reszecskehez, amelyiknek a gravitaci
os hatasat vizsgaljuk, illetve ahhoz a reszecskehez, amelyre kifejti. A gravita
ciot atvivo gravitron, ha van ilyen, mozgasa ebben a rendszerben leirhato, es m
egkerdezheto, hogy van-e arnyekolas. Itt a relativitassal nem fogsz kibujni a k
erdes alol. A relativitas nem valtoztat a dolgon. Egyebkent is azt kertem, defi
niald az arnyekolast eloidezo kolcsonhatast, erre nem voltal kepes. Ehelyett me
gprobalsz eloldalazni a kerdes elol.
>A learnyekolast mindeddig nem sikerult bizonyitani. 
Sem definialni, sem bizonyitani nem tudod. Ilyens zinten errol nincs ertelme be
szelni.
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

Endre,
>> Nekem ugy tunik a birodalom hazavag cimu mubol vett 
>>idezeted szerintem sem egeszeben sem reszleteiben nem 
>>alkalmazhato (itt).
>Csak ugy tunik. Ennek ellenere jo hatekonysaggal 
>osszefoglalja azt, amit az aur arol gondolnak azok, 
>akik sajat bevallasuk szerint erdemben foglalkoznak a 
>temaval. 
Szerintem is. Es ha jol osszefoglalja, es figyelembe vesszuk Laci stilarisan ug
yan egy kisse eldurvult, de tarlamaban helyes kritikajat, az egesz ugy zagyvasa
g, ahogy van.
Az egyik legfobb erv, hogy az urhajo nem eloleny. Namost te ahelyett, hogy beis
merned, hogy az idezet igencsak felszines zagyvasag, kepes vagy elvitatkozni az
on, hogy az urhajo eloleny-e, kihasznalva, hogy van nemi fogalmi bizonytalansag
 a szo hetkoznapi hasznalataban.
>De rendben: Mi a bonyolultsag? Az nem relativ fogalom? 
nem. egyebkent az urhajo eleg komplex. nem ezzel vana  gond.
>Mi az anyagcsere? Tan csak nem alkotoreszek 
>cserelodese? Alkotoresznek pedig barmit tekinthetunk, 
>hisze n mi alkotoreszunknek az atomokat tekintjuk, de 
>tekintjuk a sejteket is, hiszen virtualisan sejtek is 
>cserelodnek bennunk: elpusztul egy, es a regeneracio sor
>an a helyere kerul egy masik.
ettol nem fugg a dolog. a sejttel atom is cserelodik. egyebent anyagcseret meg 
az urhajo is vegez.
> Ezek az alkotoreszek csupan athaladnak rajtunk, m
egis alkotoresznek nevezzuk oket. Alkotoreszunk tehat a 
>feny is (nem is akarmilyen fontossagu!), hiszen 
>hocserelodes is tortenik. 
lenyeges dolog az anyagcserevel kapcsolatban, hogy az elolenynek elhataroltnak 
is kell lennie a kornyezetetol, osszeteteleben masnak kell lennie, es ezen ossz
etevok tekinteteben kell, hogy legyen anyagcsere. Az a feny, amelyet fotoszinte
ziskor elnyel a noveny, fontos resze az anyagcserenek. Amit az allatok napozva 
elnyelnek, hat az egy kevesbe fontos eleme, de azert lehet eleme.
>Reprodukcio? Biztosan fontos ez? Nyilvan 
>kijelenthetjuk, hogy minden allitasunk at bizonyitani 
>kell. Meg a definicio megalapozottsagat is, mert 
>enelkul barmily en suletlenseget kijelenthetnenk 
>definicio cimen. 
A definicio konzisztensseget azt meg kell nezni. De elvben barkinek joga van ba
rmifele definiciokat tenni, hiszen a definicio csak roviditesek, fogalmak rogzi
tese. Szavak hasznalatanak modja.
De az persze fontos kerdes, hogy az elet egy bizonyos definicioja mennyire ille
szkedik a koznapi hasznalatahoz. Ilyen tekintetben a szaporodas elegge szuksege
s.
Masreszrol meg meg indok is van: az elet fontos tulajdonsaga, hogy evolucioval 
fejlodik, ehhez pedig a szaporodas kell.
A kiserleted nem valami oriasi otlet. Ha elolvasod Ganti Tibor konyvet, lathato
d, hogy ilyenfajta gondolatkiserletek azok, amelyek mindig is problemat okoztak
 az "elet" fogalmanak meghatarozasakor. Ezen dolgok vegigelemzese utan ad Ganti
 egy kielegito definiciot. 
1) Az ember ha el, akkor szaporodo sejtekbol all. Tehat legalabbis elolenyek eg
y rendszere.
2) A szaporodokepesseg nem minden korulmeny kozott ertendo, hanem megfelelo kor
ulmenyek eseteben. Ezt pedig egy sikeres kiserlet igazolja, es egy sikertelen n
em cafolja.
Ugyhogy ezen kar volt ennyit erolkodnod.
> Akkor az eloleny kriteriumainak az ember eseteb
>en kizarolag egy ferfi-no egyuttes felel meg. 
Igen, az "ember", mint eloleny ketnemu, es mindket nem elofordul benne, es szuk
seges is ahhoz, hogy eloleny legyen.
>Az elolenyek, kezd ve a kemotonoktol nem cserelodo 
>reszek osszessege, melyek azonos funkcioban van
>nak jelen? Csak eppen a biologiailag elonek tekintett 
>eszecskehalmazok nem ket taguak, hanem 
>sokmillio/trillio-taguak.
Ezzel azt mondanad, hogy egy komplex, anyagcseret folytato, es allando funkciok
at felmutato rendszer eloleny. Csak ez tul tag fogalom, es sokminden kielegiti,
 amit nem szeretnenk elolenynek tekinteni. Es nem kepes evoluciora, fejlodesre,
 fennmaradasra.
>A biologiai organizmusokhoz hasonloan az emberi 
>tarsasagok funkcioban es kapabilitasban kulonbozo 
>alkotoreszek  (emberek) osszessege, ahol az egyes tagok 
>cserelodhetnek (illusztris pelda erre egy ceg 
>szemelyzete!!). Ezek a halmazok vegezhetnek anyagcseret 
>(tagjaik csere lodhetnek megfelelo tagokra) pontosan 
>ugy, mint a kemotonok, vagy akar a bakter
>iumok, es szaporodhatnak is, ha halmozodnak az azonos 
>funkcioju es kapabilitasu tagok.
Viszont nincs meg a kovetkezo:
1) egy rogzitett informacios rendszer, amely
2) a szaporodas soran masolodik
3) kapcsolodik az anyagcserehez
marpedig ez kell ahhoz, hogy az eloleny evolucioval fejlodjon.
az emberi tarsasagok nem evolucioval fejlodnek, hanem egy lazabb algoritmussal.
>Marpedig en kikerem magamnak ezt, en bizony eloleny 
>vagyok, akar buzi vagyok, a kar nem... :-DDD
ha homokos vagy, akkor is kepes vagy szaporodni, es a sajtjeid meg akkor is sza
porodnak.
>Vagy az urhajo. Az urhajo nem vegez anyagcseret? 
Az urhajo vegez anyagcseret, el van szigetelve a kulvilagtol, mas allapotot ter
emt magaban. Ezeknek a felteteleknek megfelel. (Mint ahogy egy csomominden). De
1) Nem szaporodik
2) nincs olyan informaciokodolo rendszere, ami a szaporodas soran masolodna, es
 kapcsolatban all az anyagcserevel.
>gfelelo kolcsonhatas(sorozat)ok lefolynak, mert 
>anyagcseret vegez (tobbszinten  is, mivel elektronok es 
>feny is cserelodnek benne, nemcsak az alkotoreszek), am
>ennyiben a ..., es szaporodik, amennyiben a ...
anyagcseret vegez, ez vilagos, de te nem nagyon figyeltel arra, hogy a szaporod
as mit is jelent. az nem csupan anyagcsere. a szaporodas nem az, hogy cserelodn
ek bennem az alkatreszek, hanem az, hogy egy rendszerbol ketto lesz. vagy ketto
bol harom.
>Ez mind elvonatkoztatas. Nagyobb elvonatkoztatas bar, 
nem az elvonatkoztatas itt a gond. az rendben van. hiszen a Ganti kemoton pelda
ul virtualis es megis eloleny. a gond az, hogy egyaltalan nem vagy hajlando pon
tosan vegiggondolni.
>A szaporodas tehat nem elsodleges szempont, lasd fent. 
>akkor a bolygo nem elole ny? Bonyolult, de 
>meghatarozott, specialisan leirhato folyamatok mennek 
>benne v egbe, eletfolyamatoknak is tekinhetnenk ezeket, 
a bolygo nem eloleny. es pont azert nem, mert nem szaporodik. es igen, enyegcse
reje van. de nem eloleny,e s azert nem, mert nem szaporodik.
ha a szaporodas nem feltetel, akkor nagyon nagyon sokminden eloleny lesz, tul t
ag lesz a fogalom, nem jo semmire.
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

Szocs:
>>Az erzet nem a reakcio! Az erzet az agyban keletkezik, 
>>aztan az agy valamit reagal (vagy nem reagal).
>Az az inger, amely bejut az agyba, az valamilyen 
>formaban ki is jon.
Feneket. Most lattam egy "V" betut, es nem csinaltam volna semmit ra reakcioken
t, ha nem kellene leirnom, hogy pelda legyen belole. Szoval van, amikor egy ing
erre nincs reflex.
Masreszt ideirhatok egy "r" betut csak ugy, es mondd meg, hogy mire reflex ez. 
Tehat egy cselekdethez nem szukseges kozvetlen inger.
Tul egyszerunek gondolod az agyat, es ez a tulegyszeru modell nem jo. Szamos po
nton megcafoltam.
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

Jozsef,
> Egy kis fejtoro ezzel kapcsolatban (ertelmes megoldasa van, semmi trukk,
> letezo aramkor):
>
> A liftunkben ilyen erzekelos a kapcsolopanel. Nagy femlap, rajta
nagymeretu,
> szemlatomast szigetelessel korulvett teruletek a gombok. Mikor kapcsolok,
> csak a gombot erintem meg. Jo, nyilvan elektromos erzekelo. Ezt
kiprobaltam:
> fogtam a kulcsomat, es azzal erintettem meg. (fem kulcs, es en fogtam a
> femjet) Nem mukodott.  Hogy is van ez?   :-)
Kapacitiv szenzor. A kulcsod tul kis feluletet ad.
Ha pont annyira erinted meg az ujjaddal, mint a kulccsal, akkor az ujjadra
se kapcsol.
Janos.

Endre,
>  Annal inkab, ha melleallok egy-ket percig, errol Janis is meggyozodott.
> Mig melette allva csodaltuk, az inga korforgasba eredt. Tehat ugymond
> dinamikai gravitacios valtozasokra erzekeny.
Meg a testmelegre. Meg a foldszinti ajto kinyitasara.

>  Nem megmagyarazott meg a tavasztol oszig tarto 'napfenyhatas', mely
> ugyszint forgasba Hozza a szerkezetet, ha ep nem felhos az egbolt.
Melegites, legaramlas a legkezenfekvobb magyarazat.

>  Ami szamomra sem tiszta, de Dezso tud ra magyarazatot, az inga forgasanak
> 'gyorsulasa' meg akkor is tart, amikor a forgast okozo forrastomeg
> megszunik.
Az atmelegedes hatasa idoben eltolodva jelentkezik.

>  A learnyekolast mindeddig nem sikerult bizonyitani. Talan a sok
> sikertelen kiserlet utan ismet elobukkantak uj bizonyitekok.
>  Errol Dezso is be tudna szamolni, aki mereseivel igazolta a Hold gr.
> hatasanak Fold altali learnyekolasat.
Eros tulzas. Dezso semmit sem igazolt.

Udv.:

Janos.

> Az utasgepekbe azert nem raknak ejtoernyot, mert nincs ertelme,
> alapos kikepzes nelkul nem tudnak hasznalni, meg akkor sem, ha
> teljesen bekes es nyugodt percekben kellene felvenni. Egy eppen
> zuhanofelben levo gepben az utasokra altalaban olyan erok hatnak
> hogy semmilyen koordinalt tevekenysegre nem kepesek, ha pedig a
> gep mozgasat stabilizalta a pilota, akkor biztonsagosabb odabent
> nyugton ulve megvarni a leszallast, mint kiugrani.
>
> Masreszt az utasgepeket igyekszenek ugy kialakitani, hogy azok
> minel kevesbe emlekeztessek az utasokat arra, hogy repulnek. A
> legi utasok eleg nagy resze ugyanis utalja a repulest es csak
> azert van megis a gepen, mert elvarjak tole. A mentomelleny sem
> egy megnyugtato dolog, az ejtoernyo szazszor rosszabb, ugyanis
> azt sugallja, hogy szukseg lehet ra.

Elfogadva ezeket, en azert arra gondolok, hogy az osszes ules egyszerre
hatrafele kicsuszhatna, pld egy nagymeretu ernyo hatul kinyitva kihuzhata az
ulessort, majd a zuhanast fekezve lerakhatna  a foldre. Nagy kerdes, persze,
ki vallalja a rendszer aktivizalasanak felelosseget.

Janos.

Kedves Starters!
 
> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: Re: tudomany <-> vallas - #2049 ( 113 sor )
> Idopont: Sat Jan  4 13:53:18 CET 2003 TUDOMANY #2058
 
> A szo szerinti jelentessel van gond, ezek vannak ellentetben -
> bibliaertelmezes pedig nincs az eredeti Bibliaban.
 
Lehet, hogy Teged meglep, de meg 'szo szerint' is van bibliaertelmezes a
Bibliaban, hat meg implicit modon!
 
Pl. tele van az USZ azzal, hogy az OSZ-i profeciak Jezusban teljesednek be,
Ora vonatkozoan ertelmezendo az OSZ. Azaz pl. egy zsido ugyanazon szakaszbol
mast olvas ki, mint az USZ.
 
Sajnos sehogyan nem hagyhato ki egy szovegbol az, hogy ertelmezni kell a
benne foglaltakat -- errol szol a hermeneutika az irodalom oldalarol, es az a
exegezis a teologia oldalarol. Az exegezisben pedig legeloszor is alapelv,
hogy a teljes Szentiras fenyeben ertelmezzunk -- e nelkul kar is hozzafogni.
A lutheri alapelvet sem art szem elott tartani, miszerint a Szentiras onmagat
magyarazza -- ezt tulajdonkeppen a teljes Szentirasra figyelesnek mas
megfogalmazasa, ill. egy specialis vonatkozasa.
 
Ez az ertelmezesi jelleg is mutatja, hogy a szo szerinti ertelemmel eleve baj
van -- tulajdonkeppen ilyen nem letezik, mindenkinek van sajat nyelvi,
kulturalis, hitbeli, stb. elozmenye, ami alapjan erti a szavakat. Ez pedig a
tapasztalat alapjan sokszor akar epp ellentetes ertelemhez is tud vezetni.
 
> >Valld meg oszinten: lehetseges Szamodra olyan helyzet, amikor
> >bevallanad, hogy 'egyertelmu', hogy nem emberkez muve valami?
> >Egyaltalan mit jelent ez a kiteteled?
> Hogyne: holnaptol kereszt alaku lenne a Nap, a Hold pedig havonta
> leszallna a Foldre ugy, hogy nem lenne katasztrofa belole.
 
Hat, rossz hirem van: erre meg varnod kell... ;-( Az apokaliptikat taglalo
reszben (ld. alabb) ott van, hogy a Napban, Holdban es csillagokban levo
jelek majd az Emberfia eljovetelkor varhatok...
 
> >kiserletben tapasztaltakat tenynek tekint a tudos -- semmiben sem
> >kulonbozik ez attol, hogy pl. amit a tanitvanyok sajat szemukkel
> >tapasztaltak, azt ugy adjak tovabb, hogy 'ez az igazsag'.
> Ma miert nincs ilyen tapasztalat? Itt es most es velem?
 
Miert nem lathatom a sajat szememmel a honfoglalast? Itt es most es velem?
Sajnos idohoz kotott esemenyektol eleg logikatlan idotlen felteteleket
megkovetelni, megismetelhetetlen jelensegektol ismetelhetoseget kovetelni...
Furcsa dolog egy szemtanutol reprodukalhatosagot kovetelni.
 
 
> >> Epp ott nyitottam ki: Lukacs 21, 25-33 A vilag vege.
> Ez csak egy pelda arra, hogy Jezus olyat mondott (es valoszinuleg
> komolyan is gondolta), amely bizonyithatoan nem teljesedett be.
 
> A filozofiahoz nem ertek elegge, en inkabb maradnek a tudomanynal.
 
Hat, ha a moderatorok elviselik...

@@@ Nem szivesen -- ez megiscsak a Tudomany. Van Filozofia rovat. @@@@

                                        Eloszor is a szovegkornyezetbol valo
kiragadas kovetkezteben fellepo tevedesek elkerulese vegett a teljes beszedet
tekintsd: Lk 21,5-36. (Erdemes hozzaolvasni a parhuzamos helyeket: Mt 24. es
Mk 13.) Mar ez is sok felreertelmezestol megovhat, es tampontot nyujt, Jezus
hogyan is ertette, amit mondott. Kivilaglik belole, hogy e beszedben vegyesen
jelentkeznek tortenelmi esemenyek (Jeruzsalem pusztulasa), es a vilag vege.
 
Jezus eloszor is beszel a templom pusztulasarol: "Jonnek olyan napok". Aztan
a tanitvanyok, mint a zsido apokaliptika gyermekei, ezt ugy ertik, hogy az
utolso itelettel kapcsolatban pusztul el, ezert kerdezik tovabbra is a zsido
apokaliptika metodikaja szerint, hogy mikor lesz ez, es mi lesz a jele.
 
Jezus valaszul felsorolja azokat a rendkivuli esemenyeket, amelyeket
altalaban a veg jelenek szoktak tekinteni a zsido apokaliptikaban -- de ova
inti a tanitvanyokat, hogy ebben a veg jeleit lassak: "... ezeknek elobb meg
kell tortenniuk, de nem jon mindjart a veg" (Lk 21,9b.) E szakaszban csak
azokat emeli ki a tortenelmi esemenyek kozul, amelyeket messiasi jelnek
szoktak tekinteni -- ezert emeli ki a haborukat, felkeleseket. Mas helyeken
(pl. Lk 17,26-30.) vilagossa teszi, hogy az itelet bealltaig folyik emberek
normalis elete, azaz nemcsak haboru, hanem beke is helyet kap.
 
Aztan visszater Jeruzsalem es a templom pusztulasara, a tanitvanyok
kimenekulesere -- mindez be is kovetkezett 70-ben. Hangsulyozza azonban, hogy
meg ez sem a veg jele, az eddigiek beletartoznak a tortenelem menetebe. Es
ezek azok, amelyekre vonatkozik: meg abban a nemzedekben lesz meg -- leven,
hogy ez a kifejezes csak a tortenelem menetebe tartozokra ertelmezheto eleve,
a tortenelmen kivuli apokaliptikus jelensegekre nem. Akkor sem, ha a
beszedben nem explicit, hanem csak implicit modon kulonul el a ketto.
 
Eztan ter ra az Emberfia eljovetelere -- ez mar valoban a tortenelem veget
jelenti, utal ra az apokaliptika jellegzetes kifejezese: 'akkor' -- Marknal
meg vilagosabban: "azokban a napokban". Latod, itt is egy olyan kis aprosag,
ami tokeletesen mutatja, hogy ertelmezes nelkul meg egy ilyen egyszeru
kifejezes sem ertheto! Amig nem vagy otthonos a zsido apokaliptikaban, addig
fel sem tunhet, mit is jelent ez... Jezus annak erdekeben, hogy a tanitvanyok
szamara ertheto legyen mondanivaloja, termeszetesen az apokaliptika nyelven
szolal meg -- annak azonban, aki nem erti ezt a nyelvet, alaposan
felreerthetok a mondottak. Mindenesetre vilagosan erzekelteti meg igy is,
hogy az apokaliptikus esemenyek valojaban olyanok, amelyekre nincs pelda a
tortenelemben -- mert az mar a tortenelmen kivuli tortenes. (Hogyan is
lehetne e vilag fogalmaival leirni azt, ami kivul van e vilagon?)
 
Eztan kovetkezik egy peldazat, amely szemlelteti, hogy hirtelen jon el az
Emberfia: Palesztinaban a tel utan atmenet nelkul all be a nyar, igy amikor a
fugefa elkezd hajtani, szinte azonnal be is koszont a nyar. Tehat Jezus nem
'elojelekrol' beszel, hanem a 'bekovetkezes jeleirol'. (Szinten egy adalek,
miert kell ertelmezni a szavakat.)
 
Ezt koveti a Szamodra is ertelmezesi gondot okozo "nem mulik el ez a nemzedek
addig, amig mindez meg nem lesz" (Lk 21,32). Kerdes, hogy melyik/milyen
nemzedekrol van szo, es mi az a 'minden', ami megtortenik. Fentebb mar
megmutattam, miert nem lehet az apostolok generaciojat es az Emberfia
eljovetelet is egyszerre beleerteni e mondatba. Mar a forditas sem teheto meg
egyertelmuen! Itt is bejon, hogy bizony nincs szo szerinti jelentes, hanem
ertelmezni kell. Mert ugyanazok a szavak tobb jelentessel is birnak, igy
lehetetlenseg nem ertelmezni! "Ez a nemzedek" -- gorogben 'he genea haute'.
 
Kapasbol gond, ha 'haute' jelentheti azt is, hogy 'ez', de azt is, hogy 'az'
-- jelzi azonnal, hogy bizony nem lehet csak ugy csipobol megkotni, melyik
nemzedekre vonatkozik is az allitas. A 'genea' pedig nemcsak generacio
ertelmeben jelent nemzedeket, hanem nemzetseg, faj ertelmeben is. Muszaj hat
a szavak ertelmenek helyes kombinaciojat kutatni.
 
A fentebb mar mondottak alapjan kiderul tehat, hogy nemcsak ugy lehet erteni
Jezus szavait, mint be nem teljesedett profeciat. Hanem lehet azt mondani,
hogy a 'mindez'-nek az Emberfia eljovetelet is tartalmazo esetben meg mindig
ott a lehetoseg, hogy nem generaciorol van szo, hanem az emberi nemzetsegrol.
A valoszinubb azonban meg akkor az, ha csak Lukacs leirasat vesszuk alapul,
hogy a 'mindez' a tortenelem korabban felsorolt esemenyeire vonatkozik -- ez
pedig valoban bekovetkezett meg annak a generacionak az eleteben.
 
Ezt az ertelmezest tamasztja ugyanis ala, hogy vegul ova int, nehogy
"hirtelen lepjen meg titeket az a nap, mint valami csapda" (Lk 21,34-35.)
[Itt is egy pelda, mennyit szamit, ha csak mazsolazol bizonyos versek kozul,
vagy az egesz beszedet elolvasod.] Ha pedig a parhuzamos helyekre is
tekintettel vagyunk (ld. A 'teljes Szentiras' exegetikai alapelvet), akkor
meg eroteljesebben tagadja Jezus, hogy a 'mindez' az Emberfia eljovetelere is
vonatkozik, hiszen ott igy szerepel:
 
"Bizony, mondom nektek, hogy nem mulik el ez a nemzedek, amig mindez vegbe
nem megy. Az eg es a fold elmulik, de az en beszedeim nem mulnak el. _Azt a
napot_ *viszont*, vagy _azt az orat_ senki sem tudja, sem az angyalok az
egben, sem a Fiu, hanem csak az Atya." (Mk 13,30-32.) A kiemelessel
hangsulyoztam, hogy mig a mindezek beteljesedesere, mint a felsorolt
tortenelmi esemenyekre igaz, hogy e nemzedek meg nem mulik el, addig _annak a
napnak_ az ideje nem tudhato -- meg a Fiu sem tudja, igy nem is igerhetett ra
semmit, megeli-e a tanitvanyok generacioja.
 
 
Ennyit szamit hat a helyes es helytelen ertelmezes kozotti kulonbseg...
Tevedesek sorozatat kovetve el lehet latszolagos ellentmondasokat gyartani,
ahogyan maguk a tanitvanyok is oly sokszor felreertettek Jezus szavait. A
teologia sem allitja, hogy tevedhetetlen. Azt viszont igen, hogy szukseg van
az exegezisre, hermeneutikara (es ezek segedtudomanyaira, mint kortortenet,
vallastortenet, tortenelem, stb.), mert ezek nelkul akar teljesen felre lehet
erteni a Bibliat. Sot, 'szo szerint' erteni vegkepp lehetetlen ezeket a
reszeket a kor, a kornyezet, kultura, vallasi hatter ismerete nelkul,
amelyben elhangzott Jezus beszede.)
 
Eleve rossz iranybol probalkozol -- ha a reszleteket akarod egyesevel
tisztazni, meg akkor sem ersz a vegere, ha belemennenk, es sikerulne is
mindig tisztazni egy-egy kerdest. E modszer amugy tudomanytalan is -- az
elmeletek sem igy szuletnek, hanem vannak kiemelkedo esetek, kezdootletet
adva egy elmelethez, aztan ez segit abban, hogy a reszletekre is alkalmazva
tisztazhassunk kerdeseket. A tanitvanyok is aszerint jartak el, hogy
megvoltak a sajat szemukkel latott, fulukkel hallott tapasztalataik, es ennek
megfeleloen 'alkottak elmeletet' Jezusrol, es aztan igy igyekeztek elrendezni
a reszleteket is. Ma sincs mas lehetoseg, mint a lenyegbol kiindulni -- addig
hiaba is minden erolkodes. (Mondhatnam peldanak: amig arisztoteleszi
metafizikaval akartak modellezni a vilagot, addig lehetett akarhany reszletet
targyalni, sosem lett rend. Amikor viszont egy szerzetes [Buridan] eljutott
oda, hogy a Biblia nem irja, hogy az egitesteket allandoan mozgasban kellene
tartania Istennek vagy egy altala rendelt mozgatonak, maris megnyilt az ut a
mechanika elokeszitesere, hogy aztan Newtonnal kikristalyosodjon.)
 
> >> Egy tokeletes vilag MINDEN LENYENEK tokeletes.
> >Bizonyitas?! Mar miert kellene ennek igy lennie? Az, hogy Te igy
> >gondolod, egy dolog -- attol meg nem lesz valoban igy is. Mint
> Ez a definicioja.
 
Mar miert volna ez a definicioja? Hol a tudomanyos hivatkozas? ;-)
 
 
> >fent irtam: a teremtett vilag jo, azaz celjanak megfelelo, olyan,
> >amilyennek Isten tervezte. Az mar az ember hibaja, hogy a bunnel
> Marmint isten ilyen vilagot AKART tervezni???
 
Olvasd csak el jobban. En nem irtam AKART-rol, igy egesz erre alapozott
ervelesed ill. kovetkeztetesed celt tevesztett, ezert nincs is miert reagalni
ra -- csupan egyre, targyi tevedese miatt:
 
> Amit isten pontosan elore latott es tervezett, ugye? Akkor miert kellett
> atertekelnie a teremtest pl. ket frissen teremtett es megaldott fa
> elatkozasaval?
 
Mirol beszelsz?!? Semmifele elatkozott farol nincs szo a Genezisben, olvasd
mar el vegre alapos figyelemmel azt a 2 oldalt!
 
Salom-Eirene-Pax, Udv: Tommyca

> Erdekesebb vonatkozasa a dolognak, hogy honnan szarmaznak ezek
> az osszessegeben megiscsak irracionalis fobiak (repulesfobia,
> pokfobia, esetemben egy mersekelt klausztrofobia)

No, es honnan szarmaznak? :)

> miert hatasos gyogyszer az ingeruletatvivo anyagok felszivodasat
> gatlo antidepresszans gyogyszer (prozac, seropram stb).

Valoban: miert hatasos? :)

Tenyleg erdekelne. Aki tud, meseljen rola.

ToZo

Regesregota azzal indokoljak az ejtoernyok hianyat, hogy
a baleseti statisztikak szerint a felszallas es leszallas
kiugroan kritikusabb mint a fenti utazgatas.
Az utazasok pedig meg igy is altalanosan joval biztonsagosabbak
a kozuti kozlekedesnel.

Bizonyos magassag alatt a hagyomanyos ejtoernyo nem segit, mert
nincs ideje kinyilni.  Jelentos menetsebessegnel pedig 
kiugrani volna eletveszelyes.

Talan emlekeztek, hogy a regi urhajok sikertelen felszallasa 
eseten a csucson levo urkabint ugynevezett 'mento toronyraketa'
kellett felloje kello magasra ahhoz, hogy a kabint biztonsagosan 
megmenthesse az ejtoernyo.

Node akad meg tisztazando kerdes: Igaz e, hogy a nagy
utasszallito gepek kerekeit elore felporgetik egy
bizonyos fordulatszamra landolas elott ?
Regebben egy kollegam allitotta, hogy ez altalanosan elterjedt
mende-monda, kozkeletu tevedes, nincs erre szukseg es az onsulyra 
kedvezotlen volna kulon mechanikat alkalmazni a porgeteshez.

Udv: zoli

Math:
>En az eletnek a Ganti fele definiciojat veszem. anyagcsere, 
>elhatarolodas a kornyezettol, elhatarolt informaciotarolas, 
>szaporodas, amely az informaciot masolja.

No ehelyett mondom en leegyszerusitve, hogy eromu, mely oroklott 
tulajdonsagokkal is rendelkezik. A szaporodast eleve kulon nem 
erdemes kriteriumnak venni, mert vannak szaporodni ill. osztodni sose 
volt kepes, vagy _mar_ nem kepes, de meg elteblabolgato 
becsuletben megoszult oreg sejtek, meg oreg csokak is. 
A tetszhalott pedig eromu standbye allapotban.
A haldoklo elo pedig bomlasnak indult eromu, melynel ketsegesnek
szoktuk latni, hogy eromuvi mukodeset hibajavito mechanizmusai
ujra helyreallitsak.

>Na most mi van a Gayaval?

Szerintem nincs kulonosebb jelentosege, legalabbis tobb
tanulsagot nem latok kovetkezni belole, mint egyeni
elgondolasaimbol, amik ugyancsak nem jelentosek, viszont
annyiban tudomanyosabbak, hogy kevesbe szepek es meghatoak. :)
Definiciomban ugyan nem tertem ki, mert kezenfekvonek gondolom, 
hogy minden valamire valo eromuben folyamatos karbantartas is zajlik.
Az elo szervezetekben bonyolult es kifinomult onvedelmi rendszerek 
mukodese feltetelezett, ill. igazolt. Jarorok csalinkalnak, 
utlevel- es vamvizsgalat, takaritoszemelyzet, falo'sejtek, stb.,
sokminden van ami megbomlott stabilitasok gyors visszaallitasa 
iranyaban hat.
Kifinomult lehet, mert pl. a csontfalosejtek csak annyit
kajalnak meg a korabban torott csontok 'hegesztesi varrataibol',
amennyit eppen kell, s aztan abbahagyjak, mert valami szabalyozza
akciojukat. (jo lenne tudni miert szivodnak fel, amikor
elvegeztek a munkat.)
Ha a foldi bioszfera egymassal versengo konkurrens fajaira
rafoghatom, hogy globalisan szisztematikus rendszerkarbantartassal 
foglalatoskodnak amikor egymast fogyasztjak akar irmagostul is
felzabalva, akkor rafoghatom, hogy a bioszfera is onkarbantarto. 
Mindenkepp valamilyen eromunek tunik, hiszen a rendszer napenergiat 
alakit at es tarol, s a fajok egymas szamara kulonfele atmeneti 
nyersanyag- es energia-pufferul szolgalnak, mert a nap nem mindenhol 
es nem mindig egyforman sut, tehat korulottunk dekkolo, vagy remulten 
repdeso/futkoso kisegito kemiai pufferekbol energiat stb. meriteni 
elonyosebb, mint tobb mazsas sajat rejtett(?) tartalekokat halmozni 
amig megint meleg lesz, viszonylag gyenge csontozattal.

Mas megkozelitesben az is rafoghato, hogy a foldi elovilag 
oncelu kulonos 'klimaberendezes', mely  sajatos osszetetelu es 
atlaghomersekletu legkort biztosit, tart fenn onmaganak akaratlanul,
de ezen kivul semmi, de semmi mas ismerve, ill. fontos dolga nincs. :)

Udv: zoli

Sziasztok !

A parbeszedekben mintha elsikkadt volna a lenyeg, amit
inkabb avatatlan olvasok miatt irok: zajvedettseg, zajtures.
Bar a digitalis technika eredendoen kezdeti kerekitesi hibat 
visz be a feldolgozasokba - analog jelek szamjegyekke konvertalasanal - 
de a feldolgozo rendszer elkerulhetetlen o:nzajai kesobb mar 
alig rakodnak ra a mar szamjegyekke alakitott, es tovabbi hibak ellen amugy 
konnyen vedheto jelekre, es a hosszutavu, _viszonylag_ megbizhato 
info-tarolas is gazdasagosabban megoldhato, szemben az analog-technikai
muveletekkel, melyek soran a rendszer onzaja halmozodva
szuperponalodhat az analog jelekre, es a tarolok 'feledekenysege'
is joval nehezebben vedheto ki.
Az analog technika muveleti egysegei egyreszt nehezen kovetheto
jeltorzulasokat okoznak, masreszt kulonfele zajaik is raulnek
halmozodva a jelekre ugyancsak torzitoan, a jeleken vegzett
manipulaciok soran.
Ennek ellenere elvileg megoldhato, hogy pl. regi analog hanglemezek
tartalma is jo minosegben reprodukalhato legyen, de ehhez minel tobb, 
eredetileg azonos kiadasu hanglemez kellene es kulonfele statisztikai
feldolgozasok.

Hajdan muszaki teruleten settenkedo cegnel volt olyan 
otletem, hogy mikroszkoppal es kameraval ill. szgepes kepfeldolgozo 
rendszerrel, regi lemezek mechanikai seruleseinek egy reszet valszeg 
ki lehetne kuszobolni, majd szgeppel szimulalva jatszani le 
a 'matematikai portalanitassal' es 'matematikai glettelessel' 
felujitott lemezeket. 
Idiota vagyok, hogy - ezen kb. 30 evvel ezelotti otletemet sem
lovagoltam meg, amig ifju titan voltam, kitarto es lelkes,
ures zsebbel persze fokent csak elvi problemak elvi megoldasa teren.
Mentsegem, hogy akkoriban - egy ehhez megfelelo kapacitasu szamitogep
az egyeb felszerelessel nagyon sokba kerult volna - nekem.
(A cegnek is, mert az egysegpart iranti huseg alapjan kijelolt 
magasabb szintu vezetok garazdasagai...)

Elmeny volna 3D-ben bameszkodva, szankazva vegiglavirozni 
az Andok mereteire nagyitott lemezbarazdak zegzugos volgyeiben, 
es oda beszorult sziklakat gyomlalgatni, ha lehet fizikailag is,
mondjuk joystickkel vezerelheto 'ultrahangos golyoszoroval', 
infra-lezeragyuval es mikronos vizagyuval, vagy gozborotvaval operalva, 
no meg virtualis spaklival kiegyengetni illegalis melyszantasok nyomait, 
es persze hanglemeztormelekbol is reprodukalni regi lemezeket.

Ma mar nem lenne akkora kunszt nyitni egy *Lemez-puceraj es
barazda helyre-billegeto* vallalkozast, de valszeg ma is csak tokeeros 
lemezgyujtok patronalasa mellett lehetne osszehozni, akik kozott 
nem art ha van orvos, aki, ha kell, titokban kolcsonadja
mikrosebeszeti - celzo, es szurka-piszka felszereleset ejszakankent,
amikor kisebb az idegsebeszet forgalma.

Udv: zoli

Nem hagyom magam ! :)

Ha nem csak a feketelyukakra, hanem altalaban minden tomegre jellemzo, 
hogy belejuk zuhan a terido es figyelembe veszem Einstein velemenyet, 
miszerint eromentes terben gyorsulo kabinban kb. ekvivalens tapasztalatra
jutunk, mintha tomeg kozeleben - ahhoz fixaltan allo kabinban lennenk, 
akkor  fel kell tennem a kerdest - urben szabadon gyorsulo raketa fara 
is nyeli a teridot ? 
Lehet, hogy ilyen modell is helytallonak tekintheto, nem tudom, 
nem ertem, nem latom at hogy barmi ami gyorsul maskepp
nyelne, titokzatos masik dimenzioba eltuntetve a teret, mintha 
kevesbe gyorsulna.
Persze mert en az abszolut surlodasmentes gumilepedos modellben gondolkodva
megele'gszem azzal, hogy a gumilepedot - vagy statikusan horpasztja maga 
alattvalamely nyugalmi tomeg - es akkor minden oda csusszan be, ami 
a kozeleben van, vagy a maganyosan gyorsulo kabin eseteben - a maga elott, 
az elobbihez hasonlo meredeksegu, halado gorbuletben az elore 
dobott testek visszapottyannak, ha szokesi sebessegnel kisebb 
sebesseggel repitjuk oket elore.
Maganak a sikos lepedonek a relativ - alattunk haladasa nem 
kimutathato, s ahogy a lepedo relativ mozgasa nem megfoghato, 
ugyanigy a valosagos terben a ter relativ sebessege sem kimutathato, 
tehat zuhanasa is csak elkepzeles - alternativ, csakis szemleltetest 
szolgalo hasonlat lehet, viszont tenykent elfogadva rogton felveti 
az ujabb kerdest, hogy - vajon fogy-e attol valami, hogy a terido, 
elnyelodik, s ha igen, annak vannak e megfoghato kovetkezmenyei ?

Udv: zoli

Kedves Szocs !

>Sajnalom, de eltrtel a lenyegtol. Nem azt mondom, hogy az
>agytevekenyseg nem energiaigenyes (lasd fennebb). A tevekenyseggel nem
>valtozik az energia szukseglet, osszessegeben. Ezt nem en talaltam ki,
>olvastam, a merest, amikor oxigen fogyasztast mertek, a kulonbozo 
>agytevekenysegektol fuggoen, habar nem lehet kikapcsolni, 
>hozzakapcsolodo izom tevekenysegeket sem.

http://extra.hu/latogatok/cikkek/mti.htm
*A Journal of Gerontology cimu tudomanyos folyoirat beszamoloja 
szerint amerikai kutatok patkanyokkal vegeztek kiserleteket: 
azt vizsgaltak, hogy mikent valtozik az allatok agyaban
a szolocukor-szint, amikor bonyolult feladatot kell vegezniuk, 
ki kell jutniuk a labirintusbol. Az eredmenyek szerint az agy 
azon reszeben, amelynek mukodese e feladathoz szukseges, 
a szolocukor-szint atlagban 30 szazalekkal csokkent. 
A fiatal patkanyoknal azonban a csokkenes csak 12 szazalekos volt,
s a feladat elvegzese utan viszonylag gyorsan helyreallt
az eredeti szint, mig az idosebb allatoknal atlagban 48 
szazalekos csokkenest tapasztaltak, s a feladat utan 30 
percre volt szukseg a regeneralodasra.*


Udv: zoli

Sziasztok!

BM irta:

: Egyebkent hallottam mar olyasmit, hogy a nemtom hanyadik generacios
: mobilok vevoje gyakorlatilag egy A/D konverterbol + CPUbol allna.  De ha
: van jobb otleted a csomagok rele'zesere ismeretlen cimu es helyu es
: mozgasban levo atjatszokon keresztul, szivesen olvasom maganban.

Ez egy utopia, hogy az antenna bemenete ramegy egy A/D-konverterre es
onnantol digitalis adatfeldolgozas. Visszafele meg digitalis
adatfeldolgozas -> D/A-konverter -> teljesitmenyerosito -> antenna az
a'lom. Az egesz az A/D-konverterek sebessegen, aramfelvetelen es
dinamikatartomanyan bukik meg. Eppen ezert a jelenlegi mobiltelefonok
mindegyike olyan, hogy egy vagy 2 kozbenso frekvenciat hasznal a
vevooldalon es a legalso kozbenso frekvencianal nem demodulator van, hanem
ott van az A/D-konverter. Eddigre kiszurtuk a vett spektrumbol a
nemkivanatos jeleket (pl. foldi te've'ado'k), esetleg a kivant csatornat
is kiszurtuk mar (=a tobbi mobiltelefon sem zavar). A vett jel
dinamikatartomanyat is 30-40 dB-lel csokkentettuk egy AGC-vel (automatic
gain control = szabalyozhato erosito), es 900 MHz kornyekerol 10..20
MHz-re konvertaltuk le. Erre lehet aztan raereszteni az ADC-t es a
DSP-ket.

Releallomasok nelkuli kommunikaciot eleg nehez megvalositani. 1) Ki
garantalja neked, hogy ha A-bol B-be akarsz telefonalni, akkor utkozben
lesznek mas felhasznalok is? 2) CDMA-nal a jel feldolgozasahoz minden
keszuleknek ismernie kell a vilag osszes keszulekenek a kodjat (ezen lehet
konnyiteni, hogy nem adunk minden telefonnak kulon kodot, lasd Bluetooth)
3) Mi van akkor, ha nyolcvanezren akarnak X-be telefonalni az en
keszulekemen keresztul? 4) A telefonoknak allandoan bekapcsolva kell
lenniuk, hiszen barmikor rele uzemmodban lehetnek. Ebbol kifolyolag 2-3
ora alatt lemerul az akkumulatoruk, ha releznek. Ez eleg kellemetlen, ha
reggel foltoltod a mobilod es delutan beszelni akarsz rajta. :-)

###

: Ugyanazt az infot tobbszor (vagy egyszerre de tobb frekvencian is)
: leadjak, a tuloldalt a vett jeleket osszeadjak, a hasznos jel megmarad,
: a zaj kiesik.  Jol ertem?

Majdnem. Igazabol a zaj is novekszik, de a hasznos jel gyorsabban
novekszik. Legyen ket adod/adasod, amit osszegezni akarsz. A beerkezo
jelet folbontod egy hasznos es egy zajfeszultsegre:
u1 = u_hasznos1 + u_zaj1
u2 = u_h2 + u_z2

Mivel ugyes vagy, a ket jelet ugy adod ossze, hogy a hasznos jelek
fazisban legyenek. A zaj viszont veletlenszeru, igy ezt nem fazisban adod
ossze, ezert oket teljesitmenyben kell osszegezni:
u = u1 + u2 = u_h1 + u_h2 + sqrt(u_z1*u_z1 + u_z2*u_z2)

Ebbol latszik, hogy a ilyen osszegzesnel a hasznos jel linearisan
novekszik, a zaj bedig csak gyo:ko:sen, tehat osszessegeben javul a
jel-zaj-viszony.

: Ha zajokat nem tudtunk osszeadni, amikor szerettunk volna, akkor
: felteszem, hogy akkor sem tudunk, amikor ez nem is cel.  Ez alapjan
: viszont nem ertem, hogy az analog hangfelvetel masolatanak a masolatanak
: a masolata miert lesz zajos?  Elvileg mindig teljesen mas veleltlen zajt
: adtunk hozza, nem?  Hogy is van ez? A magnesszalagon osszeadodna a
: zaj????

Minden erositonek van egy un. noise figure-ja. Ez dB-ben adja meg, hogy az
erosito kimeneten hany dB-lel csokken a jel-zaj viszony a bemeneti jelhez
kepest. Ez onnan jon, hogy a bemeneten van jel+zaj. Analog masolatnal ezt
egyszeres erositessel tovabbitod a kimenetre. Tehat a kimeneten ott lesz
az eredeti jel es az eredeti zaj. Plusz az erosito tranzisztorai altal
generalt zaj. Az eredeti es az erosito zaja teljesitmenyben osszeadodik,
mig a hasznos jel teljesitmenye konstans marad -> romlik a jel-zaj
viszony.

A "zajokat nem lehet osszeadni" feszultsegekre ill. aramokra vonatkozik.
Mint azt mar regebben megirtam, zajokat teljesitmenyben kell osszeadni.
Ha teljesitmenyeket adsz ossze, akkor kijon pl. hogy ket sorbakotott
ellenallasnak nem lesz dupla zajteljesitmenye, mert az osszellenallas
megnovekszik es csokken az aram.

Udv,
marky

Zoli írta:
> Jopofa erv, hogy szaporodasra azok alkalmasabbak, akik kepesek
> beszelni, mert ok erdekesebbek, mint a mamlasz kukak.
> Fene tudja. Szerintem a megfontolt, szofukar, tantorithatatlan, eroszakos
> 'katona' alkatuak nyereszkedobbek, es nagyobbak voltak az eselyeik
> a tortenelem soran a szaporodasra. Haborukba ok voltak hajlandoak
> onkent menni unalmukban is kalandokat keresve, aztan a legyilkolt
> idegen vetelytarsak hitveseit konyortelenul megkettyinteni.
 Bocs, de ez bődületes baromság! Van fogalmad arról, hogy egy 'katona'
alkatú túlélési esélye mennyi volt átlagosan. Ugyanis legyilkoltak feleségét
kef**ni elég nehéz, ha előtte jól lemészárolták az embert.
Sloan

Hali!
> A feladat nem is olyan egyszeru. Ami igaz, rankferne mar egy komoly
> kornyezetbarat energiaforras mukodtetese, mely reszben megoldana
> gondjainkat. De a megvalositasra van e lehetosegunk??
Nos: mióta is égetjük az olajat? Mióta használjuk a napenergiát gépek
hajtására? Mióta tüzelünk szénnel? Azelőtt mi volt? Nem léteztek ezek az
energiaforrások? Vagy csak nem tudtunk róluk? Lehet-e olyan energiaforrás a
Földön, vagy a Naprendszerben, amit MA még nem használunk? Vagy ez teljesen
kizárható lenne?

> szasztok,
> mostanaban repuloztem egyet kettot, 09.11 ota eloszor, es kisse bennem
volt a f
> elsz. az jutott eszembe, miert nincs a repulon az utasoknak ejtoernyo?
> math
Tökmindegy, úgyis megfulladnál a ritka levegőben. A hegymászók már a
Himaláján se nagyon bírják. Nomeg van kb. négy ajtó 250 utasra, ami eléggé
szűk keresztmetszet. Fel kellene venni, el kellen masírozni a legközelebbi
ajtóig, meg kellene tanulni használni az ejtőernyőt a mellékelt
tájékoztatóból mire odaérsz, mindezt akkora pánik közepette, amekkorát még
sosem láttál. Jókora dőlésszög mellett persze. Mindezt időre ugye. :-)
Sloan
u.i.: Megnyugtatásképpen a pilótáknak sincs ejtőernyőjük.

> Az urrepulogep nem jo pelda, mert osszehasonlithatatlanul kissebb meretu
> egy utasszallitonal...
Láttad már a Discoveryt a 747-es hátán? Azé össze lehet hasonlítani... bocs,
inkább hátonlítani. :-)
Sloan

> Ennel jobb megoldas, amit talan a Deltaban lattam: a repulore szerelt
> ejtoernyo. A kiserletben nagyon meggyozoen tette le a serult gepet... es
Kisgépnél létezik is ilyen, kb 10-15 milláért már kapsz is. De utasszállítón
láttad már? Hány tonnás, mekkora ernyő kellene?
Sloan

>Minden bizonnyal a homeros kiserletek a belso legaramlatok mukodeset
>igazolna. A torony fala 1 meteres, a homersegletvaltozas nagyon le van
>lasitva, nem beszanolhato. Ha a kulso hovaltozas 20 fokos is, a belso
>homersegletvaltozas alig egy nap alatt er el egy, vagy egy fel fok
Attol meg a torony (es a felfuggesztesi pont) vandorol... a kulseje is
viszi, nem csak a belseje.

>is latta, mellette mukodik egy szimetrikus, olajfurdos inga, mely
>alandoan bal iranyu forgast vegez. Tegyuk fel, hogy ezt a legaramlat
>hajtja, nem ellenkezem, de miert egyiranyu???, mig a mellette levo,
>dobozban elszigetelt fuggesztett aszimetrikus szerkezet valtoztatja az
Mas hatasok es ezekre maskepp is reagalnak. Ezert mondtam, hogy
ugyanolyan inga is kellene.

> Annal inkab, ha melleallok egy-ket percig, errol Janis is meggyozodott.
>Mig melette allva csodaltuk, az inga korforgasba eredt. Tehat ugymond
>dinamikai gravitacios valtozasokra erzekeny.
Vagy az altalad felkavart es felmelegitett levego rendetlenkedik... akar
dobozon keresztul is mehet a hatas. Vagy azt gondolod, hogy a dinamikus
gravitacio csak nehany perc mulva er oda az ingahoz? :-)
Legaramlas vizsgalat fustolovel megvolt?
A levego az Egely-kereknel is sok gondot okoz, Egely mar 30% meresi
hibat elismert emiatt :-) - szerintem pedig az a hiba nagyobb, mint 99%,
mert legmozgas nelkul leall a kerek.

>  Ezert szeretnem, ha mar nem en jatszadoznak a meresekkel, hanem
>velemelyik egyetemen hozzaerto profeszorok is felismernek a muszer
>ertekesseget.
Megkaptak mar a meresi eredmenyeidet? Ingak+egyebek anyaga, kiteres
idofuggvenye, (kulso es belso) homerseklet, a felfuggesztesi pont
kiterese, legnyomas, pa'ra, mozgasok (mikor hanyan voltatok ott), stb. +
mellette mindig a pontos ido is? Meg ez sem tul sok egy elemzeshez...
Leteznek ilyen meresek, ahol a muszer sokmindenre erzekenyebb, mint a
merendo jellemzore. Hallottal mar pl. a nyulasmero belyegekrol? A
homersekletvaltozasra sokkal erzekenyebb, mint a nyujtasra. Ilyenkor
bonyolult kompenzacios modszereket hasznalnak: a belyegbol pl. negyet
kotnek be egyszerre, 2-2 ellenkapcsolasban, 2 nyulasiranyban, 2
merolegesen. Az ingadnal is a minimum lenne egy (inkabb tobb) masik
ugyanolyan inga: ha nem egyutt mozognak, holtbiztos helyi hatas okozza
az elterest. Ha egyutt mozognak, de a torony kiteresekor, az is helyi
hatas.
Szerintem ezek hianyoznak meg a kiserletedbol ahhoz, hogy egy
kutatolabor ugy gondolja, hogy nem kell mindent szinte nullarol
kezdenie, ha az ingaddal kezd el foglalkozni... vagy egy szponzor, aki
penzt ad hivatasos kutatoknak. De ot is Neked kell felhajtani (ha lehet,
ne itt a tudomanyos listan). Szerintem egyszerubb ezeket (ami olcson
megoldhato) magadnak kikuszobolni, mielott penzt koltesz draga
vizsgalatokra. Ha viszont olcson vagy ingyen mukedvelot hivsz, o nem fog
sokat segiteni Neked.

>Az az inger, amely bejut az agyba, az valamilyen formaban ki is jon.
>Nevezheted azt parancsnak, cselekedetnek vagy eppen izomtonusnak. Az az
Ugyanugy, az az etel, amit megeszel, valamilyen formaban ki is jon :-) 
Kb. ugyanaz a kapcsolat kozottuk.

>informacio, amely ismeretlen az egyed szamara, az is mind kivancsisag,
>kivetul az egyen izomrendszeren. Ha csak meghall valamit es nem csinal
>latszolag semmit, akkor is reagal, valamely vegrehajtoszerve. A jo szinesz
Persze, tobbnyire reagal, de ez mar nem az erzet, hanem a reakcio(k).
Csak annyi a kapcsolat, hogy az erzet hatasara _is_ (es a sajat addigi
allapota miatt is) _dontott ugy_ az agy, hogy igy fog reagalni.

<<Ha a gerinc es az agy kozotti kapcsolat szakad meg, akkor a
gerincveloi
reflexek meg kivaloan mukodnek.>>>
>Ezt honapokon at kovettek az orvosok az en esetemben, es nem igy mukodott.
Gerincserulesnel barmilyen problema tortenhet, nem csak az agy-gerinc
kapcsolattal.

<<<Barmilyen kulso inger nelkul is donthet ugy az agy, hogy kiad egy
parancsot - masreszt donthet ugy is, hogy valasz nelkul hagy egy ingert.
Szabad akarat.>>>
>A szabad akarat az, hogy valogathatsz abbol, amit tudsz, de az agy a
>semmibol nem kelt parancsot. Ha a megtanult dolgokat a memoriaba tarolja
>(ahogy egyesek tudjak), akkor is kell egy kulso parancs a kiolvasasra. A
>processor sem kelt parancsot a semmibol.
Az agy magaba foglalja a processzort es a memoriat is. Barmikor donthet
ugy, hogy elkezd gondolkozni, es barmikor, barmilyen inger nelkul
eldontheti, hogy kiad egy parancsot valami cselekvesre.

<<<Az agy nem csak reflexautomata!>>>
>Szerintem csak a kapott ingerekre reagal. Az lehet kulso vagy belsoszervi
>(agyonkivuli) inger.
Ezeket feldolgozza, osszeveti a regebbi tapasztalatokkal, majd dont,
hogy reagal-e, mit reagal, kiadja a parancsot es a tapasztalatot elteszi
kesobbi felhasznalasra. Kesobb inger nelkul is donthet cselekvesrol.
Persze vannak kozvetlen, "bedrotozott" reakciok is.

<<<Ettol meg az izom nem fog erezni - pontosan ugy, ahogy egy erogep sem
"erzi", hogy most mit csinal.>>>
>Pontosan ide akartam kijukadni. Az erogep is erzi, hogy milyen erot fejt ki.
>Pontositva, az erogep, energia temelo egysege, a motor az Amely erzi a
Hat ra egy ellenero - ettol meg nem fogja erezni, mert erre nincsen
semmilyen egysege, amely ezt felfogna. Egyszeruen a mukodese valtozik
meg az ellenero fuggvenyeben, a fizikai torvenyek szerint.

>kifejtett erot.. Az eloszervezet motorja nem kozpontositott, hanem minden
>sejtben megvan a sajat motor, es ezek a motrok aktivitasa az erzes,
Marmint az izomsejtekre gondolsz? Azok nem "ereznek" semmit, hanem az
idegi parancsra osszehuzodnak. Arrol, hogy ez hogyan sikerult vagy
milyen seruleseket okozott, kulon helyzet- es kulon fajdalomerzekelo
sejteknek kell tudositani az agyat, mert az izomsejtben nincsenek ilyen
erzekelok.

>szerintem. Az agyban nincs erzes, semmi nem igazolja az ellenkezojet, vagy
>maskep fogalmazva, ha az erzes az eneketikai tevekenyseg kovetkozmenye,
>akkor az agyban is letrejon, de az izmokban sokkal nagyobb intenzitassal van
>jelen. Az agyban inkabb osszeolvad, mind az kivetitettizomzatban.
Neked mit jelent az, hogy "erzes"??? Szerintem egesz masra gondolsz.

<<De, nagyon mely alomnal vagy halalkozeli elmenynel abszolut nincs
mozgas. Az alom ettol meg ugyanolyan valos.>>>
>En pedig lattam, olvastam, olyan kiserleteket (EMG kimutatassal), hogy
>igenis van izomtevekenyseg.
Lehet, de nem kotelezo es nem nagyon befolyasolja az almot.